Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-25 / 132. szám

1973. május 25. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Váljanak közkinccsé a jó vezetési tapasztalatok! A kukorica lekerült a dombról. Mohács iparért talpal Art szinte már szükségtelen is hangsúlyozni, hogy ez nem üzemi öncél, mivelhogy eléré­se népgazdasági szükségletek­nek — az adott gazdaságtól el­várt színvonalon történő - ki­elégítésével lehetséges. Ez így van rendjén. Az adott üzem pedig — nem kevés van ilyén — egy kedve­zőtlen adottságú közös gazda­ság a bükkösdi Rákóczi Ter­melőszövetkezet. Földjeink 9 aranykorona ér­tékűek, 2770 hektár közös terü­let átlagában. Az alacsony aranykorona értékben nem is annyira a föld termőképessé­ge fejeződik ki, hanem inkább a tagoltság, eróziónak kitett domborzat, a költségesebb mű- velhetőség, az erdők közé éke­lődött kedvezőtlen mikroklímá- jú szántók, és a művelési ágak jelenlegi aránya, amelyet álla­mi segítség híján, saját erőből mindezideig nem sikerült meg­változtatni. Ez még az elkövet­kező évek programja. A normális gépi költséggel művelhető területek, a talajvi­szonyoknak megfelelően alkal­mazott agrotechnikai módsze­rekkel jóval magasabb termést ) adnak több esztendő átlagá- , ban, mint amilyen az aranyko- j róna értékük után várható len- j ne. Ez is_bizonyítja, hogy első­sorban nem a földminőség a kedvezőtlen adottság forrása, mert ezen célszerű használattal, r-egfelelően alkalmazott agro­technikával évről évre javíta­ni lehet. Kedvező változások A művelési ágak szerkezete, amely a kisüzemi gazdálkodás kereteinek és módszereinek tö­kéletesen megfelelt évtizedeken át — hiszen azért is alakultak így - a nagyüzemi ok- és cél­szerű földhasználat legfőbb gát­ja lett. Az 1972. évi zártkertrendezés enyhített a helyzeten, de a táb­lákat alkotó területek átváltoz­tatása — vízrendezéssel és komplex meliorációvál egybe­kötve — a megfelelő művelési agba, több évet vesz igénybe. Ez a munka állami segítséggel — a tervek szerint — 1974. év­ben kezdődik, így ez már be­látható közelségben van. Addig is a kínálkozó lehető­ségeket kihasználva, évről év­re — az agrotechnika javítá­sán túl -, kedvező hatású vál­toztatásokra törekedtünk a ter­melésszerkezetben, a vetésszer­kezetben, a munkaszervezés­ben. Ezzel mérsékeltük a ked­vezőtlen adottság jövedelem- csökkentő hatásait és előkészí­tettük a megvalósítandó műve­lési ág rendezését, komp.ex meliorációt és a jövőbeni ter­melésstruktúrát. Fontosnak bizonyult a változ­tatások sorrendisége. Elsősorban a termelésszerkezetben hajtot­tunk végre egyszerűsítéseket az egycsapásra át nem formálható Pályázatot hirdetünk a M5-8* Komló, Zriny! utcában üzemelő ZOLDSÉG-GYUMOLCSBOLTUNK VEZETŐI ÉS VEZETÖHELYETTESI MUNYA^O^EÍNEK BETÖLTÉSÉRE. Kereskedői szakképesítéssel, avakorlo*tal és tiszta erkölcsi bfTOnyitvónnvol rendelkező személyek jelentkezését várjuk lehetőleg komlói lakással rendelkezők. A pályázatokat írásban kérjük beadni a MÉK Központ személyzeti vezetőjének: Cim: Kaposvár, Noszlopi Gáspár u. 12, körülmények figyelembevételé­vel. Tekintettel voltunk a műsza­ki fejlesztés és foglalkoztatási igény összhangjára is. Ehhez igazítottuk az épület, gépi és technológiai beruházás prog­ramját is. Vetésszerkezet és talajvédelem A termelésszerkezeten belül a vetésszerkezet egyszerűsítésénél célul tűztük ki azt is, hogy mi­nél inkább megakadályozzuk o csapadék lefolyása okozta ta­lajpusztulást és ezzel megvaló­sítsuk az elemi talajvédelmet. A területünk fele, mintegy 800 hektár fennsíkos, enyhe dé­li lejtéssel. A másik fele erősen dombos tömbökből áll, melyek sok helyen 12—15 százalékos lejtőkbe futnak le. Az 50—100 hektáros tömböket, erdők szige­telik el egymástól. Ez a jelen­legi szántóterület képe. A talajvédelem szempontjain kívül a jelenlegi termelői ára­kat, és állami kedvezményeket számbavéve, a lehetséges meg­oldások közül a következő 5 kultúrás területhasznosítást ítél­tük meg a legjövedelmezőbb­nek: kukorica (közös 600 ha, háztáji 100 ha) 700 hektár, ga­bona (őszi 350 ha, tavaszi 50 ha) 400 hektár, ipari növény (borsó 50 ha, repce 70 ha) 120 hektár, pillangós (takarmány 200 ha, mag 50 ha) 250 hektár, egynyári tömegtakarmány 100 hektár. A kukorica teljes területe a sík fekvésű táblákat foglalja el; 80 százalékban monokultúrában. A többi négy növény pedig a dombos (hegyes) részeken vált­va egymást az év nagyrészében fedi a talajt, amely önmagában is jelentős védelmet nyújt az eróziós károk ellen. Nem utolsó szempont az erdők miatt az sem, hogy e növények vadkár­érzékenysége kisebb. Hátrányt jelenthetne viszont abból a szempontból, hogy így gabonából például kiugróan magas terméseredményt elérni nem tudtunk, hiszen a legrosz- szabb minőségű és a legnehe­zebben betakarítható táblába vetjük évről évre. Hogy mégis közepesnek mondható hektáron­kénti 28—30 mázsa körüli ter­mést takarítunk be több év át­lagában, annak eayik oka a ked­vező hatású előnövény. Növekvő hozamok A fent leírt szempontok sze­rint megvalósított növényátren­dezés és vetésszerkezet egysze­rűsítés igen jelentős bruttóter­melésnövekedést és költségszint javulást hozott. Két egymást kö­vető három év átlagát összeha­sonlítva szembetűnő a növeke­dés: A mohácsi vegyesipari új gyártócsarnokai Ámíg egy licenszből lesz valami 1966—1968 1969—1971 növ. %-a Kukorica 32,1 q/ha 51,8 q/ha 61% Búza 22,4 „ 28,0 „ 25% Lucerna 24.0 „ 50,4 „ 110% Borsó 13,4 „ 17,0 „ 27% E négy kultúránál az egysze­hozammal fizet. Nőtt az átlag­rüsítés folytán némi területvál­termés búzából is, így a mint­tozós is beállott. A kukorica te­egy 25 százalékos területcsök­rülete növekedett a búza rovó­kentés mellett az össztermés­sár a. Ez a változás kedvezően hatptt mind a - bruttó termelés, mind a jövedelem növekedésére. A növények átrendezése pedig a kétféle domborzati adottságú területen egészen szembetűnő eredménnyel járt. Azzal, hogy a kukorica lekerült a dombról, a termőterület növekedése ellené­re is 61 százalékkal nagyobb mennyiség lényegében változat­lan, * A Termelőszövetkezetek Orszáqos Tanácsa és a Központi Sajtószolgálat munka- és üzemszervezési pályázatán díjazott tanulmány második részét holnapi számunkban közöljük. Gergely László, a bükkösdi Rákóczi Tsz főág rónám usa Az a bajunk nekünk, oly öregurasan vesszük át az élenjáró technikát, hogy mire elkezdünk mondjuk nagykabátokat gyártani, már rég kiskabátban jár a világ. A Mohácsi Vegyesipari Vállalat a nyugatnémet Klöckner-Moeller cégtől két éve szeretné meg­vásárolni a villamos sincsatorna licenszét. Klöcknerék villamos síncsatornája magasházak és üzemcsarnokok belső elektromos fő­vezetékeinek vitelére szolgál. Az benne az újszerű, hogy a sín- csatornából bárhol leágaztatható a vezeték, nem kell a falakat vésni. Kereslet volna rá, gyártani kellene. A mohácsiak akarják is, fejlesztési alap híján azonban nem tudják megvásárolni a ticenszet. Elkezdtek támogatásért kilincselni. Ennek filmjét pergetjük most le. A nyugatnémetek elégedettek voltak A tervek „csúszása“ miatt késik az építkezés kezdése Hogyan tovább, Fémipari? Pécs iparról álmodik, a vá­ros azt szeretné, ha néhány bu­dapesti nagyvállalat gyáregysé­get telepítene a Mecsek-oljá- ra, vagy kioperálna az itte­ni vállalatokkal. A témával kapcsolatban korábbon már részletesen foglalkoztunk o Pé­csi Fémipari Vállalat elképze­léseivel és azokkal a tárgya'ó- sokkal, amelyet a vállalat az Egyesült Villamos és Vákuum- technikai Részvénytársasággal folytatott eqy esetleges koo­perációról. Ezek a tárgyalások azért is voltak érdekesek, mert a Fémipari Vállalat kitelepíti 2-es Számú telephelyét a vá­rosból, György-aknán új üzem­csarnokot és raktárot építenek. Mivel munkáskéz és szakérte­lem rendelkezésre áll, magától értetődő a törekvés, az új üzemcsarnokban lehetőleg ér­tékes termékeket állítsanak elő. Nos, egyelőre nem sikerült ilyen kooperációt létrehozni. Közben már el kellett volno kezdődnie az új üzemcsarnok építésének. Késtek azonban a tervek, s így a Dunaújvárosi Állami Építőipari Vállalat le­mondott a munkáról, A késé? mintegy negyedéves csúszást okozott, az új üzemcsarnok te­hát már semmiképpen nem ké­szülhet el az év szeptemberé­re, ahogyan eredetileg képzel­ték. A munkát most a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat vállalta el, úgy néz ki, június elsejével megkezdik az építkezést. Ami tőle tellett, a Fémipari is megtette a magá­ét, 'jelentős földmunkálatokat végzett a helyszínen, hogy ezzel is könnyítsen az építők dol­gán. így minden reményük megvan arra, hogy még az idén tető alá kerül az új üzem­csarnok, ha a gépek beszere­lése át is ■ húzódik a követke­ző esztendőre. A Fémipari Vállalat termé­szetesen ekezútán sem mondott le egy esetleges kooperációból j j valamelyik budapesti vállalat- j ; tál. Ebben oz ügyben még to- j vábbi tárgyalásokat folytatnak. A Mohácsi Vegyesipari Vál­lalat vezetői kereken két évvel ezelőtt, a Budapesti Nemzet­közi Vásáron találkoztak elő­ször Klöcknerékkel, Felvetették, megvásárolnák a céq villamos síncsatornáinak gyártási jogát. Készítenek ugyan ilyesmit ná­lunk is, használhatóságuk azon­ban messze alatta marad az övékének. Esetleg a kooperá­ció is szóba jöhet, Mohács munkával fizetne. A németek először húzódoztak, később .hajlandóságot mutattak, azzal a feltétellel,, hogy először lát­ni szeretnék a mohácsi üzerriet. Klöcknerék meg is jelentek Mo­hácson, megnéztek mindent és elégedettek voltak a látottak­kal. Nem véletlenül. A Vegyes­ipari Vállalat vállalkozó kedvű vezetői 1967-ben új profilba vágtak bele. Felhúztak két ko­moly üzemcsarnokot, ahol az idén már 25 millió forint érté­kű villamos kapcsolóbeiende- zést szerelnek össze, Ebből a maguk által továbbfejlesztett termékből eddiq mintegy száz­millió forint értéknyit építettek be az orszáq különböző létesít­ményeibe, a csepeli stadiontól a Hotel Intercontinentalig. Ren­delkeznek tehát megfelelő tech­nikai és szakmai alappal, ezen­felül utánpótlással is, hiszen ott a tanműhelyük, negyven ipari­tanulóval. Induláskor eqyetlen felhő sem mutatkozott. A mohácsiak még a cég Köln melletti gyárában is megfordultak, s a németek Bűzfelhők Mecsekalján A hányingert keltő bűz nem menetrendszerűen érkezik Terjedését o szél iránya és sebessége határozza meg. Ilyenkor becsukjuk az abla­kokat és időnként kiszago­lunk. Régóta érezzük, hol jobban, hol pedig kevésbé, de néhány hónop óta szin­te elviselhetetlen. A bűz oka? A Megyeri úti szennyvíztelep o góc. Ki gon­dolt arra, hogy hat évvel a telep rekonstrukciója után az előülepítők és biológiai tisz­títók nem győzik feldolgozni az ide érkező szennyvizet? A telep naponta 35 000—40 000 köbméter szennyvizet fogad, mely a tervezett kapacitás kétszerese. Ez az egyik ok. A másik pedig az, hogy 1972 ősze óta nem ütemeinek az üzem rothasztó berendezései. így naponta átlagosan 350 köbméter iszap kerül a telep n-'ugati részén lévő területre Ma már közel öt hektáron te­rül el a szerves anyaggal te­lített iszap, mennyisége pedig legalább 60 000 köbméter (!) A Vízmű a Talajerőgazdál­kodási Vállalatot hibáztatja, hogy hónapok óta nem dol­gozza fel komposzttá az isza­pot. De addig is, amíg bűn­bak kerestetik, végsösoron minden marod a régiben, hiszen az ügyben eddig nem történt hathatós intézkedés. Elképzelések ugyan vannak a gondok orvoslására. de a végleges megoldáshoz leg­alább két év szükséges, Ugyanis a malomi völgyben kívánja megoldani a Vízmű a későbbiek folyamán az iszapkezelést. Ügy hírlik, hogy a hét vé­gén találkoznak az érdekelt szakemberek ez ügyben. Re­méljük megegyezés is szüle­tik, szoros megvalósítási ha­táridővel. S. Gy. mindenben készségesnek mutat­koztak. Megkérték őket például arra, segítsenek a beruházás előkészítésénél, nézzenek kö­rül és kérjenek árajánlatokat a külföldi qépgyártóktól. Rövid idő leforgása alatt megkapták a beszerzendő gépek listáját a beszerzési forrásokkal egyetem­ben. Ügy nézett ki, 12 millió­ba kerül a beruházás. Ezt so- kallották. A mohácsiak végig­bogarászták a listát, s rájöttek hq egyes gépeket a szocialista országokból . vásárolnak meg, lényegesen olcsóbban, akár öt­millió Ft-bői is megússzák. Mi­vel a vállalat fejlesztési alap­ját jó néhány évre előre le­kötötték, támogatás után kei­mt nézniük. HoSlponl után reménysugarak Mielőtt még a szerződést megkötötték volna a németek­kel, először tehát kikérték az érintett minisztériumok vélemé­nyét. Mind a felhasználó, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, mind pedia a pro­filgazda, a Kohó- és Gépipari Minisztérium biztatta őket:.amit akarnak, okos, ésszerű, célsze­rű, kell. Azt a. tanácsot kap­ták, vonják be az üavletbe a Budapesti Villamos Berendezés és Készülék Műveket, sőt később mén az 's felmerült, esetleg olvadjanak bele ebbe a vállalatba, legyenek a VBKM üzeme. Mohács ezt a lehetősé­get elvetette, mert — mint fo­galmaznak — nem akarták el­játszani a szeqény vidéki kis- öcs szerepét, Ezekután keres­ték meq és kértek anyaai tá­mogatást az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottságtól, Ott is biztatták őket, érdekes té­ma, készítsenek az egészről tanulmányt, A mohácsiak papírra is ve­tették elképzeléseiket. Az OMFB ezután összehívott egy szakértői bizottságot, s a vélemények meghallgatása után végül is nem szavazta meg a szükséges összeget. Azt Csak úqy melles­leg jegyezzük meq, az OMFB szakértői asztalánál a konkur­encia is ott ült és hallatta hangját, annak a cégnek a szakértőként meqhallqatott kéo- viselője. amely szintén szerette volna meqszereznj Klöcknerék licenszét. Na, mindeqy. így állt az üqy eqészen idáig, s a mo­hácsiak már teljesen belefá- sultak. Hanem most ismét meg­csillant a reménysugár, $ úgy tűnik, mégsem lesz kidobott pénz az a kétszázezer forint, amit erre a témára eddia rá­költöttek. A Külkereskedelmi Minisztérium meqad'a a Hélvt a Fcensz meavásárlására. Meakezdődhet tehát ismét a talpalós o támogatás megszer­zéséért. Ha sikerül bebizonyí­taniuk a mohácsiaknak, hogy a villamos sincsatornákra csak­ugyan olyan nagy kereslet mu­tatkozik, akkor az OMFB min­den bizonnyal kinyitja a pénz- tá rcáját. Vegyesipari Klöckner? Az idő sürget, ónnál is in­kább, mert a lengyelek is je­lentkeztek Klöckneréknél, meg­vásárolnák a licenszet. Klöck­nerék azonban tisztességes üz­letfelek, eddig vártak, hiszen köti őket a szerződés Mohács­hoz, a végtolenségiq azonban nyilván nem várhatnak, Nekik azért sürgős a partner, mert a licensz eladása esetén jelentő­sen bővíthetnék termelésüket és exportjukat, ugyanis ők szállí­tanák a Mohácson gyárott sin- csatornákhoz a műanyag le­ágazó szekrényeket. Ök maguk azért nem vállalkoznak a villa­mos sincsatornák gyártására, mert rendkívül munkoigépjigs (magas munkabérek!), ellenben a műanyaq szekrények előállí­tását teljesen gépesítették, itt nagy kapacitásokat hoztak lét­re, amelyet közel sem tudnak kihasználni. Szükségük van te­hát, kooperációs partnerre, ez esetben naqy sorozatokat tud­nának gyártani. Még arra is hajlandók, hogy a licensz díját mérsékeljék, attól függően, hogy Mohács milyen gyorsan és mi­lyen mértékben futtatná fel a termelést. A termék hasznosságát nem lehet elvitatni. Feleslegessé te­szi a hagyományos, tegyük hoz­zá, nehézkes villanyszerelést, tehermentesítené a szerelőipart Felhasználható magasházak­ban, a könnyű- és az élelmi­szeripari üzemek rekonstrukció- 'ánál, de még nagyobb fantá­ziát látnak benne a könnyű- szerkezetes építkezéseknél, A mohácsiaknak már most volno megrendelésük, a belföld is ér­dekelt, de ott van az egész szocialista piac is. Arról nem is beszélve, ha oz ügylet létre­jön, ez további kooperációs tár­gyalások elindítója lehet, még az sem elképzelhetetlen, hogy a németek befektetnek Mohá­cson, s felkerül az ő névtáb­lájuk is: Vegyesipari Klöckner, Mohács tehát értékes iparral aazdagodhatna. Kezdetben in­dulhatnának ötven-hatvan fő­vel, később akár. félezren is foglalkozhatnának a villamos sincsatornák qyártásával, A mó­dunk részéről nagyon reméljük, hogy íqv is lesz. Miklósvóri Zoltán Új szénbánya A Tatabányai Szénbányák Somlyói bányaüzeme a Fejér me­gyei Nagyegyháza mellett, Csor- dakuton új bányát nyitott, A márciusban megkezdett terep- rendezés, valamint a két táró kihajtása után csütörtökön ér­ték el a szénréteget 100, illetve 150 méteres vágattal. A tervek szerint 1974 tavaszán érik el a szénmezö magasabban fekvő részét és megindítják az első gépesített frontfejtést. A Nagyegyházától a Pest me- enae- gyei Zsámbékig húzódó szén­mező mintegy 16 millió tonna, 4200—4500 kalóriás szénvagyon» nal rendelkezik. » Minden út Rómába vezet.. Ez az évezredes — immár — közhely lehetne a mottója sokrétű tevékenységünk céljának. Mert a szövetkezetben a munkánkat sokféleképpen szervezhetjük, külön­böző megoldásokat alkalmazhatunk, de a végcélja mindennek — a termelés fejlesztésével, a jobb gazdálkodással — a tagok jöve­delmi színvonalának, jólétének növelése.

Next

/
Thumbnails
Contents