Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-30 / 108. szám
1973. április 30. DUNANTÜU NAPLÓ 1,3 milliárd a kiemeli városoknak Minden eddiginél több lakás Beszélgetés Simor Jánossal, az építési és várostejlesztési miniszter helyettesével Tavaly kilencvenezer lakást építettünk — s ez több minden eddiginél. Az ezer lőre eső új lakások számát tekintve ezzel a mennyiséggel hazánk a fejlett európai országok élvonalába ért — | mindez azonban nem jelenti azt, hogy az építés, az építőipai j megszűnt az ország első számú problémájává lenni. A beruházások i megvalósulási ideje változatlanul hosszú, az árok emelkednek, J s nagyon sok — s mindjárt tegyük hozzá: jogos —, panasza van j magának az építőiparnak is. Simor Jánossal, az építési és város- fejlesztési miniszter helyettesével ezekről a gondokról, illetve az iparág előtt álló új feladatokról beszélgettünk közelmúltban tett pécsi látogatása alkalmából. Átadták az 1973. évi SZOT-díjakat Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vasárnap a SZOT szék házában ünnepélyesen átadta az 19/3. évi SZOT-díjakat. Az ünnepségen, résztvett Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bl- I zottsógónak elnöke, Borbély I Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Virizlay Gyula, a SZOT titkává mondott ünnepi beszédet, hangsúlyozva, hogy a 5ZOT- díjak egyre teljesebben fejezik ki dolgozó társadalmunk, o magyar szakszervezeti mozgalom megbecsülését, a kultúra munkásai, irók, tudósok, művészek iránt. E megbecsülés azoknak szól, akik szíwel-lélekkel segítik szocialista nevelési céljaink vo- lóravóltását, akik kimagasló müvekkel, munkával, alakításokkal járulnak hozzá nemzeti kultúránk, szocialista művészetünk gyarapításához. Ezután Gásoár Sándor átadta az 1973. évi SZOT-díjakat. * A SZOT elnöksége az 1973. évi SZOT-díjjal tüntette ki Bacsó Péter filmrendezőt, Benedek Árpád rendezőt, Békési Gyula költőt, Czigány Györgyöt, a Magyar Rádió zenei főosztályának rovatvezetőjét, Gorái Gábor költőt, Gerö János írót, dr. Kulin György csillagászt, Mécs Károly színművészt, Németh János keramikus művészt, Pödör Béla ; aneszerzó-karnagyot, Rábai Miklós koreográfust. Sulyok Mária színművésznőt, Szurcsik János festőművészt. Takács Imre költőt, Varga Magda operaénekesnőt és Vértessy Sándor szerkesztőn portért. Kitüntetések A nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe, május 1. alkalmából. a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a magyar szak- szervezeti mozgalomban elért eredményes tevékenységének elismeréséül a Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát adományozta Domsics Jánosnak, a Téglaipari Vállalat görcsönyi gyáregysége vezetőjének. A jelvény ezüst fokozatát kapta: Tóth Lajos, az SZMT gépkocsivezetője, Kaszás István, a Pedagógusok Szakszervezete sásdi járási bizottságának elnöke és Marenics János, az SZMT vezető propagandistája. Oklevelet adományoztak Perlaki Tetéznek, az SZMT nőbizottsága tagjának, Felső Lajos társadalmi aktívának, Ordas Antalnak a véméndi, Lengyeltóti Jánosnak a mozsgói, Tardos Ferencnek a bükkösdi szakmaközi bizottság titkárának és Hergert Zsigmondnénak, az SZMT munkavédelmi bizottság adminisztrátorának. A SZOT és az SZMT Elnöksége nevében a kitüntetéseket Rameisl Ferencné, az SZMT titkára adta át tegnap délelőtt oz SZMT székházban. Az ünnepségen részt vett Beck Ferenc, az SZMT elnöke és számos szakszervezeti tisztségviselő. — Első kérdésünk: milyen [ eredményeket hozott a beruházási stop, s egyáltalán: milyen új tendenciák figyelhetők meg az építőipar életében? — Valóban ez a legfontosabb kérdés, de így nem pontos. Mindenki beruházási stopról beszél, pediq beruházási stop nincs, egyszerűen csak arról van szó, hogy az ország beruházási egyensúlyát meq kellett teremteni. s ennek érdekében a normális keretek közé szorította a kormányzat vissza a beruházási tevékenységet. A féktelenné j nőtt építési kedv normalizálása alapvető érdekünk volt; nemcsak azért, mert bizonyos . összegnél többet senkj sem költhet beruházásra, hanem mindenekelőtt azért, mert a mértéktelen ütemű építkezés azt eredményezte, hogy eltolódtak a határidők, nőttek az árak, kapkodóvá, felületessé lett az előkészítés. A legfőbb tendenciák most azt mutatják, hogy éppen e kérdések vonatkozásában javult a helyzet. Az igények és lehetőségek közelebb kerültek egymáshoz. Koncentráltabb lett a kivitelezői munka, kevesebb a csúszás, jobb a minőség .., — De ez nyilván csak az érem egyik oldala .., — Valóban. Van másik oldal is. Az építőipar fejlődési üteme kevésbé dinamikus, mint korábban volt, egyes területeken — mint például a KPM építési részlegei és a szövetkezeti építőipar —, gondokat okoz a kapacitás lekötése. A kapacitáshiány helyett kínálati többlet jelentkezik egyes területeken. Ilyen terület a tervezés területe, de mi ezt nem tartjuk tragikusnak, ellenkezőleg. Sok év tapasztalatai bizonyítják ugyanis, hogy a tervező, illetve előkészítőmunka színvonalát javítani kell. — Az állami építőipar az utóbbi években éles harcot vívott konkurenseivel, a házilagos épilöszervezetekkel. A mostani helyzet kinek a pozícióit javította? — A nagyiparét, természetesen. Az ÉVM vállalatai tartják termelési szintjüket, amit mindenekelőtt az a tény magyaráz, hogy zömmel ezek a vállalatok valósítják meg a lakásépítési programot, s ők dolgoznak az állami nagy beruházásokon is. Az igénycsökkenés ütemére jellemző egyébként a következő számsor. 1970-ben még az igények 29 százalékát elutasította az építőipar, 1971-ben 15 százalék volt ez az arány, tavaly pedig már csak 5.4 százalék. Ügy számoljuk, hogy idén az igények alig több mint egy százalékára nem lesz kivitelezői fedezet — s ez gyakorlotilaq tel- I jes egyensúlyt jelent. — Tavaly 90 ezer lakást építettünk — s ez nagyszerű eredmény. De ennek is van egy másik oldala: rohamosan nőnek az árak ... — Nőnek, ha nem is rohamosan. Az 1972-es év azonban ebben a vonatkozásban is bíztató jeleket hozott. Országos szinten költségnormákon belül maradtunk, a középmagas házgyári épületek ára például csökkent. — Az áremelkedés ténye mégis jogos aggodalmat okoz. Mivel magyarázható ez az emelkedés, s mit lehet tenni ellene? — Az építőipari áremelkedésnek két fő oka van. Az egyik kapun belüli, a másik rajtunk kívül álló ok. A szabadáras termékek áremelkedése rendkívül érzékenyen érint bennünket, s ennek hatásai elől nem tudunk kitérni. Ami a mi részünket illeti: önköltségcsökkentéssel, ésszerűbb anyagbeszerzéssel és anyagszállítással, takarékossággal, jobb munkaszervezéssel — egyszóval a hatékonyság növelésével tudunk az áremelkedés ellen fellépni. Az építőipari árak stabilizálása a népgazdaság egészének érdeke, ezt a novemberi párthatározat is leszögezi, éppen ezért számos új intézkedést léptetünk életbe. Ezek közül csak egyet említek meg: a szabadáras árucikkek széles körére kiterjeszti a kormányzat az előzetes bejelentési kötelezettséget mindennemű árváltozással kapcsolatban, — Az építőipar legnagyobb problémája hosszú idő óta a munkaerő volt. Mi a helyzet most? — A fluktuáció üteme csökkent, o munkafegyelem javult. Nagyon jó hatással volt munkásainkra a márciusi béremelés, A kivitelező iparban 205 ezer ember kopott béremelést — ami havonta 300 millió forint pluszt jelent. A béremelés természetesen új feladatokat is jelent, az összegek 40 százalékát ugyanis a vállalatoknak kell kigazdálkodniuk. Tehát megint a hatékonyság kérdésénél vagyunk. 5 itt mindjárt megemlítem az üzem- és munkaszervezés fontosságát, illetve ezzel összefüggésben a szervezők képzésének nagy jelentőségét.. Az ÉVM minden segítséqet meg kíván adni a vállalatoknak, hogy mielőbb megfelelő számban álljanak rendelkezésükre szervezési szakemberek, A továbblépés legfontosabb előfeltétele ugyanis a belső tartalékok kiaknázása. — Még egy mondatot a bérekről. A különböző épitőszer- vezetek közti bérfeszültség tény, de mit lehet ez ellen tenni? — Ki kell dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát. A munka folyik. Azt akarjuk elérni, hogy ugyanazért a munkáért ugyanolyan képzettségű emberek egyforma alapbért kapjanak az orszáq bármelyik pontján, s bármelyik vállalatnál. — Néhány gondolatot még a lakásprogramról, A IV. ötéves terv időszakában 400 ezer lakást akarunk építeni.., — A lakás Magyarországon társadalmi ügy. ebből következik, hogy a lakásépítést társadalmi feladatként is kell kezelni. Az állami lakások részaránya csökken, de növekednie kell a vállalati, szövetkezeti erőből megvalósított lakások számának. Az új munkáslakásépitési- programok nagy lehetőségeket nyitottak e téren. A lakásépítési programmal kapcsolatban egyébként a főkérdés az előkészítés, közművesítés kérdése. Itt szorít a cipő. A közművesítéssel számos városban elmaradtak, * ennek nemcsak műszaki, hanem pénzügyi okai 's vannak. Nőttek a költségek, s végülis beruházási többletjuttatásokat kellett adni a kiemelt városoknak. hogy programjaikat megvalósíthassák. A kormány a közelmúltban 1,3 milliárd forintot biztosított Budapest, Pécs, Miskolc. Debrecen, Szeged és Győr tanácsai számára. Természetesen más jellegű teendők is vannak. Felül kell vizsgálni például az új városközpontok építési terveit — nagyon sok helyen tapasztaljuk ugyanis, hoqy túlzottak ezek a tervek. Fényűzésre, pazarlásra nincs nincs szüséq és nincs is mód. — Mindezek alapján hogy lehetne megfogalmazni az EVM- hez tartozó tervező, kivitelező és bonyolító vállalatok legfontosabb feladatait? — Hatékonyabban kell dolgozniuk. A kivitelező vállalatok termelő növekedésének háromnegyedét például a termelékenység növelésével kell biztosítani. Középtávú szervezésfejlesztési terveket kell készíteni, s mind szélesebb körben kell alkalmazni a számítástechnika nyújtotta lehetőségeket. De sokat kell javítani a tervezőmunkán is. Nem elég azt nézni, mi mennyibe kerül — azt is nézni kell: mi milyen hatékonysággal dolgozik majd, ha megépül. Minden összetevőt, s a következményeket is messzemenően figyelembevéve kell tehát döntenünk és dolgoznunk —. ebben lehet talán a legrövidebben megfogalmazni feladatainkat. Békés Sándor Péc*, Sziget? «árosrés»« Erb János felvétele > « >Jov«r
