Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-14 / 152. szám

1973. Június 14. DUNANTOll NAPLÓ Országos rektori értekezlet a Budapesti Műszaki Egyetemen Számos alkalom és lehetőség Napirenden az egyetemi-főiskolai munka a diákok nyári szünidejének hasznos eltöltésére időszerű kérdései A tudomány- és műsiaki egyetemek rektorai, a műszaki és közgazdasági jellegű főiskolák főigazgatói, valamint párttitkárai szerdán egésznapos tanácskozáson vitatták meg a Budapesti Műszaki Egyetemen az egyetemi-főiskolai munka időszerű kér­déseit. A tanácskozáson megjelent dr. Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, dr. Polinszky Károly művelődés­ügyi miniszterhelyettes s ott voltak a politikai, tudományos és a társadalmi testületek vezető képviselői is. A tanácskozáson értékelték oz egyetemi, főiskolai oktató munka korszerűsítésének ta­pasztalatait. Ennek sorában fog­lalkoztak a számítástechnikai oktatás helyzetével. A felsőok­tatási intézményekben az 1971 —72-es tanévtől kezdődött meg a számítástechnikai alap- és specialistoképzés. Többnyire kö­telező önálló tárgy keretében. Az eredményeket értékelve a szakemberek megállapították, hogy az alapképzés tartalma és színvonala az egyes intézmé­nyekben eltérést mutat. Az országos igényeknek meg­felelően szükséges az újrend­szerű pszichológusképzés meg­valósítása. Elkészültek az új­rendszerű, ötéves, egységes pszichológusképzés egyes tár­gyainak tantervei és program­jai. A tervek szerint az újrend­szerű képzést már a következő tanévben megindítják az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kiemelt feladat a pedagógus- képzés egységes alapelvek sze­rint történő korszerűsítésének előkészítése, valamint a peda­gógusok korszerű továbbképzési rendszerének kidolgozása. Je­lenleg a tudományegyetemeken folyó tanárképzés gyakorlatilag teljes egészében kétszakos rend­szerű. A tudományos ismeretek rohamos bővülése, a pedagó­giai követelmények fejlődése azonban ma már kizárja, hogy két szakon a színvonalas és a szakmai-pedagógiai továbbfej­lődést is megalapozó képzés megvalósulhasson nagyfokú túl­terhelés nélkül, mindkét szakon azonos értékben. Emiatt a tu­dományegyetemi tanárképzés­ben általában a másfél szakos (első és második szakos) kép­zésre kell áttérni. Az egyetemi végzettségű ta­nárok többszintű — általános iskolákban, különböző középis­kolákban, felsőoktatásban való — elhelyezkedésének kialakult gyakorlata a többfokozatú egye­temi tanárkéDzés bevezetésének szükségességét is indokolják. Ezt úgy kell kialakítani, hogy a tanórszakos hallgatók a máso­dik év befejezése után további kétéves képzéssel főiskolai vég­zettséget (általános iskolai ta­nári diplomát), vagy további hároméves képzéssel egyetemi végzettséget (középiskolai taná­ri képesítést) szerezhessenek. Majd néhányon, az ötéves kép­zés után (harmadik fokozatként) szervezett, kétéves és egyetemi doktori minősítéssel záruló kép­zésben vehessenek részt. A következő tanév feladata a felvételi rendszer továbbfejlesz­tése. A munka megkezdődött; és közelítették egymáshoz az érettségit és a felvételi vizsgát. A továbbiakban elemzik a fel­vételi tapasztalatait, és figye­lembevételével további javasla­tokat dolgoznak ki. A felvételi rendszer egyik, még kellően ki nem dolgozott eleme a tehet­ség, alkalmasság, rátermettség vizsgálata, arra törekszenek, hogy mind több szakmai terü­leten kidolgozzák ennek mód­szereit. A felvételi rendszer má­sik problémája a fizikai dolgo­zók gyermekeinek továbbtanu­lása. Támogatják azokat a tár­sadalmi akciókat, amelyek jobb tanulmányi feltételek megterem­tésére irányulnak, és megszer­vezik azoknak a speciális tan­anyagoknak az elkészítését, amelyek a felvételi vizsgára va­ló felkészítést, a hátrányok meg­szüntetését szolgálják. A szakmunkások egyetemi­főiskolai továbbtanulásáról szó­ló minisztertanácsi határozattal összhangban kidolgozzák az egyetemi-főiskolai tanulmányok­ra előkészítő tanfolyam rend­szerét. Az 1973-bon meginduló tanfolyam szervezésének, irányí­tásának feladatait a Budapesti Műszaki Egyetem látja el. A tanácskozáson Kanczler Gyula, a Művelődésügyi Minisz­térium főosztályvezetője az in­tézmények oktat^skorszerűsítési tevékenységéről tartott tájékoz­tatót, majd vázolta a következő tanév legfontosabb feladatait. A marxizmus—leninlzmus egye­temi-főiskolai oktatásának kor­szerűsítése érdekében végzett munkákról Bqnce László főosz­tályvezető számolt be. Pécsre szerződött Szirtes Adóm Elmegy: Módi Szabó Gábor, Szabó Tünde és Tor da i Teri Lassan végetér a színházi évad, a művészek aláírták a szerződéseket, o jogszerű álla­potnak megfelelően kialakult tehát a Pécsi Nemzeti Színház jövő évi társulata. Erről nyilat­kozott Nógrádi Róbert, a szín­ház igazgatója: — A szokásosnál is kevesebb a változás — mondotta. — Módi Szabó Gábor két évad után visszamegy Pestre, s a Vígszín­ház tagja lesz. Két művésznőnk pedig a Vidám Színpadhoz szer­ződött, Szabó Tünde, aki hét, és Tordai Teri, aki egy évet töltött el o Pécsi Nemzeti Színháznál. Szeretettel búcsúzunk tőlük és ezután is sok jó szerepet kivá­rjunk nekik. Társulatunk hét új taggal növekszik. Közülük a leg­híresebb Szirtes Ádám, aki most hozzánk szerződött. A főiskolá­ról három kezdő művészt Ka­punk: Miklósy Juditot, Vörös Esztert és Horváth Istvánt. A Miskolci Nemzeti Színháztól hozzánk jön Pákozdi János. Operatársulatunk is kap három új tagot, mégpedig a Debrece­ni Csokonai Színház két éneke­se: Horváth Bálint és Németh József írt aló nálunk szerződést. „Dolgozz hibátlanul11! A Vasas Szakszervezet Központi Vezetőségének ülése A Vas-, Fém- és Villamos­energiaipari Dolgozók Szak- szervezete Központi Vezető­ségének ülése kezdődött meg tegnap a szakszervezet székházában. Az ülés napi­rendjén többek között az MSZMP KB novemberi állás- foglalásának eddig megva­lósult gyakorlati tapasztala­tai és vállalati munkavédel­mi, szociális, kulturális fej­lesztési tervek végrehajtásá­nak elmúlt évi gyakorlata szerepelnek. A kohó- és gépipar válla­latainak termelési értéke 8.3 százalékkal nőtt az előző ev azonos időszakához mérten. Ehhez az eredményhez a Vasas-szakszervezetek szer­vező munkája is hozzájárult. Jelenleg már 50 kohó- és gépipari és négy villamos­energiaipari váttalotnál ve­zették be a „dolgozz hibát­lanul" munkarendszert Az idei nyár is számtalan le­hetőséget kínál a megye álta­lános és középiskolás diákjai­nak a szünidő hasznos és kel­lemes eltöltésére. Úttörő- és KISZ-táborok, vezetőképző és építőtáborok, valamint a me­gye üzemei és termelőszövetke­zetei várják a szünidőben a gyerekeket. Alig néhány nappal a tanítás befejezése után tel­jes lendülettel megkezdődtek a diákprogramok. Pécsett csaknem minden is­kola szervez úttörőtáborokat, ahol több turnusban pihenhet­nek a tanulók a balatonfeny- vesi és egyéb balatoni üdülő­helyeken. Június 18-tól három napközis „tábor” indul az Acsá- di úti, a Meszesi és a Pécsbá- nyatelepi Általános Iskolákban. A megyeszékhelyi középiskolá­sok elsősorban építő- és, mun­katáborokban töltik a nyarat. A Leöwey Gimnáziumból azon­ban hat tanuló a Szovjetunióba utazik, és egy hónapos nyelv- gyakorlaton vesz részt Novgo- rodban. Ugyanebből az inté­zetből egy nagyobb csoport Drezdába készül, munkával egy­bekötve ismerkednek az NDK nevezetességeivel. A Művészeti Gimnázium zenei tábort szervez ötven tanulója részére Balaton- bogláron. Szinte minden kö­zépiskola és szakmunkásképző intézet küld tanulókat a külön­böző vezetőképző táborokba. A megye más városaiban és községeiben az iskolák ugyan­csak gazdag programról gon­doskodtak. Mohács városból és járásból minden második gye­rek valamilyen formában részt vesz a nyári üdülésekben. Szün­idei napközik működnek Boly­ban, Lánycsókon és Dunaszek- csőn. Az idén megnyílott bári úttörőtábor egész nyáron fo­gadja hat- és tíznapos idősza­kokra a gyerekeket. Komlóról napközis gyerekek üdülnek Si- kondán, Fonyódon pedig nyolc napos váltakozással táboroznak a gyerekek. így a város minden iskolája elküldheti tanulóit a Balatonra. Siklós nagyközségből ötszáz gyerek utazik Balaton­szárszóra, a szigetvári, sásdi, sellyei, valamint Baranya egyéb helységeiből helyi szervezésű és központi táborok várják a gye­rekeket. Zánkán és Csillebércen a szak­tárgyi versenyek győztesei nya­ralnak és azok az úttörők, akik jó munkájukkal megérdemelték ezt a megtisztelő ajándékot. Baranya hatvannégy üzeme, vállalata és termelőszövetkezete nyújt munkaalkalmat az elfog­laltságot kereső gyerekeknek. Aszály után Belvizek a Déi>Aiföldön Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon egész Csongrád, valamint Bács és Békés megye egy részére kiterjedő körzetében az aszályos időszak után június­ban olyan nagymennyiségű csa­padék hullott, hogy többhelyen belvizek keletkeztek. Csongrád- ban Baks, Szegvár határát pél­dául pár nap alatt 150 millimé­ter csapadék áztatta, amire ezen a vidéken emberemlékezet óta nem volt példa. A mélyfekvésű földeken 10—20 centiméteres vízborítás keletkezett, sanyar­gatva a kalászosokat, a kukori­cát és egyéb növényeket. A mezőgazdasági üzemek készen­léti szolgálatot szerveztek, hor­dozható szivattyúkat helyeztek üzembe, a csatornákhoz vezető árkokat ástak. Szerdán az Alsó­tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén már csökkent a vízzel borított terület, de még min­dig mintegy 10 000 hektárat tett ki. Ha a napokban nem jön újabb csapadék, rövidesen meg­szabadulnak a földek a helyen- kint károkat, várhatóan növény­kipusztulásokat okozó vízterhük- től. Környezetünk védelmében Megalakul a génbank TANTÁRGY A LOVAGLÁS. A Tatai Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola 1969 óta zsokékat, hajtókát is képez a Lótenyésztő Vállalat és a Magyar Lóverseny Vállalat részére. A képzés alapvető célja olyan hozzáértő szakemberek képzése, akiknek hivatása a lósport és lótenyésztés. A zsoké tanulók megismerkednek az általá­nos lótenyésztési ismeretekkel is, a versenyló tenyésztéssel és a zsoké mesterség fortélyaival. Gyakorlati idejüket az ország nagyobb lótenyésztő gazdaságaiban és a Magvar Lóverseny Vállalat ügető és galopp telepén töltik. Képen: A zsokétanulók a lovaglást gyakorolják Tatán. Tettyei esték, 1973 Nem lehet panaszunk, Pécs műsorellótásóban az idei nyá­ron sincs uborkaszezon. A Vá­rosi Tanács művelődésügyi osz­tálya és a társrendező-szervek bőséges programról gondoskod­nak mindhárom nyári hónapra azoknak az irodalom- és zene­kedvelőknek, akik a nyár nagy részét nem nyaralással, hanem itthon töltik. Á sikerrel megkez­dett pécsi zenei udvarok han­gulatos koncertsorozata mellett lesz néhány színvonalasnak ígérkező könnyűzenei est a sza­badtéri színpadon, június 18-án A tárgyalóteremből: Pécsett oz egyik szőlősgazda présházában rendszeresen ta­nyáztak fiatal nők, akik nem­csak a tulajdonost, hanem az italozni betérő férfiakat is szó­rakoztatták ... Valóságos üzlet, szervezett hálózat alakult ki - a férfiak tudták, hogy az emlí­tett pincében mindig találnck partnereket. Az „üzlet” olyany- nyira jól ment, hogy a lányok kizárólag a szórakozások során szerzett pénzből éltek. A „pincebulik" állandó részt­vevői közveszélyes munkakerü­lés és üzletszerű kéjelgés vád­Bíróság előtt . a „pincebulik11 törzsvendégei jóval kerültek a Pécsi Járásbí­róság dr. Wágner tanácsa elé. Az öt adakozó kedvű lány kö­zül Nagy Évát és Balogh Lász- lónét 5 havi fogházra, Kozarova Liljana llievát 10 havi börtönre és két év közügyektől való eltil­tásra, G. Zsuzsannát és Sz. Ar- pádnét pedig 5 havi fogházia ítélték - a két utóbbi esetben a szabadságvesztés végrehajtá­sát a bíróság 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A borosgazdát, F. Györgyöt üzletszerű kéjelgés elősegítésé­nek bűntettében mondták ki bű­nösnek, de 6 havi börtönbünte­tését — tekintettel a vádlott idős korára és egészségi álla­potára — 2 évi próbaidőre fel­függesztették. Az ügyész súlyos­bításért fellebbezett. pedig megkezdődik a Tettyei esték idei sorozata is. Ezen a nyáron is három elő­adás, illetve hangverseny hang­zik el a korábbi években igen népszerűvé vált Tettyei esték ke­retében. Ezeket a hangverse­nyeket az idei nyáron is hétfői napokon, este 8 órai kezdettel tartják meg a tettyei romoknál. A háromrészes sorozat első előadása június 18-án, hétfőn este lesz, a korábbi években a Pécsi Tanárképző Főiskola „szí­neiben” ismertté vált Spirituálé együttes felléptével. Az együttes tagjai: Galyasi Géza, Kunos István, Nagy Ernő és Szabó Sza­bolcs valamennyien fiatal peda­gógusok, és jelenleg Komlón működnek. Spirituálé hangver­senyükön huszonkét jellegzetes spirituálé-feldolgozást énekel­nek el, kisegyüttesük. Magyar Kornél (zongora), Martos György (nagybőgő) és Maros Gábor (dob) kíséretével. A kö­vetkező, második előadásra jú­lius 7-én kerül sor. Ezen a bu­dapesti Musica antiqua Hunga- rica néven ismert tíztagú együt­tes mutatkozik be. Az európai reneszánsz muzsika gyöngysze­meiből állították össze műsoru­kat, amelyet korabeli hangsze­reken és énekkel szólaltatnak meg. A Tettyei esték harmadik előadása a pécsi Páva kör nép­dal-estje, augusztus 3-án, (Munkatársunk jelentése)- Most már a gyakorlati ten­nivalókon a sor! — a helyzet- felmérés szakasza lezárult. Mi­előbb meg k-II tenni a szüksé­ges intézkedéseket környeze­tünk védelme és fejlesztése ér­dekében. Hazánkban az ered­ményes környezetvédelmi tevé­kenység jelentős mértékben at­tól függ, hogy a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztéri­umban milyen a környezetvé­delmi munka —, mondta egye­bek között dr. Madas András, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes tegnap délelőtt a Magyar Sajtó Háza Rózsa Ferenc termében megtar­tott sajtótájékoztatóján. Az élelmiszer- és fagazdaság kör­nyezetvédelmi helyzetével és feladataival foglalkozó sajtótá­jékoztatón részt vett Rakon- czay Zoltán, az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal elnöke is. Magyarországon a korszerű környezetvédelmi intézkedések kidolgozásán rhost munkálkod­nak a szakemberek; bár egyes részterületeken már komoly elő­rehaladás tapasztalható. Tekintve, hogy ez év végéig a Minisztertanács elé kell ter­jeszteni a Környezetvédelmi Törvéjnyt, a MÉM a maga tár­cáján belül kialakította az ez­zel kapcsolatos álláspontját, javaslatait, és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás területén több átfogó intézkedést tett, illetve most készít elő. A minisztérium 1973-ra egy környezetvédelmi kutatási terv kidolgozását rendelte el, és a MÉM kutatóintézeteiben folyó ilyen irányú munkák koordiná­lásával az Erdészeti Tudomá­nyos Intézetet bízta meg. így a jövőben a környezetvédelmi kutatás egységes terv szerint folyik e tárcán belül. A korszerűsödő mezőgazda- sáq egyidejűleg jelentősen be­folyásolja az emberi környeze­tet, a kedvezőtlen hatás eseten­ként elkerülhetetlen, az ellene való védekezés egyre nehezebb, és költségesebb. Éppen ezért kell különös gondot fordítani az összehangolt, környezetvédelmi feladatokra — állapította meg tájékoztatója során a miniszter- helyettes. Melyek ezek a legfontosabb teendők? A talajvédelemben a talaj­erózió ellen kell különösen so­kat tennünk. Ma a legnagyobb gondot a víz-erózió jelenti az országban, mely elsősorban a lejtős fekvésű mezőgazdasági- laq művelt területeket érinti. Ilyenekben bővelkedik Baranya is. E területeken régen erdő 1 volt, majd a múlt század végén a fákat kiirtották és megművel­ték a domboldalakat, melyekről a termőréteg a víz eróziója kö­vetkeztében állandóan kopik. A racionális földhasználat azt követeli meg, — és ezt a kuta­tások is alátámasztják íry^hogy a jövőben az ilyen fekvésű me­zőgazdaságilag művelt terüle­tekből 500—6Ö0 ezer hektáron lenne célszerű fatermelés és a környezetvédelem céljait szol­gáló erdőt telepíteni. — Megnyugtató, hogy a ma­gyar növényvédelmi szolgálat a legkorszerűbb a világon, Köz­tudott, a növényvédőszerek — különösen a lassan bomló sze­rek — káros hatása a környe­zetre. Hazánkban a különböző intézmények gyümölcsöző együttműködése lehetővé teszi a növényvédőszerek alkalmazá­sának állandó és folyamatos ellenőrzőiét - mondta dr. Ma- das András. A nagyüzemi állattartás is számos környezetvédelmi óvin­tézkedést sürget. A legfonto­sabb teendő az állattartó tele­peken keletkező trágya — szennyvíztermelés ártalmatlaní­tása, nehogy élővizeinket meg­fertőzze. Az erdők környezetvédelmi funkcióiról is szólt tájékoztató­ja során a miniszterhel/ettes. Az erdők fontos feladata egye­bek között a természet- és talajvédelem, a vadon élő átlát­ás növényvilág fenntartása, köz- reműködés a vízgazdálkodás különféle feladataiban. A mezőgazdasági és élelme, zésügyi miniszterhelyettes a tegnap megtartott sajtótájékoz­tatón jelentette be, hogy kifej­lesztik a hazai növény és ál­lat génbank-rendszert. 1977-ig 3 millió forint ráfordítással az Agrobiológiai Intézet telepein 40 ezer „növényi génanyag” halmozódik fel, amely a ma­gyar szántóföldi és zöldnövé­nyek nemesítési alapanyagá­nak megőrzését teszi lehetővé. Az erdei fák „génbankárja” az Erdészeti Tudományos Intézet lesz. A génbank megalapításá­ra 1977-ig 1,2 millió forintot költ a MÉM, Az egyes pusztu- lóban levő háziállatok védelmé­re az Országos Állattenyészté­si Felügyelőség kapott megbíza- tást, a vadonélő állatfajok vé­delmét pz Országos Természet- védelmi Hivatal látja el. Az oktatásban már eddig is jelentős intézkedések születtek az erdészeti és kertészeti egye­temen. Erről szólva a miniszter- helyettes megjegyezte, hogy in­dokolt lenne — az egyes tan­anyagokba való beépítés mel­lett —, ha külön tárgyként ok­tatnánk a környezetvédelmet, Mécs László

Next

/
Thumbnails
Contents