Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-17 / 155. szám
1973. június 17. DUNÁN!Oll NAPLÓ 3 Tudomány és termelés Újgazdag módjára? Visszavonul a szilikózis — Nem állt meg a kutatómunka az eozinnál Üj termékeket „találnak tel'* Pécsett Új szennyvíztelepet kell építeni Őszre elkészül a programterv A város önerőből képtelen e nagy feladatot megoldani mi van a bukszában, hanem az is — sőt egyre inkább csak az —, hogy mi van a fejekben. A tudomány termelőerővé vált, s ez azt jelenti, hogy a legújabb kutatási eredmények mielőbbi alkalmazása a termelésben a hatékony munka egyik döntő jelentőségű előfeltétele. Hogy áll e téren Baranya? Milyen kutatóbázissal rendelkezünk, s milyen szellemi kincseink hasznosításának hatásfoka? Négyszáz kutató Megyénk öt nagyvállalata foglalkoztat hivatásos kutatókat. Számuk — az asszisztenciával, kisegítőkkel együtt —, megközelíti a négyszázat. Az elmúlt öt év alatt mintegy száz témán dolgoztak, s ezek nagy része országos jelentőségű vizsgálat volt. Különösen nagy jelentőségű munkát végez immár hosszú ideje a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat kutatórészlege, melyek tekintélye és érdekeltségi köre túlnőtt az országhatárokon. A Szénbányák kutatási osztálya a bányabiztonság témakörére koncentrálja erőit, azon belül is a szilikóziskutatás, az öngyulladásos bánya- tüzek megelőzése, illetve leküzdése, a gózkitörésveszély elhárítása, valamint a szénpor- és sújtólégrobbanás képezi a vizsgálatok tárgyát. Az eredmények egyik területen sem lehetnek látványosak, a különböző statisztikák, illetve trendek azonban egyértelműen bizonyítják a következetes kutatómunka hasznát. A szilikózis kialakulásának átlagos ideje 11,8 évről 17,6 évre nőtt, a gázkitörések száma a tizedére csökkent, de óriási változások tanúi lehetünk az öngyulladásos bányatűz elleni küzdelem terén is. Kevesebb a tűzeset — évente 20—22 —, az okozott kár összehasonlíthatatlanul kisebb, mint ezelőtt tíz évvel. A vegyszeres megelőzés mellett a védelem hatásos eszköze a habgenerá- toros tűzoltás, melyet bányabeli viszonyok között Pécsett alkalmaztak először, s mely ma már a KGST-országok többségében ismert és eredményesen alkalmazott védekezési eljárás. A Mecseki Szénbányák üzemeiben kezdtek az országban elsőként kísérleteket a geofizikai módszerekkel történő szén- vagyonkutatás rendszeresítésére, s az eredmények rendkívül biztatóak. De sok minden változott a bányaépítés, bónyabeií szállítás és föld alatti hírközlés terén is, s bár e változások nagy része nem helyi kutatásokon alapult, a helyi kutatóbázis szerepe döntő volt annak a szemléletnek a kialakításában, mely nemcsak elfogadja, de egyre nagyobb határozottsággal követeli is az újat. Az országban elsőként A MÉV Kísérleti Kutatási és Autonatizálási Özeméről v viszonylag keveset tud a nagyközönség — s ez sajátos profiljára való tekintettel érthető. Bizonyos témáik jelentősége azonban túlmutat a vállalat, sőt az uránipar érdekeltségi körén is, s ez máris odahatott, hogy c pécsi nukleáris műszerek szakmai körökben határainkon tű! is ismertek. Rendkívüli jelentőségű az a munka is, melyet a MÉV kutatói az országos ritka- fém-program keretében végeznek. Egy másik óriási haszonnal kecsegtető kutatási terület: miképpen lehet a meddő kőzetekből kivonni a kis mennyiségben jelenlevő ércet? Mindkét kutatási téma vonatkozásában jelentősek az eddig elért eredmények — Pécs nevét ma már e témák legjelentősebb intézeteiben is jegyzik. Baranyában nincs építőipari tudományos kutatóintézet — építőipari kutatás azonban van, nem is elhanyagolható. Itt épült fel az ország első nagypane.os :okóán"''«te. s azóta is folyn- mate- a korszer"s'V s. A panelelemek kapcsolási és szigetelési technológiáját éveken keresztül folyamatosan ■ fejlesztették, s ternr.Jő gazdaságok hektáronkénti termésátlaga 70 mázsára nőtt. A fogyasztók szempontjóoól különös jelentőséggel bír a legfiatalabb pécsi kutatóbázis — az Országos Tejipari Kutatóm- tézet pécsi kirendeltségének tevékenysége. Ma a magyar tejipar 120-féle terméket-gyárt — s ez nem sok. A jövő azonban nagy változásokat ígér: csak a pécsi fiókintézetben 30 újfajta terméken dolgoznak. Pécs feladata egyébként az úgynevezett lágytermékek — ízesített te- j jek, tejfölféleségek, vajak stb. ! —, fejlesztése. Az ötlet: érték A kép tehát gazdag és színes. Baranya szellemi kincseit illetően gazdag megye. Sajnos, arról nem lehet felmérést ké- í szíteni, mennyi jó ötlet veszett j el, s mennyi veszik el ma is — vannak azonban figyelmeztető példák, történetek. Tény: egy kicsit olyanok vagyunk, mint az újgazdagok — könnyelműskö- dünk, pocsékolunk. A megyei párt-végrehajtóbizottság is napirendre tűzte a közelmúltban a tudományos eredmények hasznosításának kérdését, s hasonló megállapításra jutott. Egy gépet, épületet ma már mindenki értéknek tekint — egy jó ötletet, egy módszert még nagyon sokan nem. Egy másik negatív tapasztalat: szerény a vállalatok közötti információcsere, mely nélkül pedig nincs kooperáció, márpedig a vállalatok összefogása ma már mind a kutatás, mind pedig az alkalmazás területén elengedhetetlen szükséges dolog. Békés Sándor ugyanez mondható el a vakoló si, illetve burkolási megoldáson ra. A Szalai utcai „ikrek" győzelme az épületek múlt évi országos szépségversenyén nemcsak magas színvonalú tervezői de nagyon jelentős műszakifejlesztési munkát is fémjelez A pécsi eozin titka széles körben szóbeszéd tárgya, de ma is igen figyelemre méltó kutatómunka folyik a Porcelángyárban. A főcél: az importanyagok hazai anyagokkal való helyettesítése. Nagyon sokat várnak a szakemberek a most folyó föld- pát-kísérletektől is, melyek sikere esetén olcsóbb és jobb minőségű porcelánt állíthat elő a gyár. Nemrégiben adtunk hírt a Pécsi Bőrgyár tudományos újdonságáról: facellulóz-alapanyagú bélésbőrt gyártanak. A minden túlzás nélkül szenzációnak mondható újítást a Bőripari Kutató Intézettel közösen dolgozták ki a gyár szakemberei, akik egyébként az elmúlt öt évben mór számos meglepetést okoztak a szakmának, s a versenytársaknak a piacokon. A rostmű-bőrgyár beindítása annak idején szintén újdonság és szakmai kuriózum volt, mint- ahogy annak számít még ma is az üveglapos alagútszárítósi technológia, vagy a felsőbőrök lazaságának megszüntetése. Óriási léptekkel A fenti vállalatokon kívül természetesen másutt is születtek új technológiai megoldások, kiváló termékek, hiszen végső soron az újítómunka is tudományos feljesztő tevékenység. Ugyancsak nagy jelentőségű az a segítség, amit a megyében i működő tudományos intézetek j nyújtanak a megye és a régió gazdasága számára. A Dél-du- I nántúli Tudományos Intézet a , regionális tervezés gazdája lett, ! a Pécsi Akadémiai Bizottság c j dél-dunántúli tudományos erők összefogását és koordinálását vállalta magára, míg az egyetemek, főiskolák egyes konkrét témák kidolgozásához nyújtanak segítséget. A POTE kapcsolata az üzemekkel — mindenekelőtt a bányaüzemekkel —, jelentős múltra tekint vissza, s igen jelentős a bányaegészségügy fejlődése szempontjából. Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet mindenekelőtt a régió építési és beruházási vállalatai hatékonyságának növelését segíti. Lehetőségei különösen azóta tekintélyesek, mióta elektronikus számítógéppel is rendelkezik. Baranya egyébként — sajnos —, tudományos téren éppúgy a „kirendeltségek" megyéje, mint ipari vonatkozásban. Kihelyezett részlegként működik a megyében a Délkelet-dunántúli Takarmánytermesztési Kutató- intézet bicsérdi telepe, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet pécsi kutatóállomása és az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Kutatóintézet villányi telepe is. Ez a szervezeti alárendeltség némiképp csökkenti a megye tudományos rangját — az eredményeit, szerencsére, kevésbé. A mezőgazdaság egyébként valósággal szorongatja a tudományt, újabb és újabb fajtákat, tökéletesebb technológiákat követelve. A növénytermesztést forradalmasították a komplex gépsorok, a nagyteljesítményű erőgépek és az új, rendkívül intenzív fajták. A búza termésátlaga például 15 év alatt közel a dupláiéra nőtt. A nagy ugrás korszakát éli a takarmónyter- mesztés, illetve feldolgozás is. A szálastakarmányok termőképességének növelése, illetve a jobb fehérjearány kialakítása érdekében mindennapos — és tegyük hozzá: rendkívül eredményes —, volt a kutatóintézetek és termelőaazdaságoK kapcsolata. Hasonlóak az eredmé- nvek a sző'őtermesztés terén is. Az új fajták, a gépi művelés, a vegyszeres termesztési technológia és a folyamatos fajtajavítás eredményeképpen a szőlóA pécsi szennyvíztelep negyvenöt éves működése óta soha nem volt még ilyen nehéz helyzetben, mint manapság. A telep technológiai berendezéseinek egy része működésképtelen, az ülepítő és tisztítómedencék képtelenek az előírásoknak megfelelően feldolgozni a főgyűjtőn érkező szennyvizet. Az első pécsi szennyvíztelep ugyanitt — a Megyeri úton — 1927-ben épült. A régi üzem egyes berendezései (műtárgyai) még most is üzemelnek. A harmincas évek derekán 6—7 ezer köbméter szennyvizet fogadott a telep, amit minden nehézség nélkül feldolgozott. Az első bővítést 1938—41 között végezték, amit húsz évre rá követett a második. A nagyarányú rekonstrukció hat évig tartott: ugyanis a szakaszos kivitelezés miatt. 1967 nyarán léptek üzembe az új berendezések. A tervezés időszakában a telepre érkező ipari és kommunális szennyvíz meny- nyisége már meghaladta a napi tízezer köbmétert, sőt 1961-ben, a beruházás megkezdésekor már elérte a 13 ezer köbmétert. A tervek készítésekor úgy látszott, hogy a napi 21 ezer köbméter szennyvíz feldolgozására alkalmas telep jónéhány évig elbírja a csatornákon érkező szennyvizet. Az átadás idejére I viszont ,már annyi szennyvíz érkezett a főgyűjtőn át a Megyeri útra, ami teljesen lekötötte a kapacitást. Tehát: vagy a kivitelezés tartott túl hosszú ideig, vagy pedig a becsült számok nem voltak helyesek, megbízhatóak. De a pénzügyi keretek is befolyásolták a beruházás elhúzódását. A viharfelhők tehát már ekkor, 1967-ben, előrevetették árnyékukat, A homokfogóval és a biológiai tisztítóval volt a legtöbb A túlterhelt előülepítö és az üzemképtelen rothasztok baj az első hónapokban. Szemléletesen bizonyítja a súlyos helyzetet a következő adat: a | homokfogók ezer óránál többet még nem üzemeltek. A szerves iszap rothasztását végző két berendezés közül az egyik legalább másfél éve nem működik, a másik is csak fél terheléssel dolgozik. A naponta képződő több- száz köbméter iszapból mindössze hatvan köbmétert dolgoz fel a rothasztó. Ennek a következménye aztán az, hogy kinyomatják a telepen kívüli területre a szerves iszapot, ami ugyancsak kellemetlen bűzt áraszt. fással. Vannak persze hazai ellenpéldák is Vasból, Zalából, ahol 3800 literes tejtermelést is elértek legelőn tartott állománynyal. Ám az ma már szinte alapszabály, hogy minden zárt telep | mellé — kellő izolációban termé- I szetesen - legelőt kell telepíte- j ni. Az előadó a gyógylegelő kifejezést használta a szakosított telepek legelőinek megnevezésére. Ide a teheneket egészség- ügyi okokból kell időnként, de legalább a szárazonállás idején kihajtani, hogy szervezetük regenerálódjon. A professzor színes vetítettképes előadásából sok hasznos és egész új szakmai tapasztalatot szerezhettek a résztvevők. A rendezvénynek otthont adó termelőszövetkezet 300 holdas mintalegelőiét, melyre tudatosan építették rá a 324 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet, Papp Zoltán, a szövetkezet elnöke mutatta be a résztvevőknek. A telep egy évvel ezelőtt készült el, s benépesítését sajátnevelésű üszőkkel végzik, tehénlétszámuk a hónap végén éri el a 270-et. A szövetkezet három év óta évi 20 százalékkal növeli közös szarvasmarha-állományát s ez a nagyfokú fiatalítás a tejtermelést erősen visszavetette. Ugrásszerűen nő a fűhozam Am az öntözött mintalegelőtől e téren is sokat várnak. A fűtermés egyenes arányban emelkedik a legelőre fordított munkákkal. Tavaly még egész éven át 90 mázsa fűhozamot tudtak elérni. Ebben az évben viszont — nagyobb törődéssel - már június 7-ig 110 mázsa fűhozamról számolhatnak be, sőt vannak olyan táblák, ahol a gondozott legelő megadta a 190 mázsás fűtermést is. Még ennél is többet jelent azonban, hogy a tehenek legeltetésével kivédik a zárt-tartásban, rejlő veszélyeket. — Rné — ue ez csak az egyik probléma. A másik a szennyvíz. A telep még ma is, az 1938-ban épült előülepítőkkel dolgozik. Kapacitásuk nem bírja el a beérkező mennyiséget. Ideális Körülmények között legalább másfél óra alatt kellene áthaladni a rendszeren a szennyvíznek, a jelenlegi átfolyási sebesség viszont nem éri el a húsz percet sem. Ezek után természetes, hogy a biológiai tisztítóba kerülő víz szennyezettebb az előírtaknál. A fennmaradó húszezer köbméter szennyvíz közvetlenül a Fekete-vízbe jut. Szigorú rendeletek intik az ipari üzemeket arra, hogy a kerítésen kívülre ne kerüljön szeny- nyezett anyag. A vétkeseket megbírságolják, így a Pécsi Vízmüvet is. öt éve fizettek először szennyvízbírságot, s azóta is súlyos milliókkal rövidül meg a vállalati nyereség. Tavaly, már az 1971. évi nyereséq közel felét vitte el a szennyvízbírság (az évi nyereség nem több mint tízmillió forint). Dehát végül is mi lehet a kiút ebből a zsákutcából? A minél előbbi bővítés, új egységek üzembe állítása. Hogyan rajzolhatjuk meg a jövő kontúrjait ma? Hogy áll a rekonstrukció előkészítése? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a vállalatnál, kértünk tájékoztatást a pénzüqyi támogatás lehetőségeiről. A telep bővítése várhatóan még a jövő év folyamán megkezdődik, s a teljes beruházás 1978-ra fejeződik be. Mindenesetre eléggé távolinak tűnik ez a határidő, annál is inkább, mert még a programszintű tervek sem készültek el: a MÉLYÉPTERV ugyanis október végére ígérte azoknak a szállítását. A rekonstrukció végleges tervei pedig csak ezután kerülhetnek le a tervezőasztalokról: ha minden jól megy 1974 végére. Az előzetes számítások szerint az új telep, amely a jelenlegi üzemtől nyugatra épül fel, napi százezer köbméter kommunális és ipari szennyvizet fogad majd. A szakemberek szerint ezzel az ezredfordulóig véqlegesen megoldanák Pécs ilyenirányú gondjait. Természetesen a most üzemelő telep „használhatatlan" berendezéseit is fel kell újítani, hiszen a régi berendezések dolgozzák majd fel az ipari üzemek szennyvizét, illetve a lakásokból érkező szennyvíz egy részét is. Az új telep kizárólag a kommunális szennyvizet tisztítja majd. A szennyvíztelepi gondok szinte fojtogatják a várost. Ugyanakkor jelenleg mindössze negyvenmillió forint áll rendelkezésre a bővítésre. A tragikus helyzetből csak központi támogatással tud kilábalni a város. Nem járhatunk mégegyszer úgy, mint az előző rekonstrukció befejezésekor: ugyanis 1967 őszén, — a bővítés után eqy hónaopal — már javaslat született a Megyeri úti szennyvíztelep rekonstrukciójára. Salamon Gyula Bármennyire korszerű, sőt nélkülözhetetlen a mezőgazdasági nagyüzemekben a szakosított tehenészeti telep, azt kétségtelenül hátrányaként kell felróni, hogy távolról sem biztosít optimális fiziológiai környezetet az állatoknak. A zárttartás egy sor új problémát vet fel máris, főként tenyésztési és állategészségügyi vonatkozásban. A zárt telepeken szerzett tapasztalatok szerint megnőtt a borjúelhullás, ami gyakran a nagyfokú „A”-vi- taminhiányrc vezethető vissza, a teheneknél sokáig elhúzódik az eliés utáni regenerációs idő, láb-bántalmak lépnek fel, csökken a fogamzás stb. S ennek oka az, hogy a mesterséges zárt környezet gyengíti az állatok szervezetét. A szakemberek e jelenségekre felfigyelve máris kiadták az új jelszót: „vissza a természetes környezethez”, s mivel a legelő és az állat egy biológiai egységet képez, a legelőt vissza kell emelni régi rangjára, melyet évezredeken át betöltött az állatok felnevelésében. I Hegnőtt a legelők szerepe Erre az alapgondolatra épült fel a kilencedik megyei legeló- gazdálkodási tanácskozás és bemutató, amelyet a szent- dénesi Egyetértés Tsz-ben rendeztek meg a termelőszövetkezeti szakembereknek. De az esemény, mely az évek során komoly rangot vívott ki magának, sok más érdeklődőt is Szentdénesre vonzott. Részt vett a tanácskozáson többek között Rameisl Ferencné, a körzet országgyűlési képviselője is. A megyei leqelőgazdálkodási napok rendezőit minden alkalommal meghatározott cél vezérli, hangsúlyozta megnyitójában dr. Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés ügyi osztály vezetője. Hol a síkvidéki, hol pedig a hegyvidéki legelők problémáit vitatják meg, minden alkalommal más-más üzemben. A rendezvények hatására érezhetően fellendül egy- egy körzet gyepgazdálkodási kultúrája. Ennek ellenére az ágazat általános fejlődése még messze elmarad a szántóföldi gazdálkodásban lezajlott forradalmi változások mögött, Amíg a búza-átlagtermés 200 százalékkal emelkedett Baranyában, addig a fűhozam ma csak 18 százalékkal jobb, mint a felszabadulás előtt volt. Nálunk még 1972-ben is 2,5 holdon termelték meg egy szarvasmarha számosállat takarmányszükségletét. E terület csökkentésének egyik legnagyobb tartaléka méq mindig az a kb. 55 ezer hektár rét és legelő, ami a megye mezőgazdasági területének 14 százaléka. A legelő szerepe tehát nem csökkent, hanem a szakosított telepek felépítésével csak nőtt, részben takarmányozás — főként a háztáji állomány eltartása — szempontjából, másrészt tenyésztési és állategészségügyi okok miatt. Megbukott a zárt tartás? Főként ez utóbbit, tehát a fiziológiai környezeti tényezők szerepét hangsúlyozta előadásában a tanácskozás vendége, Haraszti Ede, az Allatorvostudo- mányi Egyetem tanszékvezető tanára. A legújabb tudományos felfogás szerint a zárt növendéktartás megbukott, az üszőket legelőn kell felnevelni, hogy aztán a tehenészeti telepre bekerülve 6-8 éven át rácspadozaton, zárt körülmények között képesek legyenek nagy tejtermelésre, naay életteljesítményre. A termelő tehenek legeltetésének kérdése méq nem eldöntött. Eqves szakvélemények szerint évi 3 ezer liter átlagteljesítmény felett a legelő már nem versenyképe* ez ístállózott tar- ! 1 j A legelők visszanyerik rangjukat Száztíz mázsás fűtermés Szentdénesen „Gyógylegelőt” a szakosított telepek mellé
