Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-12 / 119. szám
1973. május ti. OUNANTOLI NAPIÓ Több mint száz gyermek vidám vakációja Jók az emberek Á takarékbetétek várományosai — Ajándékok Figyeiemmei kísérik életútjukat Huszonötmillió rubeles Aki árat mond- (2.) magyar—csehszlovák belkereskedelmi árucsere-torgaimi szerződés Jönnek az ellenőrök Az orszógban 36 000, Baranyában 2300 gyermeknek viselik gondjukat az állami gyermekotthonok. — Több mint száz gyermek nem is tudja még, hogy menynyire nagyszerű, vidám vakáció vár rá — mondja dr. Török Zsigmond, a Baranya megyei Tanács Siklósi járási Hivatalának elnöke. — Bizonyára meglepetésként éri majd őket, amikor névszerint szólítják és megmondják: „a patronálok vállalták kétheti teljes ellátásodat, gondozásodat”. Az elnök egy géppel teleírt papírlapot forgat a kezében és úgy folytatja: „A gyermekeket majd kellemes meglepetés éri. — Hiába, jók az emberek". A kellemes meglepetést a siklósi járásnak azok az intézményei, termelőszövetkezetei, állami gazdaságai, tanácsai „szolgáltatták” — amelyek a Járási Tanácshivatal kérő levelére válaszoltak. A közelmúltban ugyanis az országgyűlés kulturális bizottsága is foglalkozott A gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztéséről szóró kormányhatározattal. Ez a határozat az üzemi patronó- lási „mozgalmat” kívánja szolgálni — célja: „a nevelőotthonokban élő állami gondozott gyermekeket az üzemi, vállalati és szövetkezeti szervek a termelő társadalom erejével tervszerűen, tudatosan, sokoldalúan és folyamatosan segítsék abban, hogy a szocialista társadalom munkaszerető, becsületes dolgozói lehessenek”. Milyen válaszok érkeztek a járási tanócshivatal kérésére? Erről „szól” az elnök kezében lévő papír. Sellye nagyközség tanácsa 3, a garéi termelőszövetkezet 11, a csányoszrói tsz 12, a drávaszabolcsi tsz 20, Be- remenden az ÁG és tsz 8, Nagyharsány 7, a siklósi ÁFÉSZ 2, a Volán siklósi üzeme 3, a villányi ÁFÉSZ 9, a kovácshidai tsz 2 és a diósviszlói tsz 40 (!) állami gondozott gyermeket kért az intézetekből. Az intézmények, szövetkezetek tagjai „iratkoztak fel” a kérdőív „patronáló" rubrikájába — mondva, majd ők ellátják ezeket a gyerekeket minden jóval két hétig ... A patronálok között jelentős számmal szerepelnek a különböző szocialista brigádok tagjai is. De nemcsak kellemes nyaralást ígérnek, hanem némelyik termelőszövetkezet még külön pénzkeresési alkalmat is biztosít — ha a patronált élni akar ezzel a lehetőséggel. — Például a Drávaszabolcsra kerülő gyermekek az ottani úttörőkkel együtt naponta pár órát dolgozhatnak, az ezért járó pénzt meakapják, az övék. A „kért” gyermekek általában 7—8. általános iskolások, de nem maradnak szeretet nélkül a legkisebbek sem. A villányi ÁFÉSZ nődolgozói például a mecsek- jánosi állami csecsemőotthont patronálják — ajándékokat visznek — s a jövőben is gondoskodnak számos, 3 éven aluli kisgyermekről — figyelemmel kísérik életútjukat egészen nagykorukig! A segíteni akarás egyéb formában is megnyilvánul. Intézmények, vállalatok dolgozói már eddig is számos takarék- betétkönyvet váltottak — évenként növelik« a takarékbetét ösz- szegét és átnyújtják majd a patronáltnak. A siklósi járási hivatal dolgozói 2 darab 1200 forintról szóló betétkönyvet váltottak, évente újabb 1200 forinttal gyarapítják a betét ösz- szegét és az