Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-09 / 116. szám

4 DUNANTOll NAPIO 1973. május 9. 1973. MÁJUS 9 Szeretettel köszönt/ük névnaoiuk alkalmából GERGELY nevű kedves olvasóinkat SZERDA A Nap kél 4.16, nyugszik 19.06 érakor. — A Hold kél 10.55. nyugszik 0.36 órakor. Kétszáz építőgépész részvételéve Kétnapos országos konferencia Pécsett A pécsi Technika Háza ad otthont a ma délelőtt kezdődő VI. országos építőgépész kon­ferenciának. A kétnapos szak­mai tapasztalatcserére több mint kétszáz építőgépész szak­ember érkezett Pécsre. Ma dél­előtt három előadás hangzik el, a Győr megyei, a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat, valamint a Budapesti La­kásépítő Vállalat gépészeti te­vékenységéről. Délután a tájé­koztatókkal kapcsolatos kérdé­seket konzultációk keretén be­lül vitatják meg a szakembe­rek. Holnap délelőtt egy elő­adást hallgatnak meg az épí­tőgépészek, majd délután az Építőgépgyártó Vállalat, az Építőipari Gépesítő Vállalat, valamint az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium mun­katársai válaszolnak a részt­vevők kérdéseire. A Gépipari Tudományos Egyesület építő­gép szakosztálya által rende­zett konferencia a délutáni órákban fejeződik be. — Munkavédelmi tanfolyam. Egyhetes továbbképzést szerve­zett o Mecseki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság az erdésze­tek biztonsági megbízottainak és a szakszervezeti társadalmi munkavédelmi felügyelőknek. A hétfőn kezdődött tanfolya­mon — melyet a vállalat har­kányi üdülőjében tartónak — busz hallgató vesz részt. Senki többet? Harmadszor! A Mogyor Rádió szórakozta­tó osztálya június 9-én (szom­baton) 16.50—18.00 h-ig az URH-adón sugározza „Senki többet? Harmadszori” c. szel­lemi árverés műsorát. Ezúton Hívjuk fel mindazokat a baranyai, somogyi és tolnai lakosokat, akik a játékban részt kívánnak venni, hogy má­jus 25-ig juttassák el jelentke­zésüket - név, életkor, foglal­kozás és lakcím feltüntetésé­vel — a Magyar Rádió szóra­koztató osztályára (Budapest, 1800 Bródy Sándor utca 5—7). Tájékoztatásul közöljük, hogy ez a műsorfajta sorozatosan jelentkezik programunkban; lé­nyegében árverés formájú ve­télkedő, melyen a játékosok a szerkesztőségtől kapott zseto­nokkal licitálnak a feladatok megoldásának jogáért, jó meg­oldás esetén pedig elnyerik az adott témához kötött árverési tárgyat. A meghívottak utaztatásáról oz illetékes megyei szervek gondoskodnak. A MAGYAR RÁDIÓ SZÓRAKOZTATÓ OSZTÁLYA — A TIT Baranya megyei szervezete és a Pécsi Akadé­miai Bizottság ma, szerdán 16 órakor a TIT Bartók-klubjában (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) dr. Fehér István kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár „Politikai küzdelmek a Dél- Dunántúlon 1944—1946 között” című könyvének ankétjét tartja. Vítavezető: dr. Kanyar József kandidátus, a Somogy megyei levéltár vezetője. — A Petőfi mozi mai előadásai a plakáttól eltérően az alábbiak: Én és a nagyapám (4). Tudósítás az al­világból (é és S árakor). — Terliszter mintabolt. Jókai tér 2. A Centrum Aruház kezelésében. <—) — A DUNÁNTÚLI NAPLÓ szerkesztősége május 9-én, szerdán délután 5-töl 6 óráig jogi tanácsadást tart székházá­ban (Pécs, Hunyadi út 11). A tanácsadás díjtalan. — Kitüntetés. A Magyar Tu­dományos Akadémia közgyűlé­sén megosztott akadémiai díjat kapott a POTE Kórbonctani In­tézetének igazgatója, Romhányi György, az orvostudományok doktora. — Petőfi-vetélkedő Himeshá- zán. Holnap, csütörtökön a bó- lyi öregek napközijének tagjai Hímesházára látogatnak, az ottani öregek napközijét keresik fel, és Petőfi-vetélkedőn vesz­nek részt. — Autábuszparkoló Bakócón. A községi tanács a faluban parkírozó menetrendszerinti autóbuszoknak várakozóhelyet épített, amely a közeljövőben kerül átadásra. A skarlát betű Nathaniel Hawthorne immár ) klasszikusnak számító regényének í címét idéztem, és belőle is kira- j gadom a skarlát szót. Ez a kö­> zép-latin scarlatum-ból, esetleg ) az olasz scarlatto-ból ered, és köztudomás szerint élénkpiros ( szint jelent > Van egy kiütéses betegség, ) amely színes foltokkal jár a bö- 1 rön, azt is skarlátnak vagy vör* | henynek hívták; újabban inkább elterjedt a rubeola elnevezés. Az > utóbbi bizonyosan az ókori latin- ) ból ered: rubeo vagy rubesco = ) pirosodom, pirulok. (Ezek szerint > Rubens is ilyen ,,pirulós” ember ; lehetett, habár nem minden fest- S ménye igazolja a nevét.) \ Érdekes, hogy a magyar nyelv- ) ben a skarlát szó mennyiféle ár- ( nyalatban és kapcsolatban sze° ( repelt már a múlt században is. ) Ballagi Mór 1868-as szótárában ^például a következőket találjuk: > élénkpiros szín, élénkvörös színű, ) finom anyagú posztó, vörös leve- ' lű növény a zsályák közül; de , mellette olvashatunk skarlát-atká- i ról, skarlát-csőbibircsről (növény- j fajta), skarlát eperről (szamóca), , skarlátfakuszról (a kúszók közé ^tartozó madár). Ugyanakkor mint ; betegségről nem emlékezik meg ' a maga korában tekintélyes szó­tár. Talán ha többet foglalkoznánk a felsorolt egyéb fogalmakkal, valamint a címünkben szereplő re­génnyel (tessék csak megpróbál­ni elolvasni!), a betegségek szá­ma is csökkenne. Bán Valér Az AFIT XIV. sz. Autójavító Vállalat I. sz. üzemegysége felvesz autószerelői gyakorlattal, jogosítvánnyal rendel­kező technikusokat, karossszérialakatosokat, női «^-"■'-'unkásokat és autóbusz karosszéria össze­szereléséhez betanított munkásokat, Jelentkezés: PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG ÚTJA 33. SZÁM. Északi kapu. 16. Fő, hogy végre megvan az a diploma! — Marika! — kiáltja magá­ról megfeledkezve. — Mérnök vagyokI Érti? Mérnök! — El- kopja a lány derekát és örömé­ben körültáncolja vele a szo­bát. Közben rögtönzött dallam­mal énekli: — Mérnök vagyok, mérnök . . .! — Jó, jó — csillapítja a lány — elhiszem, hogy örül, de most mór dolgozzunk, mert hamaro­san itt lesz a főnök és mi még egyetlen jellemzést sem írtunk meg. Kibontakozik a férfi karjaiból és odaül az írógéphez. Vojda kezébe veszi az aszta­lon heverő káderanyagokat, — Hol is hagytuk abba? — Méq el sem keztdük, Csöröq a telefon. Nyúl a hallgatóért. A keze megáll a levegőben: felvegye?... ne vegye?.., — Ne vegye fel, mert me­gint elhívják valahová! — fi­gyelmezteti a lány. Vajda felemeli a hallgatót és visszateszi anélkül, hogy be­leszólna. Fél perc múlva újra csörög. — Majd én! — ugrik a tit­kárnő. — Tessék !. . . A párt­titkár elvtársat? Ki keresi? — Befogja a kagylót, hogy a drót másik végén ne hallják, úgy mondja Vajdának. — A kerü­leti pártbizottságtól keresik. Mit mondjak? A párttitkár átveszi a hall­gatót. — Tessék!... Menjek be? .. . Most azonnal?... Értem, értem, de nem lehetne kicsit később, vagy holnap? Most nagyon sür­gős dolgom von. Ellentmondást nem tűrő női hang válaszol. — Vajda elvtárs! A kerületi pártbizottsághoz nem akkor megy az ember, amikor ráér, hanem apukor hívják! * A kerületi párttitkár, darabos, kimért beszédű ember. Nem ud- variaskodik, nem köntörfalaz. Hellyel kínálja Vajdát és azon­nal a tárgyra tér. — A munkatársaim tájékoz­tattak, hogy nem értés, egyet a Központi Bizottsáq oktatási határozatával. — Elnézést kérek, de ez nem egészen így van!... — Ez, hogy úgy mondjam, szokatlan jelenséq q pártmun­kás gyakorlatban! — vág közbe AGROKER: Miniszteri dicséret A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter 1972. évi eredményei alapján dicséret­ben részesítette és elismerő ok­levéllel tüntette ki a pécsi AG- ROKER-t, mely az AGRO- TRÖSZT vállalatai közül az el­múlt esztendőben a legsikere­sebben szerepelt. Az oklevél ünnepélyes átadására tegnap délelőtt került sor. A vállalat központjában ebből az alka­lomból ünnepi munkaértekezle­tet tartottak, melyen a vállalat vezetői, párt- és szakszervezeti funkcionáriusai, valamint szo­cialista brigádjainak vezetői vettek részt. Az elismerő ok'e- vél átadása alkalmából Pécsre érkezett dr. Kopácsi Ernő, az AGROTRÖSZT vezérigazgatója. Jelen volt az ünnepségen Lu- kics József, a MEDOSZ megye­bizottságának titkára, Hajas Ferenc, a Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, valamint a Megyei Tanács és a tsz-szövetségek képviselője. Salamon Gyula igazgató értékelte az 1972-es gazdasági évet, majd dr. Ko­pácsi Ernő dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter megbízásából átadta a vállalat vezetőinek az elismerő oklevelet. A pécsi AGROKER-nél az elmúlt évben erősödött meg a szocialista brigádmozgalom, s ma már nyolc szocialista brigád 115 taggal dolgozik a fogyasztói igények mind teljesebb kielé­gítése érdekében. Salamon Gyula igazgató ünnepi beszédé­ben ezzel kapcsolatban leszö­gezte: a szocialista brigádok szerepe döntő volt az elmúlt esztendő nagy feladatai sikeres I teljesítése szempontjából. « — Felújítás. Szolgáltató- és kultúrház-felújítást végeznek Felsőszentmártonbon. A mintegy négymillió forintba kerülő mun­kálatokat a községi tanács a saját pénzügyi alapjából fedezi. A létesítményt még az idén át­adják rendeltetésének. — A helyes értelmezés érdekében közöljük, hogy az eddig megjelent BABETTA segédmotoros kerékpár hirdetésünkben szereplő ,,jogosítvány nélkül vezethető” kifejezés értelem­szerűen a gépjárművezető engedély­re vonatkozik. Természetesen a BABETTAK-kal a közúti forgalomban részt venni legalább érvényes segéd- motoros kerékpár vezetésére jogosító igazolvánnyal szabad. PROVINC KERESKEDELMI EGYESÜLÉS. (—) A MEK árai A fejessaláta 1 és 1,40, a kelká­poszta 7 forint kilogrammonként. A karalábé darabja 3 és 4 forint. A retek 1,40—3 forint csomónként, a vajretek pedig 3,20. A paradicsom 70, az uborka 38, a burgonya 2,90, a vöröshagyma 5, a sárgarépa 5,40, a gyökér 6,40, a zeller 6,80, a cékla 4,40, a paraj 8,60, a sóska 9 forint I kilogrammonként. A zöldhagyma cso­mója 1,20—2, a zöld fokhagymáé 1,80—2,80 forint. A zöldpaprika — hegyes, erős — darabja 2,20—3,20, a tölteni való 3,80—5 forint. A tojás darabja 1,30, 1,70. Időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: nyu­gat felől növekvő felhőzet, többfelé eső, néhány helyen zivatar. Mérsé­kelt, időnként megélénkülő déli, dél­nyugati, majd északnyugatira forduló és helyenként megerősödő szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 8—13, legmagasabb nappali hőmérséklet a borultabb, esős he­lyeken 16—19, máshol 20—24 fok kö­zött. — A Sorsunk és köre. Ma, szerdán délután 18 órakor Tüskés Tibor író tart előadást a Doktor Sándor Művelődési Központban a Sorsunk és köre címmel. Az előadás föleleveníti az egykori pécsi irodalmi folyó­irat tevékenységét, szerkesztő- és szerzőgárdáját, megemléke­zik a kulturális életben betöl­tött szereplésről, hagyományai­ról. — Esti fürdőzés Harkányban. A Harkányi Fürdő Vállalat is­mét lehetővé teszi az eddig oly népszerű esti fürdést. Május 12-től — szombat — hétköznap és vasárnap egyaránt 19—23 óráig üzemelnek a medencék. a kerületi titkár. — Figyelmez­tetlek, hogy az ilyesmi könnyen fegyelmit von maga után. Vajda Imrének egész belső része remeq az indulattól, de fékezi magát. — Azt hiszem tévesen tájé­koztattak. Azok az elvtársak, akik délelőtt nálam jártak a gyárban, nem akarják megérte­ni azt. amiért én vitatkozom. — Lehet, hogy te így gondo­lod, de a tények mást mutat­nak. Ha jól tudom: közölted velük, hogy nem érdekelnek a kerületi elképzelések! Kijelen­tetted, hogy nem vagy hajlan­dó a tervet átdolgozni, így van? — így. — Na látod. Ezek a tények. Ezek túlzás nélkül is rávilágí­tanak a te nyakas magatartá­sodra. Vajda lehajtott fejjel ül a tit­kárral szemben. Nem szól, nem látja értelmét a magyarázko­dásnak, a védekezésnek. — Mit akarsz te tulajdon­képpen? — kérdi ingerülten a kerületi titkár. — Fel akarod forgatni a világot? Meg aka­rod reformálni a pártoktatást? Miért nem jó neked úgy, ahogy van? Kidolgozták azt ponto­san, precízen; nálad sokkal okosabb emberek! Miért akarsz te mindig, mindenben újat ki­találni? — Mert ami rossz, azt meg kell változtatni! — A Központi Bizottsáq ál­tal elfogadott elveket senkinek sincs jogában megváltoztatni! — Nem is oz elveket kell megváltoztatni, hanem a mód­szereket, a gyakorlatot! — kezdi magyarázni Vajda. — Ha oktatunk, akkor ne azért ok­tassunk, hogy legyen mit be­írni a jelentésbe. Hanem azért, hogy az emberek tudjanak, lás­sanak és gondolkodjanak. Gon­dolkodjanak azon... A kerületi titkár közbevág. — Jobb volna, ha te gon­dolkodnál! Gondolkodj azon, hogyan dolgozod ót azt a ter­vét, amit nem fogadtunk el! (Folytatása következik) Született. Az ember születik, él, majd meghal. A Hamletben olvashat­juk: „Mindennek, ami él, meg kell halnia.” Az élet legnagyobb tragédiája, hogy már keletke­zésében a halál csíráját is hor­dozza. A halál-lovak egyre csak ügetnek. „Honnan jönnek, ki tudja azt?” - kérdezi Ady Endre. Ha erre nem is adha­tunk választ, egy biztos, hogy a Dunántúli Napló egyik nép­szerű rovata az Anyakönyvi hí­rek. Az elhunytakról a Halálo­zás és a Köszönet is gyakran megemlékezik. Az ezekben sze­replő asszonynevekről szeret­nék pár szót szólni. Az asszonynevek írása nem­csak az anyakönyvi adatokban, hanem a bíróságokon és a hi­vatalokban többféleképpen tör­ténik. Mivel nálunk o nők — külföldi szokástól eltérően — férjük nevén kívül megtartják leánykori nevüket is, ennek fel­tüntetése rendszerint így törté­nik: született, szül. vagy sz. Pél­dául: Kovács Jánosné, szül. Nagy Mária. Erre a németből átvett szü­letett („geborene”) szóra és rö­vidítéseire semmi szükség nin­csen. Elégséges, ha a férj ne­véhez az asszonyi mivoltra utaló -né szócskát illesztjük, és vessző kitétele nélkül írjuk utána a leánykori nevet: Kovács János­né Nagy Mária. Az ilyen írás­módból is kiderül, hogy az ille­tő már megszületett. Felesleges ezért az idegen divat majmolá- sa. A most kiadott távbeszélő­könyv és némelyik elhalálozási hirdetés már a helyes utat ta­possa. A németes „született" szó használata - ahogy Lőrin- cze Lajos írja - „már csak egyik-másik dohos hivatali szo­bában tenyészik. Eresszük be oda is a jótékony friss levegőt!” Bizony, még sok helyütt szükség volna erre a friss levegőre! Más baj is akad az asszony­nevekkel. Nem az a baj, hogy egyesek nem veszik igénybe férjük nevét, vagyis asszony lé­tükre megtartják leánykori ne­vüket, hanem az, hogy néme­lyek saját keresztnevüket férjük családi nevével kapcsolják ösz- sze. Az előbb említett Kovács Jánosné Nagy Mária így írja a nevét: Kovács Mária. Ez a mindinkább terjedő, elő- kelősködő divat erős magyar­talanság is. Egyik nagy köl­tőnk ekként vélekedik e kérdés­ről: „A magyar nőnek, törvény szerint is, jogai voltak és van­nak, melyekről nem mond le férjhez menetele által, s így családi nevét sem olvasztja fér­je nevébe. Szilágyi Erzsébet például, hogy esik, ha így te­szünk vele: Hunyadi Erzsébet szül. Szilágyi, vagy: Hunyadi- Szilágyi Erzsébet, vagy: Hunya­di Erzsébet. Valóban se magát, se dicső férjét nem kisebbítet­te, ha így írta: Szilágyi Erzsé­bet, Hunyadi Jánosné. Mivel szebb, ha mi német és francia szabású divatot kezdünk és fo ívtatunk?” Mindezt Arany János írta — éppen 110 évvel ezelőtt. T. I. Gyors- és gépírót gyakorlattal, adminisztrátori munkakörbe keresünk felvételre Építőiparban jártas előnyben. Jelentkezés személyesen PÉCSI ÉPÜLETSZERELŐ KTSZ Pécs, Kossuth L. u. 63. sz. Előadó: B e n z s a i. Azonnal felveszünk kalapácslakk festésben jártas FÉNYEZŐ, DUKKOZÖ SZAKMUNKÁST kiemelt órabérrel, valamint több éves gyakorlattal rendelkező LEMEZLAKATOS SZAKMUNKASOKAT. Jelentkezés: MEGYESZER, Pécs, Lyceum u. 4. Munkaügy.

Next

/
Thumbnails
Contents