Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-27 / 134. szám
1973. méjus 27. DUN ANTOLI NAPLÓ 3 Vizes ügyek Dél-DunántúIon A Balaton, a Dráva és a szomjas Pécs Interjú Oégen Imre államtitkárral Pécs időnként szomiazik, a Dél-Dunántúlt körülvevő vizek a j Duna és a Dráva áradásukkal, gyakoribban kis vízhozamukkal okoznak zavart. Gond a vízhiány, a vizlolyások szennyezettsége és a Balaton-part rendezetlensége Az említett problémákról beszélgettünk Oégen Imre államtitkárral, az OVH elnökével. Területrablás a déli oldalon — Nemrégiben íté eseti orról, hogy o Balaton déli partjának rendezése közben néhány helyen a part beljebb kerül. Másutt ennek fordítottja történik. Ez sok a aratót érinthet kedvezötenül. elyík partszakaszon várható rendezést — A portvonal szabályozási terve o Balatonberény—Bala- tónvilágos közötti 80 km szakaszra elkészült A szabályozási partvonal az a tervezett nyomvonal, onelyen a Balaton végleges partvédőművel kiépíthetők és a part állandósítható. A somogyi parton a szabályozási vonal a mederben, a jelenlegi partvonattól befelé, a víz felé, általában 100—250 m-re húzódik, tehát jelentős feltöltés válik szükségessé. E munkák révén, a déli parton elrabolt területek feltöltésével értékes üdülőterületek nyerhetők. A parton 20—25 m széles közterület és parti sétány alakítható ki, ezáltal mindenki számára hozzáférhetővé válik a Balaton-part. A strandolok részére a part mentén kedvezőbb vízmélységű meder alakítható ki és megelőzhető a parti nádas és hínáros területek további növekedése. A partvédőművek építését a Balatoni Vízügyi Ki- rendeltség végzi az érdekelt tanácsok megrendelése alapján. A kormány által jóváhagyott balatoni központi fejlesztési programban kijelölt feladatok megvalósításához szükséges költségek fedezetéről a Bala- tonfejlesztési Tárcaközi Bizottság gondoskodik. — A IV. ötéves tervidőszakban a déli parton Siófok és Zömórdi térségében összesen 8—10 km hosszban építenek a szabályozási vonalon végleges partvédőművet. A további déli partszakaszok szabályozása folyamatosan előreláthatólag 20 —25 éven belül — a népgazdaság teherbírásától függően — valósul meg. A feltöltött terület hasznosítására rendezési terv készül. Partmenti sétány, a parthoz vezető utcasorok, közterületek, építési telkek kerülnek itt kialakításra. A tó vízszintszabályozása — Ismeretes a Balaton viihói- tartásának rendezése. Felvetődött a somogyi képviselő csoport egyik ülésén is ez a kérdés. A Dél- dunántúli Vízügyi Igazgatóság a képviselő kérésére készített egy vázlatos előtanulmányt, amely szerint Somogy és Baranya megyék érdekeit is szem előtt tartva komplex módon lehetne megoldani a problémát. Egy barcsi ki- emeiömü segítségével Kadarkáira nyomatnák a vizet. Innen a környéken létesítendő és meglévő tározókon keresztül Baranyába juthatna a víz egy része, egy nagyobb mennyiséggel a Kaposvár és Dombóvár között gyakorlatilag szennyvízként folyó Kapóst lehetne felfrissíteni, s nem utolsó sorban, gravitációs úton a Balaton ví r pótlása is megoldható lenne. Támogatja-e az OVH, vagy ösz- tönzi-e a két megye ezirányú jövőbeni együttműködését? A Gazdasági Bizottság 1971. ben elfogadta a Balaton vízgazdálkodás-fejlesztési programját. A Balaton vízgazdálkodósának fejlesztése szempontjából óz eqyik legfontosabb feladat a tó vízszintszabályozása, másszóval a vízszintgazdálko- dás olymódon való szabályozása, hogy a károsan magas és károsán alacsony vízállások előfordulása kellő biztonsággal elkerülhető legyen. A Balaton vízpótlásának megoldására több műszaki terv készült. A tervek c Dunából. Drávából és a Rábából való vízpótlás lehetőségének vizsgálati eredményeit foglalják össze. — A Drávából történő víz- átvezetésre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósáq készített előtanulmányt, melynek kiegészítése most folyik. A Drávából tervezett balatoni vízpótlás Somogy és Baranya megye vízgazdálkodási feltételeinek javítása szempontjából is kedvező | volna. A árával vízkivétel után I a Szigetvártól északkeletre és Kaposvártól délre eső tározók j beiktatásával vízpótlási lehető- j séget teremt a Kapos vízrend j szerébe. A Dráva vize a Bala | ton vízválasztójára vezetve a i Balatonba torkolló déli vízfo- j lyásokon keresztül jut a Balatonba. A megoldásra egyértel- | műén állást foglalni csak az ez évben befejeződő összehasonlító vizsgálat alapján lehet Pécs vízellátása —- Pécs szomjas város. Egy 1972. év végi minisztertanácsi határozat érteimében Budapest és az or- j szag öt nagyvárosának nagyará- j nyú fejlődésének vízgazdálkodási vonzaiat kiemelten kell kezelni, j Lehetséges, hogy egyszerre és ! komplez mádon hosszú távra meg- i oldódik Pécs magfelelő vízellátása? — Pécs város vízellátása a III. ötéves terv végéig is jelentősen fejlődött, de a szűkös anyagi lehetőségek átfogó, nagyarányú fejlesztési program megvalósítását nem tették lehetővé. A helyi fejlesztési munkák (újabb kutak fúrása, hálózat bővítés) a feszültségeket csak enyhítették. A IV. ötéves terv fejlesztési feladatainak meghatározása még nem támaszkodhatott jóváhagyott programra. A távlati vízbeszerzés módja vízügyi és tanácsi körökben egyaránt vitatott volt El kellett dönteni, hogy a Dunából való vízkivételt növelő második vezeték építése és a vízkivételi mű bővítése, vagy a Drávából történő víznyerés le- gyen-e a távlati vízbeszerzés módja. Állást kellett foglalni abban is, hogy a Dráva menti vagy Pécs-centrikus ipartelepítési program valósul-e meg a megyében. A döntés nem volt egyszerű és így sokáig váratott magára, ezért a IV. ötéves terv fejlesztési célkitűzéseinek meghatározásánál még a helyi adottságokból kellett kiindulni. — Általános elvnek tekintettük, bármelyik változat valósul is meg, a helyi víznyerési lehetőségek feltárása,'a pellérdj és fortyogó! vízmű bővítése, a Tettye forrásfoglalás vízkészletének növelése és igénybevétele mindenképpen megoldandó feladat így a terv kialakításánál a tanáccsal egyetértésben ezeket a lehetőségeket vettük figyelembe. Ugyanakkor a városi víz- és csatornamű vállalat fejlesztési alapjából folyamatosan valósulnak meq a rekonstrukciós munkák is- A terv biztonságosabb megalapozása és a feladat kiemelt volta miatt — a rekonstrukciós feladatok kivételével — az Országos Vízügyi Hivatal e munkákat az | OVH célcsoportos beruházásai közé átvette és a tervezett ütemben valósítja meg. — Az öt nagyváros közművesítésének kiemelt kezelése azt jelenti, hogy külön kell vizsgálni ezek közműprogramjának megvalósítását (összhangját a lakásépítéssel) és műszakilag- pénzügyileq megalapozott javaslatot kell tenni a feszültség megoldására, Baranya megye és Pécs város párt és tanácsi vezetői 1972. március 9- én az Országos Vízügyi Hivatal vezetőivel tárgyalást folytattak a megye és Pécs város időszerű vízgazdálkodási kérdéseiről. Ennek során kialakult az az állás- foglalás, hogy mindenekelőtt Pécs város vízellátását kell fejleszteni, a távlati vízmérlegek alapján szükségessé váló regionális rendszer megvalósításához — o gazdasági lehetőségek figyelembevételével — fokozatos fejlesztéssel kell eljutni. A pel- lérdi és tortyogói feltárási munkák befejeződtek. Ezek eredményeként összesen napi 14— 19 ezer köbméter többletvízmennyiség biztosítható a város ; részére. A kivitelezési munkák , a pellérdj területen már folyai matbö!! varrnak, a tortyogói térségben pedig 19/3-ban