Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-29 / 107. szám

1973. április 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 75 éves a Bizonyos Passardi nevezetű vállalkozó — ki Itáliából érke­zett úgy 1680 körül Baranyába, sőt, hogy pontosak tegyünk, Pellérdre, - már kísérletezett a selyemhernyó tenyésztéssel s en­nek meghonosítása — még kez­detleges formában is — hazánk­ban eme időponttól számítan­dó. A selyemszövetet persze jó­val korábban ismerték már, kü­lönben is — a kutatók szerint - i. e. vagy két-háromezer évvel a Kínai Birodalomban szép kel­méket állítottak elő, és Euró­pában — meglehetősen „későn", időszámításunk után 730-ban terjedt el Spanyolországban, Olaszországban. Mindenesetre Passardi mester kísérletezése után még jó kétszáz esztendőt kellett várni, míg a selyemszö­vést nagyobb méretekben elha­tározták és... pontosan 1898- ban kezdték meg Mohácson az úgynevezett „sóházak” átalakí­tását fonó-szövőgyárrá. Vagyis... 75 esztendeje. A Magyar Selyemipari Válla­lat tíz gyáregységének egyike a Mohácsi Selyemszövőgyár, ma ünnepli háromnegyed-százados jubileumát. Egy gyár életkorát tekintve 75 esztendő nem is nagy idő. Annál érdekesebb az a gyors ütemű változás, amely o selyemszövőiparon belül le­zajlott a tisztaselyemtől (her­nyóselyem) a műselymen ót egészen napjainkig, a különféle műszálak térhódításáig. Mert végül is — kissé meglepő — hogy a gyár egész évi termé­keinek mindössze csupán 5-8 százaléka tisztaselyem-szövet. Vagy kiment a divatból, vagy a műszál kiszorítja a piacról. Az igazgató, Bense János ta- gadóan int: — Szó sincs róla. Aligha hi­szem, hogy a selyemszövetet bármi más anyag „lekörözné". Ára is kétszer-hóromszor maga­sabb, és ha valamikor nagyon régen az értéke az arannyal volt egyenlő, a tisztaselyem ma sem veszített „méltóságából”. Éppen a tulajdonságai miatt: könnyű, puha tapintású, kelle­mes viselet, nagyon jó a szín­tartósága és magas a szakító- szMójrdspga. — Mégis „lel kellett találni" o ináselymet... — Persze, mert a közben je­lentkező tömegigényt drága tisztaselyemből kielégíteni nem lehetett. Már maga a hernyó­tenyésztés is munkaigényes, ami eleve növeli a végtermék árát. Különben pedig, még a mi ko- runkbeliek, hajdanában szedtük a szederfalevelet zsákszám a hernyóknak, ma ezt egyetlen gyerek nem vállalja, nincs rá­szorulva arra o kis mellékkere­setre. Mellesleg mondva ez is egyik oka, hogy importáljuk a hernyóselyemszólat például Ro­mániából, ahol nagyüzemi her­nyótenyésztés és gubótermelés folyik, külön erre a célra létre­hozott eperfa-ültetvények léte­sítése mellett. A műselyem né­hány alapanyagának forrása vi­szont - mint a viscosa, vagy az ocetát hazánkban is megtalál­ható. Persze a műselyem tulaj­donságainak egyike-másika megközelíti a tisztaselyemét, de hát hiába... azért még sem „igazi”. Hogy miért elmélkedünk a tisztaselyem létén-sorsán ennyit, holott keveset gyárt belőle az üzem? Azért mert mégiscsak az iparágnak hagyományos — és legöregebb — terméke a her­nyóselyem, „Hernyóselyem ha­risnya . . . Selyem köntös . . . Se­lyemruha . . .” Ez volt a „módi”, - már akinek tellett rá. Illetve hát . . . mellőzve a túlzásokat, a hernyóselyem-harisnyához ké­sőbb már a viszonylag kisebb pénzűek is hozzájuthattak, no nem napi, legföljebb ünnepnapi alkalmi viseletként. Mert, ha egyszer megfutott a harisnyán a szem ... — Volt-e önnek tisztaselyem ruhája, harisnyája...? Ortelli Józselné szövőnő, 1959 óta dolgozik az üzemben: — Nem tudom, azt hiszem nem. Talán harisnya? Bizonytalan. — Mindegy, nem emlékszem rá, de nem is kellene. Amióta a műszálas anyagok bejöttek, meg a tartós nylon-harisnyák... ajaj! Nem kell ezeknél jobb. Könnyű mosni, vasalni nem kell, se stoopolni . .. — Mondjon valarriit a mun­kájáról . . . Jókedélyű, csinos asszony, .ránéz a kis Horváth Valira, aki a legfiatalabb szövőnők egyike: — Tudia úgy van ez, hogy a szövőgyárakban mindig nagy a zaj. Ez a legrosszabb. De még­Mohácsi Selyemgyár is, érdekes, hogy egy szempil­lantás alatt meghallom, ha egyik gépem leáll. Pedig a te­remben negyvenkét gép van, ebből hat az enyém és csalha­tatlanul meghallom ebben a hangzavarban, hogy melyik ma­sinám állt le. — Én üvegszövetet szövök, gé­pen dolgozom, ez egy új ter­mék, ipari, műszaki szövet - mondja Horváth Vali. — Szép munka csak egy kicsit szúrós az anyag, tetszik tudni olyasmi ez, mint valamikor az angyal­haj, amellyel karácsonyfát dí­szítettünk. — Első munkahelye? — Igen. Négy és fél órás vol­tam, de most hogy tizenhat éves elmúltam, már nyolc órát dol­gozhatom, több a pénz is, ezer forintot keresek egyelőre. Az a jó, hogy az „üvegszövetben” minden héten van szabadszom­bat, a másik szövődében két­hetenként. Nővérem is itt dol­gozik, albérletben lakunk, hét végén mindig hazamegyünk Maisra, szüléimhez. Ortelliné 2500-2900 forintot keres havonta, tagja a Gaga- rin-brigádnak, kapott már Ki­váló dolgozó kitüntetést, és többször jutalmat. a romeltakarítás, majd a ter­melés beindul és év végén mór 72 gép két műszakban termel... 1948-ban államosítás... 1955: a gyár a Magyar Selyemipari Vállalat gyáregysége... 1960: 1 millió 393 ezer forintért új előkészítő üzem épül, NDK-ból behozott gyorsfelvető — auto­mata gépek állnak munkába .. . 1968—1969-ben a régi szövődé födémcseréjét, illetve megerősí­tését elvégzik . . . 1972. gazda­sági év eredményei alapián 1973-ban - immár hetedszer nyerik el — az „Élüzem" címet... ☆ 1905-ből van egy fénykép, amely a gyár dolgozóit és az olasz szövőnőket ábrázolja: a képen csupán néhány nagybaj- szú férfi látható, a hosszú, bo­káig érő szoknyás nők között. Olyan, mint egy iskolai tabló. Ezen a képen látható — az ala- oítók ma élő — egyetlen tagja: Kismándor Sándorné . . . Nyugdíjasa a gyárnak, 89 esztendős. Nagyon beteg, gyak­ran eszméletén kívül van . . . A jubileum napján . . hal­kan . . . nagy-nagy tisztelettel köszöntjük e szép kort megért munkásasszonyt. . . Rab Ferenc I! Küldöttértekezlet i 3 Főiskolán Küldöttértekezletet tartott a Tanárképző Főiskola „Gye- nis László" KISZ Bizottsága, az intézmény dísztermében. A gyűlésen értékelték az el­múlt évi tudományos diák­köri, társadalmi, kulturális és sportmunkát, valamint a kollégiumban végzett moz­galmi tevékenységet. A kül­döttgyűlés megerősítette es új határozatokkal bővite'te az 1972. év decemberében készült oktatáspolitikai fel­adattervet és megválasztotta azokat a küldötteket, akik a KISZ Pécs Városi Bizottság küldöttértekezletén képvise­lik majd a főiskolát. — Annyira szép anyagokat , szövünk, hogy öröm velük dol­gozni. Van persze bosszúság is, de hol nincs?! Úgy egészében | véve nagyon szeretem a gyárat, | pedig . . . úristen, de nehezen j kezdtem! Amikor ötvenkilencben beléptem, sokat küszködtem, 1 valahogy idegen volt számomra a gép, meg az anyag, meg a műszaki kifejezések sokasága, j De aztán — művezetőmnek kö- | szönhetem - sikerült. — Ma este bál lesz, a meg­hívón az áll. hogy „Selyem­bál". . . — Nem leszünk itt, a vöm ka­tona, most lesz az eskütétel, el­utazunk. Különbep hálóznánk, bár az is igaz, hogy mi a fér­jemmel, meg a gyerekek, nem­igen járunk el szórakozni. Mert a szabadszombat... —. Mi van szabadszombaton? — Elneveti magát: — Pecázunk ... A férjem szen­vedélyes horgász, én meg szen­vedélyes kísérője. Amikor nincs tilalom, beülünk a motorcsó­nakba, bepakolunk két napi élelmet, halászléhez és halsü­téshez szükséges „alapanya­got", aztán lecsurgunk Bédára, ott van a gyári horgászszövet­ségnek egy tanyája . . . Ehhez is a gyár adott bontási anya­got, a tagság meg megépítette. Tudja milyen gyönyörű a Duna? Méa a nyári szabadságot is ott töltjük el a víz mellett * 1898: gyárrá alakul a sóház. Olasz szövőnők érkeznek 1905- ben, betanítják a mohácsi asz- szonyokat, lányokat . . . 1905— 1922-ig az olasz E. Amphox Montevarchi a tulajdonos. A munkaidő napi 10 óra . . . 1932- ben, a gazdasági válság idején egy időre leáll a gyár... 1934 ben a Soproni Selyemipari RT vásárolja meg az üzemet. . . 1936. február 20-án 58 munkás­nő bérsztrájkot kezd... 1938 ban két hetes a sztrájk: ered­mény: növelték a béreket... 1944: a gyár hadiüzemi pa­rancsnoka, Gruber főhadnagy uszályokba rakatja az összes nyersanyagot, hogy a Dunán fölfele Németországba szállítsa, de . . . a hajó már a Lajos szo­bornál aknára fut és fölrob­ban ... 1945 januárjában a szovjet katonai városparancsnok felhívására a dolgozók vissza térnek a gyárba, megkezdődik Közút és A GYALOGOSOK A KRESZ a járművek bizton­ságos sebességéről azt írja, hogy az feleljen meg a látási, forgalmi és útviszonyoknak, Ezt minden újságolvasó és új­ságíró — és természetesen min­den gépjárművezető — jól tud­ja. És mégis, hány ember kerül sötétedés után naponta autó- kerekek elé, s hányán lelik ha­lálukat az úttesten! Február hó­napban Budapesten a fokozott ellenőrzések hatására csökkent a közlekedési szabálysértések száma —, de emelkedett a gya­logos-balesetek aránya. Feb­ruárban csak a budapesti sta­tisztika 21 gyalogos közúti hala- j Iáról számol be, s 20 esetben a gyalogos hibájából! Pécsett két héttel ezelőtt két tántorgó ré­szeg esett áldozatul, egy hete egy 76 éves ember lelte halálát autókerekek alatt! A híradás beszámolt arról is, hogy a gép­kocsi vezetője 60 km/-órás se­bességét nem csökkentette le, amikor o szembejövő forgalom­ra tekintettel tompított fényre kapcsolt, s így nem tudta idő­ben észlelni az előtte bandukoló gyalogost. Tehát sebességét nem az adott látási, forgalmi és út­viszonyoknak megfelelően vá­lasztotta meg úgy, hogy a fék­távolságon kívül észlelt baleseti veszélyt el tudta volna hárítani. S ez lenne minden közlekedési baleset egyetlen, s döntő tanul­sága? örök igazság, hogy mindig a legáltalánosabb igazság, a legáltalánosabban érvényes sza­bály mond konkrét esetben a •, legkevesebbet — és a legkeve­sebb konkrét tanulsággal szol­gál. — Gyalogost ütött el a gépkocsivezető? — az újságban sommázott tanulság, a fent idé­zett KRESZ-szabály kommentál­ja. A baleset okozót (a gépjár­művezetőt) őrizetbe vették, az eljárás ellene megindul — a közvélemény megnyugodhat. . És holnap végzetes hasonlatos­sággal megismétlődik a trage dia... közlekedés Közlekedünk, De hogyan kerül egy gyalo- j gos az úttest, országút jobb ol­dalára, a gépjármű elé? — Az úttesten várakozó járművek mö­gé prizmás háromszöget, vész­jelzőt kell helyezni, este a jár­műveket ki kell világítani. Ezzel szemben egy kivilágítatlan (!) gyalogos haladhat az úttest jobb oldalán? Kivilágítatlan traktor, szekér, kerékpár szabály szerint nem bukkanhat fel előttünk — gyalogos igen? — A KRESZ sze­rint gyalogos sem! —, de ezt a gyalogosra vonatkozó, a gyalo­gos életét védő szabályt éppen a gyalogosok nem ismerik! Lapozzuk fel ismét a KRESZ-t, nézzük, mit ír az úttestről? — „Úttest a közútnak a jármű­nek és állatok közlekedésére szolgáló része" — a közúti for­galomban tehát gyalogos nem szerepel. S mit ír a KRESZ a gyalogos közlekedés rendjéről I az úttesten? — .......ha járda ) nincs, a gyalogosok az úttest I szélétől számított 1 méteren be- | i lül haladhatnak, lakott területen I í kívül pedig a járművek menet- i irányával szembeni oldalon", — ) valamint — „a gyalogos a jár­művek forgalmát nem zavarhat- ja”. A KRESZ dialektikus értelme­zéséből tehát az következik, hogy elkerülhetők lettek volna a j közelmúlt idézett végzetes bal­esetei akkor is, ha az áldozat, a gyalogos szabályosan közle­kedik. Minden baleset bekövet­kezése legalább két tényezőn múlik. Itt von tehát az a bizo­nyos másik tényező, másik sza­bálytalanság, a gyalogos vét­kessége — amiről túlontúl (na­gyon) kevés szó esik. És a gya­logos meghal. — A gyalogos szabálytalansága pedig a leg­könnyebben, a legegyértelműb­ben elkrülhetó! A gyalogosok életét nem a rugalmas sebes­ségkorlátozás túl tág, túl álta- | kenős szabályának egyedüli Jobb együttműködés, hatékonyabb érdekképviselet Küldöttközgyűlést tartotta.Mohácsi Tsz Szövetség A tagszövetkezetek 1972. évi gazdálkodását a szövetségi munka hatékonyságát a Revizori Iroda működését és még egy sor fontos kérdést vitattak meg s értékeltek pénteken a mohácsi Új Barázda Tsz Táncsics utcai klubjában megtartott küldött közgyű­lésen a Duna és Karacisa menti Tsz-ek Területi Szövetségének küldöttei. Beszámolójában Kerner Adóm, a szövetség elnöke nem a zár- számadási mérlegadatok puszta felsorolását adta, hanem a leg­fontosabb közgazdasági ténye­zők a jövedelmi viszonyok, a fejlesztés, az eszközellátottság és az árukibocsátás szemszögé­ből elemezte a területen mű­ködő tagszövetkezetek gazdál­kodását. Megállapította, hogy a tavalyi szélsőséges időjárás ellenére a termelés színvonala a tagszövetkezetekben nem csökkent, sőt némely tsz-ben új rekorderedmények születtek. Ez szoros összefüggésben van az­zal az örevndetes ténnyel, hogy a tsz-ek új nagyüzemi termelési módszerek alkalmazása terén naavot léptek előre. Kevesebb növénytermesztéssel — 1972-ben a terület kétharmadán már csak három növényt: búzát, kukoricát és lucernát termeltek a tsz-ek — speciális ágazatok alakultak ki. Az állattenyésztési fő profilú tsz-ek egyszerűsített vetésszer­kezetet alakítottak ki s ezek lé­nyegében gabonát, kukoricát és pillangós növényeket termelnek. A vegyes profilú üzemek több­sége is adottságokhoz igazított, egyszerűsítette termelési szerke­zetét. Az új nagyhozamú fajták, az előző évinél jobb műtrágya és növényvédőszer ellátás, a ka­pásnövények komplex gépesí­tésében történt gyors előreha­ladás eredményezte, hogy a nö­vények átlagtermései a gabona és napraforgó kivételével szö­vetségi szinten meghaladják az előző évi eredményeket, s job­bak a megyei átlagnál is. Bú­zából hektáronként 36.8 mázsa, kukoricából 43.7 mázsás, lucer­nából 52.7 mázsás, cukorrépá­ból az előző évi 281 mázsával szemben 437 mázsás, burgonyá­ból 157 mázsás termést értek el de hogyan? hangoztatásával lehet megvé- I deni, hanem a másik szabály ! hangsúlyozásával. Azzal, hogy nyomatékosan kimondjuk: az úttest elsősorban a járműveké, gyalogosan ott csak szükséges helyzetben lehet közlekedni, a gyalogos köteles a járműnek elsőbbséget adni, azaz kitérni. És ezt természetes ösztöntől ve­zetve — szabályoktól függetle­nül — a legidősebb gyalogos is megteszi, ha ő is szabályosan közlekedik, azaz az úttest bal­oldalán — tehát szembe a for­galommal! Ez a gyalogosgázo­lások legegyszerűbb és legfon­tosabb tanulsága, és ez a leg­kevesebb és legalapvetőbb sza­bály, amit minden gyalogos köz­lekedőnek — saját élete érde­kében — ismernie kell! Sokkal kisebb jelentőségű ak­ciók — mint a szűkebb gazda­sági érdekeket szolgáló postai irányítószám, vagy a kalauznél­küli tömegközlekedés — beve­zetése rövid hónopok alatt si­kerrel járt, általános tudatosí­tása megoldhatónak bizonyult. De az, hogy ne fordulhasson elő kivilágítatlan jármű (petróleum- lámpa nem világítás egy sze­kéren!), s ne bukkanhasson elő | gyalogos az úttesten (az úttest jobb oldalán haladva) — mind ez ideig megoldhatatlan fel­adatnak látszik. A múlt héten — s a hét minden napján — meghalt 76 éves bácsi minden bizonnyal ismerte az irányító- számrendszert. De. ha arról is hallott, vagy olvasott volna, hogy az országúton a baloldalon kell haladnia — ma is élne! A postai irányítószám propa­gandája kitünően sikerült Ugyanezt az energiát, ugyanezt a jól bevált propagandát meg­érdemelné a közúti gyalogos- közlekedés és a kerékpár, sze­kér esti kivilágítás szabályának általános megismertetése. Varga Gyula átlagosan a tagszövetkezetek. A növénytermesztés nettó árbet- vétele 2 százalékkal emelkedett Méq ennél is dinamikusab­ban, egy év alatt 7 százalék­kal nőtt az állattenyésztés qr- bevétele, amely az összes árbe­vétel egyharmadát tette ki. Abban a kilenc tagszövetkezet­ben pedig, amelyek mór tavaly üzemeltették új szakosított ser­tés- és szarvasmarhatelepeiket — és az igen biztató a jövőrjí nézve — 17 százalékos volt az állattenyésztési árbevétel növe­kedés. Főként az állattenyész­tésnek köszönhető, a mezőgaz;- dasági alaptevékenység 5 szá­zalékos fejlődése. A .terrpe.lp- szövetkezetek nyeresége viszcfrit 2 százalékkal csökkent az előző évhez képest, s ugyanilyen mér­tékben vagyis 2 százalékkal lett kevesebb a szövetkezeti bruttó jövedelem is. A nyereség csök­kenésében az elemi károk és az aratási veszteségek mellett sze­repet játszott a betegségi se­gélynek költségként történő el­számolása és az értékcsökkenési leírás összegének emelkedése. A 39 tsz közül egy zárt veszte­séggel a többi nyereséggel. Fejlesztésre az elmúlt évben 6 százalékkal magasabb össze­get fordítottak, mint 1971-ben. Beruházásra 121 millió, forgó­alap növelésre pediq 24 millió forintot használtak fel, ennek eredményeként 240 millió forint értékű állóeszközt helyeztek üzembe. Az egy hektárra jutó bruttó állóeszközérték 2096 fo­rinttal emelkedett, a szövetségi átlagban eléri a 19 670 forintot, ami igen figyelemreméltó ered­mény. A részesedési alap össze­gét az előző év szintjén állapí­tották meg a tsz-ek, a szemé­lyes jövedelem így két tsz, kivé; telével a tervezett szinten -valót sült meg. Mivel azonban az egyfelől a dolgozó tagok szó­rna, másfelől a ledolgozott mun­kanapok száma csökkent, az egy munkanapra jutó részese­dés 7 százalékkal emelkedett. A szóródás azonban eléggé nagy, az egy tízórás munkanap értékében a legkisebb összeg 81 forint, a legnagyobb pedig 153 forint volt. Ez a differen­ciálódás a biztonsági tartalék képzésében méginkább megmu­tatkozik, Biztonsági célokra a szövetkezetek összesen 59.2 mil­lió forintot tartalékoltak, ázon­-n - v»k 62 százaléka 4 ter­melőszövetkezetben képződött A szövetségi munka felada­tait az 1972 évi tisztújító köz­gyűlés szabta meg, s ezt ki­sebb módosításokkal végre is hajtották. A munka középpont­jában az önkormányzat fejlesz­tése a jobb tájékoztatást, a ve­zetési, szervezési és mozgalmi teendők segítése mellett főként a hatékonyabb gazdasági ér­dekképviselet és a kooperációk, az együttműködések szervezése állt és áll a jövőben is. A tavaly életbelépett kétkül- döttes rendszer lehetővé tette, hogy a szövetséq az eddiginél b szakembert, nőt és fiatalt vonjon be a testületi szervekbe, s ez nagymértékben segítette a feladatok megoldását. — Rné — t s.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents