Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-13 / 120. szám
Ä szocialista közgondolkodás fejlesztéséért Lapunkban beszámoltunk arról, hogy május 4-én Pécsett megyei agitációs, propaganda és művelődési tanácskozást rendeztek. Kivonatosan közöljük Bocz József elvtársnak, a Megyei Pártbizottság titkárának ott elhangzott vitaindítóját. Az MSZMP Központi Bizottsága az elmúlt év novemberi ülésén áttekintette a X. kongresz- *rus óta megtett út eredmé Wyeit, gondjait és meghatározta e feladatokat. A januárban tartott országos agitációs, propaganda és művelődési tanácskozás a novemberi állásfoglalás szellemében elemezte ideológiai és kulturális életünk, való mint tömegpolitikai munkánk időszerű kérdéseit. Az agitációs, propaganda és művelődési munkánkat megkönnyíti az a kedvező, biza- tomteljes politikai légkör, amely e megyénk dolgozóinak döntő többségében, munkások, panasztok, értelmiségiek körében megnyilvánul a párt politikája bánt Belpolitikai életünk több mint másfél évtizede szilárd, kiegyensúlyozott, terveinket tel jesrtettük, o fejlődésből adódó problémák ellenére gazdaságunk megfelelő ütemben fejlődik. amely biztosítja a dolgozók életszínvonalának állandó emelését Pártunk következetes, nyílt, észtnte poütiká jónak bizonyítéka a KB. 1972. novemberi állásfoglalása is, amely a X kongresszus határozatai végrehajtásában elért eredmények mellett szükséges korrekciókra is megfelelő intézkedéseket kezdeményezett Megyénkben törteti pórttaggyűléseken, nyílt pártnc- »rokon, egyéb fórumokon a párttagok és a páftankjvüliek egyetértéssel fogadták at állásfoglalást Ezt az egyetértést agitációs és propaganda munkánk is elősegítette, főként a vitatott kerítésekben, így az őr- és bérkérdésekben óitalában helyesen érvelt de mindjárt hozzá kell termi, hogy nem minden kérdésben eléggé meggyőző erővel. A nemróg lezajlott tanácstagi választásokat megelőző politikai kampányban, a jelölőgyűléseken és a választási gyűléseken oz (sllampol górok aktivitása, a szavazás eredménye szintén a párt yjotftíkájónak igenlését mutatta. A közügyét iránti érdeklődés, a közösség céljaiért vállait felelősség fokozódása a szocialista demokrácia további fejlődéséről tanúskodik. A helyes poftCka, ott akté poflttzótá légkör adott. Ehhez szükséges a jó politikai tömeg rwunkc, amelynek minőségétől függ, hogy a közvélemény milyen mértékben érti és azonosul « politika célkitűzéseivel, menynyiben segíti a végrehajtást A pártbizottságok egyre jobban felismerik fokozódó szerepüket a partpolitika helyi megvalósításában. Növekszik a párt- bizottságok és végrehajtó bizottságok ez irányú munkájának kollektivitása, bÓT egyes bizottságokban és szervekben még kísért ar ártalmas reszort-szemlélet. Ebben jelentős változást hoz a járási bizottságok új munkastílusa. Kedvező vonás, hogy nagyobb feladatok — mint például a választások — idején különösen nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy területükön a part-, az állami és tömegszervezetek agitációs munkája ösz- szefogottabb, koordináltabb, hatékonyabb legyen. Egység az értelmezésben és a végrehajtásban A megye párt, állami, társa dölmi szen/einek összehangolt, sokrétű munkája eredményeként c lakosság megismerte, meger tette és egyetértéssel fogadta a Központi Bizottság novemberi ülésének állásfoglalását Kezdetben inkább ár- és bérkérdések álltak az érdeklődés középpontjában, később azonban az is egyre világosabbá vált, hogy a novemberi ülés a X. kongresz- szuson kitűzött, kijelölt • politika végrehajtásának ellenőrzésével foglalkozott, társadalmi életünk egészét átfogó kérdésekben hozott fontos döntéseket. Az egyetértés tehát fokozatosan alakült ki és az alapos megismeréssel arányosan szélesedett. Ez a tudatos egyetértés értékesebb, alapvetőbb, mint a gondolkodásnélküli, azonnali helyeslés és lelkesedés. Az állás- foglalás és az ezt követő politikai kampány világossá tette, hogy a XI. kongresszus milyen konkrét feladatokat kell megvalósítanunk. Ennek következtében jelentős mértékben csökkent a mindent felülről várás, a bizonytalanság és az idegesség. Mindez fontos eredmény, de olyan, amelynek megtartásáért és fejlesztéséért naponta újra, meg újra meg kell küzdeni. Tovább kell dolgoznunk a novemberi határozat egységes értelmezéséért és végrehajtásáért. A Központi Bizottság döntése kedvező hangulatot teremtett a munkásosztály körében. Ehhez ■nemcsak az állami ipar és a kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek béremelése járult hozzá, hanem az is, hogy a Központi Bizottság határozata a maga egészében és az azt követő politikai állásfoglalások a munkásosztály vezető szelepének erősítését hangsúlyozzák, s a konkrét intézkedések is azt szolgálják. A munkásosztály érti és érzi — so politikai munka fontos feladata, hogy a jövőben még jobban értse és érezze —, hogy a társadalom vezető osztálya. A munkásosztály vállalja a vezető szereppel járó nagy politikai felelősséget, kiveszi részét a munkából, s ha szükséges, az áldozatokból is, de joggal igényli, hogy erkölcsi é$ anyagi megbecsülése a vallóit felelősséggel és a végzett munkával arányosan növekecí- jék. A Központi Bizottság ülésének pozitív hotása a munkásosztályban mindenekelőtt abban jelentkezik, hogy ar elmúlt hónapokban észrevehetően fokozódott a munkás tömegek aktivitása. Novemberi határozat eredményes végrehajtása megköveteli. Hogy jobban a figyelem középpontjába állítsuk a belpolitikai kérdéseket, s különösen a szocializmus építésének alapkérdéseit: a gazdasági építés és az ideológiai nevelés feladatát. E kát fő felodat megoldására keit most is erőfeszítéseket összpontosítani. E két felodat megoidá sótól függ minden más: belpolitikai életünk stabilitása, az életszínvonal emelkedése, a szocialista életforma kiteljesedése csakúgy, mint a kultúra és a tudomány felvirágzása. Agitációs munkánk feladatairól Az ogrtóctós imstka fő feladó telt megyénkben az alábbiakban jelölhetjük meg: ® A gazdaság politikai agitáció továbbra is kiemelt területe legyen az agitációnak. Tartalmában segítse elő a területi tervezés továbbfejlesztését, a középtávú népgazdasági és üzemi tervek teljesítését. Foglalkozzon a munka és üzemszervezés korszerűsítésével, a szocialista murtkaverseny népszerűsítésével, a jó munka megbecsülésével, a munkafegyelem javításával, a társadalmi, a csoport és egyéni érdek összefüggéseinek a tudatosításával. Meggyőzőbben magyarázza a párt életszínvonalpolitikáját, a termelés és az életszínvonal kölcsönös összefüggéseinek a bemutatásával. © A belpolitikai kérdések közül nagyobb figyelmet fordítson a különböző társadalmi rétegekkel, csoportokkal vafó differenciált foglalkozásra, különösen a nők helyzetére, és az ifjúságról hozott KB. határozat végrehajtására. (3) A nemzetközi kérdések megértésénél fontos szempont pártunk külpolitikai elveinek a népszerűsítése, a szocialista tóbor egységének és erejének tudatosítása, a Szovjetunióval való szövetség erősítése, az. internacionalista szellem javítása. @ Az agitáció tartalmának és tervszerűségének javítása mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a formai és módszertani kérdésekre. Nőtt a marxista—leninista eszmék be'olyasa Megyénk lakosságának ideológiai, politikai arculatát elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy alapvetően helyes irányú fejlődés tendenciája érvényesül. A lakosság minden rétegében nőtt a marxista—leninista eszmék befolyása, a közgondolkodásban, a magatartásban erősödtek a pozitív elemek, A közélet és a közgondolkodás fejlődésében hallatlanul fontos szerep hárul a tömegpropagandára, a pártoktatásra. Megyénkben a párttagok 70 százaléka rendszeres politikai képzésben vesz részt, s mintegy 50 000 párton kívülihez jut el propagandánk a párt- és tömegszervezeti tanfolyamokon. A propaganda közvetlenül kapcsolódik a párt és a társadalom előtt álló feladatokhoz. Erinek megfelelően megyénkben szélesedett a társadalmi és állami élet, a világnézet és etika, a pártiranyitás és a pórtélét, valamint a kulturális politika kérdéseivel foglalkozók kőre. A közéletben, a közgondolkodásbon tapasztalt fejlődés alapja a szocialista társadalmi rendszer szilárdsága, az a fejlődés, amit országunk gazdasági, társadalmi és kulturális területén elért Ez a fejlődés tükröződd: megyénk viszonyaiban is. A la kossóg műveltségi színvonala az ellentmondások, a problémák ellenére is megfelelően alakul, életszínvonal pedig jobb az országos átlagnál. A megyénkben minden 100 család közül 70 rendelkezik televízióval. Ez országosan is reprezentatív számodat. A pozitív változásokkal egyidőben olyan ellentmondások és világnézeti hatások is jelentkeznek, amelyek fékezik a szocialista gondolkodás erősödését és terjedését Az ellentmondások jetentős részben abból fakadnak, hogy társadalmunk átmeneti jellegű. A végbement bonyolult társadalmi folyamatok, amelyek maguk is a továbbfejlődés állapotában vannak, egycsapásro nem hoz zák létre a szocialista tudatot A társadalmi, gazdasági építő- munka, amikor alapjóban a szocialista rendet, magatartást erősíti, bizonyos nemkívánatos ideológiai mellékhatással is járhat A marxizmustól, a szocialista szemlélettől idegen nézetek továbbélését táplálja a megszokás, a hagyomány is. Számolnunk kell a kapitalista környezettel is, amelynek ezméi behatolhatnak és felerősíthetik a polgári, kispolgári gondolkodás és magatartás meglevő tormáit nehezítik o szocialista tudat fejlődését Nehezíti ezt a munkát hogy alapszervezete in leben az ideológiai tevékenység nem kielégítő. Ebben kétirányú probléma jelentkezik: egyrészt az emberek az ideológiai munkát csak a vezetők feladatának tartják: másrészt sokakban él az a vélemény, hogy a marxizmus hegemóniáját adminisrtratív intézkedésekkel kell biztosítani, tilalommal kell fellépni mindenfajta polgári, kispolgári nézettel szemben. Ezért világossá, egyértelművé kell termi párttagságunk előtt, hogy a nem szocialista nézeteket csak esrmei harcban lehet legyőzni, csak a marxista kritika számolhatja fel a szocializmustól idegen eszmék gyökereit is. Másrészt meg kell mutatnunk, hogy ez a magatartás — amely kizárólag az adminisztratív fellépést szorgalmazza — politikailag is hibás: eltávolítja a marxizmustól azokat, akik becsületesen dolgoznak a szocializmusért, de még nem jutottak el a marxizmus világnézetének elfogadásáig. lüeoiógiai munkánkban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt. hogy vannak, akik a gyakorlati tapasztalatok alapján lettek a szocializmus hívei, de még nem ismerik eléggé a marxista—leninista elméletet. Mások formálisan elsajátították ügyön, de magatartásuk és gondolkodásuk kispolgári maradt. Propagandamunkánk egyik központi feladata továbbra is a gazdasági építőmunkákkal való elmélyült és ugyanakkor a konkrét feladatokhoz kapcsolódó foglalkozás, amelynek konkrét tartalma jelenleg a IV. ötéves terv propagandája. Folytatni kell a gazdaságpolitika és gazdaságirányítási ismeretek mélyebb és szélesebb körű megalapozását, összekötve azt az időszerű gazdasági feladataink ismertetésével. Szélesíteni és mélyíteni kell azt a szemléletet, hogy sikereink nem máról holnapra születnek, azokért keményen meg kell dolgozni és az életszínvonal gyorsabb emelkedésének anyagi alapját az eddi- ginéi minőségileg is eredményesebb és fegyelmezettebb munka teremtheti meg. Ki kell emelni a hatékonyság növelésével kapcsolatos feladatainkat és fel kell lépni a fogyasztáscentrikus gazdaságszemlélet ellen, A termelés lényeges kérdéseire irányuló gazdaságpolitikai propaganda hatékonyságának fontos összetevője annak megvilá- gositása, hogy a gazdasági fej lesztés és a szocialista országok gazdasági integrációjának megteremtésére irányuló törekvésünk nem öncélú, hanem mindig e dolgozó emberért történik. Egy másik terület a párt szövetségi politikája, amelynek elvi kérdéseit, helyességét elismerik, de a gyakorlati megnyilvánulásban és annak megítélésében látunk problémát. Ilyen véleményekkel lehet találkozni: „túl nagy teret engedtünk felelős beosztások betol lésénél párton kívülieknek”; „azok az állami és pártvezetők, akik önerejükből lettek kétkezi dolgozókból vezetőkké, hitelesen reprezentálják-® osztályukat”; „a szövetség a paraszt* ság érdekeit