Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-13 / 151. szám

1973. június 13. OUNANIOll NAPlö 3 Magasabb osztályba léphet... Siklós szerepe a magyar fúvószene megújulásában A tíz váifesztivál mérlegéhez Siklós harsonái a napokban tizedszer adták hírül az orszá­gos fúvószenekari találkozó ese­ményeit. Aki ezek tartalmi ered­ményeire jól odafigyelt az utób­bi évekbeh, maga is könnyen lemérheti a találkozó szakmai sikerét és kedvező hatását a közönségre. Siklós ma az ország zenei életében ugyanazt jelen­ti a fúvószenekaroknak, mint Debrecen az énekkari mozga­lomban. Fogalommá . vált, mert eddigi küldetését teljesíteni tud­ta, kijelölt céljai megvalósultak. Kezdetek, célok Nézzük, hogyan indult el a magyar fúvószene megújításá­nak gondolata, milyen mérleget vonhatunk meg a 10. siklósi ta­lálkozó után? A kezdetek a népszerű „ba­ranyai vasárnapok" gondolatá­hoz —: népszerűsíteni megyénk idegenforgalmi, történelmi, nép­rajzi szempontból jelentős tá­jait és helységeit — nyúlnak vissza. Pontosabban még egy évvel hátrább. 1963 nyarán a pécsi Széchenyi térre hívták össze Baranya fúvószenekarait, hogy az itt elhangzó kétnapos bemutató sorozaton, térzenéken lemérjék egyfelől ennek a régi pécsi hagyománynak a közön­ségre gyakorolt mai hatását; másfelől meggyőződjenek arról, hogy milyen színvonalon, mi­lyen műsort képesek ezek a ze­nekarok nyújtani. A közönség szívesen fogadta a szabadtéri muzsikát, közben — ahogyan általában a térze­néken, — jóízűen eldiskurált a nap eseményeiről. A zenekarok pedig lelkesen fújták sok évti­zede megszokott műsorukat: el­avult, kikopott, „megöregedett” indulókat, polkákat; operai meg „magyarnóta-egyveleg’’-féle összeállításaikat. A karnagyok nemegyszer a nehezebb, igé­nyesebb betétek szólamait ön­kényesen megváltoztatták, „könnyítettek" rajta. Itt alakult ki a későbbi fú­vószenekari találkozók első fon­tos célja. Olyan muzsikát, olyan műsort kell nyújtani a közön­ségnek, amire odafigyel, ami­ben gyönyörködik; amit nem lehet ..félfüllel” hallgatni. (Mind a szórakoztató, mind a komo­lyabb műfajokban.) Változtatni kellett tehát a műsorpolitikon, a rangos előadás, a hangverse­nyek művészi igényét meghono­sítva a zenekarok működésében. Ehhez igazították a siklósi vór- tesztiválok keretében életre hí­Kitüntetések a váriesztiválon A siklósi X. jubileumi várfesz­tivál és fúvószenekari találkozó olkalmából a művelődésügyi mi­niszter kitüntetéseket és elisme­réseket adományozott azoknak, akik várfesztiválok szervezésében és művészi rangjának emelésé­ben kimagasló érdemeket szerez­tek. Szocialista Kultúráért kitünte­tést kapott: Eck T. Imre, a Ma­gyar Rádió és Televizió rende­zője; Farkas Antal karnagy, a Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola tanára; Jávor Zoltán alezredes, a Magyar Néphadse­reg Központi Fúvószenekarának vezető karmestere; Orsi Ferenc iró és Várnai Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának ének-zenei szakfel­ügyelője, a várfesztiválok zenei vezetője. Miniszteri dicséretben részesült: Balogh József, a Siklósi Község­gazdálkodási Vállalat igazgatója; Czompó Sándor, Siklós Nagyköz- sági Tanács gazdasági csoport- vezetője: Eördögh János karmes­ter, a Népművelési Intézet külső munkatársa; Gorrieri Ferenc kar­nagy, a Mecseki Szénbányák Központi Fúvószenekarénak vexe- tője; Lénárth Elek karmester, a Népművelési Intézet főelőadója; Marosvölgyi Károly karnagy, a Bányászati Dolgozók Szakszerve­zetének szakreferense; Maróti Gyula karnagy, a Nóqrádi^ Szén­bányák Vállalat főelőadója és Mester József zenekarvezető, a Baranya megyei Vend ég látó ipari Vállalat dolgozója. A kitüntetéseket a müvelődév üa?i miniszter megbízásából Hor­váth Lajos, a Megy«» Tanács el­nöke nyújtotta ét. vott országos fúvószenekari ta­lálkozók eszmei tartalmát, és céljait. Megújhodás A következő évben, a „bara­nyai vasárnapok” keretében in­dult el a siklósi program. Azóta minden év június második va­sárnapján itt, hazánk egyik leg­szebb történelmi műemlékvárá­ban találkoztak az ország kato­nai, polgári s újabban ifjúsági fúvószenekarai, hogy számot adjanak tudásukról, törekvéseik­ről a szabadtéri koncertek nívó­jának művészi tartalmának el­mélyítésében. Siklós tehát or­szágos szintű szereplési fórum lett, egyben alkalom, lehetőség volt a szakembereknek a szín­vonal lemérésére. Ezen a téren már az első alkalommal, 1964- ben kiderült, hogy az ország­ban ugyanolyan gondokkal küszködnek az együttesek, mint amilyenekkel a baranyai zene­karok. Ekkor még sokan a neves szakemberek közül is kételked­tek a fúvószene megújhodásá­nak reményében. Siklós azon­ban bizonyított. A találkozó kar­nagyi tanácskozásain, értékelé­sein — amelyeken oz ott éppen nem szereplő zenekarok kar­nagyai is részt vettek - igazo­lódott, hogy a továbblépéshez elmélyült szakmai önképzésre, és jó új művekre van szükség, hiszen a közönség igényli a jó fúvószenét. A műsorpolitika fel- frissítéséhez új kompozícióira és jó átiratokra buzdították a zeneszerzőket és a zenekarok vezetőit. Sokakat közülük meg kellett győzni arról, hogy a re­pertoár frissítésében nem a „ro­máncok”, a romantikus zené , vagy a „mogyarnóta” lehet ha­tásos, célravezető, hanem itt is a magyar népdal a tiszta for­rás. Új művek, népdal-feldolgo­zások és népzenei hangvételű fúvószenekari müvek születtek a következő években — siklósi bemutatóval. (Például Farkas Antal, Lendvai Kamilló, Kocsár Miklós, Szőnyl Erzsébet, Pata- chich Iván, Hidas Frigyes, Ba­lázs Árpád és mások alkotói közreműködésével.) Másfelől klasszikus romantikus és modern szerzők (pl. Vivaldi, Bach, Szme- tana, Debussy, Bartók, Kodály és mások) alkotásainak nagy­szerű fúvószenekari átiratai szó­laltak meg a siklósi hangverse­nyeken. Ezen túlmenően a ha­zafias nevelés gondolatának szellemében követelménnyé vált a történelmi múlt hagyományai­nak ápolása is. A 48-as törté­nelmi indulók (Klapka-lsaszegi, — Jászkun induló stb.) kottáit o helyszínen osztották ki a karna­gyoknak. Eredmények és távlatok A törekvések — ez a X. jubi­leumi találkozó is fényesen iga­zolta — eredménnyel jártak. A résztvevő együttesek díjakat, vándorserlegeket kaptak. Hova­tovább a siklósi találkozóra meghívást kapni, azon részt ven­ni egyre inkább rangot jelent a magyar fúvószenekari mozga­lomban. Ezek a törekvések az utóbbi években kiszélesedtek Rendszeresen megtartják az if­júsági fúvószenekarok találko­zóját és újabban a fúvósötösök és fúvós kamaracsoportok be­mutatóit is. Ennek az utóbbinak az a célja, hogy részben a nagyzenekarokon belül kamara­muzsikálásra, kamaraegyüttesek alakítására ösztönözzön; rész­ben pedig, hogy ezáltal zenei­leg művelt muzsikusok álljanak a nagyzenekari szólamok élén. Kilenc év, tíz találkozó. A mérleg a legtárgyilagosabban megítélve is rendkívül kedvező. A magyar fúvószenekari moz­galom kilenc év alatt művészi tartalmában felfrissült, színvo­nalában pedig az európai ran­gú, hangversenyszerű előadás nívójára emelkedett. További feladatai egy év alatt már nem oldhatók meg. A tervek szerint a siklósi fúvószenekari találko­zókat ezután háromévenként rendezik meg. Két alapvető fel­adatot kívánnak teljesíteni vele. Azt, hogy az ifjúsági zenekarok részvétele Siklóson már ne csak színfolt legyen, hanem kategó­ria: meghatározott fesztiváli kö­vetelményekkel és versennyel. A másik az, hogy a továb­biakban a siklósi várfesztivál és fúvószenekari találkozó nemzet­közivé váljon. Ezután is meghí­vásos alapon, de a meghirde­tett és külföldön is „jegyzett" fesztiválok versenyszerű feltéte­leivel. (Kötelező művek; egybe­mutató mű előadása; szabadon- választott művek stb.) Siklós teljesítette eddigi kül­detését. „Magasabb osztályba" léphet . . . Wallinger Endre Június 20^—22: irodalomtanítási napok Pécseit A baranyai irodalomtanitósi napok idei programjának kö­zéppontjában a korszerű iroda- ! lomszemlélet és a korszerű iro- j dalomtanítási szemlélet áll. Er- ' röl a két témáról hangzik el | egy-egy előadás az első napon. , A referátumokat konzultáció kö- I veti az irodalomtudomány és az I irodalomtanítás időszerű kérdé- ! seiről. A második napon a ta- j nári irodalomszemléletről ren­deznek vitát középiskolai és ál­talános iskolai szekciókban. Elő­adás hangzik el Irodalomtaná­rok a város kulturális közéleté- I ben címmel, a harmadik napon j pedig az iskolai amatőrszínját­szás lehetőségeiről és módszer- j tani kérdéseiről tanácskoznak. A háromnapos program kereté­ben a rendezvény mintegy 200 résztvevője megtekinti a Pécsi Nemzeti Színház egyik előadá­sát; irodalmi sétán ismerkedik Pécs kultúrtörténeti és irodalmi érdekességeivel, a harmadik napon író-olvasó találkozón vesznek részt a népszerű költő­házaspár Nagy László, Kossuth- díjas és Széchenyi Margit Jó­zsef Attila-díjas költő közremű­ködésével. Kilencezer szakmunkásjelölt A Megyei Tanács átvette az ipari szakmunkásképző intézeteket Program szerint megvalósul a 200 fős tanműhely, a siklósi iskola és a komlói tornaterem építése Megyénkben hét szakmunkás- képző intézet .cserélt gazdát. A közelmúltban a Megyei Taná­cson lezajlott az utolsó hivata­los aktus; Téglás Gyula, a Mun­kaügyi Minisztérium főosztály­vezetője és Takács Gyula, Ba­ranya megye Tanácsának elnök- helyettese aláírták az átadás­átvételről szóló jegyzőkönyvet. * Nem is olyan régen a szak­munkásképzés elég hátul állt az oktatásügy édesgyermekei­nek sorában. A tudományos­technikai forradalom, iparunk fejlődése ugyanakkor mind több, és mind jobban képzett szakembert követel. Az MSZMP X. Kongresszusa megállapította, hogy fokozott qondot kell for­dítani a munkásosztály utánpót­lására, az ipari szakmunkáskép­zés mennyiségi, minőségi fej­lesztésére. Baranyai sikerek az országos dalostalálkozón A két napig tartó IV. orszá­gos szövetkezeti dalostalálkozón —, amelyet Szolnokon rendez­tek meg június 9—10-én — a bemutató hangversenyek során harminchárom kórus lépett pó­diumra. A rendező szervek munkáját dicsérő seregszemlén szinte va­lamennyi énekkar magas szín­vonalról, nagy felkészültségről adott tanúbizonyságot. A zsűri által kiemelt négy nívódíjas együttes között szerepelt a pé­csi ÁFÉSZ Janus Pannonius leány kamarakórusa. Ivasivka Mátyás karnagy vette át a dí­szes ólomkristály vázát és a Kodály Zoltán arcmását őrző emlékplakettet. A találkozón sor került a KÓTA pályázatán díja­zott új kórusművek ősbemutató­jára iS. A pécsi kórus Tillal Aurél szvitjének megszólaltatá­sáért elnyerte a zsűri különdí- ját. A bemutató hangversenyen ugyancsak kiemelkedően szere­pelt a siklósi szövetkezetek ve­gyeskara. A Dede Ilona vezette énekkar a találkozón nyújtott művészi teljesítményéért külön- díjat kapott. — yr — KÖNYVÚJDONSÁGOK Riport, regény, vers, hadtörténet Az „Irósremmel" című gyűj­temény harminc író, riporter, szociográfus, — köztük Bertha Bulcsú, Moldova György, Raffai Sarolta és Jávor Ottó mai éle­tünk problémáival foglalkozó írásait tartalmazza. A szerzők elemzik „a hogyan és miért él­jünk?" — problémakört, a lét és a tudat új viszonyait, a városia­sodást, és a gyáron belüli át­szervezéseket. Foglalkoznak az úrhatnámsóg modern formáival, a falusi könyvtárak és az isko­lai oktatás-nevelgs gondjaival. Az „Általában hallgatunk" című kötetben Rákosy Gergely válogatott novelláit olvashatjuk. Az író a környezet hatásait hangsúlyozza, természetesen a lélektani motívumokat sem mel­lőzi alakjai megrajzolásánál. Az albérletek hangulatai, anyagi gondjai elevenednek meg az ötvenes évek szorongást keltő, és a kor eseményeit is felidéző lírai és önéletrajzi visszaemléke­zéseiben. Heinrich Böll, a Nobel-díjas író „Csoportkép hölggyel" című A szovjet déli hadseregparancsnokság fúvószenekara Immár áffancfá vendége a sfWási fesztiválnak családregényében a náci Né­metországot és a mai NSZK-t mulatja be erős iróniával, vala­mint groteszk és naturalista részletek megteremtésével, A verskötetek közül megem­lítjük „Majakovszkij verseidnek újabb válogatását. A hetven mű között poémák is találhatók, valamint lendületes érzelmi nyíltságú korai versek, ars poe­ticák, amelyek „provokáló” uta­sítások. Ezek is jól illusztrálják a költői hangerő, hangszín ár­nyalatainak gazdagságát. „Baudelaire versei" új válo­gatott gyűjteményének alapja; „A romlás virágai" és „A fájó Párizs” című kötetek. A fegyel­mezett romantika végletességé­nek, a miszticizmusnak, az elvá­gyódásnak a képeiben gyönyör­ködhetünk. Élvezhetjük a hideg lélekelemzés, a haláltudat, a testi lét, az érzéki élmények hangulatait. Sejteti, hogy á sze­relem, az erotikus rabság, a szépségimádat ingereiben ho­gyan alakul a lírikus érzelem­világa. Matvej Vasziljevics Zaharov hadtörténeti tanulmánya, a „Délkelet- és Közép-Európa fel­szabadítása, 1944-45" egyes fe­jezetei pl. „Az erdélyi Kárpáto­kon át" hazánk felszabadulását eddig nem publikált fotókkal, hadműveleti térképekkel mutat­ják be. Először teszik közzé 52' magyar várost felszabadító had­testek, hadosztályok parancsno­ki állományának teljes névjegy­zékét. Egy pontos esemériynap- ! tárból értesülünk a 2. és a 3. Ukrán Front magyarországi elő­I renyomulásóról. A Központi Bizottság tavaly nyáron hozott határozatát kö­vette az a minisztertanácsi ren­delet, amely 1973. szeptember elsejei hatállyal a megyei (fő­városi) tanácsok közvetlen irá­nyítása alá helyezi az ipari szakmunkásképző intézeteket Mit várhatunk vajon ettől a ren­delettől? A felszabadulás óta három­negyed millió szakmunkást ké­peztek az iskolákban, A fejlő­dést mutatja, hogy az 1949/50- es tanévben az ország összes ipari tanulója nem volt annyi, mint ahányon idén egy évfolyam­ra jelentkeztek. A mai nagy lét­szám mellett az oktatás megle­hetősen tarka képet mutatott. Tizenegy különféle minisztérium irányította a közoktatást. A megyei tanácsok jól ismerik az ipar helyi igényeit, közvetlen kontaktust tudnak teremteni az iskolák vezetőivel, gyorsabb, hatékonyabb lehet a kölcsönös információ. Közelebb kerülnek, egymáshoz a különböző szintű iskolák — a közép- és általá­nos iskolákat eddig is a taná­csok irányították — gyümölcsö­zőbb együttműködés érhető el az üzemek és a szakmunkáskép­ző intézetek között. Miután egy év múlva az iskolák fenntartási költségeinek kezelése is a ta­nácshoz kerül, a helyi viszonyok és az igények jobb ismerete le­hetővé teszi a minél célszerűbb anyagi felhasználást. A megkezdett és a tervezett beruházásokat továbbra is a Munkaügyi Minisztérium bonyo­lítja le, az V. ötéves tervben megvalósuló siklósi hat tanter­mes iskolához 5,8 millió forin­tos célhitelt nyújt. Még ebben az évben — őszre —; befejezik az 500-as Szakmunkásképző In­tézet 200 fős tanműhelyének építését. A következő évre hú­zódik át a komlói 252 négyzet- méteres tornaterem építése. Természetesen ilyen nagy és szerteágazó oktatási bázis át­adása nem mehet nehézségek, gondok nélkül. Közel negyven millió forinttal nő meg a Me­gyei Tanács évi költsége, össze­sen mintegy kilencezer szakmun- kás-jelölt oktatására kell fel­ügyelni. Ezért a MŰM a továb­biakban is irányitó tevékenysé­get folytat a fejlesztési koncep­ciók kialakításában, tanköny­vek, óratervek összeállításában. Téglás Gyula főosztályvezető az okmány aláírását követő ta­pasztalatcserén a többek közt ezeket mondta: — Változatlanul szívügyünk­nek érezzük a szakmunkáskép­zést. Mint felügyeleti szerv, kü­lönösen a kezdeti időszakban továbbra sem hagyjuk magukra az iskolákat. Segítséget nyúj­tunk a megyei tanács illetékes vezetőinek a pénzügyi, gazdasá. gi és tanulmányi irányítás zök­kenőmentes átvétele érdekében, K. Gy. A MÁJUS 1. RUHAGYÁR KOMLÓI GYÁREGYSÉGE 15 éven felüli fiatalokaT felvesz és tanfolyamon BETANÍT SZABÓ MUNKÁRA. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. BMiiMiamTjanaa I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents