Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-03 / 52. szám
DUNÁNTÚLI NAPtö 1973. március 3. LOGOPÉDIA Küzdelem a i a beszédzavar ellen A bejárati ajtón ez áll: Logopédia. Bent hangos beat-zene szól. Öt fiú és leány táncol a Black Sabbath együttes zenéjére a hangulatos kis szobában. A magnó mögött fiatal nő kíséri szakértő szemmel a gyerekek mozgását. Szigorú, fehérköpenyes tanár nénire számítottam, megillető- dütt gyermekarcokra. A magnót kezelő tanárnő Ország Imréné logopédus 1971. decembere óta foglalkozik a Janus Pannonius Gimnázium e kis termében délután 1-től fél 6-ig az általános iskola harmadik osztályosaitól kezdve a középiskola utolsó éveit végző tanulókkal, akik olvasás-írás, illetve beszédzavarokkal, beszédhibákkal küzdenek. — Régóta volt már szervezett beszédhiba-javítás a belvárosi iskolában. Mi tette szükségessé az itteni foglalkozásokat? — Az utóbbi években több körülmény egyre erőteljesebben jelezte a felsőtagozatos és középiskolás tanulók beszédhibakorrekció megoldásának időszerűségét. A magas gyermeklétszám miatt eddig csak az általános iskola alsótagozatosait sikerült ellátni. A nagyobb gyerekeknél, akik nem jártak logopédiai foglalkozásokra időben, o'fó osztályokban, vagy a kezelések következtében tünetmentessé váltak a serdülőkor újra előhozta problémáikat, kiszorultak a szakszerű korrekcióról. — A laikus azt gondolná, hogy felsőbb osztályokban különösen a középiskolákban már nem találkozhatunk beszédhibás beszédzavaros gyerekekkel, — A felmérés mást mutat... Nemcsak artikulációs hibákkal, vagy centrális eredetű beszédritmus és beszédfolyamatosság j zavaraival jelentkeznek gyerme- 1 keink logopédiára, de olvasás — azaz dyslexia és írás dysgra- phia problémáival is. — Mi okozza a felsőtagozatos gyermekek olvasás, illetve irászavarait? — A központi idegrendszer sérülésein kívül a perifériás beszédszervek szervi és funkcionális elváltozásai, valamint pszichikus okok. Sokszor szülők és pedagógusok mulasztásai. Sok szülő megmagyarázhatatlan előítélettel fogadja, ha gyermekét logopédiai foglaJkozásra irányítják. Vagy o pedagógus rideg türelmetlenséggel adja az egyeseket egy-egy ilyen problémás tanulónak ahelyett, hogy szakemberhez irányítaná. Mindez segít abban, hogy mire a gyermek eljut az ötödik osztályba, olyan erős gátlás alá kerüljön, hogy hosszú, fáradságos évekbe kerül a mulasztások pótlása. — A középiskolások általában milyen jellegű problémákkal fordulnak önökhöz? — A már említett artikulációs zavarokkal, selypességgel, r- hibókkal, orrhangzós beszéddel^ beszédritmus zavaraival, vagy mert épp halkan, monoton hangon beszélnek, s olyan pályára készülnek, ahol elengedhetetlen feltétel a szép, tiszta, érthető beszéd. Sajnos kevesebben járnak logopédiára, I mint az induláskor reméltük volna. Szégyellenék órára járni, vagy nem tudnak rólunk —, mert az iskoláknak kiadott körlevél nem mindig jutott el az osztályfőnökig, vagy a nyelvszakos tanárig. Pedig biztosan vannak jónéhányan az iskolák padjai között, akik hadarnak, s a ritmuszavar a gondolkodásukban is zavart idéz elő, vagy dadoqnak. Mindez károsan befolyásolja a tanulást, a pá'yaválasztás lehetőségeit. Minden beszédváltozás összefügg a felsőbb idegműködéssel, ebből következik, hogy a hibák javítása ennek szabályozó és irányító tevékenységét segíti a helyes beszédszervi mozgások érdekében. A beszédfolyamat zavarait csak logopédiás irányításával lehet javítani. Sokszor viszont ideggyógyászati kezelésre is szükség van. A Kapcsolatunk jó a Gyermek Ideggondozóval ahol a vizsgálatokon kívül a szükségnek megfelelően gyógyszerrel is ellátják a gyermekeket. —- Hogyan történik a foglalkozás? — Semmi esetre sem szigorúan előírt iskolai óra szerint. Igen nagy jelentőséget tulajdonítok a személyes barátságnak köztem s a tanuló között, mert a beszédzavar súlyos gátlásokkal, zárkózottsággal párosul Egyébként a kötelező gyakorlatokon kívül' kártyázunk, zenét hallgatunk, táncolunk, s „mindent" csinálunk, ami érzésem szerint hozzásegíti a tanulót a javuláshoz. Minden gyermeknek saját magnószalagja van, amelyen lemérhetjük a korrekció eredményét. Szülőkkel és pedagógusokkal szoros' a kapcsolatunk, hiszen csak közös segítségnél, munkával érhetünk el eredményt. — Van-e valami terve az elkövetkezendő időkre? — Jó lenne, ha egyre több óvónő, védőnő, általános iskolák alsótagozatos nevelője tudna rólunk. Hiszen a legfontosabb, ha a gyermekek időben kerülnek szakemberekhez. Szeretném minél eredményesebben zárni a féléveket — minél több tünetmentes gyereket kiadni. De jó lenne, ha a hozzánk forduló főiskolás és egyetemista, valamint a dolgozó felnőtteket sem kellene elutasítani azzal, hogy az ő számukra a logopédia még eqyelőre elérhetetlen. Remélhető, ha több jelentkező lenne — s bizonyosan sok olyan embe- él a városban akik agyvérzés trombózis, szívinfarktus, vagy baleset következtében olyan traumát szenvedtek, amely kihatott az egész beszédállaDotra, vagy más jellegű zavarral küzdenek — valamelyik érdekelt társadalmi szerv támogatná üpvüket. Országos viszonylatban a középiskolás beszédhibások logopédiai kezelésének szervezett különálló intézményei alig vannak. öröm, hogy Baranya megye ebben a szervező, agitáló munkában az elsők között van. Busójárás gyermekszemmel Négy ország televíziósai randevúznak Mohácson Óriási érdeklődés előzi meg a busójárást Tegnap délután a Mohácsi Jenő járási-városi könyvtárban megnyílt „A busójárás gyermek- szemmel" című gyermekrajz- kiállítás, s ezzel kezdetét vette az idei busójárás esemenyso rozata. A rendezők az edd’gi tapasztalatokat figyelembe véve igyekeztek gazdag, ugyanakkor nem agyonszervezett programot biztosítani. Az érdeklődés messze meghaladia az utóbbi évekét A jugoszláv, fiqn, német, csehszlovák osztrák és természetesen hazai vendégek mellett felvételeket készít a magyar, a svéd, a belga és a szovjet televízió stábja is. Ma, vagyis szombaton két jelentősebb eseményre kerül sor, mindkettő a Kossuth filmszínházban lesz. Délelőtt kezdődik a baranyai általános iskolások számára meghirdetett Schneider Lajos népdaléneklési verseny, amelyre mintegy félszáz nevezés érkezett be. Délután öt órakor nyitja meg Fischer János, a városi tanács elnökhelyettese a farsangi maszkok kiállítását az emeleti teremben. A nagy érdeklődést keltő kiállítás anyagát a Zág,Élve7tem az emberek hiszékenYsé'-rt“ Lebukot ai őrs zl gjáró „revizarnö“ A szigetvári Oroszlán szállóba vendégként érkezett Bodnár Tiborné. A barnahajú, magas, sovány nő három napra kért szobát. Kitöltötte a bejelentőt és felment a szobájába. A bejelentőre munkahelyeként a Pest-Budai Vendéglátó Vállalatot írta. „Szakmabeli" — könyvelte el a szálloda portása. Bodnámé este lement az étterembe és megvacsorázott. Amikor a számlát nyújtották, — „nincs nálam pénz, de holnapra hozom" — mondta. Gyanússá vált. Másnap, amikor „köszönés nélkül" elment a szállóból — már úgyszólván biztos volt: sem a szálloda, sem a vacsora árát nem fizeti ki . . . Már a vasútállomáson várt a vonatra, amikor megszólították: „Mi lesz a hátrahagyott számlával?" A válasz: „Tudtam, hogy lebukok”. Bodnár Tiborné ötször volt már büntetve, sikkasztás, csalás, tiltott határátlépés előkészülete miatt. A szigetvári lebukása után a rendőrséqi vizsgálat több mint félszáz rendbeli bűncselekményét bizonyította. A jómegjelenésű és jóbeszédű asz- szony a múlt év szeptembere óta járja az országot, miután munkahelyét a Pest-Budai Vendéglátó Vállalatot otthagyta. Szeptemberben országjáró körútja indításaként Budapesten egyik barátnőjétől kért kölcsön 2000 forintot, — „Svédországba akarok menni" — ürüggyel. Barátnője nemcsak a kért ősz- szeget, hanem még egy szép kis sálat is kölcsönzött, — „milyen jól ál| ez neked, csak vidd, majd hazahozod". Aztán se pénz, se sál. Egy másik barátnőjétől — hasonló indokkal — 3850 forintot kért kölcsön. A barátnő még eqy púderkészletet is kölcsönzött. Aztán se pénz, se púderkészlet. . . Bodnámé elindult. Járt Békéscsabán a Körös szállóban, — Siófokon, Pécsett a Nádor szállóban, Miskolc-Tapolcán a Lidó szállóban. Nyíregyházán a Szabolcs szállóban, aztán Hajdúszoboszlón. Szolnokon, Gyulán, Szentesen. Harkányban, Mohácson ... „Három napra kérek szobát" — mondta mindenütt a portán. Személyi igazolványában eqy kisebb igazolványt is hordott, — ami revizori munkakörét igazolta ... A hamis igazolványt számos portán egy pillanatra a pulton hagyta, — gondolva a portás megnézi .. . így -is történt. Bizalmat keltett maga iránt... A második nap aztán kereket oldott, — maga mögött hagyva a kifizetetlen szálloda és étkezési számlákat. Pénzt is kért kölcsön. „Itt vettem egy gyümölcsöst és átírásra kell a néhányszáz forint". Portások, szállodavezetők siettek készségesen segítségére. „Holnap jön a férjem, hozza a pénzt" — mondta. Az egyik szállodába táviratot hozott a postás, Bodnárné címére. A táviratot a portán bontotta fel, aztán örömmel újságolta: .„A férjem táviratozott, holnap érkezik, hozza a pénzt". A kölcsönadók megnyugodtak. Másnap aztán hült helyét találták. Kedvelt módszerként alkalmazta: megszállt a szállodába, aztán elment és telefonon felhívta a portát: „Bodnár- nét kérem” . „Akkor tessék neki megmondani, hoqy a barátnője telefonált, kereste, holnap megérkezik és viszi a pénzt". „A táviratokat én adtam fe| magamnak és a telefonáló is én voltam" — mondta a kihallgatáson. Tény, hogy nem tagadott, sőt papíron pontosan vezette, hol járt és mennyi pénzt kért kölcsön. „Azért írtam fel mindent, — mondta, — mert már volt ehhez hasonló ügyem és a bírósági tárgyaláson sokan nagyobb összeget mondtak mint amennyit kölcsönadtak. így most pontosan tudok a kölcsönökre emlékezni, — írás alapján". Bodnárné — nem kezdő a szakmában — tudta: nem szabad nagy összeget kölcsönkérni a szállodákban. Száz, ötven forintot esetleg. — amennyi a továbbutazáshoz kell. Ezért talán nem is tesznek feljelentést a kölcsönadók. Mindenütt sikerre, illetve kölcsönre vezetett a gyümölcsös-vásárlás ürügye. — Volt aki a takarékbetétjéből váltotta ki a pénzt, hogy Bod- nárnének kölcsönözhessen „holnapig, amíq a férjem megérkezik . ..” A vizsgálat megállapította: 8404 forint a kifizetetlen szálloda-számlák, — 10 560 forint a kölcsön kért és vissza nem fizetett pénz. „Élveztem az emberek hiszékenyséqét" — mondta amikor aláírta beismerő vallomását . ., (Garay) rábi Néprajzi Múzeum és a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum állította össze. A vasárnapi program délelőtt fél tízkor térzenével kezdődik Tíz órakor a Kossuth filmszínházban „Csillagok, ragyogjatok!...” címmel népzenei műsor kezdődik, amelyben a baranyai nemzetiségi együttesek mellett az eszéki Paio Kolarity tamburazenekara is felleo Ugyancsak tíz órakor veszi kezdetét a Széchenyi téren o zenés-táncos farsangi mulatozás Ebben a hat baranyai népi együttes és az iskolák karneváli csoportjai mellett külföidi vendégegyüttesek is részt vesznek. Bulgáriából a jambol-i álarcos „kukeri” .együttes, Jugoszláviából pedig a Horvátországi Magyarok Szövetsége központi táncegyüttese és a dubosevicai „Mládi Sokci" népi együttes színesíti részvéteiével a karneváli forgatagot. A busók délután két órakor gyülekeznek a Kóló téren, és fél háromkor kezdődik az „igazi" busófarsang. A vidám táncoló, zenélő menet a Kóló tértől a Széchenyi téren és a Szabadság utcán vonul végig, le a Duna-partra. Utána kezdődik a sok-sok vidámsággal, tréfával fűszerezett szabad farsangolás a főutcán. Délután öt órakor a résztvevő művészeti csoportok a Bartók Béla Művelődési Központban tartanak színpadi bemutatót, s hat óra tájban kezdődik a Széchenyi téren a tűzijátékkal egybekötött utcabál. Szintén a művelődési közpoqt ad helyet a hagyományos, este nyolc órakor kezdődő busó- bál-sokacbálnak, amely előtt a mohácsi délszláv irodalom- és zenebarátok klubjának énekés tánccsoportja ad műsort. Több kulturális esemény is helyet kapott az idei busójárás programjában. A már említett gyermekrajz- és maszkkiállítás mellett vasárnap fél kettőkor kerül sor a könyvtárban Sólyom Kati farsangi irodalmi műsorra, a filmszínházban rendezik meg a „Maszkok a bélyegen” című bélyegkiállítást — filatelis- ták figyelem: a posta 4-én alkalmi bélyegzővel árusítja o nemrég kibocsátott busómaszk- bélyegsort —, a Kanizsai Dorottya Múzeumban lehet megtekinteni a „Képek Mohács történetéből" kiállítást, míg a könyvtárban „Baranyai népi építmények” címmel Lantos Miklós fotóiból nyílik kiállítás, s ugyancsak a könyvtár ad helyet a Mohácsról szóló könyvek és kiadványok seregszemléjének. A vendéglátóipari egységek és az üzletek meghatározott záróra nélkül tartanak nyitva, vagyis addig, amíg a kedves vendégnek kedve tartja szórakozni, illetve vásárolni. Mire e sorok megjelennek, addigra már befejeződnek az előkészületek, s Mohács felkészülve várja vendégeit. Re- melhetőleg az időjárás is, hagyományaihoz híven kegyébe fogadja a busójárás résztvevőit, és sok kellemes élménnyel gazdagodva távozhatnak azok, akik érdemesnek tartották ellátogatni a Duna-parti városba, a mohácsi farsangra. K. Cs. PÓDIUM KIRÁLYNŐ. Szabolics Éva, a Pécsi Balett fiatal táncosnője alakítja a ma esti premieren Bágya András—Tóth Sándor: Egyszer volt.. . című kétfelvo- násos mesebalettiében Sehnl- sincs ország királynőjét. (Képünk: Szabolics Éva.) * LÚDLÁB KIRÁLYNŐ - címmel új filmet forgat a Magyar Televízió, amelynek egyik szerepét Bujtor István játssza. * MAFILM. Régi idők mozija lesz a címe annak az új magyar filmalkotásnak, amelyet a MAFILM gyárt, s amelyben Holl István és Kézdy György is szerepet kapott. ¥ BORSODI KONCERT. Az Országos Filharmónia szervezésében Németh Aliz, a Pécsi Nemzeti Szinház o peraénekesnoie Borsod megyei hangversenyeken énekel. Komolytalan royat Hogy is vagyok az esküvőkkel? Amint - tetszenek tudni, nem tartozom a kimondottan fiatal korosztályhoz és ennek következtében több esküvőn részt vettem már, mint tanú. Nem , azért mondom, de ahogy így visszagondolok rá, mindegyik óriási robajjal omlott össze. Én lennék az oka? Az elsőnél katona voltam, még az önti világban. Egyébként mindkettőnek, már úgy értem a vőlegénynek és a menyasszonynak is a főnöke. A lány kicsi, nagyszemű cserebogár volt, a házasságra a lehető legfiatalabb korosztályú és nagyon eredeti lelkivilága volt. A fehérlovas királyfit várta, aki majd egyszer megáll az ablaka alatt és elrabolja, bár nagy rablást nem kellett volna kerítenie, mert önként ment volna vele. A vőlegény becsületes, iparos embernek indult, csak a honvédség utánanyúlt. Szóval ez a fiú beleszeretett az előbb említett tündéri színezetű hölgybe. Rettentő sok nő volt körülöttünk, úgyhogy az eredmény előre látható volt. Óriási plely- kahadjárat indult, kő-kövön nem maradt és már magam sem éreztem ártatlannak magamat akkora zűrzavar keletkezett I A lány tehát a fehérlovas királyfi helyett megelégedett a honvéddal, , most harcosnak mondják. Az egyik tanú én voltam és bekövetkezett az ásó. kapa, nagyharang. Illetve mégsem egészen. A katona szelíd fiú volt, becsületes gyerek, a fehér lóról álmodozó kislány is hasonló. Magam sem tudom mi történt, de eyszercsak vége lett. Óriási energiával megszabadultak egymástól. Ekkor még nem tudtam, hogy én vagyok a végzet embere! A második esküvői tanúságom egy óriási szerelem betetőzése volt. Ügy hívták őket. hogy Mókuci és Kutyuli. A Mó- kuci volt a nő. Rondán becézték egymást, de nem tehetek róla. Döbbenetes szerelem volt! Ne feledjük el, hogy még ez is az anti világban történt és a mai fiatalság előtt nagyrészt érthetetlen is. Abban az időben még a nő kezének megfogása is csak körülményes szertartás árán volt lehetséges. Nem is tudom, hogy mi akkor hogy is szaporodtunk?! Na most ebben a szertartásos időben ez a szerelem, gátlástalanul, előttünk bonyolódott le. A szoba közepén egy kör- alaku pamlag volt. A szerelem itt tobzódott a teljes nyilvánosság bevonásával. Pl. így: Mókuci a szoba sarkában csámborgott, mint az elhagyott gyermek. Megmerevedett akár a csörgőkígyó harapás előtt, majd felordított! — Kutyuli! — és rázuhant az ipsére. Feldöntötte, leteperte, a szájára tapadt és a világ kilencedik csodája, hogy nem fulladtak meg. Ma már ezen a téren nagy a fejlődés, úgyhogy ezt a teljesítményt ma többen megközelítik. De térjünk vissza rójuk. Majd a Kutyuli tűnt el pár pillanatra és az előbbi jelenet fordítva ismétlődött meg és Mókucira rontott. Mindez előttünk! Na itt voltam tanú! Szinte semmi remény se volt arra, hogy ez a házasság összeomolják. Mégis összeomlott! Méghozzá mekkora robajjal! Ugyanis Kutyulit valami ravasz bűncselekményért, ha jól emlékszem 15—20 évre bevarrták és bár Mókuci szerelme egy életre szóló volt, a hűsége annál sokkal kisebb. Ha nagyon megerőltette magát, akkor egy hétig is kibírta. Tizenöt-húsz évet senki se várhatott tőle. Ez volt a második házasság, amelyben közreműködtem. A harmadik házasságról nem sok mondanivalóm van. Bár ez okozta bennem a legnagyobb megrendülést. Ezekkel nem volt semmi baj. Két egymásnak teremtett, magányos embert bo- ronáltam össze. Nagyon jól indult a házasság és hittem, hogy a hiba nem bennem van, hanem előzőleg rossz helyeken választottak meg tanúnak. De ez a házasság is összeomlott. A két szelíd ember meg meg is lazsnakolta egymást és sűrű átkok közepette felrúg'ák a moslékos vödröt. Egymást átkozták ahelyett, hogy engem gyaláztak volna, aki öntudatlanul mindezt létrehoztam. Azóta még két házasságba voltam kénytelen belépni tanúként. Ezek még nem omlottak össze, bár ami késik az nem múlik. Van egy olyan gyanúm is. hogy ezek tulajdonkeppen azért is hívtak meg tanúnak, mert nem akarták, hogy a házasságuk olyan rettentő sokáig tartson. Nem is fog! Bár ahogy a ma kötött házasságokat ismerem, ezekhez már az én közreműködésem se nagyon kell! Omlanak azok maguktól is! Szöllösy Kálmán
