Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-02 / 140. szám

1P73. Június t. DUNÁMTÓL! NAPLÓ 3 Növeljük a párt tekintélyét Er&sitsük sorainkat Az új párttagok helyes kiválasztása nagy jelentő­ségű, s nem kis mértékben befolyásolja a párt cselek­vőkészségét, Fontosságát felismerve sokhelyütt ebben látják a párttagság minő­sége, összetétele javításá­nak útját. Valóban azokat kell és lehet felvenni a pártba, akikkel erősödik a pártszervezet, növekszik ereje, tekintélye. Ez a té­nyező azonban, bármily fontos is, önmagában nem elegendő. Nem szeretnék alárendelt jelentőséget tu­lajdonítani az új tagok fel­vételének, de az alapvető mégis az: milyen emberek vannak a pártban, milyen politikai munka folyik ott. Ebben a vonatkozásban is döntő a pártban uralkodó igényesség, szemlélet. Hi­szen aki be akar lépni, az megnézi, milyenek az adott szervezet tagjai emberileg, politikailag. A hatás lehet vonzó, de az ellenkezője is. S a következtetés itt már kézenfekvő. Mivel a hatás lehet visszahúzó és előre- lenditő is, a körülményeket kell olyanná tenni, hogy azok erősítsék a párttagok kommunista meggyőződé­sét, magatartását. Ez vi­szont egyetlen úton valósít­ható meg: minden egyes párttag folyamatos nevelé­sével. Hivatali rang nélkül Aki a nevelést szigorú, merev j szertartásnak hiszi, az jobb, ha | hozzá sem kezd. Az üres forma­ság nem tesz aktívvá, szilárddá senkit. Legfeljebb a kishitűsé­get, bátortalanságot hinti el: értelmetlenné teszi a legértel­mesebb igényt, háttérbe szorítja azt a készséget, képességet, hogy felismerjük a cselekvés mozgató rugóit, helyünket, sze­repünket a mozgalomban. Az olyan helyen, ahol a nevelést mellőzik, lebecsülik, ott meg­rögződnek az előítéletek, felütik a fejüket a pletykák és nincs eleven politikai tevékenység. Vagy eluralkodik a „kommunis­ta hencegés”: mi mindent tu­dunk, nekünk már senki és sem­mi nem mond újat, minek fecsé­reljük a drága időnket? S mi tagadás, az ilyen szem­lélet még elég elevenen él, fő­leg egyes hivatali, gazdasági, társadalmi vezetők körében. Va­lami furcsa módon még mindig ott tartanak, hogy a rang, a be­osztás adja az emberi értéke­ket. Pedig amikor nevelésről van szó, nincs tekintélyes és kevés­bé számottevő ember. Ebben a I munkában nincs hivatali rang. ! Az eredményes munka kulcskér­dése ugyanis nemcsak az, hogy ismerjük a feladatot, hanem az is, hogy képesek legyünk meg­felelő színvonalon megoldani, és nem utolsósorban akarjuk is jól és eredményesen elvégezni. Ismerni, képesnek lenni, akarni — ez komoly próbára teszi az embert. Ebben nélkülözhetetlen az együttes tapasztalat, a kol­lektíva akaratot edző ereje, vagy más szóval: a kommunis­ták közösségének példamutatá­sa, nevelő munkája, a szó és tett ötvözete. A pártcsoport szerepe Mindezek utón talán monda­ni sem kellene, hogy a nevelést nem lehet reszortokra bontani, helyhez kötni. Nagy nevelőere­je van a személyes példamuta­tásnak (a munkának, a maga­tartásnak), a pártmegbízatások­nak, s szükség esetén a felelős- ségrevonásnak is. Fontos sze­repet játszik mindebben a kom­munisták legfőbb fóruma, a ■ taggyűlés. Tulajdonképpen az­zal, hogy értékeli a pártszer­vezet tevékenységét, kialakítja a helyi politikát, az eredményes nevelő munka feltételeit is meg­teremti: ismereteket, szilárd né­zőpontot, ösztönző erőt ad. Ezt a rendeltetését azonban csak akkor töltheti be a taggyű­lés, ha a tagok a két taggyűlés között is kommunista módon él­nek. S ebben a pártcsoportnak igen nagy szerepe van. Hiszen ez a legkisebb egység, amely­ben olyan a közvetlenség, mint sehol máshol. Az elvtársias lég­kör megkönnyíti a nézetek cse- I réjét, a különböző vélemények egybevetését, a személyes pél­damutatás közvetlen érzékelé­sét. S következésképp az egyes párttagok tevékenysége itt mér­hető legjobban, hiszen itt is­merhető meg leginkább. Ebben természetesen nemcsak a viszonylag kis létszám a lé­nyeges. Két ember dolgozhat egymás mellett úgy is, hogy vi­lág választja el őket egymástól. A kisebb közösség csak a na­gyabbnál kedvezőbb lehetősé­get nyújtja. Hogy valóban kom­munista közösség legyen a párt- csoport, ahhoz sok egyéb kell. Legfőképpen olyan légkör, ahol az egyes tagok személyes fele­lősséget éreznek a párt politi­kájának megvalósításáért, ahol reálisan szólnak az eredmények­ről, és nyíltan a visszahúzó erők­ről: a fegyelmezetlenségről, a tétlenségről, az önelégültségről, a kritikátlanságról, az előnyö­kért való törleszkedésről . . . A Eegfontosabb teltétel .. A legfontosabb tehát az a szellem, amely a pártcsoport kö­zösségét áthatja. Amely cselek­vésre készteti a kommunistát, megérteti, hogy neki minden esetben a megoldásig kell küz­denie, mert csak akkor tett ele­get a párttagsággal járó fel­adatának. Ezt minden kommu­nista belső meggyőződésévé tenni — ma ez a párton belüli nevelőmunka egyik' legfonto­sabb feladata és célia. Balogh Mária Magától megoldódik Hiányszakma a gyermekgyógyászat? Külföldi tanulmányút, tudományos munka „Jövő vasárnap — gyermeknap. Ezért e heti telefonügyeletünk a gyermekes szülőknek kíván fórumot biztosítani. Várjuk a szülők kérdéseit, javaslatait a gyermekek elhelyezésével, orvosi ellátásá­val, iskolai felvételével, nyári foglalkoztatásával és a gyermekvé­delemmel kapcsolatban." Május 20-án jelent meg e felhívás lapunkban, két nap múlva pedig összeült a „kerék­asztal", jelen volt minden ille­tékes. Telefonhívás bőven volt, s bár statisztikát nem készítet­tünk, hogy egy témából hány hí­vás érkezett, valami kiderült. A legtöbb érdeklődés az óvo­dai felvételek iránt mutatkozott. Megkérdezték néhányon a böl­csődei helyzetet is. Akadt a kér­Még szervezettebben, hatékonyabban Krauth János, a megyei Nemzetisége Bizottság elnökének nyilatkozata A május 14-én megalakult Me­gyei Tanács megválasztotta töb­bek között a Nemzetiségi Bi­zottságot is. A 15 tagú bizottság — tagjai délszlávok, németaj- kúak, magyarok — elnöke dr. Krauth János, a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtu­dományi karának kari titkára. A Nemzetiségi Bizottság a közeljö­vőben tartja első ülését. Ebből az alkalomból beszélgettünk az elnökkel a megyében élő nem­zetiségiek helyzetéről, — a bi­zottság célkitűzéseiről. — Az elmúlt tanácsciklusban a Művelődésügyi és Egészség­ügy i Bizottság keretén belül al­bizottságként működött a nem­zetiségi bizottság. Mi indokolta bizottsággá alakítását? — Elöljáróban kell elmonda­nom, hogy az illetékes párt és állami szervek igen nagy fele­lősségtudattal foglalkoznak az országban élő nemzetiségiek helyzetével és fejlődésével — kezdte válaszát dr. Krauth Já­nos. — Az MSZMP Politikai Bi­zottságának 1968. szeptemberi határozata is ezt a törődést bi­zonyította, majd 1969-ben az MSZMP Megyei V. B. és a Me­gyei Tanács V. B. együttes ülé­sén foglalkozott nemzetiségi kér­désekkel, — s határozatokat hoztak, ezeket a járási és köz­ségi szinteken is megbeszélték, s konkrétan meghatározták azok végrehajtási módját. — Az elmúlt évben a Megyei Pártbizottság V. B. átfogó jelen­tést vitatott meg o nemzetisé­giek helyzetéről. Mindebből is megállapítható, a pórt őszinte, segítőkész és eredményes politi­kát folytat a nemzetiségiekkel, marxista—leninista politikát. A nemzetiségi albizottságnak bi­zottsággá szervezését indokolta: a további teendők már túllépték az albizottság kereteit, — nem szűkíthető le oktatási, művelő­désügyi kérdésekre, — s mint bizottság közvetlenül tartozik a Megyei Tanácshoz, illetve V. B.- hez. — Az eredmények közül, me­lyeket tartja a legjelentősebb­nek? — Valóban csak néhányat. Bővítik a Pécsett működő dél­szláv általános iskolát s kollé­giumot, Bolyban a német ahya- nyelv oktatása érdekében álta-, lános iskolát és kollégiumot hoz­nak létre: Nagy segítséget kap­tunk a Megyei Tanácstól a Rö­pülj Páva körökhöz hasonló nemzetiségi kulturális mozgalom szervezéséhez, amelynek kereté­ben nemcsak ének, hanem zene és színjátszó együtteseink is be­mutatták tudásukat A mozga­lom sikere nagy lendületet adott az anyanyelvi kultúra ápolásá­hoz és továbbfejlesztéséhez, a csoportoknak megfelelő támo­gatást és szereplési lehetőséget nyújtunk a jövőben is. A Ta­nárképző Főiskolán már régebb óta működik a délszláv együttes, tavaly megalakult a német tánc- csoport is. Nemzetiségi bázis- könyvtárak létrehozása is a je­lentős eredmények közé tarto­zik, a Megyei Tanács ebben az évben 100 ezer forintot adott könyvtárbővitésre és néprajzku­tatásokra. Felsőszentmártonban felavatták Matia Gubic horvát parasztvezér a „horvát Dózsa” szobrai, — terv van Heine szob­rának felavatására Mecseknó- dasdon. Még sorolhatnám, de ezek is bizonyítják a nemzeti­ségi politika kézzel fogható eredményeit. — A Bizottság elkészítette ez évi munkatervjavaslatát, amelyet a közeljövőben vitat meg. Né­hány legfontosabb feladatról hallhatnánk? — A munkatervjavaslat foglal­kozik a nemzetiségi néprajzku- tatós fejlesztésével, a nemzeti­ségi oktatás időszerű feladatai­val is. Szó van arról, hogy Boly­ban a német kollégium beindí­tása már a következő tanévben legalábbis részben megkezdő­dik, — igény szerint másutt is lehetőség nyílik az anyanyelv ok­tatásának kiszélesítésére. A nem zetiségi községek közül néhány­ban már anyanyelven is folyik a községi kiónika írása, kezde­ményezzük a honismereti munka keretén belül a helytörténetírás kiszélesítését is. Támogatni kí­vánjuk a Pécsi Rádió szerb- | horvát és német szekciójának eredményes munkáját A Szö­vetségek és a Megyei Tanács között kötött együttműködési szerződések feladataink jó vég­zéséhez sok segítséget nyújta- ! nők. Folyamatban van most egy j munka, amely megközelítő pon- 1 tossággal kívánja megállapítani i a megyében élő nemzetiségiek számát, — a korábban rendel- j kezesre állott adatok szerint, j mintegy 70 ezerre becsüljük, — | életkörülményeik sajátosságát, j területi elhelyezkedésüket. Mind­ez segítséget nyújt a konkrét nemzetiségi politika további eredményeinek megalapozásá­hoz. — Készülnek már az össze! megtartásra kerülő kongresz- szusra is ... — Igen. Már megtartottuk a megyei nemzetiségi konferen­ciákat, — nagy érdeklődés kí­sérte ezeket a megbeszéléseket és jelentős számú hozzászólás hangzott el, méltatták az ered­ményeket és szóltak a jövő fel­adatairól is. Kiemelném még azt is, hogy a tanácsválasztások al­kalmával a nemzetiségi tanács­tagok megfelelő számban kap­tak szavazatot, ez is a nemzeti­ségi politika eredményeihez tar­tozik. A kongresszus majd érté­keli az elmúlt évek munkáját és meghatározza a következő négy év feladatait. Addig is a Me­gyei Nemzetiségi Bizottság meg­vitatja ez évi munkatervjavasla­tát és ennek alapján dolgozik, hogy a nemzetiségiek továbbra is jól érezzék magukat és a jö­vőben is aktív részesei legyenek a szocializmust építő, a magya­rokkal közös hazánk fejlődését biztosító eredményes munkának — mondotta befejezésül dr. Krauth János. G. F. dések között gyámügyi, jogi, szo­ciálpolitikai, és sokan tették fel az iskolás gyermekek nyári nap­közis foglalkoztatásáról a kér­déseiket, A gyermekorvosi ellátásról, a gyermekszakrendelések munká­járól egyetlen szó sem esett. Az elején idézett felhívás világosan fogalmazott, félre nem lehetett érteni. Az, hogy ezzel kapcso­latban senkinek nem volt javas­lata, panasza, kérdése, azt bizo­nyítja, hogy az emberek — né­hány kivételtől eltekintve — meg vannak elégedve Pécs gyermek- orvosi ellátottságával. Voltaképpen ez igaz is lehet. Baranya megye területén betöl­tetlen gyermekorvosi állás van ugyan, de nem sok. Pécsett Va­sason üres a gyermekkörzeti ál­lás. „Abban a pillanatban be­töltőm, mihelyt egyetlen jelent­kező akad erre az állásra” mondta a Központi Nő- és Gyer­mekvédelmi Intézet igazgatója — de egyelőre nincs jelentkező. Nincs jelentkező Mohácson sem két üres gyermekorvosi ál­lásra. nem találnak gyermek­szakorvost Szigetvárra és Pécs- váradra sem, de a Pécs közelé­ben levő Szentlőrincen is tud­nának foglalkoztatni egy főállá­sú gyermekszakorvost. (Ha maxi­malisták lennénk, art kellene mondanunk, hogy a megye több helyén is elkelne egy-egy gyer­mekorvosi körzet, de ne legyünk azok!). Vajon mi lehet az oka, hogy ez a néhány — hat — gyermek- orvosi állás betöltetlen? A Ba­ranya megyei Tanács Egészség- ügyi Osztályán elmondták, hogy egyszerűen kevés a szakorvos. Hiányszakma lenne a gyermek- gyógyászat? Ezek szérint az. A fő kérdés, hogy meddig lest hiányszakma, mikorra várható, hogy a gyermekgyógyászat is legalább olyan vonzó orvosi szakma lesz, mint a „nagy" szakmák, szülészet-nőgyógyá­szat. sebészet, belgyógyá­szat . .. ? Az említett területek lassan megtelnek. Rövidesen eljön az idő, amikor már nem belgyógyá­szokra lesz szükség — átmene­tileg — es a végzett orvosoknak a szakvizsgájuk létété után el kell foglalni a terület üres állá­sait. Akadt néhány olyan véle­mény, amely szerint a szakvizs­gázott gyermekorvos nem szíve­sen hagyja ott a kórházat vagy klinikát, ott lehetősége nyílik külföldi tanulmányútra, tudo­mányos munkára, állandóan ké­pezheti magát, s nem utolsó sorban nem magárahagyva, a terület egész felelősségével a nyakában, dolgozik. A kép akkor lesz teljes, ha nem csak egyetlen szakmában vizsgálódunk. Napjainkban kez­dik a vidéki hálózat kialakítását más szakorvosi területeken is — orr-fül-gége, szemészet, reuma­tológia, urológia, ortopédia — és ezek legalább annyira az igények után kullognak, mint a gyermekgyógyászat Sőt — utóbb említett a felsoroltakhoz viszonyítva jobb helyzetben van. A türelemre van szükség tulaj­donképpen. Néhány esztendő múlva radikális intézkedések nélkül, magától megoldódik az orvosi hiányszakmák gondja, ta­lán az egész országban. Addig viszont a meglevő gyermekorvosi hálózattal kell számolnunk. Ten­nivaló akad így is, hiszen Pé­csett talán egy kicsit jobb szer­vezéssel egyszerűbbé lehetne tenni a gyermekszakrendelések munkáját, meg lehetne takaríta­ni szülőknek és beteg gyerme­keknek sok fölösleges ide-oda mászkáiást. .. Kampfs Péter A fogyasztó érdekében Várható-® jobb ellátás? Gazdaságos — vagy nem gazdaságos? Ha a somogyi szakemberek a zöldség-gyümölcs ellátásról beszélnek, valamilyen formá­ban mindig előkerül a Balaton­part évente növekvő igényeinek kielégítése, a termelés fokozása, és az értékesítés sokszor mérhe­tetlen gondokat okozó akado­zása. A zöldség és gyümölcs­ellátásról tanácskoztak a na­pokban az érdekelt vállalatok, szövetkezetek Fonyódligeten. Küher János, a Somogy megyei MÉK igazgatója elmondta, hogy a tavalyi mérleg rendkívül jól alakult. Nem okozott gon­OLCSÓBB ooo OLCSÓBB O L C S, O B B O L C 8­B AZ „AFOR* kezdeményezésére a lakosság május 1-től jú­nius 30-ig a benzinkutaknál, a TÜZÉP és az ÁFÉSZ teiepeken literenként 1,50 HELYETT 1,20 FORINTÉRT VÁSÁROLHAT HÁZTARTÁSI TÜZELŐOLAJAT. Az „AFOR" telepen hordós tételben történő vásárlás és tankautós házhoz szállítás esetén 20°KEDVEZMÉNY. Hitelakciós- és nyugdíjas- utalvánnyal rendelkezők is igénybe vehetik a kedvez­ményt L C S, o B B O L C 8 B Bqooo OLCSÓBB oooo B dot az ellátás, sem a szállítás. A zöldség-gyümölcs felhozatal a rossz időjárás ellenére is jó­val túlhaladta az igényeket. Évente a vállalat megközelítő­leg ezerhétszáz vagon árut for­galmaz, ennek csaknem ötven százaléka kerül a Balaton-parti fogyasztók asztalára, s ebből négyszázötven vagont értékesí­tenek a főidényben, A múlt év­ben körülbelül hetven partner­rel kötött szerződést a MÉK fonyódligeti kirendeltsége, s kétszázötven egységet láttak el friss gyümölcsféleségekkel. Az év elején hatezerhatszáz vagon árura kötött szerződést a MÉK, de a főídényben — szá­mítva a megnövekvő igényekre —, Győr-Sopron és Bács-Kiskun megye is segíti majd a Bala- ton-part jó ellátását. Lesz bő­ven újburgonya, saláta, karalá­bé, zöldség és gyümölcs. A MÉK-kel szerződésben álló ven­déglátóipari vállalatok, ÁFÉSZ- ek és a SZOT üdülői rendszeres áru- és ártájékoztatót kapnak. A szállító pedig heti előrende­lést kér partnereitől, hogy meg­előzze a szállítási és raktáro­zási gondokat, mely utóbbi el­sődlegesen Siófok városát sújt­ja, s míg be nem fejeződik a hatalmas raktár építése (előre­láthatólag 1974) nem is várható javulás. Siófokon a MÉK nem tudta kiépíteni hálózatát. Még mindig nagy gondot jelent az idény­boltok működtetése és fejlesz- í tése. Nem fejlődik a magánké- ] reskedelem, az élelmiszerboltok­ban csak elvétve lehet zöldsé­get és gyümölcsöt vásárolni. Szomorú képet mutat a Siófok­hoz tartozó Balatonkiliti ellá­tottsága is. Sajnos megoldás ebben az évben sem várható — rv gyrészt a városi tanács keres­kedelmi osztályának hibájából. A piac fejlesztése igaz, napi­renden van, de ott sem várható jelentős előrelépés I Fonyódon szintén visszafejlő­dés tapasztalható. A zöldség és gyümölcs értékesítése tizenhat elárusítóhelyen történik, de ha figyelembe vesszük az igénye­ket, még legalább négy, vagy öt pavilon felállítására lenn® szükség. Az idén is csak két magánkereskedőnek adtak k* engedélyt az árusításra. A községrendezési tervek sze­rint új piacot kap Balatonbog- lár. A meglévő higiéniai 'szem­pontból is sok kívánnivalót hagy maga után, nem beszélve a zsúfoltságról. Az üdülőtelep el­látottsága kielégítő. Az ÁFÉSZ nagy részt vállal az értékesítés­ből, és az is elmondható, hogy nő az idényjellegű árusítás is. Az ország zöldség- és gyü- mölcskeneskedelme az állami támogatás ellenére is évek óta veszteséges. Nagy feladat há­rul a Balaton-parti községek ta­nácsaira és Siófok város taná­csának kereskedelmi osztályára, mert elsősorban az ó feladatuk a MÉK-kel való jó kapcsolat ki­alakítása, és az áruellátás biz­tosítása. Mégis a tanácsok az utóbbit figyelmen kívül hagyva, tiszta profilú boltokat kívánnak létesíteni, és a zsúfoltságra, egészségügyi szempontokra hi­vatkozva, nem mindig engedik meg az élelmiszerboltoknak a zöldség, és gyümölcs árusítását. A szövetkezeti áruellátás két­ségtelenül fontos. Mégis jó len­ne, ho a vendéglátóipart egy­ségek önmaguk szereznék be o szükséges árut, ezzel is előse­gítve a közvetlen fogyasztók fo­lyamatos áruellátását. Szüksé­ges. hogy a községi tanácsok, a Pannónia, a Centrál Vállalat, az AFÉSZ-ek és a SZOT szerző­déses kapcsolatot létesítsenek a MÉK Vállalattal, mert addig nem várható a Balaton part zökkenőmentes zöldség gyű- mölcsellótása. — r — a —

Next

/
Thumbnails
Contents