Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-12 / 150. szám

I

1973. június 12.

DUNANTOll NAPIO

ü

Munkásgyűlés Győrött

(Folytatás a 3. oldalról)

A győri munkásgyűlést Bitt- mann Ernő, a munkásmozgalom régi harcosa nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Pintér István, a győri Gárdonyi Általános Iskola igazgatója, és Gede Ferenc, a Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat épületgépszerelője.

Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, az Országgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta :

— Marx és Engels több mint egy évszázaddal ezelőtt azt a szükségszerű követelményt fogalmazták meg: a munkásosztálynak ahhoz, hogy megvéd- hesse érdekeit, meg tudja valósítani célját, a tőkés társadalom megdöntését és a szocializmus, a kommunizmus felépítését — önálló és egységes forradalmi pártra van szüksége, amely a töke elleni forradalmi harcra, osztályöntudatra neveli és szervezi a munkásságot, és fellép a burzsoáziával megalkuvó kispolgári nézetek ellen.

Apró Antal áttekintette az önálló és egységes forradalmi párt megteremtéséért folytatott harc magyarországi állomásait, majd ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az 1930-as években, a munkásegységért, a két munkáspárt együttműködéséért folytatott harcban jelentős változás következett be. Hitler hatalomrajutása után egész Európában kiéleződött a nemzetközi helyzet, előretört a német és az olasz fasizmus, meggyorsult a fegyverkezési verseny. Darányi itt, Győrben hirdette meg o háborús előkészületeket, és az egymilliárd pengős katonai programot. Mindez kihatott a magyar dolgozók hangulatára is. A magyar dolgozó tömegek keresték a politikai kiutat, tartottak az ország további fasizálódá- sától, Hitler terjeszkedésétől, attól, hogy alig másfél évtizeddel az első világháború után újabb háború fenyeget. A kommunista párt nagy érdeme, hogy bár üldözött, illegalitásban lévő párt volt, a szociáldemokrata, a szakszervezeti és az ifjúmunkás mozgalomban, a társadalom minden területén mindig az egységfront megteremtésére törekedett a horthysta rendszer és a háborús veszély elleni közös harcban.

— Ha ma, 25 évvel a két párt egyesülése után végigtekintünk pártunk harcain, a felmerült válságok leküzdésén, megállapíthatjuk, hogy a két párt egyesülése, a szociáldemokraták és a kommunisták egységbe kovácsolódása a marxizmus—leninizmus elvei alapján a Magyar Szocialista Munkáspártban fejeződött be. A Magyar Szocialista Munkáspárt sokirányú tevékenységében mindig a legfontosabbnak tartotta a párt munkásjellegének megőrzését, a munkásosztály vezető szerepének erősítését, a dolgozók munka- és életkörülményeinek megjavítását. Nekünk, a mi generációnknak jutott az a megtisztelő feladat, hogy megvalósítsuk hazánkban a szocialista társadalom felépítését, megvalósítsuk sok munkásnemzedék álmát, a szocialista Magyarországot. Egységes munkásosztályunk, egységes pártunk teljesíti nagyszerű történelmi küldetését.

— Szeretnék néhány szót szólni ezen ünnepi alkalomból KISZ-fiataljainkhoz, dolgozó ifjúságunkhoz — mondotta. — Az ő aktív részvételük nélkül nem tudnánk megoldani feladatainkat. De ahhoz, hogy a mai ifjúság megértse a szocializmus építésének céljait, meg kell ismernie az előző évtizedek forradalmár nemzedékének harcait, küzdelmeit a kizsákmányolás ellen, a felszabadításért.

— Fiataljaink tanuljanak népünk nehéz küzdelmeiből, amelyeket évszázadokon át az ország függetlenségéért, nemzeti létünkért folytatott. Tanuljanak az egymást követő munkásgenerációk harcaiból, a dicsőséges 1919-es Tanácsköztársaság tapasztalataiból,

munkásosztályunknak, pártunknak a Horthy-fasizmus elleni negyedszázados küzdelmeiből, és tanuljanak annak a generációnak munkájából, amely 1945 óta sok áldozatot hozott azért, hogy a magyar ifjúság ma már nem kizsákmányolt, nem elnyomott, hanejn a felnőtt nemzedékkel együtt építi saját jövőjét, a szocializmust, a felnőtt nemzedékkel együtt harcol a társadalmi haladásért. Ifjúságunk számára a szocializmus sikeres építése során évről évre kedvezőbb

feltételek jönnek létre a munkához, a tanuláshoz, a műve- i lődéshez, a pihenéshez. Ezért fontos kötelessége ifjúságunknak, hogy ismerje és vállalja a párt eszméit, céljait, legyen szocialista hazánk hű polgára, szorgalmasan tanuljon, becsületesen dolgozzon és védelmezze társadalmi rendünket.

— A mai, ünnepi évforduló j alkalmából nemcsak a törté- I nelmi múltból kell tanulnunk, j nemcsak az idősebb generáció eredményes harcáról kell megemlékezni, hanem előre is kell nézni. Pártunk, munkás- osztályunk, fiataljaink előtt most az a legfőbb feladat, hogy új sikereket érjünk el a j gazdasági építőmunkában, a [ kulturális életben, a közélet I további demokratizálásában; I hogy a szocialista életforma minél gyorsabban, minél jobban kiteljesedjen, hogy egész dolgozó népünk munka- és életkörülményei tovább javuljanak.

A szónok ezután kitért arra, hogy ezekben a napokban, amikor országunk közvélemé- I nye megemlékezik a két munkáspárt egyesülésének 25. évfordulójáról, Bécsben a magyar jobboldali szociáldemokraták úgynevezett koncjresz- szust tartottak. Olyan személyek gyülekeztek össze — mondotta —, akik a magyar munkásosztály érdekeit nem először árulták el, akik a két munkáspárt egyesülését annakidején az utolsó pillanatig ellenezték. Bár ma is szemben- állnak rendszerünkkel, még ők sem tudják letagadni a negyedszázad alatt végbement szocialista fejlődés vívmányait, eredményeit, a Magyar Népköztársaság növekvő nemzetközi tekintélyét. De azért

— szerintük — Magyarországon mégis csak bajok vannak.

— Jó lenne, ha a Bécsben tanácskozók is tudomásul vennék — mondta a szónok —, hogy az élet, szocialista fejlődésünk tőlük függetlenül előremegy.

Beszéde befejező részében Apró Antal a Központi Bizottság nevében köszöntötte Győr megye párttagságát, sok sikert kívánt munkájukhoz, a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének szolgálatában.

Már az idén elérjük az 1975-re tervezett exportszintet

Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban- Exportunk a negyedik ötéves tervidőszak eddigi szakaszában több mint 50 százalékkal gyorsabban nőtt a tervezettnél, s így az 1975-re előirányzott exportszintet valószínűleg már az idén elérjük — mondotta hétfői sajtótájékoztatóján Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes. A külkereskedelem fejlesztéséről szóló tájékoztatón a miniszter- helyettes elmondta, hogy a szocialista országokba 43, a nem szocialista államokba 35 százalékos export-növelést terveztünk az 1971—75. közötti időszakra, a számítások szerint azonban az export valójában 60—65, illetve 50—55 százalékkal nő. A tőkés export fokozásában erősen közrejátszik az árak emelkedése. Ugyanannyi termékért most átlagosan 15 százalékkal nagyobb árat kapunk, mint például három évvel ezelőtt, így az exporttöbbletnek csak egy része adódik a ténylegesen kiszállított áruk többletéből. Természetesen a nyugatról származó importc:k- kek árszintje is emelkedik, a cserearányok azonban számunkra kedvezőek. Mivel tőkés exportunk jelentős része élelmiszeripari cikk, az export- és importárak növekedésének

egyenlege Magyarország számára pozitív.

A miniszterhelyettes rámutatott, hogy a magyar áruk versenyképessége az utóbbi időben növekedett, erre utal a többi között az is, hogy nyugati országokban egész sor termékünket a korábbinál magasabb áron tudjuk értékesíteni. Figyelembe kell azonban venni, hogy a világpiaci verseny és a nemzetközi műszaki fejlődés igen erőteljes, így az eddiginél na* gyobb erőfeszítéseket kell tenni versenyképességünk fokozásáért.

A miniszterhelyettes örvendetesnek tartja, hogy az utóbbi időben hatékony intézkedések történtek a termékstruktúra átalakítására. A tőkés országokba irányuló gépkivitelünkben a gazdaságosság szempontjából legkedvezőtlenebb cikkek aránya a legutóbbi egy évben 4,1-ről 2,7 százalékra csökkent. Mint mondotta, e folyamatot a következő években tovább kell erősíteni. A vállalatok sokfajta támogatást kapnak a gazdaságos export fokozásához. A konvertálható export árualapok növelésére kedvezményes forinthitelt vehetnek igénybe, e lehetőséggel különösen jól élnek a vegyiparban. A versenyképes export fejlesztését segítik a beruházási deviza-hitelek, amelyek többletexport révén általában igen rövid idő alatt megtérülnek. Az elmúlt három évben 15 millió dollár beruházási devizahitelt nyújtottak a zárt kukoricatermelési rendszerek bevezetésére.

A KGST-országok integrációjának kibontakozásáról szólva a miniszterhelyettes kifejtette, hogy értékes szakosítási és kooperációs megállapodások egész sora jött létre, amelyek külkereskedelmi forgalmunkra is kedvezően hatnak. A tagországok az elmúlt két évben csupán a gépiparban 14 többoldalú gyártásszakosítási egyezményt kötöttek, s további 43

megállapodás kidolgozása van folyamatban. A szakosítási vagy kooperációs megállapodások alapján gyártott termékek forgalma 1968 óta mintegy háromszorosára nőtt, összértékét tekintve azonban még ma sem magas, áruforgalmunknak körülbelül 10—12 százaléka. A szocialista szakosítás és kooperáció szélesebb körű kibontakozásához szükséges, hogy az integrációs program keretében jogi, ár-, valutáris, pénzügyi, és tervezési kérdéseket megoldjanak.

Ami a tőkés cégekkel kötött kooperációkat illeti, a hatvanas évek végén igen számottevő eredményeket értünk el. Az elmúlt másfél—két évben azonban a szerződéskötések üteme lelassult.

Az ötödik ötéves tervvel kapcsolatos elképzelésekről szólva elmondotta, hogy várhatóan az átlagosnál nagyobb mértékben nő majd a gazdaságos könnyűvegyipari termékek, mint például a gyógyszerek, növényvédőszerek, lakkfestékek exportja. A könnyűipari cikkek közül különösen a textíliák, a konfekció- ipari és kötöttáru-termékek, valamint a lábbeli kivitelének fokozódásával számolnak. Közúti járműiparunk az ötödik ötéves terv végére elérheti az évi 12— 13 000 autóbusz gyártását. Jelentősen tovább szeretnénk növelni a számjegyvezérléses szerszámgépek, a gáz- és kőolajvezetékek központi vezérlésére alkalmas hírközlő automatikus és telemechanikai berendezések exportját, tovább fejlesztik a nemzetközi számítástechnikai együttműködést is.

Ötórás megfeszített küzdelem a lángokkal

Milliós tűzkár a Pécsi Bőrgyárban

Kormoson meredező betonoszlopok, félig beszakadt födém, néhány bála/ megperzse- lődött műbőr, pernye, s az udvart elborító üvegcserép-tenger Ennyi maradt a Pécsi Bőrgyár rostműbőr-raktárából, a hétfőn hajnalban pusztító tűz után. A magasba törő lángokat a közeli húsüzem portása észlelte és két órakor riasztotta a tűzoltókat, akik négy fecskendővel vonultak ki. Ékkor már elhatalmasodott, az egész raktárra kiterjedt a tűz, izzott a 200 négyzet- méter alapterületű, öt méter magas, elszállításra váró termékekkel teli épület.

Nehezítette az oltást, hogy a födém egy része beszakadt, a

Az Egészségügyi Világszervezet keretében működő Gyermek- központ évente tanfolyamot rendez „Szociális pediátria" címmel. Az 1973. évi tanácskozást Magyarországon tartják június 2. és 16, között. A világ minden földrészét képviselő, harmincöt különböző nemzetiségű gyermek- orvos e hó 11. és 12-én Pécsett tartózkodik. A két napon a megye és a város vezető gyermek- orvosai és a vendégek tapasztalatcsere jellegű előadásokon vesznek részt, valamint megismerkednek Baranya gyermekegészségügyi ellátottságával.

Tegnap dr. Kóbor József megyei főorvos, dr. Fülöp Tibor

vasbetontálcák meghajoltak, a béléstestek beomlottak, a csarnokot borító üvegtáblák deformálódva pattogtak szét a nagy hőtől. Az állami és a helyi, üzemi tűzoltók csak igen . körültekintően, a minden pillanatban leszakadással fenyegető beton- gerendák alatt végezhették munkájukat, ötórás küzdelemmel sikerült megfékezni a tüzet, megakadályozni, hogy a lángok a - közvetlen veszélynek kitett rostműbőr-gyártó gépsora is átterjedjenek. A becsült kár így is meghaladja az egymillió forintot. A keletkezési ok megállapítására — szakértők bevonásával — vizsgálat folyik.

kandidátus és dr. Major László, a Bólyi Gyermekotthon igazgató főorvosa tartott előadást a gyermekgyógyászat időszerű kérdéseiről, Pécsett, a Nádor szálló különtermében.

A mai nap a vendégek ellátogatnak a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorához, majd dr. Horváth Mihály, a Pécsi Gyermekkórház igazgató-főorvosa és dr. Várbíró Béla, a Központi Nő- és Gyermekvédelmi Intézet igazgató-főorvosa tájékoztatja a tanfolyam résztvevőit a csecsemőhalálozás csökkentésének feladatairól, és Pécs város gyermekegészségügyi ellátottságáról.

Megvallom

őszintén...

/■önkritikát gyakorolok.

Nem könnyű, ezt mindenki tudja, de meg kell tenni. Hamis illúziókba ringattam sok embert. Pontosabban huszonnégy lakás leendő tulajdonosait.

Április vége táján beszámoltam e lapban arról, hogy épülnek a Péter utcai KISZ- lakások, s előreláthatóan május közepén be lehet költözni. Május végén azért „lelkendeztem”, hogy milyen szép az épület — ez így is volt — s hogy rövidesen sor kerül a műszaki átadásra. Csak néhány nap még, és jöhet a la- kásszentelö.

Hát erről pillanatnyilag szó sincs. Nem volt igaz a lelkes jóslat. Mentségemre szóljon, hogy a határidőket én is úgy hallottam. Csupa olyan embertől, akik irányítják, ellenőrzik az építési munkákat Szakemberek ők, akik sok éves gyakorlat alapján tudják, hogy mit, mennyi idő alatt lehet elvégez, ni. Ida dolgoznak. Mentség persze bizonyára az építőknek is akad. Rendszerint minden hibára jut legalább egy mentség. Néha több is. Ilyenkor talán a hibát sem kell kijavítani.

A Péter utcában azért nincs igy. A többszörösen kijjebb tolt határidőt már úgysem lehet visszafelé korrigálni, de a kötetnyi jegyzőkönyvben felsorolt hiányosságokat pótolják, kijavítják a hibákat. Többen reménykednek abban, hogy ez meglesz a megállapított határidőre, július negyedikére.

K. Gy.

Napirenden: a gyermekegészségügyi ellátottság

Az UNESCO vendégei Pécsett

Vendégünk volt:

Hofi Géza

...Jó akkor beszéljenek maguk, én megyek is ,.. Fordul, indul. Játszik, társalog, együtt szórakozik a közönséggel. Na, persze ha a közönség jó ... De van-e rossz közönség?

Akad itt-ott. Lehet, hogy a közönség egy adott helyen jó, de ettől nyolc kilométernyire már nem . .. Olyan néző nincs, aki azt mondaná valamire, hogy ez nekem magas, nem értem. Érti.. . Nekem a közönség partnerem. Ahol jó partnerrel kerülök szembe, ott a műsoridő is meghosszabbodik. Hogy miért, nem tudom, hisz o szövegem szinte szóról szóra ugyanaz, mint amit nyolc kilométerrel odébb mondtam el. Műsoraimat a mindennapok aktualitásai bővítik, tágítják. Hogy előre tudnék egyet-mást? Erről szó sincs. Informálódom én is, mint bárki más. Semmivel sem tudok többet, mint aki hagyja magát informálni. A mindennapokra figyelő, érdeklődő emberek színvonalán igyekszem gondolkodni és velük párbeszédet folytatni. Hogy persze, ki honnan és hogyan informálódik, más kérdés.

— A nézők közül sokan valami „többlet-merészséget" lóinak önben, és azt mondják:. - no lám Holinak ezt is szabad. .

— Sokan nyugaton élő „hazánkfiai" hazajönnek nyugatról, beülnek a Mikroszkópba és 9 óra felé már az órájukat nézegetik, körülpislognak „mikor döntik meg ezek a rendszert?” Nem veszik tudomásul, hogy már 1973-at írunk, és társadalmi, politikai életünk jelenlegi fejlettségi fokán a politikai kabaré jellege lényegesen eltér a mondjuk — 15 évvel ezelőttitől. Hogy meddig lehet menni, hol a határ? Ez nem centiméterkérdés, és ha valaki azt hiszi, az én érdemem, hogy messzire merészkedem, hízelgő rám nézve, de nem egészen igaz. Itt van például az Odüsszeusz .. Az emberek itt sem a poénnak tapsoltak, hanem a fölismerésnek, hogy az én szövegem voltaképpen az ő „szövegük is”. Mellesleg eredetileg nem is Odüsszeuszkodní akartam. Az első ötlet szerint a szilveszteri műsor színtere egy borbélyműhely lett volna, ahol az emberek borotválás, nyíratkozás közben erről arról beszélgetnek, és én mint borbély részt veszek, bekapcsolódom ebbe a beszélgetésbe ... Egyszóval az emberek így beszélnének nagyjából, ahogy én, és én úgy ahogyan ők. Hogy mégis hol a határ? Egy hídmérnöknek tudnia kell, mikor szakad le a híd ... A politikai kabaré egyfajta vérnyomásmérő, és azért mert az orvos megmondja hol a hiba, nem ellenség ...- Hofi és a műfaj, amit művel azonosak. Ha film-, vagy egyéb szerepre kérnék lel, vállalná-e?

— Ha a film én vagyok, miért ne? De egy csapatba beszállni? Minek? Különben is azt szokták mondani, győztes csapaton nem szabad változtatni.

Bebesi Károly

no

O!

I

%