Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-04 / 53. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naß XXX évfolyam, 53. szám 1973. március X, vasárnap Ara: 1 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Igények — magasabb szinten H a felteszik o kérdést, drá­gul-e az élet,; igen drá­gul. Mint ismeretes a lakbér, az építőanyag, a sör után az idén felemelték a tej, a tejtermékek, a cigaretta és az égetett szeszes italok ha­tósági árát. Az elmúlt időszak­ban a fogyasztói árszínvonal évről évre növekvő ütemben emelkedett, s az idén éri el a csúcsot. így 1971-ben 2, 1972- ben előzetes adatok szerint mintegy 3, az idén pedig a tervben számított becslés szerint — a január elején történt ár­növeléseket is beszámítva ,— 3,6 százalékkal emelkedik a fo­gyasztói árszínvonal. Mivel a következő 1974, 1975-ös évek­ben további hatósági áremelést az alapvető fogyasztási, cikkek­nél nem terveztek, így a fo­gyasztói árszínvonal majd is­mét évi 1—2 százalékkal emel­kedik a piaci tényezők hatásá­ra. A negyedik ötéves terv idő­szakában tehát együttesen 12— 13 százalékos fogyasztó árszín­vonal emelkedés várható, A fogyasztók viszont többnyi­re kételkednek a hivatalos szá­mok valódiságában, mert vala­hogy nagyobb arányú drágulást éreznek. A családi, a szemé­lyes kiadások növekedése két­ségtelenül újra termeli az anya­gi gondokat, s azt a látszatót kelti, hogy az árak gyorsabban emelkednek, mint a bérek, a Jövedelmek. Vagyis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a jövedelmeink felhaszná­lásával kapcsolatos gondok nem változatlan, hanem maga­sabb szinten ismétlődnek. Más szavakkal: bármennyire is pa­radoxonnak tűnik az egyes csa­ládok számára, a jövedelmek gyarapodása eredményeként az életszínvonal emelkedés úgy jelenik meg, mint a megélhe­tési' költségek növekedése. Nem te olyan régen, még e frizsider, legalábbis bizonyos körökben, a szocializmus elfa­julásának veszélyét jelképezte, napjaikban viszont már OTP- hitelre kapható számos cikk, c televízió, a mosógép, a porszí­vó, a villanybojler... Velük az élet kellemesebb, kényelme­sebb, de drágább is lett S idő­vel a háztartási gépek, készü­lékek elavulnak, kicserélésre szorulnak. Gyorsítják ezt a fo­lyamatot az üzletekben kopható újabb és korszerűbb típusok. A divat korunk másik nagy „árdrágítója’'. Szinte mar le­hetetlen követni a színek, a formák, az anyagok, a model­lek, a fazonok változásait Ho­vatovább a bútoripar nagyérté- kü termékei is hamar divatja­múlt cikkekké válnak. Az igé­nyek skálája ' pedig egyre szé­lesedik, mind több családnál' előbb-utóbb a hétvégi ház és oz autó is szerepel rajta. Az élet drágulásának témá­ja közvéleményünkben a zöld­ség- és gyümölcsárak gyors emelkedése. Vitathatatlan: e legutóbbi öt évben, 1968-1972- ben együttesen 33 százalékkal nőtt a zöldség és a gyümölcs ára. De ne feledjük, hogy e növekedésnek mintegy fele ab­ból származik, hogy vásárlása­inkban, fogyasztásunkban gya­rapodott az értékesebb, ezert természetesen drágább cikkek aránya. S a primőr sem egy­szerűen „csak" drágult, hiszen termesztése és fogyasztása, fő­ként a városokban ma már szinte az egész évre kitolódott Nem kívánjuk a zöldség- és gyümölcsárak gyors emelkedé­sét ködösíteni. Ez a tagadha­tatlan folyamat bizonyos, hogy érzékenyen érinti az alacsony jövedelmű háztartásokat. De egy átlagcsalád húsra és hús készítményekre majdnem két­szer, élvezeti cikkekre több mint négyszer, kenyér, liszt és tésztafélékre, édességre több mint kétszerannyit költ, mint burgonyára, zöldségre, gyü­mölcsre együttvéve. És általá­ban nem fogyasztunk kevesebb fehérje- és vitamindús élelmi­szert, kávét, sört csak azért, hogy legújabb igényeinket ki­elégíthessük. így aztán a jöve­delemtöbbletnek majd minden esetben már akkor száz helye van, amikor még hozzá se ju­tottunk. Egyre nő azoknak az áruk­nak és szolgáltatásoknak a kö­re, amelyek létszükségletté vál­tak. így előfordulhat, hogy azért nem érzékeljük és értékel­jük keresetünk, jövedelmünk növekedését, mert azt tapasz­taljuk, hogy egyre kevesebb a még viszonylag szabadon fel­használható pénzünk és mind nagyobb az eleve elkötelezett kiadások összege. Észre sem vesszük, hogy hányféle terhet vállalunk, miközben kísért az újabb kihívás, csábítás, amely ma még esetleg luxusnak tű­nik, de évek múltán ugyancsak széles körben már nehezen nél­külözhető szükséglétté válik. U gyanakkor a jövőben is változatlan gazdaságpo­litikai feladat a diffe­renciált igények mind szélesebb skálájának magas­színvonalú kielégítése. Ha az ember természetes igényei sze­rint, kulturált körülmények kö­zött kelthetjük el keresetünket, jövedelmünket, ez legalább annyira jelzi az életszínvonal emelkedését, mint amennyire néha a drágulás képzetét kelti. De legalább ilyen fontos gazdaságpolitikai feladat a sze­rényebb jövedelmű rétegek ál­tal keresett olcsó termékek gyártása, forgalmazása válto­zatlan áron, javuló minőség­ben, divatos formában. 5 meg kell akadályozni minden olyan törekvést, amely az új termé- | kék bevezetését, a választék­cserét a vállalati nyereség spe­kulatív növelésére használja. Hasonlóképpen szükséges meg­gátolni a nyerészkedő áreme- j lés minden formáját — haté­kony ellenőrzéssel és követ­kezetes felelősségrevonással Persze a kiegyensúlyozott ár­színvonal legfőbb eszköze a gazdaságos, hatékony munka, a termék minőségének, kor­szerűségének emelése és gyár­tási, értékesítési költségeinek csökkentése. Vagyis a fogyasz­tók nemcsak a jövedelmek el­költésénél, hanem azok előte­remtésénél, mint termelők is hatásosan védekezhetnek az életet szükségtelenül megdrá­gító költségek, kiadások ellen­Tavasz a földeken A tartalomból: Vastagabb boríték nagyobb lelelGsség (3. old.) Mit viszünk a világpiacra! (3. old.) Úi határidő (4. old.) Az influenza (5. old.) Napi hatvan mázsa (6. old.) Amit a PAB tehet (7. old.) Az idén elmaradt a tél, s így a tavaszi munkakezdés a mezőgazdaságban csupán az őszi, téli munkák folytatásának tekinthető. Szinte egybemosód­tak az évszakok, elmaradt a hótakaró, s az erős fagyok is csak rövid időszakokra állítot­ták meg a traktorosokat. így sikerült pótolni Baranyában az elmaradt őszi szántásokat, amelynek aránya közel 50 szá­zalékos volt a termelőszövet­kezetekben. Március 1-ig ezt az adósságot 3 százalékra törlesz­tették a szövetkezeti trakta.o- sok, s pillanatnyilag az egész megyében már csak 3 ezer hek­tár vár megszántásra, ez is el­szórtan, főként a mélyebb fek­vésű területeken. Nagy erőket mozgósítottak az üzemek az őszi gabonafélék télvégi fejtrágyázására. Az eredmény igen jó, március 1- ig ez a munka 85 százalékban megtörtént, ami egyfelől a kedvező időjárásnak köszönhe­tő, de nagymértékben annak oz örvendetes ténynek is, hogy ezúttal nitrogén műtrágyából ki­elégítő, mondhatni bőséges volt az ellátás. A fejtrágyázás gyors elvégzésében nagy sze­repük volt a növényvédő re­pülőgépeknek, annelyek tíz nap­pal ezelőtt szálltak fel Pogány- ban s igen jó munkát végez­tek. Az üzemek felismerték, mi­lyen nagy szükségük van a hó­takaró nélkül áttelelt gabonák­nak a korai fejtrágyázásra, de legalább ilyen nagy szükség lesz majd a vegyszeres gyom­irtás elvégzésére is. A felfa­gyás tünetei ma még nem je­lentkeznek a növényeken, mégis számolni lehet bizonyos károk­kal, amelyek a kora tavaszi ápo­lási munkákkal mérsékelhetők. Visszapillantva a múlóban lé­vő télre ez csak a munkák el­végzésének kedvezett, a talaj­nak, a növényeknek , sajnos nem. A téli csapadékhiány te­temes, decemberben Baranya megyében mindössze 3 mi!li-- méter, januárban 29 milliméter, februárban 53 milliméter csa­padékot mértek. Ez utóbbi már elfogadható érték ugyan, de a decemberi hiányt nem tudta pó­tolni. A szakemberek máris „ta­laj aszályról" beszélnek s hang­súlyozzák; ha nem lesz kellően esős a tavasz, akkor nagy ter­mésre nemigen lehet számíta­ni. Egy kedvező tavaszi időjá­rás. azonban még mindent pó­tolhat. A kertészek viszont, akik az elmúlt napokban megyeszerte i megkezdték a fóliaházak építé- ,] sét, a palánták tápkockázását | napos időt várnak. Ezen a ta- j vászon Baranyában már mint- | egy félmillió négyzetméteren j alkalmazzák az úgynevezett napenergiás palántahajtatást, i ezért döntően a napfényen mű- | tik, hogy április elejére megje- lenhetnek-e a boltokban a fó­liás hajtatott primőr-zöldségek, lói halad a metszési munka is a megye nagyüzemi szőlőiben, gyümölcsöseiben. Az állami gazdaságok nagy ültetvényein már a té| közepén megkezdték a metszést, — ezt a munkát még nem lehet gépesíteni — hogy időre végezzenek. A kis­üzemi szőlőkben, gyümölcsö­sökben majd csak ezután kez­dődik meg a metszési munka. Ismét jelentős területeket tele­pítenek be szőlővel ezen a ta­vaszon a parcellatulajdonosok. Változatlanul nagy a keresletű gyümölcsös, fa, borszőlő és csemegeszőlő oltványok iránt, s reméljük a Szaporítóanyag For­galmazó Vállalat a tavalyinál jobban felkészült az igények ki­elégítésére. Rövidesen fizetik a nyereségrészesedés Három minisztérium a múlt évi gazdálkodás eredményeiről A vállalatok és szövetkeze­tek elkészítették múlt évi mér­legbeszámolóikat, amelyeknek feldolgozását megkezdte a Pénzügyminisztérium. Az ágaza­ti minisztériumok is sorra fel­mérik a múlt évi gazdálkodás adatait, a vállalatoknál pedig a gazdasági vezetők és a szak- szervezeti szervek most dönte­nek a részesedési alap felosz­tásának elveiről. A sorozatos tárgyalások befejeztével — a legtöbb helyen március máso­dik felében — a dolgozók kéz­hez kapják a nyereségrészese­dést. Március 31-ig va la meny­nyi vállalatnál az igazgatók a kollektív szerződések végreháj- tásának, a nyereség alakulá­sának részleteiről is beszámol­nak a dolgozóknak. Tavaly a gépipar 12, a kohá­Népűnnopély Mohácson Megkezdődött a busójárás rendezvénysorozata Tegnap délelőtt Mohácson a Kossuth filmszínházban tartot­ták meg a Schneider Lajos népdaléneklési versenyt és ez­zel kezdetét vette a busójárás kétnapos rendezvénysorozata Negyvenhárom Baranya me­gyei általános iskolás produk­cióját értékelte a hattagú zsűri, amelyben helyet foglalt Schnei­der Lajos özvegye is. A bíráló bizottságnak — amelynek elnö ke Olsvai Imre, a Magyar Tu­dományos Akadémia népzenei osztályának főmunkatársa volt — komoly gondot okozott a végső sorrend megállapítása, annak ellenére, hogy a produkciók színvonala elmaradt a tavalyi verseny résztvevőinek teljes!t- ményétől. Az első három he­lyet Molnár Márta magyaregre- gyi, Lakatos Katalin pécsi és Erős Béla mohácsi általános is­kolás szerezte meg. Délután 2 órakor kezdődött a győztesek gálaműsora, amely­ben részt vettek a tavalyi ver­seny legjobbjai is. Nagy sikert aratott Duga Ilona és Fábián János népdalénekesek műsora. A tegnapi nap másik jelen­tős eseménye volt a maszk-ki­állítás megnyitása. A filmszín­ház kamaratermében Fischer János, a Városi Tanács elnök- helyettese köszöntötte a kiállí­tás szervezőit, a Zágrábi Nép­rajzi Múzeum és a Mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum munkatársait, valamint a meg­jelent érdeklődőket Huszonhárom lakásos, négyszintes szövetkezeti létesítményt építenek Pécsett a Ledinón. A terep­viszonyokat jól követik mind elrendezésileg, mind formailag. Az átadási idő a tervezettől kissé elcsúszott, mivel az alapozásnál váratlan akadályokba ütköztek. így az átadást december 31-re módosították. Ha az építkezés ilyen jó ütemben folytatódik, a módosított határidőt minden további nélkül betarthatják az építők. Fotó: Kócói Gábor szót 16 százalékkal növelte nye­reségét, amely a két iparágban 11,2 illetve 3 milliárd forintra emelkedett, így a nyereségré­szesedés is nagyobb, mint a* előző évben. Annak ellenére, hogy az év végi részesedésből év közben jelentős összegeke® kiosztottak a dolgozóknak, e gépiparban a tavalyinál átlago­san 2, a kohászatban 1 napi bér­nek megfelelő összeggel több jut mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy mind a gépiparban, mind a kohászatban átlagosan mint­egy 11 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedés jut, es azonban csupán átlag, a kü­lönbségek meglehetősen na­gyok a vállalatok között, asze­rint, hogyan gazdálkodtok. A Könnyűipari Minisztérium­hoz tartozó vállalatok 1972-ben összesen 5,8 milliárd forintnyi nyereséget értek el. Ez 10 szá­zalékkal haladja meg a meg­előző esztendő vállalati ered­ményeit. Míg « megelőző esztendő nyereségrészesedés! átlaga ö könnyűiparban 16-18 napi munkabérnek felett meg, most átlagosan 20—22 napi munka­bér összegének szétosztásával számolnak. Az átlagon belül azonban — természetesen — meglehetősen nagy a differen­ciálódás. Több vállalatnál lényegese« gyarapította a kifizethető nye­reség összegét a sikeres export- tevékenység nyomában járé adóvisszatérítés és »ás ked­vezmények. Az előrejelzés szerint néhány vállalatnál már a jövő héten megkezdik a nyereségrészese­dés kiosztását. A tervek szerint lesz olyan üzem, ahol az ese­ményt a nemzetközi nőnapra „időzítik”. A törekvés érthető: a könnyűipar gyáraiban, üze­meiben csaknem 300 000 nő dolgozik, az összes munkások, alkalmazottak mintegy kéthar­mada. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium az előzetes vállalati mérlegek alapján ösz- szegezte a termelóegysegek múlt évi gazdálkodásának ered­ményeit. Megállapította, hogy az ÉVM felügyelete alá tartozó építőipari vállalatok jobban gazdálkodtak, mint az előző év­ben és 550 millió forinttal, vagyis 16 százalékkal nagyobb nyereséget értek el. Kétségte­len, hogy az időjárás is kedve­zett tavaly az építésnek, de nem lehet vitatni azt sem, hogy számos intézkedéssel sikerült javítaniuk a termelés szerve­zettségét, gazdaságosságát. A nyereség növekedésével ará­nyosan emelkedtek az érde­keltségi alapok is, s miután c* korábbinál fegyelmezettebb vál­lalati bérgazdálkodást folytat­tak, a kifizethető részesedés jó­val nagyobb arányban növeke­dett mint a nyereség. Az építő­ipari ÉVM vállalatoknál nagy átlagban az idén felosztható részesedés több mint 20—30 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit.

Next

/
Thumbnails
Contents