Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-31 / 138. szám

t973. május 31. DUNANTOll NAPLÓ 3 Június 1-től: Szabad szombat az államigazgatásban A íiatalok védelmében 1973. június 1-től 44 órára csökkentik az államigazgatásban, az egyes állami szervekben és intézményekben dolgozók heti mun­kaidejét. Erről hozott határozatot márciusi ülésén a Miniszterta­nács. A munkaidőcsökkentést létszámnövelés és többletbér igény­lése nélkül kell megvalósítani, úgy, hogy emiatt a dolgozók bére nem lehet kevesebb. Ezután is biztosítani kell az ügyintézés zavar­talanságát és folyamatosságát, a lakosság és a vállalati igények kielégítését. Nem lehet például csökkenteni a lakosság ügyeinek intézésére fordított félfogadási időt — sem pedig meghosszabbí­tani az ügyintézés határidejét — a munkaidőcsökkentésre való hivatkozással. A kormányhatározat végrehajtásáról, baranyai meg­valósulásáról beszélgettünk dr. Berkes Györggyel, a Közalkalma­zottak Szakszervezete Baranya megyei Bizottságának titkárával. Milyen szerveket érint a kedvezmény? — A Minisztertanács 1011/ 1973. (IV. 15.) számú határoza­ta országosan mintegy 155 000 embert érint. Hatásköre kiterjed az államigazgatási, az állami és igazságszolgáltatási apparátus­ra. Hogyan oldják meg a ha­tározat végrehajtását az érintett területek különböző részein? — A határozat általános jel­lege az egyes szaktárcák által kiadott utasításokban realizáló­dott. így jelent meg — elsőként — a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének utasítása, majd ezt követte a pénzügy-, az igazságügyminiszter, a legfőbb ügyész, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének utasítása, de o Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság vezetője is kiadta ren­delkezéseit a hatáskörébe tarto­zó szerveknek, melyeket érint. — A kedvezményezett szervek dolgozói közül legtöbbet a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke által kiadott utasítás érinti. Milyen szervekre terjed ki az említett utasítás? — Hatálya a megyei és váro­si tanácsokra, o járási és a megyei városi kerületi hivatalok­ra, valamint a föld-, illeték és ílletményhivatalokrc, az egész­ségügyi osztályok módszertani és szervezési szerveire, a pá­lyaválasztási tanácsadó intéze­tekre, a Tanácsakadémia Ta­nácsigazgatási Szervezési Inté­zetére, a levéltárakra, a neve­lési tanácsadók dolgozóira, az Állategészségügyi Állomás, — az Állattenyésztési Felügyelő­ség, a Növényvédelmi Állomás — és az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetre terjed ki. Zavartalan ügyintézés — A MT Tanácsi Hivatala el­nökének utasítása kimondja, hogy ... „az illetékes tanács el­nöke ... az illetékes szakszer­vezeti szervvel egyetértésben munkarendet készít". Hogyan valósul meg ez megyénkben? — Az elmúlt napokban — az utasítás biztosította keretek kö­zött — a Baranya megyei Ta­nács elnökével kidolgoztuk o megyei, a négy városi tanács, oz öt járási és a Pécs városi ke­rületi hivatalok, a községi taná­csok és a tanácsi irányítás alatt álló szervezetek közös munka­rendjét. Természetesen figye­lembevettük mi is, hogy az ügy­intézést továbbra is zavartala­nul kell biztosítani, ahol eddig volt, ezután is mea kell tartani a szombati ügyfélfogadást. A munkarend kialakításánál szem előtt tartottuk, hogy szombaton­ként is legyen érdemi ügyinté­zésre jogosult szakember, vala­mint egy vezető tisztségviselő minden hivatalban. így lehet majd szombatonként fél lét­számmal is jól ellátni a felada­tokat. — A heti negyvennégy órás munkarend a szabad szomba­tokon túlmenően további mun­kaidőcsökkentést is jelent. Ezt hogyan oldják meg Baranyá­ban? — A felsorolt szerveknél és tanácsoknál egységesen pénte­kenként egy órával korábban, 16.30 óra helyett 15.30-kor ér véget a munka, szombatonként pedig 13 óra helyett 12.30-ig tart a munkaidő. — Azok között, akik olvasták a kormányhatározatot, biztos lesznek kételkedők, akik így só­hajtanak lel: eddig is lassú volt az ügyintézés, mi lesz ez­után? Erről mi a véleménye? — Nem szabad, hogy a két­kedőknek legyen igazuk. Ezt szolgálta a munkaidőcsökken­tés bevezetését megelőző szé­leskörű vizsgálat, melyhez me­gyénk is csatlakozott. Két éve végzünk felmérést, és arra a tapasztalatra jutottunk, hogy az iparban bevezetett szabad szombatok ellenére sem nőtt a tanácsok szombati forgalma. Ebből Bátran lehet következtet­ni arra, hogy ezután szomba­tonként félapparátussal is el­látják feladatukat a lakosság­gal kapcsolatban levő szervek. Természetesen ezután is mű­ködni fognak az információs irodák. S hogy a dolgozók ér­dekei ne szenvedjenek csorbát, a felsőbb szintű szervek állan­dóan ellenőrzik majd az alájuk tartozó intézményeket. 4300 embert érint Baranyában Június elsejétől tehát ismét bővül a szabad szombatot élve­zők köre. Baranyában 2400 ta­nácsi, 1900 egyéb állami terü­leten tevékenykedő, összesen 4300 ember jobb munkakörülmé­nyeit szolgálja az új rendelke­zés. Hogy célját elérje, szüksé­ges azonban a kedvezményezet­tek segítséqe is. Az, hogy a pihenésre, felüdülésre fordított szabad hétvéqek utón pontosan, készséggel végzett munkájukkal oszlassák el az aggályoskodók kétkedéseit. Az új jogszabály csak így lesz életünk szerves része, pozitív irányítója. Riechel Éva 61228 baleset Három, különösen veszélyeztetett korosztály Változatlanul megdöbbentően magas a tizennyolc éven aluli fiatalok között a balesetek szá­ma. A statisztikai adatokból ki­derül, bogy két — tulajdonkép­pen három — korosztály van leginkább kitéve a balesetek­nek. A közlekedési balesetek száma különösen magas a tíz év körüli gyerekeknél. Ennek két oka van: az első, hogy ál­talában ebben a korban kezdik meg a nagyobb utak megtevé- sét szülői felügyelet nélkül, a másik, hogy alacsony termetük miatt nem képesek eléggé át­tekinteni a terepet s igy idejé­ben felismerni a fenyegető ve­szélyt. Ha óvni akarjuk őket, nem elég, ha csak megtanítjuk a helyes közlekedési szabályok­ra: gyakoroltatni is kell velük az úttesten való átkelést. Ezt jó minél fiatalabb korban el­nővé illetve férfivá érés fizioló­giai folyamata is eléggé igény­be veszi a gyerek szervezetét, ilyenkor amúgy is hajlamosak a figyelmetlenségre. Rontja a helyr zetet, hogy különösen a fiúk, ilyenkor nagy tettekre vágynak, ki akarják próbálni erejüket. Bátorságuk van, tapasztalatuk kevés, s így nem tudják eléggé mérlegelni egy-egy vállalkozá­suk veszélyességét. Náluk is gondos és idejeko­rán kezdődő neveléssel lehet csökkenteni a balesetek számát. Azzal csak ártunk, ha óvjuk őket mindenféle veszélytől: az ügyet­len és félénk gyerek sokkal rosz- szabb helyzetben van, mint a bátor és ügyes. Ehelyett arra kell őket megtanítanunk, hogy okosan legyenek bátrak. Értes­sük meg velük, hogy minden ko­rukhoz illő sporttal, barkácso­lással stb. megpróbálkozhatnak, de csak akkor, ha szakértő ve­zetővel előbb megtanulják an­nak végzését. Meg kell értetni, hogy a hősiesség tulajdonkép­pen nem a nagy tettek végre­hajtása, hanem annak a fárad­ságnak, aprólékos tanulmányo­zásnak vállalása, amely képessé teszi őket a nagy cselekedetek­re. És meg kell próbálni meg­értetni, hogy nincs gyávább vi­esetben az apa veresse ót ar úton a fiát: veretheti — per­sze gondosan kézenfogva —r a gyerek is a szülőiét. A kicsinyek megtiszteltetésnek veszik az ilyen megbízást, , megtanulnak óvatosan közlekedni és soha nem veszik észre a szülő kegyes csalását. A másik balesetveszélyes idő a fiatalok életében a pubertás kora — ez lányoknál 13—15, a fiúknál 14—17 év közé esik. A Pécsi udvarok selkedés, mint mikor valaki, at­tól félvén, hogy társai gyávának nézik, olyasmire vállalkozik, ami­hez nem ért. Az idegrendszer tulajdonkép­pen csak a pubertás kora után alakul ki teljesen. A gyereket éppen emiatt, a leggondosabb vigyázat mellett is inkább fe­nyegeti a baleset, mint a fel­nőtteket. Egyébként sem lehet minden balesetet elkerülni. Nem egy ember mások köny- nyelműségének áldozatává vá­lik. Ilyen esetben legalább a balesettel együttjáró anyagi ter­heket csökkentsük. A tanuló­balesetbiztosítás mind az isko­lai, miyidlaz iskolán kívüli bal­esetekre érvényes. Ezért sem a szülőknek, sem a pedagógusok­nak nem lehet közömbös, hogy minden iskolásgyerek rendel­kezzék vele. A múlt évben az országban baleset ért a közlekedés során 18 600 tanulót, az iskolában 13 409 diákot, otthon, a lakás­ban 15 376 iskolást, sportolás, kirándulás közben 13 843 fiatalt. Az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatósága 1972-ben 425 000 forint összegű tanuló­balesetbiztosítási kártérítést fi­zetett ki. Csökken a gázbojleros hőközpontok száma Táviíítés a pécsi Széchenyi téren? Új, 112 Gcal/óra teljesítményű hőközpont az Erőműben A lányok befejezték a test- nevelési órát, a kőfal mentén lévő bódéban átöltöznek, az utolsó is elhagyja a pályát, a tanár egyedül marad a kora­délelőtti napsütésben. A terület —- a Káptalan utca 3„ illetve 5. szám között nem nagy — ép­pen csak megfér egymás mel­lett a salakozott kézilabda és röplabda pálya, bár ez utóbbit megnyújtják majd és játszhat­nak a kosarasok is. Többnyire a Vegyipari Technikum és Szak- középiskola kollégiumának la­kói használják a pályát, kellő beosztással szinte egész nap, egyébként maga az intéz­mény a bérlője is. Egyetlen öreg cseresznyefa ad némi árnyékot, gondozatlan gyümölcsfa és bo­zót volt itt korábban több is, de a diákgyerekek — nagyon okosan — évekkel ezelőtt meg­tisztították a telket és egy kis sportpályát létesítettek. — Látta volna, milyen öröm­mel dolgoznak itt a qyerekek?! — mondja a tanár. — Sok munka van ebben ... Elfogja a nosztalgia, nem is csoda, nyugdíjba megy, itt hagyja a várost is, pedig rég­óta itt él. Tudja, hogy a „Pécsi udvarok” — riportsorozat miatt próbálkozom tájékozódni ebben a háztömbben is, amelyet a Káptalan utca, Janus Pannonius utca és a Hunyadi út határol. — Angol nyelvet is tanítot­tam, jártam Angliában, az idén ismét megyek. London belvárosa is kopár, akár itt, a miénké. De azok egész utcasorokat megbontottak és parkokat léte­sítettek és elhiheti ez a mód­szer nem is rossz. Mi hiába mondjuk, hogy itt a Mecsek a város fölött, nagyon kevés embernek jut ideje arra, hogy rendszeresen fölsétáljon. S ha igen, attól méq a belváros min­dig füllesztő és levegőtlen lesz. kerteket lát, de előnyeit néhány lakó ha élvezi, a tömeget ki­zárják a kerítések . . , Á kollégiumi sportpálya déli szélén lenézek vagy emeletnyi mélységbe és ott terül el egy meghökkentően nagy kert, ame­lyet kis parcellák osztanak fel, a lakók virágot, hagymát, salá­tát, egyéb konyhakerti növény­féleséget termesztenek. A túlol­dalon lépcső vezet fel a kert­be a Janus Pannonius utca 6. szám alatti ház udvaráról. Te­hát a szokásos teraszos kép­ződmény a Káptalan utcától le a Janus Pannonius utcáiq. A Káptalan utca 5. alatti la­kóház XVIII, században épült műemlék. Az udvaron négy te­rebélyes vadgesztenyefa áll, más nincs, legalább is növény­zet, mert itt is néhány garázst látok, nyilvánvaló, hogy a ko csiknak be- és kijárásra, fordu­lásra hely kell. Megint csak magas téglafal, azon egy kés kény rácsos vaskapu, túlonnan gyümölcsös meq Fóliás-kertészet, kisméretű. Nem tudom kinek o tulajdona. Kerítések, kapuk, ismét kerí­tések . . . Még szerencse, hogy a for­dulóban kezdődik már a Rózsa­kért, amelyet — ha bérlőként is — de a vendéglátóipar köz­kinccsé tett s most a vóios leg­szebb — és legnagyobb — kerthelyisége, Árnyas Iák, szép virágágyások, asztalok, s’ékek, „tánc-platz”, „Ifjúsági szóiako- zóhely...” — csupa öröm az élet. .. — Ne lelkesedjen túlzottan — mondja az üzletvezetőhelyet­tes. — Nagyon helyesek ezek a fiúk, lányok, de elhiheti, hogy néhány „erős legény" miatt el megy az embernek minden illú­ziója, pedia hát nézze, én is fiatal vagyok. Április végén nyi­tottunk. vagy tíz srácot azóta Nézzen csak körül, szép nagy már kitessékeltürvk, legutóbb. huszonhatodikán az URH-t kel­lett kihívnunk. Hol összevere­kednek, hol a virágokat tépik, meg a fákat, szóval ez nem megy. A KISZ azt mondja: le­gyen ez ifjúsági szórakozó­hely. Rendben van. De ha lenne valamiféle — KISZ által szer­vezett — kis rendezőgárda, vagy mindegy minek nevezzük — akik a rendbontókat figyelmeztet­nék, hiszen a többség érdeké­ben kellene segíteniök nekünk. S akkor nincs szükség arra, hogy a rendőrséghez forduljunk. Mindenképpen igazat kell adnom az üzletvezetőhelyettes­nek, pedig — az általa tolmá­csolt — tények most éppen e riportsorozat célját ássák alá. Azt, hogy a belvárosi udvaro­kat, telkeket, foghíjjakat, kerte­ket ki kell szabadítani az épü­letek és kerítések közül és ha ezeken parkok — zöldövezetek — létesülnek, adjuk át a bel­város népének, biztosítsanak pí henést, csendet, nyugalmat, jó levegőt mindenki számára. De lám, itt a Rózsakért —, végül is mindenkié. Sajnos a rend­bontóké is, okik a köztulajdont persze másként értelmezik . . . Mégis kitartok amellett, hogy — ahol csak lehet — a való­ságban és képletesen is, „dönt­sük le a kerítéseket . . Min­den bizonnyal csúfondárosan nézne ki jönéhány belvárosi udvar. így, pucéran kitárulkozva a világ szemeláttára, De hát a lakóközösségek saját ölte- teikkel, egy kis munkával — ha nagyon szükséges, talán anyagi támogatás révén is — meg­építhetnék parkjaikat, rendbe- hozhatnók elhanyagolt, zárt ka­pualjaikat. átjárókat, az udvari lakások közvetlen környékét. Mindjárt tágasabb, levegő- sebb és feltétlenül szebb len­ne, ez a bizonyos „szűk” bel­város . . . Rab Ferenc A fűtési idény befejeztével nem fogytak el a gondok a Pé­csi Hőszolgáltató Vállalatnál. Csak a pécsi területen több, mint 60 km hosszú forróvíz veze­tékrendszeren és közel 4Q0 hő­központban kell elvégezni a tervszerű, megelőző karbantar­tást. A csapadék- és talajvíz az el­osztóhálózat csőrendszerén megkezdte romboló hatását s emiatt több mint egy km hosz- szú csővezetéket kellett kicse­rélni. Közel négyezerötszázra emel­kedett a hálózati, használati melegvízzel ellátott lakások szá­ma. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat komoly lépéseket tett a gázbojleros hőközpontok fel­számolására. Tavaly huszonkét gázos hóközpont átalakítását rendelték meg a Hőszolgálta­tó Vállalattól és ugyanennyi kerül az idén is átalakításra. Az új höközpontok folyamatosan szolgáltatnak használati meleg­vizet a lakóknak. A növekvő melegvíz szolgáltatás szüksé­táwezetékek jelentős részének téli-nyári üzemeltetését, ami vi­szont a TMK munkákat nehe­zíti, lassítja. A távfűtéses lakások számá­nak rohamos növekedése teszi szükségessé egy új hőközpont létesítését a Hőerőműben. Az új — 112 Gcal./óra teljesítményű hőközpont belépését 1974 késő őszére tervezik. Ez a távhőellá- tás további bővítésre ad lehe­tőséget. A jelentkező hőígények biztosítására tartalék kazánok állnak készenlétben, hogy bár­mikor „besegítsenek" a forró­víz termelésbe, ha erre sor ke­rül. 1975/76-ban — várhatóan — a távhőellátási gerincrendszer­rel eljutnak a hagyományos városközpontba. Ezzel egy sor egészségügyi intézmény, iskola, közület és lakás kaphat távfű­tést és használati melegvizet. Komló, Siklós és Szigetvár után még ebben az évben — legkésőbb azonban jövőre — a Pécsi Hőszolgáltató Vállalat Mohácsra is kiterjeszti műkö­gessé teszi a hőközpontok és | dési területét. Szinkronban a sorompóval Irányító lámpákkal rendezik a Megyeri úti keresztezést Pécs nehéz közlekedési pont­jai között is a legnehezebbek egyike a Megyeri úti csomó­pont, ahol gyakori sorompózár rendszeresen forgalmi dugókat okoz és nem ritkák a könnyebb- súlyosabb karambolok sem. A csomópont rendezését nap'- rendre tűzte a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya. Ennek első következményével már néhány hete találkoztak (és azóta bizonyára meg is szokták) a környék lakói. Zsák­utca lelt az Ungvár utca és az Űrhajós utca, így a két utca átmenő forgalma nem zavarja már a csomópont forgalmát. Készül az új autóbusz-leálló- öböl, s hamarosan áthelyezik a 40-es megállóját az Űrhajós ut­ca elé. Az Üjmecsekalja felé haladó csuklós autóbuszok te­hát nem fogják akadályozni megálláskor a város felől a köz­raktárakba irányuló forgalmat. A város felé tartó 40-es meg­állójának is készítenek — a szo­kásosnál keskenyebb — leálló­öblöt, hogy ezzel is zavartala­nabb legyen a forgalom. Megrendelte a város a V1LA- Tl-nál a Megyeri úti keresztezés forgalomirányító lámpáit, ame­lyeknél különleges feladatot kell majd ellátniok. Az automa­tát a sorompóval szinkronban kell majd programozni, hogy a sorompózárak alkalmával min­denkor szabad utat biztosítson a Mártírok útján és a Veress Endre úton haladó járművek­nek. Ilyenkor viszont — mivel a sorompózárak aránylag hosszú ideig tartanak — időközönként mégis le kell állítani a forgal­mat a gyaloqosok átengedése érdekében, ami szintén a prog­ramozás feladata. A sorompó- zár feloldása után a forgalom­irányító lámpáknak a kereszte­zés gyors kiürítését kell szolgál- niok, tehát a programozásnál erre is kell gondolni. A forgal­mas útkeresztezés rendezéséhez tartozik még az is, hogy a sar­kok levételével nagyobbítani fogják a csomópontot, a fordu­lási sugarakat. A Megyeri úti keresztezés ré­gen esedékes rendezése ebben az évben megtörténik.

Next

/
Thumbnails
Contents