Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-26 / 104. szám
Világ proletárjai» egyesüljetek! Dunántúli pio XXX. évfolyam, 104. szám 1973. április 26., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Humanitással a békéért A z emberiség történetével egyidős lehet a bajbajutott, szerencsétlenül járt embertársainkon való segiteniakorás. Az „irgalmas szamaritánusnak" biztosan voltak elődei. A mélyen emberséges eszmének fő munkaterülete sajnos a háborús sebesültek és betegek ápolása volt, mivel a háború csak »ovid szünetekkel vonul át oz emberiség történelmén. 1859 júliusában a solterinoi csatánál a svájci Dunant önkéntes ápoló- személyzettel próbált segíteni a sebesülteken. Ö javasolta először, hogy a különböző országokban már béke idején készüljenek fél önkéntesekkel a háborús sebesültek ápolására. 1863-ban hivatalosan is megalakult Genfben a „Nemzetközi Bizottság a Sebesültek Ápolására". A háborús tapasztalatok alapján alakult ki a Vöröskereszt munkája a békés időszakban is. Az 1919-ben szintén Genfben létrejött „Vöröskeresztes Társaságok ligája" magában foglalja az időközben alakult állami vöröskeresztes szervezeteket. Feladatuk elsősorban az egészségügyi munka kiszélesítése, a fertőző betegségek elleni küzdelem, beteg- ápöTás és természetesen maradt a háborús szolgálat, a sebesültek ellátása, a hadifoglyok helyzetének ellenőrzése, eltűntek felkutatása. A tudomány és technika fejlődésével a problémák változnak, s a Vöröskereszt tevékenyen résztvesz az emberiséget érintő egészségügyi problémák, ban, akár az urbanizáció, akár a környezetvédelem, vagy munkásvédelemről van szó. Nem képzelhető el a gyakorlati családvédelem, anya- és csecsemővédelem, területi gyermek- gondozás, az egészségügyi munka „első vonalában” dolgozó vöröskeresztes aktívák nélkül. így valósul meg a Vöröskereszt új jelszava: „Humanitással a békéért" a régi jelszó: „Könyörületesség a háborúban" mellett A Magyar Vöröskereszt ma kezdődő IV. kongresszusa kínálja az alkalmat, hogy hazánk és a Vöröskereszt mozgalom kapcsolatát — ha dióhéjban is — áttekintsük. Magyarország 94 éve tagja e Nemzetközi Vöröskeresztnek. Résztvesz annak legjelentősebb nemzetközi segítő akciójában, igy magyar gyógyszer segítette Guineát, Kenyát, élelmiszer Szíriát és Felső-Voltát Legutóbb pedig nagyszerű mozgalma biztosította a vietnami háborús áldozatok érdekében indított véradó akció sikerét. Baranya megye a Magyar Vöröskereszt munkájában élenjáró szerepet játszik. Pécsett és Baranyában 50 ezer tagja van a Vöröskeresztnek, ezenkívül 10 ezer ifjúsági tag tevékenykedik. Megyénk vöröskeresztes munkájának megbecsülését jelenti az újabb 9 arany, 14 ezüst és 22 bronz vöröskeresztes kitüntetés. A Vöröskereszt mozgalom önzetlen munkája meqérdemli a társadalom megbecsülését, amelyhez az a reményünk járul, hogy emberbaráti feladatát nem a háborús szenvedések enyhítésére kell végeznie, hanem a békés fejlődés és az egészségügyi munka mind teljesebb megvalósítása érdekében. Dr. Konkoly Thege Aladár Segítsük az 1973. évi gazdasági feladataink sikeres elvégzését A TARTALOMBÓL Megtartotta alakuló ülését Komló város Tanácsa Sütőip ári ankét Pécsett Kitüntetések a Vöröskereszt kongresszusa alkalmából Napirenden: a megye diákszociátis intézményei A Megyei Pártbizottság ülése Tegnap délelőtt ülést tartott a Megyei Pártbizottság, melyen részt vett Szörényi Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. Havas József, a megyei fegyelmi bizottság elnöke terjesztette a pártbizottság elé a megyei fegyelmi bizottság jelentését a pártfegyelem alakulásá-ól és a párfegyelmi munkáról. A jelentés vitájában felszólalt dr. Szabó József, a megyei népi ellenőrző bizottság elnöke. Szíven Kálmán, a mágocsi tsz elnöke, Szentirányi József, a Pécs városi PB titkára és Szerényi Sándor elvtórs, majd az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadták. Ezt követően dr. Nagy József elvtárs tájékoztatta a pártbizottság tagjait a Központi Bizottság 1973. április 18. üléséről és az ebből adódó legfontosabb megyei feladatokról. A Megyei Pártbizottság megvitatta a megye 1972-es évi gazdálkodásról, az 1973. évi főbb gazdasági célkitűzésekről és a vállalati tervezés tapasztalatairól szóló jelentést, melynek előadója Czégény József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője volt. A gazdasági fejlődést 1972- ben megyénk sajátos helyzete, szerkezete, a Központi Bizottság 1971. decemberi határozatából eredő kormányintézkedések határozták meg, melyeknek elsősorban a beruházási feszültségek csökkenésében, hatékonyságának javításában, az árszínvonal mérséklődésében, a munkaerőgazdálkodás (fluktuáció) javulásában, az exportra termelés növekedésében, az élelmiszergazdaság kiegyensúlyozottabb fejlődésében, a kommunális beruházások helyzetének javításában mutatkoztak meg hatásai. Ugyanakkor hatott (amivel számolni is lehetett) az iparnak, egyébként is lassú fejlődési ütemére, a beruházások jelentős mértékű lelassulására, amely végiggyűrűződött a megye eg\ssz gazdasági életén. Ennélfogva néhol stagnálást, vagy egészen lassú fejlődést eredményezett. Ennek megfelelően kell növelni a helyi erőfeI szítéseket, s szükséges kérni a központi szervek támogatását is. Megyénk gazdálkodását, a lakosság életkörülményeit 1972- ben a következők jellemezték A gazdasági növekedés lassúbb volt az előző évinél; a szénbá nyászat termelése 7 százalék kai csökkent, enélkül az ipari termelés növekedése 4,7 száza lék; az építőipar kevesebb épí tési-szerelési munkát teljesített (azonos áron 5 százalékkal ke vesebbet, folyóáron 0,4 száza lékkai többet). A mezőgazdaság bruttó termelése mintegy 2 százalékkal emelkedett; ezt meghaladó mértékű volt az állat és állati termékek termelése. A közlekedés az áruszállítási igényeknek eleget tudott tenni, sőt kisebb kapacitás kihasználatlanság is tapasztalható volt; a személyforgalom zsúfoltsága nem csökkent és kulturáltsága - különösen Pécsett — nem volt kielégítő. A megvalósult beruházások összege kevesebb volt, az üzembe helyezett beruházásoké viszont jelentősen nőtt. A foglalkoztatottak száma az iparban nőtt, a termelékenység romlott; a nyereség mérsékeltebb ütemben nőtt, de veszteséges önálló vállalat, vagy szövetkezet csak a mezőgazdaságban volt. A lakosság pénzbevételei a korábbi évektől jóval kisebb mértékben, 4,5 százalékkal, a munkabérek pedig ennél mérsékeltebben növekedtek. A megyében a lakásépítés üteme az előző év alacsony szintjéhez képest meggyorsult. Az 1973. évi gazdasági tervek elkészültek. A tervezés színvonala javult, az igényekhez jobban igazodott, de mégis nagy óvatosságot mutat. Néhány tervmutató - fejlesztés, nyereség — a középtávú tervek célkitűzéseihez képest csökkenő irányzatú. A megye ipari termelésének növekedési üteme — várhatóan — 1973-ban is elmarad az országos ütemtől, de összességében meghaladja az 1972. évi szintet. A szénbányászat 3—4 százalékkal tervez kevesebb termelést, mint 1972-ben; a termelés növekedése (könnyű-, építőanyag-, gép-, élelmiszer- ipar) meghaladja az átlagot; az építőiparé az országos átlaggal (4 százalék) megegyezően alakul (az 1,8—1,9 milliárdos kapacitással a jelenlegi igényeket ki tudja elégíteni). A szövetkezeti ipar — a szolgál(Folytatás az 5. oldalon) A döntő szakasz nyitánya Kedvező légkörben kezdődői! a helsinki konzultáció Szerdán délelőtt ismét össze- 1 ültek 32 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada nagykövetei a helsinki Dipoli konferenciateremben, hogy folytassák oz európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészületeit. A most kezdődött negyedik konzultációs szakasz, amely a tervek szerint négy-öt hétig tart maid, döntő jelentőségűnek ígérkezik a konferencia összehívásának szempontjából. A tárgyszerű, jó munkalégkörben lezajlott és mindössze 40 percig tartott megnyitó ülésen a nagykövetek elhatározták, hogy az elkövetkezendő napokban erőfeszítéseiket a konferencia két, politikailag legfontosabb témájára, a biztonság és a kulturális együttműködés problémakörére összpontosítják. A konzultáció finn elnökének élőterjesztése alapján megállapodtak abban, hogy a harmadik szakaszban kialakult szervezeti keretek között folytatják a tervezett konferencia napirendi Mé§us f-i Ünnepségek Pécseit és Baranyában Környezetvédelmi KGST-tanácskozás A KGST tagállamok között — 1971-ben — megkötött környezetvédelmi tudományos-műszaki együttműködési egyezmény meghatalmazottainak tanácsa szerdától Budapesten tartja 3, ülését. A háromnapos tanácskozáson — amelyen dr, Pongrácz Pál, az ÉVM területrendezési főosztályvezetője, a tanács magyar tagja elnököl, — többek között megvitatják a tanács öt nemzetközi koordinációs központjának eddig végzett munkáját. Moszkvában az egészség- ügyi, Pozsonyban a tájvédelmi, Drezdában a levegőtisztasági, Varsóban a szociális-gazdasági szervezeti, jogi és pedagógiai, Budapesten pedig a hulladék- kezelés, hasznosítás és megsemmisítés problémáival foglalkoznak, Az ülésen tárgyalnak a KGST államok és Jugoszlávia közötti környezetvédelmi kutatási együttműködés újabb lehetőségeiről is, A munkásosztály nemzetközi ünnepét az idén is hagyományos külsőségek között tartják Pécsett és Baranyában, Tartalmában és formájában egyaránt méltó program köszönti a 29. szabad május elsejét. A pécsi ünnepség a Széchenyi téren összpontosul. A felvonulás indítási időpontja 9.30 óra. A menetben résztvevők oszlopokban haladnak el a téren felállítandó tribün előtt. A felvonulás — valamennyi gyülekezőhelyről — a Bem utca, Rákóczi út kereszteződési menetközponton át a Széchenyi tér két oldalán történik. Az ünneplők élén a gyárvárosi általános iskola úttörőzenekara halad. Őket Baranya megye és Pécs város vezetői követik, nyomukban a 200 fős úttörő-díszszázaddal. A vállalatok első felvonuló képviselői a szén- és ércbányászok, az aknamélyítők, az építők és az iparitanuló intézetek tanulói. A ll-es számú gyülekezőhelyről indulnak a mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésipari dolgozók és a közalkalmazottak. A III. számú gyülekezőhelyről a pedagógusok és a HVDSZ dolgozói haladnak. Velük egy oszlopban a KISZÖV, a KTSZ-ek és a KIOSZ dolgozói. A vasutasok, postások és a közlekedési vállalatok alkalmazottai a IV-es számú gyülekezési helyen találkoznak. Utánuk a sportegyesületek tagjainak, a középiskolák tanulóinak és az egyetemek, főiskolák hallgatóinak felvonulása j következik. A felvonulókat a Városi Tanács épülete előtt a MÉV- és a Mecseki Szénbányák fúvószenekarai fogadják. Szigetváron a május 1-i ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik. Az üzemek, intézmények képviselői a várkertbe vonulnák. Az ünnepséget sportműsorral színezik. Komlón 9.30 órakor kezdődik a felvonulás. Délután sport- rendezvényeket tartanak. Mohácson zenés reggeli ébresztővel indul a napi program. A felvonulás kezdetéig térzene szórakoztatja a gyülekezőket a Széchenyi téren. A díszelgés 9.30-kor kezdődik. A nap eseményeit az esti utcai bál zárja. Siklóson, a 10 órakor kezdődő felvonulás után majálist rendeznek a várkertben, majd a kultúr- és sportrendezvényekkel gazdagítják a programot, Sásdon a hagyományos majális ünnepségek kultúr- és sportműsorok rendezésével ünnepük május elsejét. GYÜLEKEZŐHELYEK MÁJUS 1-ÉN 1- es számú. A Hal tértől: Rákóczi út, 48-as tér és o környező utcák 2- es számú: Bajcsy-Zs. út. Piac tér, Szalai András u., a Jókai utcáig 3- a$ gyülekezési hely: Jókai utca, Szalai András utca, a Szabadság útig, Móricz Zsigmond tér 4- es: Rákóczi út a Jókai utcától, Zsolnay-szobor, Kórház tér 5- ös: Szabadság út, József Attila u., Semmelweis u., Köztársaság tér I pontjainak előkészítését. Eszerint a teljes létszámú, de jobbára szakértői szintű munka- bizottsáq délelőttönként tárgyalja a harmadik pont, a kulturális együttműködés témáját, a valamivel szűkebb körű „mini- csoport” pedig délutánonként folytatja az első pont szerkesztését. Szerdán délután a biztonság katonai, csütörtökön pedig politikai vetületeiről lesz szó, s a minicsoport a továbbiakban is felváltva szerkeszti a későbbi szakértői bizottság feladat-tervének ezt a két fő részét. A napirend második pontjának (gazdasági együttműködés) szerkesztését, amely mór bizonyos mértékben előrehaladt, május 7-től folytatja a munkabizottság. A plenáris ülésekre hetente egyszer kerül majd sor, legközelebb jövő pénteken. Mivel a konferencia kezdésének várható időpontja belátható közelségbe került, a tanácskozás mostantól behatóbb figyelmet fordít a lebonyolítás költségeinek megtervezésére és elosztására is. A szerdai ülésen, két rövid felszólalás is elhangzott; Kanada és az NSZK nagykövete egyaránt a harmadik napirendi pont témájának tisztázását sürgette. amelyen belül a hangsúlyt ismét az „emberek szabad érintkezésének" kétes indítékú nyugati vezérmotívumára helyezték. Mindketten kifejezték viszont azt a reményüket, hogy a tanácskozás neqyedik szakasza sikeresen befejezi az előkészítés munkáját és június vége táján összeülhet a biztonsági értekezlet, Ez a remény, sőt meggyőződés tükröződik egyébként abban is, hogy a finn kormány már intézkedéseket tett a külügyminiszteri szintű megnyitó ülés technikai előkészítésére. A finn lapok szerdai jelentése szerint május 25-én megkezdik a finlandi palota felszerelését a nagyszabású értekezlet méltó lebonyolításra, s a modern konferencia és hangversenypalota egészen július véaéíg a kormány rendelkezésére áll. Fock Jenő fogadta K. Olszewskit Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán délután hivatalában fogadta K. Olszewskit, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettesét, a magyar— lengyel gazdasági eqyüttműkö- dési állandó bizottság lengyel tagozatának elnökét, A baráti eszmecserén részt vett Vólyi Péter miniszterelnök-helyettes, a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság maqyar tagozatának elnöke, Jelen volt Tadeusz Hanu- szek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. I V I » «
