Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-13 / 92. szám

1973. április 13. DUNANTOll NAPIÖ 5 Szavazási tudnivalók Vasárnap több mint 7 millió választópolgár járul az urnák­hoz, dönt szavazatával 67 114 helyi tanácstag személyéről. A szavazás módjának legfonto­sabb technikai tudnivalói közé tartozik, hogy a szavazóhelyisé­gek április 15-én általában reg­gel 6 órától délután 6 óráig tar­tanak nyitva, a helyi körülmé­nyek ismeretében azonban az illetékes választási elnökség a szavazókörök reggel 5 órai meg­nyitását is elrendelheti. A nyit­vatartási időt a szavazatszedő bizottság is meghosszabbíthatja egy órával, ha a névjegyzékbe felvettek egyötöde, vagy ennél többen — 18 óráig még nem adta le voksát. Délután 6 óra előtt csak akkor lehet a szava­zást lezárni, ha a névjegyzékbe felvett valamennyi állampolgár szavazott, vagy csak olyan vá­lasztó voksa hiányzik, akiről nyilvánvaló; megjelenése elhá­ríthatatlan okok miatt — pél­dául elutazott — nem is vár­ható. A választási szervek mun­káját nagymértékben megköny- nyíti, ha a névjegyzékbe felvet­tek már a reggeli, vagy a dél­előtti órákban leadják szavaza­tukat. A választó-jogosultaknak kül­dött értesítésben annak a sza­vazókörnek a címe is szerepel, ahová az illető tartozik. (Erről egyébként az utcákon kifüggesz­tett hirdetményekből is meggyő­ződhet.) Jó, ha ezt az értesítést mindenki magával viszi, és át­adja a szavazatszedő bizottság­nak; voksolhat azonban enélkül is. Személyazonosságát azonban feltétlenül igazolnia kell, a sza­vazatszedő bizottság visszauta­sítja azt a választót, aki nem tudja megát a szavazás lezá­rásáig személyi igazolvánnyal, vagy kivételesen más, hitelt ér­demlő okirattal igazolni. A szavazóhelyiséget felkere­sők a szavazatszedő bizottság­tól — kilétük igazolása után — egy borítékot és egy szavazóla­pot kapnak, s beléphetnek a függönnyel, vagy más módon szeparált fülkékbe. A fülkében egyébként egyszerre csupán egy választó tartózkodhat — kivéve természetesen azt az esetet, ha az illető írástudatlan, vagy testi fogyatékossága miatt segítségre szorul. A szavazólapon a választó­kerület — jelölőgyűlésen elfo­gadott — egy vagy több ta­nácstag-jelöltjének neve szere­pel — több jelölt esetén abc- sorrendben. Ha a választókerü­letnek csupán egy jelöltje van, b ráadott voks esetén a szava­zólapot változatlanul kell hagy­ni. A jelölt ellen a név áthúzá­sával lehet szavazni. Ha a sza­vazólapon két vagy három jelölt neve szerepel (háromnál több tanácstag-jelöltet egyetlen vá­lasztókerületben sem állítottak), akkor közülük csak egyet lehet választani. Ezért a szavazónak félreérthetetlenül meg kell je­lölnie, hogy ki nyerte el bizal­mát. Ez esetben a kiválasztott nevet meghagyja a szavazóla­pon, a többit pedig áthúzza. Valamennyi név törlésé az ösz- szes jelölt ellen leadott érvényes szavazat, érvénytelen azonban c voks, ha azon egy névnél több : iavv-w, vu m3. »«*«1. ». Szavazólap ROiAFEST ífr&n* Hi 283. tAWkc-*»** ITA/AFtAS KfcPFftPXT-l \xAC3PTAO 1873, Szavazólap VU. SiOTÍSft 318. AUtow tori黫«! id»** CSÍtAS! KAÍWÍ* AZ 1973-AS TANACSVALASZTAS SZAVAZÓLAPJAI KGST előkészítő tanácskozás Bicsérden A mezőgazdasági tudomány hosszútávú fejlődésének prog­nózisa témakörében, a fehérje takarmányokkal és a tápokkal kapcsolatos kutatás fejlődésé­nek előrejelzési módszereiről tanácskoztak tegnap a kérdés­ben érdekelt országos kutató intézetek és vállalatok vezetői a Takarmánytermesztési Kutató In­tézet bicsérdi telepén. A Takar­mánytermesztési Kutató Intézet a KGST tagállamok e téma ki­dolgozásában résztvevő kutató intézetek koordinátora. A téma jelentőségét ás az ezzel kap­csolatban megindult munkát prof. dr. Kurnik Ernő. az Inté­zet igazgatója ismertette a résztvevőkkel. marad. Az a szavazat is érvény­telen, amelyről nem lehet meg­állapítani, hogy kire adták, s az is, amelyet nem hivatalos sza­vazólapon adtak le. A szavazólapot még a fülké­ben kell borítékba tenni, majd a szavazatszedő bizottság előtt elhelyezett urnába dobni. A la­kásukon fekvő betegeket, a járóképtelen választókat a sza­vazatszedő bizottság két tagja mozgóurnával keresi fel. Ehhez azonban az szükséges, hogy néhány nappal a választás előtt értesítsék a helyi tanács válasz­tási csoportját, vagy legkésőbb a választás napján a szavazat­szedő bizottságot. Ismét felhívjuk a figyelmet ar­ra, hogy a választás napján ki­zárólag azok szavazhatnak, akik­nek a neve a választójogosul­tak névjegyzékében szerepel és csak abban a szavazókörben lehet szavazni, ahol a választót a névjegyzékbe felvették. Külö­nösen azokat érinti ez a sza­bály, akik a névjegyzékbe tör­tént felvételük után más válasz­tókerületbe költöztek. Ismeretes, hogy az állandó lakóhely meg­változása esetén a korábbi la­kóhely szerinti tanács végrehaj­tó bizottsága — bejelentése alapján — törli a választót a névjegyzékből és erről igazolást állít ki. Ezzel az igazolással a választót az új állandó lakhelye Szerinti választókerület névjegy­zékébe felveszik. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az igazolást legkésőbb a választás előtti napon bemutatja. Április 15-én igazolással nem lehet sza­vazni, mert az nem pótolja a névjegyzékbe való felvételt. Korábban lehetőség volt arra, hogy a lakásbejelentő szerint ideiglenes, de valójában állan­dó tartózkodási helyen például munkásszálláson, diákotthonban lakókat is felvegyék a választók névjegyzékébe. Ezek a válasz­tópolgárok természetesen nem szerepelnek az állandóan beje­lentett lakásuk szerinti név­jegyzékben. Ha valaki a válasz­tás napján hazautazik, akkor szüksége van az említett igazo­lásra, de azt legkésőbb szom­baton délig be kell mutatni az otthoni névjegyzékbe történő felvétele érdekében. Más ideig­lenes tartózkodási helyen — például üdülőkben — nem le­het szavazni. Megnyílt az országos diákköri konferencia Hazánk négy felsőoktatási intézményének — a budapesti, a szegedi és a pécsi tudo­mányegyetem és a Rendőrtiszti Főiskola — hallgatói mintegy 53 dolgozatot mutatnak be azon a tanácskozáson, amelyet a Pé­csi Tudományegyetem Allam- és Jogtudományi Kara aulájá­ban nyitottak meq tegnap dél­ben. A résztvevőket — a rendező szervek: a KISZ KB, a Műve­lődésügyi Minisztérium megbí­zásából — dr. Szotáczki Mihály, a jogi kar dékánja köszöntötte — közöttük a Baranya megyei és Pécs városi párt. állami ve­zetés képviselőit. Nyitó beszédé­ben vázolta a XI. Országos Tudományos Diákköri Konferen­cia Állam- és Jogtudományi Szekciója jelentőségét. Elmon­dotta, hogy a dolgozatok te­matikái tükrözik az egyetemi és főisko'aijnt'zményekben a tan-. szí'-' n folyó tudományos munka gazdagságát. Hangsú­lyozta: a dolgozatok jelentős része olyan téma-csoportokat ölel fel. amelyek a szocialista állam- és jogtudomány idősze­rű problémáit képezik. Elmond­ható, nemcsak az egyetemi- főiskolai intézményekben folyó tudományos kutatómunka, ha­nem a tudományos diákkörök­nek a kutató tevékenységhez való kapcsolódás révén, általá­ban a diákköri tudományos munka kapcsolódik a valóságos társadalmi életünk problémái­hoz, gondjaihoz. Dr. Szotáczki Mihály dékán beszédének be­fejező részében annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a tudományos diákköri konferen­cián bemutatásra kerülő dolgo­zatok, s az elhangzó viták szín­vonala jelzi majd milyen mér­tékben valósultak meg a ki­tűzött célok. Délután került sor az 1. al- szekció munkájára. Néqy hall­gató az államjoq, az államigaz­gatási joq témákból ismertette tudományos dolgozatát. A jogtudományi szekció ma folytatja munkáját. Pedagógusjelöltek a Kazinczy-díj ért Szép kiejtési verseny a Tanárképző Főiskolán A zsűri és a közönség a versenyt figyeli. A képen középen Péchy Blanka Péchy Blanka színművésznő, a Magyar Népköztársaság Érde­mes Művésze alapította a Ka- zinczy-díjat, a szép magyar ki­ejtés díját. Eddig azok nyerhet­ték el, akiknek „hivatása" a be­széd, s volt egy külön verseny a diákok részére is. Ezidén elő­ször írta ki a Kazinczy-díj bizott­sága a pedagógusjelöltek szá­mára is a versenyt, amelyben a pedagógusképző intézmények minden hallgatója részt vehet, s amelynek végén tíz jutalmat adnak ki. A verseny országos döntőjét a Pécsi Tanárképző Fő­iskolában rendezték meg, A magyar nyelv hete keretében. Tegnap délután 3 órakor zsú­folásig megtelt a Tanárképző Főiskola díszterme, ahol a ver­senyzőket, érdeklődőket és a részvevő vendégeket Kálmánchey Zoltán főigazgató köszöntötte. Ezután Péchy Blanka mondott bevezetőt, idézvén Kodály sza­vait, aki a zenei nevelésről úgy vélekedett, hogy azt a gyermek születése előtt kilenc hónappal kell elkezdeni. Később úgy mó­dosította ezt a nagy muzsikus és nevelő, hogy inkább már az anya születése előtt kell meg­kezdeni az igazán eredményes zenei nevelést. Péchy Blanka ezután így foly­tatta : Húsvéti vásár a pécsi Centrum Áruházban Ajánlatunk; KERÁMIA ÉS ÜVEG VÁZÁK 48—109 FORINTIG FALIKÉPEK 73—171 FORINTIG KERÁMIA TALAK 19,40—50 FORINTIG — Ha óvónőink, tanítóink, ta­náraink megalapozzák a maj­dani anyák és apák beszédmű­veltségét, akkor fokonként létre­jön az az általános beszédkul­túra, melynek ma erősen híjá­val vagyunk, noha inkább rá­szorulunk mint valaha, hiszen ma már szólásjoga van minden­kinek, és rengeteg ember be­szél is kisebb-nágyobb közösség előtt. Rövid, nagy tetszéssel foga­dott beszéde végén kijelentet­te: — Boldog vagyok, hogy ez éppen Pécsett, szülővárosomban kezdődik. A megnyitó után dr. Temesi Mihály főiskolai tanár bemutat­ta a verseny zsűrijét, amelynek soraiban a rendező szervek kép­viseletében ott van többek közt Borbély Gábor, a KISZ KB tit­kára s Benczédy József, a Mű­velődésügyi Minisztérium köz­oktatáspolitikai főosztályának vezetője, aki egyben a zsűri el­nöke is. Végül kezdetét vette a 43 pe­dagógusjelölt versenye, amely három napon át, a szombat dél­ben sorrakerülő eredményhirde­tésig tart. Nemzetközivé fejlesztik a számítástechnikai oktató /Jzpontot Mint ismeretes, mintegy __________________háromévi hazai é s nemzetközi megalapo­zó munka után a Miniszterta­nács 1971 novemberében hagy­ta jóvá a számítástechnikai köz­ponti fejlesztési programot, amely a szocialista országok számítástechnikai együttműkö­désébe illeszkedve megszabja a számítástechnikai eszközök hazai gyártásának, fejlesztésé­nek, alkalmazásának, s a szak­emberek képzésének elveit. A program végrehajtását vizs­gálva a Minisztertanács most megállapíthatta, hogy a munka általában megfelelően halad. A programban részvevő hat gyártó vállalat — a Videoton, a MOM, a Villamos Automati­kai Intézet, a Telefongyár, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár és az Orion — 1971—72- ben összesen 756 millió forint értékű számítástechnikai esz­közt állított elő, ami lényegé­ben megegyezik a tervvel. Az előirányzatokat a vállalatok nem egyformán teljesítették, a Videoton és a MOM számítás- technikai termelése például túl­haladta, az Orioné pedig nem érte el az előirányzatot. Min­denesetre a gyártmányfejlesz­tés általánosságban kielégítő, ami azt jelenti, hogy terméke­ink egyre inkább a szocialista országok egységes számítógép- rendszeréhez kapcsolódnak. A fejlesztőmunka előrehaladásá­val függ össze, hogy a tőkés országokból származó számítás- technikai alkatrészek importja fokozatosan csökken, s 1975-re már valószínűleg hazai vagy más szocialista országokból származó alkatrészekből ki tud­juk elégíteni igényeinket. A KGM vállalatai a IV. öt­éves terv időszakában várha­tóan csaknem 8 milliárd forint értékű számítástechnikai eszközt állítanak elő, s ez a mennyiség elegendő a hazai szükségletek kielégítésére, illetve az állam­közi szerződésekben vállalt kö­telezettségeink teljesítésére. A KGM vállalatokon kívül a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet is előállít korszerű kisszámítógé- peket, termelésének értéke 1971 és 75 között megközelíti vagy eléri a 800 millió forin­tot A KFKI gépei a Videoton gyárban előállított számítógé­peket kiegészítik, s exportra is igen alkalmasak. A számítógépek felhasználá­sa is fokozatosan növekszik. 1970-ben 120, 1971-ben 161, ta­valy pedig 181 számítógép mű­ködött hazánkban, időközben a meglévő gépek egy részét különféle kapcsolódó berende­zésekkel bővítették is. Az új számítógépek üzembe állításá­nak menete a programban meg­szabott ütemben halad a köz­lekedés, a hírközlés területén, a pénzintézetekben, a kommu­nális intézményekben, a regio­nális Hálózatban, ennél gyor­sabban fejlődött az oktató- és kutatóintézményekben, továbbá a felsőszintű irónyítószerveknél. A tervezettnél lassabban ter­jednek a számítógépek az ipar­ban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben. A magyar gyártmányú kisszá- mítógépek hazai elterjedése a tervezettnél lassabban indult, 1969 végén mindössze kilenc, 1970-ben 20 ilyen géD műkö­dött az országban. Jelenleg 53 hazai gyártású kisszámítógépet használnak Magyarországon. Időközben a szocialista orszá­gokból származó számítógép­import is meggyorsult. A múlt év végén a Magyarországon használt számítógépeknek kö­rülbelül a fele itthon vagy más szocialista orszáaokban készült. Igen fontos, hogy az arra ille­tékesek gyártmánykatalógusok­kal, megfelelő információkkal segítsék a hazai és a többi szo­cialista országban gyártott az egységes számítógép-rendszer­hez tartozó gépek hatékony fel- használását. A minisztériumok túlnyomó többsége létrehozta a számítás- technikai alkalmazási bizottsá­got, amely véleményt mond a számítógépek beszerzésével kapcsolatos vállalati elképze­lésekről, s elősegíti, hogy a be­érkező gépeket mindenütt meg­felelően tudják fogadni. A KSH elnöke létrehozta az országos számítástechnika-alkalmazási irodát, amely a számítástechni­ka alkalmazását országosan koordinálja. A szakemberképzés a tervek szerit halad. Mind a felsőfokú, mind a középfokú oktatási in­tézményekben lényegében ki­alakult a számítástechnikai ál­talános alapképzés. A tudo­mányegyetemek természettudo­mányi karain az 1972—73-as oktatási évben hároméves fő­iskolai szintű programozó ma­tematikus-képzés indult. A fel­sőoktatásban új ágazatok jöt­tek létre, amelyek 1973-tól kezdve bocsátanak ki számí­tástechnikai szakembereket. Maguk az oktatási intézmények is folyamatosan helyeznek üzem­be számítógépeket. E célra 1970 óta mintegy 300 millió fo­rintot engedélyeztek számukra. A KSH tovább erősítette----------------------- a számítás­technikái oktató központot. A számítástechnikai szakembere­ken kívül a szakma számára vezetőket és oktatókat is ké­pez, sőt a kormány elfogadta azt az ENSZ-javaslatot is, hogy az intézmény 1973. január 1-től nemzetközi számítástechnikai oktató központtá alakuljon át. Az intézmény nemzetközi jelle­ge is nagymértékben segíti a hazai képzést, mivel a fejlesz­téshez az ENSZ-szervek 2,2 mil­lió dollárral járulnak hozzá. Hazai szakembereken kívül évente 40—50 külföldi számítás- technikai oktató képzését és továbbképzését is ellátja az oktató központ. Ez év végére várhatóan üzembe helyezik a tanfolyam korszerűsítését szol­gáló oktatógépet, s folyamat­ban van a központi épület építése, amely korszerű oktató- helyiségeivel és felszereléseivel 1974-ben készül el. Egy ébk ént jelentősen előre­haladt az egységes számító­géprendszerhez tartozó beren­dezések fejlesztése a többi szo­cialista országban is. Ajtó helyett az ablakon érkeztek fttosan érkezett az elmúlt év augusztusának egyik estéjén a nagyharsányi Bányász étterem­be László János. A fiatalember egyideig csendben italozott is­merőseivel. Nem sokáig. Egy si­kertelen táncrakérés hamar ki­hozta sodrából. Arculütés, élénk szóváltás kerekedett a táncra kért nő társaságával. A vita elcsitult, — de csak záróráig. A távozó társaságot László a bejáratnál várta, s kötekedő szavakkal verekedést kezdeményezett annak egyik tagjával, Koncz Károllyal. A ve­rekedés továbbfajulását az odaérkező Tóth Lászlóne aka­dályozta meg, aki a megsértett társaságot lakására invitálta, remélve, hogy így elkerülik László további kötekedését. Nem így történt. A felbőszült László János, Kisbogdán László­val és annak élettársával, Vi­rág Katalinnal Tóthné lakása felé vette útját. A döngetésre azonban nem nyílt meg előttük a bejárati ajtó. László nem so­káig gondolkodott. Jólirányzott Bíróság előtt a hívatlan vendégek ütés, s a betört ablakon át két társával együtt már a la­kásban volt A közben ijedten ajtót nyitó Tóthnét félrelökve jutott be a lakásba Szabó Já­nos, aki Lászlóék „segítségére” érkezett. A három ablakon át érkező „hívatlan vendég” Sza­bó Jánossal együtt ütni kezdte a lakásban tartózkodó két test­vért, Koncz Károlyt és Lászlót. Virág Katalin még cipőjével is hozzásegített az ütlegeléshez. A verekedés végeredménye: a Koncz testvéreket erősen vér­ző állapotban szállították a mentők a siklósi kórházba. Koncz László és Károly az ütések kö­vetkeztében 8 napon belül gyó­gyuló sérüléseket szenvedett. * A siklósi járásbíróság éjjel, erőszakkal és együttesen elkö­vetett magánlaksértés bűntetté­nek elkövetése miatt László Já­nost nyolchavi, börtönben le­töltendő szabadságvesztésre, Kisbogdán László másodrendű vádlottat héthavi szigorított börtönbüntetésre ítélte, míg a harmadrendű vádlottat. Szabó Jánost, héthavi szabad­ságvesztésre ítélte, melyet fegy- házban kell letöltenie. A ne­gyedrendű vádlott, Virág Kata­lin négyhavi börtönbüntetésé­nek végrehajtását a bíróság egy évi próbaidőre felfüggesz­tette. Az elítéltek az ítéletet tudo­másul vették, Szabó János azonban fellebbezéssel fordult a Pécsi Megyei Bírósághoz. A másodfokon eljáró Megyei Bí­róság dr. Tárlcányi Ernő taná­csa - Szabó János fellebbezé­sét elutasítva helybenhagyta az elsőfokú bírói ítéletet. » ♦ >v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents