Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-04 / 111. szám

1973. május 4. DUN ANTOLI NAPLÓ NDK—magyar barátsági gyűlés Komlón NDK—magyar barátsági qyű- lést rendeztek tegnap délután Komlón a Városi Tanács nagy­termében a május 3-tó| 10-ig tartó barátsági napok program- sorozatának megnyitójaként. A gyűlés mintegy 200 résztvevője körében megjelent Claus Plob- ner, az NDK budapesti kultu­rális és tájékoztató központjá­nak igazgatója, Sinku Pál, a Baranya megyei Pártbizottság munkatársa, dr. Bánki Nándor, a Mecseki Szénbányák Párt- bizottságának első titkára, a Városi Pártbizottsáq képvisele­tében Hartmann János osztály- vezető, továbbá Nagy Ferenc, a Városi Tanács elnökhelyette­se, Jazbinsek Vilmos, ország- gyűlési képviselő és Kiss István, a Hazafias Népfront Komló Városi Bizottságának elnöke. Dr. Bánki Nándor, a gyűlés előadója bevezetőjében utalt — Megyei műveltségi döntő. Május 6-án délelőtt 9 órakor kezdődik a Petőfi-műveltségi ve­télkedő megyei döntője Pécsett a József Attila Művelődési Ház­ban, A versenyt —, amelyen 15 csapat 75 fiatalja indul — a KISZ Baranya megyei Bizottsága rendezi. „Megismételték“ a Kossuiii-bányai tüzet Országos bemutató a György-aknán Bányatűz kísérleti bemutatót tartottak csütörtökön a Mecse­ki Szénbányák György-aknai kísérleti telepén. A rendkívül tanulságos, érdekes műszaki esemény annak a vizsgálatso­rozatnak az ismétlése volt, ame­lyet a Kerüleit Bányaműszaki Felügyelőség kezdeményezésé­re hajtottak végre, a múlt év szeptember 28-ón Kossuth-bá- nyán történt s hét ember életét követelő baleset tanulmányozá­sával kapcsolatban. A bemutatón részt vettek az érdekelt országos szervek, hatóságok, valamint a tűzveszélyes hazai szén-, érc- és bauxitbányák képviselői. A kísérletsorozat lényege, hogy a kutatótelep tűzvizsgáló tárójában speciálisan előkészí­tett vágattüzet idéztek elő olyan feltételek között, mint amilye­nek a súlyos üzemi baleset al­kalmával a Kossuth-bányai helyzetet jellemezhették. Célja a tűz kifejlődését kísérő folya­matok műszeres tanulmányozá­sa, továbbá a gyúlékony anya­gok — mint például az olaj, gumiheveder, szállítószalag — szerepének vizsgálata volt, a valóságos tűznél végbement fo­lyamatokat jól megközelítő kö­rülmények között. Máris nagyon hasznos és al­kalmazandó tanulsága a kísér­letnek, hogy a tűzveszélyes bá­nyákban rendkívül fontos az olaj elfolyásának megakadá­lyozása, illetve az elfolyt olaj azonnali feltakarítása, mert tűz esetén fokozott veszélyt jelent. Tanulságos volt a mentésszer­vezés és menekülésbiztosítás szempontjából is esetleges újabb bányatüzek esetében. arra, hogy május az egész vi­lágon a béke, a barátság és a szolidaritás hónapja s rövi­den összegezte azokat a világ- politikai eseményeket — köztük a délkelet-ázsiai helyzet rende­zését, az európai biztonsági rendszer megteremtése ügyében tett erőfeszítéseket — amelyek a népek összefogásának, a nemzetközi szolidaritás erejé­nek következményei. Hangsú­lyozta, hogy a szocialista or­szágok közössége, köztük az NDK meghatározott szerepet játszik, Földrészünk tartós bé­kéjének megteremtésében. A testvéri német nép a szocializ­mus építésében elért társadal­mi, politikai, qazdasági és kul­turális sikereivel teremtette meg az utóbbi hónapok külpolitikai frontáttörésének alapját. Vé­gül azokról a kapcsolatokról szólt, amelyek immár hagyo­mányossá váltak Komló és az NDK-beli Zwickau bányászai között. Felszólalt a gyűlésen Glaus Plobner, aki Günter Khort nagykövet üdvözletének tolmá­csolása után azokról az erő­feszítésekről és eredményekről beszélt, amelyek a szocializ­must építő német nép minden­napi munkáját jellemzik. Mél­tatta az NDK és a szocialista országok, köztük hazánk kap­csolatának, testvéri barátságá­nak jelentőségét, A gyűlés után a palotobo- zsoki német nemzetiségi Páva Kör adott színvonalas és han­gulatos műsort. Tegnap történt A Hazafias Népfront Baranya megyei Elnöksége ülést tartott tegnap Pécsett. A testület je­lentős közjogi funkciójának tett eleget. Állást foglalt abban, hogy az alakuló megyei tanács­ülésen kiket javasol a végre­hajtó bizottság tagjainak, a vb tisztségviselőinek, a tanács ál­tal választandó bizottságok tagjainak, azok vezetőinek, a járási és városi tanácstagj cso­portok vezetőinek, valamint a megyei bíróság népi ülnökei­nek. A javaslatot Sztergár Já­nos, q HNF megyei titkára ter­jesztette az elnökség elé. Az elnökségi ülésen Gregor Sándorné tájékoztatója alapján megvitatták a háziasszonyok helyzetéről szóló jelentést. Lepipáljuk Parkinsont Információk a kilométerekről Közületi gépjárművek, magánkocsik és a kiáramló információk vizsgálatáról tárgyalt a megyei NEB Mennyi mindenről tudunk! Alaposon felizgatta a kedélye­ket az a kormányrendelet, amely a közületi gépkocsik soi- sát határozta meg, és két fo­rintra taksálta a magánkocsik közérdekű használatakor meg­tett kilométerek díját. Az em­berek „kiskapukat” emlegettek, aztán megjelentek a fekete rendszámos autók, a sokszor mulatságos feliratokkal ellátott autók, és — eltelt egy kis idő. Év végéig rendezni kellett min­dent. Nemrégen fejezte be a Népi Ellenőrzési Bizottság e témá­ban a vizsgálatot, ennek teljes anyagát vitatták meg tegnap a megyei NEB ülésén. Negyven­két baranyai közületet szemel­tek ki a vizsgálat tárgyául, s megnézték, hogy miképpen alakult a kormányrendelet alapvető célkitűzése: a gazda­ságosság a gépjárművek hasz­nálatában? A taxi olcsóbb! Sok riasztó tény látott nap­világot. Megállapították, hogy a közületi kocsik fajlagos költ­sége magas. Messze megha­ladja a taxi-tarifát, amely kilo­méterenként 3 forint 50 fillér — vállalati nyereséggel együtt! A Hőszolgáltató Vállalat 8 forint 87 fillérért tesz meg egy kilo­métert, a BCM 5 forint 41 fil­lérért, de majdnem mindenütt 5 forint fölött van az egy kilo­méterre jutó költség. Bérkocsit mégsem használnak. Egyedül a BCM — egyet. Drágállják. A kocsik leadása körül viszonylag kevés visszaélést tapasztaltak, a magánkocsik közérdekű hasz­nálatában viszont annál töb­bet. Két véglet: az egyik szol­gáltató vállalat szerelői, akik egész Dél-Dunántúl lakosságá­nak végzik munkájukat saját kocsival, továbbra is a koráb­ban megállapított — és jóval kevesebb — kilométerpénzt kapják. Az egyik szövetkezeti elnök pedig havonta hatezer forint átalányt kap — az igaz­gatóság megszavazta! — s ez azt jelenti, Hogy havonta há­romezer kilométert utazik . . . Szinte rá sem ér „elnökölni”. Egy szó, mint száz: egy hoz­zászóló kifejtette, hogy egyre több olyan jogszabály lát nap­világot, amely az emberek be­csületére, lelkiismeretére — ,sőt — öntudatára apellál, ez a ko­csi-rendelet is ilyen. És a be­csületnek, öntudatnak kell ér­vényt szerezni. Vezet a Megyei Kórház 475 jelentéssel Az ülés másik, nem kevésbé érdekes napirendi pontja a vállalatoktól, intézményektől ki­áramló információk felmérésé­ről szólt. A vizsgálat jegyző­könyve lepipálja Parkinson összes műveit. Kiderül ugyanis, hogy a rendeletileg előírt infor­mációadások — mint a hivata­los statisztikai adatszolgáltatás — nem okoznak túl nagy gon­dot, viszont növekszik az egy­szeri információkérés, amelyek jó része nem felügyeleti szerv­től jön, s az információt nyújtó szerv részére nem lenne köte­lező ... Egy példa: telefonon kérik a község' tanácselnököt, hogy szíveskedjék másnapra megállapítani, hogy kétezer la­kosú falujában hányán hall­gatják a nemzetiségi rádió adását? Vajon milyen értékű információ lesz ebből? Semmi­lyen. Ha esze van, gátlás nél­kül visszautasítja a feladatot - természetesen erre nem volt példa az utóbbi években ... Inkább — ki tudja! — némi töprengés után jelenti, hogy nyolcszáznegyvenhatan hallgat­ják a nemzetiségi adást, aki nem hiszi, számoljon utána... Az információ pedig utazik to­vább különböző csatornákon, egészen a Tömegkommuniká­ciós Kutatóintézetig ... Az biztos, hogy az informá­ciók nagy része nem játszik ko­moly szerepet a gazdasági és egyéb döntésekben. Csak kí­váncsiságot elégítenek ki. Sok­szor ugyanazt az adatot kérik többször is. Nem is csoda — az is kiderült, hogy az admi­nisztratív létszám növekszik. Kesztyűgyár, 1970: 201 fő. 1971: 223 fő. Tavaly: 234 fő. Sörgyár: 33, 56, 64. Szigetvári ÁFÉSZ: 54, 56, 60. Komarov Gimnázi­um: 4, 5, 6. Megfigyelték, hogy egyetlen hónapban a vizsgált tizenöt intézmény, vállalat hány információs jelentést adott ki, és mekkora ezek oldalterjedel­me. A Megyei Kórház vezet, 475 jelentéssel, összesen 2215 oldal terjedelemmel! Szerkesz­tőségünkben harminc hivatott újságíró nem ír ennyit egy hó­napban. A legkevesebbet az iskolák adták, 10 jelentést, 12 oldal terjedelemben. Ök úgy látszik tudnak tömöríteni. De ezek az adatok azt 's jelentik, hógy a Megyei Kórházban pél­dául 72 nyolcórás munkanapot fordítottak az információk elké­szítésére. Az íróasztal munkát kér? Régi mondás: az íróasztal munkát kér. Korlátokat keli szabni, csökkenteni kell az in­formáció-tömeget. Igényeseb­bé, tartalmasabbá — informá­cióvá kell tenni az információt. És sokat használna az is, ha nemet is tudnának mondani egy-egy fölösleges kérésre ... Kampis — Megkezdődött Zalaeger­szegen a 11. országos tudomá­nyos diákköri konferencia köz- gazdasági szekciójának 3 napos ülése, amelyen az ország 8 fel­sőoktatási intézményéből mint­egy 150 egyetemi és főiskolai hallgató vesz részt. Gratulálunk! A pécsi csapat megnyerte a tegnap esti döntőt Összesítésben második helyen a VIT-vetélked6n Pécsi fiatalok szerepeltek teg­nap este a televízióban a 10x10 a tizedikre VIT-vetélkedő orszá­gos döntőjében. Tolvay Gyula, negyedéves orvostanhallgató, Tóth Valéria, q Nagy Lajos Gim­názium és Szakközépiskola ne­gyedik osztályos tanulója, Sági Péter, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozója, Szalay Vilmos, negyedéves orvostan­hallgató és Novák János, a Pé­csi Fémipari Vállalat dolgozója a vetélkedő rádióban közvetí­tett „elődöntő”-jéből 192 pont­tal — első helyezettként — ju­tott a televíziós döntőbe. Teg­nap Borsod megye első, Szolnok megye második és Pest máso­dik csapatával mérték össze tudásukat. A verseny végered­ménye: első Pécs 323 ponttal. Második Pest csapata, harma­dik Szolnok, negyedik Borsod megye csapata. Az elmúlt héten lezajlott vetélkedőt Csongrád megye csapata nyerte. így az összesítésben pillanatnyilag a második helyen állunk. A X, vi­lágifjúsági és diák találkozóra a legjobban szereplő 16 csapat versenyzői utazhatnak. Közönség szavazatokkal 20 fiatalt lehet továbbjuttatni! Sírkő a vár tövében Baramicsenko Szergej Ivano- vics megsimogatja ^ a sírkövet, arca megtelik szomorúsággal. Az egyik katonasír oszlopkö­vén a számára drága név: Vladi­mir. Szegény tizenhétéves fia. Elesett: 1944-ben. Most látja először sírját. Most találkoznak először a győzők. De micsoda szomorú, megrendítő viszontlá- látás ez. Egy szögletes sírkő . .. Vladimir. Vladimir Moszkvában járt ál­talános iskolába, s arról volt nevezetes, hogy mindig vidám volt és nagyon szeretett éne­kelni. Szeretett? Nagyon szé­pen énekelt. Édesapja, a Har- kovtól 150 kilométerre lévő Vo- lujki nevű város fafeldolgozó üzemének kádármestere min­dig orról álmodozott, hogy a fiából énekes lesz. Az álmodo­zásokba azonban beledörögtek a fegyverek, kitört a világhá­ború. Az apa elment a hábo- lúba és végigverekedte fél Európát, menetelt és harcolt lengyel földön, megostromolta Berlint, hogy a végén az Elbá­nál kössön ki és kezet szorítson a szövetségesekkel. És aztán? Baramicsenko Szergej Ivanovics őrmester sebesüléseivel és megszámlálhatatlan harci ki­tüntetéseivel hazatért. És akkor tudta meg, hogy tizenhatéves fia önként jelentkezett a hábo­rúba és a II. Ukrán Front sor­katonájaként elesett a ma­gyarországi harcokban. Sziget­váron temették el. Huszonnyolc év telt el, s most két napra eljött Szigetvár­ra, hogy tisztelegjen fia sírja előtt. A követségen keresztül közben azt is megtudta, hogy fia nem névtelen sírban fek­szik, és hogy a sírját ápolják, gondozzák. Ez a megbizonyo­sodás és az a tisztelet és sze­retet, ahogyan a Szigetvári Vá­rosi Tanácson fogadták, némi­leg enyhítette a felszakadó fájdalmat. A város vezetői megkoszorúzták a sírt, körülvit­ték, megmutatták városukat kedves vendégüknek. Tinusz János, Szigetvár ta­nácselnöke, miközben átadta Baramicsenko Szergej Ivqno- vicsnak a városi tanács legma­gasabb kitüntetését, o Zrínyi- emlékplakettet, ezt mondta: — Mi magyarok mindig hűek leszünk a szovjet emberekhez, akik elhozták nekünk a sza­badságot és a legdrágábbat, az életüket adták, hogy mi bé­kében élhessünk. ígérjük, hogy a fia sírját továbbra is szere­tettel gondozzuk és mindig ke­gyelettel emlékezünk rá, és a többi elesett szovjet katonára. (mz) Megnyílt az Akadémiai Kiadó kiállítása Füstfelhő tör elő a tűzvizsgáló táróból Tegnap délelőtt a Művelt 1 Nép Könyvterjesztő Vállalat pécsi Móricz Zsigmond Köny­vesboltjában megnyílt az Aka­démiai Kiadó könyv- és folyó­irat kiállítása. A kiadó ugyanis az orszáq minden egyetemi városában bemutatja munkáit. Az első ilyen rendezvényt Sze­geden tartották meg, ez a pécsi a második. Ezeken mindenütt az egyetemi város arculatának megfelelő állományt mutatnak be, így — mivel Pécsett a leg­nagyobb felsőoktatási és kuta­tóintézmény a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem — itt a leg­több az orvostudományi mun­ka. Egyébként a kiadó három­százötven könyvét és száz rend­szeresen megjelentetett folyó­iratából nyolcvanat állítottak ki ezúttal Pécsett. Közöttük ti­zenhat pécsi tudós munkája található. A megnyitón részt vettek a pécsi könyvtárak, tudományos intézmények illetékes szakem­berei. Előbb Bernét György, az Akadémiai Kiadó igazgatója köszöntötte a résztvevőket. —­Hangsúlyozta, hogy Pécs a ki­adó egyik jelentős bázisa, s megköszönte a Móricz Zsig­mond könyvesbolt gondos, szer­vező munkáját és az ízléses ki­állítást. Majd dr, Lissák Kál­mán Kossuth-díjas akadémikus mondott megnyitó beszédet. — A Magyar Tudományos Akadémia kiadói tevékenysége, immár százötven éves múltra tekint vissza — mondotta. — De az Akadémia 1949-ben tör­tént átszervezése okozott na­gyon jelentős eredményeket a kiadó munkájában is. Azóta közel 4 ezer 300 könyvet adott ki. Eddiq tizenhárom európai nyelven, továbbá kínaiul és arabul jelentek meg gondozá­sában a legkülönbözőbb tudo­mányos művek. Az idegen nyel­vű kiadványok száma összesen 1348. Ezek után megnyitotta a ki­állítást, amely két hétig áll az érdeklődők rendelkezésére, számos magyar és idegennyel­vű könyvvel, amelyek egy ré­sze csak ez alkalommal kap­ható. Az ÁFGR kedvezményei tüzelőakclája Ma mór a háztartásoknak je­lentős része fűt olajjal. Az olaj- kályhák száma megközelíti a másfél milliót. Az AFOR május 1-től június 30-ig kedvezményes háztartási tüzelőolaj-akciót szervez. Az ak­ció célja, hogy a lakosság ol­csóbban szerezhesse be a téli tüzelőolaj-szükségletét vagy an­nak egy részét. Az AFOR a viszonteladói há­lózatot is felkérte, hogy kap­csolódjék be az akcióba. Május 1-től az AFOR kiszol­gálóhelyeken, valamint azoknál a viszonteladóknál, okik részt vesznek az akcióban, a háztar­tási tüzelőolaj ára literenként 1,50 Ft helyett 1,20 Ft. Az AFOR- telepeken és kirendeltségeken hordós vásárlás esetén kedvez­ményes, 1,20 Ft-os kilogrammon­kénti — azaz 1 Ft-os literen­kénti —, tankautós tételben pe­dig 1,15 Ft-os kilogrammonkénti — azaz 96 filléres literenkénti — áron kapható a tüzelőolaj az akció idején. A házhoz szállí­tási díjra nem vonatkozik a ked­vezmény. Május 1-től június 30-ig a dolgozók és a nyugdíjasok tüze­lőakciójában kiadott részletfize­tési utalványokra is kedvezmé­nyes áron történik a kiszolgá­lás. Az akció idején az eladó­helyek beváltják az áprilisi, a júliusi, az augusztusi és a szep­temberi tüzelőutalványokat is. Június 30-a után a részlet- fizetési utalványokra mgr nem vásárolható kedvezményes áru tüzelőolaj. Az ön érdeke is, hogy ked­vezményes áron szerezze be ta­lk« a tüzelőolajat! t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents