Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-24 / 102. szám

Duda — Amerikában Mindig többen Interjú a Magyarok Világszövetségének főtitkárával W-X; A világ minden részén élnek magyarok — történelmünk sok­sok eseménye teremtett olyan helyzetet, amikor a magyarság tömegei úgy vélték: talán másutt találhatják meg boldogulásukat. Sokaknak sikerült — másoknak nem. Az évek múlásával azonban csaknem valamennyien megismerték azt a megfoghatatlan, gyó­gyíthatatlan betegséget, melyet honvágynak neveznek. Az elmúlt három esztendőben közel négyszázezer távolban élő magyar járt itthon, s mind gyak­rabban érkeznek olyanok is, akik csak szüleiktől, vagy ép­pen nagyszüleiktől hallottak ha­zánkról. A kint élő fiatalok ér­deklődnek szüleik nyelve, óhazai kultúrája iránt. A harmadik nemzedék egyre szenvedélye­sebben kutatja a származását, meg akarja ismerni a helyet, ahol szüleik, nagyszüleik szület­tek, éltek. Kárpáti Józseffel, a Magya­rok Világszövetségének főtitká­rával a kint élő magyarok éle­téről, s arról a segítségről be­szélgettünk, melyet a társadalmi egyesület a kint élők említett törekvéseihez nyújt. — A századfordulón volt az első tömeges kivándorlás, aztán a Tanácsköztársaság utáni po­litikai emigráció, a két világ­háború közötti kivándorlás. 1945 és 1956 összesen mintegy más­fél millió magyart szórt szét a világban. Csaknem egymillió magyar él Észak-Amerikában, Ausztráliában harmincötezer, to­vábbi ezrek Afrikában, Ázsiá­ban... — mondotta a főtitkár. A Magyarok Világszövetségé­nek székházában egy díszes vitrin ezernyi ajándékot őriz: a párizsi Kölcsönös Segélyező Ma­gyar Egyesület — 125. évfordu­lóján, 1971-ben — például hím­zett zászlaját küldte el. — A kínt élő magyarok közül számosán voltak és vannak, akik becsületet és dicsőséget hoztak és hoznak a magyarságra. Csak néhány nagy nevet említek: Szent-györgyi Albert, Nobel-díjas professzor, Békési György, No- bel-dijas, a Harvard egyetem tanára, Szilárd Leó, az 1964-ben elhunyt atomfizikus, Wiegner Jenő, Nóbel-díjas atomfizikus. Aztán a sugárhajtású gépek tu­dósa, az űrkutatás úttörője. Kármán Tódor professzor, dr, Verzás Frigyes, a Svájcban élő világhírű biológus professzor, Doráti Antal karnagy ... Április 14-én a párizsi Petőfi-ünnepség plakátját Vasarely tervezte, Czifra György gyönyörű koncer­tet adott, a dekoráció elkészí­tésében Gyarmati Mihály se­gédkezett. De régebbről is vannak világ­szerte ismert hírességeink. 1778- ban George Washington főve­zér Kovács Mihályt, a Puliski- féle légió ezredparancsnokának nevezte ki. Később az angolok­kal vívott harcban a független­ségi háborúért életét áldozta. Az első magyar, aki a Függet­lenségi Nyilatkozat után ameri­kai állampolgárságot kapott Nagy Károly csillagász volt. A tudós azonban visszatért Ma­gyarországra, majd a világosi fegyverletétel után Párizsba köl­tözött, s ott halt meg. Más for­rások szerint Nagy Károly nem fogadta el az amerikai állam- polgárságot, így az 1841-ben kivándorolt Harszthy Ágoston volt, aki az USA-ban megala­kította Harszthy-falvát, a mai Sauk Cytit. Neki köszönhető, hogy Kalifornia az Egyesült Ál­lamok szőlőskertjévé vált. Érde­mes néhány szóban megemlé­kezni az amerikai New-Buda alakításáról'. A név választással kapcsolatban a következőket ír­ták az elnökhöz: „Szülőföldem szívemből soha ki nem törölhető emlékét, hogy megszenteljem, és hogy mindig visszaemlékezzünk az eseményekre, melyek a tör­ténelem lapjaira már mélyen bevésődtek... Az amerikai ma­gyarok árván tévelyegnek egyik városból a másikba. Nekem ta­lán sikerülni fog őket és valami kolóniát megtelepiteni...“ — A Magyarok Világszövet­ségének legfőbb tevékenysége — mondotta Kárpáti József — a magyar nyelv és kultúra ápo­lása a kint élők körében, s a szülőfölddel való eleven kapcso­lat fenntartása. A hazától távol élők másként gondolkodnak, másként éreznek — nem köny- nyű a munkánk, de úgy érzem eredményes. —- Az idén nyáron Szombat­helyen megrendezzük a II. Anya­nyelvi Konferenciát, az első egy­értelműen sikeres ilyen rendez­vényünk tapasztalatai nyomán. A kérdés: mit tudnánk még töb­bet tenni a világban szétszóró­dott magyarok között az anya­nyelv fenntartása, ápolása és a magyar kultúra erősítése érde­kéljen. Az idén is megnyitjuk például a balatoni és sárospa­taki nyári, nyelvi táborainkat, a kint élők gyerekei számára. Országjárásokat szervezünk szá­mukra: ismerjék meg az egyre szépülő, s gazdagodó Óhazát. — Milyen szervezetekkel tar­tanék kapcsolatot? — Százra tehető azoknak a szervezeteknek a száma, me­lyekkel állandó kapcsolatban vagyunk. Van köztük haladó, lojális és számos egyházi szer­vezet. A jobboldali szervezetek­ről az a véleményem: más a vezetés és más a tagság. Hiába folytatnak agitációt, hogy ne látogassanak haza az emberek erőfeszítéseik mind eredmény­telenebbek. — Milyen módon ápolják a kapcsolatokat? — Személyes kapcsolataink százával, ezrével léteznek, a le­velek tízezrei érkeznek és men­nek szét a világba. Lapunk, a Magyar Hírek közel kilencven­ezer példányban hordja szét a világba életünk híreit. Az elmúlt hetekben szinte a világ minden részén Petőfi-emlékünnepségre került sor, neves művészeink — csaknem félszázan — tizenöt ország 40—50 városában léptek fel, mindenütt zsúfolt nézőterek előtt. Az emberiségen belül ezernyi szál köti egymáshoz a népeket, de a világ különböző országaiba került magyarok és leszármazottaik számára mi va­gyunk a család, a rokonság. A Magyarországról érkezők szá­mukra az otthon szavát hoz­zák Lombosi Jenő Pécsett épült fel 15 évvel ezelőtt az ország első többszintes panelháza, s most újabb meglepetéssel szolgált a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat és a Pécsi Tervező Vállalat a szakmának és a nagyközönségnek. Az épülő kertvárosi lakótelepen „felálltak" az első tv-házak, melyekkel a lakótelepi egyhangúságnak üzentek hadat a városépítők. Másfé’ezer diák tanulhat tovább a pécsi egyetemeken, főiskolákon Ősztől fosorvosképzés ¥ Allalkórház Bonyhádon Lenyelte az aranyórát — Lenyelt egy aranyórát, tes­sék már kiszedni belőle dok­tor úri Az eset évekkel ezelőtt történt a Bonyhádi Állatkórházban. Ilyen Ichetre azóta sem bukkan­tak tehéngyomorban, hosszú a listája azonban az egyéb el­nyelt tárgyaknak. Röpke leltár: különböző méretű szögek, vas- drót, hajcsatok, egy méteres gumicső, spárga. A rekordot egy tehén tartja, harminckét aarab rozsdás vassreg ellő gyasztásával. A kórház betege volt egy torkos kérődző is. mert meqivott egy vödör gázolajat. Dr. Holló Sándor főorvos és ápoló egyszemélyben. Sok fur­csasággal találkozott már, de a tavaly őszi eset valamennyin túltett. A tengelici kísérleti qaz- dasáq egyik tehenét ellesi ne hézségek miott hozták ide. Ami kor a már élettelen borjú nap­világra került, naqy volt a meg­lepetés. Az újszülöttnek két feje volt. Ha a furcsa kis jószág életben marad, eqyszerre látott volna jobbra és balra, előre vi­szont nem. Eovébk^ni normális alkatú, eltekintve • aí’ól, hogy néqy szeme volt és három füle. A „kórterem'' szabályos istál­ló. Most éppen hét tehén és egy ló várja itt a gyógyulást. Mert elsősorban nem a különleges esetek, kuriózumok gyűjtőháza ez, hanem az állategészségügy egyik fellegvára. Évente átlago­san 2—300Ö vérvizsgálatot vé­geznek itt, a háziállatok^ külön­féle megbetegedéseinek felde­rítésére. Nemcsak Tolna megyé­ből hozzák a Bonyhádi Allatkór- házba a teheneket, lovakat, sertéseket, birkákat, hanem Baranyából is, Hidastól Pécs- váradiq, K. Gr. A továbbtanulni szándékozó — érettségi előtt álló — diákok már többségükben eldöntötték, hogy melyik egyetem, főiskola melyik szakára jelentkeznek. A felvételi vizsgákon évek óta egy­re elszóntcbb küzdelem folyik a pontokért, mert — a túljelent­kezések miatt — csak a leg­jobbak kerülhetnek felsőoktatá­si intézményeink hallgatói közé. Mivel a jelentkezési határidő: május 15. gyorsan közeledik, itt az ideje tisztázni, hány férőhely van a pécsi egyetemek és fő­iskolák nappali tagozatain. r A Művelődésügyi Minisrté- I rium Egyetemi és Főiskolai Fő- j osztálya tájékoztatása szerint a i Pécsi Tudományegyetem Állam- I és Jogtudományi Kara ebben az évben 70 elsőéves hallgatót vesz | fel. A túljelentkezés az utóbbi i években olyan nagymérvű — ! tavaly háromszoros volt —. hogy , csak azokat a hallgatókat vet- ! ték fel, okik elérték a 17 pontot. A Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola Gépészeti Karára 250, Építőipari Karára 190 hallgató vehető fel. Az intézmény 4 év alatt építőipari szakos műszaki tanárokat is képez. A Marx Ká- | roly Közgazdaságtudományi Egyetem Pécsi Kihelyezett Tago­zatán, ahol elsősorban vidéki vállalatok és intézmények szá­mára képeznek okleveles köz­gazdászokat. a felvehető hall­gatók száma 120. A Pécsi Orvostudományi Egye­temen — öt éves tanulmányi idővel — idén először húsz főt vesznek fel a Fogorvostudomá nyi Szakra. Az Általános Orvos- tudományi Karon a felvehetők száma 180. A Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskolára — az egész országban — beleértve a pécsi kihelyezett tagozatot is — művésztanár-képző szakra 55 főt, a zene- és énektanár szak­ra 160 főt vesznek fel. A Pécsi Tanárképző Főiskola 378 fiatalt vesz fel elsőéves hallgatónak a legkülönfélébb szakpárokra. Itt az elmúlt években általában a legnagyobb arányú túljelentke­zés magyar-történelem szakon volt. A szombathelyi kihelyezett tagozaton 108 elsőéves hallgató számára van hely. Ide a mate- rriatika-rajz szakra a Pécsi Ta­nárképző Főiskola felvételi kör­zetében lakók pályázhatnak. Szombathelyen egyébként olyan szakpárok is vannak, amilyenek Pécsett nincsenek. Ezek a könyv­tár-magyar, a népművelés-ma­gyar, a népművelés-ének-zene, a könyvtár-matematika. Tanácselnökök, helyettesek ’ A tanácsok a legtöbb he­lyen már ezen a héten megtar­tották alakuló üléseiket. Az ülések lezajlottak Baján, Bar­cson, .Bonyhádon, Dombóvá­ron, Szekszárdon és Zalaeger­szegen. Kaposvárott április 15- én, Nagykanizsán és Bátaszé- ken április 26-án lesznek az alakuló ülések. Baja város Tanácsának el­nöke Kincses Ferenc lett, az el­nökhelyettes dr. Hamvas Jó­zsef. Barcson Németh Jenöt választották elnöknek és he­lyetteséül Gerlec Józsefet. Bonyhádon a tanácselnök So- i czó Lajos, a tanácselnök-he- | lyettes pedig Ettiq 4ászló lett. i A Dombóvári Városi Tanács j elnökének Vidóczy Cászlot vá- i losztottók, helyettesének Bo- | rúzs Barnabást. Szekszárdon Sáfár József a tanácselnök, Mátyás István a tanácselnök­helyettes. A zalaegerszegi ala­kuló ülés választási eredmé­nyei alapján Kustos Lajos a ta­nácselnök, Gombos Vilmos és Balázs Béla a tanácselnök-he­lyettesek. Harkányban „bővült“ a kórház [BUSZ gyógyüdülő­szolgáltatás Az idén már mintegy har­mincötezer mozgásszervi beteg­ségben szenvedő ember gyógy­kezelését biztosítja az újonnan szervezett IBUSZ Gyógyüdülő­szolgálati Iroda. A harkányi víz hétszer-nyolc- szor annyi ként tartalmaz, mint amennyi Európa más, legjobb­nak ítélt gyógyvizeiben talál­ható A kénes meleg víz töb­bek között kitűnően gyógyítja a reumatikus megbetegedése­ket, s kedvező hatással van a máj- és lépbetegségekre is. A gyógyulás azonban nem lehet­séges egy-két napi harkányi lu­bickolás után - ehhez hetek, hónapok is kellenek. A kórház­ban azonban száznál alig több c jelenlegi férőhely. Ezen kíván segíteni a Gyógy­üdülő-szolgálati Iroda. A Nap­sugár és Baranya szállókban csaknem háromezer férőhely van, az igények ennél sokkal magasabbak. Újabb lehetősé- j gek után kellett tehát kutatni. Az eredmény: harminc ma­gánnyaralóban mintegy hu­szonötezer vendégéjszakát le­het eltölteni. A fizetővendég­szolgálat ugyanakkor további nyolc-tízezer vendégéjszakai el­helyezés lehetőségét biztosítja. További hatvan apartman bér­bevételét most készítik elő. A kórházzal kötött meqállapodás értelmében az IBUSZ áltaj el­helyezett betegek napközben igénybe vehetik a kórház gyó­gyító szolgáltatásait. Az eddigi adatok bizonyít­ják, hogy az elképzelések megvalósíthatók: a téli hóna­pokban közel hétszáz beteq öt­ezer vendégéjszakát töltött el az említett lehetőségek igény- bevételével. Ez év januárjától valamennyi utazási iroda szer­vezhet gyógyüdülést a baranyai hévízhez. Ötven éves a Bajai Finomposztó Vállalat Fennállásának 50. évforduló­ját ünnepli a Bajai Finomposz­tó Vállalat. A kezdetben alig 500 fővel dolgozó Posztógyár a felszabadulásig nem sokat fejlődött. A jelenlegi modem könnyűipari objektum tulajdon­képpen a felszabadulás után jött létre. A nagyobb arányú fejlődés a hatvanas évek ele jén vált lehetségessé. Az üzem­ben o — textilipar rekonstruk­ciója részeként - 200 millió .fo­rint értékű gépi korszerűsítés folyik. A félévszázados évfor­dulóra - az immár 2300 főt foglalkoztató - gyár ünnepség sorozatot rendez. Április Z~> en termékbemutató és kiállítás nyílik Báján, ?8-án a Textilipari Tudományos Egyesület Elnöksé­gével közösen tudományos ülést tartanak. Az 50. éves ju­bileumi ünnepségre május 1 én kerül sor. Olajbányász­induló Eddig csak egy bányászin­dulót ismertünk. A „Szerencse fel ...” kezdetű, édes-bús dalt az első hallásra meg lehetett tanulni. Ezt énekelték az olaj­bányászok is, akik ugyancsak a föld mélyéből hozzák felszínre ez értékes energiát, a gázt, az olajat. Munkájuk azonban el­tér a mély-bányászokétól: az ember helyett a fúrófej, a cső hatol a föld mélyébe. A különbséget fejezi ki a most megszületett olajbányász- induló is, amelyet Kaposvárott a Latinka Művelődési Központ­ban mutatott be először a sió foki Kőolajvezeték Vállalat énekkara. Az induló szöveget Feszer Péter irta, zenéjét Szer­dahelyi Katalin szerezte, A több szólamban előadott olaj­bányász-induló mind a közön­ség, mind pedig a szakembe­rek körében sikert aratott. Patkó Bandi tölgyfája Régi idők tanúi azok a se-' mogyi fák, amelyek mint fa- | különlegességek is ritkaság- számba mennek. Megóvásuk érdekében a megye minden tö- I le telhetőt elkövet. A közel­múltban elkészült, Somogyor- szág nevezetes fáinak, parkjai­nak a jegyzéke Is — többek között — ezt a célt szolgálja. Somogy megyében, Balotonlel- lén áll az ország legöregebb fehérfűz-fája, Balatonszentgyör- gyön a legnagyobb fehéreper- fa található, az ország legna­gyobb andalúziaí jegenyefenyő­je, amerikai sugárfája, csalán- levelű eperfája Lengyeltótiban van. A legnagyobb mammutfe- nyő hazánkban Inke község ál­talános iskolájának a parkjá­ban áll. A faóriás több, mint 40 méter magas, körmérete 630 centiméter. Az ötvöskónyiban álló öreg hársat már a 300 év­vel ezelőtti helyi térképek is feltüntették. A fák közül nem­egy érdekes történelmi legen­dát őriz. Az egyik tölgyfa alatt I gyakran megállt hűsölní, pi- I henni Patkó Bandi, a hírhedt betyár. Patkó Bandi tölgyfája a középrigóci erdészlok környé­kének egyik nevezetessége. Új szolgáltatás a lakosság is a vállalatok részére Natúr és színes farostlemez, valamint színesfémből (sárgaréz, vörösréz, alumínium) tábla-, cső-, huzalformában igényeit kielégíti — raktárkészletet megvásárol — a /jffgig) Vállalat aszonaru rész ege PÉCS. DOKTOR SÁNDOR U. 14. TELEFON: 14-909

Next

/
Thumbnails
Contents