Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-12 / 91. szám
1*73. íprítTs 11 DUN ANTOLI NAPIO Ilyen jól megy a Vonqak, okik őzt mondják: fölöslegesen. Ne legyünk eny- nyire szigorúak. A jó zamatú kávé, a bús sör, ez étkezés után elfogyasztott bor — ba élvezésük mértékletes — kellemes kísérője, kiegészítője táplálkozási szokásainknak. Az értük leszurkolt forintok mellékes kiadások, nem rúghatnak sokra, ha . .. ha józan arányérzékkel osztjuk be jövedelmünket, ha a családi költségvetésből nem szokítanqk ki a megengedhetőnél nagyobb részt az élvezeti cikkek. Milyen áruk sorolódnak e — hivatalos szó- használattal — fogyasztási főcsoportba? Kávé, tea, kakaó, égetett szeszesital, sör, bor, dohányáru, alkoholmentes és szénsavas üdítőitalok. Nem kívánt dupla Egy évtized alatt a 2.1-szere- sére növekedett az élvezeti cikkek — folyóáron számított — forgalma. Jobban élünk, az természetes, de vajon szükségszerű-e hoqy ilyesmire is mind több forintot adunk? A második ötéves terv időszakában évi átlagban 3.7 százalékkal bővült az árucsoportba tartozó termékek egy főre jutó eladása, 1966—1970 között viszont már 7.7 százalékkal. Meredeken kapaszkodik fölfelé a szesz- és kávéfogyasztá$ — utóbbi például évente 12—14 százalékkal —, az alkoholmentes italoknál viszont némi javulás csak a Cola-készítményeknek köszönhetően következett be. Hosszabb ideje esztendőnként tíz százalék fölött van e kedvtelésből — sajnos, sokaknál szenvedélyből — fogyasztott áruk pénzbeli ellenértékének emelkedése. Míg 1960-ban minden száz forintból 12.40-et adtunk ki az inni- és füstölnivalókért, 1970-ben mór 14.30-ot. Ami nemzetközileg is tekintélyes arány. Ruhára kevesebbet A legutolsó — 1967-es — összehasonlító adatok szerint az élvezeti cikkek a személyes fogyasztás 4.8 százalékát teszik ki az Egyesült Államokban, 3.3- at a Német Szövetségi Köztársaságban, 10.1 -et Svájcban, 12.3- at Angliában s 13.4-et Magyarországon. Más adatokból az is kiderül, hogy e valóban nem nélkülözhetetlen árukra többet költünk, mint ruházkodásra, s majdnem annyit, mint a tartós és vegyes iparcikkekre együttesen. Ügy tűnik tehát, hogy e látszólag mellékesen kiadott miltiárdok na- gyonis lényeges tényezők a fogyasztási szerkezet változásában, s nem éppen a kívánatos irányban hatnak. Az még hagy- ján, hoay majdnem harmincféle kávékeverék csábítja a vevőt, s az 1960-as fejenkénti 14 dekagrammos kvóta 1965-re 70, 1970-re 160, 1972-re pedig 220 jenként 3.5 kg-al, — de aligha humortéma az, hogy 1970-ben 22.1 milliárdot költöttünk ruházkodásra, s 27.9 milliárd forintot élvezeti cikkekre. Ilyen dekára nőtt. Tavaly 2.5 milliárd forintot emésztettek fel a kávéfőző masinák a fekete nedű fejében, de a fogyasztás e termékből jóval nagyobb a fejlett országokban, igaz ott, hígon — „kifőzetlenül'’ —, s tejjel bőven nyakonöntve isszák a kávét. Egészen más a helyzet a szeszesitaloknál, Ott oz élbolynak vezető tagja vagyunk. Kellemetlen rekord Nem áhítottuk, mint a sportbeli sikereket, mégis rekordok birtokosai lettünk. Tavaly kávéra 2.5, dohányárura 4.5 milliárd forintot fizettünk ki, szeszre pedig 19 milliárdot. . , Kellemetlen, egészségtelen csúcs ez. Méq az 1972-ben megvásárolt több mint 25 milliárd darab cigaretta füstje sem takarhatja el, hogy hatvan liter főié tornázta magát az egy főre jutó sörfogyasztás — 1955-ben 24 liter volt — borból negyven liter körül van, s gyors iramban nő a töményt kedvelők tábora. Nemzetközilea száz fokos szeszben számolják a fogyasztásra kerülő szeszesitalokat. Ha így nézzük, akkor évente 4.4 liter jut egy holland, 5.8 egy amerikai, 5.9 egy angol és 7,5 liter eqy maqyar állampolgárra... 