Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-21 / 100. szám
1973. április 21. DUN ANTOLI NAPLÓ 3 Szanálás vagy fejlesztés? Gazdaságossági vizsgálat dönt a BVM pécsi gyárrészlegének további sorsáról Szanálós vagy további termelés? Ez a kérdés foglalkoztatja a Beton- és Vasbetonipari Müvek dunaújvárosi gyára pécsi gyárrészlegének munkásait, vezetőit. Köztudott, hogy január elsejétől, a BVM pécsi gyárát a komlói, és a hirdi telepekkel együtt a dunaújvárosi gyárhoz csatolták, s ez egyben azt is jelentette, hogy mint önelszámoló gazdasági egység megszűnt. A továbbiakban mint gyárrészleget emlegetik a pécsi betonárugyárat. Természetesen a névváltozás hatáskör csökkenéssel is járt. De mi is volt valójában ez oka az átszervezésnek? A csőd szélén A, szakemberek szerint a Beton- és Vasbetonipari Művek pécsi gyára éveken át olyan termékeket gyártott, amelyek nem keltek el a piacon, így aztán felduzzadt a raktárkészlet., csökkent az árbevétel, a csőd szélére jutott a gyár. Az 1971- es év ígéretesnek látszott, mégis a legnagyobb csalódást hozta. A gyár megkezdte a WOPA mezőgazdasági panelek gyártását, ugyanakkor nem kellett a pécsi WOPA senkinek. Köztudott, hogy Pécs közelében nincs folyomkavics, mely a termékeik alapanyagát adja: nos, ennek következtében igen magasak a szállítási költségek. A gazdaságosság. piackutatás kérdése akkor merült fel mind erőteljesebben, amikor mór többmilliós volt a raktárkészlet. Ennyi az előzmény, s ezek után lássuk, mi is történt tulajdonképpen január elseje óta a gyárrészlegben, a komlói és hirdi telepeken. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Ágoston Oszkárral, a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárának igazgatójával. — Az első feladatot a vezér- igazgatói utasítás szerint a pécsi gyárrészleg új szervezeti sémájának elkészítése adta. A terv február végére már készen volt, megvalósítása azóta is tart. Megszűntek az osztályok, helyettük csoportokat hoztunk Ki a hullámvölgyből A pécsi, a hirdi, valamint a komlói részlegek jelenlegi helyzetéről Ágoston Oszkár a következőket mondotta: — A gyárrészleg az idei évre százötvenmillió forint értékű termelést irányzott elő. Sajnos ennek a műszaki és a piaci feltételei is hiányoztak. Negyven százalékos termelés felfutást képtelen elérni a gyárrészleg egyik évről a másikra. Ez pedig már tervezési problémákat is felvet. Szerintünk maximum a százharmincmilliós termelés lehet reális követelmény. A legfontosabb feladatunk nak az átszervezés mellett azt tekintettük, hogy piacot biztosítsunk a gyárrészleg termékeinek. Azt mondhatom az első negyedév után, hogy kedvezőbb a helyzet, mint tavaly ilyenkor. Az igaz, hogy a te:- melés nem emelkedett 1972 első negyedévéhez viszonyítva, de csökkentek a raktári készletek Tavaly március végéig 14,8 millió forint értékű beton és vasbeton terméket értékesített a gyárrészleg, idén az első negyedévben pedig több mint 26,5 milliót. Növekedett az egy főre eső termelési érték is. HÁROM KÉRDÉS Piac; ny tvatartás, létre. Csökkent az adminisztráció, mivel a műszaki és egyéb feladatok zömét Dunaújvárosban intézzük. Az átszervezés emberi kérdéseket is felvetett. Számos szakember évek óta a pécsi gyárban vezető beosztásban dolgozott, s érthető módon nem szívesen fogadták az átszervezést. Csökkent a felelősségük, egyszerűbb feladatokat kell megoldaniuk: ezzel együtt szűkült a hatáskörük is. Tulajdonképpen senki sem vállalta az osztályvezetők közül, hogy a gyárban marad. Azóta többen elmentek más területre. Januárban még száznegyven fő volt az alkalmazottak létszáma, ma százkettő. A feladatok ellátásához szerintünk kilencvenkét műszaki dolgozó és adminisztrátor elegendő. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy az intézkedések a munkásokat nem érintik. A műszakiak manapság azt elemzik, hogy a pécsi résziea gazdaságosan üzemeltethető-e, vagy sem. A gazdasági számításokat e hónap végére fejezik be Dunaújvárosban. Az eredménytől függ a gyárreszleg további sorsa. A kapott tájékoztatás szerint a gyár akkor üzemel tovább, ha megfelelő termékösszetételt sikerül kialakítani, s ezeknek piacot is találnak. Természetesen ehhez megfelelő műszaki feltételek is szükségesek. } — Kire vonatkozik a piaci nyit< vataríási idő új módosítása? ) Pécs, II. kerületi tanács: ) — A közelmúltban lezajlott 1av nács'agi jelölögyüléseken a vá- lasztópolgárok sérelmezték, hogy a ) piac területe eléggé tisztátalan, ^ szemetes, bűzös, cnnok ellenére, ; hogy a Köztisztasági Vállalat elvégzi a szükséges takarítást. Ész- \ revételük jogos volí. Ezért a téli , időszakban délután három, illetve í a szezonban, tehát április elsejétől négy órakor az árusítást be > kell fejezni, hogy a takarítást el- ; végeztethessük. Ez a rendelkezés (nem vonatkozik a BARANYAMEK ) és a B. m. élelmiszerkereskedelmi ? vállalatok — piactereken lévő — boltiaikra, mivel ezek zártrend- j> szerüek, tehát a tisztasági köve- <j terményeket betartják. Nyitva tartó- >, suknt továbbra is a vállalati tigy- ■ rend szabályozza. 1 S Bosszantó, hogy a félkész hasáb- ) burgonya túlzottan drágán ,,köny- ! t nyiti" a dolgozó nők második mű- ■ ) szakját. A 40 dekás csomag ára Mindezek a példák azt bizonyítók, hogy az erőfeszítéseknek van eredménye. A telepek közül a legkedve zőbb helyzetben Hird van. Itt hídgerendát, üreges födémpaneleket és E gerendát gyártanak. A Hirden előállított termékek értékesítése hosszú távon biztosított. Hird egyébként a három telep közül a legfiatalabb, ahol még nem fejeztek be o beruházást. Bővítik az E gerenda gyártó kapacitást, át- I helyezik a cement lefejtőt, szo- 1 ciális épületet húznak, nagyobb ! tárolóteret alakítanak ki, s mindezt még ebben az évben. A beton- és vasbetonipari termékekből ma mást igényel a fogyasztó, mint néhány évvel ezelőtt. Az irányítást, a fejlesztést, a piackutatást tehát rugalmasabbá kell tenni. Csak ebben az esetben kerülhető el az, hogy a pécsi gyárrészlegben megszűnjék huszonöt év után a termelés. A gyárrészleg és a telepek több mint ötszáz munkása reménykedve várja a vizsgálat eredményeit. . . Salamon Gyula 6 forint, azaz kilója 15 forint! <| Baranya megyei Élelmiszerkeres- , kedelmi Vállalat: ) — Ara minket is meghökkentett, s hiszen a nyers, kimért burgonya , évi átlagban soha nem kerül töb- ( be három-négy forintnál. Szerin- £ tünk sem ülő elkérni a normál ) árnak négyszeresét, még akkor ' sem, ha többlet költséggel jár a tisztítás, elösütés, mélyhűtés és ) csomagolás. / A csomaqo't hasábburgonyát az '■! Országos Hütőipar gyártja. * Nagyon szép és a használat» '< utasítás szerint kiváló tulajdonsáéi gokkal rendelkező Espresso kávé- ' főzőgéphez jutottunk 520 forintért. ( E „fényűző” költekezést nem is ( kürtölnénk világgá, ha panaszunk $ csupán „háztáji” jellegű lenne, / A kávéfőzőt kedden vásároltuk, betöltöttük, nem működött. Egy > órán belül kicserélték a Centrumul ban és szerdán már 2. számú fő- f ző is felmondta a szolgálatot. i Csütörtökön újabb csere révén ) megérkezett a 3. számú főző. Ké- \ rém szépen, ez sem működik. ;> A Centrum Aruház műszaki ősz- 7 tálya: ( — Előfordulhat, hogy az autó( mata hőszabólyozó-kioídó előbb / kikapcsolja a gé->et, mint hogy a < főzés befejeződjék. Csupán egy £ csavar kellő beállítása révén a / hiba megszüntethető. Ha ez a ' baj, tessék behozni a gépet, percek alatt megcsináljuk. Ha komolyabb hibásodás történt, kicseréljük- , Korrekt Eljárás, még akkor is, ha már harmadszor nem merjük visszavinni . . . — R. F. — , í Jövőre megkezdik a sebészet korszerűsítését Felújítják a pécsi Megyei Kórházat A több mint félévszázada a gyógyítás szolgálatában álló Megyei Kórház épülettömbje teljes rekonstrukcióra szorult. Ennek a hatalmas munkának oz első fázisa a belgyógyászat korszerűsítése. A felújítás előtt a százkét ágvas épületrészben hatalmas, 12—14 ágyas szobákban helyezték el a betegeket, elégtelenek voltak a vizsgáló-, a kiszolgáló helyiségek, de a műszeres vizsgálatokat, a röntgent, az ÉKG-t is nagyon rossz körülmények között végezték az orvosok és az ápolónők. Az egyes emeletekén pedig hiányoztak a szociális helyiségek. A kórház udvara most kisebb csatatérhez hasonlít. Immár 3 éve folynak a belgyógyászati pavilon korszerűsítési munkái — az átépítés nemrég befejező szakaszába érkezett. A Szendrey Júlia és a Garai utcára néző L-alakú épületben két ütemre bontották a munkákat. Az első részben a Szendrey utcai oldalon megszűnt a betegellátás — felére csökkentett ágyszámmal a másik szárnyon folyt a gyógyítás. A két folyosórészt ideiglenes fallal elzárták, az utcára néző folyosót megszüntették és középre helyezték. Ezáltal mindkét oldalon a korábbinál kisebb, két-, három- és négyágyas szobákat alakítottak ki, laboratóriumokat, betegvizsgálákat, orvosi- és nővérszobákat építettek. A bete- ! gek étkeztetését tálaló holyisé- t | gek és mosogatók segítik. Min- ) \ den szinten öltözőket, fürdőket l | építettek. Ezt a munkát a ha- j | táridő előtt három nappal, taKórház újjáalakított belgyógyászati szárnyának egyik cardiológiai laboratóriuma. ! valy márciusban fejezte be a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. A Szendrey utcai szárny elkészülte után o felújítási, — korszerűsítési munkák a Garai utcai részen folytatódtak, ahol a földszinti, központi röntgent bővítették. Elkészülte után megszűnik a korábbi zsúfoltság. A kőműves munkálatok a napokban befejeződtek, már csak a szakipari munkák, — a helyiségek belső alakítása, felszerelése van hátra. A kórház vezetői remélik, hogy a kitűzött határidőre — ez év végére — elkészül g húszmillió forintos Augusztus 12 — 25: Nemzetközi találkozó Harkányban Európában egyedülálló nemzetközi szövetkezeti fórumot teremtett a TIT: minden nyáron — az idén már negyedszer — megrendezi a szocialista és a tőkés országok szövetkezeti szakembereinek találkozóját Harkányban. A „Pannónia 73” elnevezésű tudományos ülésszakra augusztus 12. és 25. között kerül sor. A „Pannónia 73" központi témája: A szövetkezet az emberért — az ember a szövetkezetért. A találkozó gyakorlati programja során a vendé| gek Szigetvárra látogatnak, ahol j tanulmányozzák a különböző tí- j pusú szövetkezetek tevékenységét és o közeli Szentegáton nemrég alakult agrokémiai társulás működését. A harkányi szövetkezeti találkozó iránt évről évre nő az érdeklődés itthon és külföldön egyaránt. Tavaly sok jelentkezőt el kellett utasítani helyhiány miatt. Az idén a TIT gondoskodott újabb szálláshelyekről Harkányban. rekonstrukció, és jövőre ezen az osztályon ismét teljes kapacitással folyik majd a gyógyító tevékenység. 1923 óta működnek a kórház kazánjai. A hatalmas kéményből állandóan vastagon ömlő füst, sajnos jól ismert jelenség volt... A kazánok hatásfoka évről évre romlott, a csőszerelési, javítási munkák óriási ősz- szegeket emésztettek fel. A helyzet gyökeresen változott az új kazánház felépítésével. Az elavult széntüzelést az olajlülés váltja fel — az első kazán próbaüzemelése a napokban fejeződik be, ezt követi a másik két kazán kipróbálása. A korszerű vezérlőpulttal ellátott hatalmas fűtőegységek remélhetőleg megnyugtatóan oldják meg a Megyei Kórház, az Ideg- és Elmeklinika és az egyetemi mosoda fűtését, melegvíz igényeit. Az új kazánház 23 millió forintos költségét o POTE és a kórház közösen vállalta rigóra. A régi kazánhózat jövőre lebontják, helyére korszerű sterilizáló kerül. * S a jövő: 1974 elején, remélhetőleg elkezdődik a sebészet rekonstrukciója. Az első emeleti irodahelyiségek kiköltöztetésével bővül az ágyszóm is, a jelenlegi 50 helyett 70 ágyas részen végzik majd a gyógyítást. R. É. Háiman — 440 közül •r Forgatni a jogi könyveket.. // A bíróságokon működő népi ülnökök megtisztelő és felelősségteljes megbízatása június 30-án lejár, ezért az Elnöki Tanács elrendelte a népi ülnökök választását. Baranyában a megyei bírósághoz 30, a munkaügyi bírósághoz 60, o komlói városi, valamint a járásbíróságokhoz 350 népi ülnököt kell választani. Az üzemek, vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek dolgozói jelölőgyűléseken tesznek javaslatot olyan büntetlen előéletű és feddhetetlen személyek megválasztására, akik minden tekintetben alkalmasak a népi ülnöki megbízatás betöltésére. Fekete szem, érdeklődő tekintet. Gáti Jánosnével a Kesztyűgyárban találkoztam, ott művezetőhelyettes a kisszériában. —1 Már voltam népi ülnök — mondja — négy éve választottak meg. Polgári ügyek tárgyalásában vettem részt, szerződések, kártalanítások, birtokháborítások, balesetek ügyeiben. — Volt-e valamilyen emlékezetes eset a gyakorlatában? — Hirtelen nem emlékszem ilyenre, art viszont elmesélem, hogy egyszer magam is megijedtem, mert a bíró elkiabálta magát. Egy öregember volt a felperes, ház- tulajdonos, aki a bentlakóktól nagyobb lakbért szeretett volna kipréselni. Amikor az alperest kérdezgette a bíró. folyton közbekotyogott az öreg, majdnem minden kérdésre ő akart válaszolni. És akkor rákiabált az egyébként halkszavú bíró, én éppen az iratokba néztem, nagyon megijedtem . . . — Egyes bíráskodás lesi, a népi ülnö kök szerepe viszont megmarad, főképpen a családjogi perekben. Bontóperek, gyermekelhelyezés, tartásdijak, apaság ... Uj terület lesz-e ez az ön számára? — Hát . . . Bírósági gyakorlatom már van, az elkövetkezendőket pedig kíváncsian várom. Még magam sem tudom, hogy nagyon új !iesz-e? Az élettapasztalatnak itt nagyon nagy szérepe lehet. — Kapnak-e segítséget a bíróktól? — Igen, az nagyon jó is, hogy ha a per menetét, az előzményeket, különböző vonatkozásokat a bíró elmagyarázza. Most újabb három esztendőre szól a megbízás. Gátinét a Megyei Bíróság tárgyalótermeibe szólítja majd funkciója. Hasítás előtt állá, kupacba rakott sertésbőrök mellől szólítom el néhány percre ifj. Gál Jenőt. Fiatal ember, harmincnégy éves — pórtcsoportvezető, tizenegy éve munkásör. — Meglepetés volt számomra, hogy jelöltek erre a megtisztelő feladatra — mondja —, de igyekszem meg is felelni ezen a poszton. — Hogyan képzeli el ezt a munkát? — Végig keH hallgatni a tárgyalást, nyilvánítani kell a véleményemet. Persze, azt ki is kell alakítani előbb. Jól kell képviselnem a népet. — Volt már bíróságon? — Még soha életemben... Csak filmekről ismerem, hogy milyen hely is az: — Azt mondják, hogy a biró itélőszéke előtt nagyon sok tapasztalatot lehet szerezni . ■ . — Ez igaz lehet. Sok szomorú, de érdekes tapasztalatot. Minden bizonnyal hasznomra lesz. A Frank Emil már 1958 óta tölti be a népi ülnök tisztét. Petőfi-aknán dolgozik, a gépműhelyben. Sovány ember, kicsit szomorú tekintetű, talán mindattól, amit a bíróságon végighallgatott? Ki tudja. Ö már szinté jogi1 szakember. Bontóperek, gyerektartás, elhelyezés, apaság... Állandóan ilyen kérdésekben kellett közösen dönteniök. — Éppen ezen a területen fontos, hogy az embernek jó emlékező tehetsége legyen — mosolyodik el — én nem panasz- kodhatom a memóriámra. Sokszor egész kicsi dolgokra is jól emlékszem, és ennek nagy hasznát veszem a munkámban. — Találkozott-e már a saját tévedésével, ha ilyen jó emlékező tehetsége van? Csóválja a fejét. — Tévedésemmel még nem, oz igazammal viszont már igen, Egyszer majdnem felültettek bennünket, egy vállalati jogász, jó néhány év múlva derült ki a turpissága .. . Azt a munkást, akit el akartak marasztalni, Harkányban ismertem meg, a strandon, tüzet kértem tőle és megtudtam, hogy évekkel előbb nekünk volt igazunk, amikor az igazgatóját marasztaltuk el ... — Nem szép ügyek, amelyekkel foglalkozik . .. — Tudja, sok embert, akit hírből, látásból ismertem és megsüvegeltem volna, a tárgyalóteremben ismertem meg igazán. — A gyermek-elhelyezésnél milyen szempont vezérli? — Valamennyiünket a gyermek érdeke, sokszor még a leírt paragrafus ellenére is... Jó példa erre az a férfi, aki egy jó vezető beosztásból elment és benzinkutas lett. Igazolgatta, hogy az ö havi jövedelme hétszáz forint. A papírok szerint ez így is volt, viszont mi is tudjuk azt, amit mindenki... Ezeknél a pereknél tisztán ki lehet mutatni az anyagi érdekeltséget. Mindenki' mcq akar szabadulni a tnrtásdíj Fizetésétől, sőt, kapni akar a másik féltől .. . Maguk a szülők nem nézik gyermekük érdekeit. Sokan megkeresik tanácsért. „Nem árt forgatni a jogi szakkönyveket" mondta, hiszen tanácsot csak úgy lehet felelősséggel adni. „Nehéz munka”, ezt is mondta, „kevésbőE sokmindent ki kell deríteni". Szereti csinálni — biztosan szükség is tesz még rá, jónéhány esztendeig. Most negyvenegy éves. Kompis Péter
