Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-16 / 154. szám
W7J. fönHis 14. DUNANTOlt N API O 3 (Folytatás az 1. oldalról) mintegy 4000-rel kevesebb lakást bontottak le, s ez is javította a tiszta lakásszaporulatot. Kedvezően alakult a lakások szobaszám szerinti összetétele is: az új lakásoknak 8 százaléka egyszobás, 62 százaléka kétszobás, 30 százaléka pedig kétszobásnál nagyobb. Az 1972- ben elkészült lakások átlagos alapterülete 62 négyzetméter. — A lakásellátás rendszerében bevezetett módosítás kedvezően befolyásolta a szövetkezeti és egyéb szervezésű, többszintes lakóházépítésben való részvétel feltételeit a munkáscsaládok, a sokgyermekesek és a fiatal házasok részére. Az ebben az évben kiadott rendelkezések tovább javították a munkások lakásépítési lehetőségeit A munkáltató szerveket ösztönöztük, hogy fokozottabban támogassák dolgozóik, munkásaik lakásépítkezéseit- Az új lakások építése és a közművesítés mellett legfontosabb feladatunk a lakóházfenntartási tevékenység fejlesztése. A tanácsi kezelésű lakásállomány karbantartásához és felújításához a lakásalap bruttó értékével arányos pénzügyi eszközök a tanácsok rendelkezésére állnak. Ez lehetővé teszi a lakóházjavítási tevékenység előre meghatározott ütemű és irányú, korszerű fejlesztését. — Az építőipar 1971-hez képest valamivel több épületfenntartási munkát végzett, de ez az igények kielégítéséhez nem volt elegendő. Sajnálatos, hogy a kivitelezőknél tovább mérséklődött a lakosság részére végzett munkák aránya. Különösen kedvezőtlen, hogy a szövetkezetek épületfenntartási tevékenységében is csökkent a fenntartási jellegű építés és ezen belül a lakáskarbantartási munkák aránya. Az új építőipari árrendszer lényegében a szabadáras rendszerben csak a fenntartási munkákat hagyta meg: ez remélhetőleg fokozni fogja a vállalatok érdeklődését e munkák iránt. összhangban az ország teherbíró képességével A vitában elhangzóé képviselői. észrevételekkel kapcsolatban a miniszter részletesen foglalkozott az épületfelújítások problémáival. Elmondta, hogy a mostani ötéves terv lakóházjavítási előirányzata 16 milliárd forint, * ez 60 százalékkal több, mint a harmadik ötéves tervben volt A mostani tervidőszakban a főváros ilyen célú részesedése 8,7 milliárd forint Ehhez még 438 millió forintot adott az állam az elmúlt három évben. Helytelen volna azonban olyan következtetésre jutni — hangoztatta a miniszter —, hogy nem érdemes uj lakást építeni, mert a régiek felújítása 20-30 évre biztosítja az újnak megfelelő családi otthont Itt ugyanis nem egyszerűen tatarozásról van szó, hanem egyben a lakások komfortossá tételéről is. 1949-től egyébként 1 286 000 lakást építettünk. and az ország lakásállományának egyharmada. Felhívta a figyelmet: az új lakások karbantartását gondosan úgy kell megszervezni, hogy Idő előtt ne kerüljön ser ezek felújítására.- A Magyar Szoclafisto f áspárt X. kongresszusa és a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalása az építésügyi ágazat tevékenységét is hosszabb Időre alapvetően határozza meg. A párthatározat végrehajtására e minisztérium már eddig több Jelentős Intézkedést tett, és javaslatot terjesztett a kormány elé. Ezek között említem meg a takarékosabb műszak! megoldások előmozdítására, a termelés gazdaságosságának javítására, a termék- szerkezet átalakítására, a vállalati szervezés fejlesztésére, o termelőkapacitások jobb kihasználására, a könnyűszerkezetes program végrehajtására, a káderekkel való foglalkozás megjavítására, a szakemberek továbbképzését« tett Intézkedéseket Ezzel kapcsofafbon rámutatott: az államháztartás teherbíró képessége véges, és közismert, hogy a célcsoportos lakásépítés teljesítésének pénzügyi korlátái vannak. Ugyanakkor elterjedt a nagyarányú szanálásokkal együttjáró és költséges városközpontok építésének igénye. Egyetértünk azokkal, akik az ilyen területen meglévő elmaradást fel akarják számolni, de ennek ütemét egyrészt összhangba kell hozni az ország teherbíró képességeivel, másrészt esztétikai szempontból sem kívánatos ennek a feladatnak rohammunkával történő megoldása. Fokozott takarékosságot Ezeket korlátozni kellett oly módon, hogy a városközpontok átépítésének folytatását, illetve megkezdését közpbnti engedélyhez kötöttük. Ennek alapján több városközpont létesítését az Országos Tervhivatallal együtt csak feltétellel, illetve kiegészítéssel engedélyeztük. Az intézkedések nyomán csökkentek a beruházási kiadások. Ez kedvezőbbé teszi a lakásépítési program teljesítését. — A takarékossági intézkedések közé tartozik az úgynevezett magasházak építésének engedélyhez kötése is. A vidéki kérelmek kétharmad részét elutasítottuk. Budapesten pedig — a Fővárosi Tanáccsal egyetértőiben — 8000 helyett csak 3300 lakás épül meg magasházakban. — Az építőipari árak és ezen belül a lakásépítési költségek stabilizálására a minisztérium jelentős intézkedéseket tett és tesz a jövőben is. Az új építőipari árrendelet az építési munkák jelentős részét a hatósági megkötésekkel kialakítható árformába sorolta, a szabad árat a munkák rendkívül Ids körére, a felújításokra korlátozta; ezzel a szabadáras munkák aránya az eddigi 30—35 százalékról 10 —12 százalékra csökkent Az új árszabályozás számos egyéb szigorítást is tartalmaz, amely az árszintnek az eddiginél erőteljesebb korlátozását jelenti. Az érdekelt vállalatok elkészítették a házgyári épületek árjegyzékét amelytől csak hatásági árintézkedések kapcsán térhetnek el. A szabadáras anyagok esetében a vállalatok az árváltozás szándékát előzetesen kötelesek az Országos Anyag- és Árhivatalnak bejelenteni Fokozzuk az árak előzetes és utólagos ellenőrzését is. Ay építőipar műszaki fejlesztési feladatairól szólva hangsúlyozta azt az alapvető tényt hogy a munkaerőtartalékok' ki- merűlőben vannak. Ezért az élőmunkával való takarékosság, az építési folyamatok iparosítása egyik legdöntőbb követelmény. I Ezt a célt szolgálta a házgyári | hálózat létrehozása, a panelos | építési mód alkalmazása. A lakótelepek megvalósítása során azonban feszültség keletkezett a lakóépületek gyorsuló ütemű építése és a kiszolgáló létesítmények (iskolák, óvodák, bölcsődék, üzletek) lassúbb építési üteme miatt. A könnyűszerkezetes komplex program — többek között — ezen a helyzeten kíván változtatni, s egyben a legkedvezőbb megoldást biztosítja az ipari és mezőgazdasági épületek gyors megépítésére, illetve az iparban folyó rekonstrukciók hatékony elvégzésére is. A köny- nyűszerkezetes építési mód alkalmazásával 1972-ben már több mint negyedmillió négyzet- méter épület (ipari, kereskedelmi épület, iskola) készült. Ezen a téren ebben az évben tovább kívánunk lépni. A miniszter ezután a közművesítésről szólva hangsúlyozta: fejlesztettük kapacitásunkat, s olyan közműépítési technológiákat kísérleteztünk és próbáltunk ki, amelyek a városi rekonstrukciók során alkalmasak a jármű- forgalom zavarása nélkül a feladatok végrehajtására. Keressük a közműalagutak alkalmazásának gazdaságos megoldásait is. Súlyponti feladatnak tekintjük a befejező munkálatok, a szak- és szerelőipari kapacitások fejlesztését — A termelés gazdaságosságának javítása céljából a vállalatokkal intézkedési terveket dolgoztattunk ki, végrehajtásukat rendszeresen ellenőrizzük —, hangsúlyozta. — A minisztérium beruházóspolitikája is messzemenően figyelembe veszi a gazdaságos termelési szerkezet alakításának követelményeit Űj anyagipari beruházások készülnek, például folyamatban van a He jócsabai Cementgyár, az Orosházi Üveggyár, a Bátaszéki Cserép- és Téglagyár kivitelezése. A két utóbbi 1974-ben üzembe is lép.- A tartalékok kiaknázásának egyik leggazdagabb lelőhelye az üzem- és munkaszervezés. A minisztérium a vállalati szervezésfejlesztési feladatokkal már több éve szervezetten, sokoldalúan foglalkozik, 1970 elején termelésszervezési bizottságot hoztunk tétre. 1970-1971- ben — többek között - elkészült az építőipari üzem- és munkaszervezés fejlesztését célzó kutatások hároméves programja, 15 minisztériumi vállalat, valamint a fővárosi tanácsi és a szövetkezeti építőipar szervezésfejlesztésének középtávú programja, négy vállalatot pedig kijelöltünk a szervezésfejlesztés bázisvállalatául. — A szervezésfejlesztésről szóló párt- és kormányhatározatok felgyorsították és intenzívebbé tették ezt a munkát. 1972-ben 45 minisztériumi vállalat és 12 kommunális vállalat dolgozott ki szervezésfejlesztési programot. E munka tapasztalatai alapul szolgáltak a középtávú szervezésfejlesztési programok kidolgozása ágazati szintű szabályozósának. Egészében az 1973. évi terv részeként elkészült valamennyi vállalat szervezésfejlesztési programja és konkrét intézkedési terve. A szervezés- fejlesztési tevékenység kedvező hatása már több tekintetben érezhető. így például az állami építőipar által kivitelezett lakások I. negyedévben átadott részaránya az 1971. évi 6,2 százalékról 1972-ben 11,4 százalékra nőtt, míg a 4. negyedévben átadottaké 1970-ben 53,7 százalék, 1972-ben csak 38,8 százalék volt, ugyanakkor az ez évi terv szerint 30,3 százalékra csökken. Ami jó volt, tovább kell fejleszteni- Az eredmények ellenére még sok a tennivaló, különösen a munkahelyi szervezésben. Nagy figyelmet kell szentelni a munkaszervezés és a folyamatos anyagellátás javítására. Az egyre növekvő műszaki-gazdasági követelmények szükségessé teszik a munkások és a szakemberek képzésének és továbbképzésének szélesítését, elmélyítését. Ennek megvalósítása érdekében biztosítottuk a továbbképzés előfeltételeit, a korszerű követelményeknek megfelelő tananyagot adtunk ki. — A párt- és kormányhatározatok alapján márciusban végrehajtott központi béremelés a kereseti arányokat kedvezően befolyásolta az építésügyi ágazatban is. Befejezésül a miniszter a kővetkezőket mondotta: — Ügy vélem, hogy a népgazdaság 1972. évi fejlődéséhez az építő- és építőanyagipar dolgozói is hozzájárultak. * Az ez évi munkánkat a múlt év eredményei határozzák meg. Ami jó volt, azt tovább kell fejleszteni, ami pedig munkánkban hiányosság, azt meg kell szüntetni. Fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy sikeresen zárhassuk az 1973-as évet is. Bondor elvtárs után Beid Fe- rencné. Pest megyei. Szabó István, a TOT elnöke, dr. Nezvól Ferenc nyugalmazott miniszter, dr. Molnár Béla budapesti, Mo- hácsy Barna, Somogy megyei, Sándor József, Békés megyei, Palóczy Lajosné, Szabolcs megyei, Vincze József, Bács megyei, Csapó Ernő, budapesti képviselő szólalt fel. Ezután az elnöklő Apró Antal — miután több hozzászóló nem jelentkezett — lezárta a törvényjavaslat vitáját és megadta a szót dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek. Faluvégi Lajos vitazáró beszéde Bevezetőben a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nagyon sokrétű és konstruktív vitában felmerült észrevételeket, javaslatokat — az országgyűlés és a kormány munkakapcsolatai rendjének megfelelően — a Minisztertanács legközelebbi ülésén részletesen megtárgyalja, a szükséges intézkedéseket megteszi, s ezekről a felszólaló képviselőket is tájékoztatni fogják a miniszterek. Faluvégi Lajos ezután a mezőgazdasággal összefüggő felszólalásokra reflektált Aláhúzta, hogy 1972-ben mezőgazdaságunk terven felül járult hozzá a népgazdaság eredményeihez, s ez nemcsak a belső ellátás, hanem a külkereskedelmi egyensúly szempontjából is nagyon lényeges volt Érthető, hogy a mezőgazdaság vezető testületéiben és az üzemekben is felmerült a kérdés: fokozhatok, megsokszorozhatok-e a továbbiakban az elért eredmények. A jelenlegi periódus a korábbi beruházási fellendülés visszafogásának időszaka, még nem érvényesül kellően a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, az intenzív kultúrák termelésének fellendítésére tett intézkedések hatása. Azt hiszem, az esztendő második fele és különösen a következő év az említett aggályokat el fogja oszlatni. A mezőgazdaság bon — csakúgy, mint a népgazdaság egész területén — a beruházások ütemének és minőségének kérdését összefüggésében kell áttekintenünk. Ebbe az összefüggés- rendszerbe természetesen a mezőgazdaság érdekei is beletartoznak, s a következő időszakban, különösen a következő évi terv összeállításakor érvényesül majd az a szándék. Hogy a jogos igények alapján a beruházások vonatkozásában valamelyest lendítsünk a fejlődés ütemén. A miniszter azonban nyoma-, tékkal jegyezte meg: most nem az a legfontosabb kérdés, hogy hány új nagy komplex telep létesítéséhez kezdünk hozzá, hanem az, hogy a már üzembe helyezetteket teljes mértékben kihasználjuk. A meglévő üzemek jelentős része ugyanis ma még nem „hozza" azt az eredményt, amit vártunk. Nem azért, mert rosszul építettük meg, hanem, mert nincsenek teljesen kihasználni!, benépesítve. A mezőgazdaság vezetésének, a pénzügyi szerveknek, a bankoknak minden területen azt kell elősegíteniük, hogy szövetkezeteink, amelyek igen nagy vállalkozásba kezdtek, minél előbb jó eredményeket tudjanak elérni. Ha ehhez nagyobb felkészültség, magasabb szintű szervezettség járul, biztosra vehetjük, hogy o másfél millió állat tenyésztésére alkalmas több mint 200 sertéstelep és a mintegy 120 000 férőhelyes 300 tehenészeti telep meg fogja hozni a várt eredményeket Faluvégi Lajos kitért azokra a képviselői észrevételekre Is, amelyek a gyenge adottságú termelőszövetkezetek problémáival foglalkoztak. Hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk valóban elérte azt a fejlettségi fokot, amely indokolja e tsz-ek gondjainak napirendre tűzését. A továbbiakban valóban nem az egyik évről a másikra szóló dotációs támogatási rendszert kell továbbfejleszteni és fenntartani, hanem az érintett üzemekkel együtt olyan gazdasági akciókat kell kibontakoztatni. Július első napjaiban Bondor elvtárs Pécsre látogat (Munkatársunk telefonjelentése a parlamentből.) A mai tudósításomat egy előző napi megjegyzéssel kezdem. Utolsó előtti felszólalóként Ju- ratovics Aladár Csongrád megyei képviselő, az energiahordozók felhasználásáról beszélve elmondta; ma már olyan „divat” nálunk a szénhidrogének felhasználása, hogy ott is ezzel dolgoznak, ahol egyébként gazdaságosabb lenne a szén alkalmazása. Azért hivatkozom most a Csongrád megyei felszólalásra, mert ahhoz kitűnően kapcsolódott volna Jazbinsek Vilmos képviselőnk tervezett interpellációja. Jazbinsek elvtárs azt akarta szóvá tenni, hogy végre mondjanak már határozott véleményt a kormányzati szervek a szénbányászat jövőjéről és azt is elmondta volna, hogy a mecseki bányákban jelentős eladatlan szénkészletek vannak, éppen Juratovics képviselő által említett „divat’’ miatt. Ugyancsak a csütörtöki ülésen több képviselő beszélt, építőipari — ezen belül is lakásépítési — problémákról, A kedvezőtlen lakáshelyzetről, a szanálások indokoltságáról, a területelőkészítés hiányosságairól. a lakásépítés gyorsításának szükségességéről és egyéb számunkra is nagyon ismerős problémákról beszéltek a képviselők, és nem egy közülük bizony a kormányzat pénzügyi támogatását is kérte a helyi gondok megoldásához. Pécs országosan egyedülálló problémája a közelmúltban akuttá vált pinceügy, nagyon ide kívánkozott volna. E témákra válaszolt tegnapi felszólalásában Bondor József, építésügyi és városfejlesztési miniszter, aki a tavalyi lakás- építési program teljesítését méltatva elmondta; az ezer lakosra eső 8,7 lakás európai mértékkel is jelentős teljesítmény. Nem ismerem e szára pécsi megfelelőjét, de gondolom messze vagyunk tőle. A miniszter felszólalásából egy-két számunkra is érdekes gondolatot emelek ki. Megfontolásra intett a szanálásokat illetően de azt is meggondolás tárgyává tette, hogy az 50—60 éveseknél régebbi lakásokat felújítsuk-e legtöbbször 100—150 ezer forintos költséggel. Figyelmeztetett, viszont orra, hogy az új lakások karbantartását úgy végezzék az erre hivatott szervek, hogy ne kelljen azokat idő előtt felújítani. Az elharapódzott városközpont építésekről szólva kijelentette.: esetenként indokoltak lehetnek, de még ez sem lehet ok arra, hogy az esztétikai követelmények rovására elkapkodják az építést. Másik országos divat a magas • házak építése. Az ÉVM felülvizsgálta az igényeket és azok kétharmadát elutasította. Méq egy reménykeltő megállapítást idézek Bondor elvtárs felszólalásából: „Hatékony szervezési intézkedések következtében, sikerül jobban ütemezetté tenni a lakásépítést Erre vall, hogy csökken az év utolsó hónapjaiban átadott lakások aránya. A pénteki ülés délelőtti szünetében Palkó Sándor, és Csenna Sándor képviselőkkel beszélgettem. Palkó elvtárs elmondta. az elmúlt évi esőzések, a szokásosnál magasabbra duzzasztott vízszint és különösen « múlt heti nagy felhőszakadások erősen megrongálták a Pécsitó keleti — a horgász-falvak előtt húzódó — partját. Tímár Mátyásnak, a Mecsekvidéki Intéző Bizottság társelnökének közbenjárására Szurdi István, belkereskedelmi miniszter megígérte, hogy a tárca a sürgős helyreállításra egymillió forintot utal át a Megyei Tanácsnak, és még egymillió forint visszafizetendő kölcsönt nyújt e célra. A megrongálódott partszakasz helyreállítását hamarosan megkezdik. Csema elvtárs elmondta, hogy a mostani ülésszakot megelőző építésügyi bizottsági ülésen szóvá tette Pécs lakás- építési gondjait és a pincék rohamos állagromlásából adódé problémákat Most, a parlamenti ülés szünetében említést tett Bondor elvtársnak a legújabb fejleményekről. A miniszter válasza: a megye és a város vezetői korábbi meghívásának eleget téve. július első napjaiban Pécsre látogat a város időszerű, az építésügyi tárcát érintő problémáinak megtárgyaló- sóra. A pénzügyminiszter vitázórá felszólalásából egyetlen dolgot említek, ami válasz volt Romár András felszólalására i*. hogy tudniillik mostmár napirendre kell tűzni a gyenge termőhelyű termelőszövetkezetek problematikáját és a termelésszerkezet ésszerű átalakítását, de azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez hosszútávé tevékenység lesz. Hársfai István amelyeknek eredményeként az adottságoknak megfelelően a gazdasági szerkezetet tudjuk átalakítani. Olyan gazdasági szerkezetet kell létrehozni, amely figyelembe veszi, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken csak nagyon nagy ráfordításokkal — ráadásul meglehetősen gyenge hatékonysággal — lehet széles vetésforgóval dolgozni, s ahol a körülmények megszabják, a gépesítés és a műtrágyafelhasználás optimumát is. Ezért inkább az ipari feldolgozás irányába kell haladni, hogy ezeknél a szövetkezeteknél is adottak legyenek a fejlődés perspektívái. Természetesen rövid távon ezt nehéz megoldani — a támogatás rendszerét mégis úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy a gazdasági szerkezet átalakítását segítő beruházási támogatás kerüljön előtérbe a jövedelem-kiegészítő beruházások helyett. Kulcskérdés a mezőgazdaság Faiuvégi Lajos kiemelte, hogy a mezőgazdaságban kulcskérdés a zárt termelőrendszerek elterjesztése. Hozzáfűzte: ügyelnünk kell azonban arra, hogy a zárt termelési rendszerek kialakításában csak ott és olyan mértékben haladjunk előre, ahol és ahogyan a feltételek adottak. E termelési rendszert sehol nem szabad a gépszerzés pótlólagos forrásának tekinteni: úgy kell alkalmazni, hogy bevezetése az eredményekben, a jövedelmekben egyaránt többletet hozzon. Az állategészségügyi helyzettel kapcsolatban rámutatott, hogy miként a kormányzati szerveknek, az üzemeknek is tisztában kell lenniük azzal: a fejlesztési politika, a nagy állatállomány állategészségügyi szempontból is megnövekedett felelősséget jelent. Állategészségügyünk hagyományai, szakembereink képzettségének színvonala' és üzemeink szervezettsége azonban olyan szintű, hogy e megnövekedett felelősségnek, az ezzel járó kötelezettségeknek eleget tudunk tenni. Ehhez természetesen az üzemekben és az üzemeken kívül egyaránt fejlesztenünk kell az állategészségügyi szolgálatot. A mezőgazdasági vállalkozások fejlődésére, tevékenységére utalva a pénzügyminiszter megjegyezte, hogy a vállalkozási formák tavaly nem olyan mértékben fejlődtek, amilyen egészséges lett volna. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az üzemek közötti vállalkozásoknak csak akkor van létjogosultságuk, ha segítségükkel általános gazdaságpolitikai feladatokat olcsóbban, eredményesebben lehet megoldani. A vállalkozások nem önmagukban, önmagukért támogatandó formák — a vállalkozási kedvet olyan keretek között kell ösztönözni és támogatni, amennyiben megfelelnek gazdasági céljainknak. — Mezőgazdaságunk helyzete és a fejlesztés céljai bizakodással tölthetnek el bennünket. A mezőgazdasági üzemek dolgozói 1972-ben is bizonyságát adták annak, hogy meg tudnak birkózni a nehéz feladatokkal is. Kormányzatunk pedig a lehetőségekhez mérten támogatja mindazoknak a céloknak az elérését, amelyeket közösen tűztünk ki. Áttérve az ipart érintett felszólalásokra, a pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormánynak az a törekvése, hogy a műszaki(Fobftatás at 5. oldalon) i »
