Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-06 / 55. szám

1973. március 6. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Ok ismerik legjobban a lakóhelyi problémákat Javult a ni helyzete, a legfőbb feladat szakképzettségük iinzása A SZOT nöbizottsága felmérte a nőpolitikái határozatok végre­hajtásának menetét, összegezve a tapasztalatokat és a további tennivalókat. A nők helyzetének javítására egész sor figyelemre­méltó intézkedés történt, jóllehet a teljes megoldás hosszantartó folyamat, nagy erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a nők hátrá­nyos helyzete megszűnjön. A legnagyobb előrehaladást szociális területeken sikerült el­érni. Szinte valamennyi válla­lat javította a kiskeresetű nők, az egyedülálló és a nagycsa­ládos anyák helyzetét. A leg­kisebb béreket az eímúlt egy- másfél évben általában 200- 300 forinttal emelték, a textil­iparban, a vasipar egy részé­ben és más iparágakban is ál­talában megszüntették a nők szombat éjszakai műszakját. A terhes anyák számára egész sor helyen, mint például a Sze­gedi Textilművekben, a Minő­ségi Cipőgyárban, a Chinoin- ban, a Kőbányai Gyógyszer- árugyárban délelőtti kismama­műszakokat szerveztek, a szo­kásosnál kötetlenebb munka­időkezdéssel. A férfiak és nők bére közöt­ti aránytalanságok továbbra is jelentősek. Ezért a vállalati nő­bizottságok, és a szakszervezeti szervek nagy figyelemmel kísér­ték a március elsején életbe lépett központi bérintézkedések végrehajtását, amelyeknek el­vei erőteljesen szorgalmazzák a nők helyzetének javítását. A tapasztalatok szerint ezek az elvek érvényesülnek a vállala­toknál, s ha máról-holnapra ez nem is lehetséges, a legtöbb vállalatnál igyekeznek, hogy a lehető legrövidebb időn belül érvényesítsék az egyenlő mun­káért egyenlő bér elvét. A nők felemelkedésének egyik alapfeltétele, hogy szak- képzettségük tovább növeked­jék. Ma még sajnos az a hely­zet, hogy a szakmunkásoknak csupán 17 százaléka nő, holott a dolgozók között 43 százalék az arányuk. Az állam igen jó lehetőségeket biztosít ahhoz, hogy a legelfoglaltabb nődol­gozók is növeljék ismereteiket, képzettségüket. A kisgyermeke­sek és a nagycsaládosok pél­dául munkaidőben is részt ve­hetnek továbbképző tanfolya­mokon. Hasonlóképpen sokat kell még tenni a nők munkakörül­ményeinek javításáért. Ma még csupán a leggondosabban ve­zetett textilipari, bőripari, vas­ipari, építőipari és vegyipari vállalatnál szüntetik meg a nagy zajt, a port, a hőséget, s csupán néhány bőr- és cipő­ipari üzemben tettek hatékony intézkedéseket a munka mono­Ertékes leletek a Tüskevári Múzeumban Értékes lelettel gazdago- i I dott a Tüskevári Múzeum kőtára. A nép ma is kőhá- nyási dűlőnek nevezi a falu határában azt a területet, ahol szántás, kapálás köz­ben, különböző megmunkált kődarabok kerültek elő. A római birodalom Magentiá- na városa terült el itt. A város életéről, kultúrájáról vallanak a szépen faragott kövek, köztük a IV. századi szarkofág, amelyre szántás közben bukkantak, s amely egy 40 év körüli asszony és egy 6 év körüli kislány csontvázát és ékszereit rej­tette magában. A 29 darab 24 karátos arany ékszer kö­zül feltűnően szép az anya gyűrűje és a kislány 25 gömbből álló nyakéke. Fe­jén öt hajtű volt csontból, aranyból és ezüstből. Mivel a keleti támadások miatt a IV. században a birodalom határához közel eső részek nem voltak biztonságosak, az értékes szarkofágot a földbe süllyesztették. Előke­rült oz a két terméskő is, amelyet valószínűleg a szarkofág földbe csúsztatá­sához használtak. tonitásóval járó ártalmak ellen Gyakori a nehéz fizikai mun­ka, főként a rakodás. A keres­kedelemben dolgozók helyze­tén már sokat javított az élel­miszerek előrecsomagolása, a kézi targoncák alkalmazása, de továbbra is nagy teher há­rul azokra, akik a kisebb bol­tokban dolgoznak, s nincsenek kisegítő munkásaik. A háztartási gépek elterje­dése lényegesen könnyítette a nők otthoni munkáját. Sok azonban még a lakóhelyi probléma, különösen a külső kerületekben még ma sem Ki­elégítő az áruellátás, a szol­gáltató hálózat. Ezért a SZOT nőbizottsága helyesnek tarta ná, ha a rövidesen sorra ke ülő tanácstagi választásokon az eddiginél is több hőt von­nának be a közéletbe, hiszen ők ismerik a legjobban a lakó­helyi problémákat. Március 8-ár. bizonyára <a- lamennyi vállalatnál köszöntik a nőket, sokhelyütt kedvesked nek a nődolgozóknak virággal némelyik helyen az arra rászo rulóknak vásárlási utalvánnyal is. A SZOT nőbizottsága ezt annak jelképeként is értékeli, hogy az egész társadalomnak érdeke a nőkről való gondos­kodás. ,jabb lehetőségek a nyugdíjasok ogialkozlatására A SZOT a Munkaügyi Minisz­tériummal egyetértésben kiter­jesztette a nyugdíjasok foglal­koztatásának lehetőségeit. Ta­valy azok a nyugdíjasok létesít­hettek korlátozás nélkül munka- viszonyt. akiknek a havi öreg­ségi vagy rokkantsági nyugdíja nem volt magasabb 700 forint­nál. Az új szabályozós ezt a ratárt 800 forintra emelte. Bővült azoknak a munkakö- öknek a jegyzéke is. amelyek­ben a nyugdíjasok a nyugdíj korlátozása nélkül naptári éven­ként 1260 órán át foglalkoztat­hatók. Ebbe a kategóriába ke­rülnek az eddigieken kívül a portások, az éjjeliőrök, a telep­őrök. az öltözőőrök, parkőrök, csatornaőrök. mezőőrök, hegy­őrök és egyéb rendészeti fel­adatokat ellátó dolgozók. Vái- ozás az is. hogy a közforgal­mú gyógyszertárakban a taka­rítók a korábbi 1260 óra helyett korlátlanul foglalkoztathatók nyugdíjuk megtartása mellett. Felér pajzson arany 2 A vendég egyszerre ismeri meg a tegnapi és a holnapi Zalaegerszeget. Földbe süllyedt ósdi házacskák sora mögött ultramodern toronyépületek; ga­zos, tegnap talán még kukori­cát termő telkeken neonfényben úszó üzemcsarnokok. A belváros is ilyen: egyszerre van jelen a századelő és az elkövetkezendő századvég. Zalaegerszeg, a leg­dinamikusabban fejlődő me­gyeszékhelyek egyike, most öl­tözik át. Állomás egy mellékvonalon A Zala és a Válicka patak találkozásánál elterülő festői völgyben legalább ezer év óta van lakott település. Egy 1247- ből származó okirat már mai nevén említi Zalaegerszeget. 1454-től mezőváros, fontos lánc­szeme a végvárakra épülő vé­delmi rendszernek. 1730-tól hi­vatalos székhelye Zala megyé­nek — a városi rang azonban évszázadokon át nem sokat je­lentett. A második világháború végén alig tizenkétezer ember élt Zalaegerszegen — s ipara nem több kézművesiparnál. Az 1930-as évek közepén feltárt zalai olajmezők mozgásba hoz­ták ugyan a tájat, igazi város- fejlesztő erővé azonban az olaj sem vált, hisz munkásai többségét a környező falvak földnélküli parasztjainak sok­ezres táborából toborozta. Most 42 ezer lakosa van a városnak. A több mint 12 ezer lakás mind nagyobb hányada korszerű, összkomfortos létesít­mény, a városépítés ugyanis egyúttal a régi városrészek fel­számolását is jelenti. Zalaeger­szeg egy évszázadon ót nem volt több mint egy állomás egy mellékvonalon, a legutóbbi tíz év alatt azonban a környék tényleges ipari és kulturális centrumává lett, mely munkát ad, s átnevel. Ha a magyar olajról esik szó Algyő jut eszünkbe, pedig a hazai olajbányászat bölcsője itt ringott, Göcsejben. 1936-ban a Zala megyei Budafán tört fel először a földgáz, majd a kö­zeli lispei fúrásnál az olaj is. 1937-ben két budafapusztai kút mór 1366 tonna olajat termelt — két évvel később pedig már 27 kút vett részt a termelésben. 1940-ben 45 olajkút volt Zalá­ban — s a termelés mennyisége elérte az évi 250 ezer tonnát. A zalai olajmezők feltárásával természetesen nem lett Magyar- ország máról holnapra olajha­talommá, mint ahogy Zalából sem lett Eldorádó, az új ener­gia iránti nemzetközi érdeklődés azonban egyre növekedett, s az évszázados mozdulatlanság után valóságos száguldásnak tűnt az a fejlődés, melyet Zalaegerszeg m :<«Í ...jaiíj A LAKÁSOK 80 SZÁZALÉKÁBAN GAZ VAN. Alagútzsalus technológiával épülnek az új lakótelepek és környéke átélt. A zalai olaj­bányászat az 1950-es években élte fénykorát: a nagylengyeli lelőhelyek feltárásával 1,6 mil­lió tonnára nőtt az ország olaj- termelése, s ennek túlnyomó többségét Zala adta. A fénykor azonban nem tartott soká, a délnyugat-dunántúli kutak az 1960-as évektől egyre kevesebb olajat adnak; a hazai olajter­melés súlypontja Zalából az Alföldre tolódott át. Mindezt nem volt könnyű időben felis­merni és tudomásul venni, a megye vezetői azonban vállal­ták a népszerűtlen feladatot, s kimondták: Zala, s azon belül Zalaegerszeg fejlődését el kell választani az olajkutak sorsá­tól. A hozamapadás első jelei­vel szinte egyidőben kezdődött a gyártó-ipar felfejlesztése. A Ruhagyár volt az első komoly üzem Zalában — s ma a város tizenkilenc iparvállalata és öt szövetkezete közel ötmilliárd fo­rint termelési értéket produkál évente. Beszédes névsor Zalaegerszeg vezetői „korán ! keltek”. A fővárosból kitelepülő | vállalatok között még válógat- j hattok is, bár ezzel a lehető- ! séggel nem nagyon éltek — Egerszeg nyitott kapukkal várt mindenkit. Most már más a helyzet, egyre többet beszélnek a helyes arányok kialakításáról, a sok kis üzemet közép- és nagyüzemekkel szeretnék fel­cserélni. S a tendenciák egy­értelműen biztatóak is. A Ganz- MÁVAG helyi gyára közel 1000 fővel, a Zala Bútorgyár 1500 fővel, a Kerámia és Cserépkály- hagyár 1200 fővel, a Ruhagyár 3000 fővel, a Szállítógépgyár pedig közel 800 fővel dolgozik. De erőteljesen fejlődik a VER- TESZ, a Kézműipari Vállalat, valamint a Kőbányai Textilgyár helyi üzeme is. Elkészült a Koz­metikai és Háztartásvegyipari Vállalat eqerszegi gyára, épül az új MOM-gyár — melyet itt nagyon sokan a jövő iparágá­nak neveznek. A megye építőipari vállalatai és szövetkezetei egymilliárd fo­rint értékű munkát produkálnak évente, melyből egyedül a Zala megyei Állami Építőipari Válla­lat 7—800 millió forinttal része­sedik. A több mint négyezer építőmunkás jelen van a város egész területén — a nagyütemű iparfejlesztés ugyanis nagy­ütemű városépítéssel jár együtt. Zalaegerszeget akár a felósott utcák városának is nevezhet­nénk. Skanzen, olajmúzeum Az Arany Bárány étterem ab­lakából nézve Zalaegerszeg fő­tere a délutáni órákban olyan, mintha egy százezres város centruma lenne, de aztán le­száll az est, s elnéptelenedik a város. Este Zalaegerszeg visz- szavóltozik azzá, ami tegnap voltt egy álmos kisvárossá. A megye és város vezetői azt sze­retnék, ha Zalaegerszeg előbb- utóbb a turisták úticélja, s nem­csak megállóhelye lenne — s ez nyáron már bizonyos fokig így is van. Egerszeg — fürdőváros lett. A fedett uszoda több mint háromszáz négyzetméteres víz­tükre százakat vonz télen is, az igazi szezon azonban a nyárral jön, amikor benépesül a közel 1300 négyzetméteres medencét övező csodálatos park. De van más is, amiért érdemes elmenni Zalába. A Göcseji Falumúzeum 40 épületét 22 községből hord­ták össze, s ma páratlan értékű együttest alkot az ősi építészet elvei szerint épült tucatnyi lakó­ház, ól, műhely, harangláb, présház és pajta. És itt van a szomszédban az ország másik kuriózuma: az olajmúzeum. Hi­vatalosan április 1-én lesz a nyitás, de a turistacsoportok, környékbeli iskolák diákjai nap mint nap „bekönyörgik” magu­kat. B. S. A tiszta érték intfoka A Központi öizottsa novemoeri ülésén Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára előadó, beszedéoen rámutatott: „An­nak ellenere, hogy 1972-ben a bruttó termelési érték az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt meghaladja a tervezett szintet, a nettó termelés, a nemzeti jövedelem meg elmarad a terve­zettől.” Ezért— tette hozza —, „a termelés okozása elsősorban a netté termeles növelései igényli tőlünk”. Közgazdasági szakfogalmak lépnek élénk eoaó, a szöveg­ből, ám az utóbbi esztendők immár megszokott folyamata, hogy a gazdasági élet szókészlete észrevétlen beépül mindennapi kifejezéseink gyűjteményébe. A stílus az ember — tartja a közmondás, amit méltán kiterjeszthetünk erre az értelmezésre is: a stílus — a társadalom. Valóban e sajátos nyelvi tükröző­désben az a folyamat tűnik elő, amely immár nemcsak a végrehajtás, de az alkotás, a döntés feladatait rója a vállala­tokra, a szövetkezetekre, az egész társadalomra. A lényegre sűrítve, eppen ezeket a feladatokat fejezik ki az iménti idézet szakfogalmai is. Ahhoz azonban, hogy ezeket a feladatokat körvonalazhas­suk, mindenekelőtt a fogalmakat célszerű — a gyakorlattal szembesítve — ábrázolnunk. Nos. a nettó termelés, amelynek növelése most a legfontosabb, azt az új — tiszta — értéket ielzi, amelyet az anyagi termelésben és szolgáltatásban meg­határozott idő, rendszerint egy esztendő alatt előállítanak Or­szágos méretekben a nettó érték maga a nemzeti jövedelem, s valóban: a fogalom nyelvi hangulata is sejteti, hogy arról a gyarapodásról, többletről, tehát: új értékről van szó, amellyel a nemzet a számított időben gazdagodott. A nettó — tehát az új, a tiszta — érték egyszersmind azt is érzékelteti, hogy itt a termelési folyamat végeredményéről, a munka nyomán keletkező többletről van szó, ellentétben az ikerfogalommal: a bruttó termeléssel, amely az úgynevezett teljes termelési értéket fejezi ki, beleértve tehát a kész és fél­késztermékeket, a befejezetlen termelés állományának emelke­dését, azokat az anyagi ráfordításokat, amelyek nyomán az új, a nettó érték végeredményben előállott. Ilyen módon könnyű belátni, miért került teendőink középpontjába a nettó termelés emelése; nyilvánvaló, hogy a népgazdaság, a nemzet számára a viszonylag mérsékeltebb bruttó termelés-növeléssel előállított nagyobb arányú nettó érték jelent igazi gyarapodást. A fogalom-ábrázolások, definíciók természete, hogy mindig a lényegre összpontosítanak, tehát az élet ezerszínű folyamatát képletszerű elvontsággal ábrázolják. Ezúttal is pontosan erről van szó, de ha a fogalmak hátterét közelebbről szemügyre- vesszük, a gazdaság teljes panorámája, bonyolult összefüggés- rendszere elénk tárul. Előtűnik a szakmai kifejezések mögött mindenekelőtt a történelmi folyamat, a korábbi gazdaságirányítási rendszerben ugyanis túlnyomórészt a bruttó-szemlélet uralkodott, s a válla­latok érdekeltsége elsősorban az úgynevezett teljes termelési érték, más szóval: a bruttó termelés növeléséhez fűződött. A históriai ok kézenfekvő: ez az irányítási rendszer — a kor sajátosságaihoz, társadalmi igényeihez igazodva —, nagy­mértékben ösztönöz a termelés mennyiségének emelésére, a foglalkoztatás extenzív bővítésére, arra tehát, hogy a többlet- termelés jobbára a létszám gyarapításából származzék. Talán nem is szükséges bizonyításként hozzátenni, hogy olyan kor­szakban, amikor a gazdaság szinte minden szférájában a hiány uralkodott, továbbá amikor a gyarapodás kézenfekvő lehető­ségét, egyszersmind az életkörülmények gyors javítását a fog­lalkoztatottság kiterjesztése ígérte, ez a gazdálkodási módszer érthető, reális, indokolt volt. Később, a körülmények változásá­val —, amikor szűkült a hiány, differenciáltabb lett a kereslet, s a létszámnövelés forrásai is kiapadtak —, szükségképp szorult háttérbe a bruttó termelés, mint a gazdálkodás alapvető mér­céje. Ezt a változást jelenti alapjábanvéve a gazdaságirányítás immár öt esztendeje bevezetett módosítása. Ami most már ° nett° termelést, pontosabban: az eb­----------------------------bői eredő teendőket illeti, valójában azo król a jólismert fejlődésirányokról van szó, amelyeket a hatékonyság, a korszerűség, a mérsékeltebb ráfordításokkal előállítható magasabb eredmény követelményei fejeznek ki. Más szóval, azt is mondhatjuk: a népgazdasági szektorok, ágaza­tok, vállalatok ama képességének növeléséről van szó, hogy minél erőteljesebben, nagyobb arányban, hatékonyabban ve­gyenek részt a nemzeti jövedelem termelésében, köznapibban szólva: a nemzet gazdaságának gyarapításában. T. A. y “ \ Megnyílt " % s az Öntevékeny Szerviz­és Alkatrészbolt Pécs, Endresz György u. 19. szám alaM BARKÁCSOLJON SZAKSZERŰEN NÁLUNK!- 17 munkapados műhely (lakatos, forgácsoló és müszerészj- Komplett hegesztő műhely- Barkács szerszámok kölcsönzése- Rádió, tv és háztartási gépalkatrészek- Villamossági cikkek, vezetékek és szerelvényáruk- Csökkentett árú háztartási gépek, újszerű állapotban- Különleges importkészülékek (pl. Philips)- Leértékelt vasanyagok, alkatrészek és szerszámok árusítása NAGY KÉSZLETEK, SZÉLES VÁLASZTÉK! Nyitvatartós: Barkácsbolt Barkácsműhely naponta 10-18 óráig naponta 14-20 óráig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents