Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-08 / 115. szám

1973. május 8. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Európától a Közel-Keleten át Amerikáig A TETRA hibrideket megismeri a világ A TETRA broiler és tojóhibrid után TETRA sonkasertést állítottak elő a bábolnai szakemberek fi Erisen mindenhez Jnterjú két vasmunkással // Az 1789-ben alapított Bábol­na másfél évszázadon át ki­tűnő angol és arab telivér lovai­ról volt híres a nagyvilágban. A Bábolnán nevelt lovak tró­feáival — nagydíjak, arany­érmek. ezüst kupák és serlegek — van ma még tele a bábolnai múzeum, amelyet naponta láto­gatnak nemcsak az ország minden részéről, de szinte a vi­lág minden tájáról, államférfi­ak, diplomaták, üzletemberek, szakemberek és érdeklődő tu­risták. Ám az idők változását jelzi, hogy új trófeák jelennek meg a vitrinekben. A francia ba­romfitenyésztési újsáq címlapon mutatja be a nemzetközi teszt- versenyen első díjat nyert bá­bolnai TETRA SL tojóhibridet (Avitec néven indult el a Plouf- ragan-i Intézet 51 hétig tartó teszt vizsgálatán), melyen olyan világhírű hibrideket előzött meg, mint a Harco, az Arbor-acres, a Ross, a Hisex, a fehérek kö­zül pedig a Shaver starcross 288-as tojóhibrid. A bábolnai tenyésztők joggal büszkék az eredményre, hisz a sikert igen gyorsan érték el, mindössze egy évtized alatt — szemben a több mint 180 éves lótenyész­tési hagyományukkal — és egy olyan időszakban amikor a nemzetközi tenyésztői piacon különösen kiéleződött a verseny. Tíz évvel ezelőtt Bábolna kezd­te meg Magyarországon a zárt ioarszerű baromfitartást, véqter- mék előállítását, kezdetben kül­földről behozott fajtákkal. A te­nyésztői bázis kifejlesztésével ma már saját fajtáik van­nak bel- és külföldi forqalom- ban, q már említett TETRA SL és a TETRA L tojóhibridek, il­letve a TETRA B broiler. Új trófeák a vitrinben Az évi 1,2 milliárdos terme­lési értéket produkáló Bábolnai A,Horni Gazdaság legnagyobb termelési volumenét már rég nem a ló, hanem a baromfi edja. S ma már az oda láto­gatók. beleértve a vevőket is, nemcsak a lóistállókra, a mé­nesre kíváncsiak, de egyre töb­ben tekintik meq a modern baromfiólakat is. A gazdaság 10 ezer hektáros területén 28 zárt telepen, összesen 105 ilyen modern, alumínium baromfiól épült fel az utóbbi években s épül még ma is. Az itt folyó tenyésztői munka máris mint­egy 170—180 milliós szelekciós bázisra alapul, de ez a piaci és tenyésztői kör szélesítésével 200—300 milliósra fejleszthető. S egy ilyen bázissal Bábolna már egyenlő eséllyel veheti fei a versenyt a világ legnagyobb baromfinemesítő cégeivel. Jelenleg is mintegy 240 part­ner-üzem dolgozik Bábolnával együttműködve — köztük né­hány baranyai tsz — a határo­kon innen és túl. Baromfi anya­guk 40 százaléka hazai szük­ségletet elégít ki, 60 százalé­kát pediq a külföldi piac veszi fel. A bábolnaiak ott vannak a szocialista országok nagy részé­ben. Ungvár környékén, Kár- pát-Ukrajnában egy nagy bá­zis kialakítása most van folya­matban, A tőkés országok közül Franciaország a legnagyobb partner — évi 6—7 millió tojó­hibridet termel — de jelentős o nyugatnémet és a holland piac felvevőképessége is. Bábolnán tett látogatásunkkor, április 10- én éppen egy 120 fős holland parasztküldöttség tartózkodott a gazdaságban, e farmerek közül nem egy 10 ezer bábolnai hib­ridet nevel. E mellett Közel- Kelet repülőgépes összekötte­tésben van Bábolnával, itt fő­ként Irakban, de más orszá­gokban is újabb és újabb cé­gek veszik fel a kapcsolatot a gazdasággal s vásárolják a te- nyésztojást és a broiler anya­got. Új vevőként jelentkezett az Egyesült Államok is, a. tervek szerint méq e hónapban meg­kötik a szerződést, s ha ez megvalósul, Bábolna lesz Euró­pa első nagy baromfitenyésztő üzeme, amely be tud törni az amerikai piacra. Modern telepre modern sertést Míq a bábolnai baromfi ügye, ahogy mondani szokás, mór sínen van, addig a bábol­nai sertésrendszer most lép ki a kísérletezés stádiumából. Ott- jártunkkor a gazdaság üzemi lapjának — BÁBOLNA a 16 oldalas lap címe, és saját nyomdájukban készül, amely­ben egyébként prospektusokat, reklám kiadványokat, sőt köny­veket is készítenek — áprilisi számában jelent meg egy érde­kes közlemény, mely a bábolnai sertésprogram egy új, nagyon fontos állomásáról ad hírt. A Füzesgyarmati SERKÖV — tsz közös vállalkozás — bekapcso­lódik a TETRA sonkasertés sza­porításba. Ez az első eset, hogy Bábolna nagyszülőpárokat ad el, eddig csak szülőpárokat forgalmazott. Az új partner be­lépése lehetővé teszi a TETRA sertés eddiginél qyorsabb üte­mű elszaporodását, amire most különösen nagy szüksége van az országnak. A sikeres baromfiproqram tapasztalataira alapozva több új zárt rendszer kidolgozásán és beindításán fáradoznak ma is a bábolnai szakemberek. Az iparszerű sertéshústerme­lési rendszert illetve a TETRA sertés előállítását öt évvel ez­előtt 1968-ban kezdték meg. Azóta a bábolnai zárt sertés­telepek behálózzák az egész országot „Modern telepre modern ser­tést” ez az alapelv érvényesült Bábolnán s a zárt telepek ki­építésével szinte egyidejűleg kezdték meg a TETRA progra­mot. A munka beindításakor megvásárolták Európa és az Egyesült Államok legjobb hús­sertés fajtáit s megindult a ke- resztezési munka. Ma már 28 kombinációjuk van, céljuk, hogy minden partnerüknek a kívánt kombinációt tudják ajánlani. Tíz évvel ezelőtt Bábolna szé­lesre tárta kapuját a nagyvilág felé. Ezen a kapun eleinte csak befelé érkezett áru, vagyis a legfejlettebb európai és ameri­kai technológia, gondoljunk csak a nyugatnémet Lohman cég baromfi, vagy az Amerikai | Egyesült Államok CPS — Corn j Production System — iparszerü kukorica termesztési rendszeré­re. Ez a beáramlási folyamat természetesen méq nem zárult le, de egyidejűleq megindult a bábolnai technológia kiáramlá­sa, sőt visszaáramlása is. Bá­bolna termékei árbon és minő­ségben is állják a versenyt a nyugati piacokon, az NSZK a TETRA baromfi után ebben oz évben már TETRA sonka sertést is vásárol Bábolnától, ez lesz a gazdaság első exportja. Kapu a nagyvilágra A genetikai munkát csakúgy, mint bárhol a világon itt is a legszigorúbb titoktartás veszi körül s ez érthető is. A TETRA sonka sertés azonban a hazai fajták versenyében máris figye­lemreméltó helyezést ért el. Er­ről tanúskodnak a gazdaság saját tesztvizsgálati eredmé­nyei. K"'" teszt istállókban egyedi ooxokban végzik ezeket a vizsgálatokat, s az adatokat Herr Lorenz, német genetikus, aki a gazdaság alkalmazottja, juttatja el eqy nagy nyugat­német számítóközpontba. De a partnerek hízékonysógvizsgáloti eredményei, valamint az Atkári Hízékonysógvizsgáló Állomás megállapításai is a TETRA ki­válóságát bizonyítják, Bábolna ebben az évben már 5000 TETRA szülőpárt kíván ér­tékesíteni partnereinek — 1972 végéig összesen 7000 szülőpárt adott el. — Évente összesen 45 ezer malac születik a gazda­ságban. A TETRA sertés ki- tenyésztésével a gazdaságot kettős cél vezeti: hazai és nemzetközi. Hazai vonatkozás­ban a megépült zárt telepeket ellátni tenyészállatokkal, illetve biztosítani a folyamatos után­pótlást oly módon, hogy a kí­vánt típusnak megfelelő kom­binációt kapják meq a partne­rek. Nemzetközi cél a tenyész­állat exporttal — ami az idén indul meg — betörni a legigé­nyesebb piacokra. És a TETRA sonka sertés kitűnő paraméterei alapján a legkényesebb igénye­ket is képes kielégíteni. — Rné — „Szívesen lennék könyvárus meg kocsmáros is. Nem néz­ném, ki hogy van felöltözve. Csak semmi nagyképűség. Vol­na egy kis zug, ahová betér­hetnének diákok meg vasmun­kások, és beszélgetnének. Ott nem kéne szégyenkezni a me- lósnak, hogy Walt Whitmant idézi, és a professzor se szé- gyeliné, hogy a saját kezével festette ki a házát.” Ezt egy amerikai vasmunkás mondta egy vele készített inter­júban, amelyet a jómúltkor a Valóság is leközölt. Arra a kér­désre felelte ezt, hogy gondol-e néha valami más munkára, más életformára. * A művelt munkás fogalmának ’tudományos tisztázásához csak a két összetevő fogalom tisz­tázása után lehetne hozzáfog­ni. De minket a tudományos fogalmaknál jobban érdekel a valóság. Vagy legalább annak egy apró szelete. * A Sopiana két fiatal munká­sa, Hámor József és Somogyi Ferenc érettségi bizonyítvány­nyal a zsebükben dolgoznak. Sokan vannak ilyenek, s nem­csak azokban a szakmákban, ahol már feltétel az érettségi. Flámor József több mint tíz éve szabadult fel a gyárban, mint esztergályos. Két év kato­naság után májusban megnő­sült és szeptemberben beirat­kozott a Gépipari Technikum­ba. Levelezőn végezte el, he­tente egyszer járt konzultáció­ra. Családos ember, most vár­ják a második gyereket. Somogyi Ferenc valamivel fiatalabb, ó az 500-as Ipari Ta­nuló Intézetben végzett 68-bcn, az első géplakatos szakközép­iskolai osztály tanulójaként. Je­lentkezett a műszaki egyetem­re, nem vették fel, de a jó fel­vételi miatt kínálkozott egy to­vábbtanulási lehetőség Pesten, akkor azonban megkapta a be­hívóját. A katonaság után a Gépipari Technikum esti osztá­lyába iratkozott be, jövőre szer­zi meg második érettségi bizo­nyítványát. Hámor József egy E 400 tí­pusú esztergapadon dolgozik, teljesítménye magas, általában igen jól keres. Brigádvezető. Somogyi Ferenc szerelőlaka­tosként dolgozik egy brigád­ban, mostanóbon a konzerv­gyáraknak készülő vibrációs körtöltőgépeket és a folyamatos pasztőrözőgépeket szerelik ösz- sze. * Meg vonnak-e elégedve az­zal a munkával, amit végez­Új perspektívák a szakma előtt Kiváló intézet lett a 75 éves szőlészeti és borászati kutató Bővítik a szaktanácsadó tevékenységet Szőlőnemesítők, kutatók és fizikai dolgozók vettek részt teg­nap délután a Pécsi Kutató Ál­lomás Mária telepi ünnepsé­gén abból az alkalomból, hogy a fennállásának 75 éves jubi­leumára készülő Szőlészeti és Borászati Kutató Inézet 1972. évi sikeres kutatómunkája és eredményes gazdálkodása alap­ján elnyerte a Kiváló Intézet cí­met. Az ünnepségen a megye és a város párt- és pllami szervei­nek képviselői is megjelentek, dr. Diólási Lajos igazgató mon­dott ünnepi beszédet. Ar intézet — melynek az új szervezetben öt kutató állomó sa van az ország különböző részein, Kecskeméten, Bada­csonyban, Egerben, Tarcalon és Pécsett — a párt tudomány- politikai irányelveinek megfele­lően végzi közép- és hosszú­távú kutatási feladatait, tavaly különösen sikeres évet zárt. Gondoljunk az első borvilág­versenyen elért kimagaslóan jó szereplésükre, hisz 66 hazai bor közül 12 bort oz intézet neve­zett be és a 16 magyar arany­éremből hatot az intézet borai hoztok el. A világverseny nagy­díját is az intézet kapta meg 1947-es évjáratú ötputtonyos aszú boráért Az intézeti átlag­ban elért — 489 hektár szőlő- területük van — 89 mázsás hek­táronkénti tavalyi szőlőtermésük is önmagáért beszél. Mégis többet mond mind- I ezeknél áz a tudományos ku­tató munka amit a hazai szőlő- termesztés színvonalának mind magasabbra emeléséért végez nek. Elmúlt évi eredményüket az 1971—1975-iq terjedő közép- ! távú kutatási feladatok teljesí­tésének összefüggésében érté kelte a MÉM. Ebben a szakasz- | ban az intézetnek két fő ku- 1 tatási feladata van: a szőlő nemesítés és komplex kutatás, j valamint a szőlő feldolgozás és J borkezelés korszerű technoló- I giájának kidolgozása. A pécsi kutató állomás amel­lett, hogy kutatási eredményei­vel jelentős mértékben járult I hozzá a Kiváló intézet cím el- í nyeréséhez, az elmúlt évben igen sokat tett a dolgozók élet- körülményeinek megjavításáért. Pécsett több, mint egymillió fo­rintot fordítottak a munkás- szállás és az étkezde korsze­rűsítésére s ez a munka ma is folyamatban van. Korszerűsítik a kutatást szolgáló épületeket is, a régi palackozóüzem át­alakításával két kísérleti labo­ratóriumok állítanak fel. s ez­zel tovább tudják bővíteni a szolgáltató szaktanácsadó tevé­kenységét. Befejezésül dr. Diófási Lajos hangsúlyozta, hogy o pécsi ál­lomás Baranya megyében egyre javuló kutatási körülmények kö­zött dolgozik. A szőlőtermesztés fejlesztésére hozott márciusi kormányhatározat új perspektí­vát nyitott a szakma előtt. Az ebből adódó feladat kettős, egyfelől a régi ültetvényeket korszerűsíteni, másfelől az új telepítéseket a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően elvégezni, A kutatók mindkét feladatra felkészültek. nek? Ónálló munkának tart­ják-e? HÁMOR: Ez szép munka. Két-három századmilliméter pontosságig dolgozunk. Ez ter­melőgyár, nem valami javító, ahol azt mondják: na csinál­jon egy ilyen hosszú csavart, ni! Hogy önálló-e? Vélemé­nyem szerint az. Kapok egy raj­zot, megkapom az anyagot. Ha valamelyik nem jó (ez inkább az anyaggal szokott előfordulni), rögtön észre kell venni. Én min­dig elkészítem magamban a tervet, fejben megcsinálom előbb az egész munkát. Le­het úgy is, hogy valaki csak ne­kiesik, aztán esetleg csinál egy olyan műveletet, amit már nem lehet korrigálni. SOMOGYI: Áz én munkám nagyon változatos. A lakatos kéziszerszámok mellett dolgo­zunk légköszörűn, lemezvágó ollón, fúrógépen, összehegeszt- jük a vázakat. . . Naponként is más-más a munka, de hosz- szabb távon is, mert egy gép­fajtából 10—15—20 darabot ké­szítünk csak. Ha meg van va­lami probléma, megkérdik az ember véleményét. Nem sajnálják, hogy nem ta­nulhattak tovább? | SOMOGYI: Én tanulok . . . HÁMOR: Nekem nemigen lett volna lehetőségem, de én ezzel már leszámoltam. Pedig elég jó ta,nuló voltam . .. Van egy barátom, azzal elhatároztuk, hoqyho találunk valami szakmai tanfolyamot, .lehetőleg valami üzemgazdasági témát, mert az érdekel, akkor beiratkozunk. Ha nem, nyelvet fogunk tanulni. SOMOGYI: Ha lenne Pécsett valami nekem való felsőfokú, akkor tanulnék tovább is. Éreznek-e különbséget egy mérnök és önmaguk között? Egyenrangú embernek tartják-e magukat a magasabb végzett­ségűekkel? HÁMOR: Én jártam abba oz iskolába, esténként tanultam, tudom, mi a tanulás. Én csak fölnézni tudpk azokra, akik vé­gigcsinálták, amit én csak kós­tolgattam, SOMOGYI: Áz attól függ, milyen ember az illető. HÁMOR: Igaz, a végzettség és a beosztás csak az egyik do­log. Ha valakinek ennél alig van többje, hát. . . SOMOGYI: Aki mindjárt a másikban keresi a hibát, ti nem ismeritek a rajzot, mondja rögtön, ahelyett hogy a melós véleményét is kérdezné, ha va­lami probléma van ... Az ilyen­nél én feltétlenül többnek ér­zem magam. Milyennek képzelik a korsze­rű, művelt munkást? SOMOGYI: Hűha . . . Vár­junk csak: hát nem olyannak, aki csak letudja a melót és megy meginni az öt üveg sö­rét, mással nem is törődik . . . Van egy jó kis klubunk, de ott is inkább csak a munkáról van szó . . . Ámbár ez talán nem is baj . . . De azért. . . HÁMOR: Hót mondjuk olyan­nak, akit társaságban nem le­het megkülönböztetni mások­tól, mert mindenhez hozzá tud szólni, van véleménye. Értsen mindenhez . . . Vagyis minden kérdéshez, ami a műveltséghez tartozik. De meg tudná-e mondani, me­lyek ezek? HÁMOR: Ezt nem tudnám megmondani. Dehát hogy tá­jékozott valaki, vagy nem, azt meg lehet állapítani, nem? Mégis, mit gondolnak, hon­nan kell összeszedni ezt a tá­jékozottságot? HÁMOR: Én mindenesetre amikor végeztem és letudtam a tanulást, rávetettem magamat a könyvekre. Hát persze legin­kább könyvügynöktől vettem, de rájöttem, hogy jobban körül kellene nézni. Most minden­esetre megrendeltem azt a könyvet, hogy Ki kicsoda? gon­dolom, hasznos könyv lehet. Vagy ott van az Ökör nagyjai. Rádiót hallgatni, meg tévét néz­ni. Imádok keresztrejtvényt fej­teni meg sokat barkochbáztam. Nem dicsekvésképp mondom de az Erzsébet híd avatásánál a selyemszalagot átvágó ollót 10—12 perc alatt fejtettem meg. SOMOGYI: (kissé elárvultán pislog a szemüvege mögött). Én most nem érek rá olvasni ,.. Azelőtt iártam könyvtárba. Vi­szont szereztem egy olcsó szín­házbérletet . .. Van arra lehetőség, hogy a munkás elmondja véleményét, kritizáljon vagy beleszóljon a dolgokba? SOMOGYI: Van. Leginkább persze a termelési tanácskozá­sok ezek az alkalmak. De ez negyedévenként van, és a föl­tett kérdésekre, észrevételekre egy negyedév múlva válaszol­nak .. . Hát ez elég rossz. Ha körülnéznek szőkébb kör­nyezetükben, miről mondhatná­nak leginkább kritikát? SOMOGYI: Szörnyen zsúfolt a lakatosműhely. Egy zuhanyra rengeteg ember jut. már el kellett volna jutni a fekete-fe­hér öltözőkig ... És hát szíve­sen látna az ember erősebb modernizálódást a techniká­ban . .. HÁMOR: A géppark enyhén szólva nem korszerű ... A kése­ket nekem kell bekőszörülni, a készülékek után nekem kell jár­ni .. . Na de ettől függetlenül, bár ez a hely most valamivel jobb is, én majdnem megsírat- tam a régi telepet, ahonnét el kellett jönnünk. Fene tudja, hogy van ez. És a szellem? SOMOGYI: Áz nagyon jé. Volt olyan, aki elment, de visz- szasírta o kollektívát. HÁMOR: Nagyon jó a tár­saság. Olyan is van, aki azért jött vissza a gyárba, mert nem tudott élni nélküle... Az iro­dákban is általában jó a szel­lem. Sok van, aki itt kezdte o műhelyekben, ismerik, közef ér­zik magukhoz az emberek. Har­madik lett a brigádunk a gyár­ban, a jutalmat közös kirándu­lásra költjük . .. És a aénz? HÁMOR: Én nem szórhatok egy szót se. SOMOGYI: Jó, ha van. Maguk fiatal munkások - mi az, amit az öreg munkásokról szeretnének átvenni, vagy amit nem? HÁMOR: A szorgalmat a precízséget, azt igen. Ök aztán lelkiismeretesen kidolgozzák a nyolc órát. Van itt egy nyugdí­jas, aki bejár, hogy ledolgozza az engedélyezett órákat. Hát én szabályosan csodálom azt az embert. El nem lépne a mun­kapad mellől ... Az öregekkel néha előfordul, hogy nem érte­nek meg azonnal egy rajzot. De ha megértették, akkor az­tán abból munka lesz... ka­lapot le! SOMOGYI: A gyárhoz való hűséget tartom a legjobb tu­lajdonságuknak. És ahogy a munkát tartják elsőnek... még1 azt is megfigyeltem, hogy a hosszú haj se számit náluk, ha különben az a fiatal rendes és akar dolgozni ... Egy hibát is látok bennük, nerrt tudom, mondjam-e, hogy szeretnek in­ni. Ezt nem szeretném követni. Megbánták-e, hogy munká­sok lettek? Nem szeretnének inkább valami mást csinálni? Irodába ülni, maszeknak len­ni ... MINDKETTEN: Nem. * A Sopiana kapujától nem messze ott o piac. Esett az eső, de a párás levegő teli volt a lacipecsenye és frissen sütött hurka illatával. A maszek kol­bászsütők szorgalmasan mértek és kasszíroztak . . . Akkor jutott eszembe az amerikai vasmunkás, aki az^rt szeretne kocsmát nyitni, hogy legyen egy zug, ahol „nem ké­ne szégyenkezni a melósnck, hogy Walt Whitmant idéz” .,. Hallama Erzsébet Kereskedelmi vállalat a III. kerületben utcára nyíló üzlethelyiséget bérbe venne „Legalább 20 m:” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents