Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-27 / 105. szám

1973. április 27. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Vannak ilyenek? hiezerszámra! Kívánatos vándorok Évek óta nem hallani mást, mint a munkaerő-vándorlás kárhoztatását. Igaz, tavaly már jelentősebben csökkent a munka­helyet változtatók száma, ám kívánatosról szólni talán így is érdemes. A közvélekedés nem tesz különbségét a fölös és a szük­séges, a társadalmilag előnyös, illetve hátrányos munkaerő- forgalom között. Innét a félreértések. Hiba ugyanis egy kalap alá venr n bérnövekedést hajszoló, semmiféle munkával ki nem békülő vá" • m.!-'makat, s azokat, akik a társadalmi, gazdasági fejlődés következtében egyik ágazatból a másikba kerülnek át. Az ipar étvágya Hosszú időszak telt el úgy, hogy szinte minden munkára je­lentkezőt az ipar fogadott be. A csúcs 1970-ben volt, 1,8 millió foglalkoztatottal; a munkaerő­étvágy azóta mérséklődött, jó­zan belátásból meg kényszerű­ségből is. És törvényszerűen. A gazdasági fejlődés meghatáro­zott Szakaszában — nemzetközi tapasztalatok igazolják — le­lassul, majd megáll az ipari fog­lalkoztatottak számának növeke­dése. Más, például a szolgálta­tó ágazatok kerülnek előtérbe. Hazánkban erre tartunk. i960 és 1971 között 26 száza­lékkal bővült az iparban kenye­ret keresők tábora. Ugyanakkor e mutató az építőiparban 45, a kereskedelemben 51 százalék volt. S míg az iparban az 1968 —1970-re jutó nagy létszám- gyarapodásból mindössze ötezer fő maradt 1972-ig, a többi te­rületen a növekedés továbbra is folyamatos. Átrajzolt térkép Természetesen az iparban dol­goznak a legtöbben. Am míg ott — mint föntebb említettük — csupán ötezer főt tesz ki az 1968 —1972 közötti létszámemelke­dés, az építőiparban 80, a ke­reskedelemben 70, a szóllítás- ban-hírközlésben 42, az állam- igazgatásban, egészségügyi, kul­turális és egyéb intézményeknél 40, az állami mezőgazdaságban, az erdő- és vízgazdálkodásban 37 ezer fő. Ugyanez idő alatt a termelőszövetkezetekben a ta­gok csoportja 93 ezerrel apadt, az alkalmazottaké 20 000-rel j nőtt. Átrajzolódik tehát a fog­lalkoztatási szerkezet' térképe, j persze, nem gyorsan, nem köny- I nyen, de szükségszerűen. Érdekes, előnyös változások i szemtanúi lehetünk akkor is, ha j alaposabban elemezzük az egyes s adatsorokat. így például öt év j alatt mindössze négyezerrel bő- ; vült a központi igazgatási és egyéb intézmények dolgozóinak létszáma, ám 36 ezerrel a he­lyieké! A vízgazdálkodás — tük­rözve a társadalmilag is jelen­tős feladatának növekedését — ma 15 ezerrel több embert fog­lalkoztat, mint öt esztendővel ezelőtt, A szállítás-hírközlés negyvenkétezres gyarapodásából 28 ezer fő a közúti és városi közlekedésre jut, megintcsak a szerepkör -növekvő fontosságát tudatva. Változó források Napjainkban már csupán két forrásból táplálkozhat a mun­kaerő utánpótlás: a pályakezdő fiatalokból, s a még háztartási feladatokat ellátó nőkből. A ko­rábbi legfőbb munkaerőforrás­nak számító mezőgazdaság ugyanis jelenleg nem azért kényszerül szembenézni a lét­számcsökkenés problémáival, mert elvándorolnak az embe­rek, hanem azért, mert a kiöre­gedőket csak részben pótolják az újak. E folyamat tartós, szá­mítások szerint 1980-ig, a me­zőgazdasági foglalkozásúak ará­nya a húsz százalékot sem fogja elérni. Azt, hogy a még szabad női munkaerő szerepre mekkora, né­hány adat jól érzékelteti. 