Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-08 / 57. szám

Világ proletárjai, egyesületek S Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból; Vályi Péter nyilatkozata amerikai tárgyalásairól (2. old.) A nemzetközi vétel (4. old.) A hét filmjei (4. old.) Termékbemutató Siklóson (5. old.) ,, Szélesedő A NEMZETKÖZ! NŐNAPRA Erb János (elvétele Kádár János látogatása a lőrinci ionéban paletta” (5. old.) Tíz éve egyesült a Pécsi és a Komlói Szénbányászati Tröszt Tíz évvel ezelőtt. 1963. június 30-ón nyújtott o két szomsíéd- vói — a Komlói és a Pécsi Szén­bányászati Tröszt —, egymásnak kezet. A két bányavállalat egye­süléséből létrejött Mecseki Szén­bányák Vállalat, mint az ország egyetlen fekete szenet termelő vállalata, azóta munkasikerek sorával bizonyította erejét és életrevalóságát. Tizenhatezer ember közel 4 millió tonna sze­net ad a mecseki medencéből évente. A jubileumi ünnepségek szerencsés módon egybeesnek a szén fokozatos rehabilitáció­jával — a piaci igények ugyanis érezhetően nőnek —, éppen ezért a vállalat tömegszervezeti és gazdasági vezetése úgy dön- -tött, hogy nagyszabású munka­versennyel köszöntik o tizedik születésnapot. A vállalat igazgatóságán teg­nap délelőtt sajtótájékoztatót tartottak, melynek keretében Bachman Mátyás gazdasági igazgatóhelyettes, dr. Csóka Magda, a vállalati pártbizott­ság osztályvezetője, Fábián Bé la, a Szakszervezeti Bizottság közgazdasági bizottságának ve­zetője és Klepah Ottmar, a KISZ-bizottság titkára ismertet­ték azt a gazdag eseménysoro­zatot, mellyel meayénk legna­gyobb vállalata ünnepli majd tizedik születésnapját. íme, a program legfontosabb címsza­vai! Március 8.: a műszaki és közgazdasági propaganda hó­nap vállalati megnyitása, már­cius 10.: csertetői emléktúra, április 12.: az Állami Népi Együttes vendégjátéka a Pus­kin Művelődési Házban, április 18.: Ifjúsági Fórum, április 25.: A nők fóruma. Május 16-án üzemtörténeti konferenciát tar­tanák, 23-án képzőművészeti ki­állítás nyílik. Június 2-án a KISZ szervezésében „üzenjük a VIT résztvevőinek" címmel poli­tikai, kulturális és sportprog­ramra kerül sor. A Mecseki Szénbányák központi jubileumi ünnepségét június 30-án tart­ják. A vállalat szocialista brigád­vezetőinek múlt év decemberé­ben tartott konferenciáján Ju­hász István, Kossuth-bánya KISZ-bizottságának titkára java­solta: a komlói és a pécsi szén­bányák egyesülését ünnepelje a vállalat jubileumi munkaver­sennyel. A Mecseki Szénbányák tömegszervezeti és gazdasági vezetői magukévá tették a ja­vaslatot, s felhívással fordultak a vállalat valamennyi szocialista brigádjához _és dolgozójához, melyben a versenyhez való csat­lakozást kérték. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerda délelőtt elláto­gatott a Pamutfonóipari Valló lat lőrinci gyárába, Németh Karolynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Buda­pesti Pártbizottság első titkárá­nak és Katona Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a KB osztályvezetőjé­nek társaságában. A vendégeket a XVIII. keiü- let, a vállalat és a gyár veze­tői fogadták, s a főbejáratnál KISZ-fiatalok virágcsokrokkal köszöntötték őket. A gyár tanácstermében Végb Jozsefné, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazgatója, Peer András, a lőrinci gyár igazga­tója és Novák Györgyné, a vál­lalat párttitkára tájékoztatta Kádár Jánost és a társaságá­ban lévő személyeket a 7400 dolgozót foglalkoztató vállalat életéről, munkájáról, a „lőrinci fonó" néven ismert XVIII, kerü­leti gyár eredményeiről és tér veiről. A vállalat öt gyárból áll, ősz- szesen csaknem 250 000 orsó­val dolgozik és évente 22 000 tonna fonalat készít, ami a ha­zai pamuttípusú fonaltermékek 35—40 százalékát jelenti. A dol­gozók több mint kétharmad ré- , sze nő. Magát a lőrinci fonót j 1948-ban helyezték üzembe, az | ország első szocialista ipari lé- i tesítményeként. A negyedik öt- ■ éves tervidőszakban 176 millió ! forint beruházási összeg jut a lőrinci gyár műszaki fejleszté­sére. A tájékoztatók után különbö­ző üzemrészek megtekintésé­vel folytatódott a program: a tisztitó, a kártoló, az előfonó és az automata lánccsévélő üzemet mutatták be a házigaz­dák a vendégeknek. Kádár János a délutáni órák­ban üzemi munkásgyűléssn vett részt a lőrinci gyár műve­lődési otthonában. Novák Györgyné üdvözölte meleg szavakkal a megjelen- j teket, majd Peer András szólt a lőrinci fonó munkájáról, az itt dolgozók életkörülményeiről. Kránitz Lajosné, az előfonoda „Előre” szocialista brigádjának vezetője hozzászólásában meg­szépülő munkahelyét dicsérte. Tránszki Mária, a gyürűsfonoda „Vörös csillag" szocialista bri­gádjának tagja hozzászólásá­ban a fiatalokról beszélt. A fonó nődolgozói szeretettel köszöntik Kádár elvtársat KS/D. NAPtO, TELEFOTO Felszólalt a munkásgyűlésen Kádár János is. Meleg szavak­kal mondott köszönetét az üzem vezetőinek, dolgozóinak a meg­hívásért és a szívélyes, kedves fogadtatásért, majd a bel- és külpolitikai élet néhány idősze­rű kérdésével foglalkozott. Rá- wutatott, hogy munkánk, s bi­zonyos érteleimben egész köz­véleményünk számára megha­tározó jelentőségű volt a Köz­ponti Bizottság novemberi ülé­se, amely számot vetett azzal, hogy az elmúlt két esztendőben hogyan, milyen hatásfokkal dol­goztunk a X. kongresszus hatá­rozatainak valoraváltásáért. Fontos és örvendetes, hogy a Központi Bizottság azt álla­píthatta meg: pártunk, munkás- osztályunk, szocializmust építő népünk alapvető tevékenysége a kongresszus iránymutatásának megfelelő volt, a kongresszusi határozatok megvalósításáért végzett munka a belpolitikában, a gazdasági építésben, a kultú­rában és az életszínvonal terü­letén egyaránt számba vehető, érzékelhető jelentős eredménye­ket hozott. Ugyanakkor a Köz­ponti Bizottság kötelességének tartotta, hogy igazítson, meg­felelő határozatokat hozzon azokra a területekre és kérdé­sekre vonatkozóan, ahol elma­radás tapasztalható, ahol a végrehajtás nem úgy valósult meg, ahogy azt a X. kongresz- szus előírta. Kádár János hangsúlyozta, a konkrét eredményeken túl az a legfontosabb, hogy a Központi Bizottság megállapíthatta: a párt politikája, irányvonala he­lyesnek bizonyult, kiállta a gya­korlat próbáját. A Központi Bi­zottság ülése is megerősítette, hogy alapvető irányunk és tö­rekvéseink nem változnak. A to­vábbiakban is azon kell len­nünk, hogy a X. kongresszus ha­tározatait minél jobban, minél előbb, minél nagyobb hatásfok­kal megvalósítsuk. Ettől függ népgazdaságunk alapjainak további erősítése, a termelőbe­rendezések bővítése, az emberek életének további javulása, a szocialista társadalom mielőbbi teljes felépítése. Most a hétköz­napok, a tettek következnek. Fontos, hogy a határozatot egy­ségesen értelmezzük, s ennek érdekében egységesen, együtt cselekedjünk. A párt, a maga teljes erejével, a tömegszerve­zetek, a hazafias népfront­mozgalom, az állami vezetés, minden dolgozó, aki szívén vi­seli családja, népünk, a szocia­lizmus sorsát, fogjon össze; még jobban, még nagyobb egyet­értésben, s még pontosabban cselekedje azt, ami közös nagy feladatainkból rá hárul. A Központi Bizottság első tit­kára kiemelte, hogy erősödött a párt és a tömegek összefor- rottsága, nőtt egész rendszerünk ereje. Továbbra is a szocializ­mus módszereit kell követnünk és alkalmaznunk. Változatlanul érvényes és rendkívül fontos számunkra a szövetségi politi­ka, abban az értelemben is, hooy a kommunisták és a pár- tonkívüliek még jobban tömö- rülienek, s hoqyo munkások, pa­rasztok, értelmiséaiek, továbbá a városi kispolgári réteqek is fogjanak össze annak a felis­merésnek a jegyében, amiben egész népünk osztozik: csak a szocializmus útján boldogulha­tunk. GYORS ÜTEMBEN CPUL A SIKONDAI VIKEND-TEIIP Kádár János foglalkozott a közelgő tariácsválasztással, majd külpolitikai kérdésekről szólva kifejtette, hogy népköz- társaságunk szocialista ország, belpolitikája szocialista, s en­nek megfelelően a külpolitikája is az. A legáltalánosabban mindenekelőtt az fejezi ki cél­jainkat, hogy szocializmust és békét akarunk. Mindez ma máf valóság: Magyarországon szo­cializmus épül és népünk béké­ben él. Ebben nagy munka, történelmi harcok eiedményei, nagy nemzetközi közös erőfeszí­tések sikerei fejeződnek ki. Kitért Kádár János a legutób­bi béremelésekre. Hangsúlyozta, ezzel kapcsolatban többről van szó, mint egyszerű béremelésről. A törekvés az, hogy a munkás- osztály minden szempontból — politikailag, erkölcsileg és anya­gilag egyaránt — biztosítva lás­sa az őt megillető helyet. Kádár János ezután a dolgo­zó nők helyzetével, munkájuk: megbecsülésével foglalkozott. Utalt arra, hogy a lőrinci fonó több mint tízszer nyerte el az élüzem címet, nagyrészt a nő- dolgozók eredményes munkájá­val. Hozzáfűzte: a magyar nők társadalmunk életében minde­nütt méltóképpen jelen vannak, aktívan kiveszik részüket a mun­kából. Emlékeztetett arra, hogy március 8-án, a nemzetközi nő­napon immár hagyományosan egész társadalmunk tisztelettel köszönti a nőket. Ebből az al­kalomból átadta a Központi Bi­zottság szívből jövő üdvözletét és legjobb kívánságait a túl­nyomórészt nőket foglalkoztató üzem dolgozóinak. Hangsúlyozta: országunk, tár­sadalmunk most egyenes úton halad előre. Rajtunk múlik, hogy a rendelkezésre álló ösz- szes lehetőséget ésszerűen, jól felhasználjuk előrehaladásunk ütemének meggyorsítására. Ha ezt elérjük, eredményeink gya­rapodnak, gondjaink pedig — ha talán számszerűen nem is csökkennek majd — minden­esetre könnyebbek lesznek, mint a jelenlegiek. Kölcsönösen egy­másra vagyunk utalva. A Köz­ponti Bizottság a további mun­kában sem' tudja nélkülözni a magyar munkásosztály, a dol­gozó nép támogatását. Ugyan­akkor kötelességének tartja, hogy' őrködjön a szocialista­kommunista elvek tisztaságán, hogy e nemes elvek szellemé­ben valósuljanak meg és válja­nak gyakorlattá hazánk, népünk nagyszerű, szocialista céljai. Kádár János nagy tapssal fo­gadott beszéde után Novák Györgyné zárszavával ért véget a lelkes hangulatú munkásgyűlés.

Next

/
Thumbnails
Contents