1967-es adatok alapján. Ma ugyanis hazai fogyasztásunk túlhaladta a tíz litert; „szilárdítva" helyünket az élbolyban. Humorizálhatnánk kávéivó nemzetté válásunkon — a hazai rekordot Budapest tartja, feA lányok jelentkezését is várják Őszre átadják a 200 fos űj tanműhelyt humortéma az, hogy 1970-ben 22.1 milliárdot költöttünk ruházkodásra, s 27.9 milliárd forintot élvezeti cikkekre. Ilyen jól megy sorunk? Havonta két piros Egy felnőtt lakos Havonta átlagosan 32 forintot ad ki kávéra, teára, negyvenhármat dohányárura, két pirosat szeszesitalra, Ja, igen, alkoholmentes italra is költ; 11 forintot... Ismételjük meg: ilyen jól I megy a sorunk? Legtöbbet a j paraszti háztartások költenek szeszesitalra, majd a kettős jövedelműek, Őket a munkások s végül a szellemi foglalkozó- 1 súak háztartása követi. Kávéból, dohányból viszont a szellemi foglalkozásúak vásárolják a legtöbbet, majd a munkás, a kettős jövedelmű és a paraszti háztartások a sorrend. Fogyasztási szokások keverednek divatokkal, s növekvő anyaqi lehetőségek az arányok eltorzulásával, Ellentmondásos kép, jogos a kérdés; ilyen jól megy a sorunk? Nem, nem megy ilyen jól, Csak olykor, olykor könnyen engedünk a csábításnak, túl komolyan hisszük, hogy az élvezeti cikkek teszik színesebbé köznapjainkat. S túl gyorsan beletörődünk abba, hoqy még nem tudjuk mindiq ésszerűen be- és elosztani' jövedelmünket, forintjainkat. Mészáros Ottó Kalandos út vezetett a befejezés évéig. A Mü. M. 500-os Szakmunkásképző Intézet új 200 főt befogadó tanműhelyének tervei 1966-ban készültek el. A hatósági tervbírálatok során kiderült, hogy át kell tervezni az épületet. Áttervezték. Az épit- i kezés megkezdésére azonban pénzügyi, majd kivitelezési nehézségek miatt csak tavaly nyákon kerülhetett sor. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat ígéri, hogy határidőre, ez év szeptember 1-re átadja a tanműhelyt. Sokat segítettek az 506-os szakmunkásképző kőműves, ács, állványozó, vasbetonszerelő tanulói is, akik a gyakorlati foglalkozásokat az építkezésen töltötték. Kecskés József, a gyokorlati oktatás vezetője szerint, az iskola már majdnem teljes egészében készen áll a költözésre. A harminchárom esztergagép mellett csiszolók, marók, gya- luk, fúrógépek segítik a mintegy hetvenöt gépi forgácsoló tanuló alapképzését. Ugyancsak itt sajátítják majd el a szakma gyakorlati alapjait a villanyszerelők, autószerelők, Diesel-mozdony szerelők, járműlakatosok, és géplakatosok. Az iskola vezetői igyekeznek, hogy minél korszerűbb módszerekkel segítsék az oktatást. Ezt o célt szolgálják például az audiovizuális eszközök is. — Szeretnénk eloszlatni azt a hiedelmet, hogy az itt elsajátítható szakmák csak fiúknak valók - mondta Kecskés József. Esztergályos, géplakatos és villanyszerelő szakmákba várjuk minél több nyolc általánost végzett leány jelentkezését is. A tágas, esztétikus műhelyekben kulturált körülmények között tanulhatnak, s a vidékiek részére 60 személyes leánykollégiumot is biztosítunk. Helyreállítottá* a megrongálódott teleton- és távíra- vonalakat A keddi orkánerejű szél egyéb károk mellett országszerte megrongálta a távbeszélés távíróhálózatot is. Valamennyi vidéki postaigazgatóság jelentett tömeges zavarokat. A debreceni, a miskolci, a pécsi, a soproni és a szegedi igazgatóság területér például 70 vezetéktartó oszlopot döntött ki a szélvihar, ennek ellenére egyetlen helység sem mo- radt összeköttetés nélkül, a forgalmat ugyanis kerülő úton bonyolították le. A több száz postps áldozatos munkája nyomán szerda délutánra valamennyi megrongálódott telefon- és távíró-összeköttetés helyreállt, így a forgalom ismét zavartalan. Egy évtized a közösségért Együtt a lakossággal Megkezdődött az úitörövezetök Y. országos konferenciája Szerdán Budapesten, a Mar- cibányi téri ifjúsági házban megkezdte munkáját az úttörővezetők V. országos konferenciája. A tanácskozás 400 küldötte három napig plenáris és szekcióüléseken sokoldalúan foglalkozik az Úttörő Szövetség politikai