Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-26 / 133. szám

1973. május 26. OUNANTOll NAPLÓ 5 Felavatták az ország legnagyobb energiabázisát Fock Jenő látogatása Vas megyében (Folytatás az 1. oldalról.) tervek valórováltásához pedig a szocialista ember állhatatossá­ga és lendülete kell. Az ilyen munkában valóban erősödik, fejlődik a szocializmus eszméje iránt elkötelezett ember. — A létrehozott nagy erőmű megvalósulása újabb bizonysá­ga annak - s az elvégzett mun­kának talán ez a legfontosabb eredménye —, hogy minden kö­rülmények között számíthatunk népünk áldozatkészségére, a munkásosztály, az értelmiség, a parasztság, az ifjúság munká­jára egyaránt Az itt dolgozó emberek közöl sokan a munka kezdetén talán nem értették, mit tartalmaznak a tervek, mi épül majd. miért lesz hasznos az alkotás, amelynek létrehozá­sában tevékenykednek. Szükség volt tehát a közreműködőknek — s itt nemcsak kifejezetten az Ipari munkásokra, hanem min­den dolgozóra gondolok — a vezetésbe vetett bizalmára, arra ' a meggyőződésére, hogy a ter­vek ésszerűek, jók és megvaló­síthatók. Más oldalról viszont a vezetésnek bíznia kellett az em­berekben, hogy képesek lesznek a nagy elgondolásokat megva­lósítani. A sok jó tapasztalat és tanulság közül az egyik legfon­tosabb az, hogy az új, nagy al­kotások létrehozásához elenged­hetetlen a kölcsönös bizalom, s erre a jövőben az eddiginél is jobban kell építenünk. — Élve az alkalommal, sze­retnék őszinte köszönetét mon­dani internacionalista testvé­reinknek és harcostársainknak, elvtársainknak, osztálytestvé­reinknek, — akik valóban inter­nacionalista módon vettek részt a nagy munkában, segítettek a szocializmust építő magyar nép­nek ezt a két fontos üzemet lét­rehozni. — Köszöntöm mindazokat, ákíknek munkájával ez a nagy Ólkótás megszületett, és külön üdvözlöm azokat, akik még eb­ből á sokezres munkáshodse­Elutazott az NDK nehézipari minisztere Péntek este elutazott hazánk­ból Gerhard Zimmermann, az NDK nehézipari minisztere, aki ér. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszterrel a gépipari együttműködésről tárgyalt. regből is kiemelkedtek és ezért kitüntetésben részesültek - mon­dotta Kádár János, majd befe­jezésül a magyar nép boldogu­lására, a testvéri országok ösz- szefogására, a magyar—szovjet barátságra, szocializmust építő népeink egységére emelte po­harát. Pénteken folytatódott Fock Jenőnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a kormány elnökének vasi látogatása. A megye veze­tőinek kíséretében megtekintette Szombathelyen a Savaria Cipő­gyárat, a Szombathelyi Állami Gazdaság táplánszentkereszti hízómarha-telepét, megismerke­dett a megyeszékhely nevezetes­ségeivel, új létesítményeivel, el­látogatott a vépi mezőgazdasági szakmunkásképző iskolába, s a büki gyógyfürdőbe. Fock Jenő Vas megyei láto­gatása szombaton fejeződik be. Zajártalom világszinten — „Fővárosi színvonalú" a pécsi levegő Fejleszteni kell Pécs zöldövezetét Ülést tartott a Városi Tanács VB Az ország második legszeny- nyezettebb levegőjű városa Pécs, s a zajártalom tekinte­tében is közvetlenül a főváros után következik. A Városi Ta­nács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén elhangzott meg­állapítást nemcsak szubjektív érzékszervi megfigyelések, ha­nem a nagyon is tárgyilagos műszeres vizsgálatok támaszt­ják alá. 1972-ben 16 vizsgált pont közül csupán háromnál találták közepesen szennyezett­nek a levegőt, a többi a „je­lentékenyen”, az „erősen", vagy a „nagyon erősen" szennyezett kategóriába került. Zajártalom tekintetében pedig a Rákóczi úti villanyrendőr környéke, a Széchenyi tér, de még a Dé­ryné utca is csaknem azonos szinten van pl. a budapesti Rá­kóczi úttal. A közismert tények ismételt megállapítására az adott al­kalmat, hogy a végrehajtó bi­zottság a város zöldövezeti ta­nulmánytervéről tárgyalt. E ter­vet 1967-ben készítették el, s az 970 hektárnyi terület erdő­sítését irányozta elő. Ebből napjainkig 162 hektáron való­sult meg az erdőtelepítés, 198Ö- ig további 466 hektár erdősít­hető, a fennmaradó 342 hek­tárnyi terület erdősítése viszont nagyon is kétséges. Ezek az er­dők a várost körülvevő zöldöve­zet részei lennének (a vb-tagok a vitában főképpen a déli—dél­keleti területek erőteljes ütemű erdősítését szorgalmazták), a sűrűn lakott belterületek azon­ban változatlanul kevés zöldfe­lülettel rendelkeznek. Városren­dezési előírások minden város­lakóra 22 négyzetméternyi zöld­területet feltételeznek, Pécsett egyes városrészekben 10, a belvárosban és más területe­ken 3—5 négyzetméternyi egy főre jutó zöldterület szerepel a beépítési és a rekonstrukciós tervekben. Több javaslat hang­zott el ennek a súlyos gondnak az enyhítésére. K; kellene pél­dául szabadítani a nagy bel­sőségeket, amelyeket aztán fá­sítani lehetne. Meggondolandó az is, hogy a kényszerűségből lebontott házak helyén fontos-e újat építeni, s nem lehetne-e ott kisebb parkot létesíteni. Ez­zel kapcsolatban tették szóvá a Rákóczi út 41-es ház ügyét.' Az épületet az ismert körülmé­nyek miatt le kell bontani. Mi lesz a helyén? Mivel erről még nem volt szó. nem lehetne-e itt is parkot létesíteni? Ehhez kap­csolódóan kisebb parkok lán­colatát lehetne kialakítani vé­gig a 6-os út átkelési szakasza mentén. Az ötletek egyetlen cél érdekében fogantak: a majda­ni zöldövezeten belül is minél nagyobb zöldfelületet kell lét­rehozni, mert csők így biztosít­ható a város megfelelő átszel- lőztetése, levegőjének cseréje A végrehajtó bizottság a vi­tában elhangzottak alapján úgy döntött, hogy a megváltozott követelményeknek megfelelően felül kell vizsgálni a hat éve ké­szült zöldövezeti tanulmányter­vet és utasította az építési és közlekedési, valamint a mező­gazdasági és élelmezésügyi osztályokat: dolgozzanak ki részletes' programot a város zöldterületének fejlesztésére, a megteendő intézkedésekre. Megtárgyalta ^és tudomásul vette a végrehajtó bizottság a XIV. Autójavító Vállalat tevé­kenységéről szóló jelentést, 1974 évre 58 millió forint út­felújítási hitel felhasználását engedélyezte és jóváhagyta az új kereskedelmi és szolgáltató egységek létesítéséről szóló előterjesztést. A Kertvárosban 6,7 millió forintos költséggel 1122 négyzetméternyi üzlettér létesül. A jelentkező üzemelte­tők 3,4 milliót átvállalnak a költségekből, s ennek fejében zöldségboltot, bádogos és ja­vítóműhelyt, GELKA-szervizt, szabóságot, fodrászatot nyit­nak. A Surányi Miklós úton épülő szolgáltatóházban cipő­bolt, fodrászat és háztartási gépjavító műhely lesz. A Sza- •ay András úti üzletsor 7,9 millió forintba kerül, s csak­nem ezer négyzetméternyi üz­lettérben ruházati bolt, ezer­mesterbolt, élelmiszerbolt, Pl- ÉRT mintabolt, fodrászat és írószerbolt lesz. Végezetül személyi kérdések­ben döntött a végrehajtó bi­zottság. A művelődésügyi osz­tály megbízott vezetőjévé ne­vezték ki június 1-i hatállyal Csorba Tivadart, aki eddig a Megyei Pártbizottságon közne­velési főelőadói munkakörben dolgozott. A kinevezést a kö­vetkező tanácsülésnek kell jó­váhagynia és véglegesítenie. Dr. Ásvány Lajost, az 1. kerü­leti tanácshivatal elnökhelyet­tesét ebből a tisztségéből fel­mentették és a Városi Tanács elnökének referensévé nevezték ki. Dr. Szlovák Tibort, az I. ke­rületi és dr. Sómorjai Miklós­áét, a III. kerületi tanácshiva­tal igazgatási osztályvezetőjét | — e megbízatásuk érintetlenül hagyásával — a tanácshivata­lok elnökhelyetteseivé nevezték ki. Ilszodaavatas az iskoiapincében A három kislány az ünneplő közönség szeme láttára vetette magát a vízbe, persze fürdő­ruhában — lehet-e ennél talá- lálábban egy uszodát avatni? A Karikás Frigyes utcai isko­lában tegnap délután Wieder Béla, Pécs Város Tanácsának elnöke adta át a város első általános iskolai tanmedencéjét * ' A tanmedence építésének gondolata két esztendeje me­rült fél az egyik szülői értekez­leten. Először úgy gondolták, hogy egy külön épület ad ott­hont majd a medencének, de ez igen költséges vállalkozás­nak bizonyult. Ekkor született áz ötlet: a pince helyén ala­kítják ki 0 tanmedencét. Az is­kola segítségére volt a tanács, a társadalmi szervek, a válla­latok és a szülők. A Városi Ta­nács és az MTS Megyei Taná­csa 200—200 ezer, a Mecseki Ércbányászati Vállalat pedig 10Ö ezer forintot ajánlott fel az uszoda építéséhez. A hiányzó forintok a társadalmi munkában testesültek meg. A MÉV tervezöcsoportja ké­szítette el az uszoda terveit, természetesen társadalmi mun­kában. A bontás, illetve az épí­tés tavaly szeptemberben kez­dődött. A szülők 500, az iskola tanulói 300, a tantestület pedig 150 társadalmi munkaórával járultak hozzá az építéshez. A medence létrehozását szívügyük­nek tekintették a szocialista brigádok is: a MÉV III. sz. bá­nyaüzeme és a Sütőipari Vál­lalót szocialista brigádjai na­pokig dolgoztak az építkezésen. Az 506-os Szakmunkásképző In­tézet tanárai és diákjai is ki­vették részüket a munkában. Az önként felajánlott, lelki- ismeretes munka meghozta gyü­mölcsét, — az új tanmedencét bizonyára minden iskola szíve­sen elfogadná. A faiak világos­kék csempeborítást kaptak, a terem padlózatát kék és fehér metlahi-lappal fedték be, a 12.5 méterszer 5.5 méteres me­dencében a víz hőmérséklete átlag 25 fok. A leány- és fiú­öltözők melegpadlósak. Ormai Ferenc, az iskola igaz­gatója elmondta, hogy a mini „vízipargdicsom" biztosítja majd a Karikás utcai iskola, valamint Pécs három másik sporttagozatos iskolája első osztályosainak kötelező 45 órás úszáoktatását. * A tanmedence felavatása nemcsak a Korikás utcai iskola életében jelentős esemény, ha­nem a vízisport oktatását szol­gáló létesítményekben igen sze­gény Pécs életében is. Evek óta többszáz gyermek látogatja a Tanárképző Főiskola fedett uszodáját. Persze ez az uszoda képtelen megoldani a tanulók úszóoktatását, pedig az uszo­da „csodákra képes". Egy pél­da: dr. Szigeti Lajos, a Pécsi Tanárképző Főiskola testneve­lési tanszékének docense fel­mérést végzett a Gyakorló Is­kola 64, 7—10 éves korú nap­közis tanulói között. A gyerekek 90.7 százaléka nem mert bele- ugrani a mélyvízbe, 54.8 száza­lékuk a térdigérő vízben sem vállalkozott arra, hogy egylábon megálljon. Hathetes úszótan­folyam után a gyerekek 93-3 százaléka tanult meg úszni ... — Csak elismeréssel tudok szólni a Karikás utcai iskola kezdeményezéséről — mondta dr. Szigeti Lajos. — Vélemé­nyem szerint hasonló tanme­dencét lehetne létrehozni a me- szesi iskolában, a Köztársaság téri iskolában és természetesen minden újonnan épülő oktatási objektumban. Bízom abban, hogy a tanmedence üzembe­lépésével megszűnik a mi fe­dettuszodánkban a zsúfoltság. Kívánom, hogy az új tanmeden­cében az üzemeltetéssel ne legyen probléma. * Vajon háborítatlanul szolgál­ja-e majd a város első tan­medencéje az úszóoktatást? Korhecz József, a Pécsi Viz­es Csatornaművek fürdőüzem vezetője; — A vízművek a kezdemé­nyezést igen hasznosnak tartja és követendő példának. Remél­jük, hogy a tanmedence víz­ellátásában fennakadás nem lesz. Dr. Steiner József, a Megyei KÖJÁL főorvosa: — Bízunk abban, hogy az is­kola biztosítani tudja a meden­cében az előirt vízminőséget... * Végül a tanmedence avatá­sára kiadott ünnepi „iskolai újságból”, a Víztükörből Grandi Bella, 5. osztályos tanuló nyi­latkozatát idézem: — Ha táborba megyünk, ta­náraink nyugodtabban enged­nek el bennünket csónakázni, fürödni, hg tudják, hogy mind­nyájan jól úszunk. Ehhez csak annyit; ez eset­ben o szülők is nyugodtobbak lesznek! (Mécs) BNV ’73 Különleges termékek mindennapi életünkhöz Nem lehet kétséges: hóna­pok kérdése csupán, s világí­tó lábú gyerekek járkálnak majd az esti utcákon. A Budapesti Harisnyagyár bemutatójának kétségtelenül a legnagyobb sztárja a vásárdíj­jal jutalmazott floureszkáló gyermekharisnya. Az állandóan szaporodó gyermekbalesetek késztették a tervezőket arra, hogy élénk, messziről is jól lát­ható fényvisszaverő hatású, vi­lágító harisnyákat kísérletezze­nek ki, amelyek rövidesen kap­hatók is lesznek a boltokban. • Ugyancsak az édesanyáknak, háziasszonyoknak, általában a „második műszakban" gyötrő­dő asszonyoknak egy jó hír, il­letve egy kitűnő új termék: a , Hajdúsági Iparművek centrifu­gával kombinált automata mo­sógépe, s a fürdőszobai ruha­szárító. A magyar bőripar legna­gyobb gyárai számos új termék­kel jöttek az idei vásárra, Pécs is elhozta újabb meglepetését. A nyolc színben gyártott sertés cipő velúr vízhatlanított kivitel­ben is készül. A simontornyaiak legérdekesebb terméke a Luna. Puha, préselt, lakkozott felső­bőr, különleges csizmák és di­vatcipók gyártására kitűnően al­kalmas, de igen sokféle díszmű­árut is készítenek belőle, a gyár bútor-bőrei is nagy ér­deklődésre tarthatnak számot, meggyőződésünk, hogy néhány esztendőn belül számtalan la­kásban láthatjuk az ezekkel a bőrökkel bevont bútorokat. A brüsszeli világkiállításon mutatta be Szilágyi István fő­mérnök találmányát: üveggyár« tyát. Az érdekes, s az autósok számára rendkívül hasznos ta­lálmány azóta bejárta a vilá­got, a találmányt a magyar ál­lam eladta egy angol cégnek, amely Szilágyi István szemé­lyes irányításával kísérletezte ki a „Colortune" elnevezésű üveg­gyertyát. Segítségével házilag is mindenki beállíthatja motor­ját a legoptimálisabb hatás­fokra és az adottságokhoz ké­pest legkisebb légszennyezes- re. Az üveggyertya láthatóvá teszi a hengerekben lejátszó­dó, a robbanással járó fényje­lenségeket. A Kőbányai kiállí­táson bemutatott, nagyszerű találmány hazai elterjedése a tisztább levegővel is mérhető lesz. Végezetül néhány „hideg’* számot. Magyarországon ma már minden száz családból 58 rendelkezik hűtőszekrénnyel, 15 esztendeje a forró nyári napo­kon csak abban reményked­hettünk, hogy egyszer majd csak építenek jéggyárakat is. Nos, Jászberényben építettek. fiz első esztendőben még csak háromezret gyártottak, s min­denki kétségbevonta, hogy me­rész terveik — miszerint évente húszezret kívántak akkor még gyártani — megvalósulnak. Az éppen 20 esztendős vállalat rá­cáfolt a kételkedőkre, s ma már évente háromszáznyolcvanezer gép hagyja el a Jászság főváro­sát. A termék kétségkívül világ- színvonalú, hiszen Európa szá­mos országába exportáljuk, s másfél millió magyar csalód is ezt tanúsítja. L J. A Helikonról ielentiük Ma délután ünnepi felvonulás, este tűzijáték Jól helytállnak a baranyaiak (Munkatársunk telexjelentése:) Tegnap, május 25-én a kö­zelgő ünnepi könyvhét jegyé­ben mondott ünnepi beszédet Simon István Kossuth-díjos köl­tő a Petőfi filmszínházban. Itt rendezték meg a vers és pró­zamondók vetélkedőjét. Ezen a baranyaiak közül még csak hárman indultak, többségük szombaton, vagyis ma szerepel. Zongora szólistáink Csizmadia Éva, Éliás Márta, Szabó Sán­dor és Szabó Zoltán a párt­székház nagytermében remekel­tek. A diákszínpadok bemuta­tóján a pécsi 500-as Szakmun­kásképző Intézet együttese Saint-Exupery művét, A kis her­ceget adta elő. A Balatoni Múzeum oszlop­csarnokában az énekkarok, ka­marakórusok számai csendültek fel. A siklósi Táncsics Mihály Gimnázium női karának ének­lését a hajlékony, lírai hangvé­tel jellemezte. A Leöwey női kórusának műsora szintén igé­nyes volt. A vonós, fúvós és gi­tár hangszerszólisták is tudásuk legjavát adták az Agrártudo­mányi Egyetem dísztermében. A baranyaiak klubjában a Mecsek Fotóklub és o Tám László vezette szakkör képei mutatják be megyénket. Klu­bunkban a Bóbita Bábegyüttes is műsort ad a program szerint. Ma, szombaton, a vers- és prózamondók, az énekkarok, a kamarakórusok, valamint a né- pi-tánccsoportok versenyeznek. Délután az ünnepi felvonulás egyik színfoltja a menet-tánc lesz. Este ifjúsági karneválon szórakoznak a helikonosok és gyönyörködnek a Balöton- parti tűzijátékban. Csuti János Nyolcvanötén életüket vesztették Villamos-balesetek a háztartásban és iparban Flalólos áramütés ért nemré­giben egy több gyermekes pécsi családapát, aki a nyirkos földön mezítláb állva szerelte a villanyt az épülő családi házában. A tragédiáról lapunk is beszámolt. Sajnos naponta történnek elekt­romos áram okozta balesetek. Ennek egyik oka, hogy megsok­szorozódtak a villamos háztartá­si gépek, és a háziasszonyok semmibe véve biztonságukat megtoldják a hibás csatlakozó­kat, o férjek pedig házilag „fe­jelik” meg a kiolvadt biztosíté­kokat. Nagyon sokan kellő szak- kéozettség nélkül szerelik a rá­dió és televízió készülékeket. Nem kevés a száma azoknak sem, akik külföldről hoznak be olcsó elektromos kisgépeket, amelyek nem telelnek meg a legelemibb — hazánkban elő­írt — érintésvédelmi feltételek­nek sem. Elektromos háztartási balesetet 1972-ben több mint százan szenvedtek, ezek közül csaknem negyvenen életüket vesztették. Súlyos a helyzet az iparban is. A villamos biztonságtechnikai előírások megszegése miatt az elmúlt évben 396 embert ért baleset, ebből 85 halálos ki­menetelű volt. Az Állami Ener­giafelügyelet által kivizsgált vil­lamos balesetek okairól és ta­nulságairól, eredményeiről szá­molt be Kovács Pál László, az Állami Energiafelügyelet Villa­mos Biztonságtechnikai osztá­lyának vezetője tegnap Pécsett, az MTESZ-ben. Amint gz anké- ton elhangzott, szigorúbban kell ellenőrizni a balesetelhárítási oktatásokat, hogy azok ne csak formálisak legyének. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents