Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-18 / 97. szám

é

DUNANTOLI NAPlö

1973. április 18.

PCAMa ELET

Elsődíjas pályamunkái*)

Hogyan szervezzük meg a háztáji üzemágat?

A baranyai „zöld" ipar

Most már pontosabb képet kaphatunk

Nem újkeletű az a törekvés, hogy egy megye, egy vállalat vagy egy ágazat tevékenységét összefoglalóan jellemezzük, termelését egyetlen számban fejezzük ki. A mezőgazdaságban azonban ezt a számot sokáig hiányoltuk, mivel a megye mezőgazdasági termelésének alakulását hosszú időn át nem mértük. Ezen a téren azonban változott a helyzet, miután a Központi Statisztikai Hivatalban 1967 óta minden évben kiszámítják az egyes megyék termelési értékét. E számok alapján már pontosabb képet kaphatunk megyénk „zöld" iparának fejlődéséről.

Ma már politikailag és közgazdaságilag egyaránt szerepének j megfelelően értékeljük a háztáji termelést. Erre a termelésre a ! népgazdaságnak nagy szüksége van és a fejlődés jelenlegi sza- j kaszában jelentős tartalékot képvisel. Fontosságát bizonyítja, hogy ; a háztáji gazdaságok a bruttó mezőgazdasági termelési értékből 22,5 százalékot adnak. A tsz háztáji gazdaságok birtokában van a szarvasmarha-állomány 25,8 százaléka, a sertésállomány 36,7 százaléka, a baromfiállomány 38,5 százaléka. Szerepük azért is jelentős, mert igy egyes mezőgazdasági termékekből a tsz-tagok öneílátásukat is biztosítják.

Van más szempont is. Ha a I mi termelőszövetkezetünk a ház- [ tájiban nevelt, hizlalt állatállományt a közösben kívánná elhelyezni, akkor a szarvasmarha ágazatban 14.5 millió forint, a sertés ágazatban 30 millió forint értékű, a baromfi ágazatban 10.5 millió forint, összesen mintegy 55 millió forint értékű állattartási épület létrehozása válna szükségessé. A háztáji állattartás tehát lehetővé teszi a már meglévő épületek, állóeszközök hasznosítását, elősegíti a közös munkában részt venni már nem tudó családtagok, nyugdíjasok (töredék munkaerő) hasznos foglalkoztatását is. A háztájiból nyert kiegészítő jövedelem hozzájárul százezrek életszínvonalának emeléséhez,

így kezdtük mi baksaiak

A mi szövetkezetünkben 1963 óta folyik szervezett háztáji termelés. A mezőgazdasági átszervezés folytán felszabadult és megüresedett istállók gyors termelésfejlesztési lehetőséget kínáltak. Ezek hasznosítását mi

zárt baromfi állomány tartásával kezdtük. Szervező munkánk sok mindenre kiterjedt. Tenyész- érett jércéket adtunk a termelőknek. Előírtuk a technológiát.

A technológia előállításához, beszerzéséhez seqítséget adtunk. Táptakarmányt biztosítottunk. Rendszeresen szaktanács- adást végeztünk. Meghonosítottuk a modern, nagyhozamú fajtákat. Megszerveztük az értékesítést. A vállalkozás minden várakozást felülmúló eredményt hozott, A szervezett termeltetés eredményeképpen megtízszereződött a baromfiállomány a háztájiban, A kezdeti sikerek után szerződéses termeltetési rendszerünket kiterjesztettük a háztáji állatartás és termelés j minden területére. 1967-től a termelt javakért munkanap jóváírást alkalmazunk.

A háztáji szerződéses termeltetés irányítását a közös és a háztáji gazdaság együttműködésének szervezését kezdettől fogva a háztáji agronómus végzi. Feladata a termelőszövetkezet vezetősége által meghatározott teendők elvégzése, a háztáji termelés koordinálása, A termelőszövetkezeti nagyüzemi tervezési rendszerbe a háztáji j gazdálkodás teljesítőképessége a családi tervezés alapján illeszkedik be. Ennek keretében az előre elkészített nyomtatvá- j nyon minden család megtervezi ' a termelőszövetkezettől várt juttatásokat: a szemestermény, zöldtakarmány, pillangós és nedvdús takarmány iránti igényét. Beírja a szerződésre felkínált állat és állati termékeinek mennyiségét és a háztáji állatlétszámot. Közli a családi részesművelésre elvállalt terület nagyságát, a vállalt munkanapok számát havi bontásban és a várt jövedelmet. A családi terv minden adata összesítésre kerül és beépül a közös gaz- dasáq üzemtervébe.

A háztáji gazdaságokban termelt és a közös gazdaságon keresztül értékesített állat, és állati termék, termény 1963-ban még csak egymillió 700 ezer forint, viszont 1971-ben már 8 millió 935 ezer forint, 1972-ben pedíq 10 millió forint összegű volt. A háztáji termelés méretei vetekednek más üzemágak nagyságával, viszont a problémái sokfélébbek, szerteágazóak. Ezért szükségesnek látjuk, hogy a háztáji gazdálkodást is üzemág szervezetbe fogjuk össze! Az üzemág élén a háztáji agronómus áll, üzemágvezetői beosztásban.

Mit kell tennünk?

A háztáji üzemág feladata: q bei gádvezetok révén a családi tervek elkészítése, azok összesítése és az üzemi terv elkészítésénél o háztáji terv számbavétele. A tejfelvásárlás irányítása, a leadott tej nyilvántartása, tejzsír százalék kiszámítása, a tejár elszámolása, a begyűjtő bérezése. A tojásfelvásárlás irányitása, begyűjtők bérezése, o felvásárolt tojás ellenértékének kifizetése, a tojás elszállítása. Bizományi táp és tápszer értékesítése. Utánpótlásról gondoskodás. Mennyiségi és értékbeni nyilvántartás. a házhoz szállítás megszervezése.

• A tanulmány a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Központi Sajtószolgálat üzem- és munkaszervezési pályázatának egyik I. díját nyerte.

A KOMLÓI ÁFÉSZ

pályázatot

hirde*

a 19. sí.

magyarhertelendi

idényjellegű

STRANűBÜf-É

eietésére

A büfé 1973. május 15-töl szeptember 15-ig üzemel.

A munkakör betöltésénél

|

a szakképzett vendéglátósok előnyben részesülnek. ,

I

“ pöl áratokat

1973. április 20 ig fogadjuk el.

bérezés; tiszta jutalékos.

Pásztor felvétele, bérezése, munkájának irányitása, ellenőrzése. A pásztorépületek karbantartása. Az apaállat gondozásának biztosítása, selejtezés, takarmányozás, gondozók bérének számfejtése, épületek karbantartása. A háztáji inszeminálás még- szervezése. A legelő nagyságrendjének meghatározása községenként az állatlétszám alapján, legelők karbantartásának biztosítása. A fübér összegének meghatározása, levonása. OTP-hitel felvételének elősegítése. Alomszalma juttatás, a háztájiban termelt trágya számbavétele. A fuvarigények kielégítése, fogattal, illet- | ve gépi eszközökkel. Dekádonként a j fuvarosmunka ellenértékének leszám- I lázasa. Lovak takarmányozása, foga- tosok munkabérének számfejtése.

Háztáji föld juttatása. A végzett munkanapok alapján a földterület nagyságának megállapítása, kimérése, megmüveltetése, az ezzel kapcsolatos adatok eljuttatása a könyveléshez. Szerződéskötések, igényfelmérés, szerződésminták kitöltése. Munkanap jóváírás a háztájiban végzett munkáért, és erről értesítés a könyvelésnek. A szerződött állatok és állati termékek értékesítése, átadásátvétel, szállítás, elszámolás a tanokkal. Takarmányok megtermeltetése és átadása a családi terv alapján. Ahrcktakarmányok juttatása elszámoló áron. Szálas, zöld és lédús takarmányok kiadása az igények alapján, térítés eúenében. Rét kimérése árverés útján.

Szaktanácsadás. Az idegen és helyi érdek'ődők informálása: a háztáji mintagazdasáqok bemutatása. Állat- férőhelyek felmérése, hízó és tenyész alapanyag juttatása, kihelyezési akciók measzerveiése. Háztáji tüzelőolaj értékesítés, utánnót'ásról való oon^o-kodás, nyilvántartás mennyisünkén és értékben. A* erdőről és a TUTÉ.p-től a tüzelőanyag házhoz szállítása*

i

i

l

Ezt tettük

A termelőszövetkezet a háztáji gazdaságok részére 19ó3 óta juttat takarmányt. Az abrak nagy részét a háztáji földterületek abraktermése adja. Ezen leiül az igényt — a szükséglet mértékéiq — a közös gazdaság terméséből elégítjük ki elszámolóáron. Készpénzfizetés ellenében tápot, dúsított és ipari takarmányt vásárolhatnak tagjaink. Szálastakarmányt is adunk a háztáji állatállomány részére: pillangós takarmány területből családtagonként legfeljebb 1350 ölet. A rétet árverés útján értékesítjük. Utak, árkok és fasorok szénatermése térítésmentesen betakarítható. A közös munkában rendszeresen részt vevő állattartók részére a családi terv alapján korlátlanul adunk zöldtakarmányt, térítés ellenében, valamint biztosítjuk a rendszeres hazaszállítást is. A lédús takarmány ellátást a háztáji gazdasáq területén megtermelt takarmányrépa biztosítja. Kívánsáq esetén a tsz az állattartóknak szilázst is juttat. A családi tervben feltüntetett állatlétszám alapján térítés nélkül adunk dlomszalmát családonként legfeljebb 45 mázsát.

A közös és a háztáji együttműködése a háztáji területek alapvető munkáinak elvégzésében a szövetkezet alakulásától fogva fennáll. Ez az egyszerű művelési forma jelenleg is él a kisparcellás belsőségi és zártkerti területeken. Fejlettebb művelési mód alakult ki a nagy táblákon müveit háztájj^kykorica földeken. A közös elvégzi a talajmunkát, kiszórja a műtrágyát, Hibridvetőmaqot vetünk, kívánság szerint elvégezzük a vegyszeres gyomirtást, majd betakarításkor a leszedett terményt beszállítjuk. A tag a művelési és anyagköltségeket megtéríti és elvégzi a betakarítást.

A háztáji termelés meghatározó tényezője a fuvar. Ezért minden községben annyi lófogatot tartunk, amennyi szükséges az igények megfelelő kielégítésére. A fogatokat a háztáji üzemáq irányítja. A térítési díj fogatóránként 20 forint. Elszámolás havonta. Ha erőgépet, teherkocsit kér, akkor a helyileg illetékes üzemegységvezetőhöz nyújtja be igényét a tag.

Igen jelentősnek tartom a háztáji üzemóg szervezésében íolytatott zöldségtermelést. Minden család annyi területet vállal, amennyit töredék munko- | erejével meq tud művelni és feles alapon részesedik, Szövetkezetünkben tehéntartási és tejertékesítési, szarvasmarha tartási, hizlalási, tenyészüsző nevelési, süldőnevelési, sertéshizlalási, tenyész- 4S árutojás termelési, baromfihús termelési szerződéseket kötünk a háztáji gazdaságokkal. A leszerződött

ermékeket a termelési ciklus befejeztével értékesítjük. A tejet naponta gyűjtjük be a községi tejbegyűjtőkön keresztül, a tojást hetente két alkalommal. Az állat értékesítések kijelölt időpontban történnek az üzemágvezető bonyolításában.

A nagyüzemi felár 50—50 százalékban kerül felosztásra a taq és a közös gazdasáq között.

A közös es az egyén javára

Az. 5/1970, számú kormány- rendelet, valamint erlnek végrehajtása tárgyában megjelent 9/1970, számú MÉM-rendelet alapján a szerződéses termeltetés után a következő munkanap jóváírásban részesítjük tagjainkat, darabonként és havonta: tehén után 3, hízómarha- tenyészüsző után 1-5, borjú ne- velése-hizlalása után 1, koca- tartás utón 1, sertéshizlalás- süldőnevelés után 0.25 munkanap.

Szövetkezetünkben összesen 316 család folytat háztáji árutermelést. Tapasztalataink szerint kívánatos, hogy csak azzal kössünk termelési szerződést, aki a közösben is eleget tesz kötelezettségének.

Azok a szolgáltatások (fuvar, takarmány, stb.), melyeket a háztáji kap, senkinek sem biztosíthatnak jogtalan hasznot, vagyis bekerülési áron alul nem teljesíthetők. Előnyös volna a háztáji termelés forgóalap j szükségletét a termelőszövetkezet hiteltervében szerepeltetni és azt termelési hitelből biztosítani. Mivel a háztájival kapcsolatos forgalom könyvelése elkülönítve történik, pontosan megállapítható a termelőszövetkezet jövedelme, haszna a háztáji kooperációból, 1971-ben összesen 8 millió 935 ezer forint árbevételt ért el a tsz a háztáji áruk értékesítésével. A nagyüzemi felár minteqy 400 ezer forintot tett ki. Minden költség leszámítása után 47 ezer forint haszna maradt a közösnek. Persze nem is a közvetlen nyereség elérése a célunk, fontosabb a közvetett haszon, a termelés bővítése és a tagjaink megsegítése.

Baksaí Antal,

a botsai Ezüstkalósz Tsz elnöke.

Az utóbbi öt évben Baranya mezőgazdasága az országos átlagnál dinamikusabban fejlődött. Míg ugyanis 1967 és 1971 között országos viszonylatban a termelés 11 százalékkal, addig megyénkben 26 százalékkal nőtt Figyelemreméltó az is, hogy a termelés minden egyes évben kedvezőbben alakult az országosnál. Még 1970-ben is 1-7 százalékos növekedés következett be, amikor is országosan csökkenést mutattak az adatok.

Ezután önkéntelenül is felvetődik a kérdés: mivel magyarázható a megye mezőgazdasági termelésének gyorsabb fellendülése? A sok tényező közül csak egyet, a műtrágyázást szeretnénk kiemelni. A megyében ugyanis egy szántóterületre mintegy 35—40 százalékkal több műtrágyát használnak fel, mint országosan. Emeli o mezőgazdaságban elért eredmények értékét az is, hogy megyénk adottságai a mezőgazda- sági termelésre nézve nem a legkedvezőbbek. Talán elég itt utalni arra, hogy nálunk a szántóterület minősége, ha nem is sokkal, de valamivel mégiscsak gyengébb az országos átlagnál.

A termelés számottevő bővülése mellett azonban a növény- termelés és az állattenyésztés fejlődése nem volt egyenletes. 1968-ban és 1969-ben a növény- termelés, 1970-ben és 1971-ben az állattenyésztés fejlődött gyorsabban. 1969-ben rendkívül jó növénytermelési eredmények születtek: ilyen gazdasági év jó ha évtizedenként egy adódik. Növénytermelésünk azóta sem tudta ezt az eredményt (termelési volument) túlszárnyalni, pediq napjainkban már jóval sűrűbben szórják a műtrágyát a földekre, mint néhány évvel ezelőtt. A kivételesen kedvező időjárás miatt 1969-ben még a rossz gazda csűrje is megtellett: a búza termelése 23, a kukoricáé 27, a gyümölcsféléké Dedig 33 százalékkal növekedett az előző évhez képest, és csak abból a néhány növényből nem termett több, amelyekből jóval kevesebbet vetettek. Amilyen jó év volt a növénytermelésben 1969, legalább olyan kimagaslóak voltak az 1971. évi állattenyésztési eredmények is. Ekkor különösen a sertéstenyésztés lendült fel nagymértékben és az év őszén a sertésállomány meghaladta a félmillió darabot.

Az egyes ágazatok termelését | vizsgálva megállapítható, hogy l az utóbbi években a baromfi, l a sertés, a búza, valamint a kukorica termelés fejlődött a legdinamikusabban. Egy iparban használatos szóval élve úgy is mondhatjuk, hogy ezek voltak a mezőgazdasági termelés „szökevény" áqazatai. Az imént említett ágazatok termelése emellett az országosnál is gyorsabban nőtt. Végső soron ezzel magyarázható, hogy a megye mezőgazdasági termelése kedvezőbben alakult az országosnál. Több ágazat gyors fellendülése mellett azonban néhány területen csökkent a termelés. Igy például öt év alatt a cukorrépa termelés több mint 40, a rét- és a legelő területek hozama közel 30 százalékkal csökkent. A juhtenyésztés területén is mintegy 15 százalékos visszaesés következett be.

Búzát, kukoricát, lucernát | évek óta minden nagyüzemi j gazdaságunk termel, a szarvas- j marha és a sertés a gazdasá- I gok többségében ugyancsak megtalálható. Más növények termelésével és a többi állatfaj tartásával azonban már jóval kevesebben foglalkoznak. Az egyik üzem ezt, a másik azt a növényt termeli. Az egyik zöldségből, a másik gyümölcsből termel többet. A termelés e sajátosságai közül lássunk egynéhányat!

Ai állami gazdaságok a megye zöldségtermelésének el enyészően kis hányadát, mindSTRESSZ

Mi, magyarok azért híztunk el, mert sokat költünk az asztalra, esszük mértéktelenül a zsíros falatokat. De mitől hasasodnak a Hegyeshalmon túliék? Talán azoktól a sovány marhahúsoktól? Mindjárt meglátjuk, hogy nem. Mostanában egyre többször olvasok a hajszás Nyugatot betegitö társadalmi stresszről. Nyugodtan nevezhetnénk társadalmi hizókárának is. Erre egy igazán jellemző történetecske: A törekvő bankhivatalnoknak a főnökével való bosszúsága miatt folyvást „nyelnie" kellett. E kényszercselekmény végül fájdalmas és krónikus hasfelpulfadásra vezetett... Szegény bankhivatalnok.

Hasonlóan reagált a társadalmi felemelkedésért vívott harc során egy karcsúnak, kecsesnek és bájosnak mondott üzletasszony, íme az ö története. Az asszonykát, amikor üzleti kudarc érte, a legnagyobb társadalmi körökkel keresett kapcsolatot, mert úgy vélte, hogy ez a Ha karrierjének javára log válni. A társadalmi köröket és célokat azonban túl magasan választotta meg. Az ezzel járó izgalmak folytán hólyagbántalmakat kapott, sőt, végül még azt is beképzelte, hogy rákban szenved.

Az ilyen jelenségeket a lélekmesterek azzal magyarázzák, hogy az ember társadalmi presztízsének tartozik azzal, hogy fel figyeljenek rá és elismerésben részesítsék. Egy Peter nevezetű bennfentes másként fogalmaz, szerinte: Egy hierarchia minden résztvevője olyan lépcsőfok elérésére törekszik, ahol már alkalmatlan. Az idők folyamán az irányzatnak megfelelően előáll az a helyzet, hogy minden állás olyan alkalmazottal van betöltve, aki alkalmatlan feladata ellátására... Nem csoda, ha közben fel- putfad az ember.

Na de ezek nyugati jelenségek. Akkor miért rágódom ilyen marhaságokon? Tényleg, miért? \

Cöcö. Hogy tudjam, mihez tartsam magam. Vigyázok a vonalaimra. Na és a vonalvezetésemre.

Mikiéivé!! Zolle«

össze 1—2 százalékát állítják elő. A qyümölcs- és szőlőtermelésben, továbbá a baromfitenyésztésben azonban már jóval nagyobb arányban veszik ki részüket. Említést érdemel az is. hoqy a rostnövények termesztésével a megyében csak a termelőszövetkezetek foglalkoznak. A közös gazdaságok termelik a zöldségfélék közel felét, ugyanakkor a gyümölcstermelésben csupán 5 százalékkal részesednek. A háztáji gazdaságok termelését vizsgálva is számos sajátos vonásra bukkanunk, A zöldség, a gyümölcs és a szőlő több mint felét a háztáji gazdaságokban termelik. Nem ritka azonban az olyan év sem, amikor a gyümölcs- és a szőlőtermelés mintegy 70 százalékát a háztáji gazdaságokban takarítják be. Emellett a sertés- és a ba- romfitartásban is jelentős a kisüzemi gazdaságok súlya.

Az utóbbi években minden szektorban növekedett a termelés. 1967 és 1971 között az állami gazdaságok termelése bővült a legnagyobb mértékben, mintegy 44 százalékkal. A termelőszövetkezetek mezőgazdasági termelése ennél mérsékeltebben (21 százalékkal) nőtt. összes termelésük viszont je3 lentősebben emelkedett, mivel időközben számottevően bővült a nem mezőgazdasági, ezen belül is főleg az építőipari és ipari tevékenységük. Az adatokból továbbá úgy tűnik, mintha a termelés bővítése terén a háztáji gazdaságok sem akarnának lemaradni a nagyüzemi gazdaságoktól.,.Erre utal ugyanis, hogy termelésük nemcsak»: hogy nem csökkent, hanem lentősen növekedett: 1971-ben például 25 százalékkal termeltek többet, mint 1967-ben. 1968-ban méq csökkent a háztáji termelés, de azóta a sertéstartás felfutásával párhuzamosan fellendült a háztáji gazdálkodás is.

Az előzőekben a mezőgazda- sági termelés 1967-től 1971-ig terjedő időszakának főbb vonásait, jellegzetességeit érintettük. Ezen túlmenően előzetes számítást végeztünk az elmúlt évi termelésre vonatkozóan is. Ezek szerint a mezőgazdasági termelés a kedvezőtlen időjárás és a drávai árvíz ellenére 1972. ben, habár mérsékelten, de tovább nőtt. Emellett az elmúlt évi termelésben már több vonatkozásban is eltérő vonásokat tapasztalhattunk a megelőző öt évben érvényesült tendenciákhoz képest. íme;

Az elmúlt évben például fellendülésnek indult a cukorrépa termesztés. A cukorrépa terüle. te 38 százalékkal nőtt az 1971. évihez képest, 354 mázsa/hek- tóros termésátlaga pedig több mint 80 mázsával magasabb volt a megelőző évinél. A baromfitenyésztés felfutása ugyanakkor 1972-ben már nem folytatódott, sőt év végén a nagyüzemi gazdaságok 32 százalékkal kevesebb baromfit tartottak, mint egy évvel korábban. Emellett az elmúlt évben csökkent a sertéstartás is, év végén ugyanis 15 százalékkal kevesebb sertést tartottak a megyében, mint egy évvel korábban. Némi változás következett be a termelés szektorok szerinti megoszlásában is, mivel az állami gazdaságok termelése 1972-ben némileg csökkent, a termelőszövetkezeteké és a háztáji gazdaságoké pediq tovább növekedett.

Az elmúlt esztendő legfőbb eredménye azonban az volt, hogy a szakosított nagyüzemi állattenyésztési telepek nagy részének elkészültével és termelésbe lépésével nagy lépést tettünk a korszerű állattenyésztés alapjainak lerakásában, ami egyúttal mérföldkő volt a hagyományos, kétkezi munkára alapozott termelés teljes trónfosztása felé vezető úton.

Or, Gál József

I