Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-27 / 105. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt XXX. évfolyam, 105. sióm 1973. április 27., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az emberhez szólva G yakran szóba kerül a mun­kahelyi pártszervezetekben, miként segítheti a politikai munka a leghatékonyab­ban a vállalati tervek teljesí­tését. Úgy véljük, azok válaszol­ják meq helyesen e kérdést, akik e tevékenyséq tudatformá­ló szerepéről indulnak ki, Vagy­is abból, hogy az agitáció, a propaganda, a szemlélet, az emberek gondolat- és érzés­világát kell. hogy alakítsa. Ez az igazi rendeltetése, ennél többre sem, de kevesebbre sem vállalkozhat. Nem, egysze­rűen „mozgósít" tehát a felada­tok megvalósítására, hanem jó­val többet tesz: o termelés úgy­nevezett emberi tényezőit ala­kítja, formálja. Azokat az erköl­csi, szemléleti, pszichológiai té­nyezőket, amelyektől mind na­gyobb mértékben függ a ter­melési feladatok megoldása. lehet ugyanis egy terv köz- gazdasági, vagy műszaki szem­pontból a lehető legésszerűbb, végrehajtása mégis akadozni fog, ha a dolgozókat a vezetés csupán e tervek puszta végre­hajtóinak tekinti. Ezért közvet­len „termelési érdek” a munka­helyi demokrácia kibontakozá­sa, A pártpolitikai munkának ebben a tekintetben is meg­vannak a maga — nagyon je­lentős — tennivalói. Mégpedig mindenekelőtt az, hogy ösztö­nözze az embereket a vélemény- nyilvánításra, felkeltse és erő­sítse bennük azt az érzést, hogy felelős qazdái üzemüknek. Aj ösztönzés Persze önmagá­ban még nem elegendő, Nem sokat ér, ha o pártszervezet ugyan buzdít az együttes gon­dolkodásra, de nem fordít fí- ' gyeimet az ehhez szükséges fel­tételek kialakítására. Ez utóbbi természetesen elsősorban a qaz- dasági vezetés, illetve a szak- szervezet dolga. De a pártszer­vezet is rajta kell, hogy tartsa a szemét, sőt közvetlenül is közre kell működnie ebben. Po- kül nem bontakozhat ki az ele- litikai munkával is, hiszen enél- ven munkahelyi demokrácia lég­köre. S e légkör megléte vagy hiá­nya távolról sem mellékes. Ezért nem lehet egyetérteni azzal, ha a munkahelyi, demokrácia fej­lettségi szintjét csupán a szer­vezeti kereteken, formákon mé­rik. Nem elég tehát, ha csak azt vizsgálják, hány tanácsko­zást, gyűlést tartottak, mennyi résztvevővel és felszólalóval, hogyan tartották meg a formai előírásokat és így tovább. Félreértés ne essék: távol áll tőlünk a szervezeti kérdések le­becsülésének szándéka, Fliszen az eredmény gyakran éppen az előkészítés alaposságán múlik Például azon, hogy egy terme lési tanácskozáson milyen szé lesre tágítják a résztvevők körét Ha ugyanis túlzottan nagyszá mú és szerteágazó a megjelen­tek tábora, az emberek szokat­lannak és idegennek érzik a körülményeket, s inkább csak maguk között, szükebb körben nyilvánítanak véleményt. Az ef­féle „kuckó-közvélemény” pedig nem elegendő a széles körű munkahelyi demokrácia kibon­takozásához. De folytathatnánk a sort olyan tényezők megemlítésével, mint például a munkahelyi ta­nácskozások témáinak megvá­lasztása. Hányszor hallani mun­kások kifakadását amiatt, hogy az elhangzó előadások, tájé­koztatók nehezen érhetőek, szá­mokkal és műszaki részkérdé­sekkel agyonzsúfoltak. Vagy ugyanazokról a dolgokról esik szó únos untalan, s nap mint nap találkoznak velük különbö­ző fórumokon, ilietvp az üzemi sajtóban. Látszólag kisebb je­lentőségű dolgok ezek, de az üzemi demokrácia légköre nem kis részben éppen oz ilyesmik­től függ. A különböző tanácskozások alapos, körültekintő előkészítése tehát nem lebecsülhető. Mégis hiba lenne a munkahelyi de­mokrácia problémakörét a szer­vezeti kérdésekre egyszerűsíte­ni, pusztán vagy elsősorban szervezeti oldalról megközelíte­ni. Azt kell elérnünk, hogy az üzemi demokrácia az egyes munkahelyek mindennapos éle­tének állandó és természetes elemévé váljék, S ennek meg­valósításában a mi körülmé­nyeink között a pártszervezet mindenütt csúcsszerepet tölt be: mindenekelőtt rajta múlik egy ilyen szemlélet és gyakorlat meggyökereztetése. T ermészetesen a pártszerve­zetnek arra i$ fel kell hív­nia a figyelmet, hogy a munkahelyi demokráciának a termelőmunka mindennap­jaiban történő érvényesítése nem öncélú folyamat, hanem a termelés előbbremozdításá- nak, fejlesztésének eszköze, Ezért érdemel bátorítást például az olyan művezető, aki meg­beszéli q dolgozókkal a dönté­sek végrehajtásának módját. A munka menetének ilyen kollek­tív megtervezése esetén is megtörténhet, hogy nem 0 leg­jobb megoldást választják. Ilyen esetben azonban könnyebben tudják a hibát kijavítani, mert a dolgozók felelősséget érez­nek az eredményes végrehajtá­sért. Ez a tapasztalat is megerő­síti. hogy nem mindig az uta­sítás az egyszerűbb és célrave­zetőbb eljárás. A végrehajtás eredményessége attól is függ. mennyire érzik a dolgozók sa­játjuknak azt a tevékenységet, amelyet végeznek, mennyire ér­zik magukat „beavatva’' saját munkájuk előkészítésébe és eredményébe. S ez olyan té­nyezője a termelőmunkának, amelyet a pártpolitikai tevé­kenység soha nem hagyhat fi­gyelmen kívül, Dr. Jeneí György az MSZMP KB munkatársa Megkezdődött a Vöröskereszt kongresszusa Csütörtökön reggel az Építő-, j Fa- és Építöanyagipari Dolgo- ! zók Szakszervezetének Székhá- | iában megkezdődött a Magyar Vö-öskereszt IV. kongresszusa. A s tanácskozást, — r— '■"•■"Hi v-ndtgek is r’-.-' ..---n-i- — dr. Csacsi r— a Megvár VS-fts’-s'i-ö'e nvjtstta meg. A különböző munkabizott­ságok, valamint a szekcióveze­tők megválasztása után Rostás István főtitkár fűzött szóbeli I kiegészítést az országos vezető- j ség írásos beszámolójához. Ezt követően került sor az orszá­gos számvizsgáló bizottság be- s-ámolójára, majd megkezdő­dött a vita a referátumok, és a határozati javaslatok felett. Ütést tartott a Minisztertanács Fokozott figyelmet az újítók erkölcsi és anyagi elismerésére A jogalkalmazás és jogpolitikai irányelvek továbbfejlesztése Az új lakásügyi jogszabályok alkalmazásának törvényességi kapcsolatai A petrolkémiai központi fejlesztési programjának helyzete Határozat az egységes népességnyilvántartás megszervezésére A TARTALOMBÓL Ülésezik az SZKP Központi Bizottsága (2. old,) Kívánatos vándormadarak (3. old.) Hatszor több edény (3. old.) „Az ártatlan gyilkosok“ (3. old.) r Eletsorsok segítői (5 old.) Mennyibe kerül a jogosítvány? (5. old.) Radio­es tv-müsor (6. old.) ■A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott a KGST végrehajtó bizott­ságának április 17—20. között Moszkvában megtartott 62. ülé­séről1. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudomásul vette, és megbízta a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Bi­zottságát, hogy a végrehajtó bizottság ülésén elfogadott aján­lásokból eredő hazai feladatok végrehajtására a szükséges in­tézkedéseket tegye meg. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese előterjesztése alapján a kormány intézkedési tervet hagyott jóvá a Miniszter­tanács elnökének márciusban tett lengyelországi látogatásá­ból adódó gazdasági feladatok végrehajtására. A külügyminiszter jelentést terjesztett a kormány elé a Ja­pán, illetve a Mongol Népköz- társaságban tett látogatásról. Japánban megvitatták a két or­szág kapcsolatainak kérdéseit, és eszmecserét folytattak olyan nemzetközi kérdésekről, ame­lyekben mindkét ország érde­kelt. Kifejezték megelégedettsé­güket, hogy a két ország kap­csolatai sokoldalúan fejlődtek, i különösen a gazdaság és a ke- j reskedelem területén, A Mongol Népköztársaság­ban folytatott tárgyalásokon köl­csönös megértés és teljes nézet- azonosság nyilvánult meg a két ország kapcsolatai további fej­lesztésének, a szocialista közös­ség egysége erősítésének, va­lamint a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseinek megítélésé­ben. üdvözölték a vietnami és a laoszi háború befejezéséről alá­írt megállapodásokat és remé­nyüket fejezték ki, hogy a Viet­namról szóló párizsi megállapo­dást és a párizsi ' konferencia dokumentumát minden érdekelt fél tiszteletben tartja, rendelke­zéseit. megvalósítja. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta a nehézipari miniszter előterjesztését a petrolkémiai központi fejlesztési program cél­kitűzéseiről. A program célja az, hogy a népgazdaság szá­mos területének egyre növekvő műanyag szükségleteit, a textil­ipar szintetikusszál' és a hazai gumigyártás szintetikus alap­anyag ellátását biztosítsuk. Az igények petrolkémiai termékek­ből 1970-ben mintegy négymil- Iiárd forintot tettek ki és 1985- re a jelenleginek hétszeresére növekszenek. A szükségletek ki­elégítésére gazdaságos mére­tekben termelési kapacitásokat létesítünk. A saját igényeket meghaladó termékmennyisége­ket elsősorban a KGST-orszá- gokban értékesíthetjük, amiért olyan petrolkémiai termékeket kaDunk, amelyeket hazailag elő­állítani nem cé'szerű. A petrol­kémiai fejlesztési program több ütemben kerül megvalósításra. A kormány az előterjesztést el­fogadta. Utasította a nehézipart minisztert, a pénzügyminisztert és az Országos Tervhivatal el­nökét, hogy a petrolkémiai köz­ponti fejlesztési program célki­tűzéseinek végrehajtására te­gyék meg a szükséges intézke­déseket. A Minisztertanács az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter előterjesztése alapján meg­tárgyalta a komplex könnyű- szerkezetes építési mód közpon­ti fejlesztési programja végre­hajtásáról szóló jelentést. Meg­állapította, hogy a program a rendelkezésre álló eszközöket és a változott igényeket figyelem­be véve folyamatosan megvaló­sul. A több évre meghatározott programból a múlt évben mint­egy 250 000 négyzetméternyi könnyűszerkezetes épület készült el. Intézkedések történtek a nemzetközi együttműködés ki­alakítására, fejlett építési rend­szerek licenceinek megvételére. A kormány o jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette és ha­tározatot hozott a könnyűszer­kezetes fejlesztési program jó­váhagyott ütemének végrehajtá­sára. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány elfogadta a május 18— 28. között megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitásának programját. A Központi Statisztikai Hiva­tal elnöke az illetékes minisz­terekkel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével javaslatot terjesztett a kormány elé az állami népesség-nyilván­tartás megszervezéséről. Jelen­leg mind az állami szervek, mind a tanácsok és a vállala­tok, intézmények egyre több személyi nyilvántartást vezetnek. Az ország lakosságának egysé­ges gépesített nyilvántartása ér­dekében a következő években hivatal létesül, amely a népes­ségre vonatkozó adatokat gyűjt, tárol és rendszerez, amely az országos, területi és helyi szer­vek igazgatási céljaira szüksé­ges, s egyúttal az állampolgá­rok jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését is elősegíti. A népesség-nyilvántartási rendszer bevezetésére fokozatosan kerül sor. A Minisztertanács a javas­latot elfogadta, és végrehajtá­sára határozatot hozott. A legfőbb ügyész a kormány felkérésére tájékoztatást adott az 1971-ben kiadott új lakás­ügyi jogszabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatok tapasztalatairól. Az ügyészi szervek országosan 14 ezer tanácsi és négyezer bírósági ügyiratot elemeztek. Az országos szintű jogszabályok rendelkezéseinek túlnyomó többsége helyesnek bizonyult, néhány vonatkozásban viszont indokolt a rendelkezések kiegé­szítése, illetve módosítása. A 'akásügvi hatóságok tevékeny­ségét általában az új jogsza­bályok helyes alkalmazására való törekvés jellemezte. A vizsgálatok ugyanakkor megál­lapították, hogy egyes tanács­rendeletek lakáspolitikai szem­(Folytatás & 4. oldalon,) Lengyel pirlmpkéskiiiilüttség látogatása Baranyában Marian Kruczkowski elvtárs­nak, a IEMP KB Propaganda, Sajtó és Kiadó Osztálya helyettes vezetőjének vezetésé­vel hazánkban tartózkodó len­gyel pártmunkás küldöttség tegnap Baranya megyébe lá­togatott. A küldöttség tagjai; Jan Mietkowski. a lengyel rádió és televízió elnökhelyettese, 7a- deusz Mizera, a LEMP lublin-i vajdasági bizottságénak propa­ganda titkára, Jerzy Pac/'a, a IEMP KB külügyi osztályának munkatársa, Jerzy Barnerl, a LEMP Propaganda Sajtó és Ki­adó Osztályának munkatársa. A vendégeket elkísérte: dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osz­tályának helyettes vezetője. A lengyel pártmunkás kül­döttséget a megyei pártbizott­ságon Bocz József megyei tit­kár fogadta és tájékoztatta őket megyénk gazdasági, kul­turális helyzetéről, a megyei pártsajtó és a Pécsi Rádió munkájáról. A baráti beszélge­tésen részt vett Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztő­je és dr Borsos József, a Ma­gyar Rádió Pécsi Stúdiójának vezetője is. Ezt követően a ven­dégek Pécs és a megye neve­zetességeivel ismerkedtek. Megváltozott néhány utca közlekedési iránya Új forgalmi rend a belváros keleti részében Mint arról már lapunkban beszámoltunk, Pécs belvárosá­nak új forgalmi rendjét három ütemben vezetik be. Az első ütemben a belváros nyugati ré­sze került sorra. Ebben a kör­zetben már érvényes az új for­galmi rend. A második ütem­ben a Hunyadi út—Vak Bottyán utca—Sörház utca—Malom ut­ca—Kossuth Lajos utca által határolt területen tették ki az új jelzőtáblákat. Ebben a kör­zetben mától lép életbe az új forgalmi rend. A csomóponti mozgások, azaz a kanyarodások rendje ezekben a kereszteződésekben nem vál­tozott, s egv-két „várakozni fél­kerékkel a járdán” táblán kívül a parkolási és a megállási ren­det sem változtatták meg. Módosult, illetve méqválto- fott több utca irányé. A Megye utca kétirányú maradt, bár pil­lanatnyilag lezárták a közúti forgalom elől. A Vak Bottyán utca és a Tettye utca ugyan­csak kétirányú maradt. A Dé­ryné utca-iránya nem változott: továbbra is kelet felé egyirá­nyú, a József utca ugyancsak j kelet felé, az Anna utca viszont j nyugati irányban egyirányú. A ) Zidina-köz keleti Irányban, a i Szikla utca nyugati irányban, a János utca a Nagyflórián utca ! irányában, a Kisflórián utca észak felé, a Nagyflórián utca a Flórián térig dél felé, a Pap­nevelde utca dél felé, a Kulich Gyula utca a Meredek utcától kelet felé lett eaviránvú. Uavan- csak eqyirányúsíto'ták a Der- kovits utcát, va'amint a Szőlő | utcát déli irányban. A Zöldfa i utca, az István utca, valamint a Megye utca kétirányú maradt 4 * y

Next

/
Thumbnails
Contents