Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-06 / 85. szám

1973. Április 6. DUNANTOLI NAPLÖ 3 rgy va (folytatás m 1. oldalról.} ( vényes a „bizalom”. Bizalom a j népben, a politikában. Az üze- I mi. a szövetkezeti, az iskolai és egyetemi életben, a munkapad mellett: és a' földeken felnőtte érő ifjúság tettvágyát a mai tár­sadalom értelmes szükségletei és igényei szerint lehet és kell kielégíteni, úgy, hogy a fiatal­ság is lássa es értse munkája értelmét. Konkrét feladatokat bízzunk és felelősséggel bízzunk a fiatalokra és akkor jobban fogják majd érteni a forradal­mat is. Olyan nem létezik, hogy valaki azt mondja: bízik a nép­ben és nem bízik az ifjúságban. Kedves Elvtársak I A parlamentben a miniszter­elnöki expozéban és néhány hozzászólásban is szó volt a né­pesedésről. Eddig is történtek,' s ezután is akarunk intézkedé­seket tenni. Az országnak gon­doskodni kell arról, hogy legyen egy új nemzedék, amelyik majd a maiak helyére ál'l, és nem le­het, hogy az ország elöreged­jen. Mindenki érti azt, hogy aki­nek nincs lakása, ahol nincs meg még sok minden, mert nincs megfelelő kereset, vagy az egészségre ártalmas a szülés, ott nem lehet egyszerűen csak követelményeket állítani. Ezt fe­lelősséggel az országnak végig kell gondolnia. Nem egyszerű dolog ez, hanem sok minden, többek közt közmorál kérdése is. A vállalati igazgatók, szövet­kezeti vezetők, állami gazdaság vezetők, hivatali vezetők igenis becsüljék és szeressék joblxm az anyákat. Természetesen a társadalmi teherbírástól függően fokozni fogjuk az anyagi feltételek ja­vítását Növeljük a gyermekne­velési pótlékot, az anyasági se­gélyt, mindent megteszünk, hogy könnyebben kapjanak a gyere­kes családok lakást, illetve könnyebben jussanak lakáshoz. Fokozzuk az árelienőrzést a gyermekruházati cikkeknél. De mindenekeiött kell egy egész­séges társadalmi közmorál is. Kedves Elvtársak I Baranya büszke lehet arra, hogy itt, ahol nemzetiségek él­nek, láthatjuk igazán, hogy mennyire elválaszthatatlan egy­mástól, nemzeti érdekeinktől a nemzetiségi kérdéssel kapcsola­tos marxista—leninista elvek megvalósulása. Mennyire össze­forrt a szocializmus építésének általános törvényszerűségével; az egész szoáialista fejlődésünk­kel, Azt hiszem, hogy tovább is kell lépni, például olyan közsé­gekben, ahol nemzetiségek lak­nak, legyenek kétnyelvű táblák, ez hozzátartozik a mi politi­kánkhoz, elveinkhez. túra, a népünk iránt - elvá­laszthatatlan a jelen, a jövő. tehát a szocializmus iránti sze­retettől, elválaszthatatlan attól, hogya nemzet ne maradjon le a történelemben, a fejlődő élettől. és együtt, egyszeri© szoigéfjuk a haza sorsát, a munkásosztály nemzetközi, a proletár interna­cionalizmus - az emberi hala­dás ügyét. Ez a nép, a nemzet valódi érdeke. A művészet és a társadalom Felépítjük az egymillió lakást A* embereket joggoi foglat- koztatjo a lakáskérdés, ám ez nem ugyanaz, mint 15 évvel ez­előtt volt Gondoljanak csak a kővetkezőre. Tíz évvel ezelőtt örömmel költözött be egy fiatal pár ez. egyszobás lakásba egy 6 éves leánygyermekkel és egy 4 éves fiúgyermekkel. Ma már azonban pokolnak érd, mert az egyik 16 eves lesz, a másik 1* eves. Nem tudnak egymássá! egy szobában aludni, ha két­lábas, akkor is kicsi lenne ne­kik az a lakás. Az ország is és az igények is növekedtek. Mi megtartjuk szavunkat, felépítjük *n 1 millió lakást de ez sem változtatja meg teljesen a hely­vetet sőt ha túlteljesítjük, az nem fogja -véglegesen megol­dani. Az a véleményem, hogy tálán több gaizonlakást kelle­ne építeni. Az embereknek elő­ször az kell, hogy ej tudják kezdeni az életet. Azt hiszem, in a legnagyobb őröm, amikor '«alaki először költözik be a só­ját lakásába. Később, amikor o qyerekek kirepülnek, akkor a ’akás naggyá válik, takarítani kell. magas a bér, ilyenkor az ember szívesen heköltözne egy kisebb lakásba. Érdemes volna lakáskérdéseink reális megol­dásánál számba venni ezeket a problémákat is, arra gondolva, hogy at igények meg gyorsab­ban fognak növekedni és mi tegyünk meg mindent azért hogy igazságosan kielégítsük őket Tudom, az is eldől, nem túl sokára, hogy nemcsak anya­gi segítséget tudunk adni an­nak, akinek több gyermeke van, hanem egyszerűen bizo­nyos gyermekszámnál adni tu­dunk majd lakáskiutalást Ad diq is kötelessége áronban mindenkinek a párt és a kor­mányhatározat szellemében se­gíteni a fiatalokat a családala pitasban és a családosokat előnyben részesíteni. Szeretnék néhány szóvá! fog­lalkozni a bányászát kérdésé­vel, A bányászokra szükségünk volt, szükségünk van, szüksé­günk is lesz. A bányászok a legnehezebb időkben is mindig mellettünk álltak. A mai fiata­lok is megértik azt hogy a pé­csi bányászokra és a pécsi szénbányászatra szükség lesz. Becsüljük a bányászokat, hogy minél több fiatalnak legyen kedve a bányászathoz, és te­kintse szép hivatásnak. Tovább növekedett s politikai érdeklődés A jelölőgyűlések tapasztala­tai szerint a lakosság politikai érdeklődése még. az 1971-es választásoknál is nagyobb. Mil­liók vettek részt jelölőgyűlése­ken. A régi tanácstagok több­ségét újra jelölték, amiben megnyilvánult közéleti munkás­ságuk erkölcsi megbecsülése. A jelölőgyűlések sajátos munka- megbeszélések voltak, amelye­ken a helyi kérdések elemző vi­tája folyt. A vitákra a lehetősé­gek és igények reális értékelé­se jellemző, jöl tükröződött az országos politika és a helyi po­litizálás, e két tevékenység összhangja. Nálunk a közösség tisztség- viselői és a különböző válasz­tott szervek naponta vizsgáznak emberségből, ügyszeretetből, humanizmusból, a közjó fárad- hcrtatlon szolgálatából és az óriást többség jól vizsgázik eb bőt. Persze akadnak még atyán emberek is, akik tehernek, nyűgnek, feleslegesnek és fá­rasztónak tartják a demokratiz­mus szélesedését Hiszen ha nem *s eredményesebb, de min­denesetre könnyebb a munka, de csak látszólag, ha nem áll fenn az igény, hogy az embe­rekkel való megbeszélés alap­ján szülessenek a döntések. Szembeállít egyeseket a de­mokratizmussal a kényelem sze­retet*. Másfelől pedig Igaz az is, hogy előfordul méq vissza­élés is a demokratizmus gon­dolatával. Erre hivatkozik nem egyszer csak a jogokat látó, de a kötelességekét, nélkülözhetet­len állampolgári fegyelmet sem- mibevevó, önző, demagóg han­goskodás is. A bürokratikus ké­nyelemszeretet és a demagóg felelőtlenség támogatja egy­mást, mindkettő a szocialista demokratizmus fejlesztése ellen hat Az ilyen jelenségek sem feledtethetik el azonban azt, hogy a szocialista demokrácia nem egyszerűen politikai jelszó, de létérdek a nép számára, folytonos bővítése, állandó ele me életünknek. A különféle párt- és állami funkciókban dolgozó tisztségviselők sok ne­héz feladatot megoldottak mar a szocialista fejlődés során. Magukat nem kímélő munká­juk, odaadásuk volt fejlődésünk egyik hajtóereje. Ez az oda adás, ez a magát nem kímélő áldozatkészség a szocializmus ügye érdekében egyik legfőbb biztosíték jelenleg is arra, hogy minden bürokratikus kényelmes­kedés, demagóq hangoskodás ellenére eredményesen 1 meg fogja tudni oldani a párt a szo­cialista demokratizmus fejlesz­tésével kapcsolatos kérdéseket is. A választási demokrácia új jelensége nálunk a kettős jelö­lés. Természetes, hogy az egyik jelöltet választják meg, azt aki több szavazatot kap. Ezt sokan kényelmetlennek tartják, sőt, szégyenkeznek, ha alulmarad nak a másik jelölttel szemben. Az igazság az, hogy már az is nagy dolog, a közösség bizal­mának megnyilvánulása, ha va­lakit egyáltalán jelölnek, még akkor is, ha végül nem kerül a tanácstagok közé. A hazafiság és a szocializmus elválaszthatatlan Kedves Elvtársak! Nemcsak a művészi alkotó­munka, hanem mostanában le­zajlott közgyűlések is bizonyí­tották, hogy alkotóink, művé­szek és művészkollektívák ugyanúgy, ahogy tudós-kollektí­váink támogatják a párt kultu­rális-tudományos politikáját. Támogatják, mert tudják, hogy nálunk minden a nép. a szocia­lizmus érdekében történik és bizonyították, hogy ennek szel­lemében akarnak tevékenykedni művészeti életünk színvonalá­nak, szocialista demokratizmu­sának növeléséért. Ezekre a pozitív erőkre szá­mítva jogos bizalommal nézünk a mai és holnapi feladatok ele- be. Vívmányaink köze tartozik, hogy mind többen ismerik föl: nincs eltérés és különösen el- ] lentét az igazi művészi érték és ; a szocialista társadalom iránti elkötelezettség között, fia nem is mindig vita és problémák nélkül, de lényegében egybe­esik a kettő. A művészet és a közönség, művészet és társa­dalom kapcsolata minden hiba és gond ellenére, amellyel küz­dünk és küzdeni fogunk a jö­vőben is, szo.rosabbá vái'k. Büszkék lehetünk mindannyian a kultúra demokratizálásában, a művészeteknek a tömegek között való elterjesztésében el­ért sikereinkre. Művészeink ak­kor gazdagíthatják igazán kul­túránkat és azzal szolgálják a szocializmust építő népünket, ha a valóság felé fordulva azo­nosulnak mindennapi küzdel­meivel és a művészi igazság iránti vágyaival. A milliók által elsajátított művészet, tudomány kultúra nélkülözhetetlen a szo­cialista életmód, életforma ki­alakításában; egyszerre teszi er* egyén és a közösség életét szebbé, teljesebbé. Ezért is határozott úgy Köz­ponti Bizottságunk, hogy kezd­jük el a körművelődés, népmű­velés átfogó tervének kidolgo­zását, amelynek megvalósításá­ban valamennyi művészet, szak- tudomány az ismeretek elter­jesztése, alkotó értése ugyan­úgy szerepet kap, mint a nép öntevékenysége, aktivitása, amatőr mpzgalmai, gazdagítva az egyént és szocialista' társa­dalmunkat egyaránt Kedves Elvtársa ki Azzal szeretném beszédemet befejezni, hogy a szocialista politikához kell a bizalom, kell tudni a felmért eredmények alapján, hogy helyes irányba megyünk. Nagy utat tettünk meg, hogy szocialista nemzetté váljunk és ez a fejlődés gyor­sulni fog. Ma felnőtt egy nem­zedék, amelyik már nem sokat tud arról, hogy mi volt régen. Megszűnt az az időszak, amikor számon tartották, hogy kinek volt hét szilvafája. Ma az or­szág lakéinak nagyrésze arra büszke, hogy munkásember, akár szellemi, fizikai dolgozó, bányász, vagy a földeken dol­gozik. Az emberi munka az alapja annak, hogy Magyarorsrágon de itt Baranyában is — az át­lagnál gyorsabban fejlődjék tár­sadalmunk — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Aczél György elvtárs. A nagygyűlés dr. Adóm Antal zárszavával ért véget Mitzlri Érán — Nagy István Fotó: Erb János Kedves EMérsoM Hazafinak lenni mindig * annyit jelentett, mint tevéke­nyen dolgozni a haladás, a nép, az ország érdekében. Ma csak egyféle hazafiság van, ennek lefordítása mára azt je­lenti: tevékenyen résztvenni a szocializmus* építő nép munká­jában, küzdeni a nép mind jobb, mind szebb, teljesebb életéért. Szocialista hazafiként legyünk büszkék arra, amit épí tettünk, ami életünkben érték és szocialista. A szocialista ho­«jfíság kötelez a jobb mankó­ra, hisz a hazafiság és a szo­cializmus, a küzdelem a nép teljesebb, gazdagabb életéért, egymástól elválaszthatatlan. Azt, hogy hazánkban erősö­dik a szocialista, nemzeti egy­ség, az c szocializmusért való közös küzdelem és közös cél; a szocializmus teljes felépítése alapján történik. Hazafiság és szocializmus, a küzdelem a nép jobb, teljesebb életéért, egymástól elválasztha­tatlan. Megbecsülés és szere­tet, és büszkeség a föld, a kul­Péter János Japánba és Mongóliába utazott Péter Ionos, a Magyar Nép­köztársaság külügyminisztere hi­vatalos látogatásra Japánba és Mongóliába utazott. Búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese, va­lamint Tsuneaki Ueda, Japán és Puncagijn Sagdarszuren, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Jelen volt V. J. Pavlov szovjet nagykövet is. Péter János úton Japán felé, csütörtökön Moszkvába érkezett. A magyar külügyminiszter még csütörtökön folytatta útját To­kióba, Libegő a föld alatt A »egyszerűségét csak ap­ránként lehet felfogni. Az első pillanatokban * legnagyobb gond: hogyan szálljon fe! oz ember, A bányaüzem vezetője három módot is megmutat: jön a? ülőke, jó erősen meg kell markolni a rudat, melyen a kötélen függ, s rápattanni. Má­sodik lehetőség, a lábtámaszra ráteszi az ember az egyik lá­bát, mintha kengyelbe lépne, s átlendíti lábát, akárcsak lóra ülne. A harmadik eset (?), csak egyszerűen ráülünk, mert hi­szen nem nagyobb ügy mint egy páternoszterba. vagy moz­gólépcsőre a belépés? Akkor meg a baleseti lehetőségen töri az ember a fejét Mégiscsak 1200 méteres úton — miközben 300 méteres szintkülönbséget süllyed a libegő — annyi min­den történhet. Nem is éppen lassan megy: 12 perc alatt te­szi meg az utat. Nlncj miért aggódni. Három méterenként vészjelző karok vannak elhe­lyezve a pálya mentén, tíz mé­terenként függnek az ülések, mindössze 30 centiméterre a földtől. Ha véletlenül rosszul lesz is valaki, társai egy szem- pillantás alatt segíthetnek. Eny- nyit az aggályokról. Közben elém ér az egyik ülőke, arra sincs időm, hogy gondolkodjak a felszállás módján: sildünk le­felé. Talán fél kilométerre is belátni a 18 fokos dőlésű vá­gatban, a bányászok és műsza­fclak bravúros munkát végeztek: sem oldalirányban, sem dőlés- irányban nem törik meg a vá­gat. A kötélpálya biztosító ele­mekre erősített vas-tartókon függ, szinte hihetetlen, hogy a sok száz szerkezetet miként le­hetett milliméter pontossággal így beállítani. Bányában pre­cízebb munkát még nemigen végeztek. Utazunk lefele. Lábán János üzemvezető a mögöttem levő ülőkéről szol előre: ■— Az évek sorén egyre mé­lyebbre, s az aknától távolabb kerülnek a munkahelyek. Ma­holnap csak napi három kilo­méteres gyaloglás árán lehet majd a munkahelyeket megkö­zelíteni, s az aknához vissza­térni. Fél óra. 5 mennyi fáradt­ság. A2 emberek már kimerül­nek, mire a munkahelyre érnek, kifelé, műszak után pediq már csak vonszolják magukat Ezen segít a libegő. Mátrai Árpád, a Mecseki Érc­bányászati Vállalat műszaki igazgatója egy ülőkével előt­tem jár — megtoldja a gon­dolatot: , — Akkor kezdtük építeni, amikor még a munkahelyek az aknához közel voltak, 24 millió forintot mertünk akkor elkölte­ni, amikor a munkások, s a ll-es üzem gondja közvetlenül még nem égetett bennünket Valamikor régen ezt a problé mát olcsóbban oldották volna meg: egy negyedórával előbb indultak volna a buszok, s ugyanennyi idővel később értek volna haza <3 munkások .., Tegnaptól már a bakonyai bányászok több mint tele a li- begón utazik munkahelyére, s rövidesen az összes munkahely a több mint négyszáz méteres mélységben lesz. Magyarorszá­gon két földalatti banyában: a nógrádi Ménkes és az egyik ajkai bányaüzemben működik függőüléses földalatti személy­szállító pálya. Az előbbi 480, az utóbbi 280 méter hosszúsá­gú pályán közlekedik. A buda­pesti „nagy libegő” is csak kö rülbelül fele lehet a bakonyai pálya hosszának. Néhány helyen figyelmeztet az üzemvezető: itt is volt egy támadási pont, A lejtős vága­tot ugyanis egyszerre több he­lyen kezdték a bányaüzem leg jobb munkacsapatai kihajtani — a vcfgatszakaszok azonban olyan pontosan találkoztak, hogy maguk a bányászok is ne­hezen találják: hol i$ lyukad­tak össze. Érdi Krausz Gábor geológus és Kukái András bányamérő fe­jében született az ötlet, bár mindketten tiltakoznak: a vál­lalat intézkedési tervében sze­repelt a legtávolabbi, 5 lét­számhiánnyal küszködő bánya­üzemben o személy-szállítás megoldása. Ök csak a konkrét ötlettel szolgáltak. Több meg­oldás i$ kínálkozott: új akna, mozdonyvontatásos népeskocsik beállítása .. Azt mondják mindketten: ré­gi bútordarabok vagyunk eb­ben 'az üzemben ahhoz, hogy lássuk 0 problémákat, s a meg­oldást is. A? ötlet a bakonyai üzemben született, a kitűnő ki­viteli terveket Heller Alajos ter­vező csoportja készítette — hárítják el maguktól a to­vábbi elismerést... Mire végiggondoltam beszél­getésünket a tervezőkkel, a li­begő mélyszinti végállomása télé közeledett. A kőzet frissen befújt cementtejjel biztosított, lábunk alatt vörös salak. Szebb bányavágatot nehéz elképzelni. Szemben üresen jönnek az ülé­sek — felfelé nem utazik most senki. Leteszem lobom — az ülés kimegy alólam. Ennyi a le­szállás. Cserrta Sándor vájár, ország­gyűlési képviselő áll a „végál­lomáson”. — Hogy tetszik? Mit szólnak hozzá a bányászok? — tudja, mit jelent egy mű­szak fáradalmával, a sáros gu­micsizmákban másfél kilomé­tert gyalogolni? De lefele is: sorbaállunk az ebédért, aztán a beosztásnál, az aknánál, vak- aknánál. Az emberek idejéből Hosszú negyedórák múlnak el. pedig műszak végén néha mennyire hiányzik még őt perc is. Mire kiszállunk, egy kicsit meg is pihenünk a libegón... Lombost Jené t t * fc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents