Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-24 / 131. szám

1973. mójus 24, DUNÁNTÚLI NAPIÖ Legtöbben városfejlesztési kérdésekről beszéltek Négyszázhuszonhárom szigetvári jav Beszélgetés Tmusz Jánossal, a Városi Tanács elnökével Alkalmas lesz a földgáz fogadására is Szigetvár 7662 választópolgá­rából 1400-an vettek részt jelö- lögyüléseken, 281 felszólaló 522 témával jelentkezett, ebből 423 volt a közérdekű bejelentések, javaslatok száma. 292 bejelentés városfejlesztési kérdésekkel kap­csolatban hangzott el, 25—25 javaslat az egészségügyi, illetve a kereskedelmi ellátásról, 44 a közlekedésről, 13 a kulturális intézmények működéséről, 21 a házkezelésről szólt, s csupán 8 egyéni panasz merült fel. Egyet­len bejelentés sem hangzott el viszont a szolgáltató tevékeny­ségről, vagy a tanácsi munká­ról. Érdemes megjegyezni, hogy o két év előtti jelölőgyűléseken „mindössze” 247 bejelentést tet­tek, s az is figyelemreméltó, hogy leginkább az út, járda, csatorna építéssel és a közleke­dés helyzetével foglalkozó beje­lentések száma emelkedett. Mindenki választ kap A sok javaslat, bejelentés tanulmányozása hasznos tapasz, tálatokkal járt Szigetvárott is. Erről beszélgettünk Tinusz János­sal, a Városi Tanács elnökével, akitől először az iránt érdeklőd­tünk, hogy a jelölőgyűlési javas­lótok előzetes értékelése milyen megállapításokat hozott? — Több olyan javaslat hang­zott el, ami már 1971-ben is szóba került — mondta a ta­nácselnök. — Ezek megoldásra váró terveink között szerepelnek. Ilyen például a Kárpátok útjá­nak felújítása, amit a közeljövő­ben megkezdünk és az ötödik ötéves tervben be is akarunk fejezni. A javaslatok 20—25 szá­zaléka olyan volt, amiben azon­nal lehet intézkedni, s ezek kö­zött is sok az olyan, ami nem jár anyagi következményekkel. A feldolgozásnál ezeket külön kezeljük, s a javaslattevők soron kívül megkapják az írásbeli vá­laszt. A többieket csak akkor tudjuk értesíteni, amikor a vég­rehajtó bizottság már állást fog­lalt a javaslatok besorolásánál. — Voltak-e teljesíthetetlen kérések? _ Szép számmal. Talán az összesnek 15—20 százaléka. Per. sze, a teljesíthetetlenséget úgy kell érteni, hogy belátható időn belül, esetleg a mostani ciklus­ban teljesíthetetlenek. Kérték például, hogy építsünk vízmüvet o zsibóti szőlőhegyen, vagy hogy ugyanott villamosítsunk. Kérték a Zsibót—Becefa közötti műút megépítését is. Elismerjük a kérések jogosságát, hiszen so­kan szeretnék ezáltal kényel­mesebbé tenni hétvégi pihené­süket. Mégis azt kell monda­nunk, hogy városunk anyagi lehetőségei sem most, sem a következő ötéves tervben nem teszik ezt lehetővé. Sokkal fon­tosabb lenne mihamarabb víz­zel ellátni az. Országút és a Táncsics Mihály utca közötti la­kóterületet. Az itt élők jogosan sürgették ezt a jelölőgyűléseken. Most azonban nem megy. Előbb a- város víztermelő kapa­citását kell növelnünk, s csak azután lehet a hálózat bővíté­sére gondolnunk. Autóbusz-tarifa — belefáradtunk már... — És megoldhatatlan kérések hangzottak-e el? — Ha olyanra gondol, ami, kívül esik a mi hatáskörünkön, akkor azt mondhatom, hogy volt. Az autóbusz-tarifa ügye. Régi téma ez, mind többen ve­tik fel és nincs már fórum Szi­getvárott, ahol ne kerülne ez szóba. Város vagyunk, s a he­lyi közlekedésben mégsincs vá­rosi díjazás. Sérelmesnek tartot­ták ezt választópolgáraink 1971- ben is és vitatták most is a helyi közlekedésben alkalmazott távolsági díjszabás jogosságát. Nem értik a KPM és Volán 'el­zárkózását a kérés teljesítése elől, amikor a DÉDASZ például várossá nyilvánításunkkor kérés nélkül vezette be a városi díj­szabást. Ugyanezt vártuk — és várjuk most is — a Volántól. Úgy látszik, hiába. Már bele­fáradtunk a huzavonába . . — A közérdekű bejelentések számának növekedéséből mi­lyen következtetésre jutott o tanács? — A közérdekű bejelentése­ket úgy soroljuk, hogy a leg­égetőbbeket kiemeljük, s ezek­nek elsőbbséget biztosítunk. Az az elhatározásunk, hogy min­den ciklusban minden választó- kerületben csinálunk valamit, hogy a tanácstag is, a testület is felmutathasson valamit a vá­lasztópolgárok előtt. A túlzott Ígéretektől természetesen tartóz­kodunk, mert a tanácstagi be­számolókon úgyis visszakérde­zik, s mi leszünk zavarban, ha nem tudunk érdemben válaszol­ni. Ez a szándékunk nem jelenti azt, hogy a lehetőségeinket el akarnánk aprózni. A nagyobb, az egész város érdekét szol- ; gáló munkákról ezután sem i mondunk le. Számítunk a lakosság segítségére — Ebben á szigetvári tanács is számit a lakosság közremű­ködésére . . . — Ez természetes. Jó példát adtak erre a már említett Or­szágút és Táncsics Mihály utca közötti területen lakók, akik je­lentős társadalmi munkát aján- 'ottak fel a tervezett járdaépítés meggyorsítására. A lakók vállal­kozása lehetővé teszi, hogy a járdaépítés a közeljövőben meg­induljon. Hasonló esetekben meggyorsíthatja egyes feladatok megoldását a lakosság társa­dalmi munkája. Ez közös érdeke minden szigetvárinak. ezért számít is rá a tanács— mond­ta a beszélgetés végén Tinusz János, a Szigetvári Városi To- nócs elnöke. H. I. Gázvezeték-fektetés a Perczel utcában Pécs legnagyobb közműberuházása: felújítják a gázvezeték-hálózatot Idén a belvárosf jövőre a nyugati városrészek Pécs belvárosának elavult ,— helyenként bizony már évszáza­dos — gázvezeték-hálózata fel­újítására összpontosítja erőit ezekben a hónapokban a Dél­dunántúli Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalat. Hetek óta folyik a munka a Janus Pannonius utcá­ban és a Perczel utcában, mind- j két helyen elérték a közelmúlt- j bon -a Széchenyi teret is, sőt a j Janus utcai vezetékkel hamaro- l san „betörnek” a Széchenyi tér- : re is. A szükségképpen elkerül- I hetetlen hálózatrekonstrukció az l érintett helyeken nehezebbé te­I szí a közlekedést; az pedig, ' hogy ezekben az utcákban ne­bénuljon meg a közlekedés, a Gázmű dolgát nehezíti. Sok olyan mellékmunkát kell elvé­gezni (földelszállítás, szemét­hordás stb.), amik ielentősen növelik a vezetéképítés költsé­geit. Az átlagosan 3 ezer forint­tal számított méterenkénti költ­ség a szűk belvárosi utcákban megközelíti a 4 ezer forintot. Javul a gázellátás Ez még csak ízelítő abból, amire a belvárosban fel kell ké­szülni a következő hónapokban. A Janus és a Perczel utcák után a Munkácsy Mihály, a Fürdő, a Lyceum, a Sörház, a Leonardo * 1 da Vinci utcákban kerül sor a vezeték rekonstrukciójára és ho más közmű-átépítésekkel sike­rül összehangolni, o Kossuth Lajos utcában is megkezdődik Olajkályha-javitás, szaktanácsadás Kéményseprők, szerszámostáskával Pénteken, 25-én fejeződik be a Baranya megyei Ké­ményseprő Vállalat és a Szekszárdi Vasipari Vállalat közösen szervezett olajkályha javító tanfolyama, amelyen harminc Baranya megyei ké­ményseprő vett részt. „Szerencsém lesz." Valljuk be, csaknem mindenkinek eszébe jut a babona, ha ké­ményseprőt lát. Magáról a szakmáról azonban vajmi ke­veset tudunk. Megyénkben mintegy 260 ezer kémény van, ebből 32 ezer ipari, közöttük 400 gyár-, vagy gyár-jellegű kémény. Ezek seprése, a kazánok tisz­títása csak egy része a mun­kának. A Baranya megyei Ké­ményseprő Vállalat szakem­berei adnak szakvéleményt az új épületek használatba­vételi engedélyéhez, gáz be­vezetéséhez, s az ő vélemé­nyük is döntő lehet a ké- ménytüzek, vagy a szénmo- noxid mérgezés vizsgálatánál. A jó kéményseprő egy ki­csit építész is. Ismernie kell a kéményépítés módjait, szabá­lyait, az építőanyag tulajdon­ságait. Nem nélkülözheti a tüzeléstechnikai ismereteket sem,' a tüzelőanyagtól az égés hatásfokáig. Milyen ké­ményhez milyen kályha, s ahhoz, milyen tüzelő a jó, hi­szen nemcsak akkor rossz ' a fűtés, ha kormos a kémény. Tévhit az, hogy a gáz , olaj-, távfűtés terjedésével Sorvadásnak indult ez a szak­ma. Egyik ellenbizonyíték, hogy az elmúlt hat évben Baranyában 60 ezerrel nőtt a kémények száma. A másik az, hogy az olajfűtés sem igé­nyel kevesebb munkát, mint a hagyományos. Sőt! Ahhoz, hogy az olajkályha űó hatás­fokkal fűtsön, soltkal több gondosságot igényel. Erre ketten vigyáznak külön-külön az olajkályha javító szakem­berek és a kéményseprők. S ha egyikük a maga szakmá­jában nem lelt a hiba oká­ra, hívni kell a másikat. Ez időveszteség, többlet-bosz- szankodás a fogyasztónak. A Kéményseprő Vállalat igaz­gatója, Varga Sándor szerint kis túlzással olyan ez, mint­ha a tévészerelő csak a ké­szülékkel foglalkozna, az an­tennával nem. Ezért kísérlik meg az új szolgáltatás be­vezetését. A tanfolyamon vég­zett szakemberek nemcsak karbantartással, javítással foglalkoznak, hanem a vá­sárláshoz is tanácsot ad­nak, hiszen az épület fekvésétől, a kémény mére­tétől is függ, hogy melyik a megfelelő típus. A kéményseprők hagyomá­nyos felszerelési tárgyai, a különböző kefék, kulcsok, ka- paró-vasak mellé nemsokára odakerül a szerszámos táska is. A szakma tudnivalói egyre gyarapodnak. A Baranya me­gyei Kéményseprő Vállalatnál úgy tűnik, ez nem okoz gon­dot. A kilencven fős szakem­ber gárda átlagos életkora aliq éri el a harmincöt évet K. Gy. a munka. Igaz, itt szakaszosan végzik a cserét, hiszen az üzle­tek áruellátását mindenképpen biztosítani kell. A belvárosi program természetesen csak egy része — mégpedig tekintélyes része — a városszerte folyó munkának, amire ebben az év­ben 24 millió forintot költ a Gázmű. Miért van erre szükség? Legfőképpen azért, mert a vá­rosban található mintegy 20 ki­lométernyi *öntöttvasvezeték-há- lózat erősen korlátozza a gáz­továbbítás lehetőségeit. Az amúgyis szűk keresztmetszetű csövek belsejében a közel év­százados használat során olyan vastag szennyeződés rakódott le, hogy az átmérő már alig éri el az eredeti egyharmadát. Ezeknek a vezetékeknek az el­helyezése sem felel meg a mai előírásoknak, hiszen legtöbbször a felszín közvetlen közelében vannak. A vezetékcsere a fo­gyasztónak azzal a közvetlen ha­szonnal jár, hogy az érintett te­rületen jelentősen javul a gáz­ellátás. Több fogyasztó bekap­csolását persze nem teheti le­hetővé, mivel ahhoz mór több gáz is kell. Új vezetékrendszerek A hosszú évekig tartó nagy- j arányú felújítási terv természe- i tesen nemcsak az öntöttvasból készült vezetékek cseréjét irá­nyozza elő. Ki kell cserélni a sok gondot okozó' mintegy 60 kilométernyi eternitcső-hálózatot is és új vezetékrendszereket kell kiépíteni a város általános gáz­ellátásának javítására. A Gáz­mű kidolgozta ennek a teljes menetrendjét és már az idei munkák is eszerint folynak. Ide tartozik például a Gázmű és a Balokány fürdő közötti tartalék- vezeték, amelynek első szaka­szát már építik, s ami elkészülte után a középnyomású körveze­ték része lesz. Program szerint jövőre nem nyúl a Gázmű a belvároshoz a Bajcsy-Zsilinszky út kivételével, ahol a felüljáró elkészülte után kerül sor a vezeték cseréjére. 1974-ben a város nyugati ré­szébe — Batsányi, Kürt, Xavér, Fogaras utcák, Köztársaság tér környéke — helyeződik át a vezetékcsere súlypontia és meg­kezdik a középnyomású gázve­zeték-rendszer építését a Kór­ház tér, Sallai utca, Szent Ist­ván tér, Esze Tamás utca, Land­ler Jenő út, Kodály Zoltán út térségében. Több százmilliós program A felsorolt utcák is sejtetik, hogy ez a munka nem csak mé­reteiben, hanem költségeiben is Pécs legnagyobb közműberuhá­zásai közé sorolható. Ebben qz ötéves tervben a Gázmű 112 millió forintot fordít a pécsi gázvezeték-hálózat felújítására, az ötödik ötéves tervben pedig mintegy 300 millió forint értékű munkát kíván végezni. A nagy­szabású proqram azonban még ezzel sem fejeződik be, egyes szakaszai áthúzódnak a hatodik ötéves terv időszakába is. A sokéves munkának fontos célja az is, hogy Pécs felújított gázvezeték-hálózata alkalmas legyen a földgáz fogadására is. Munkában a kiskörei vízlépcső Tiszalökig hajózható a Tisza A kiskörei vízlépcső jelentős változást hözott a Tisza borsodi szakaszán. A duzzasztástól a folyó szintje — az átlagos víz­álláshoz képest — mintegy há­rom métert emelkedett és Tisza­lökig hajózhatóvá vált. A duz­zasztás következtében már több mint másfél méter magas víz takarja a csaknem negyven ki­lométeres szakaszon — Ároktő és Tiszatqrján között — elhe­lyezkedő gázlókat. Ezeket eddig szinte minden évben költséges kotrással kellett mélyíteni, hogy biztosítsák az olcsó víziulaL.q követ szállító kismerülésű uszá­lyoknak. A gázlók most végleg eltűntek és az eddig „nehéz folyószakasz” a legkisebb víz­állásnál is biztonságosan hajóz­ható lett. Ezzel olcsó víziút ala­kult ki Csehszlovákia és az északi országrész, illetve az Al­föld között. Az URH-akció sikere Háromszoros forgalom az első héten Sláger a Sirius Újabb típusokkal bővül a választék — Június 16—17-én rendezik meg a VII. sárközi lakodalmas népünnepélyt — közölték a Mc csekvidéki Intézőbizottság Sár­köz—Gemenc területi bizottsá­gának a decsi tanácsházán szer­dán tartott ülésén. Félezernél több népdalénekes és népi tán- I cos vesz majd részt a lakodalmi | felvonuláson, vendégként eljön Jugoszláviából a gombosi népi együttes is. Az ülésen megtár­gyalták a gemenci erdő idegen­forgalmának fejlesztési' felada­tait is. Elfekvő készlet eddiq sem volt az URH vételére alkalmas rádiókból, május 15-e óta azon­ban néhány típus nevének hal­latára az eladók sajnálkozva tárják szét karjukat; Az URH akció egy hét alatt nem várt eredményt hozott — annak ellenére, hogy nincs ár- leszállítás. Igaz, hogy a hasz­nált, kifogástalan állapotban lévő rádiókat a Bizományi Áru­ház által megállapított áron átveszik, a jelek szerint még­sem ez az igazi vonzerő. Az újonnan vásárolt készülékekhez képest elenyészően csekély a becseréltek száma. Valószínűbb az, hogy a rádióelőfizetők igé­nye megnőtt a sokkal jobb vé­teli lehetőségeket biztosító URH iránt. A Titán Kereskedelmi Válla­latnál is ugyancsak megszapo­rodtak egy hét óta a tennivalók. Hétfőn például teherautóval si­ettek Székesfehérvárra, hogy minél előbb a boltokba kerül­jön az újonnan elkészült 100 darab Sirius táskarádió. Ez a típus egyébként a legnépsze­rűbb. 2550 forintért kapható, két URH sáv és a televízió hangjának vételére alkalmas. A Titán raktárából kifogyott, a Centrum Áruházban és a Me­csek Áruházban azonban még kapható. Raktáron van még az Orfeusz sztereo rádió 895Ö fo­rintért, az 1390 forintos Riviéra táskarádió, Róma névvel a 2100 forintos asztali rádió, valamint a bolgár gyártmányú Melódia asztali rádió 1600 forintért. A második negyedév során érkezik Bulgáriából a 2900 forintos, le­mezjátszós Akkord rádió. Eddig mintegy ötszáz URH sávos rá­diót szállítottak a kiskereskede­lemnek. A nagy keresletre való tekintettel az akció végéig csak Baranya megye boltjait lát­ják el. Háromszorosára nőtt a forga­lom a Centrum Áruház rádiós pultjánál is. Itt a választék a lengyel gyártmányú Dióra! ké­szülékkel is bővül, ennek nép­szerűsége a Siriuséval vetekszik. Nem panaszkodhat a forga­lomra a Baranya Kereskedelmi Vállalat sem. A Mecsek Áruház­ban, a Kossuth Lajos utcai és a Bem ufcai boltokban eqy hét alatt összesen 124 rádió talált gazdára. Egyedül a Mecsek Áru­házban negyvennyolcat adtak el, több mint háromszorosát oz előző hetek forgalmának. Érde­kes, hogy az új városrészben főleg táskarádiókat (Sirius, Ri­viera, Camping). a belvárosban inkább asztali készülékeket vá­sároltak. A MESZDV tájékoztatása sze­rint a megye községeiben is ugrásszerűen megnőtt az ér­deklődés, Bolyban például nem­csak az olcsóbb készülékek fogynak, hanem a közel kilenc­ezer forintos Orfeusz sztereo rádiót Is többen keresik. k V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents