Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-30 / 137. szám

1973. május 30. DUN AN TOLI NAPLÖ Helikon után Vélemények, tapasztalatok a diáknapokról Keszthelyen vasárnop kialudt l a helikoni láng. Pécs és Bara­nya ezernyi résztvevője vissza­tért az iskolapadba, a tanköny­vek mellé. Tehetség és helyt­állás jellemezte diákjaink sze­replését: o versenyeken 13 „arany". 23 „ezüst" és 16 „bronz" helyezést szereztek, s ezen túl nyilván nagyon sok tapasztalatot, ékményt. Erről beszélgettünk a Megyei KISZ bizottságnak a Helikonon részt vett három munkatársával: Komlódi Józsefnével, Kutnyánsz- ky Gézánéval és Foky Józseffel. A nívó és az elbírálás A leggyakoribb téma ezek­ben a napokban diákok, taná­rok, szakmai és KISZ-vezetők köreiben egyaránt a minősíté­sek, a színvonal, az eredmé- nyesséq és a „ki hány aranyat hozott?" kérdései. Beszélgetésünk résztvevőinek egybehangzó véleménye meg­egyezik a keszthelyi diáknapok országos visszhangjával: min­den területen gyarapodott a bemutatósorozat nívója. Igen sok rendkívül tehetséges diák­együttesre és egyéni bemutat­kozásra figyeltek fel a szakem­berek. Szigorú és igényes elő­készítés, válogptás után juthat­tok ide a fiatalok s — f int a Népszabadság tegnapi jegyzet- írója is megállapította: — nyil­ván ennek köszönhető, hogy az eddigiek közül talán a legszín­vonalasabb seregszemle volt az idei helikoni diáknapok. Né­hány részkérdésben mór meg­oszlott beszélgető partnereim álláspontja, illetve hasznosnak, szükségesnek tartották velem együtt, hogy — a nagy egész kiemelkedő sikere, országos rangja mellett — szóljunk a réndezés, a minősítések és a szervezés árnyoldalairól is. Ta­nulságképpen az egész négy­napos rendezvénysorozat és a baranyai résztvevők szempont­jából egyaránt. A színvonal emelkedésében kétségtelenül része van a szak­mai zsűri magasra állított mér­céjének. Nem vitatható, hogy a nagyobb követelmény ösztönző hatású (is) lehet, ha megfelelő differenciáltsággal társul a mér­legeléskor. Ezzel kapcsolatban számos vélemény hangzott el pécs-baranyai pedagógusok, szakmai vezetők részéről is a tanácskozásokon, a szakmai ér­tékeléseken. Párat talán érde­mes felidézni ezekből. A szak­mai bíráló bizottságokban kizá­rólag országos nevű szakembe­rek ültek. A pedagógusok ta­nácskozásán sürgető igénnyel vetődött fel az, hogy legyenek a zsűriben pedagógusok is. Mint éppen az egyik baranyai kórüsvezető megfogalmazta itt: olyan nevelőkre gondol, akik is­merik a felkészülés rendkívüli nehézségeit, a kora reggeli és kora délutáni rendszeres próbák rendkívüli áldozatait. Ez A pécsi Leöwey Gimnázium tanulói délszláv népdalokat énekeltek. kétségtelenül reálisabbá tenné bizonyos produkciók minősíté­sét. Kifogások merültek fel a szakmai értékelések formalitása ellen is. Ezek az indokolások, elemzések — az érdekeltek, a művészeti csoportvezetők, kar­nagyok stb. jelenlétében — minden fesztivál kulcsfontossá­gú aktusai. Itt egyre több ál- talánossáq hangzik el, a zsűri- elnökök nemegyszer „virágnyel­ven" szólnak, mivel az értékelő szöveq többnyire megelőzi az eredmények hivatalos közlését. I Felkészülés — felkészítés Amint napi tudósításainkból is kiderült, fiaink és lányaink tehetséggel és helytállással kép­viselték Pécset és Baranyát a versenyeken. A szerzett fokoza­tok száma is általában minde­nütt az igen lelkiismeretes föl­készítés kimerítő és áldozatos munkáját dicséri nevelőinknél. És jóllehet a verseny, az ara­nyak szerzése továbbra is esz­köz, nem cél, bizonyos kategó­riákban — ahogyan a Megyei KISZ bizottság egyik munkatár­sa megfogalmazta — elgondol­kodtató, hogy nem akadt egyet­len baranyai „legjobb" sem. (A vonós, fúvós, gitáros hang­szerszólisták 12 első helyezése között például). A vers és pró­zamondók csoportjában (itt két „arany" helyezést értünk el) összességében eléggé gyakoriak méq o helyes, szép magyar be­széd hiányosságai az előadók­nál. Ezenkívül eqy fontos álta­lános követelményre hívták fel beszélgető társaim a figyelmet, jó részben a felkészülési időszak tanulságai alapján. A sikeres helikoni szereplés­hez változatlanul fo/yamoíos munka szükséges. A „közbülső" tanévben is. A megyei váloga­tásra például 10 középiskolai irodalmi színpad jelentkezett. Közülük négy mehetett volna Keszthelyre, de arra érdemes csupán kettő akadt . . . örven­detes azonban, hogy az egyik pécsi szakmunkásHalalokból ke­rült ki. (Ezüstöt .szereztek.) Ez ismét felhívja a figyelmet né­hány körülményre és tenni­valóra. A szakmunkások teljesítmé­nyét külön kategóriában bírál­ták el. Mégis, a szakmai veze­tők és a megfigyelők egybe­hangzó véleménye szerint még így is, a reálisnál nagyobb kö­vetelményeket támasztott velük szemben a szakmai minősítés. Másfelől, ho a szakmunkósfia- talok törekvéseit, eredményeit, egyáltalán kulturális munkáját és ennek távolabbi célját te­kintjük, akkor nem vitatható, hogy tevékenységük nagyobb társadalmi figyelemre és támo­gatósra érdemes. Szervezés Néhány szervezési probléma is fölmerült. Ujításnök szánták, hogy a helikoni pályázatok is megfelelő súllyal szerepeljenek qz idén. Keszthely a vers- és széppróza országos értékelési fóruma lett A zsűri és a fiatal szerzők tervezett szakmai talcf- kozója azonban szervezési hiba folytán — elmaradt.. (Pedig a DN irodalmi szerkesztői a meg­mondhatói, hogy ez mennyire szükséges lett volna!...) Igen jól sikerült viszont a közép- és szakmunkás iskolák kultúrfeleiő- seínek és klubvezetőinek a ta­nácskozása. Izgalmas és na­gyon időszerű kérdéseket vitat­tak meg itt a fiatalok és a KISZ-vezető tanárok a szabad­idő felhasználásával kapcsolat­ban. Ami viszont o rendezvény- sorozat lebonyolítását illeti, be­szélgetésünkön felmerült egy utóbb egyre gyakrabban észlel­hető probléma. Növekedtek az elhelyezési nehézségek, és lapközben, a megfelelő térrel is rendelkező próba-, várakozó, illetve klubhelyiségek hiánya miatt sokan kényszerűen csel­lengenek vagy tétlenül kényte­lenek várakozni. Ügy tűnik, Keszthely kezdi kinőni a fiata­lok és a kísérők egyre nagyobb . tömegeit. Ezen jó lenne vala- ] hogy segíteni a jövőben. Summázva: sikeres részvétel j után a baranyai különvonat | visszaérkezését követő beszél­getésünkön fölmerültek olyan ! tapasztalatok, amelyeken érdé- j mes elgondolkodni mind az ér- i tékelésben résztvevő szakembe­reknek, mind a hatalmas de­monstráció szervezőinek; s olya­nok is, amelyeket nekünk, itt a pécsi, baranyai iskolákban kell mérlegelnünk a jövő, a követ­kező helikoni szereplések esz­mei és tartalmi sikere érdeké­ben. W. E idén először: Kamaraopera Pécsett „Az úrtiamam szo'gáló“, valamin „Yancreu es Cíorinda párviadala" a Ho ei Tonis! udvaréi Világszerte igény: ember­közelbe kell hozni a zenés színházat, egymáshoz fizikai közelségbe a két ősi színhá­zi egységet, a közönséget és az előadóművészeket. Ezen a gondolaton alapszik a Pé­csi zenélő udvarok idei új­donsága. Ebben az évben rendeznek ugyanis először e sorozat keretében kamara- opera-előadást. Erről beszél- , tünk Károly Róberttel, az elő­adás karmesterével: — A rendező Horváth Zol­tánnal azt szeretnénk — mondotta —, hogy az elő­adás az adott természetes környezetet használja ki. Te­hát játsszanak benne az ódon falak, az ajtók is. A darabok kiválasztásában is befolyásolt bennünket a helyszín. Továbbá olyan mű­veket szeretnénk itt, a Hotel Tourist udvarán előadni, amelyek a Pécsi Nemzeti Színház műsorából hiányoz­nak, illetve természetszerűleg nem kerülhetnek bele. A Hotel Tourist udvarán június 4-én, hétfőn este 8 órakor mjtatják be Monte­verdi : Tancred és Cíorinda párviadala, valamint Pergo- lesi: Az úrhatnám szolgáló című egyfelvonásos operáját. Monteverdi művében Clorinl- dát Csengery Adrienne; Tancredet Juhász Pál, Testot pedig Mészöly Katalin ének­li. Az úrhatnám szolgálóban Uberto jómódú polgár: Mar- ! czis Demeter, Serpetta, a szolgáló Csengery Adrienne, Vespone, a néma szolga pe­dig Herda János. A jelmeze­ket és a díszletet Vota Emil tervezte. Túlterhelés a felsőoktatásban A hallgató felelőssége Az elmúlt félév során talán nem is találunk olyan sajtóor­gánumot, amely valamely mó­don ne foglalkozott volna a ta­nulók, így a főiskolai és egye­temi hallgatók túlterhelésének kérdésével. A következtetések többsége egyértelműen helye selte a tananyag és óraszám csökkentést, bár kételyek és fenntartások a végréhajtás módjával szemben már okkor is felmerültek. A tanterv módosí­tási tervek elkészültek, a meg­felelő intézkedéseket vagy már meghozták, vagy szeptember l- tői válnak bizonyos rendelkezé­sek kötelezővé. Egy pillanatra azonban meg kell állnunk ennél a pontnál, mert olyan érzésünk támad, hogy a tanár-diók viszonylatban túlságosan az egyik fél vállára, nehezednek a tennivalók. Ki vette észre a túlterhelés aggasztó méreteit és hozott ha­tározatot annak felszámolásá­ra? A jelzések alapján az MSZMP Központi Bizottsága. Ki teljesíti és ki ellenőrzi a köz­oktatáspolitikai határozat vég­rehajtását? A pedagógusok és a Művelődésügyi Minisztérium főosztályai. Ki a felelős tehát elsősorban a határozat szelle­mének gyakorlati megvalósítá­sáért? A pedagógusok ... Csak­hogy az oktatási-nevelési folya­matban két partner van; az egyik nem kisebb fél, mint az „oktatott", a „nevelt"; akinek nem kis része lesz abban, hogy a közoktatáspolitikai határozat milyen mértékben valósul meg. Felelős-e ma egy 18 éven fe­lüli fiatal a munkájáért, annak színvonaláért? Bizonyáró igen, hiszen az említett korosztály­hoz tartozó férfiak többsége katonoviselt, mindkét nemhez tartozó fiatalok nagykorúak, tagjai lehetnek valamennyi tö­megszervezetnek és az ország teljesjogú választópolgárai. A társadalom bizalmát jelenti mindez? Feltétlenül, de tegyük hozzá: előlegezett bizalmat je­lent. Bizonyítani a teljes felnőt­té válás során lehet és kell. Minden poszton, így a főiskolai és egyetemi hallgatóknak is, akiknek különösen kedvező le­Kiváló ifjúsági klubok A MEDOSZ Országos Elnök­sége értékelte a mezőgazdasági üzemek saját klubjainak műkö­dését. művelődési és kultu­rális tevékenységét. Ennek ered­ményeként a Villány—Siklósi Ál­lami Gazdaság püspökbólyi if­júsági klubja elnyerte a kiváló címet és a vele járó 10 ezer forint jutalmat. A klubvezető Kovács János püspökbólyi pe­dagógus kiváló klubvezető ok­levelet és 3 ezer forint jutalmat kapott. A Bólyi Állami Gazda­sáq központi általános klubja elnökségi dicsérő oklevelet és 5 ezer forint jutalmat érdemelt ki munkájáért. ,A Baranya megyei KISZ Bi­zottság a MEDOSZ megyei bi­zottságával egyetértésben a Megye Kiváló Ifjúsági Klubja címmel tüntette ki a Görösgali Állami Gazdaság és a Mezőgép Vállalat szigetvári üzemegysé­gének klubját. A két klub 10— 10 ezer forint KISZ jutalomban részesült. hetősége nyílik erre. Akik to­vábbtanultak, azoknak sikerült előrelépni, illetve a lehetőséget megkapták hozzá. A felvételi vizsgák során kiválasztották őket; de csak később válik el, mennyire jól, vagy rosszul. © A hallgatók egy részének évközi és vizsgaidőszakbeli időbeosztása - rossz. A heti óraszám csökkentés semmit sem ér, ha a hallgató csütörtö­kön délután búcsút mond az egyetemnek, vagy a főiskolá­nak, és csak hétfőn reggel je­lenik meg újra, általában kés­ve. Hetenként 3 nap viszont ke­vés a tananyagban való elmé­lyüléshez. Ugyanez elmondható a szabadszombat felhasználá­sáról is, hiszen a hallgatók többsége nem tud mit kezdeni a szabadidejével. Érdekes meg­figyelni, hogy az egyes tanszé­kek tanulószobáit mennyire ke­vés hallgató veszi igénybe. Vizs­gaidőszakban reggel 8 előtt csak néhány hallgató szállingó­zik a tanulószobákba; a több­ség 9—10 óra körül kezd tanul­ni, amit rendszerint a 12 óra­kor kezdődő 3—4 órás ebédszü­net követ. Utána újabb 1—2 órás tanulás, de újra ott a va­csoraidő. Ha kevés o hallgató ideje, este 10 után. következik a fő tanulási időszak ... Az persze más kérdés, hogy az éj­szakai tanulás mennyire haté­kony és egészséges. © A szemináriumi és vizsga­tapasztalatok szerint nem kielé­gítő a hallgatók fizikai felké­szültsége és idegállapota sem. Gyakori jelenség o fáradékony­ság, amelyet általában nem a túlterhelés, hanem a helytele­nül kialakított életrend okoz. A hallgatók jó kétharmada nem mozog rendszeresen, és még azokat a testedzési lehetősége­ket sem használja ki, amelye­ket a főiskolai és egyetemi lé­tesítmények, ha szűkösen is, de nyújtani tüdnak. így a kollégiu­mi és tanulószobák cigaretta­füsttől tömény levegője, az el­fogyasztott kávémennyiség, és az időzavar okozta éjszakázá­sok sem használnak a felkészü­lésnek. © Mindezekhez a hibákhoz hozzájárul az egyes évfolyamo­kon elharapózott „mini-szemlé­let". Ez kb. annyit jelent: „mit strapáljam magam, nekem jó a kettes is! Én nem pedálozok...” Ez egyben az ideológiai alapját is jelenti bizonyos hallgatók életszemléletének. Az illetékesek ugyan már megtették a szükséges lépése­ket a túlterhelés csökkentésé­ért — a hallgatók érdekében. Most már az ifjúsági szerveze­teken és közvetlenül a hallga­tókon van a sor, hogy hatéko­nyan fellépjenek a saját maguk okozta túlterhelés csökkentésé­ért — a saját érdekükben. Dr. Vuics Tibor Vendégünk volt; Lakatos Éva Pécsre látogatott pénteken Lakatos Éva, az Országos Fil­harmónia igazgatója. Látogatá­sának az volt elsődleges célja, hogy tárgyalásokat folytasson a város zenei életének helyzeté­ről. így került sor arra a meg­beszélésre, amelyen dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára és Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára fo­gadta Lakatos Évát, aki ezt kö­vetően nyilatkozott a Dunántúli Naplónak: — Igen kellemes légkörben folyt le a megbeszélés — mond­ta Lakatos Éva —, mert a pécsi elvtársak nemcsak hivatali kö­telességüknek, de valóban szív­ügyüknek érzik a város zenei életét és annak fellendítését. Én örömmel számoltam be nekik, hogy nagyvárosaink közül Pé­csett tartjuk a legtöbb és talán egyben legszínvonalasabb hang­versenyt, továbbá, hogy orszá­gos viszonylatban Pécsett a leg­magasabb hangversenyeink lá­togatottsága. Évről évre rend­szeresen gondoskodunk arról, hogy a legkitűnőbb és legneve­sebb mogyat és külföldi művé­szek Pécsre is eljussanak. — Megbeszéléseinknek két fő mája volt. Az egyik: miként hetne megerősíteni és foko- ttabban támogatni a város sét, a Pécsi Filharmonikus Zene­kart és a Liszt Ferenc Kórust. A zenekar legfőbb gondja, hogy jelentős létszámhiánnyal küzd, közel húsz státus betöltetlen, így igen nagy a muzsikusok el­foglaltsága, akik a Pécsi Nem­zeti Színházban — főállásban ott dolgoznak — operát, ope­rettet és minden kísérőzenét is ellátnak. Nagy a külföldi és. részben más magyar zenekarok elszívó hatása. Ezt a folyamatot megállítani és megfordítani csak úgy lehet, ha a város rend­szeresen lakáshoz juttatja a ze­nekari tagokat. Vannak biztató jelenségek is, a most leszerződő fúvós muzsikusok már maga­sabb fizetést kapnak, mint ko­rábban. A Liszt-kórus is sokkal komolyabb figyelmet, jelentő­sebb erkölcsi és anyagi támo­gatást érdemel. Lehetővé kell tenni, hogy produkciói az egész ország közkincsévé váljanak. Nem lehet elvárni a pécsi ora­tórium-kórustól, hogy amatőr körülmények között évtizedeken át hivatásos színvonalat nyújt­son. — Pór perccel o megbeszé­lés után kész eredményekről méq nem beszélhetek, de meg­győződtem róla, hogy a pécsi vezetők érdeklődé ben gazdag pécsi zenei életre, a lehetőségekhez képest min­dent megtesznek a munka fel­tételeinek fokozatos javításáért. Bár igényeink a jelen szüksé­geiből fakadnak, tudjuk, hogy azok kielégítése nem megy mór­ról holnapra. Ideálisnak és kí­vánatosnak tartanánk például a színházi zenekar széjjelválasz- tását és egy önálló pécsi hang­versenyzenekar létrehozását, de egyelőre az egy zenekar kiegé­szítéséért és megszilárdításáért küzdünk. És azért, hogy e zene­kar színházi és hangversenyter­mi munkáját sikerüljön ideális összhangba hozni. Amire pedig minden temény és lehetőség megvan, hiszen Breitner Tamás egyszemélyben vezető karnagya a Pécsi Filharmonikus Zenekar­nak és zenei igazgatója a Pé­csi Nemzeti Színháznak. A másik téma: — ismételten felvetődött az is, hogy milyen égető szükség lenne Pécsett egy korszerű, jó akusztikájú, nagy befogadóképességű, kedvező el­helyezésű hangversenyterem lét­rehozására. A közönség érdek­lődése, a zenei események ma­gas színvonala ezt egyaránt ugyancsak indokolná! Ennek a kérdésnek megnyugtató rende­zése hatalmos összeget igényel, j ne — amely jelenleg nem áll rendelkezésre. (Ilyen tervek megvalósítását a Filharmónia különben is csak szorgalmazni tudja, de központi keretből tá­mogatni nem képes.) örömmel hallottam azonban, hogy kész tervek vannak az Orvostudomá­nyi Egyetem aulájának bizonyos átalakítására s ezáltal akuszti­kájának gyökeres megjavításá­ra. Ez esetben Pécs megfelelő hangversenyteremhez jutna. — Fontos gondunk ezenkívül, hogy a vidéken — például Pé­csett — élő hangszeres művé­szek ne kerüljenek feledésbe, helyet kapjanak a hangverseny­élet országos áramában. Bánk/ József és Gyermán István elnök­ként tettek a vidéken élő mű­vészek közül az Országos Fil­harmónia szólistái. Mások előtt sincs elzárva az út, mindenkit szemmel követünk, minden je­lentős előadói teljesítményre fel­figyelünk. Nem tudunk minden­kit oly mértékben foglalkoztat­ni, mint ahogy azt szeretnénk, de az ifjúsági és a megye többi városában tartott hangversenye­ken sokkal több a szereplési lehetőséq, mint az a pécsi bér­letek műsoraiból kiderül. Gon­doskodunk arról, hogy a leg­jobbak a pécsi közönség előtt pódiumhoz jussanak, sőt egyre több olyan alkalmat is terem­tünk, amelyeken pécsi művészek az ország távoli vidékein és a fővárosban is szerepelhetnek — mondotta az Országos Filhar­mónia igazgatója. ‘Sí. Zs. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents