Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-10 / 89. szám

t?73 április 19. DUNÁNTÚLI NAPtÖ Rongyért fíenauJt-t i másfél milliárdos TEMUFORG Műszálból szőnyegpadló, műanyag flakonból szigetelőlap Egy „ügy" — tanulságokkal A kunszentmiklósi üz em tépőcsarnoka. A MÉH Nyersanyaghasznosí­tó Tröszt tavaly 3,3 milliárd fo­rint értékű forgalmat bonyolí­tott te. A MÉH-telepek több százezer tonna fémet, papírt, textilt, üvegcserepet, csontot és gumit mentettek meg a nép­gazdaságnak, amely egyébként veszendőbe ment volna. A tröszt jelentős exportforgalmat is bo­nyolít le, ami meghaladja a 2,5 millió dollárt. Nem elhanyagol­ható az sem, hogy 1972-ben 33 millió dollár értékű importot ta­karított meg az országnak a MÉH. Ezek az adatok szemlé­letesen bizonyítják, hogy mi­lyen fontos feladatokat lát el a vállalat gazdasági és környe­zetvédelmi szempontból egy­aránt. A trösztnek tíz területi és két szakvállalata van. A MÉH vállalatai közül a TEMAFORG Textilhasznosító Vállalat' adja oz összforgalom egyharmadát, mintegy 1,5 milliárd forint ér­tékben. A TEMAFORG felada­ta a másodhasznosítású textil­anyagok feldolgozása. IparszerQ feldolgozás A felhasználók egyre inkább ezt követelik a vállalatól, hogy a hulladékot ne „természetes” formában szállítsa, hanem fel­dolgozva, előkészítve a további ipari hasznosításra. A TEMA­FORG öt üzemében gépi válo­gatással és osztályozással nö­velik a textilhulladékok értékét. Az értéktelennek vélt textil­anyagokat két úton szerzi be a vállalat. Egyrészt széleskö'ű kapcsolatokat alakított ki a ha­zai textilgyárakkal, s a gyártás­közi hulladékot ezekből az üze­mekből kapja, másrészt a MÉH felvásárló telepeiről jut a fel­dolgozandó rongy á TEMA­FORG üzemeibe. Az iparnak és mezőgazdaságnak hallatlan nagy a törlőrongy igénye: ahol géppel dolgoznak, ott rongyra is szükség van. A géptisztító­rongy gyártását a nemrég át­adott kunszentmiklósi üzemben végzik: a gyárat évente 10 500 tonna tisztítórongy hagyja el. A rongy egyébként fontos nyers­anyaga jónéhány iparágnak. A TEMAFORG által szállított tex- iilhulladékból évente 7000 ton­na kátránypapírt állítanak elő. A Rico Kötszerművek pedig a tisztított textilből 2000 tonna vattát készít. HoMand, francia és olasz kapcsolatok A vállalat a belföldön nem igényelt textilhulladékot expor­tálja. Ez éves szinten több mint 850 000 dollár devizabevétel­hez juttatja az országot. Leg­nagyobb vevőjük Flollandia: ahova idén már kétezer tonna rongyhulladékot szállítanak. Szoros üzleti kapcsolatban áll­nak olasz és francia cégekkel is. Az exportált rongyból a francia és olasz papírgyárak­ban cigarettapapírt állítanak elő. A vállalat üzemeit évente 1000 tonna bálázott rongy hagyja el. A címzett, a Renault Művek. A- tépett rongyot és konfekcióhulladékot a Renault kocsik belső kárpitozásánál használják fel. A francia autó­gyárnak szállított rongyért gép­kocsikat kapunk. A TEMAFORG exporttevékenysége várhatóan ebben az évben tovább bővül. Nemrég kerültek kapcsolatba az ARTEX közreműködésével egy amerikai céggel, amely a Mohácson gyártott hálózsákok iránt érdeklődött. Néhány hete indult útnak az USA-ba a két­száz darabos mintakollekció. A TEMAFORG mohácsi üze­me a vállalati össztermelés egyharmadát adja: rangos he­lyet foglal el oz üzemek között. Mohácson a termelés zömét a paplan-, a hálózsák- és mat­racgyártás adja. Paplanból százezret, matracból pedig negyvenezret gyártanak. Az előállított ötvenezer hálózsákot exportálják: a Szovjetunióba és Lengyelországba szállítják. Az üzemben 600 tonna fonalat ké­szítenek elő a műszaki szöve­tek és kézimunkafonalak gyár­tásához. A textil- és vattaipar részére pedig 3500 tonna gép- tisztítórongyot állítanak elő. A TEMAFORG műszaki fejlesz­tési tervei között a mohácsi gyár korszerűsítése is szerepel. Az üzem számára a jövőt q lapképző eljárás beindítása je­lenti. A közelmúltban érkeztek meg Mohácsra azok a cseh­szlovák szerelők, akik a lap- ké'pzőgép összeállítását végzik. A gép indulása egy hónap múlva várható. Az új technoló­giával törlőkendőket gyártanak majd. A tervek között az üzem további bővítése is szerepel. Már készülnek a tépőüzem fel­újítási tervei. Az építés befe­jeztével növekszik a paplan­gyártási kapacitás. Nemcsak MÉH-iigy A TEMAFORG üzemeiben kézimunkafonalat is gyártanak. Évente háromszáz tonna fona­lat szállítanak négy saját bolt­jukba, és « közös üzletekbe, ahol kilós méterárukat, szöve­teket, selymeket, pamutárukat és műszőrméket hoznak for­galomba. Az öt közös érde­keltségű bolt csak Baranyában működik. Kettő Pécsett, míg egy-egy Siklóson, Mohácson, illetve Komlón. Az utóbbi években a hulfa- dékanyagok között egyre ma­gasabb a részaránya a műszál­nak és a műanyagnak. Ez ad­ta tulajdonképpen a további műszakfejlesztési feladatokat a TEMAFORG-nak. A műszálas anyagokat tűnemezelő techno­lógiával kívánják majd feldol­gozni, s ezzel a vállalat belép a szőnyegpadló-gyártók sorá­ba. A több ezer tonna mű­anyag flakon újrahasznosítása is fejlesztési téma. Vállalati szabadalom alapján kidolgoz­ták a hőre lágyuló műanyagok feldolgozásának és hasznosítá­sának technológiáját. A saj­tológép prototípusa elkészült, sót már le is gyártották az el­ső hang- és hőszigetelőlapo­kat az építőipar számára. A MÉH Nyersanyaghasznosí- tó Tröszt néhány éve mind több erőfeszítést tesz annak érdeké­ben, hogy a hulladékok újra­hasznosítása társadalmi ügy legyen. A kérdésben az jelent­hetne előrelépést, ha a kor­mányzati szervek is foglalkoz­nának vele. A környező szocia­lista országokban, mindenek­előtt a Szovjetunióban és Bul­gáriában már túljutottak az el­ső lépéseken, hiszen kormány- rendelet szabályozza az érde­keltek teendőit. Salamon Gyula | Az ügy tekintélyes aktacso­mókká nőtt, felbolygatta a ke­délyeket, rontotta a közhangu­latot. Egy rádióriport adta meg a kegyelemdöfést az ügynek, amely most, a rendezés végső stádiumában remélhetőleg már nem sokáig foglalkoztatja Mo­hács lakosságát. Két főszereplője volt, a gim­názium igazgatója és tanár- párttitkára. Lehangoló, s a kí­vülállók számára végső soron unalmas história. önkényes kiemelésünk szerint ez volna a dolog lényege: a párttitkár, Emmert Ádám kb. egy eszten­dő óta különböző fórumokon panaszt tett az igazgató, Ha­zafi Jakab ellen, ez év január­jában pedig ismeretlen tettes ellen sikkasztás alapos gyanú­ja miatt tett feljelentést a me­gyei ügyészségen. Lefolytatták a megfelelő vizsgálatot, s ki­derítették, hogy a kukoricací- merezésből befolyt pénzeket különféle közcélokra fordítot­ták, bár a pénzügyi fegyelmet több módon is megsértették. Sikkasztás azonban nem volt megállapítható. A többi vád, vitatéma és pont ennyire sem tárgyalható, mivel azok egy- részét visszavonták, más részük nem bizonyítható, Mindemellett elképzelhető, hogy jobbról és balról is lo­bogtak az indulatok, hullottak a vád-bombák, szidalom-löve­dékek. Az ügyet a városi pártbizott­ság által kinevezett bizottság megvizsgálta, majd a végre­hajtó bizottság tárgyalta, s megállapította, hogy a „jelen­legi helyzetet felszámolni, nor­mális légkört teremteni, a párt- szervezet és a tantestület egy­ségét helyreállítani csak hatá­rozott intézkedésekkel lehet." Ugyaninnen idézzük, hogy „évek hosszú során az igazgató vezetési módszereiben, stílusá­ban, emberi magatartásában komoly hiányosságok keletkez­tek", s hogy a párttitkár „egye­dül próbált igazságot szolgál­tatni", így az ő módszereiben is súlyos hibák fordultak elő. sincs igaza, hat a méreg, egyre j nem menti fel a közösséget sűrűbben fordulnak elő az ilyen kifejezések: „galeri”, „besúgó", ilyenkor az is „természetes", hogy sokan elfelejtik, mit mondtak korábban. Már csak a „két tábor” létezik, meg az indulatok. Mindez hónapok óta zajlik egy olyan intézményben, amely a fiataloknak nemcsak oktatá­sát, hanem nevelését is hiva­tott végezni. Mondják, a diá­kok is véleményt formáltak az ügyről, — és miért is ne tették volna?! — az iskolában nap­hosszat ment a pusmogás, a részletek tárgyalása. Nyilván jó szolgálatot tett ez a fiatalok őszinteségre, nyíltságra, egye­nességre nevelésének . . . Nem is beszélve az etikai nevelés egészéről. A felelősség kutatását nem kezdhetjük másutt, mint éppen az érintett két „főszereplőnél”, akik korábban igen jó viszony­ban voltak egymással, sokan úgy rrfondják: barátságban. A barátság aztán egyszeresek el­lenségeskedésbe csapott át, s ettől kezdve — minden a visz- szájára fordult, minden „kide­rült”. Az elvtelen barátság ugyanolyan rossz, mint az elv­telen ellenségeskedés. De ho­gyan lehetnek elvtelen embe­rek ilyen vezető pozíciókban? Egycsapásra válnak bűnössé, hibássá, rossz módszerekkel dolgozó vezetőkké? Nyilvánva­lóan nem. együttesen és annak tagjait külön-külön is a felelősség alól. Mert a szocialista demokratiz­mus nemcsak a nyílt és őszin­te véleménymondás jogát fel­tételezi, hanem magában hordja e jog gyakorlásának követelő szükségességét is. A vita — mint a hasonló vi­ták általában, eljutott oda, ahonnan már nincs visszaút: o személyeskedések, az elvtelen, felelőtlen vagdalkozások mo­csarába. Fölösleges latolgatás: melyik kérdésben kinek van igaza. Ilyenkor már senkinek Éva butik ajánlata Fehér Jersey kobót 1750 Ft Import ujj nélküli kötött ruha, színekben kapható 490 Ft-ért. 1 **** (*M A felsőoktatási intézmények­ben folyó kutatómunka — ide­értve a szerződéses munkák keretében végzett tevékenysé­get is — az ország egyik leg­szélesebb tudományos bázisa. A különböző vállalatok, intéz­mények megbízásait az egye­temek, főiskolák úgynevezett szerződéses munkák keretében végzik el. A pedagógusok szakszervezete felsőoktatási ta­nácsának műszaki egyetemi és műszaki főiskolai szakbizottsága témabizottságot hozott létre leg­utóbb azzal a megbízással, hogy vizsgálják meg a felső­oktatási intézményekben a szer­ződéses munkák helyzetét és ezen belül az intézmények szakszervezeteinek szerepét. A vizsgálat eredményeit legutóbb megvitatta a pedagógusok szakszervezetének elnöksége. Az elnökséq megállapította: a szerződéses munkák elvégzé­se biztosítja a felsőoktatási intézményekben meglévő szel­lemi kapacitásnak és a kutatási eszközöknek a népgazdaság • érdekében történő felhasználá­sát. Közvetlen együttműködés jön létre a felsőoktatási intéz­mények és a népgazdaság kü­lönböző ágazatai, irányító szer­vei, vállalatai, intézményei kö­zött. Különösen előnyös ez a kapcsolat a fiatal oktatók ese­tében, szakmai gyakorlatuk megszerzéséhez. De a tapasz­taltabb oktatók sem nélkülöz­, hetik a szakmával való eleven kapcsolatot. A megbízások el­végzése ösztönzést ad tudomá­nyos kutatáshoz, s kiindulása lehet tudományos közlemé­nyek, disszertációk megírásá­nak, tudományos fokozatok megszerzésének. A szerződéses munkák árbevételeiből képzett intézmény-fejlesztési alap je­lentős hozzájárulást biztosít a felsőoktatási intézmény fejlesz­téséhez és ez nemcsak a to­vábbi kutató, hanem az okta­tó-nevelő tevékenységet is nagymértékben szolgálja. A hallgatóknak a szerződéses munka végzésébe történő be­vonása ugyan tovább javítható a mai helyzethez képest, ám azokban az intézményekben, ahol a diákok nagyobb arány­ban vesznek részt ebben a munkában; ezáltal bővülnek gyakorlati ismeret'eik, és indí­tást kaphatnak a tudományos tevékenységhez is, A szerződéses munkák köre mg már nagyon sokrétű s eb­ben a tevékenységben a mű­szaki felsőoktatási intézménye­ken kívül egyre nagyobb részt vállalnak a természettudomá­nyokat, a közgazdaságtudo­mányt és a mezőgazdasági tu­dományágakat oktató és mű­velő intézmények is. A leg­utóbbi összegezés szerint pél­dául a Művelődésügyi Minisz­térium felügyelete alá tartozó összes felsőoktatási intézmény évi árbevétele 230 millió forint volt. Ebből a műszaki egyete­mek árbevétele 176 millió, s ezen belül is legnagyobb a Budapesti Műszaki Egyetem ré­szesedése: eléri a 138 millió forintot. A tudományegyetemek együttvéve 36 millió forint ér­tékű munkát végeztek el. A szerződéses munkák szer­kezetében kedvező tendenciák mutatkoznak: az igényesebb kutatási feladatok, valamint a vállalások koncentrációjának irányába. A tudományegyetemek foko­zódó mértékben vesznek részt az ipari és az alkalmazott ku­tatásokban, és ez is oz elmúlt esztendő örvendetes jelensége. Különösen szembetűnő a fejlő­dés a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen >— szoros összefüggésben oz új gazdaságirányítás rendszerével összefüggő megbízatásokkal A pedagógusok szakszerveze­tének elnöksége ugyanakkor a jövő feladatait körvonalazva hangsúlyozza: biztosítani kell, hogy a szerződéses munkák népgazdasági és intézményi je­lentőségét az egyes felsőokta­tásig intézményekben is helye­sen ítéljék meg. Ennek érde­kében szükséges az intézmény szerződéses munka keretében kifejtett tevékenységét, annak, eredményeit, tendenciáit idő­szakonként rendszeresen érté­kelni. Ilyenformán azok is nagy hi­bát követtek el, akik „fentről” hagyták a dolgokat így elmér­gesedni. Erélyesebben, gyor­sabban, felelősebben kell azoknak cselekedniük, akikhez o panaszok befutnak, akitől egy-egy nagyobb terület isme­retét, átlátását, a kisebb veze­tők alkalmasságának megálla­pítását joggal várhatjuk. Ha egy ember alkalmatlannak bi­zonyul a felelős poszt betölté­sére, annak korábban mór ezer meg ezer jele van. Nem lehet szemet hunyni ezek előtt — ez ennek az ügynek az első meg­szívlelendő tanulsága. De nézzük meg a másik ol­dalt! A vita egy kisebb, mun­kahelyi közösségen belül zaj­lott már hosszú ideje. Több mint harminc pedagógus élt ebben az egészségtelen lég­körben. A tantestület eszmei színvonala természetesen mé­lyen összefügg a vezetés szín­vonalával, de ez egyáltalán javult az egyetemek és a népgazdaság különböző ágazatainak közvetlen kapcsolata Az indulatok forrongó köze­ge — egy iskola. Azt mondta egy városi vezető, hogy szeren­csére eddig „nem menta szak­mai munka rovására” az el­lenségeskedés. De kérdés, hogy ez még ma, ebben a pillanat­ban is igaz-e. És igaz lesz-e holnap. A pedagógiai munka egyik sajátossága éppen az, hogy eredményét, hatását nem lehet azonnal lemérni. Hogyan lehet izgatott, zaklatott légkör­ben jól dolgozni? Hogyan le­het a tanulásra, a tananyag megértetésére, ellenőrzésére kellően figyelni akkor, ha nap mint nap más témák forrósítják a levegőt? S hogyan lehet ne­velni a pedagógus tekintélye, személyes példamutatása, er­kölcsi szilárdsága nélkül? Ebben a konkrét ügyben most az a legfontosabb, hogy minél előbb újra tiszta levegő legyen az iskolában. Aki mél­tatlannak bizonyult a pedagó­gusi vezető tisztségre, azt le kell váltani. (Jelenleg az ügy egyik főszereplője sincs mára helyén, de sorsukról még ez­után döntenek.) De akik be­csületesen és nyugodt körül­mények között szeretnék vé­gezni munkájukat, azoknak minél hamarabb meg kell te­remteni a becsületes munka nyugodt körülményeit. Most már a tantestületen múlik, hogy feledtesse a rossz szájízt, le­vonja a tanulságokat, és erejét, értelmét, tisztességét mind ar­ra a feladatra koncentrálja, amit a fiatalok felkészítése és nevelés reá ró. Haílamo Erzsébet Országos verseny a Kaposvári Húskombinátban A Kaposvári Húskombinátban rendezték meg az országos marhacsontozó és sertésfelvá- gási versenyt. Az ország tizen­kilenc húsipari vállalatónok nyolcvan dolgozója vett részt a kétnapos versenyen. Vasárnap délután hirdettek eredményt. A marhacsontozó verseny győz­tese Tóth Sándor, a Pest-Nóg- rád megyei Húsipari Vállalat dolgozója lett, míq, a második helyet Takács Imre. a Kapos­vári Húskombinát dolgozója, a harmadikat szintén a Kaposvári Húsjrombinót dolgozója Kovács Tibor nyerte. A sertésfelvágósi verseny győztese: Csentericz Gyula, a Kaposvári Húskombi­nát dolgozója, a második Tichler László, a Pápai Húsipari Vállalat dolgozója, harmadik pediq Erdélyi József, a Kapos­vári Húskombinát dolgozója lett. Felveszünk: autóvillamossági szerelőt, autószerelőket, lakatosokat, faipari géphez értők előnyben. MŰSZAKI ERDÉSZET Pécs, Megyeri út 4. szám. A VILLANY—SIKLÓSI ALLAMI GAZDASÁG 'elvétel} hirdel erögépszerelök részére Jelentkezni lehet. Villany, gépműhely, i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents