Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-20 / 127. szám
Bédekkerek alkonyé? ... Al- dunai útikönyveket lapozgatva, bizony okkal Így érezheti némi túlzással az ember. Aki ugyanis ma elindul, hogy megcsodálja a Vaskapu vidékét, sok esetben hűlt helyét leli annak, amit az útikalauz ígér. Ma a turista itt festői tájkörnyezetben — a természet- átalakító ember nagyszerűségét csodálhatja meg. A sziklákon tajtékzó, forgókkal rohanó víz évezredes, évszázados társai: az egykori települések, a keleties hangulatú kis ékszerkazetta- sziget, vagy az egykori Vaskapu helyett, És megcsodálhatja a monumentális erőmű arányait, a tóvá szélesedett folyam hátán. Különös érzés elhajózni itt hajdani — pár éve még emberlakta — városok települések, szigetek felett... Messze, a bal parton Új- Orsova toronyházai fehérlenek a partmű hatalmas félkörében. Jobbra Üj-Tekija piroscserepes házai a hegyoldalban. Alatta pedig valaha itt lehetett. Ada- Katéh ... Ma zátony-sziget, jó Orsóvá, Tekija, Ada-Kateh alattunk, a mélyben... 40 méternyire a Duna fenekén. Hajónk tiszteletkört ír a gigászi erőmű előtt. Lassan megfordul az orsovai kikötő felé. Utunk dunai végcéljához értünk. Hajóüdültetés Két part — két ország. Bal kéz felől Románia, átellenben Jugoszlávia. Turnu Severin előtt összeköti őket ez a hatalmas gátrendszer — itt lehetett valahol a hajdani Vaskapu szoros eleje — tetején a nemzetközi műúttal. így több felől is megközelíthető gépkocsival, ám az élmény teljességét ma is a Duna felől kínálja ez a táj. Hajóval ... Ez az élmény nekünk, magya- noknak immár másfél évtizede — lehetőség. Tizenöt éve, úttöFehéren ragyogó, modern vonalaival, méreteivel egyaránt imponálóan kellemes látvány Belépve pedig egyetlen pillantás meggyőz arról, hogy ez a hajó minden szegletével, zugával, egész beosztásával már az állandó, rendszeres hajóutakat szolgálja: az üdültetés céljaira készült. 42 főnyi kiszolgáló és hajózó személyzete a 206 beutalt vendég kellemes közérzetét, szórakozását —, a helyzethez képest — kényelmét hivatott elősegíteni a nap minden női is magasabb dombok váltják fel a korábbi lankás partoldalakat. Reggel fél 7. Enyhe idő, szélcsend, veröfény, Kell-e több ennél? ,.. Előttünk, mellettünk, mögöttünk filmszerűen pereg a táj. Minden kanyar, szinte minden minden évezredes orom, sziklabérc tartogat valami fontosat; és csaknem minden partmenti település történelmi emlékű; jelentősége van a dunai hajózás történetében. Elhagyjuk Báziást: itt kezdődött az egykori Széchenyi út, amelynek 1896-ig, a Duna-sza- bályozás befejezéséig döntő szerepe volt a kelet-nyugati áruforgalom lebonyolításában. Egyes szakaszai a duzzasztás után ma is láthatóak és részei A Kazán-szoros látképe az egykori Széchenyi útról. A viz ma, a duzzasztás után kb. a villanyoszlop magasságában hömpölyög a tenger felé. rákén*, a SZOT valósította meg először a hajóüdültetést. Azt a lehetőséget, hogy 6—10 napos hajóúton ismerkedjen a szak- szervezeti tag a Duna-táj ausztriai, pozsonyi, al-dunai vagy éppen fekete-tengeri szakaszával. (Ilyen beutalóval vehettem részt nemrégen magam is a 6 napos hajóúton). A beutaló jegy 800 Ft (benne 230 Ft zsebpénz); a teljes összeg ennek a térítésnek kb. öt-hatszorosa ... Csoportunk a délceg, szép, áramvonalas „Szocialista Forradalom” üdülőhajóval kelt útra április közepén Budapestről. A „Szocialista Forradalom” fiatal hajó. 1967-ben bocsátották vízre az Óbudai Hajógyárban. percében. Szerencsére ezt a hajó méretei és szolgáltatásai is lehetővé teszik. I. osztályán két-, a II. osztályon négyszemélyes kabinok sorakoznak. Napközben a középső szinten zajlik gz élet. Étterem, 150 személyes szép. tágas presszó és bárhelyiség; kártyaszoba, kis társalgó, nagy társalgó és — szép időben — a 78 m hosszú és 15 m széles felső fedélzet várja a kedves vendéget. Innen oz önfeledt nézelődés vagy egy kellemes fedélzeti séta közben nyújtja a legszebb, legteljesebb arcát oz elhaladó táj, a mellettünk elsuhanó szárnyashajók és a bölcs méltósággal úszó vontatóhajók látványával. az Orsovóíg autóútnak. A húzódó román múlt században itt addig közlekedtek a hajók, ameddig a vízállás engedte. Azután kirakodtak, áruikat ökrösszekerek vitték tovább, amíg ismét berakódhattak. A Vaskapu szabályozásáig (1896) ezt a feladatát teljesítette a Széchenyi út. Mór percekben mérhető, ahány új, neves látnivalót kínál ez a vidék. Gradistye után alig negyedórával magános szikla őrködik a Duna közepén. Tömör mészkővonulat húzódik át a medren, ennek a kiálló sziklacsúcsa, az ún. Babakáj (törökül „öreg szikla”) mered itt a hajósok elé, a természet komor ujja ként: vigyázz, mert a hajózásra nehéz, veszélyes szakasz kezdődik ezen a pánton. Nem véletlen, hogy évszázadokon ót babonás tisztelettel nézett rá minden halandó, és népmondák egész sora fűződik a legendás sziklához. A duzzasztás előtt valahol itt (a vízállástól függően előbb vagy lejjebb) kezdődött a Duna zuhatagos szakasza. Kétoldalt a kanyarban, csaknem átellenben várromok. Magas sziklacsúcsokon őrizte a tájat balról a Zsigmond korabeli (XV. század) Lászlóvár jobbról a történelmi-irodalmi emlékű Galambóc vára, a Duna menti romok egyik legszebbje. A kanyar után kissé kiszélesedik a folyó. Bal partjához közel haladunk, így szabad szemmel is jól olvasható a sziklába vágott Baross-márványtábla felirata. A Vaskapu szabályozás kereskedelmi minisztere, Baross Gábor emlékére állították fel a múlt század végén. Jobbról: Drenkova. Valaha, sőt, 3—4 éve, a vaskapui duzzasztógát belépése előtt is itt lépett a hajókra a révkalauz. Átvette a kormányt, és a Duna egymást követő veszélyes pontjain szűkületein, csatornáin, biztonsággal átvezette a hajót egészen Turnu Seveánig, Széchenyi emléke Saját felelősségre... Attól a pillanattó!, hogy a Bélgrád rakparton felhansant a Rákóczi induló és a „Szocialista Forradalom’* lassú, nagy ívben délnek fordult a nap is eló- bújt. S úgy látszik, addig, fész- kelődőtt, amíg úgy maradt Mindenki nagy őrömére, szinte a visszaérkezés pillanatáig. Egyre melegebb fénnyel árasztotta eí a fedélzeti teret, a presszó, a társalgók tágas üvegfalait. Csakhamar előkerültek a nyugágyak és a társaság nagyobbik tele — a két, egyenként 400—40® lóerős, gázolajmotor csöndes dohogó sá mellett — napimádó lett Belesve olykor a kihozott kö telbe, de főleg sűrűn fel-felpil lantva. Nehogy bármi is kima rodjon a lassan elúszó táj egy re igézóbb képsorából. A program vagy az étkezés rendje itt is hasonlatos bármelyik üdülőéhez. Nyitó- és záró táncest, vetítés, vetélkedő és kikötéskor, pl, Belgrádban este 11 óráig „kimenő" ,.. Persze, mindenkinek saját belátása, felelőssége szerint. Valameny- nyi időpontot ugyanis percnyi szigorúsággal megtartják, ahogyan a hajózó élet fegyelme ezt már eleve megköveteli. Nem várnak... De általában nincs is baj. Mesélik, egyszer (tavaly) fordult elő Növi Sadon, hogy a kedves vendég — miután az utolsó páráját is elverte — ott ragadt valahol a slivovica ködébe burkolódzva, ingujjban, iratok nélkül. A hatóságok messzemenő udvariassággal elszállították belgrádi követségünkre, a legjobb szállodában helyezték el, majd a formaságok tisztázása után hazaindul- hatott. Kb. nyolcezer forintjába került ez a kis kaland ... Azóta mindenki nagyon elővigyázatos, Napjainkban a fennséges, nyugalommal hömpölygő folyam láttán csak elképzelni tudjuk, mennyire megnehezült a közlekedés itt a zuhatagi szakasz kezdetével (Boziástól a Vaskapuig). A függőleges partfalak kört rohanó vízben mészkőzátonyok, szirtek, padok leselkedtek a hajókra. Másutt fjedig a magasba törő hegyfokok összeszorították, majd tágra nyitották a folyó völgyét. Az összetorlódó víztömeg titáni erővel alkotott forgókat, örvényeket; fékevesztett sodrását egyik partról a másikhoz csapva, nemegyszer derékszögben. A közlekedés megoldása (Tiberius idejében) már a rómaiakat is foglalkoztatta. Utánuk jó másfél ezer évig senki sem törődött vele. A sekély merülésű, könnyű hajók — kivárva a magas vízállást — üggyel-bajjal (és nagy veszteségekkel) átvergődtek a veszélyes szakaszon. A gőrhajók megjelenésével azonban sürgetővé vált a szabályozás. Széchenyi István ismerte fei ennek a jelentőségét először. 1830-ban —■ a Dunát végigutazva — tanulmányozta a hajózási viszonyokat. Útjuk alapján Vásárhelyi Pál vízmérnök dolgozta ki a szabályozás tervét Megépült a Széchenyi út, és megkezdődtek a munkálatok. Évekig óriási erőfeszítésekkel sziklákat robbantottak, majd minden félbemaradt... Az érdekelt országok vonakodtak megfizetni a hatalmas költség rájuk eső részét. Az 1878-as berlini kongresszus a Monarchiára bízta, Ausztria pedig Magyarországra hárította a szabályozás végrehajtását amely végül is a millennium évében fejeződött be a Vaskapu csatorna megnyitásával. Ettől kezdve pontos előírások szabályozták a Duna zuhatagi szakaszán a hajók forgalmát, a szembe jövők találkozási tilalmait bizonyos szakaszokon. Ezek a rendszabályok 1970— 71-ig maradtak érvényben, itt a zuhatagi szakaszon. A mai Kazán-szoros Babakáj, az „öreg szikla' Gradistye után hirtelen változik a táj arculata. Itt már ■egkézdódött a Duna román— jugoszláv szakasza. Balról a román oldalon sziklás-erdős hegyek; jobbról, a jugoszlávokDéielőtt fél 10 lehet. Itt tolong szinte mindenki a fedélzeten. Közeledünk a Kazán-szoroshoz. A dús napfény opálos- fehéren hull a gazdagon változó tájra. Harsogó zöld színek csillognak a bérceken, messze egy szürkés csúcs felett kőszó li sas kering. Balra, a román oldalon bulldózerek, erőgépek. Útépítés, falvak. Plgsevita... „Vásárhelyi Pál innen irányította a munkálatokét” — hallom a hangszóró bemondószövegét. Most talán 2— 3 házacska maradt a dombon. A többit — az egész falut elnyelte a duzzasztás. A Kazán-szoros, ahogy lásson kibontakoizk a távolból, minden bizonnyal az Al-Duna legzordabb, legfestőibb szakasza. Felső bejárata előtt egyre magasabb hegyfokok merednek a szemünk elé. Karsztos sivárság, barlangokkal. A folyom összeszűkül, helyenként alig másfél száz méternyi széles, mélysége viszont 50—70 méter lehet (Egy-egy ponton á 100 métert is meghaladja). Jobbról a Veliki Strebe 768 méteres csúcsé, kétoldalt magasodó bércek, mohos sziklák. Szűk folyosó a Nagy Kazán bejárata, szinte légszomja táotad az embernek tőle. Állok a jegyzettömbbel a kezemben, és először érzem: kevés a szó, a látvány megőrzésére. Ezt látni kell, érezni kell... Hajónk kürtői egy szíp hősi» szút, a bércek messze továbbítják a hangot, azután — csend. Jó lenne^ ezt így megőrizni. De nem. Újból felharsan egy banális sláger, — immár órák óta ... a varázs megtört. Lesétálok a középső fedélzetre. Szerencsémre. Jobbra jó látótávolságra húzunk el a sziklafal mellett, amelyen ott fény* lik egy közel kétezer éves márványtábla a latin szöveggel. Fordításban: „Caesar Imperator, az isteni Nervus fia, Nervus iGermanicus, Phontifex Maxis mus, tízszer a nép képviselője, a haza atyja, négyszer konzul, leküzdve a Duna szikláit, fel- építé ezt az utat.” A Traianus-emléktábla . .. Az út — az ókori „Traian-út”—. amely néha ma is felbukkan a jobb parton, most jó 70 méternyire alattunk lehet a Duna fenekén. De a táblát, a becses műkincset felhozták ide, a sziklaoldalba, 2—3 méterre a vízszint fölé. örök emlékül. Városok, szigetek a Duna alatt Elhagyva a Nagy Kazán bejáratát, hirtelen négy—ötszörösére szélesedik a folyam. Ez már a dubovai öböl, amelyen túljutva a Kis Kazán-szoroson át már közeledik Orsóvá. A folyam itt helyenként a Balatonra emlékeztet. (Az újabb kiadású atlaszok már égszinkékkel, Bá- ziástól csaknem Turnu Severi- nig húzódó, elnyújtott V-alakú tónak jelzik ezt a Duna-sza- kaszt.) Jobbra szép zöld pázsiton Új-Tekija csinos, emeletes családi házainak teteje piroslik a hegyoldalban. Mögöttük hirtelen ívben lendül magasba az erdő borította, tisztásokkal átszelt hegyoldal. A folyam elnyugodva, sok évezredes arculatát megváltoztatva lassú hömpölygéssel igyekszik tova a tenger felé. Ezzel azonban a környék arculata is megváltozott. A régi települések: Gloubija, Szip, Tekija, Orsóvá, Ada Kaléh most 4-5 éve még megszokott hétköznapjaikat élték. Nem sokáig. Amikor az innen — a mögöttünk elmaradó Kis Kazán-szorostól — 10—15 km-re levő erőmű építkezés a végéhez közeledett, a házakat nagy fekete betűkkel jelölték meg. Aszerint, milyen sorrendben kell átköltözni az új, modem kisvárosokba. Az értékes, hasznosítható épületeket lebontották. A többit rábízták a hatalmas, tóvá terebélyesedő Duna roppant víztömegére. Közel 30 ezer főnyi őslakosság költözött el az új otthonába. (Új-Tekijába csak pár száz méterrel följebb, a hegyoldalba. Az orsovaiak új városa pedig másfél-két kilométerrel északra épült fel.) Új-Orsova part menti fehér épülettömbjei most mögöttünk maradnak. Kellemes meglepetés ez, mert a programban orsovai kikötés szerepel. Hajónk tovább úszik a távolból lassan kibontakozó gigászi építmény felé. Mindössze kb. 1,5—2 kilométernyire közelítjük meg. Imponáló méretei azonban így is fölsejlenek és hatalmába kerítik az szemlélőt. A teljes duzzasztó illetve erőmű — az áteresztő gátrendszerrel és zsilipekkel együtt - 1618 méter hosszan és 54 méter magasságban szeli át a felduzzadt folyamot. Tetején 36 méter szélességben áran^lik a nemzetközi gépkocsiforgalohi. Erőmű a Duna felett Románia és Jugoszlávia 1963- ban kötött egyezményt ennek a Duna-szakasznak az újra szabályozására és — az 1971-ben elkészült - közös hidroenerge- tikai és hajózási létesítmény felépítésére. Akkor mintegy 12 ezer munkás és szakember érkezett ide, az építkezéshez. Százak és százak keltek útra az Adriától a Fekete-tengerig vagy a Kárpátok erdeiből, Montenegró hegyeiből csakúgy, mint a környékről. Egy részük néhány hónap után megszökött. Nem bírta a munka rendkívüli nehézségét, az időjárás viszontagságait. Egy év alatt azonban kialakult a hatalmas építkezés törzsgárdája. Kemény kötésű, erős akaratú emberek ezreiből, akik nem egészen 6 év alatt felépítették itt Európa második és a világ 6. legnagyobb' erőművét, miközben 11 millió m5 sziklát és földet mozgattak meg — munka- és erőgépek egész arzenáljával —; és mintegy 2,5 millió m* betont építettek bele a létesítménybe. A duzzasztómű átlag 33 méterrel emelte meg a Duna víz- szintjét. (Hatása 8—10 cm-rel még Novy Sadnál is érezhető.) így ezen a kritikus al-dunai szakaszon lehetővé vált, hogy a hajók — két irányban — teljes biztonsággal közlekedjenek az egykori zuhatagok felett. . A duzzasztómű két végén egy-egy vízi erőmű épült. Ezek áramtermelése mindkét Ország teljes évi szükségletének mintegy 15 %-ót fedezi. Az érkező vagy tovább haladó hajók pedig a kétoldalt elhelyezkedő zsiliprendszerhez állnak be .»zsili- pelni”, ahol á kamrák - két kb. 16-16 méteres lépcsőben - mintegy 30 métert emelik őket a túlsó óidéi vízszintjéhez. Ez a művelet másfél—két óra hosszát vesz igénybe hajónként. Az áthojózás ideje 1/8-ára csökkent Programunkban: orsovai kikötés ... így hajónk megfordul, a gátrendszer lassan távolodik mögöttünk. Ám egy újább kellemes meglepetés. Nem sokkal később ismét, egészen közelről láthatjuk az erőművét - néhány pillanatra. Vámvizsgálat után autóbuszok várnak, Bailé Herculobe felé indulnánk. Némi tanakodás után a román sofőr bólint, a buszok megfordulnak és teljes gázzal rohanunk ellenkező irányba, a Duná és az új vasútvonal mentén, az erőmű felé. Alig tízperces az út, de arra elegendő, hogy oldalnézetben is megcsodáljuk ezt o monumentális gátrendszert. Odaérve beállunk a körforgalomba, - „Megállni tilos!" — azután újább tíz perc és a buszok máris vágtáznak a Csérna patak völgyében, Herkulesfürdő felé. Illúziók helyett... Beszámolómnak végére értem. Amit . innen, az egykor csodálatos fényű, Európa hírű fürdőhelyről — az ide kiszabott két óró hosszáról - írhátnék, az belefér néhány mondatba. Her- kulesfürdón szanatóriumi gyógy- üdültetés folyik. Patinás, klasz- szicizáló épületeinek nagy részét most tatarozzák. Távolabb szép modern szállodák épülnek, a jövő ígéreteként. Egy-két év múlva bizonyára mindenkinek szép emléket nyújt majd ez a hely. Különösen azoknak, akik tele várakozással, a Pázéller- keringő édesbús melódiáit dúdolva és a fürdőhely néhai romantikáját keresve szövögetik magukban egy herkulesfürdői kirándulás terveit A táj, a környék, a Csema völgye, vágy maga Új-Orsova és a te-mé- szetátolakítás valósága annyi élményt, anrtyi megőrzésre érdemes látványemléket kínpl, ami úgy gondolom, felérhet égy mái „Herkülesfürdői emlékkel' . Aki itt jár, annak rá kell jönnie, hogy illuziókeresés helyett célszerűbb a realitásokra tekintenie. Esetleg a példa erejét is fél- mérve: mi mindén szüléibe* a jelen és a jövő számára két nép baráti kézfogása nyomán. Wallinger Endre e w