Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-15 / 153. szám

2 DUNANTOll NAPLÓ 1973. június 15. 24 óra a nagyvilágban tóé*! H Koszorúzás az erdéiyú Bolazsialvan Martin Ferenc, hazánk buka­resti nagykövete megkoszorúzta Petőfi Sándornak, az 1848-as magyar szabadságharc egyik színterén, az erdélyi Balózsfal- ván levő mellszobrát. ♦ ♦ BERLIN: A berlini magyar nagykövetség épületében esti- j törtökön délután ürtnespélyesen átadták a Munkaézdemrend j arany fokozatát a 63- éves dr. \ Szent-lványi Bélának, a berlini ! Humboldt egyetem nyugalma­zott professzorának. A kitünte­tést a Magyar Népköatársaság Elnöki Tanácsa eredményes munkássága elismeréseképpen, a magyar nyelv és kultúra NDK- beli népszerűsítése tétén kifej­tett tevékenységéért adomá­nyozta. A MOSZKVA. Valentyina Nyi- kolajeva Tyer.eskova tíz eszten­dővel ezelőtt, Í.963. június 16— 19-én a Vosztok—6 űrhajóval 48 fordulatot tett meg a Föld kö­rül. Az egykori jaroszlavli szövő­nő - a kiváló ejtőernyős spor­toló - páros űrrepülést hajtott végre a Vosztok—5 űrhajóval száguldó Valerij Bikovszkijjal. ♦ PÁRIZS: Leonyid Szmirnov, o TU-144-es szovjet repülőgép katasztrófáját előidéző okok és körülmények kivizsgálásával megbízott szovjet kormánybi­zottság vezetője, miniszterelnök- helyettes, a francia tv-nek adott interjújában egyebek között hangoztatta, hogy a Szovjet­unióban változatlan marad a szuperszonikus utasszállító re­pülőgépek fejlesztésének és al- kqlmazásának elvi irányvonala. 4- RÓMA: Szerdián este sike­rült megszüntetni az olasz fővé-, ros több kerületét fenyegető gázömlést. Kiderült, hogy a gáz műszaki hiba folytán szivárgott ki egyik olajfinomító vállalat tartályából, majd a rendkívül alacsony légnyomás miatt lecsa­pódott a városra. A pánikba esett emberek sokhelyütt az ut- j cákra futottak és a fejvesztetten szaladgáló tömeg több forgalmi I dugót okozott. A gázömlésnek l csak kéj könnyebb sebesültje ’ van. ♦ BELGRAD: Sztane Dolanc, j a IKSZ elnökség végrehajtó iro- \ dójának titkára szerdán baráti I beszélgetést folytatott Fehér Lajossal, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesével, aki szabadságát tölti Jugoszlá­viában. ♦ RÓMA: Leone olasz köz­társasági elnök csütörtökön megkezdte o kormányválság megoldásával kapcsolatos elő­zetes tanácskozásait. Hivatalá­ban fogadta Gronchi és Saro- gat volt köztársasági elnököt, továbbá a parlament két házá­nak elnökét (Pertinit és Fanía- nit) és néhány volt miniszterel­nököt, parlamenti elnököt. Pén­teken fogadja a volt balközép- kormónyok miniszterelnökeit: Mórát, Rumort és Colombót, o i jövő héten pedig o parlamenti ! pártok vezetőit. ♦ MOSZKVA: Tanácsválasz­tásokat tartanak vasárnap, jú­nius 17-én a Szovjetunióban. A választások előkészítése az el­múlt hónapokban és hetekben országos jelentősegű tömeg- mozgalommá vált, tekintettel arra, hogy kereken ötvenezer helyi — területi, kerületi, járási, városi, községi és falusi - kép­viseleti szervbe több mint két­millió küldöttet választanak. + ACCRA: A magyar küldött­ség, amely Púja Frigyesnek, a külügyminiszter első helyettesé­nek vezetésével afrikai körúton van, a Ghánában tett négyna­pos hivatalos látogatását befe­jezve, Kinshasába, a Zaire Köz­társaság fővárosába utazott. A magyar delegáció Accrában tárgyalásokat folytatott a két or­szág együttműködésének kiszé­lesítéséről, mely szerint Magyar- ország növelni kivánja gazdasá­gi, tudományos és műszaki együttműködését Ghánával. ♦ BEIRUT: Hivatalos forrós­ból jelentették, hogy Amin El- Hafez miniszterelnök csütörtö­kön este benyújtotta lemondá­sát Szolimán Frangié elnöknek. ♦ ULÁNBÁTOR: Cedenbal csütörtökön fogadta a cseh­szlovák párt- és kormánykül­döttséget, amely Gustáv Husák vezetésével tartózkodik Ulan Botorban. A lelek eszmecserét folytattak a két párt, a két or­szág közötti együttműködés to­vábbi fejlesztéséről. A- PRÁGA: A csehszlovák kül­ügyminisztérium szóvivője csü­törtöki nyilatkozatában elítélte a szudétanémet bajtársi szövet­ség Münchenben megtartott idei nagygyűlésének az európai eny­hülés és a csehszlovák—nyugat- \ német kapcsolatok rendezése ellen irányuló hangulatkeltését. 