nevelőmunkájával, az iskola és az úttörőcsapat kapcsolatának fejlesztésével. A konferencián — a párt ifjúság- politikai és oktatáspolitikai, valamint a KISZ Vili. kongresszusa határozatainak alapján — meghatározzák a szocialista demokratizmus érvényesítésének és az úttörőmunka fejlesz- j tésének főbb útjait, módjait. Az országos konferencia nyi- 1 tó plenáris ülésén Szűcs Js/- vánné, a KISZ Központi Bizottságának titkára üdvözölte az ifjúsági szövetség nevében a részvevőket, — köztük tíz külföldi testvérszervezet képviselőit — majd Szabó Ferenc, az Úttörő Szövetség főtitkára tartotta meg vitaindító előadását. Szabó Ferenc vitaindítóiét követően számos hozzászólás hangzott el, kifejtette véleményét dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes is. — Nem vállalta senki. . . Sok embert megkérdeztünk, azt mondták: megoldhatatlan. Az| tán „jött” Németh József, az állami gazdaság technikusa és vállalta. Majd én konstruálok egy „szállító-szerkezetet’', amely- lyel szétszerelés nélkül „egybe” idehozható az a monstrum . . . Egy 100 köbméteres, 7,30 méter átmérőjű hidroglóbus szállításának izgalmas körülményeiről beszélgetünk Bősz József bólyi tanácselnökkel és Szántó Zoltán tanácstagjelölttel. A bólyi újtelep és lényegében az egész község ivóvízellátásának javítása érdekében Mohácsról kellett Bolyba szállítani a hidroglóbust. De nem tudtak megfelelő szállítóeszközt szerezni és ha lett volna is, közel 800 ezer forint költséget kalkuláltak a „vállalkozók". Megoldották helyileg! — Ezek az emberek megérdemlik, hogy névszerint említsük őket — mondja Szántó Zoltán. — Németh József, Szabó Sándor, Beck József, Rózsahegyi József, Békési Ferenc, a Bólyi Állami Gazdaság szieberti kerület műhelyének dolgozói. Egy januári szombaton, délután 2 órakor indultak az általuk készített speciális szállítóeszközzel Mohácsról és 6 órára érkeztek Bolyba. Négy óra hosszat tartott a 20 kilométeres út. . . Százezreket takarítottak meg a községnek ezzel az önfeláldozó munkával. Ez csak egy példa arra, hogy szeretik községüket a lakók és önkéntes munkát is vállalnak a közös cél érdekében. ( Egy évtizede szolgálja már a közösséget, 1957 óta lakik Bolyban, — 1963-ban választották először tanácstaggá. Volt a Járási Tanács V. B. tagja és folyamatosan tevékenykedik a községi tanács vb-ben is. — Számomra mint volt tanácstagnak és most mint tanácstagjelöltnek sokat jelent, hogy nem csak a sóját választókerületem örömeit, gondjait, hanem az egész község fejlődését, problémáit is ismerem és látom az összefüggéseket — mondjo. — Segítettük, szorgalmaztuk a vízellátás további javítását, nemcsak azért, mert az én választó- kerületemhez közel állítjuk fel a glóbust, hanem az egész község lakosságának érdekeit szolgálja. Ebben az évben már üzemel a glóbus. Választókerületének közel 250 lakosa van. — Az új telepen lakom 1960 óta, — lényegében a telep kialakulásának minden rezdülését ismerem — mondja. — Engem is ismernek, és jólesett, hogy a jelőlőgyűlésemre csaknem minden családból részt vettek. Az elmúlt tíz év alatt sok gondot megoldottunk, — út, járda, most folynak a szennyvízcsatornahálózat építésének munkái. Nagyjelentőségű ez, mert megoldódik a .talajvíz levezetése is. Szántó Zoltán a Bólyi Állami Gazdaság főkönyvelője, — választói közül számosán a gazdaságban dolgoznak, — vele való találkozások alkalmával elmondják kérésüket, javaslataikat. Nem egyszer a gazdaság épületének folyosóján szólítják meg. „Zoli, mi szívesen parkosítanánk, csak intézd el a tanácson, hogy adjanak facsemetét, virágokat... majd mi társadalmi munkában elültetjük.” — Ami a lakosság közösségi szellemét illeti; csak dicsérhetem — mondja. — Például az Alkotmány utcai vízvezetékhálózat megépítésénél a lakosság társadalmi munkát vállalt. A tanácselnök pontos adatokkal szolgál: — A vízvezeték-hálózat építése ezen részen mintegy 120 ezer forintba kerül/ie .. . De társadalmi munkával 33 ezer forintból „kihozzuk". Erre a munkára együttműködési megállapodás is készült a tanács és a lakosság között. — Meg kel! oldanunk a szemétszállítás gondjait is— folytatja Szántó Zoltán. — „Interpellálok” majd a tanácselnökhöz — mondja a mellette ülő tanácselnöknek, oki mosolyogva válaszol: — Megoldjuk. A tanács költségvetési üzeme „vállalkozik" a munka elvégzésére. — Miről esett még szó a jelölőgyűlésen?-— A ravatalozó felújításának szükségességéről, •— az Alkotmány utca közvilágításának megoldásáról, újabb házhelyek kialakításáról . . . Az építkezési kedvet példázza : most több mint 20 építési igényt tartanak nyilván a tanácson, — ezek kielégítéséért kell mielőbb a házhelyeket kijelölni. Az OTP 96 lakást épít társasház formájában, — ebből 36 még ebben az évben átadásra kerül. — Közel félszáz az igénylők száma ... A jelölőgyűlésen 100 százalékos volt a „mellette" szavazók száma. — A parkosítás továbbfolytatása, az óvoda, bölcsőde korszerűsítése és még egy sor feladat, — ezek megoldása nemcsak a választókerületem, hanem az egész község érdeke is — mondja. — Ilyenkor azt szokták mondani, hogy „köszönöm az előlegezett bizalmat, igyekszem ennek a bizalomnak megfelelni”. Én sem mondhatok mást, — ezért a községért, - ennek becsületes és áldozatkész lakóiért nem szabad semmi fáradságot sajnálni. G. F, Viszontlátásra mielőbb! Egy hétig Baranya vendégei váltak a pilisvörösvári német táncosok A vőkónyi nézőknek is tetszett a pilisvörösváriak műsora Színes kultúrműsorokkal egybekötött választási gyűlésekről hallunk nap mint nap. Az elmúlt héten alkalmam volt választási gyűlésen részt venni Pécsváradon, Vókányban, Hás- ságyon, Birjánban, Mecsekná- dasdon. Hidason és Olaszon. Valamennyi település nemzetiségi falu. A rendező szervek arra is gondoltak, hogy a nemzetiségi községünkben a választási gyűléseknek nemzetiségi ízt adjanak. így került sor o Hazafias Népfront járási bizottsága és a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének szervezésében a pilisvörösvári német nemzetiségi tánccsoport egyhetes baranyai vendégszereplésére. A Mdroglőbus megérkezik Bolyba Pár sorban hadd mutassam be az együttest. 1954. szeptember 1-én alakult, tehát a következő esztendőben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Pilisvörösvár Budapesttől 17 km-re nyugatra fekvő nagyközség, lakosságának száma 11 000, nagyrészt német nemzetiségű. Az együttes 1957-ben szerepelt először megyénkben, és azután következett a többi sikeres kultúrkörút 1962, 1968, 1970, 1971, és 1973-ban. Ahogy Hidas György tanár, az együttes vezetője elmondta: — Sok barátom, ismerősem van itt délen, hisz bejártuk már szinte az összes „sváb”- falut Baranyában, de vannak olyanok is, ahol mór többször megfordultunk. Szeretünk Baranyába jönni, és úgy vettük észre, hogy itt is nagyon szeretnek bennünket, most is úgy búcsúztattak bennünket minden egyes szereplésünk alkalmával: ,,A viszontlátásra minél előbb!" — Szívesen emlek/ szünk a március 26. és április 1. között Baranyában eltöltött napokra. Vendégszereplésünk ez alkalommal is eredményes volt. Az együttes programja igen gazdag, német és magyar táncok váltogatják egymást. Neves koreográfusok táncait táncolják. mint Béres András: Mi- kepércsi csárdás, Lányi Ágoston: Krönzlein, Rábai Miklós: Dél-dunántúli ugrás és Timár Sándor: Pilisvörösvári táncok, hogy csak néhányat említsek a sok közül. Kedves vendegeink voltak a pilisvörösvári táncosok, szereplésük példás, fegyelmezett és élményt adó volt. Vendégszereplésük nagymértékben hozzájárult a választási gyűlések sikeréhez, és nem utolsósorban táncaikkal, dalaikkal tovább mélyítették a megyénkben élő nemzetiségiek barátságát, békés egymás mellett élését, Gráf Vilmos t