1960- ban az ipari dolgozók 35, 1971- ben már 44 százaléka volt nő, a kereskedelemben arányuk öt- venről 62 százalékra emelkedett. Tény, hogy a népgazdasági munkaerő-források — demográ­fiai okokból — sem a közeleb­bi, sem a távolabbi jövőben lé­nyegesen nem bűvölnek. A már megkezdődött hasznos áramlás biztosíthatja tehát az egyes ágazatok társadalmilag indo­kolt munkaerő szükségletének fedezetét. Ennek vannak tör­vényszerű jellemzői, s persze, gondjai is. Nemzetközileg ugyan a fog­lalkoztatási szerkezet megítélé­se nem egyértelmű, s így nincs séma arra, hogy bizonyos gaz­dasági fejlettségnek milyen fog­lalkoztatottsági összetétel felel meg, de az ésszerű irányok meg­ítélhetők, Egyebek között az, hogy alapanyag termelő ágaza­tok létszámigénye csökken, a feldolgozó ágazatoké viszont növekszik. Folyamatosan apad a mezőgazdasági munkát végzők csoportja — az Egyesült Álla­mokban 1965-ben már mindösz- sze hat százalék volt, — a szel­lemi foglalkozásúaké ugyanak­kor folyamatosan és gyorsan gya rapszik. A legjobb helyen A társadalmilag hasznos fog­lalkoztatási mobilizáció, aho­gyan az ágazatok közötti és azokon belüli munkaerő-moz­gást szakszerűen jelölik, magá­ba sűríti a kívánatos mozgás­irányokat, a minőségi összetétel változását éppúgy, mint a gon­dok fokozatos fölszámolását. Több más mellett az ún. gazda­sági térszerkezet javítását — a munkaerő-források gyakran nem ott vannak, ahol a foglalkozta­tási lehetőségek —, annak a feszültségnek az enyhítését, hogy hiány van férfi, s fölösleg női munkaerőkben, Ide sorolhatjuk a munkaerő-vándorlás egész­ségtelen, társadalmilag indoko­latlan részének mérséklését, az­az annak elérését, hogy a moz­gás ne csak munkahely cserét, hanem átrendeződést is ered­ményezzen. Zárt rendszerű technológiával Paradicsomtermesztés 130 nap alatt A nagyüzemi zöldborsó és zöldbab betakarítását ma már gépek végzik Baranyában, ezzel sikerült kiiktatni a két fontos konzervipari nyersanyag ter­mesztésének legnehezebb kézi munkaműveletét. A gazdaságok és a konzervipor természetesen további erőfeszítéseket tesz a többi zöldségnövény termeszté­sének teljes gépesítésére. A szaklapokban most arról olvas­hatunk, hogy a Csányi Állami Gazdaságban az Egyesült Álla­mokban kidolgozott és Európá­ban még alig ismert zárt rend­szerű paradicsomtermeszlési technológia hazai főpróbája kezdődött meg. A „kombinátor" egyszerre öt műveletet végez párhuzamosan. így a paradi­csom termesztése a gabonáé­hoz hasonlóan kézi erő alkal­mazása nélkül történhet. Az erre alkalmas fajtát 46 ameri­kai paradicsomfajta közül itt­hon választották ki a Zöldseg- termesztési Kutatóintézet és az állami gazdaság szakemberei. A zárt rendszerűek egyik alap­vető feltétele ugyanis olyan fajták bevezetése, amelyeknek termése egyidőben érik, mert csak így alkalmas gépi betaka­rításra. A vetéstől a betakarítá­sig mindössze 130 napra van szükség. Az új amerikai techno­lógiát és gépet az idén 300 hektáron próbálják ki. Mindehhez csak annyit sze­retnénk hozzáfűzni, siker ese­tén a baranyai határban is mi- I nél hamarább szeretnénk ta- l lálkozni ezzel a zárt rendszerrel. Miért fontosak e tények, te­endők? Ahogy utaltunk mór rá: a népgazdasági munkaerő-for­rások lényeges bővítésére sincs már ma és a jövőben sem lesz lehetőség. Tehát a gazdasági növekedés — s benne elsősor­ban az életszínvonal emelésé­nek — zavartalansága csakis akkor érhető el, ha sok helyen fellelhető túlfoglalkoztatottság megszűnik, az élőmunkával ta­karékosan gazdálkodnak vala­mennyi területen, az egészséges átáramlás eredményeként min­denütt növekszik a munkaerő foglalkoztatásának hatékonysá­ga. Mindez döntő tényező ab­ban, hogy megvalósuljon a leg­főbb feladat, amit mind a párt X. kongresszusa, mind a Köz­ponti Bizottság 1972. novemberi ülése így fogalmazott meg: a társadalmi munka termelékeny­ségének emelése. M. O. A nyugati porcelánipar pécsi szemmel Hatszor töb Automata gépeket vásárol a Porcelángyár A Pécsi Porcelángyár legmodernebbnek számító nyerstónyér készítő gépe óránként kétszáz tányért formál. De mennyire eltörpül ez a teljesítmény a manapság gyártott tányérké'szitö gépsorok mellett. A korszerű gépek a pécsinek hatszorosát képesek elő­állítani: természetesen ezek automatizált berendezések. A Porcelán- gyár szakemberei évekig csak álmodoztak az automatizált nyers­gyártásról, s most úgy látszik, hogy jövő ilyenkorra valósággá válik a nemrég még ideának tűnő tervezgetés. Grosch Béla a qyár főmérnö­ke a Finomkerámiaipari Művek delegációjának tagjaként szak­mai tanulmányúton járt az NSZK-ban, illetve Angliában, ahonnan néhány napja tért vissza. Ott szerzett tapasztala­tairól munkatársunknak a kö­vetkezőket mondotta: — Kiutazásomat a gyárban megkezdett háromszázmillió fo­rintos rekonstrukció tette lehe­tővé. A korszerűsítés sarkalatos feladatát az edény-nyersgyártó A TESTVÉRISÉG GÁZVEZETÉK CSÖVEI. A Dunai Vasmű spirálcső­gyár egységében megkezdték a „Testvériség” gáz-távvezeték csövei­nek gyártását. A különlegesen erős acéllemezből hojlitott 81 centiméter átmérőjű csőből naponta négyszáz méter készül. Ké­pünkön: A Testvériség-vezeték kész csövei a csarnokban. Szeged az idén sem mond le a vásárról Alföldi élelmiszergazdaság 73 — a Tisza-parlon Szeged nem akar elesni egy rangos nyári rendezvénytől. Ha nem lehet ipari, akkor legyen élelmiszergazdasági kiállítás és vásár. A Tisza-parti város, ha­sonlatosan Pécs tavalyi ügyes húzásához, az idén nyáron is rendez kiállítást. Az egésznek az előzménye pedig az, hogy a Gazdasági Bizottság határo­zata értelmében vidéken csak kétévenként lehet ipari vásáro­kat rendezni, s az egyezség sze­rint a pécsi és a szegedi ipari vásárok váltogatják egymást. De mi legyen az „üres” évek­ben? Nos, kezdetben arról, volt szó Pécsett, hogy ilyenkor me­zőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást, esetleg a határmenti árucsere jegyében áruminta vá­sárokat rendeznek. Közben Szekszórd is porondra lépett, tavaly nagyhirtelen megrendez­te Dél-Dunántúl regionális me­zőgazdasági és élelmiszeripari vásárát. Pécs ezekután „kitalál­ta" a közlekedési kiállítást, s ezzel vigasztalódott, hiszen az országos jellegű járműparádé felülmúlta a várakozásokat, hasznosnak bizonyult. Ennyi visszatekintés után lás­suk az Alföldi élelmiszergazda­ság ’73 elnevezést viselő nagy­szabású kiállítást, amelyet jú­lius 20. és augusztus 5. között rendez meg Szegedem az ottani Ipari Vásár és Kiállítás Igazga­tóság. A Figyelő legfrissebb hír­adását adjuk most közre. Esze­rint: Szegeden, az ünnepi hetek időszakában fél országra szóló mezőgazdasági jellegű bemu­tató lesz hat alföldi megye élel­miszergazdasági és az élelmi­szergazdaságot ellátó ipari üzemeinek részvételével. Meg­hívtak több román és jugoszláv vállalatot és mezőgazdasági üzemet is. Az ilyen módon nem­zetközinek ígérkező élelmiszer­gazdasági bemutató egyik cél­ja a már szinte gyári színvona­lon megszervezett mezőgazda- sági termelési módszerek ismer­tetése és terjesztése. Közöttük szerepelnek majd a szocialista országok gépeire és módszerei­re alapozott bajai kukoricater­mesztési eljárás, a cukorrépa­termesztés komplex gépesítésé­re kidolgozott mezőhegyesi és a dohánytermesztésre kialakított szabolcsi eljárás, továbbá a hagyma és a paprika tárolásá­val, szárításával kapcsolatos legújabb módszerek. Teret biz­tosítanak a vegyipar, a mű­anyagipar mezőgazdasági al­kalmazási lehetőségeinek és a mezőgépipar újdonságainak is. A nagyszabású élelmiszergazda­sági bemutatót ötezer négyzet­méternyi fedett pavilonban és húszezer négyzetméternyi sza­bad területen tartják. (-mz-) gépek, valamint a kemencék beszerzése adja. Ilyen gépeket megfelelő színvonalon csak az NSZK-ban és Angliában gyár­tanak, Nyuqat-Németországban két céggel tárgyaltunk. Kochel és Selb az NSZK porcelánipa­rának egyik centruma. Iqy ter­mészetes, hogy ebbe a két vá­rosba települtek az iparág gép­gyártó cégei is. Gyárunknak három nagyteljesítményű nyers­gyártó gépsorra van szüksége: ezek tányér, csésze és bögre- gyártó, valamint öblösáru elő­állítására alkalmas berendezé­sek. A tányér és csészeavártó gépek óránként 1200—1200 da­rab terméket állítanak elő, az öbiösáru készítőgép ped'q négy­száz tál qyártására alkalmas. Ezek a gépek teljes mértékben lekötik maid a beállítandó ke­mencék kapacitását is. Ma kö­zel tíz munkahelyen folyik ná­lunk az edénvayártás, elégné elmaradott körülmények között. A rekonstrukció után egy mű­helyben knncentrólód'k maid a termelés. Ügv tervezzük honv a bővítés és korszerűsítés 1975 végéig befejeződik. — Említette, hogy két nyu­gatnémet és eay angol céggel tárgyaltak. Mi a megbeszélések eredménye? — Mindhárom céqtől aiánla- tot kértünk, s a gyakorlatban is megtekintettük az általuk gyár­tott gépsorokat. Döntés érhető­en még nem született, hiszen értékelnünk kell az eladásra kínált gépek paramétereit. A legjobbat választjuk majd. — Milyen műszaki újdonság­gal találkoztak látogatásuk so­rán? — Azt hiszem, hogy az ipar­ágban jelenleq egyedülálló qé- l pet a Londontól mintegy két- I száz kilométerre eső Stoke-On- ! Trentben láttam. Az itt működő j Service (Engineer) Limited cég berendezése szinte nyomdai úton dekorálja a tányérokat. Ezzel a meqoldással, a hagyo­mányos díszítéssel szemben leg­alább tízszeres teljesítmény ér­hető el. Óránként ötszáz tá­nyért képes mintával ellátni. Az említett angol cégnél még egy igen hasznos géppel találkoz­tunk: ez pediq q csészefül sajtoló automata, A csészefüle­ket kézi úton állítják elő ná­lunk, és másutt is. Az angol gép kiküszöböli q kézi formázást. Az az elképzelésünk, hogy egy ilyen sajtóiét is vásárolunk, a nyers­gyártó gépek mellett. — Látogatásuk során az NSZK-ban három, Angliában hat porcelángyárat tekintettek meg. Mi a jellemző ezekre az üzemekre, tulajdonképpen mer­re tart a nyugati porcelándi­vat? — Tudnunk kell azt, hoay ar NSZK és Anglia porcelániparo rangos helyet fonlal el a világ kerámia és porcelángyártásá­ban, hiszen Japán után ez a két orszáq uralja a piacot. Ez tehát megnyugtató. Angol kü- lönlegesséq a csontporcelán: a világon egyedül ők avártják. Az alapanyag felét a marha­csontból nyerik. Ezek a porce­lánedények, áttetszőek és igen vékony falúak. Az angol por­celángyárak egyébként egyál­talán nem modernek. Stoke-On- Trenlben nem eav. rendezetlen udvarú és korszerűtlen gyárban jártunk. Az NSZK-beli Selb kör­nyéki üzemek viszont magas műszaki színvonalúak, tiszták. Egyébként a háztartási és dísz- porcelán nyugaton is o rene­szánszát éli. A kirakatokban lát­ható figurák stílusára a natura­lista formák a jellemzőek és igen drágák. Például az NSZK- ban egy kisebb méretű kutya- figurát négyszázötven márkáért kínáltak eladásra. Említésre mél­tó, hoqy a porcelánáruk gaz- daq mintázatúak. — Mennyire ismerik Nyugaton a magyar porcelánipar termé­keit? Egyáltalán a Pécsi Porce­lángyárat, az eozint? — Herend neve márka. Ért­hető is, hiszen a herendi gyár termékei állnak a legközelebb a nyugati ízléshez. A többi ma­gyar üzemet alig ismerik. Kór, mert úgy érzem, hoqy a nálunk gvártofl e-vin dísztárqvak és a porcelánfajansz betörhetne a nyugati piacra. A Pécsi Por­celángyár közel harminc éve nem exportál, így aztán a Zsol- nay név is feledésbe merült. Pedig csak mi gyártjuk a vilá­gon egyedül az említett két terméket. Lenne is piaca, hiszen üzleti tárgyalásaink során az angolok érdeklődtek az eozin és a porcelánfajansz iránt, a'1 Salamon Gyula Máius 3 10-ig NDK barátsági napok Komlón Május 3-án a Városi Tanács dísztermében barátsági nagy­gyűlést tartanak, s ezzel a nagygyűléssel kezdődik Komlón az NDK barátsági hét. Az irodalmi, zenei képzőmű­vészeti bemutatókból és műso­rokból, dokumentum és szóra­koztató filmekből összeállított program rendezői az NDK kul­turális és tájékoztatási központ­ja a Komló Városi Tanács, s a Komlói Művelődési Házak igaz­gatósága. Az ünnepségekre Komlóra várják Klaus Probnert, az NDK budapesti kulturális és tájékoztató központjának igaz­gatóját. A nyitó nagygyűiés szónokaként dr. Bánki Nándor, a Mecseki Szénbányák Pártbi­zottságának első titkárát kérték fel. Változatosabb műsor a Balaton-paiti mozikban Áz ártatlan gyilkosok Sokan szórakoznak nyaranta o balatoni mozikban. Ezért, a Somogy megyei Moziüzemi Vál­lalat igyekszik minél változato­sabbá tenni a műsort a déli part mintegy 15, — az üdülők által leggyakrabban látogatott — filmszínházában, szabadtéri mozijában. Az idei program változato­sabb lesz a tavalyinál. A szó­rakoztató filmek mellett vetíte­nek komolyabb fajsúlyú, úgy­nevezett „művész" filmeket is, — eleget téve azoknak, akik mór régóta kifogásolják, hogy c Balaton-parti mozikban úgy­szólván kizárólag a szórakozta­tási szempontok dominálnak. A napi „rendes" műsorban be­ütemezett alkotásokon kívül az idén láthat a közönség egy sor úgynevezett előrehozott filmet, olyat, amelyet a Balaton-parton vetítenek először, továbbá né­hány felújítást. Az említettek közé tartozik többek között a „Ne csalj ked­// //' 4 4 I­li vesem" című NDK, a „Válás ’ k amerikai módra” című ameri­tt kai, az „Ezüst-tó kincse” című ri NSZK, a „Zahár Berkut” című szovjet film, továbbá a tlLáza­- dás a buszon” című angol film­i- vígjáték és a „John kapitány | nyila” című román kafandfilm. Láthatják a nézők a János j s, vitéz című rajzfilmet, valamint | k az igen érdekesnek ígérkező, | y a fiatalok problémáiról szóló, a i szakemberek szerint nagyon is a Balaton-partra való „Elszaka- ^ dós” című amerikai filmet,- amely elnyerte a kritikusok dí­z ját. Felújították a „Bob herceg”­>r et, a „Katonazene”-t. t, Az idén augusztusban rende­li i zik meg a balatoni filmheteket.- i Ezen elsőként vetítik „Az ártat- 1 lan gyilkosok" című magyar fiI­k j met. Jelentős esemény lesz a- i Balaton-parton a szocialista or­szágok filmátvételi bizottságá­nak júniusban, Siófokon sorra kerülő találkozója. Az előkészü­letek jegyében újítják fel, illet­ne bővítik a siófoki teremmozi előcsarnokát. Egyébként — az anyagi lehetőségekhez mértén - más Balaton-partí moziban is négernek kisebb-nagyobb fel­újítást, csinosítást. Egy sor he­lyen az ívfény helyett xenon­lámpákat alkalmaznak vetítés­nél. Ez'egyenletesebb fényt biz­tosit. Június 1-vel a kertmozik is megnyitják kapuikat. Ettől kezd- /e a filmszínházak szerelmesei akár két filmet is megnézhet­nek egy napon, ugyanabban a rözségben, mert a változatos orogram lehetővé teszi, hogy mást vetítsenek a terem- és mást a kertmoziban. Szegedi Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents