Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-08 / 87. szám

Házigazda az HDK Berlin látja vendégül a világ ifjúságát Az NDK fővárosának, Berlin­nek területe 403 négyzetkilomé­ter. Lakosainak száma 1,08 mil­lió. A Pergamon-oltár, az Istar- kapü, a Pergamon Múzeum töb­bi műkincse, a Bode Múzeum és a Nemzeti Galéria —, hogy csak a legfontosabbakat említ­sük — szakadatlanul vonzzák a bel- és külföldi látogatókat. A berlini állatkertet és a vá­rosszéli tavak láncolatát szí­vesen keresik föl a küföldiek. Ál­talában azt mondják, hogy Ber­linnek van az összes európai fővárosok közül a legszebb kör­nyéke. Ugyancsak kellemes egy séta a történelmi „Unter den Linden” úton. Elhaladunk az új­ra helyreállított 18. századi épít­mények, az opera, az egyetem, a régi fegyvertár (most Német Történeti Múzeum) és más épü­letek előtt és eljutunk egészen a Brandenburgi kapuig, amely elzárja az utat. Berlin részesedése a köztár­saság ipari bruttótermelésében kereken 6 százalék. Legfonto­sabb iparágai az elektrotechni­ka és elektronika, a gépgyártás és a textilipar. Ezenfelül o po- ligrofika, a kémia, az élelmiszer és élvezeti cikkek iparának van­nak itt fontos üzemei. Berlin az elektronikai ipar, a poligrafia és a felső ruházati ipar össztermelésének egyne­gyedét adja. Az elektrotechni­kai ipar legfontosabb üzemei a kábelkombinát Oberspree, az izzólámpamű, az elektrokészülé- kek gyára Treptow, a „Kari Liebknecht" transzformátor­üzem. Az elektronikának is vannak itt fontos üzemei, mint pl. a televízió elektronika üzem, a köpenicki rádióüzem, a „Stern Radio" és a „Teromat” üzem. Egyedül e két iparág 27 üze­mében közel 70 000 polgár dol­gozik. Az említett iparágak ter­melésének kb. 21 százalékát biztosítják. A fémfeldolgozó iparnak és a gépgyártásnak ugyancsak nagy hagyományai vannak Berlinben. (Bergmann— Borsig erőgépgyár, csiszológép­kombinát, Berlini fémkohó és félgyártmánymű, Berlini fék­üzem) „Elektrokohle", ,,Kali- Chemie”, „Berlin Chemie" és a fotokémiai üzem - ezek a ké­miai ipar legfontosabb gyárai Berlinben. A könnyűipar különböző ágai közül a poligrafia mellett a tex­tiliparnak van nagy jelentősé­ge Berlinben. Azok a modellek, amelyeket a „Fortschritt”, „Treffmodell” és „Berliner Da­menmode” üzemek gyártanak, szoros kooperációban a Német Divatintézettel, lényegesen be­folyásolják az NDK-ban a diva­tot. A főváros, Berlin nemcsak po­litikai és igazgatási központja a köztársaságnak, egyidejűleg fontos központja a tudományos oktatásnak és kutatásnak is. Ke­reken 20 000 hallgatója van a hagyományokban gazdag Hum­boldt Egyetemnek, (amelyhez a világszerte ismert klinika, a Charité tartozik) és a többi fő- és szakiskolának. Megemlíten­dő még a Német Tudományos Akadémia, amely egész sor tu­dományos intézet és intézmény 'egmagasabb csúcsát képezi. Ez a város az idei, X. VIT ven­déglátója. Bemutatjuk .^oMéqá'nkot" Diákszem Nektek készült az újság! E gondolat jegyében köszönti ol­vasóit a márciusban első ízben megjelent Diákszem, a Széche­nyi ístván Gimnázium és Szak- középiskola lapja. A havonta megjelenő, tanulók által össze­állított és szerkesztett újság Íz­léses címlapját Lukács János I. e. osztályos tanuló tervezte. A Diákszem első oldalain be­számol a téli KISZ vezetőképző tanfolyamról és az iskolai hírek­ről. Filmkritikát olvashatunk a negyedik oldalon, amit Giersig Károly irt a Petőfi 73 című ma­gyar filmről. Harris Éva arról az ,Üsd, vágd, nem apád!' Mi az autokrash? „Üsd, vágd, nem apád!” — talán ez a közmondás, talán a kiszolgált, ócska kocsik nagy száma, s talán a látványosság­ra éhes közönség késztetett né­hány ötletgazdag amerikait, hogy „feltalálja" az autokrasht, az ütközéses autóversenyt. S va­lóban nem is kell hozzá más, csupán néhány öreg autó, ben­nük ördöngős vezetők, s egy meglehetősen hepehupás, föl­des körpálya. A szabályok Is egyszerűek. Egy-egy futamban — kategóri­ánként — három kocsi indul. A lényeg: legalább háromszor üt­közni kell, azaz mindenkinek mindenkivel, s lehetőleg harc­képtelenné kell tenni a többie­ket Az az ügyes vezető, aki úgy eltalálja a kocsijával a másikat, hogy az vagy visszaforduljon a pályán — és akkor kiesik — vagy végleg kiröpüljön a pályá­ról. A futomgyőztesek és a bentmaradottok aztán végül részt vesznek egy úgynevezett totalkrashban, amelyben kate­góriától függetlenül együtt raj­tol az összes lábon álló autó. Néhány szót a kocsikról. A krash-áutók olyonok, mint a harci .járművek, Csökeretek, vas­úti sínek teszik biztonságossá bárulóskor. Fenntartásukhoz tu­lajdonképpen csak egy hegesz­tőpisztolyra és egy kalapácsra von szükség. így egy-egy ver­seny után ismét üzemképessé lehet tenni. Az éktelen rikító színűre mázolt autókra minden­féle reklámszövegeket festenek. Az autokrash csak látszólag veszélyes sport Az autók ugyan­is elég kis sebességgel mennek, hisz a hepehupás, földes, sáros pályán nem is lehet gyorsan hajtani. A kocsikat belülről cső- .keret „feszíti”, amely boruláskor védi a vezetőt Kötelező a négypontos biztonsági öv és a bukósisak is. A krash-kocsikbó! kiszedik a szélvédő és oldalüvegeket, va­lamint a lámpaüvegeket is. Be- hegesztik óz ajtókat, hogy ütkö­zésnél ne nyíljanak ki. Az au­tókba csak az ablakon át lehet bemászni. Amerikából indult el „Euróba- hódító” útjára az autokrash, s ma már rendeznek versenyeket Ausztriában, Jugószláviábán, Olaszországban — hatoliYias közönségsikerrel. No persze, cir­kusz kell a népnek ... A közel­múltban egyébként Pécsett jár­tak az osztrák ARBÖ Autóklub vezetői Leobenből, az osztrák autokrash hazájából, s népsze­rűsítő filmeket mutattak be az ottani versenyekről. A Magyar Autóklub pécsi szervezete azt tervezi, hogy nálunk is meg­honosítja ezt a hobbyt, vagy sportágat. Kiszolgált Warszava, Volga, Gaz lenne elég, s vál­lalkozó szellemű versenyzők is akadnának. Az autokrashnak egyébként Magyarországon is vannak ha­gyományai. Csak eddig a köz­úton gyakoroltuk ... (Panics) iskolai Petőfi szavalóversenyről tudósit, amely egyben helikoni selejtező is volt. Képzőművészet az iskolában címmel Dalia László készített interjút Bujtár Józsefné bioló­gia—rajz szakos tanárnővel, aki a művészeti szakkört vezeti. A közeljövőben szeretnének egy képzőművészeti híradót csinál­ni q diákok alkotásaiból. A sportrovatot Rabb László szerkeszti. Itt olvashatjuk, hogy az iskola súlyemelő szakosztá­lya két új készletet kapott a sportkörtől, és hogy jól szere­pelnek a megyebajnokságon a sakkozók és az asztaliteniszezők. A kosarasok eddig három ezüst érmet szereztek, most pedig az aranyra pályáznak. A Diákszem utolsó hasábja­in Fóris Erika: Valamit el kell mondanom című versét és Da­lia László: Józan szilveszter cí­mű novelláját olvashatjuk. Szabad idő és stress r Elet a gótikus korhon Szerelmi törvényszékek — Trágárság a szokásokban A római birodalom széthullott, tartományait végigdúlták a népvándorlás kori barbár betörések, majd Európára leszállt a „gótikus éj". Eltűnt a hellén-derű, és a IX—X. század folyamán az egykori Galliában minden város elpusztult — még az akkori Párizs (Lutetia) is — és ezzel megszűnt létezni az antik római ur- banitás. Azokban az évszázadokban az emberek életüket és va­gyonukat próbálták menteni, a romokat takarították ^1 — öröm és szórakozás nem sok volt Kolostorok nyugalma De Európa gyorsan talpra állt, már a XI. sz. végén Dél-Fran- ciaorszógban a provence-i kas­télyokban kialakult az udvari kultúra, itt fedezték fel újra az elet szelíd szépségeit, annyi sö­tét és könyörtelen évszázad után. Szinpompás ünnepélyek, zene. tánc, szerelmi kalandok és a híres „szerelmi törvényszékek" valamint a kielégítetlen vágyat daloló trubadúr-költészet kiala­kulása — mind arra irányultak, hogy elfelejtsék a borzalmakat és újra tudjanak örülni. A XII—XIII. században már csodálatos gótikus templomok és világi épületek (várkastélyok, paloták, középületek) emelked­nek Európa-szerte. A gótikus templomok magasba vesző bolt­ívei alatt a csendes félhomály oltalmat nyújtott a szenvedé­lyes és zaklatott külvilág stress- helyzeteivel szemben. Á kolos­torok nyugalma és biztonsága nemcsak pihenést és kikapcso­lódást jelentett az odamenekü- löknek, hanem sokszor megmen­tette őket a pusztulástól is. De szerepük volt a kolostoroknak a tömegszórakoztatásban is, mert a dalnokok a vitézi énekeket nemcsak városokban és vásáro­kon dalolták, hanem a búcsú­járó helyeken is — ők voltak az idegenforgalmi propaganda első művelői. Lovagi tornák, lakomák A qótikus embert a szélsősé­ges ellentétek jellemezték; „A középkori városi élet a nyers féktelenség, szenvedélyes ke­gyetlenség és bensőséges meg- indultság közt ingadozott ide- oda" (Huizinga), Ugyanaz a középkori ember, aki előzőleg egy ájlatos körmeneten vett részt, vagy egy gótikus székes- egyház templomi közösségében keresett megnyugvást és felol­dódást — utána nyugodt lélek­kel végignézett (szórakozásként) egy nyilvános akaszást vagy le­fejezést. A tömegszórakozásnak persze sok más fajtája is volt: külsőségekben tobzódó ünne­pélyek, tarka felvonulások, iz­galmas — sokszor halálosvégű — lovagi tornák, fejedelmi be­vonulások; ízléstelenül felcico- mázott, nagyméretű és fantasz­tikus lakomák, mint Merész Ká­roly és Vórki Margit házasság- kötésekor a hires brügge-i lako­ma, ahol asztaldíszként egy kb. 15 méteres tornyot és az asztalon egy 40 embert befo­gadó bálnát bámulhattak a né­zők. A meztelen test a festészet­ben akkor még kis szerepet ját­szott, annál nagyobb szerepük volt a bevonulások alkalmával megcsodált, úgynevezett élőké­pekben a meztelen istennőknek, vagy nimfáknak. Fülöp herceg bevonulásakor csupasz szirének úszkáltak a Lys-tolyóban, XI. La­jos párizsi bevonulásakor pedig három ruhátlan hölgy motettá­kat énekelt, zenekisérettel. Volt tehát látnivaló bőven. Pofozták a feleséget A középkori ember felfogását és viselkedését szerelmi téren is végletes kettősség jellemezte: egyfelől a lovagság eszményí­tett, távolról imádott irreális nő­ideálja, másfelől trágárság az irodalomban, és szokásokban egyaránt. Túlzó formalizmus és „nőszolgálat’’ az eayik oldalon — feleség pofozás és otthoni brutalitás még a fejedelmi ud­varokban is, a másik oldalon. (Huizinga szerint a borgőzös férjhez láncolt asszony csak ak­kor lélegzett fel, ha férje vadá­szott, hadbavonult, vagy a feje­delmi udvarba ment, tehát há­zon kívül volt.) A lakodalomra és a nászéjszakára vonatkozó trágár tréfákat még hölgytár­saságban is el lehetett monda­ni, Korabeli szerző semmi kü­lönöset nem talált abban, hogy egy jegyespár a reggeli misén megesküdött és egy könnyű reg­geli elfogyasztása után azonnal ágybabújt. A lovagok viselkedé­se a valóságban messze esett a lovag ideáltól: pl. a burgun­di herceg Valenciennes-ben vá­rakozott kíséretével egy angol Nemcsak zene Pillantás az Illés Klubba A beatet, a popzenét nem lehet letagadni, átszövi az if­júság életéi, ott van a hétköz­napjaik hátterében. De milyenek azok a percek, amikor fiúk és lányok kizárólag ennek élnek, amikor ez a muzsika már szer­tartás? Megnéztük tehát a pesti Il­lés Klubot. Ott van a Fehérvári úton, a Fővárosi Művelődési Ház oldalában, vagy félszáz méter átmérőjű, kerek teremben, minden szerdán este hattól tí­zig. Nem olyan, mint például a San Franciscó-i pop-klub, ahol gombokkal kezelhető hang-, szín- és illathatások vannak egyszerre, minden részt­vevő külön kis kezelőasztalánál, meg persze 3—10 dolláros be­lépőjegyek. Mindössze évi negyven fórint a „beugró", amiért Illés-újság — a neve Fo­nográf — aztán plakátok, fény­képek is járnak, és legfőképpen jog a belépésre ezeken a szer­dai Illés-esteken. Ezer ifjú Illés- párti jár igy ide, már ötödik éve, többségük fiú és fele-fele arányban diákok illetvé dolgo­zók - de egytől égyig fi óta lók és áltálában intélligehsék. Ven­dég nem jöhet, csók klubtag, az is csak ha idejében érkezik és befér. Szertartás-e egy ilyen Illés- est? — Igen is, meg nem is. Szertartás, mert ez az ezer fiú és lány többnyire ülöpárnákon hallgatja a muzsikát, átszelle- mülten. belefeledkezve. De nem is csak szertartás, mert ebbe a klubba — megalakulásakor — elhatározott program ez! — többek között Marx György, Kása Ferenc filmrendező, Csoó- rj Sándor, Mensáros László, az ELT E amatőr színpada jár. A Disc Jockey műsor után — Omit a tömören Cindulának nevezett Keresztes Tibor irányit — a gyerekek hallgatják ezeket a művészeket és vitatkoznak ve­lük. Illésék és 0 Fővárosi Mű­velődési Ház szándéka: a zene mellett más művészeteket is művelni, a szórakozás mellett gondolkodni, az elidegenedés helyett közéleti érdeklődésiéi élni. A Fehérvári úti kör alákú teremben persze csupán kévés ifjú lér be, ezért óz idén lévé lezö tagságot Is hirdették. Ezek a tagok pusztán o Fonográfot, plakátokat, képekét kópéok és póntós válaszokat sokféle kér­désiikre. A levelezők is már kétezren vannak. Miádiz egy kurta pillantás ILLÉS LAJOS ÉNEKEL csak az Illés Klub életébe. Any- nyit árul el: ezek a gyerekek hoégsúlyozni akarnak valamit, áhágy a Fonográl írja: „külön­állóságot é lélnőttek megkötötl, mególküVá sókkal terhes, ,sima‘ életétől". De igényesen, többek között a tanulás útján. Most, öt év után kérdőívvel kutatják, hogy a háromezer tág mit akar? Néhány kérdés ebből: — Mit jelent napjainkban Magyaror­szágon a forradalmi magatar­tás? — Milyen könyvet olvastál utoljára? — Mit tennél, ha egy napig azt csinálhatnád, amit akarsz é$ minden úgy folytatód­na, ahogyan te megváltoztat­tad? — A válaszokat még nem összesítették, de érdemes oda­figyelni az Illés-muzsika három­ezer rajongójának a gondolatai­ra, Főldessy Dénes követségre, hogy ne unatkozza­nak. letoglaltatta a város ősz* szes fürdőit — „ezekben a für­dőkben mindent lel lehetett ta­lálni, ami Vénusz mesterségé­hez tartozott..." (az egészet a hercea fizette.) A középkori lélekben tehát jól megfért egymás mellett az ábrándos lovagi szerelem és a nyers érzékiség, a szilaj fékte­lenség és a bensőséges áhítat, a vérszomjas gyűlölködés és a fennkölt rajongás. Dr Ludwig Károly Mi van a zsebekben? Megnéztük a pécsi Patyolat központi üzemében: mit felej­tenek az emberek a zsebükben, amikor tisztítóba küldik a ruhát? A lista rendkívül érdekes: bo­rotvapenge, takarékkönyv, sze­mélyi igazolvány, golyóstoll, zsebkendő, kulcs, fénykép — ezek a leggyakrabban zsebben felejtett tárgyak. De a feledé- kenység sokminden mást is je­lez. Igy azt, hogy ki a legjob­ban rajongott sztár — Claudia Cardinale, még mindig! — aki­nek képét a férfiak a legtöbb­ször felejtik a zsebükben. Kis­gyerekek képe többnyire nagy­mamák zsebében rejlik, férfia­kéban női, női zsebekben férfi- képek — természetesen —, s rendkívül ritkán férfiakéban fér­fifotók. Cukor, buszjegy hihetet­len mennyiségben marad a zsebekben, pénz annál keve­sebb. A nagy sztori csak egyet­len alkalommal fordult elő: dollárcsekk hullott ki egy férfi­kabátból. Ezt is becsülettel visszaadták jogos tulajdonosá­nak, mint a forintokat, az iga­zolványokat és a takarékköny­veket. S ami a tavaszt jelzi: egyre több zöld folt, erdőben szedett virágcsokor nyoma ma­rad a zsebekben — és néhány a felöltők hátulján. Á rongyos ruha: jövedelmező üzlel „Még a mindentudó sznobok­nak is lehet divatból leckét ad­ni. Elegendő, ha a fejükbe súly- koljuk, hogy a rongy is lehet a művészet tárgya" — állítja Ro­lando Canfora, 34 éves abszt­rakt művész, aki „ruhatervező­nek" nevezi magát. Canfora Rómában üzletet nyi­tott, ahol régi ruhaneműt árul: farmernadrágot, zakót, cowboy- zekét, pulóvert. Ezeknek „élet­kora” 20-tól 50 évig terjed. Nagyrészük teljesen elnyűtt. Na­gyon jó, ha lyukak is akadnak benne, ezeket ugyanis nem fol­tozzák be. És az már egészen nagyszerű, ha a hónalj tövében izzadtságnyomok maradtak. Canfora potom áron vásárolja a használt ruhaneműt a Yester­day News amerikai ócskáscég- től, és Európába szállítja. Az amerikai rongyok közül egyné­hány voltaképpen már másod­szor kel át az Atlanti-óceánon — sok pulóveren a harmincas­negyvenes évek ismerős, svéd motívumai láthatók: sítalpak, rénszarvasok, szánkók. A „művészet" szó igazolásáia Canfora, amellyel a maga üzle­tét illeti, 24 zakóból álló kol­lekciót állított össze. Kicsodák Canfora ügyfelei? Római, úgynevezett jó család­ból való fiatalok. Világos, hogy másként is öltözködhetnének. Drága üzletekben vett öltönyök­ben azonban nem szívesen mutatkoznak. Amikor rongyok­ba bugyolálva ballagnak az ut­cán, valaki — azt remélik — mégiscsqk megfordul utánuk és felfigyel rájuk. srm VASARtíAPi MELLEMÉI f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents