Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-16 / 154. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napio XXX. értőiről*. 154. szón 1973. június 16, szemből Ara: 80 fülét Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A szovjet-amerikai csícstaláikozó A raemboO értwfa és a *o- sómapi pihenőnap alán hétfőn megkezdődik Lee- *|rid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és Richard Nixon amerikai elnöknek hivatalos megbeszéléssorozata. Nem sok hasonló Jelentősége nemzetközi tárgyalást ismer a modem történelem, amelyet ilyen gondosan készítettek volna elő. A tárgyalófelek valóban semmi szerepet nem hagytak a rögtön­zésnek, az esetlegességnek. A megvitatásra kerülő témákat, a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit csakúgy, mint a világpolitikai ügyeket már hónapok óta — tulajdonképpen egy esztendeje, Nixon tavaly május—júniusi moszkvai látogatásától kezdve — a két ország szakértői vizs­gálták és készítették elő a tár­gyalások anyagát. Szovjet részről az előzetes sajtókommentárok mindenek­előtt azt emelik ki, hogy Wa­shingtonban „konstruktív párbe­szédet" folytatnak, amelyen megvonják az 1972-ben kötött megállapodások végrehajtásá­nak mérlegét, s kijelölik a két­oldalú kapcsolatok továbbfej­lesztésének útjait Moszkvában alapjaiban elégedettek az ed­dig elért eredményekkel, s úgy Ítélik meg, hogy az idő igazolta a tavalyi szovjet—amerikai csú­cson elhatározott politikai irány­vonalat a két ország kapcso­latainak alapelveiről és az eb­ben a szellemben hozott intéz­kedéseket is. Mindezek alapján a jövőre vonatkozólag a kap­csolatfejlesztés igen hatékony­nak mutatkozó és kölcsönösen előnyös módjának, a gazdasági együttműködés további ösztön­zésének, a sokmilliárdos nagy­ságrendű közös vállalkozások megkötésének útját javasolják. Amerikai részről is mind na­gyobbra értékelik a gazdasági kapcsolatok fejlődését és új vo­násait, s ebből a szempontból is várakozással tekintenek ve­zető üzleti és politikai körök a csúcstalálkozó elé. Másrészt po­litikai tekintetben is előrelépést vár Nixon elnök, aki a találko­zás előestéjén kijelentette: „a találkozó hónapok munkájával történt előkészítése alapján, va­lamint az átfogó, jórészt a leg­utóbbi időben folytatott konzul­tációkra és levélváltásokra ala­pozva meggyőződéssel jósolha­tom, hogy találkozónk nagy fontosságú, új előrehaladást fog eredményezni mind a fegyverke­zési terheknek és a háború ve­szélyének csökkentése, mind pe­dig a világ két leghatalmasabb nemzetének jobb és gyümölcsö­zőbb kapcsolatai tekintetében”. A szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóban a békés egy­más mellett élés politi­kája testesül meg. Ez azonban még a legkedvezőbb körülmé­nyek között is két merőben el­lentétes társadalmi berendezke­désű ország viszonyának kifeje­zése, tehát az együttműködés mellett feltételezi az éles poli­tikai, ideológiai harcot is. Ebben a bonyolult küzdelemben a Szovjetunió továbbra is a szo­cialista világrendszer, a felsza­badító antiimperialista erők és a forradalom erőinek legbizto­sabb támasza. Vezető államfér­fin mindannyiunk érdekeit kép­viseli a washingtoni tárgyaló- asztalnál. Nemes János Befejeződött az országgyűlés Kilencvenezer új lakás 1972-ben A pénzügyminiszter vitazáró beszéde — Interpellációk — válasz A TARTALOMBÓL Fegyveres készültség az izraeli-liliaDOBi határon (2. old.) Felemás álláspont a NATO-ban (2. oldj Háborúellenes döntés az USA-ban (2. old.) 04—05—07 (4. old.) Téglajegyek a pécsi sportcsarnok mielőbbi megvalósításáért (5. oldj Új autószerviz Mohácson C3. oldj Péntek délelőtt az országgyűlés folytatta az 1972. évi költségvetés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat vitáját. Az ülésen részt veit Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke; Aezél György, Apró An­tal, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több ve­zetője. Beresztóczy Miklós megnyitója után az ülés első felszólalója Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. Bondor József: Még szervezettebben,tervszerűbben — A pénzügyminiszteri beszá­molóból világosan kitűnt, hogy a kormány intézkedései nyomán népgazdaságunk elmúlt évi fej­lődése összességében tervsze­rűbbé vált, a fejlődést jelző mu­tatók a 4. ötéves tervben rögzí­tett arányokhoz közeledtek, és megfelelnek a népgazdasági terv előirányzatainak —, mon­dotta bevezetőben, majd meg­állapította: — Alapvetően fejlődés volt ta­pasztalható az építőipar elmúlt évi munkájában is. A beruhá­zási egyensúly javítására hozott intézkedések keresletcsökkentő hatása ellenére az építőipar termelése nem csökkent, sőt a lakosság életszínvonalát köz­vetlenül befolyásoló lakásépí­tésben éppen az elmúlt évben kimagasló eredményt értünk el. Javult az építkezések koncent­rációja, a lakosság építőanyag- ellátása, fejlődés tapasztalható a kommunális létesítményeknél, az egyedi nagyberuházások építkezésein pedig túlteljesítést értünk el. — Az építőipar eredményei­nek jelentőségét növelt, hogy múlt évi feladatai a korábbi évekhez képest sokrétűbbek és bonyolultabbak voltak. Olyan megváltozott gazdasági környe­zetben kellett a tervfeladatokat teljesíteni, amikor csökkent és összetételében is változott a kereslet, módosult és átrende­ződött a termelési struktúra. Ez az építőipar vállalataitól körül­tekintőbb, szervezettebb munkát igényelt — A beruházások tervszerű alakítására hozott kormányin­tézkedések hatására az építő­ipar korábbi dinamikus fejlődé­si üteme — az éves terv célki­tűzéseivel összhangban — lelas­sult. Ennek megfelelően az or­szágos építőipar termelése 1972- ben az előző évi szinten ala­kult a kivitelező építőipar pe­dig 3 százalékkal teljesített töb­bet az előző évinél. Az építőipari vállalatok 1972- ben 63 egyedi nagyberuházás és 15, fejlesztési kölcsönnel tá­mogatott beruházás kivitelezé­sén dolgoztak, emellett öt je­lentős ipari beruházás megkez­dését illetve előkészítését kel­lett biztosítaniuk. Az 1972-ben üzembe helyezett beruházások 90 milliárdos összege megha­ladta az előző évi szintet, és en­nek eredményeként a befejezet­len állomány növekedése mér­séklődött. A múlt évben készült el — többek között — a Gagarin Hőerőmű, a lábatlani Vékony­papírgyár, a békéscsabai és a dunakeszi hűtőhöz, a szegedi Házgyár, a nagykanizsai Fény­forrásgyár, az algyői szabad­gázüzem és a százhalombattai Vácuumlepárló üzem. Folya­matban van a leninvárosi ole­fin-program végrehajtása, a Pé­ti Nitrogén mű építése, a Szól­íts A3. NAPIŐ, TELEFOTO halombattai Erőmű, a Hejőcsa- bai Cementgyár és még sok nagy beruházás építése. — A kormány intézkedéseinek hatására a korábbi keresleti túlsúlyt több területen egyensú­lyi helyzet, illetve kínálati több­let váltotta fel. A hiánygazdál­kodás fokozatos enyhülését jel­zi, hogy az 1972-ben elutasított építési munkák értéke az 1970. évi 29 százalékról öt és fél szá­zalékra, ez év első hónapjaiban pedig körülbelül 2 százalékra csőkként A megváltozott körül­mények lehetővé tették a kivite­lezők számára, hogy jelentősen koncentrálják erőiket a folya­matban levő építkezésekre. Én­nek következményeként a mun­kában levő épületek száma csökkent az egy munkahelyen foglalkoztatott dolgozók létszá­ma pedig több mint 10 száza­lékkal növekedett — Az 1972. év tervfeladatai az építóanyagipari vállalatok termelési feltételeit is befolyá­solták. Emiatt és néhány válla­lat kifogásolható munkája kö­vetkeztében termelési előirány­zatát az építőanyagipar nem teljesítette, bár egyes építő­anyagok termelése nagymérték­ben nőtt. Néhány iparágban, például a betonelemgyártó ipar­ban, a kő- és kavicsiparban a korlátozott termelési lehetősé­gek miatt értékesítési gohdok- kal küszködtek. Ezek egy része átmenetinek tekinthető, más­részt állami támogatással is elő­segítjük ezek megoldását. Kedvezőnek mondotta a mi­niszter az olyan termékek ter­melésének a növekedését, ame­lyeknél a tőkés import aránya viszonylag magas. A cement, a síkpala és az azbesztcement nyomócső többlettermelése le­hetővé tette az építőanyag­import erőteljes csökkenését, ami jelentős deviza-megtakarí­tást eredményezett. — Javult az építőanyag-ellá­tás, a lakossági igények kielé­gítése kiegyensúlyozottabbá vált — A népgazdaság beruházá­sait jellemző általános tenden­ciák hatással voltak az építő­ipar és az építóanyagipar 1972. évi állóeszköz-fejlesztési tevé­kenységére is. A kivitelező épí­tőipar az 1971. évinél mintegy 450 millió forinttal kevesebbet fordíthatott állóeszköz-állomá­nyának fejlesztésére. Ez első­sorban arra vezethető vissza, hogy a beruházások egyensú­lyának javítására hozott intéz­kedések alapvetően a vállalati kategóriába tartozó fejlesztése­ket érintették, amelyek rész­aránya a népgazdasági ágak közül az építőiparban a legma­gasabbak közé tartozik. Részletesen szólt a miniszter a beruházási helyzet javítására tett kormányintézkedésekről, amelyek pozitív hatása mór 1972-ben jelentkezett, majd la­kásépítéssel foglalkozott. — A 15 éves lakásfejlesztési terv teljesítésének eddigi üteme alapján az egymillió lakás fel­építését előirányzó program fel­tétlen megvalósulása, sőt bizo­nyos túlteljesítése várható — mondotta ezután. — Az 1972- ben megépített 90 000 lakás ha­zánk lakásépítésének történeté­ben egyedülálló teljesítmény: minden ezer lakosra 8,7 új lakás jut Ez az arány eléri a fejlett európai szintet, meghaladja például Ausztria, Olaszország, az Egyesült Királyság lakásépí­tésének színvonalát. A 90 000 új lakásba több mint negyedmillió- an költöztek be. A szanálások mérséklésére hozott kormányin­tézkedések hatására a korábbi évekkel szemben, 1972-ben (Folytatás a 3. oldalon) L. BREZSNYEV ma az USÁ-ba utazik Péntek*« a szovjet fővárosban közölték, hogy Leonyid Brez* eye*, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szombaton dél­előtt, helyi idő szerint tíz órakor, repülőgépen indul az Egyesült Államokba. Brezsnyev kíséretében lesz többek között Andre; Gro- miko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere és Nyikolaj Patclicsev szovjet külkereskedelmi mi- ■tisztei. Moszkva. Pénteken — azzal összefüg­gésben, hogy két nappal előbb­re hozták Leonyid Brezsnyev washingtoni útjának időpontját — magasra szökött az „utazási láz” a szovjet fővárosban. Szovjet részről az egy nappal megrövidített hivatalos szovjet —amerikai csúcstalálkozó poli­tikai előkészítése csütörtökön lé­nyegében befejeződött. Szerdán az SZKP Politikai Bizottsága — a legmagasabb szovjet politikai vezető testület — tartott a szo­kásosnál hosszabb, hatórás ta­nácskozást, amelyen az egye­sült államokbeli eszmecseréken képviselendő szovjet álláspontot véglegesítették. Csütörtökön az SZKP Központi Bizottságának főtitkára ismét nagyfontosságú előkészítő megbeszélést tartott: több mint másfél órán át a szo­cialista országok moszkvai nagy­követeivel tárgyalt, s bár mint a hivatalos jelentésből kitűnik, ezen a megbeszélésen nemcsak a küszöbönálló kelet-nyugati csúcsról volt szó, hanem más aktuális világpolitikai problé­mákról is, maga a szinte példa­nélküli diplomáciai konzultáció ténye is demonstrálja, hogy az SZKP főtitkárának személyében nemcsak a Szovjetunió, hanem a szövetséges és testvéri szocia­lista országok egységes politi­kai platformja Is képviselve lesz a tárgyalóasztalnál. A felsorolt munkamegbeszé­lések tartalmai részleteiben nem kerül nyilvánosságra, s szovjet ■észről érthetően tartózkodnak minden jóslástól a Brezsnyev— Nixon tárgyalások konkrét napi­rendi pontjait, főként pedig várható eredményeit illetően. A szovjet álláspont ezzel kapcso­latban változatlan: érdemi tár­gyalásokra van szükség, ame­lyek eleve értelmetlenek volná­nak, ha eredményeiket előre Id lehetne számítani. Az utazás előestéjén körvo­nalazódott viszont az eszmecse­rék várható téma-listája. A lista élén ezúttal is a nemzetközi biz­tonságot és a feszültség továb­bi enyhítését leginkább szolgáló leszerelési intézkedések kérdés- csoportja szerepel. Maga Leo­nyid Brezsnyev amerikai újság- hókkal folytatott három és fél órás csütörtöki beszélgetésében — megint csak nem térve ki a részletekre — kifejezésre juttat­ta reményét, hogy sikerül továb­bi lendületet adni a SALT-tár­gyalásoknak. Ami a többi nemzetközi prob­lémákat illeti, a magasszintű szovjet—amerikai eszmecsere témái között — akárcsak tavaly — ott lesz a vietnami kérdés. Ez részben örvendetes, mivel — nem utolsósorban a szovjet dip­lomáciai erőfeszítések eredmé­nyeként — időközben megszü­letett a békemegállapodás, rész­ben sajnálatos, mivel az SZKP Központi Bizottságának főtitkára alighanem kénytelen lesz eré­lyesen felhívni a figyelmet at amerikai fél e kérdésben tanú­sított negatív magatartására és a tűzszüneti megállapodások betartásának elengedhetetlen- ségére. A meeseknádasdi vötgyhidnál megkezdték a 6-os főközlekedési űl burkolatának felújítását Erb János felvételi i)

Next

/
Thumbnails
Contents