jobban szolgálja, ezért az előnyösebb helyzetben von”. Flő kell segítenünk, hogy a munkásság, és a parasztság jobban megismerj© egymás munkáját, életkörülményeit, jövedelmi viszonyait Propagandánknak jobban kell szolgálnia a mindkét oldalon meglévő helytelen nézetek megszüntetését. E témakörben említjük a különböző társadalmi rétegek mindennapi kapcsolatában meglévő jelenségeket, amelyek mint helytelen magatartási formák jelentkeznek, de tudati, szemléleti problémákat tükröznek. Küzdelem a kispolgáriság ellen A kőzerkőlcs, kőzgondofkodás egyik sok gondot okozó negatív jelensége a kispolgári gondolkodás és magatartás. Ami a kispolgáriság mai megnyilvánulásait illeti, azt lehelne mondani, hogy itt is erős a polarizálódás. Mi mindig mondtuk, hogy a kispolgáriság különféle módokon nyilvánulhat meg; csupán egyik véglete a nyárspolgár a maga konzervativizmusával, opportunizmusával, elvtelen alkalmazkodóképességével, szűk, anyagias szemléletével. A másik, s persze első pillanatra sokkal rokonszenvesebb véglet: a kispolgári forradalmár a maga anarchista lázongásával, nyugtalanságával, türelmetlenségé vei, aki szüntelenül támad mind ellen, a történelmileg kialqkult értékek eiien is. A marxizmus, mint ismeretes, mindkét maga tartás és gondolkodásforma ellen harcol. Az előbbi ellen azért, mert az a burzsoázia és a burzsoá világ közvetlen tartaléka, az utóbbi ellen azért, mert az a valóban forradalmi mozgalom veszélyes akadályozója, eltántorítja a tömegeket a forradalomtól, zűrzavart és ellentéteket szül a forradalom és e haladás táborában. Általában jellemző a bizonytalanság a kispolgári gondolkodásmód, életfelfogás felismerésében, megítélésében. Az egyén és a társadalom, óz egyéni és a társadalmi erdek, a magánélet és a közélet kettéválasztásában, szembeállításában, az önzésben és a közömbösségben viszonylag köny- nyebben felismerhető a kispolgári gondolkodásmód. Azonban a felületes, a lényeget nem érintő ítéletek, a közömbösség, a leegyszerűsítés, az ellentmondások tagadása — mint a kispolgári gondolkodásmód jellemzői — nem állnak a figyelem előterében, pedig a gyakorlatban széles körben találkozunk az ilyen gondolkodásmóddal. A tömegek tudatának és magatartásának formálása fejlődésünk jelenlegi szakaszán azt a feladatot állította a propaganda elé, hogy a marxizmus— leninizmus alapvető tanításait a hazánkban végbemenő konkrét folyamatok és változó feltételek elemzésére alapozva mutassa be és közvetítse. Ebben a helyzetben a propagandamunka számára nélkülözhetetlen a tudományos kutatómunkára való közvetlen támaszkodás. Erősíteni kel! a kulturális élet pártirányitását A pórt ősszpolitikája elképzelhetetlen átgondolt művelődéspolitika nélkül, s ennek a művelődési politikának az alapjait végső soron ugyanazok a tényezők határozzék meg, mint a párt gazdaságpolitikájának az alapjait: a pártpolitika más területei hatnak a kultúrpolitikára, a kultúrpolitika pedig szintén befolyásolja általános politikánk más elemeit Ennek az összefüggésnek a hangsúlyozása azért is fontos, mert nem ritkán találkozunk olyan elvtársakkal, akik úgy képzelik, hogy a kulturális politika valamiféle „különbejáratú” tevékenysége a mozgalomnak. A kultúrpolitika a párt általános politikájának sajátos része is. Mint ahogy a pártmunka minden területének, a kulturális politikának ís megvannak a különleges ismérvei. Sajátosságai mindenekelőtt abból adódnak, hogy a tudományos és kulturális politika döntően a felépítmény körében, a társadalmi tudatban jelentkező kérdésekkel foglalkozik. Sajátossága az is, hogy a kultúra emberformáló igényeit tekintve átfogó, egyetemes jellegű, s így kölcsönhatásban áll az életnek és a politikának voltaképpen minden területével. A párt kultúrpolitikai irányító szerepét döntően a párt általános eszmei-politikai irányvonala határozza meg, a kultúrpolitikai feladata ennek az általános eszmei-politikai irányvonalnak az alkalmazása a kulturális életre. A pártirányítás döntő formája, hogy a párt megyei bizottsága és a mellette működő testületek, kollektívák időről időre napirendre tű zik, elemzik a tudomány, az ideológia kérdéseit, vitákat kezdeményeznek, dokumentumokat alkotnak. Munkamódszerünkhöz tartozik, hogy az egyes területek munkatársaival megbeszéléseket tartsunk, amelyeken megvitatjuk a párt politikájának alkalmazását. Ahol szükséges — remélhetőleg erre ritkán kerül sor —, a jövőben is alkalmazni kell adminisztratív intézkedéseket. Ennek a lehetőségével számolnunk is kell, ha a szocialista eszmeiségért folytatott harcban nem is ez a fő eszközünk, s nem is szeretnénk, ha fő eszközzé válna, A kulturális decentralizáció eredményeképpen több az új kulturális intézmény, szerv, műhely. Van tehát számbeli, mennyiségi növekedés. Másrészt a decentralizáció következménye, hogy a kulturális műhelyek önállósága és felelőssége is meg növekedett. Minőségében is új helyzet kfezd tehát kibontakozni. Az új helyzetben megnövekedett a helyi szervek feladatköre, s megnövekedett a felelőssége is. A decentralizációval a kulturális műhelyek tevékenytől gét állandóan szembesíteni kell a valósággal és kultúrpolitikai céljainkkal. Ebből a szempontból kétfron- tos harcot kell folytatnunk: a) Harcolni kell az önállóság és felelősség kellő érvényesülését gátló régi beidegződések ellen. Azzal a kényelmességgel, vagy tehetetlenséggel szemben, amely ma is felülről vár utasítást olyan esetben ís, amikor magának kel- lene gondolkodnia és cselekednie. b) Harcolni kell másrészt az, önállóság felhajtása, felelőtlen felfogása ellen, amely a helyi érdeket szembeállítani törekszik az országos érdekkel. A decentralizálódás eredményeképpen fejlődő, egyre inkább önállósuló kulturális élet orientálását többek között a kritikai tevékenység magasabb fokra emelésével tudjuk megvalósítani. A kritika — mint ismeretes — nem megyei, hanem országos probléma. Az MSZMP KB. kulturális munkaközösség állásfoglalása ehhez is segítséget nyújtott. A megyei párt-végre- hajtó-birottság elmúlt évi határozatának megfelelően kell megtennünk a szükséges intézkedéseket A kulturális műhelyek felelősségéről a X. kongresszus óta sok szó esett, és történt ii egy és más erősítésük érdekében. A közeljövőt illetően az egyik, amit ki szeretnék emelni: a felelősség olyan értelmezésének kialakítása és általánossá tétele, amelyik az irányítás minden szintjén elsősorban a faját felelősségét tartja szem előtt. Vissza kell szorítani azt a mindent máshonnan, vagy felülről váró szemléletet és magatartást, amely csak sopánkodni vagy reklamálni tud, de határozott elvszerű döntést és cselekvést a maga portáján nem vállal. Vessünk véget az olyan, nemegyszer a nevetségesség határát súroló helyzetnek, hogy testületek, fórumok, különböző szintű párt- és állami vezető szervek, azok kommunistái, mint valami kívülállók bírálnak olyan nem kívánatos jelenségeket, amelyeknek megakadályozása az ő kötelességük lett volna, vagy rajtuk is múlott, vagy kritizálnak másnál. másutt olyasmit, aminek megelőzésére maguk nem fordítanak gondot. A párt XI. kongresszusáig még sok feladatot kell elvégeznünk. A végrehajtás egy sof vonatkozásban társadalmi feladattá szélesedik, de hangsúlyozott felelősség hárul a tudományos, a kulturális és e közoktatás területén működő pártszervezetekre, kommunistákra, mindazokra, akik a választók, a megbízó szervek bizalmából résztvesznek az agitációs és propaganda, az ideológia, a kulturális életünk szervező és irányító munkájában. Mindig nagyra becsültük a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a KISZ e területeken végzett neve lő-szervező munkáját, most mégis azt kérjük, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet fordítsanak politikai tömegmunkájukban ezekre a kérdésekre. Ök a gondolkodás társadalmi méretű alakításának olyan sajátos lehetőségeivel rendelkeznek, amelyek más helyről nem, vagy csak nehezen biztosíthatók. Pártszervezeteink pedig minden szinten közvetlenül is felelősek az agitáció, a propaganda, a kulturális fejlődés, a közgondolkodás alakú Iá sóért, i ♦ A tanácskozáson a szekciók vitáiban több mint száz felszólalás hangzott el. VASÁRNAPI MEllÉKU! r i
