Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-11 / 118. szám

1973. május 11. DUNANTOll NAPLÓ Érettségi és felvételi egyszerre Szombaton ismét fordulat kezdődik a magyar oktatási rendszerben. Ezúttal az egyetemi és főiskolai felvé­telt igyekeznek javítani, mégpedig azoknak a felső- oktatási intézményeknek a vonatkozásában, amelyek­ben a matematika felvételi tárgy. Délelőtt fél tízkor ország­szerte egyszerre látnak az írásbeli érettségi vizsgához ebből a tantárgyból több ezren, akik matematikai jel­legű felsőoktatási intéz­ménybe jelentkeztek. Új ez a megoldás, mert először különíti el a továbbtanuini kívánkozókat azoktól, akik - legalábbis közvetlenül érett­sági után — nem akarnak egyetemre, főiskolára men­ni. Pécsett és Baranyában összesen 565 ilyen ifjú érettségiző van, s ők szom­baton részben a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán, _ rész­ben a Pqllack Mihály Mű­szaki Főiskolán esnek ót egyszerre az érettségi és a felvételi írásbeli vizsgán. Rendelkezés írja elő, hogy az eredményt három pél­dányban kell kiadni, egyet a középiskola, egyet a fel­sőoktatási intézmény, egyet pedig az itteni felvételi bi­zottság kap s hétfőn délután két óráig értékelni kell a dolgozatokat. Mit kívánnak elérni ezzel az új módszerrel? — Nyil­vánvaló, hogy a jobb válo­gatást, azt, hogy a jelentke­zők közül a legalkalmasab­bak 'k'é'füljenek be az egye­temre, vagy főiskolára. Emellett nyilvánvaló a tö­rekvés az egyszerűségre, az elfogulatlanságra is. Hiszen így a felsőoktatási intéz­ményben írásbeli vizsgát nem kell már tenni. Aztán többféle biztosítékot szer­veztek arra is, hogy minél kisebb legyen az esetleges elfogultság egyes gyerekek mellett, netán velük szem­ben. így a saját középisko­lájuk tanárai nincsenek je­len ezen az egybevont érettségi és felvételi vizs­gán. A dolgozatokat nem nevekkel, hanem számokkal jelölve kell leadni, s csak utána azonosítják azokat a diákok nevével. A javító kö­zépiskolai tanárok munkáját felsőoktatási intézmények tanársegédei ellenőrzik. Vé­gül: a helyes megoldásokat a vizsga második napján, vasárnap ismerteti a televí­zió. Mi most tehát valami tel­jesen újjal kísérletezünk — mert lényegében kísérletnek tekinthető a szombati vizs­ga - s a tapasztalatoknak megfelelően nyilván módo­sítják is majd. De ennek az új módszernek már most je­lentkeznek a gondjai is. így a könnyítő szándék ellenére nehezít is a diákokon. Hiszen amíg a továbbtanulni nem kívánóknak négy óra áll rendelkezésükre matemati­kai írásbeli érettségi vizsgá­ra, az 565 jelentkezőnek csak kettő és fél. A többiek használhatnak függvénytáb­lázatot, ők nem. Példáik is nehezebbek, mint társaiké, sőt, úgy tudjuk, lesznek két megoldást tartalmazó pél­dák is. Szülők, diákok, pedagó­gusok egyaránt várakozás­sal tekintenek tehát a szom­bati újszerű vizsga elé, so­kan közülük izgalommal is, hiszen nagy tétről, fiatal emberélet pályájáról van szó. Szerencsére a járatlan utat jelentő írásbeli vizsgát némileg javíthatja majd a szóbeli. Mindenesetre a oondok ellenére is jó dolog hogy legalább így kilendü­lünk az érettségi és egyete­mi, főiskolai felvételi vizs­gák régi poros útjáról. Földessy Dénes Egységes konténer szállítási rendszer Kaputól kapuig Rövidesen megvalósul a nemzetközt szállításokat irányító és koordináló központ Aki árat mond... (1.) Cédulák a kirakatban Pécsről pontosan egy évvel ezelőtt, 1972 májusának köze­pén indult útnak az első kon­ténervonat. A szállítótartályos árutovábbítás rendszeressé téte­le a belföldi vonalakon része annak a világméretű folyamat­nak, mely az úgynevezett kapu­tól kapuig szállítási elv megva­lósítását célozza. A konténer lehetővé teszi az átrakodás nél­küli árutovábbítást, s ez azt je­lenti, hogy mind a Szállítási ha­táridők, mind pedig a költségek rendkívül kedvezően alakulnak. Az első pécsi konténervonat el­indulását követő néhány hónao alatt kialakult azoknak a válla­latoknak a köre, melyek rend­szeresen igénybe kívánják venni a kaputól kapuig történő szál­lítást, s ez azt jelenti, hogy most már Pécs adatit is érdemes be­tápláld abba a moszkvai szá­mítógépbe, mely a nemzetközi konténeres szállításokat szervezi és koordinálja a KGST-országok viszonylatában. Egymilió konténer Az ingteráció elképzelhetet­len hatékony szállítási rendszer nélkül, ezert is szerepel kiemelt helyen a KGST- fejlesztési prog­ramjában a konténeres szállítá­si mód elterjesztése. A konténe­res szállítások volumenét te­kintve — mintahogy arról az Ekonomicseszkaja Gazeta be­számol —, ma mór a Szovjet­unió foglalja el az első helyet a világon. A konténerrel szállított rakományok mennyisége 1971- ben elérte a 32 millió tonnát, s a növekedés továbbra is gyors ütemű és folyamatos. 1975-re a szovjet vasutakon 105 millió ton­na árut szállítanak konténerek­ben. Az univerzális konténerek száma már ma meghaladja az egymilliót. Hat szovjet vasútvo­nalon futnak a konténervonatok, melyek az európai országokkal, illetve Japánnal kötik össze a Szovjetuniót. A konténerekben rejlő előnyök azonban nem bon­takozhatnak ki abban az eset­ben, ha a határon ezeknek a vonatoknak meg kell állniuk — világprogrammá lett tehát az egységes konténer-szállítási endszer kifejlesztése. A KGST-országok között rend kívül gyors ütemben -nő a kon téneres forgalom. 1969-ben a Szovjetunióból Bulgáriába, Ma gyarországra, az NDK-ba, Len­gyelországba és Romániába, il­letve ezekből az országokból vissza, összesen 152 400 megra­kaputól kapuig séma alapján, matematikai módszerek és elekt- j ronikus számítógépek segítségé vei működik majd a Szovjetunió- j ban a konténeres szállítások automatizált irányító központja mely a KGST egésze szállítási rendszerének üzemeltetése szem­pontjából is óriási jelentőséggel j bír. Régi mondás: a vasútháló- | zat a kontinensek érrendszere. Nos, ez a mondás változatlanul | igaz, csak talán ma már nem fogalmazunk ilyen romantiku­san. Érrendszer a vasút —, de oénz foiyik rajta, nagyon sokba kerül tehát minden elveszett perc, minden fennakadás. Békés Sándor Május másodikától olcsóbb lett - egyebek között — a gyer­mek, a kamasz, a bakfis szin­tetikus kötött alsóruházati ter­mékek, az orkán és műbőr fel­sőruházati termékek, a szinte­tikus kötött-hurkolt kelméből konfekcionált felnőtt-, kamasz- bakfiskabátok, Öltönyök, zakók ára. A most, s a korábban, március elsején végrehajtott ár- csökkentés a lakosság számára összesen 400 millió forint meg­takarítását teszi lehetővé. Ugyanakkor sokfele faáru drá­gábban kapható; ez 90 millió forintos többletkiadás. Konténerek a pécsi vasútállomáson Fotó: Erb János Kilencmilliárdos beruházás Péten A terveknek megfelelő ütem­ben épül az új műtrágyagyár — jelentette be Végh István, be­ruházási igazgató, a Péti Nitro­génművek sajtótájékoztatóján. A több mint 9 milliárd forintos beruházást napjainkig felerész­ben már megvalósították. Az évi 260 000 tonna nitrogén-ható­anyagot, továbbá a 160 000 ton­na káli- és szuperfoszfát ható­anyagot előállító gyáróriás 1975 végére készül el és termelésé­vel lényegesen enyhíti a magyar mezőgazdaság műtrágyaellátási gondját. kott konténer utazott. 1971-ben már 200 ezer volt ez a szám, s a tavalyi év különösen nagy fej­lődést hozott. Bárhol Európában A korszerű konténer — „nem- zétközi", azaz bármelyik vasút­vonalon, s bármelyik országban alkalmazható. Á KGST-országok 10, 20 és 30 tonnás univerzális és különleges konténereik ki­alakításánál mésszemenően fi­gyelembevették a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ajánlá­sait. Most folyik azoknak a szabványméretű konténereknek a kialakítása, melyek a nemzet­közi légiforgalomban is használ­hatók lesznek majd. Az egységes szállítási rendszer megvalósulása szempontjából nagyjelentőségűek azok az egyezmények, melyeket a szom­szédos országok kötöttek egy­mással. Ilyen kétoldalú szerző­désünk van a Szovjetunióval és Csehszlovákiával. Északi szom­szédunkkal a kísérleti konténer­szállító szerelvények kifejleszté­sén dolgozunk együtt. Csábítóan magas termelői árak Tejdömping? Naponta egy liter fejenként Automatizált irányítás A szállítási folyamatok gépe­sítése, gyorsítása és zökkenő- mentes lebonyolítása korunk egyik legégetőbb problémája. A Az KOK műszeriparának újdonságai a Műszaki Főiskolán A Messelektronik Pécsett Budapest után Pécsett is be­mutatkozik az NDK elektronikus műszeriparónok reprezentánsa, az RFT Messelektronik. A kelet­német cég első ízben hozta el Baranyába termékeit, amelyek­nek'kétharmadát exportálja. Ha­zánk évente több mint egymillió rubel értékű elektronikus műsze­reket vásárol az NDK-tól. A ke­letnémet cég szállít az NSZK- ba, Franciaországba, Finnország­ba, sőt a tengerentúlra is, hi­szen Kanada új piaci lehetősé­gekkel kecsegtet. A ma délelőtt nyíló kiállításon több mint hatvan féle terméket . mutatnak be. Számos műszaki újdonságot is felfedezhetnek a szakemberek. így első ízben ál­lítják ki a különböző típusú zaj­szintmérőket, sugárzásmérőmű­szereket, a sugórreíét. A kiállí­táson bemutatott termékek kö­zött láthatjuk a rezgésmérómü­szereket, okusztikoi, magfizikai és digitális mérőműszereket. Horst Grund főosztályvezető a tegnap délután megtartott sajtó­tájékoztatón elmondta, hogy a kiállításon az RFT Messelektro- nik drezdai, berlini gyárának termékei, valamint a Funkwerk Erfurt Kombinát műszerei lát­hatók. Az Elektrotechnik export-im­port külkereskedelmi vállalat és ónnak budapesti képviselete, valamint a Migért óital rende­zett kiállítás nagy érdeklődésre tarthat számot a szakemberek körében annál is inkább, mert a három napja zárult budapesti kiállításon kötött üzletek jóval meghaladták az előzetes vára­kozást. Az elektronikus mérőműszer bemutató holnap délig tekint­hető meg. A bőség gondjai — fogalma­zódik meg bennem a gondolat, ahogy az ÉDOSZ-székház zsú­folásig megtelt nagytermében ötszáz tejipari munkás társasá­gában hallgatom a felszólalá­sokat. Simka István vezrigazgató éppen arról beszél, hogy mek­kora feladat vár az idén arra a 15 000 emberre, akik hazánk­ban a tejfölt, a túrót, a sajtot és vajat, azt a 122 féle tejter­méket gyártják 15 nagyvállalat 88 tejüzemében. Mert azt bizony senki nem gondolta, hogy a ja­nuár 1-el életbeléptetett kor­mányhatározat csábítóan magas termelői árai már négy hónap múlva tejdömpinget okoznak. A sűrűn lakott Zala megyében például úgy megnőtt a terme­lés, hogy naponta 1 liter tejet kéne minden lakosnak meginnia ahhoz, hogy elfogyassszók. A teremben szocialista bri­gádvezetők ülnek. A tejszakma elitje, többségük 10, 15, 20 éve vagy annál réqebben dolgozik már a tejiparban. Szabó Józsefné baranyai de­legátus, g pécsi palackozó üzem szocialista brigádjának vezetője tíz éve van a tejszakmában mint palackozó, de izületi pana­szai csak azóta vannak, hogy az üveges tejről áttértek a fólia­csomagolásra. Három—öt Cel­sius fokon érkezik a hűtőből a tej, amikor a tasakot lezárják, meg kell fogni, hogy ellenőriz­zék, nem szivárog-e. Ez az elő­írás. Óránként 1200—1400 hi- deq fólia-zacskót markolnak meg, egy nyolcórás műszakban, közel tízezer darabot. Hétfőn, a tanácskozás első napján elláto­gattak a régi erzsébetvárosi tej­üzembe, ahol meglepően mo­dem gépeket láttak. Irígylik a pesti palackozó munkásokat, akik ülve tasakolhatnak és a hideq zacskónak csak épp a csücskét kell megfogniok, hogy odább tegyék. A teremben ülő ötszáz szo­cialista brigádvezető előtt — akik közül 16-an jöttek Bara­nyából a pécsi, a sellyei, a bó- lyi, véméndi és villányi tej­üzemekből — egymás felszó­lalásait hallgatva, lassan kör­vonalazódik, miért került sor ilyen szokatlan időpontban a VII. országos tanácskozás meg­rendezésére. Nehéz helyzetbe került a magyar tejipar, amely­nek minden liter eladásra kínált tejet fel kell vásárolnia és fel is kell dolgoznia. Ám a keres­kedelemnek — átvételi kötele­zettsége nem lévén — csak any- nyi tejet tud az ipar eladni, amennyit a lakossáq megvesz. A fogyasztás sajnos február óta — az áremelések folytán — visszaesett. Ez a tejdömping miatt április­ban az ország valamennyi tej­üzemében — így Pécsett is — áttértek a kettős, sőt hármas műszakra. Szinte éjjel-nappal talpon kell állnia ma minden tejipari dolgozónak, hogy ne menjen kárba egyetlen liter tej sem, hisz a vaj és a sajt táro­lása már könnyebb. A Baranya megyei Tejipari Vállalat is számít a szocialista brigádok helytállására, de mind a hétszáz dolgozójának meg­értésére is. A vállalatnak eddig sem lehetett panasza dolgozói­ra, hisz a kedvező gyártmány­struktúra mellett nem kis mér­tékben nekik köszönhető, hogy a volumenében legkisebb — évi 53 millió liter tejet feldolgozó pécsi vállalat eredményesség­ben az ország öt legjobb üze­me között foglal helyet. A ta­valyi vállalati nyereségük ösz- szege megközelítette a 20 millió forintot. Új gyártmányaikat ke­resik a piacon, különösen a tubusos boci sajtot, ami cse­megének számít a pesti boltok­ban. Most, hogy egy idő óta tubushiányban nem árusítják, a pesti vevők naponta szóvá te­szik a hiányt. Szép qesztus volt nemcsak a vállalatvezetés, de a palackozó üzem dolgozói részéről is, hogy a maguk munkája mellett elvál­lalták a MECSEKTEJ munkáját is. A közelmúltban a kacsótai tsz tejtársulás tasakoló gépe mehibásodott s az üzem leállt, így jónéhóny napiq a Pécsi Tejipari Vállalatnál tasakolták a MECSEKTEJ-et is. Ezek a mai gondok a tejipar most ugyancsak meglendült fejlesztésével, gépesítésével egy idő után enyhülni fognak. Át­meneti gondok tehát, amelyek egy időszakbon a szokottnál na­gyobb helytállást kívánnak a tejiparban dolgozóktól. — Rné — „Már megint változnak az árcédulák" - állapítja meg o gyanakvó vevő. Miért változnak az árcédu­lák? Fa és erdő Attól, hogy némelyik fa kor­hadt, göcsörtös, csenevész, még nem válik silánnyá maga az erdő. ,,A tapasztaldtok azt mutatják, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendelteté­sét" — állapította meg 1972 novemberi ülésén a párt Köz­ponti Bizottsága. Határozatá­ban azt is kimondotta: „A rög­zített fogyasztói árak egy részé­nél a rendkívül magas állami ártámogatás a költségvetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabad áras' fo­gyasztási cikkek áremelkedései­nek egy része indokolatlanul terheli a fogyasztót.” A vevő nehezen érzékeli az árviszonyokban végbemenő vál­tozásokat. Számára az éppen vásárolni kívánt termék ára a fontos. Nem vesz tudomást ar­ról, hogy — a bevezetőben em­lített példáknál maradva — o fa világpiaci ára négy év alatt 15—20 százalékkal növekedett. A költségvetés ugyan ennek na­gyobb részét magára váltaljo — így nem lesznek drágábbak a fából készült iskolaszerek, já­tékok, ajtók, ablakok, csökken a gyermekbútorok többségének ára —, de van, amit áthárít a vásárlóra. Ne tűnjék olcsó éle- nek: éppen az összfogyasztói ér­dekekért teszi ezt. Elvben: érték Az ár, elvben az áru értéke pénzben kifejezve. A gyakorlat sűrűn eltér ettől: vagyis az ár vagy több vagy kevesebb. 1968 előtt a fogyasztási cikkeknek mindössze tíz százaléka került értékéhez közelálló áron el­adásra, míg 30 százalékuk nagy adókkal tetézve, 60 százalékuk viszont jelentős állami támoga­tásokkal mérsékelve. A szük­ségleteknek jobban megfelelő termelés fejlesztése, a korsze­rűbb áruk kínálatának növelése megkövetelte a merev — mint­egy egymillió termékre kiterje­dő — hatósági árrendszer fo­kozatos átalakítását. A cél oz értékarányos ár. Értékarányos? Az árnak fe­deznie kell a termelési költsé­geket, s bizonyos vállalati nye­reséget is tartalmaznia kell, így adva módot a fejlesztésre, bér­növelésre stb. Ez a bruttó ter­melői ár. A fogyasztói ór' ezt, valamint a nagy- és kiskereske­delmi árrést — a forgalmazás költségei plusz nyereség —, to­vábbá a forgalmi adót foglalja magába. Ha az ár kisebb, mint a termelői ár és az árrés együt­tes összege — ami gyakori eset —, akkor az állam fogyasz­tói árkiegészítést ad, ezzel biz­tosítva a termék előállítását. E kiegészítéshez persze fedezet kell, amit a többi között a más termékek árában lévő forgalmi adókkal teremtenek meg. Furcsa könyvelés? Ezek szerint az egyik holmit jóval olcsóbban vesszük meg, mint amennyibe valójában a társadalomnak kerül, a másikat pedig drágábban? Igen. Miféle furcsa könyvelés ez? Az árrend­szer — minden országban — tükrözője a gazdasági, társa­dalmi berendezkedésnek, s nem kevésbé a gazdasági alapok­nak, a korábbi időszakok örök­ségének. Ellentmondósok, fe­szültségek valamennyi árrend­szerben vannak — a kapitalista országokban is erős állami be­avatkozás tapasztalható! —, ezek mérséklése az egyenérté­kűség elvének érvényesítésével mehet végbe. Azaz azonos pénzösszegért a különböző for­mákban testet öltött társadal­mi munka azonos mennyiségét kapja a fogyasztó, függetlenül attól, hogy milyen terméket vá­sárol, milyen órujellegű szolgál; tatást vesz igénybe, Ennek érdekében kezdődött s tart ma is hazánkban az árre­form. S jónéhóny esztendő szük­séges még befejezéséhez. Mészáros Ötté l

Next

/
Thumbnails
Contents