a szerencsés állami gondozott gyermek, akit patronáltként kiválasztanak, nagy- korúságándk elérésekor jelentős összeget kap kézhez! Betétkönyvvel patronál a Sellyéi Tanács, a harkányi reumakórház, a Magyar Nemzeti Bank siklósi fiókja, a járási földhivatal. De még ez sem minden! A garéi termelőszövetkezet válasza a tanácsi kérdőívre: 9000 forintot ad, fordítsák ezt az ösz- szeget az állami gondozott gyermekek üdülésére, áz állami gyermekotthonban folyó tanulmányi versenyek jutalmazására. A beremendi ÁFÉSZ 7000, a villányi gépjavító állomás T500 forintot juttat a gyermekeknek, Műveljünk meg minden földet! A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívása A népgazdaság fejlődésévé járó szükségszerű területfel használás következtében az or szág mezőgazdaságilag művel hető területe évről évre csők ken. Emiatt fokozott követelmény, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földeket, annak használói a jó gazda gondosságával kezeljék, minden hasznosítható terület műveléséről időben gondoskodjanak.. A kormány a mezőgazdasági ágazat legfontosabb termelő- eszközének. a termőföldnek védelméről jogi eszközökkel is gondoskodott. Törvény állapítja meg valamennyi földhasználó művelési kötelezettségét, E kötelezettség teljesítésénél a szocialista mezőgazdasági üzemeknek, termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak kel! minden tekintetben példát mutat- niok. Ezért nagy felelősség hárul a gazdaságok vezetőire, szakembereire, hogv a törvényben megállapított kötelezett- •f ségnek maradéktalanul eleget tegyenek. A májusi határszemlék során az e célra alakult bizottságok valamennyi község (város) határát bejárják, ellenőrzik a művelési kötelezettség megtartását, megállapítják a mulasztásokat, A műveletlenül talált földek használóit, tulajdonosait a hatóságok felszólítják földjük művelésére. Akik földjüket a felszólítás ellenére sem művelik meg, azokkaj szemben a földvédelmi jogszabályok rendelkezései alapján kell az illetékes szerveknek eljárni, Az ! egyéni tulajdonos esetében a művelési kötelezettség elmulasztása a föld állami tulajdonba vételével jár. Még van idő a mulasztások pótlására. Az időjárás kedvező, a hátralevő időben neki kell látni az elmaradt munkák pótlásának, hogy minden talpalatnyi mezőgazdasági területet megfelelően hasznosítsanak. — a Siklósi járási Tanácshivatal szakszervezeti bizottsága *pedig üdülési lehetőséget biztosít. A siklósi járásból 1971-ben 232, 1972-ben 247 volt az állami gondozásban lévő gyermekek száma. — Egy körlevél és' egy kis utánjárás — amelyben nem kis része van a művelődésügyi osztályunknak is — és íme az eredmény — mondja az elnök. — És még korántsincs lezárva a patronálásra jelentkező személyek névsora, még újabbakról tudunk. A siklósi járás dolgozóinak példája valóban megható és követésre méltó. Bizonyára jól érzik majd magukat a családoknál az állami gondozott gyermekek és mit lehet tudni, nem egy közülük talán véglegesen is második otthonra lel . . . Mert — mint a példák is bizonyítják —, valóban ’ jók az emberek. G. F. Pénteken befejeződött a magyar—csehszlovák belkereskedelmi állandó bizottság elnöki találkozója, amelyen magyar részről dr. Sághy Vilmos, a miniszter első helyettese, csehszlovák részről ing. .E. Decker szlovák kereskedelemügyi miniszter- helyettes vett részt. A megbeszélésen áttekintették a két minisztérium ■ közötti gazdasági- választékcsere, határmenti óru- csereforgalom, valamint a mű- szaki-tudományos együttműködési kapcsolatok helyzetét. — Megállapították, hogy a választékcserében és a határmenti árucsere-forgalomban jó ütemben haladnak a szerződéskötések, az érdekelt vállalatok az előirányzatoknak eddig mintegy 80 százalékát realizálták. A belkereskedelmi választékcserében és a határmenti árucsereforgalomban, állami és szövetkezeti export—importban 1973-ban eddig 20 millió rubel értékű áru cseréjére kötöttek szerződést. Ez az összeg év végere előreláthatólag 25 millió rubelre emelkedik, E. Decker szlovák miniszter- helyettes és küldöttsége pénteken elutazott hazánkból. Április középén a fővárosban 32,40 volt egy kilogramm élő csirke. Győrben 33, Kecskémé ten 36, Komlón 32, Szegeden 31,30, Szolnokon 39,40, Veszprémben 31 forint. Nem kevesebb, mint 8,40 a legalacsonyabb és a legmagasabb ár között a különbség. A szabad piaci árat a kereslet és a kínálat szabja meg, ha — tegyük fel — kimondanák, hogy 20 forintnál nem lehet drágábbon adni a piacon egy kilogramm csirkét, rohamosan csökkenne az eladásra kínált mennyiség. Sorállás, veszekedés, pult alóli árusítás, a termelői kedv megcsappanása lenne a következmény; látszat-árrögzítésre semmi szükség. Az indokolt és ;n- dokolatlan ármozgások elválasztására, az árkalkulációk ellenőrzésére annál inkább. Évente egyszer Évente legalább egyszer minden gazdálkodó egységnél kerüljön sor árellenőrzésre — fogalmazta meg a teendőt az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az 1973. január 30-31- én rendezett országos árkonferencián. Ez valóban alapvető követelmény. 1972, negyedik negyedében az árhatóságok és árkereskedelmi felügyelőségek az állomi vállalatoknál több Nagykozárból indult... Közegészségügyi viszonyok javu’ása a pécsi járásban A Magyar Vöröskereszt célkitűzései között igen komoly helyet foglal el az egészségnevelés területén a személyi, környezeti tisztaságra való törekvés, a tisztasági mozgalom, A Vöröskereszt és a SZOT részletes irányelveket dolgozott ki, amelyben fontos feladatként jelöli meg a szociális létesítmények létrehozását, az egészség- ügyi követelmények tervszerű javítását, elsősegélynyújtó helyek létesítését az elsősegély- nyújtók alapfokú képzését, valamint továbbképzését, a véradó hálózat fokozatos bővítését Áprilisban ismét közzétették a versenyfelhívást: Baranya me- | gye mezőgazdasági termelőszövetkezetei vegyenek részt a tisztasági versenyben. Ez alkalomból a pécsi járás két mezőgazdasági termelőszövetkezetében a nagykozári ,,Bo- gádi virágzó” és az úioetrei „Petőfi" Tsz-ben, érdeklődtünk, hogyan készülnek az üzemegészségügyi hónapra. A nagykozári tsz kezdeményezte a mozgalmat 1968 áprilisában. A tavalyi tisztasági mozgalom egyik első helyezettje az újpetrei tsz volt. Az első beszélgetés színhelye a nagykozári tsz-eínök, Zenényi Béla irodája. Dr. Brenner Antal nagykozári körzeti orvos, aki egyben a tsz üzemorvosi teendőit is ellátja nagy lelkesedéssel magyarázza: mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy a tsz-ben és üzemeinkben dolgozó emberek, egészségügyi állapotuknak megfelelő közegészségügyi szempontból higiénés munkahelyen dolgozzanak. Mindent megteszünk a szakszervezettel közösen azért, hogy az egészségvédelmi és munkavé- deí mi rendeleték maradéktalanul érvényre jussanak. A községi tanácstól évente mintegy 100 ezer forintot kapunk szociális helyiségek építésére és egyéb célra. Szép eredményeket értünk el fürdők, öltözők építése, műhelyek létesítése terén! A dolgozók szabadidejüket nem kímélve jelentős társadalmi munkával járultak hozzá ezek megvalósításához. Társadalmi munkában végeztük környezetünk szebbé tételét, a község parkosítását. Miképpen változtak a munka helyi viszonyok? Különösen büszkék vagyunk arra — mondja Zerényi Béla, a tsz elnöke —, hogy a baranyai tsz-ek közül nekünk van az egyetlen, közegészségügyi követelményeknek ' megfelelő méreg- ' raktárunk, mely kb. 200 ezer forintba került. Szörpüzemünkben szállítószalagokat alkalmazunk, női dolgozóink munkájának megkönnyítésére, továbbá fürdőt, öltözőt biztosítunk dolgozóink részére. Szorgalmazzuk a lakosság vezetett vízzel való ellátását, a községi törpe vízmű építésével, s vele párhuzamosan a csatornahálózat kialakítását. Ezt kiterjesztjük valamennyi kulturális, szociális egységre is. A balesetvédelmi statisztikánk az utóbbi években — 1968 óta — kedvezően alakult. 21- ről, 18-ra, 5-re 3-ra és 2-re csökkent a balesetek száma. Véradást minden évben 2 alkalommal tartunk. A Bogádon tartott rákszűrésen valamennyi érintett lakos megjelent. A tsz-ben dolgozó munkacsoportokra egy- egy elsősegélynyújtó és egy munkavédelmi őr jut. A tsz-ek közötti tisztasági versenyt, elsőnek a pécsi járási Vöröskereszt szervezte és értékelte. Az 1972. évi értékelésnél az első helyezettek között volt az újpetrei „Petőfi” mezőgazdasági termelőszövetkezet. Amikor Braun József újpetrei tsz-elnököt arról laggatom, milyen indítékok alapján neveztek be a versenyre, elneveti magát. Tulajdonképpen természetes, hogy dolgozóink részére higiénés körülményeket biztosítsunk, megfelelő védőfelszereléseket alkalmazzunk. A munkahelyi környezet csinosítása, fásítás, epesítés, a levegő tisztaságának javítása segít a jobb közérzet kialakításában. A Vöröskereszt tart-e felvilágosító előadásokat? Elsősorban rákszűréssel, véradással, elsősegélynyújtással, nőgyógyászati problémákkal kapcsolatban hangzanak el előadások. Az oktatásban a munkahelyi vezetők és a körzeti orvos is segít. Minden hónapban egy egészOlesón eladó 100 litetes barell hordó tetővel 50,— forint/darab Érdeklődni: Pécs, 13-474 telefonon. — BARANYÁMÉ K. ségügyi napot biztosítunk részükre. Dolgozóink az egészségügyi hónap keretében április 10-én részt vettek egy munkavédelmi továbbképzésen. Ezenkívül milyen intézkedéseket tettek a munkavédelem területén? Beléptünk a „Repülőgépes Társulásba” emberegészségügyi szempontból ezzel is csökkentjük — a technológiai előírások betartása mellett — azt, hogy az egészségre kóros vegyszerek az emberek szervezetébe kerüljenek. Balesetvédelemből, a mintegy 300 dolgozónknak vizsgát kellett tennie, így elősegítjük a balesetmentés munkavégzést. A fiatalok, szakmunkások igen magas egészségügyi és kulturális igénnyel rendelkeznek. A tsz vezetőivel közösen elhatározták egy ifjúsági park létrehozását. 128 fiatal közel 5000 óra társadalmi munkát ajánlott fel. A létesítmény átadására 1973. augusztus 2Ö-án kerül sor. Véleményem szerint igen kevés ember tudja, hogy a kis Baranya megyei falvakban az utóbbi években milyen nagymértékben javultak a közegészségügyi viszonyok, milyen magas közegészségügyi és kulturális lehetőséget biztosít egy-egy jól gazdálkodó termelőszövetkezet. Ebben az évben is az előző évekhez hasonlóan, a Vöröskereszt és, az egészségügyi szakemberek a következő szempontok alapján mérlegelik a versenyt: figyelembe veszik a vöröskeresztes mozgalom helyzetét, az általáhos közegészség- ügyi viszonyokat, a munkahelyek közegészségügyi helyzetét, a munkavédelemmel és a területtel való kapcsolat helyzetét. Kovács Anna ] mint 14 000 árellenőrzést tof- | tottak, a helyi árhatóságok pedig 3000 magánkisiparos é* [ kiskereskedő árait ellenőrizték. Huszonkét esetben kezdemé- | nyeztek árdrágítás miatt bűn- i vádi eljárást, 567 ügyben szabálysértési, 285 esetben pedig fegyelmi eljárás lefolytatását. Azaz volt miért ellenőrizni . . Újraosztott tövedelmek Közgazdászok körében ismert a mondás: ami az, egyiknek ár, az a másiknak bér. Minden termelő valamilyen formában fogyasztó is egyben, azaz a termelői, a fogyasztói árok emelkedése újraosztja a jövedelmeket, s esetleg — kellő ellenőrzés híján - nemkívánatos módon. Ezért az a törekvés, hogy a szabadáras termékek köre ne terjedjen túl az ún. tipikus piaci cikkeken - pl. zöldségfélék, gyümölcsök, bizonyos divatáruk —, s az iparban helyébe a szerződéses ár lépjen. Tehát az az egyezség, amelyet c termelő és az eladó köt. mégpedig központi kalkulációs irányelvek alapján. A mondat e befejező része fontos újdonság. Néhány minisztérium — így a Kohó-, és Gépipari, az Építésügyi és Városfejlesztési — már kiadta, mások rövidesen kibocsátják a kalkulációs irányelveket a szabadáras termékek körére, s ezzel egyidejűleg bevezetik az ezeken alapuló kalkulációs kötelezettséget. Ami a korábbiakhoz mérten — mind magukat az árakat, mind az ellenőrzés alapjait tekintve — lényeges változás. Könnyebben kimutatható ugyanis a tisztességtelen haszon, a nyerészkedés, az árdrágítás. Központi intézkedések Az árok alakulásából-» meg* külörfböztetett szerepet játszanak a központi elhatározások, így egyebek között ezeknek köszönhető, hogy megtorpant az,: építőipari árak szembeszökőerv gyors emelkedése, a kötött árak - aránya a korábbi hatvanról kilencven százalékra növekszik, s maximálták a haszonkulcsot. Fölfedte az ellenőrzés az építőipari árak emelkedésének indokolatlan részét, s nem is késtek az intézkedések. Ezzel egyik alapvető feladatát teljesítette, tudniillik az árpolitika egészének és egyes részeinek gyakorlatbani elemzését. Teendője továbbá az ármegállapítás helyességének — jogosságának, ár és minőség összefüggésének, indokoltságának —■ az utasítások, számítási kulcsok betartásának —, az árszint, árarányok alakulásának, oz ezekre ható tényezőknek a vizsgálata is. Ahogy a hatásági, lakossági, társadalmi szervezeti bejelentéseké szintén. A törvények, a rendelkezések széleskörű ámegállapítási, őrellenőrzési joggal ruházzák fel az Országos Anyag- és Árhivatalt, a minisztériumokat, az országos hatáskörű szerveket, helyi árhatóságként a tanácsokat, de például a bankot is a beruházások költségeinek alakulásánál. E felsorolás érzékelteti, hogy közös kötelezettségről van szó, azaz aki árat mond. ónnak a hatásokkal szintén számolnia kell. Mindenütt, minden tekintetben. Még a legkisebb egységben is; a műhelyben. Mészáros Ottó Jó ötemben hatod Szigetváron or új lakónegyed építés« Fotó; Kórődí Gábor V