1 A LOS ANGELES: A bíróság gyilkossággal való fenyegetés elkövetésében bűnösnek találta Shajit Sirhant, Robert Kennedy életfogytiglani börtönre ítélt gyilkosának bátyját. A Rogers külügyminiszterhez Írott levélben megfenyegetett személy Go Ida Meir izraeli miniszterelnökosz- szony volt. Sirhant 5 évig terje­dő börtönbüntetésre és 5000 dollár birságra ítélhetik. ♦ Készülődés hazafelé a Skylabon. A három űrhajós ma meg­kezdte az Apollo űrhajó készen­létbe helyezését a június 22-re tervezett hazatérésre. Ma ellen­őrzik az Apollo berendezéseit, szombaton pedig átszállnak az űrhajóba, hogy ott bizonyosod­janak meg, rendben van-e min­den a hazatérésre. Az űrközpont orvosi ellenőrző csoportja szerint a Skylab lakói j kezdik érezni az űrben való hosz- szú tartózkodás egészségügyi következményeit. Kettőjüknél: Kerwinnél és Weitznél a vérke­ringés némi gyengülése észlel­hető. Az orvoscsoportnak ennek ellenére az a véleménye, hogy a személyzet alkalmas a hátra­lévő feladatok elvégzésére. A három űrhajós teljesítő képes- j séqében nincsen változás. A ' vérkeringés gyengülése a súly- j talansághoz való alkalmazko­dás mechanizmusából fakad. A szív nem olyan erővel továbbít­ja a vért az erekbe, mint a Földön, és ennek következtében némileg ellustul. Éles lövések a tőkehalbáborúban 1973. május 26-án az izlandi partvédő flotta egyik hajója a szigetország északi részén — a vitatott felségvirterületen — brit halászhajót süllyesztett el. Izland és Nogy-Britannia egyre súlyos­bodó halászati vitája 1972. szeptember 1-én kezdődött, ami­kor az ország 12 mérföldről (22 km) 50 mérföldre (92 km) ter­jesztette ki a halban gazdag felségvizeinek határát. Az izlan­di lakosság főleg halászatból él és a külkereskedelem is a hal­exportra épül. Ez adja az ország devizabevételének 90 százalé­kát. A kis szigetország nem haj­landó engedni a hadihajókkal támogatott brit nyomásnak. E fontos gazdasági cél elérése ér­dekében az ország a NATO nyomását is igénybe kívánja venni, ellenkező esetben kitiltja a Nagy-Britoanía és Grönland között őrjáratozó NATO repülő­gépeket a fontos keflaviki üzem­anyagpótló bázisról. A közel 103 000 km2 területű, 210 ezer lakosú északi ország gazdaságát a körülötte elterülő tenger tőkehalban gazdag hal­állománya, a halfogás meny- nyisége határozza meg. Az egy főre jutó halfogásban a világ- ranglisto élén áll. 1968 óta a jó halfogások következtében a I I Veszélyes helyzetben az Oh hajó Az Antarktisz partjai közelé­ben „fogságba esett" szovjet Diesel-hajó, az Ob, amely egy méter vastagságú jégpáncéllal körülvéve sodródik észak-nyu­gati irányba, áthaladt a déli sarkkörön és jelenleg a 150. keleti hosszúsági fok közelében van. Egy másik szovjet kutató­hajó, a Navarin, változatlanul a bajbajutott kutatóbázis köze­lében manőverez, de a kedve­zőtlen időjárási viszonyok miatt nem tudja eléggé megközelíte­ni, mert félő, hogy maga is a jég fogságába kerül. Szerdán délben, amikor az Ob fedélzetén már csak a kutató­expedíció három tagja tartóz­kodott, hirtelen újabb vihar ke­letkezett, amely megakadályoz­ta a mentési munkálatok foly­tatását. A személyzet evakuá­lását végző MÍG—8-as helikopter és egy AN—2-es szállítórepülő­gép. amely az Ob és a Nava­rin között közlekedik, az ítélet­idő miatt nem tud felszállni. ] Korábban a kutatóexpedíció I ötven és az Ob legénységének í tíz tagját már sikerült bizton­ságba helyezni. G. Matvejcsuknak, az északi j és déli sarki szovjet hídrome- teorológiai szolgálat vezetőjé­nek a véleménye szerint számí­tani lehet rá, hogy az időjárás javulásával felújítják a repülő- utakat. Az Obon maradt kuta­tók hangulata egyébként nem rossz. Elkeseredettségnek nyo­ma sincs, hiszen a Navarin és az Ob között megbízható rádió- kapcsolat áll fenn. Magának o hajónak a sorsa azonban ag­godalomra ad okot, minthogy még hónapokba telhet, amíg az Ob melegebb vizekre sodródva kiszabadul a jégpáncélból, fel­téve, hogy a hajótest addig nem roppan össze az erős nyo­más alatt. nemzetgazdaság egyenletesen '. fejlődik, az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (GNP) 1850 dollár (1970-ben), amely éven­ként kb. 6 százalékkal emelke­dik. Az ország ásványi kincsek­ben igen szegény, legfontosabb természeti erőforráso a gejzírek hőenergiája, amely az olcsó elektromos energia termelés alapja. Az üvegházakban zöld­séget és virágot termelő „mező- gazdasága" is a hőenergiát használja fel. A munkaképes lakosság 15 százaléka a kisüze­mekből álló iparban dolgozik. Az ipar legfontosabb ágazata a ; halászatra épülő élelmiszeripor, | melynek egyoldalúságát a kor- j mány külföldi tőkével — más iparágak fejlesztésével — kí­vánja ellensúlyozni. Az alumíni­um, textil-ruházati és kerámia ipar kisebb jelentőségű. Az ország exportjában első­sorban halkonzerv, halliszt, hű­tött hal jelentős, de alumínium, textil és finomkerámiai cikkek is megtalálhatók, A behozott áruk listáján közlekedési eszközök j (hajók, repülőgépek), ipari be- : rendezések, nyersanyagok és élelmiszerek szerepelnek. Brezsnyev interjúja . amerikai újságíróknak Moszkva : Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Kremlben fogadta az amerikai vezető sajtószerveknek, a rádió és televízió társaságoknak a Szovjetunióban működő újság­íróit. A velük folytatott beszél­getés során Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy jelenleg adva vannak a lehetőségek a külön­böző téren fennálló szovjet— amerikai kapcsolatok további kedvező fejlesztéséhez. Ennek szentelik Richaid Nixonnal, az Egyesült Államok elnökével folytgtandó megbeszéléseiket. Arfo a kérdésre válaszolva, hogy milyen konkrét kérdéseket terveznek megvitatni a küszö­bönálló washingtoni megbeszé­léseken, az SZKP KB főtitkára elmondotta: véleménye szerint az Egyesült Államok elnökével lehetőséget találnak arra, hogy megvonják a szovjet—amerikai kapcsolatok területén eddig ki­fejtett tevékenység mérlegét, s kijelöljék a jövőben teendő új fontos lépéseket. Hogy milye­nek lesznek ezek o lépések, ezt maga a tárgyalások menete fogja meghatározni, de már most elmondhatjuk, hogy első­sorban az országaink közötti kapcsolatok további fejlesztésé­nek kérdéseiről lesz szó, végső soron pedig a béke és a biz­tonság megszilárdításának kér­déseiről mind a szovjet és az i amerikai, mind pedig az egész \ világ népei érdekében —, han­goztatta az SZKP KB főtitkára, j Szeretném megjegyezni — j mondotta Brezsnyev —, hogy í Richard Nixon elnökkel Moszk- j vában megtartott találkozónk j lerakta a jó kezdet alapjait, j Akkor állapodtunk meg á szov- 1 jet—amerikai kapcsolatok fej­lesztésének elvi alapjairól is, ezt tartalmazza az 1972 máju­sában Moszkvában aláírt do­kumentum a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok közötti : kapcsolatok alapjairól. Ehhez járul most az a kedvező iüzsmeü narancs Oéi-Vielnamban Saigon: A dél-vietnami népi felsza- j badító fegyveres erők főpa­rancsnoksága csütörtökön kö­zép-európai idő szerint 13.00 órakor parancsot adott összes i alakulatainak a tűzszünet szi- I gorú betartására — közölte csütörtökön este a DIFK szóvi­vője Saigonban. A parancs megfelel a Párizs­ban szerdán aláírt közös közle­mény 3. cikkelyének, amelynek értelmében Dél-Vietnamban jú­nius 15-én pénteken, közép-eu­rópai idő szerint 5.00 órakor hatályba lép a teljes fegyver­nyugvásra vonatkozó megegye­zés. tapasztalat is. amelyet a két fél már a moszkvai találkozó után szerzett a különböző terü­leteken fennálló konkrét kap­csolatok fejlesztésében. ' A szovjet^amerikai kapcso­latok kedvező fejlődése — ál­lapította meg Leonyid Brezs­nyev kétségtelenül szolgálni fogja mindkét ország —, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok népének, a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításának érdekeit. | Magától értetődő — mon- I dotta Brezsnyev —, hogy nem | térhetünk ki több nemzetközi probléma megvitatása elől. A nemzetközi helyzet egészét jel­lemezve, Brezsnyev aláhúzta, hogy jelenleg teljes joggal be­szélhetünk a nemzetközi légkör jelentős javulásáról. Erre a fo­lyamatra kihagv az a kedvező változás is, amely az utóbbi i időben a szovjet—amerikai I kapcsolatok alakulásában vég- | bement. Az Atlanti Tanács ülése előtt Á helsinki, bécsi, genfi tanácskozás Kirobbant az izlandi halviszály Koppenhága. A NATO miniszteri tanácsá­nak péntek délelőtti ülésén Sharp kanadai, Rogers ameri­kai, Douglas-Home brit és Jo- bert francia külügyminiszter szó­lalt fel. Valamennyien üdvözöl­ték a biztonsági értekezlet hel­sinki előkészítő tanácskozásai kielégítő befejezését és hang­súlyozták az Atlanti Szövetség fenntartásának szükségességét. Rogers amerikai külügyminisz­ter Nixon elnök megbízásából tájékoztatta minisztertársait azokról a kérdésekről, amelyek­ről az amerikai elnök jövő hé­ten Washingtonban Brezsnyev- vel, az SZKP KB főtitkárával kí­ván tárgyalni. Ezek között fel­sorolta a SALT-tárgyalásokat, a I kétoldalú kapcsolatokat és meg­említette, hogy ezek keretében a tavalyi csúcsértekezlethez ha­sonlóan számos megállapodás előkészítésére is sor kerülhet. Meg fogják vizsgálni — mon­dotta továbbá — a Moszkvá­ban elfogadott 12 államközi alapelv alkalmazását. Rogers biztosította az USA NATO-beli ! szövetségeseit, hogy a washing­toni megbeszéléseken semmilyen J olyan döntést nem hoznak, ami sértheti az Egyesült Államok szövetségeseinek érdekeit. A helsinki tanácskozásokról szólva az amerikai külügymi­niszter megállapította, hogy azok jó alapot teremtettek a külügyminiszteri tárgyalások szá­mára. A bécsi haderőcsökkenté­si konzultációkkal kapcsolato- j san hangsúlyozta, hogy a sző- I vetségeseknek folyamatosan egyeztetniük kell elgondolásai­kat. Biztosította szövetségeseit, hogy semmiféle egyoldalú had­erőcsökkentésre nem kerül sor, sőt az Egyesült Államok erősí­teni is kívánja katonai erőit Eu­rópában. Jobert francia külügyminiszter az új atlanti charta kidolgozá­sára vonatkozó amerikai javas­latokkal szemben azt hangsú- I lyozta, hogy az Atlanti Szövetség jó úgy ahogy van, nincs rajta mit változtatni. Méltatta a hel­sinki értekezlet előkészítésének sikerét és kormánya nevében elutasította, hogy bármiféle kap­csolatot létesítsenek a Helsin­kiben és a Bécsben folyó tár­gyalások között. Az ülés elején Poser admirá­lis, a NATO felderítő szolgála­tának vezetője tájékoztatta a minisztertanács ülésének részt­vevőit az Európában kialakult katonai erőviszonyokról, azzal a célzattal, hogy katonai erőfe­szítések fokozásáro szólítsa fel a tagállamokat. A NATO miniszteri tanácsá­nak csütörtök délutáni ülésén kirobbant az izlandi—brit halá­szati viszály. Einar Agustsson izlandi kül­ügyminiszter erélyesen tiltako­zott az ellen, hogy brit hadi­hajók tartózkodnak . Izkpnd te­rületi vizein. Felszólította Ang­liát, hogy vonja visszo hadiha­jóit, mert ha nem születik meg­oldás Izland kénytelen lesz. fe­lülvizsgálni kapcsolatait az At­lanti Szövetséggel. Agustsson beszélt a keflaviki NATO-tá- maszpontról is, hangsúlyozta, hogy azt kényszerhelyzetben — a második világháború idején — bocsátották az amerikaiok rendelkezésére. A kényszerálla­pot azóta megszűnt, felül kell tehát vizsgálni a helyzetet. Douglas-Home brit külügymi­niszter kijelentette: a brit hadi­hajók nemzetközi vizeken tartóz­kodnak, de hajlandók onnan távozni, ha Izland kötelezi ma­gát, hogy nem alkalmaz erő­szakot a brit halászokkal szem­ben. Mindkét fél tehát megma­radt eredeti álláspontján. A többi miniszter békítőén szólt hozzá a vitához, Rogers amerikai külügyminiszter pedig óva intette az izlandiakat, hogy a halászati problémát összeke­verjék a NATO-támaszpont kér. désével. Nixon 60 napos árbefagyasztást rendelt el Nixon elnök szerdán este, kö­zép-európai idő szerint csütör­tökön hajnalban az amerikai néphez intézett 15 perces rádió- és televízió-beszédében bejelen­tette. hogy — rendkívüli ideig­lenes rendszabályként — azon­nali hatállyal életbelépő 60 napos órbefagyasztást rendelt el. Beszéde végén az amerikai társadalom „átmeneti jellegű problémáinak'1 megoldási lehe­tőségeit összekapcsolta a tar­tós béke páratlanul kedvező ki­látásaival, különös tekintettel Leonyid Brezsnyewel, az SZKP főtitkárával jövő hétfőn kezdő­dő és „nagyfontosságú hala­dást'' ígérő csúcstalálkozójára. Nixon bevezetőben derűlátó­an beszélt az „alapvetően erős" amerikai gazdasági élet általá­nos állapotáról. Szerinte „egyet­len nagy probléma" a fogyasz­tói árak, különösképpen az élel­miszerárak „megengedhetetlenül ayorsütemű emelkedése”. Emlé­keztetett rá, hoqy 1972-ben si­került 3,5 százalékra leszorítani az infláció növekedésének évi ütemét, de amikor az „új gaz­dasági politika" idén január­ban bevezetett 3, fázisa értel­mében a kötelező erejű ár- és bérellenőrzést „önkéntes önmeg­tartóztatással" váltotta fel azon­nal felgyorsult a drágulás: ez év első negyedében 9 százalék­kal emelkedtek a megélhetési j költségek. | Az elnök most bejelentett in- j tézkedéseinek értelmében a fo- j gyasztój árakat a június első 8 j napjában kialakult árszinten fa- | gyasztják be 60 napra, s ezt követi majd a 3. fázisnál „erő­teljesebb és hatékonyabb el­lenőrzési rendszert” bevezető 4. fázis. Az árbefagyasztás alól az elnök csupán a feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket men. j tesítette, hogy ily módon fenn­maradjon az anyagi ösztönzés i az élelmiszertermelés fokozásá­ra. Nixon közölte, hogy a 60 na­pos árbefagyasztás alatt érvény­ben marad a bérek, valamint a kamatok és osztalékok (pro­fitok) jelenlegi „önkéntes" el­lenőrzési rendszere. Az elnök nyomatékoson aláhúzta, hogy „ameddig a bérrendezések fe­lelősségtudó keretek között maradnak, addig nem kerül sor bérbefagyasztásra”. A profitok­ról ebben a vonatkozásban nem tett említést. Az élelmiszerek *'ugrásszerű drágulását Nixon részben a vi­lágszerte megnövekedett keres­letnek és az amerikai gabona­élelmiszerexport hirtelen felfu­tásának tulajdonította. Közölte, hogy az USA eleget fog ugyan ni korábban vállalt élelmi­szerexport-kötelezettségeinek, de o jövőben a kormány szoro­sabb ellenőrzést gyakorol majd az élelmiszerkivitel fölött. Az elnök hangoztatta: nem fogja megengedni, hoqy túlzott mér­tékű export árfelhajtó hatása „eltűntesse a húst, a tojást és más élelmiszereket az amerikai fogyasztó asztaláról”. Ugyanak­kor sürgette a kongresszust, hoav adion felhatalmazást szá­mára az élelmiszerimport vám­tarifáinak csökkentésére, hogy a behozatal növelésével elégít­sék ki a keresletet az amerikai piacon, 1

Next

/
Thumbnails
Contents