megkezdődnek A két terület tönk rement kútjainok felújítását és a városi vezetékhálózat rekonstrukcióját 1975. év végéig befejezik. Ezzel napi 40—50 ezer köbméter többlet vizmeny- nyiséq áll a város rendelkezésére. amely a közeljövő vízigényeit már kielégíti. így 1975 végére a termelt és fogyasztott vízmennyiség egyensúlya létrejön. Az Országos Vízügyi Hivatal vállalkozott arra, hogy vízfeltáró kutatást végez a Máriaké- ménd—Szederkény közti területen 1973—74 években. Kedvező eredmény esetén lehetőség nyílhat a távlati regionális rendszerhez is illeszkedő, de időben kedvezőbb korábbi vínyerés megvalósításához. A kutatást munkák 1973. évben indulnak. Ezzel megkezdődtek a regionális vízellátási rendszer tervezésének előkészítő munkái, melyek eredményként a megvalósítás is az V. ötéves tervben megindítható. Közös duzzasztóm övék — Az elmúlt esztendőkben o Dráva szabályozásában, az árvízvédekezésben Magyarország és Jugoszlávia kitűnően együttműködött. Tudomásunk szerint a távlati tervekben szerepel, hogy Zsdálán, Zalátán a két ország közös duzzasttómüveket épít. — Magyarország és Jugoszlávia között a határmenti területek közösérdekű komplex vízgazdálkodási problémáinak megoldására kialakult együttműködés keretében a Dráva komplex hasznosítására vonatkozó vizsgálatok és tervezési munkák folyamatban vannak. A vizsgálatok alapján a víz- erőkészlet hasznosítása a Dráva Varasd alatti teljes szakaszán hat vízlépcsővel oldható meg. A Dráva-völgy egységes vízgazdálkodási fejlesztési koncepciójába illeszkedően a Dráva közösérdeű szakaszán négy vízlépcső épülne: Zsdálán, Barcsnál, Zalátánál és a jugoszláv területen lévő Beliscenél. Ezek közül elsőként a zsdálai vízlépcső megépítését irányozzák elő a tervek. A vízlépcső a villamosenergia termelés mellett kedvezőbb feltételeket teremtene a lakótelepülések és az ipar vízellátása, a mezőgazda- sági vízhasznosítás, valamint a hajózás szó tbára is. A vízlépcső rendszer megfelelő üzemeltetésével a nagyvizek tározásóra és szabályozott levezetésére is mód nyílik s ezáltal az árvizek kártételeinek veszélye is csökken. A vízlépcsők megvalósításáról, a kiépítés üteméről csak a folyamatban lévő részletes műszaki és gazdasági vizsgálatok befejezése után lehet majd határozni. Lombosi Jenő Ai Ifjú Gárdisták megyei szemléjén, Sikonda közelében készült felvételünk, ahol oz Ércbányász fiatalok csapata, a harci túra egyik tájékozódási pontjához érkezett. A háromnapos szemle tegnap esti programjában ifjúgárdista—katona találkozó volt o sikondai úttörőtáborban, ma délelőtt pedig menetdal versenyen „mérkőznek” a Komló—Sikonda útvonalon. Ezt követi majd az ünnepélyes eredményhirdetés, a komlói Lenin téren. Fotó: Erb János Európa vásárai Átváltozások az áruk porondján A látogatónak, aki az elmúlt Uz napban megfordult a Városligetben, a bábeli hangzavarban olyan érzése támadhatott, hogy Budapest most az üzleti világ közepe, itt tanyáznak nálunk Európa üzletemberei. Hát nem. Ha belelapozunk a HUNGEXPO áttol összeállított nemzetközi vásárnaptárba, alighanem felkiáltunk: Szegény kereskedők, hát nem bolondultok ebbe beleli A világ egy folytonos és óriási vásár. íme csak az, de még az se mind, ami a mi Budapesti Nemzetközi Vásárunkkal egyidőben kezdődött Május közepén Brüsszelben négy szakkiáliitás, Belgrádban Nemzetközi Építési, Öntödei, Vegyipari és Műszaki Vásár, Újvidéken Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár, Kievben Szolgáltató- és Javító- ipari Berendezések Kiállítása, az angliai Jersey-ben Élelmiszer. Háztartási és Szabadidő Vásár, Londonban Nemzetközi 8or Kereskedelmi Kiállítás, Park és Üdültetési Kiállítás, a francia Angers-ben az Anjoui Vásár, az NSZK-beli Kaiserlautern-ben Élet és Szabadidő a 70-es Evekben regionális kiállítás nyilt Mondjunk még? Nyilt még vagy kétszer ennyi. Köln ringatta a bölcsöt Európai vásárok... Erről szeretnénk némi képet festeni olvasóinknak. Hangsúlyozzuk, némi képet, mert alig rendelkezünk valamicske forrásanyaggal. Eddig még senki sem mert vállalkozni arra, hogy megírja, hacsak lexikonszerű tömörséggel is, az európai vásárok történetét, a világ vásárairól nem is beszélve. Lélegzetelállító munka lenne. Csak Európában évente hozzávetőleqesen nyolcszáz vásárt és kiállítást rendeznek. Az egész világon még vagy ugyanennyit. A mi szűkre szabott terjedelmünkben tényleg csak néhány kontúrt tudunk megrajzolni. Kezdeném azzal, hogy Európa legrégibb vására a kölni. Nyolcszázéves múltra tekinthet vissza. Egyben, a milánói vásárral egyetemben, Európa legnagyobb és legrangosabb vására. Az országok közül különben is az NSZK- ban rendezik a legtöbb és a Vállalatok, üzemek segítségét várják: Rádiót minden iskolába! Május 9-én, c reggeli krónikában értesülhettünk először a Magyar Rádió és Teievízió felhívásáról: Rádiót minden iskolába! Ezzel indult az MRT új akciója, amely — az ajándék televíziós mozgalomhoz hason íóan — a mostoha körülmények között tanuló kisdiákokon kíván segí” tens. De miért van szükség az új akcióra? Az elmúlt év októberében »<égzett felmérés szerint Magyarországon 80S általános iskolában egyáltalán nincs rádiókészülék. Vidéki, főleg falusi és tanyasi iskolák diákjai érzik legjobban a segítő technika hiányát. Ezek a gyerekek nem hallgathatják az Iskoiarádió adásait, s nem értesülnek a.világ híreiről sem — mert szemléltető eszközeik közül hiányzik a rádiókészülék. Az ilyen rosszul fel szerelt iskolák megsegítésére indított« el új, humánus mozgalmát az MRT — bízva a társadalom segítő összefogásában. Elsődlegesen vállalatok, üzemek, közösségek segítségét várják, olyanokét, akik egy vagy több rádió- készülék felajánlásával segítenék akciójukat. A rádiófelhívással egyidejűleg az MRT Kereskedelmi és Propaganda Irodája körlevelet jutta tott el a 19 megyei tanács vezető jéhez. Levelükben melléke'ték a fe'~ mérésnek egyes megyékre lebontott adatait. Eszerint Baranyában 105 olyan iskola működik, ahol nincs rádió. A Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályán azonban megtudtuk, hogy a tényleges igény ennél sokkal nagyobb: ma 270 helyen hiányzik a készülék. Ugyanis Baranyában az általános iskolák nagy része, főleg a körzetesített intézmények több répi épületből állnak, igy minden épületrészbe legalább egy rádióra volna szükség. A Megyei Tanács a Magyar Rádió és Televízió akciójának megsegítésére 70 db rádiókészüléket ajánlott fel. Ezeket még ebben az évben megkapják a legrászorultabb baranyai kisdiákok. Mint a rádióban megtudtuk, a társadalom eléggé érdektelen a humánus akcióval szemben. Bizony a baranyai és pécsi vállalatok sem jeleskedtek ezidáig segitökészségükkel. Pedig, hogy o mostoha körülmények között tanuló kis fa!vak iskolásain, de az ország valamennyi rászoruló kisdiákján segíteni tudjanak az új mozgalommal — az rajtuk is múlik. Mégegyszer tehát a cim, ahová az ajándékrádiókat el lehet juttatni : Magyar Rádió és Televízió Kereskedelmi és Propaganda Irodája, 1364 Budapest, V-, Felszabadulás tér I, f. i. legnagyobb vásárokat. Érdekes, Észak- és Dél-Európában már nem találunk jelentősnek mon dott vásárokat, a másik érdekes ség, hogy az afrikai és a közel keleti vásárok az európai üzlet emberek természetes érdeklődé si körébe tartoznak. A fejlődő országok leghíresebb vásárai az izmiri, a bagdadi, a tripoli, a damaszkuszi, az algíri és a casablancai vásárok. És a szocialista országok? A legnagyobbak a lipcsei vásárok, egyben a kelet-nyugati kereskedelem legfontosabb fórumai. Ide mi is szívesen kimegyünk, mert az szokott lenni, hogy itt ütünk nyélbe egy üzletet mondjuk az angolokkal. Utána a legrangosabb a brnái gépipari vásár, s csak ezután következik a mi BNV-nk, egy sorban a lengyelországi poznani és a jugoszláviai zágrábi vásárokkal. A sort a bulgáriai Plovdiv zárja, ahol főként az élelmiszeripar vonul fel. A Szovjetunióban nem tartanak általános áruminta vá- | sárokat, és Bukarestben is csak újabban: ez idő szerint kétévenként. Egy megjegyzés: eredetileg Plovdiv is kétévenként tartotta vásárát, később azonban az évenkénti megrendezés mellett volt kénytelen dönteni. Az a gyakorlat ugyanis, hogy a nyugati üzletemberek program szerint, vásárról vásárra járják Európát, ha valamelyik az egyik évben kimarad, arra a jövő évben már nem biztos, hogy elmennek. Az egy év kihagyás törést okoíott Plovdivban, tapasztalhatták, mindig újra kellett kezdeniük. Egyébként egy sor olyan vásár van Keleten és Nyugaton is, ahonnan egyes országok boldogan elmaradnának, mert érdektelenek, de politika megfontolásokból mégis részt vesznek. Még egy dolog: a rengeteg vásár megrendezésének időpontjait egy nemzetközi szervezet igyekszik összehangolni. A világ bazárt nem akar A vásárok jellege és funkciója az idők folyamán lényeges változásokon ment keresztül. (A változásokat a mi BNlV-nken it megfigyelhetjük. A BNV általános jellegű nemzetközi vásár, amely eddig — fogalmazhatunk így — borotvapengék és az esztergagépek vására volt. Most választóvonalat húztak: tavosz- szal kizárólag a beruházási javakat, ősszel pedig csak a fogyasztási cikkeket állítják ki az Új kőbányai vásárvárosban.) Tömören fogalmazva: a szakvásárok és a szakkiállítások felé tart a világ és nem akar bazárt A szakemberek négy fejlődési szakaszt különböztetnek meg: kezdetben a vásár tényleges piac volt. ahol odtak-vettek. A század elején létrejött az órumintavásár, amely már közgazdasági értelemben vett piac, vagyis a termelők és a viszonteladók találkozóhelye, üzletkötéseik színtere. Az ötvenes évektől számítják a harmadik szakaszt, amikor is a vásár korszerű információs központtá vált, amely „a ma piacát tükrözi a holnapi üzletkötések számára, és a holnapi piaci kapcsolatokat a holnapután! üzlet- és kereskedelempolitika számára". És a jövő? A negyedik szakasz a szakemberek szerint: az általános vásárok teljes eltűnése és a szakvásárok egyeduralma. A jövő vására eszerint az új termékek és főleg az új ötletek vására lesz, ahová a kiállítók nullszériáikat. szabadalmaikat hozzák el, s amely nem annyira a meglévő, hanem inkább a jövőbeni potenciális termékválasztékot szemlélteti. Lesznek folytonos vásárok, amikor lábon állva hagyják a kiállítást, meghatározott időszakonként feltöltik friss áruval és kinyitják. Az ilyen „Trade Mart”-ok (Európában az első, az Utrecht-i, már három éve működik) átmenetet képeznek a szakvásár, az állandó bemutatóterem és az üzleti központ között. Végezetül pedig a méretek kitágulnak, a nemzetközi vásárok „kontinensközi” exportvásárokká növik ki maguE vázlatos képalkotás utpn üssük fel megegyszer a nemzetközi vásárnaptárt, és keressünk valami igazán kedvünkrevaló látványosságot. Lássuk csak, hova utazzunk? Karlsruhe: „öregedve is fiatalnak maradni” Kiállítás. Miami: Nemzetközi Csónak Kiállítás. Stockholm: Kutyabemutató és Kellék Kiállítás. ( Dublin: Ló Kiállítás. London: Nemzetközi Fogyasztó, Diétás Élelem és Kozmetikai Kiállítás. Vagy itt van Wiesbaden —- Nemzetközi Női Kalap Szakvásár. Ajaj! Hagyjuk abba. A feleségek is olvassák. Miklósvárí ILoltas „Öregedve is fiatalnak maradni" Kiállítás
