Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-04 / 53. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPIG 1973. március 4. Új határidő Április elsejétől épül a Siklósi úti felülj*tó Tanácstagi választásokra készül az ország Dr. Pa&& Laios nyilatkozata az előkészületekről Tavaly decemberben miniszterhelyettesi nyilatkozat jelent meg lapunkban, s ebben — korábbi híradásainkkal ellentétben — a következő megállapítás hangzott el: „A pécsi felüljárón a jövő esztendő (1973. — a szerk.) végén megindul a forgalom, a teljes beruházás 1974-re készül el.” A bejelentést követően hosszas tárgyalássorozat kezdődött, amelyen a felüljáró építésében érdekelt felek minden lehetőséget számításba véve azt mérlegelték, hogyan lehetséges a tervezett határidő módosítása reális keretek között. Az építési terület környékén kialakult és egyre romló közle­kedési helyzet egyértelműen amellett szól, hogy a beruhá­zást meg kell gyorsítani, az vi­szont kétségtelen volt már a tárgyalások kezdetén, hogy az idei év végi átadásnak — a tnunkálatok akkori és jelenjegi állapotát figyelembevéve — nincsenek meg a tárgyi feltéte­lei. Annak azon'ban igen, hogy a forgalom részére történő át­adás határidejét lényegesen le­rövidítsék. Az új határidő 1974. május 1-e, s a Hídépítő Válla­lat pécsi építésvezetősége most már ehhez időzíti a részfelada­tok végrehajtását. Több munkáskéz kell Két nagyon lényeges feltétele van azonban annak, hogy jö­vő május 1-én megindul­hasson az észak—déli irányú forgalom a felüljárón. Az egyik: legyen elegendő munkáskéz. Az építési területen jelenleg 90 munkást foglalkoztatnak. Az eddigi ütemezés szerint többre nem is volt szükség. A mun­kák gyorsításának és ezzel a vállalt határidő tartásának legfontosabb előfeltétele, hogy nagyon rövid időn belül — leg­később március végéig — 160 fős munkásgárda álljon rendel­kezésre. A Hídépítő Vállalat to­vábbi 30 munkás beállítására vállalkozott, a Városi Pártbi­zottság pedig vállalta, hogy pé­csi vállalatokkal és ipari szö­vetkezetekkel tárgyal tíz-tíz ács és vasbetonszerelő, valamint húsz segédmunkás átengedésé­ről. A létszámfejlesztéssel a Hídépítő Vállalat már távolabb is tekint, hiszen a felüljáró tel­jes megépítése után további je­lentős munkákra is van kilátás a város területén, tehát az új munkaerőknek sem kell ideig­lenes munkahelyváltozásra gon- dolniok. A másik feltétel: olyan köz­lekedési körülményeket terem­teni az építési területen, ame­lyek semmiesetre sem hátrá1- tatják a gyorsított ütemű mun­kálatokat, Ennek tanulmányo­zását szakértők bevonásával megkezdték, s záros határidőn belül olyan javaslatokat kell le­tenni, amelyek alkalmazásával kölcsönösen biztosíthatók az építkezés és a közlekedés za­vartalan lebonyolításának fel­tételei. April s elejétől: épül a híd A táiolótéren sokasodnak a geiendák, Harminc darab már elkészült, s te héttől kézdvé megkezdik a heti négy darab gyártását. Ennyinek kell heten­ként kikerülni a csarnokból, hogy az építés az ütemezésnek megfelelően menjen. Március végére megtelik a tárolótér, ami azt jelenti, hogy április elején már meg kell kezdeni az első mezőn a beemelést. Megkezd­ték a déli hídfő betonozását, s előrehaladott állapotban van az első pillér oszlopainak zsa­luzása, a soronkövetkezót pe­dig már alapozzák. Izgalmas feladatnak ígérke­zik az első hídmező gerendái­nak beemelése, minthogy ez közvetlenül az út mellett van, s a két nagyteljesítményű autó­daru csak lépésben tudja he­lyére tenni a harminc méteres tartókat Külön gondot jelent, hogy Magyarországon ilyen ha­talmas méretű előregyártót! vasbeton-gerendákkal még nem dolgoztak. A munka hosszadal­masnak — egy hétig eltartó­nak — ígérkezik, s ez bizony komolyan befolyásolja majd 0 Bolgár Néphadsereg útjának forgalmát. Nehéz pont Ezt követően folyamatosan halad majd a felüljáró építése északi irányban. A legközeleb­Á szakma kiváló tanulói Kiosztották a díjakat - Az első helyezettek részt vesznek az országos versenyen A szakma kiváló tanulója or­szágos verseny megyei döntőit és a tantárgyi tanulmányi or­szágos verseny megyei döntőit még februárban rendezte az 500-as Zrínyi Miklós Ipari Szak­munkásképző Intézet Pécsett és Mohácson az ipari szakmunkás- képző intézetek tanulói részére. A versenyek első három helye­zést elért tanulóit tegnap dél­előtt Pécsett az 506-as Ipari Szakmunkásképző Intézet Építők úti központjában díjkiosztó ün­nepségen jutalomban részesí­tették. Tizenhét szakmát képviselő fiatalok részesültek U II. és III. helyezésben. Első helyezettek: Szmolka Jenő, hegesztő, 508-as Pécs, Czégény László, autószerelő. 500-as Pécs, Törők József, víz­gázvezeték szerelő, 508-as Pécs, Kordély János, esztergá­lyos, 500-as Pécs, Schäfter Jó­zsef, géplakatos, 502-es Mo­hács, Mucsi János, járműsze­relő, 500-as Pécs, Hajdú 1st- \ ván, karosszérialakatos, 500-as ; Pécs, Béres László, szerkezet­lakatos, 508-as Pécs, Sándor Ferenc, villanyszerelő, 500-as Pécs, Horváth István, távköz­lési műszerész, 500-as Pécs, Kitlcs'cs József, bútorasztalos, 502-os Mohács, Hideg Károly. férfiszabó, 50O-as Pécs, Varga Mária, női szabó, 500-as Pécs, Bálint Gyöngyi, női fodrász, 500-as Pécs, Kürti Dezső és Burda József ács-állványozó, 506-c; Pécs, Király Sándor és Garc: Jenő kőműves, 506-os Pécs, Boros István, szobafestő és mázoló, 506-os Pécs — szak­munkásképző intézet tanulói. A tantárg/yi tanulmányi me­gyei verseny első helyezettjei: Völgyi István, 500-as Pécs, magyar irodalom, Németh László, 501-es Komló, magyar helyesírás, Varga Ferenc, 500- as Pécs, történelem, Keresztes Gyula, 502-es Mohács, mate­matika, Szigeti Barna Péter, 500-as Pécs, fizika elektrotech­nika, Novak László, 500-as Pécs, vasipari szakrajzolvasási Hörömpő Sándor, 501-es Komló, munkavédelmi verseny — győz­tese kapott elismerést, illetve jutalmat. A tegnapi díjkiosztó verse­nyen az első helyezettek 300, a második 200, a harmadik pe­dig 100 forint értékű tárgyju­talomban részesültek. Az első helyezést elért tanulók részt vesznek a márciusi országos versenyeken.- ni ­- A KISZOV székházban tar­tották szombaton a Pécsi Vasas Szövetkezet mérlegzáró közgyű­lését. Török László elnök szá­molt be az elmúlt év eredmé­nyeiről, amelyekkel méltán di­csekedhet a szövetkezet. 1971- hez viszonyítva 15 millió forint­tal nőtt a termelés, meghalad­va az 50 milliót Mindezt nem létszámemeléssel, hanem a ter­melékenység növelésével érték el. Az elnök a küldöttközgyűlé­sen jelentette be a tagságnak: 20 napi átlagkeresetnek meg­felelő nyereséget osztanak ki a jo munka eredményeként bi nehéz pont a Légszeszgyár utcai terelőút áthidalása les? ami szinten forgalomkorlátozás sál jár majd. A forgalmat ál­landó jelleggel befolyásolja vi­szont a tartógerendak szállító sa: a tárolótérről egyenként vi szik majd trélerrel a munka helyre, s az autódaruk is inga járatban lesznek majd a szállí­tási útvonalon. Elsőbbséget ter­mészetesen az anyagmozgatás élvez, erre már most fel kell készülni mindenkinek. Ez is fel­tétele annak! hogy jövő má­jusban már a felüljárón közle­kedjünk. Hársfai István Mint ismeretes, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 15-re tűzte ki a helyi tanácstagok általános választását. Az egész társa­dalmat átfogó belpolitikai eseménysorozat előkészítéséről kért tájékoztatást dr. Papp Lajos államtitkártól, az Országos Választási Elnökség elnökétől Fehér Péter, a Magyar Távirati Iroda fő- munkatársa. A napokban ülést tartott az Országos Választási Elnökség. Milyen témákkal foglalkoztak az ülésen?- Mindenekelőtt áttekintet­tük az előkészületeket. Köztu­dott, hogy a Minisztertanács már az elmúlt év decemberé­ben elrendelte a választók ösz- szeírását. Ez a munka rendbeli megtörtént. Méreteire jellemző, Helyén a haszonkulcs Az országos tej- és tejtermék-árei ienőrzés tapasztalatai a vendéglátóiparban Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség — megyei szer­vei és a tanácsok közreműkö­désével — februárban kéthetes országos árellenórzést tartott a vendéglátóiparban. A kereske­delmi felügyelőségek 87 állami vállalat és 128 szövetkezet 848 üzletében valamint 165 vállalati központban vizsgálták az érvé nyes szabályozás végrehajtását, az árkalkulációt. A főfelügyelő­ség most összesítette az ellen őrzés tapasztalatait. A tej- és tejtermékek árvál­tozásával kapcsolatos vendég­látóipari teendőket miniszteri rendelet és végrehajtási irány­elvek szabályozták. A rendelet azoknál az üzlettípusoknál, ahol sok tejet és tejterméket használnak fel például cuk­rászdák, eszpresszók stb. — csökkentette a felszámítható legmagasabb haszonkulcsot, hogy ö fogyasztói árakban le­hetőleg csak az alapanyag- árak emelkedése érvényesüljön. A vizsgálat a miniszteri ren­delet megtartásának, 5 az irány­elvek érvényesülésének ellen­őrzésére irányult. Megállapítot­ták, hogy 0 haszonkulcsok csökkentésére vonatkozó elő­írásokat a vendéglátóiparban végrehajtották. A haszonkulcsot azoknak az üzleteknek kellett kötelezően mérsékelniük, ame­lyek már a korábbi rendelke­zésekben meghatározott maxi­mumot alkalmazták. Számos helyen még a rendeletben elő­írtnál is nagyobb mértékben csökkentették a haszonkulcsot, amit végeredményben a meg­vizsgált cukrászdák, éttermek, bisztrók mintegy 60 százaléká­ban mérsékeltek. Az egyes üz­letekre megállapított haszon- kulcs-csökkentés nyomán mér­séklődött az olyan ételek ára is — például a tojás-rántotta, bableves, rántott ponty, stb. — amelyekhez nem használnak tejet vagy tejterméket. Az áremelkedés megnövelte a vendéglátó üzletekben fel­szolgált reggeli árát. Ennek mérséklésére — az irányelvek­nek megfelelően — számos he­lyen adták árengedményt a fo­gyasztóknak, csökkentették a reggeli haszonkulcsát: a Halló és a Keleti önkiszolgáló étte­remben például változatlanul a régi reggeliárakat alkalmaz­ták. Akadt azonban olyan hely is, ahol nem tartották be az irányelveket, sőt a korábbi en­gedményeket megvonták, a ha­szonkulcsokat is növelték. így például a 13. kerületi Vendég­látóipari Vállalat Marx téri ön- kiszolgáló étteremben fél liter tej ára 1.80 forintról 3.80 fo­rintra emelkedett. Az ellenőr­zés után azonban ezen a he­lyen is leszállították a haszon­kulcsot, így a fej ára 2.40 fo­rintra módosult. Az ellenőrzés hatására, a felügyeleti szervek intézkedésé­re időközben a vállalatok, a szövetkezetek — például a Csongrád és a Zala megyei Vendéglátó Vállalat — általá­ban csökkentették a reggeli árát, számos helyen pedig en­gedményeket adnak. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok reggeli szolgáltatá­sainak árképzését nem korlá­tozták. Ezek a vállalatok a ren­delet megjelenése után nem változtattak kalkulációjukon, a vizsgálat idején azonban több helyen - például a Szabolcs megyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalatnál — csökkentet­ték a haszonkulcsot. A vizsgálatokat' összegezve megállapítható, hogy a vállala­tok, a szövetkezetek a hatósági előírásokat érvényesítették. Az ellenőrzés a felügyeleti intézke­désekkel párosulva eredményes volt, sok helyen megváltoztatta a helytelen gyakorlatot. A Bel­kereskedelmi Minisztérium, a megyei és a fővárosi tanácsok kereskedelmi osztályai továbbra is figyelemmel kísérik a ven­déglátó vállalatok ármunkáját, árintézkedéseit. hogy több mint 7 millió állam­polgár töltötte ki az összeíró lapokat. Az összeíró biztosok az' adatlapot eljuttatták minden olyan magyar állampolgárhoz, aki 1973-ban betölti 18. élet­évét, vagy házasságkötéssel vált nagykorúvá. Újdonság volt, hogy az összeírás Pécsett a népességnyilvántartás korszerű, egységes rendszerének előkészí­tését is szolgálta. Itt ugyanis kísérletképpen a választók név­jegyzékének összeállítását a személyi és lakcím-adatok ál­talános összeírásával is össze­kapcsolták. A kapott adatokat elektronikus számítógépre „vi­szik”, ami lehetővé teszi, hogy a legfontosabb személyi tudni­valók — az eddigi tömeges, sokszori összeírás és nagyszá­mú nyilvántartás mellőzésével — mindig rendelkezésre álljanak, Ez a módszer elsösoiban a la­kosságot mentesíti számos iga­zolás beszerzése alól. Az Or­szágos Választási Elnökség megállapította, hogy az ered­ményes összeírás alapján már dolgoznák á választók névjegy­zékének összeállításán. A név­jegyzékeket a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai március 10-től 19-ig teszik közszemlére. A névjegyzékbe történt felvételről ezenkívül minden választó név­reszóló írásbeli értesítést kap, ebből mégtudja a lakóhelye szerinti választókerület és sza­vazókor számát, á szavazóhelyi­ség címét. Az értesítés — lehe­tőség szerint — a jelölőgyűlés helyét és időpontját is tartal­mazza. Változik-e a különböző taná­csok tagjainak száma? ( — A fővárosi és megyei ta­nácstagok számát már megha­tározta az Elnöki Tanács, a he­lyi tanácsok tagjainak számáról pedig a fővárosi és a megyei tanácsok döntöttek. A fővárosi tanács tagjainak száma válto­zatlan marad, a megyei tanács­tagok száma pedig — országo­san— 1699-ről 1812-re emelke­dik. A növekedés oka: hogy a községi tanácsok, áz államigaz­gatás helyi apparátusai tehát még nagyobb, még arányosabb képviselethez jutnak a megyei tanácsokban. Növekszik a nagy­községi és ó városi tanácsta­gok szórná is: ez a települések, egészséges fejlődésének követ­kezménye, annak eredménye, hogy az elmúlt két esztendőben újabb nagyközségek és városok alakultok, a meglévők lélekszá- ma pedig emelkedett. Ebből természetesen következik, hogy a községi tanácstagok száma csökken, amiben az is közre­játszik, hogy a választást köve­tően több községi közös tanács jön létre, néhány község pedig a településfejlesztés eredménye­ként más faluval vagy várossal A közelmúltban szóvátettük, hogy a MÁV Igazgatóság kazánja nagymértékben szennyezi a déli városrészt. Javulás egyelőre nem várható, korszerűsítésre nincs pénz! Ezúton hívjuk fel a figyelmet, hogy a képen látható problémák gondos, szakszerű, folyamatos tüzeléssel mérsékelhetők. Beidek András felvétele egyesül. Mindebből megálla­pítható, hogy a tanácstagok számában bekövetkezett kis­mérvű változások fejlődő éle­tünkből eredő, egészséges ten­denciákat tükröznek. Milyen választási munkaprog­ramot dolgozott ki az Országos Választási Elnökség, mik a fő feladatok? — Az Országos Választási Elnökség munkájának alapját a választások politikai céljai és a törvényes előírások határoz­zák meg. Ennek megfelelően legfontosabb feladata: oiztosí- tani a választások előkészítésé­nek, lebonyolításának törvé­nyességét. A testület egyben felügyeletet gyakorol a helyi, Valamint a fővárosi és a me­gyei választási elnökségek mun­kája felett is. — Az Elnöki Tanács ugyan­csak április 15-re tűzötl ki vá­lasztásokat két országgyűlési — a Baranya megyei 4-es és a fő­városi 19-es - választókerület­ben is. E két választókerületbe« a képviselőjelöltek elfogadásá­ról az Országos Választási El­nökség dönt. — Az Országos Választási El­nökség hozza majd nyilvános­ságra a tanácstagok általános választásának országos, vala­mint a két országgyűlési kerü­let választási eredményét, s o testület számol majd be a vá­lasztások lefolyásáról. Megem­lítem, hogy a választási elhök- ség megbízatását az 1971. évf választásokat megelőzően négy esztendőre kapta, munkáját változatlan személyi összetétel­ben folytatja. A helyi választá­si elnökségekben is csak a vét év alatt szükségessé vált sze­mélyi változások miatti kiegé­szítésekre kerül sor. Mennyiben tér el a mostani választás a korábbiaktól? — Az áprilisi választás sem politikai céljaiban, sem más alapelvben nem tér el az elő­zőktől. Ugyanakkor a szocialis­ta demokrácia további szélesí­tését, a választók még aktívabb részvételét szolgálja a választá­si törvény 1970-es módosításá­ból eredő néhány új vonás. Új­donság, hogy 1954 óta első al­kalommal választjuk meg a ta­nácsok tagjait más időpontban, mint az országgyűlési képvise­lőket (nem számítva természe­tesen a két megüresedett kép­viselői hely betöltését). A vá­lasztási törvény módosítása elő­írta, hogy a tanácstagok és a képviselők eddig négyévenként egyszerre tartott választásának időpontját el kell különíteni egymástól. Legutóbb 1971 ta­vaszán, a még együtt tartott választásokon a képviselők a szokásos négy évre, tehát 1975- ig, a tanácsok tagjai pedig — kivételesen — csak két évre kapták megbízatásukat. Most tavasszal a tanácstagok már is­mét négy esztendőre, 1977-ig kapnak mandátumot. — Az időpontok elkülönítése választási rendszerünk tovább­fejlesztését szolgáló fontos cé­lokat kíván elérni. Mind a kép­viselők, mind a tanácstagok vá­lasztása iránt növekszik az ér­deklődés, s a két aktus külön­választása lehetővé teszi, hogy ez az érdeklődés és figyelem ne oszoljon meg. Ugyanakkor a jelöltek személye mellett fo­kozott jelentőséget kapnak a megbízásuk tartalmával össze­függő kérdések. Április 15-én a helyi taná­csok tagjainak megválasztásá­ra kerül sór. A választási tör­vény szerint, a település nagy­ságától függően egy községi tanácstagot 50—500, egy városi tanácstagot pedig 150-700 la­kosonként alakított választóke­rületben választanak meg. Mi­után a tanácstag személyének megválasztásában és további tevékenységében a helyi lako­sok a legérdekeltebbek, a vá­lasztás napján az állampolgá­rok állandó lakóhelyükön sza­vaznak. Fel kell venni azonban a választói névjegyzékbe azo­kat is, akik - ideiglenes lakás­bejelentővel - huzamosabb ide- je tartózkodnak valamelyik köz­ségben vagy városban. Ilyenek például a sorköteles katonai szolgálatot teljesítők, a tartó­san munkásszállásokon lakók vagy a diákotthonok, kollégiu­mok tanévi vendégei.

Next

/
Thumbnails
Contents