Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-25 / 74. szám
Egészségügyi felvilágosítás Beszélhetünk-e tavaszi fáradtságról? A szervezet kimerült vitamintartalékai — Öltözködés tavasszal Hullámzó kedélyállapottal, rossz közérzettel, fáradékonysággal az emberek majd minden évszakban találkozhatnak A felsorolt bajokért többnyire a változékony időjárást okolják. Nem is egészen alaptalanul, hiszen a hideg, csapadékos napokat átmenet nélkül felváltó napos idő a szervezet ellenál'ó- képességét ugyancsak próbára teszi. Az ingerlékenységgel, fossz közérzettel párosuló fó- radtságérzés, amelyre tél végén, tavasz elején sokan panaszkodnak, csakugyan „tavaszi fáradtságnak" tekinthető. Mindenekelőtt a téli vitaminszegénység és a sokáig nélkülözött napsütés meríti ki — egyénenként változó mértékben — a szervezetet. A hideg hónapok étrendje általában kalória- gazdagabb, zsírosabb, mint máskor — egyúttal meglehetősen vitaminszegény. Sokak szervezete feléli őszi vitamintartalékait, s a télen meglassúbbodó, kevesebb mozgás, rövidebb ideig való tartózkodás a szabadban ugyancsak csökkentik az ellenállóképességet. Ezért vagyunk fáradtak éppen tavaszkor, erre utal a szólásmondás: „Nehéz a telet kiheverni". A szervezet egészséges működtetésének tavaszi kiskátéja tehát nem más, mint a változatos étrendről való gondoskodás, sok mozgás, gyakori, tartózkodás a szabadban. Már- már közhelynek beillő tanács, hogy tavasszal fogyasszunk minél több zöldséget, gyümölcsöt, főzeléket. Sokan esküsznek a citromra, mint afféle vitamin- gyárra, holott a paprika, vagy a karalábé C vitamint bővebben tartalmaz. Hasonlóan rna- gas O karfiol, a nyers savanyúkáposzta, vagy a csipkebogyó C vitamin tartalma. Érdemes az étrendbe parajt, babot, szárazborsót. kelkáposztát, sóskát is iktatni, D és A vitamin tartalékunk felfrissítése céljából. Tudnivaló, hogy a helyes konyha- technika plkalmazása — főzés, forralás helyett az ételék párolása — révén kevesebb C vitaiéin vész el! A palackozott gyümölcslevek is igen hasznosak - hosszabb távon. Csupán jó ízük miatt is érdemes gyü- mölcsieveket fogyasztani, különösen, ha a munkával alaposon igénybevett szervezet általános fáradtsággal küszködikA tavaszi fáradtsággal járó panaszokra legjobb ellenszer az oly sokat emlegetett mozgás. Nem kell sportolónak lenni ahhoz, hogy belássuk: keveset mozogturtk, rövid ideig tartózkodtunk a szabadban — télen. Éppúgy, ahogy a természet valósággal újjászületik tavasszal, áz emberi szervezetnek is megújulásra van szüksége. Ilyenkor a legegyszerűbb orvosi tanácsok a leghasznosabbak: azok, amelyek vitamindús táplálék fogyasztását, intenzív és gyakori testmozgást, a szabad levegőn való tartózkodás fontosságát sugallják. Tavasszal az öltözködésre Is érdemes a szokásosnál nagyabb gondot fordítani. Ilyenkor a szervezet — részben ó vitaminhiánynak betudhatóan — nehezen alkalmazkodik a hőmérséklet hirtelen változásaihoz. A túlöltözöttség, vagy a meleg hótmik idő előtti elhagyása egyformán káros és meghűlést eredményezhet A mostani változó, a sokévi átlagnál melegebb időjárásban legjobb a mindenkori hőmérsékletnek megfelelően rétegesen öltözködni, azaz egy könrtyű blúzhoz, inghez, vékonyabb pulóverhez vűstágább mellényt, vagy zakót és felöltőt viselni. Ugyanis az egyés ruhanerrtűék közötti levegörétegek is meleget biztosítanák. Ez megkönnyíti az időjáráshoz való alkalmazkodást, amelynek alakulásától függően egy-egy ruhadarabot könnyen levethetünk. A szervezet számára leghasznosabb tevékenységek egyike a tavaszi napozás. Jótékonyan- befolyásolja a bőr állapotát, fokozza a szervezet ellenállóképességét, elősegíti a D vitamin képződést. Erre különben nagy szükség van olyankor, amikor a szervezet a tél utón valamelyest legyengült állapotban várja a nyarat. Baranya megyei Egészségnevelö Csopórt A rákbetegség földrajzi elterjedettsége A rák földrajzi elterjedésével már a múlt század második telében foglalkoztak a tudósok Igaz, hogy abban az időben még nem tudták a rák mindenféle ibjtáját pontosan megállapítani és ezért az ilyen irányú tudományos kutatás sokat veszített értékéből. A rák geográfiájának tanulmányozása va’ó- jában 1952-ben kezdődött, a svájci Louvban tartott orvoskongresszus után. A legújabb kutatások szerint minden kétséget kizárólag az egész világon elterjedt betegségről van szó. Csehszlovákiában leggyakoribb a gyomorrák, a vastagbélrák, a férfiaknál a tüdőrák, a nőknél pedig a mellrák, és a méhrák. Világviszonylatban leggyakoribb a rákbetegség Nagy-Bri- tanniában, Franciaországban, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában, Ausztriában és Jugoszláviában. Ázsiában gyakori a rák előfordulása Iránban, az Arab-félszigeten, Ceylonban, a Maláj-félszigeten, Szíriában, Indonéziában, Kínában, Koreában, Japánban. Érdekes, hogy valamikor a nyelőcső rákja 15-ször gyakoribb volt a férfiaknál, mint a nőknél, összefüggésbe hozták, hogy a férfiak forrón ették azokat az ételeket, amelyeket a nők csak langyosan fogyasztottak. A nye- lőcsőrák kifejlődéséhez hozzájárult az erős rizspálinka, amelyet többnyire csak a férfiak itták. Érdekes, hogy a májrák prímáis tormája sokkal gyakoribb a tropikus övezetben^ mint Európában. Indonéziában elég ritka a gyomorrák a bennszülöttek között, de nem ritka a malájok és a kínaiak körében, akik ugyanezen a földrajzi területen laknak. Bizonyára itt szerepet játszik az öröklődés és a generációkon át folytatott életmód. Afrikában is gyakor’ a májrák, de érdekes, hogy ez ellen a négerek mintha védettebbek lennének. A fehérek és a sárgák között ugyanis sokkal gyakoribb itt is a májrák. Észak-Amerikában a rák nagyon elterji dt. Közép-Amerikában és Di Amerikában kevesebb a re os megbetegedés, csak Brazjh : ban, Argentínában és Urugua\ ban gyakoribb. Különféle ákos megbetegedések vonnál Ausztráliában, Tas- mániában, Ij-Zélandban és Oj- Kaledóniáb n is. Gyakori az arcon képz dött rákos daganat a tengerpa ti lakosságnál, főképp halkr sskedőknél, Izland- ban a gya őri gyomorrákot az állandó fü tölthcllevessel magyarázzák. CÜj Szó) Szobanövényünk a SCINDAPSUS AUREUS A modern lakásokban a nagy ablakfelületeken behatoló több fény miatt fényigényes növények is tarthatók. A központi fűtéssel együttjáró magasabb hőmérséklet és szárazabb levegő miatt azonban a növényeket ennek megfelelően kell megválasztanunk. A régi típusú lakásokban az esetleg kedvezőtlenebb fényviszonyok, vagy a keskeny utcákban észlelhető fény-, hiány miatt még nehezebb a szobai növények kiválasztása. Mind a kedvezőbb, mind a kedvezőtlenebb fényviszonyú lakásokban egyaránt alkalmas növény azonban a nagy falfelületek, térelválasztó rácsok, merev, egysíkú bútorfelületek feloldására, díszítésére szolgáló Scindapsus aureus. JelHárom nagysikerű fűrdöruha- modell a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat bemutató járóL Magyar mini Londonban. Ilyen címmel számolnak be a lapok és fotóügynökségek a Hungarotex londoni divatbemutatójának modelljeiről. A magyar cégek nyári ruhái és a manekenek egyaránt nagy sikert arattak. lemző az < íkalmazkodó képességére, hó. v a meleg, száraz szobalevegc az erős napfényt, de a fényb 1 szegény viszonyokat is jól tűri. Melegigényes növény. Air csony hőmérsékletű lakásban k lakul, nem növekszik. Fénybí i szegény viszonyok között nem pusztul el, de leveleinek élén sége, színösszetétele egészen mc t, tompa lesz, esetleg teljese i egyszínű zölddé változnak. A Scindc isusok az Araceae (kontyvirágl ilék) növénycsalád jellegzetes él-ephyfita v. talajlakó, kúszó (lián) pövényei. Ke- let-lndiába az indonéz szigetvilágban é Üj-Guineában őshonosak. A mintegy 20 faj közöl nálunk mint ámpolna vagy kúszónövén' a Scindapsus aureus terjedi el. Ez a faj a Salamon szí etekről származik. Levélnyelei övidek, levelei bőr- neműek, sá :ján tarkázottak, 6— 10 cm hoss úak és 6-8 cm szélesek. Töbl évi nevelés után főleg üvegl ázbon, mejelenik a fiatalkori h jtásból kiindulva a termőhajtás amelynek levelei jóval nagyo ibak, elérik a 40—60 cm hosszús got és a 20-50 cm szélességet A torzsavirágzat a levelek hón iljában rövid kocsá- nyon jeleni meg. Télen a 5 : indapsus aureus levelének ta kázottsága viszonylag csökker a fényszegény nappalok mia I. viszont nyáron, több fényb :n a levelek szép élénksárgár tarkázottak és ilyenkor a lövény fejlődése is erőteljesebf lesz. A fietalkr i levelek nagysága, valamint a levél tarkázottsága tekintetébe a termesztésben sok ivartól' n úton szaporított változatot unyésztettek ki belőle. ' A Scindr psus aureus és te- nyészváltozc :a kb. az 1950-es évek végén erűitek be Magyar- országra. '4 a már igen sok helyen me :alálhatók. Nevelésük, tartásul igen egyszerű. Egy- vogy kétrü yes szérdugványról (amelyen :i leveleket rajta hagyjuk) ki ínyen és jól szapo- ríthatók. A hajtá./égeket (fejdugványokat) is felhasználhatjuk szaporításra, a dugványozást azonban nyáron végezzük, mert a fejdugványok télen rosszul és nehezen gyökeresednek. A dugványozást homokba, vagy homok-tőzeg keverékbe végezzük. Egy cserépbe 3-5 gyökeres dugványt ültessünk. Dugványozás utón mór az első nyáron 50-6Ö cm hosszú hajtásokat fejleszt Lakásban ha falon vagy rácson futtatva, zöld felületet képezünk ki, akkor lehetőleg tőze- ges tápoldatos módszerrel neveljük, mert így évekig átültetés nélkül is zOvártálanul fejlődik. Növénykedvelő olvasóinknak ajánljuk e sok értékes tulajdonsággal rendelkező növény tartását és nevelését a lakásban. Győry Miklós Ifjúságunk nevelődésének kritikus A gyermekkorból hosszú út I vezet a felnőttkorba. Az igazi gyermekkor az élet tizedik eve felé befejeződik, az érett felnőttkor pedig csak a huszonha- I todik életév táján kezdődik. | Természetesen a felnőtté válást nem csupán az évek száma J eredményezi: vannak olyanok, akik a szó igazi értelmében még később válnak felnőtté. A gyermek- és a felnőttkor közé az ember életútjának két jelentős szakasza, a rohamos fejlődéssel járó serdülőkor és az egyéniség körvonalait kialakító ifjúkor iktatódik. Mindkét kor nagymértékben járul hozzá a személyiség kialakulásához, de megvannak a maga veszélyei is. Az értelmes élet kialakulását főként az alábbi hibás fejlődési lehetőségek veszélyeztetik. A serdülőkor elején testi elváltozások léphetnek fel. A nagyfokú súlygyarapodás miatt, amely átlagos esetben néhány kiló évente, szélsőséges esetben ennek többszöröse is lehet. Ebből keletkeznek a napjainkban valamivel gyakrabban felléDŐ csontosodási zavarok. A nagy súlynövekedés miatt csípő- és combfájdalmak keletkeznek. Később valamelyik láb merev mozgása, húzása, mozgószavar alakulhat ki. Testi természetű elváltozás a serdülőkorban jelentkező pajzsmirigy megnövekedés is. Az utóbbi főként leányoknál bazedovkórhoz, , serdülőkori golyva képződéshez vezethet. Gyakori a serdülés és ifjúkor egyes szakaszaiban a szellemi munkában megjelenő teljesítmény-ingadozás. A fejlődés különböző szakaszaiban, de főként egyik iskolafokozatból a másikba történő átmenet időszakában megnő a bukások száma. A szülői nevelés és a fiatal önnevelésnek hiányában alakulnak ki az egészségre nem kívánatos, sőt káros és helytelen szokások. A fiatalok ebben az időszakban, fejlődésük velejárójaként kipróbálják az élvezeti szereket. A nem kívánatos szenvedélyek következményei kellemetlenek lehetnek, erre figyelmeztetnek bennünket azok a fiatalok, akik emelkedett vérnyomással, gyomor- és bélbántal- makkal jelentkeznek az iskola pontjai orvosánál, a szakorvosi rendelőben. Megnőtt azoknak a serdülőknek a száma, akik idegpanaszokkal érkeznek a gyermekideggondozóba, nevelési tanácsadókba vagy az idegorvos szobájába. Fiataljaink életmódjáról, a fi* úk-lányok kapcsolatáról, egymáshoz való viszonyáról sok szó esik napjainkban. A meggondolatlan nemi kapcsolatok egyszerre veszélyeztetik egy-egy fiú és leány egészséges fejlődését. Szülőknek, nevelőknek világosan meg kell mutatni, és el kell kerültetnie a fiatalokkal azokat a kellemetlen következményeket, amelyekkel a nemek közötti rendezetlen viszonyok természetszerűen együttjárnok. Ezek: az érdeklődés lanyhulása, a koravénné válás, az érzelmi üresség kialakulása. A nem kívánatos művi vetélések magas száma a házasságon kívüli utódnemzés, a kényszerházasság, az éretlen, esetleg szellemileg beteg utódok életre hozása nyomós okokat szolgáltatnak az életvezetés megfontoltabb módjára. A felnőttkorba vezető út rohamos, de nem akadálymentes. A nagyobb buktatóknak mindig felismerhető a kiváltó, előidéző oka. A napjainkban ható legfőbb okok: A fiatalok felgyorsult fejlődése, az úgynevezett akcelerá- ció, amely a biológiai érést felgyorsítja, előre hozza, de nem jár együtt vele az erkölcsi nevelés, esztétikai nevelés, valamint az eszmények kialakítása. A második ok a család szerepének megváltozása, a vérségi kapcsolatok megszakadása, szétesése, és a csonka családok keletkezése. A fiatal kiszorul o családból, talajvesztetté válik és áldozatul esik az őt károsan érő tényezőknek. Nem elég azt tisztózniok a szülőknek, hogy mi lesz gyermekeiknek a foglalkozása, hanem azt is, hogy milyen legyen gyermekeiknek a jelleme, világ- szemlélete. Hogyan kell az egészségre nevelést, az ösztönök nemesítését, a kulturált életmódra nevelést végezni a már majdnem felnőttkorba ért gyermekeinél. NAGY FERENC főisk. docens „Süssünk, főzzünk otthon!" Dzsentri-rostélyos A mohácsi Béke Étterem konyhafőnöke, Horváth Jenő oz alábbi vasárnapi ételeket ajánlja: Ebéd: 1. Betyárgombócleves. 2. Dzsentri-rostélyos rizzsel és káposztasalátával. 3. Forgácsfánk. Vacsora: 4. Fogas Florentina módra. 1. Betyár-gombócleves: hozzávalók: 30 deka vegyes zöldség, kis vöröshagyma, 1 kiló burgonya, 30 deka darált hús, 2 tojás, bors, só, liszt, zsír, zöldpetrezselyem. A hagymát kockákra, a zöldséget karikákra vágjuk, zsírban megpirítjuk, majd kevés liszttel megszórjuk. A finomra vágott zöldpetrezselymet hozzáadjuk és kb. másfél liter vízzel felengedjük. ízlés szerint sózzuk és szép lassan főzzük. Közben a burgonyát kockára vágva sós vízben megfőzzük, áttörjük, majd kevés liszt és 2 tojás hozzáadásával összedolgozzuk. Ezután kinyújtjuk. kockákra vágjuk, mint a gombóckészítésnél. A darált húst borssal, sóval ízesítjük, a négyzetalakú tésztalapok közepére kis halmokat teszünk, gombócokat formálunk és a levesben kifőzzük. 2. Dzsentri-rostélyos: hozzávalók: 1 kiló rostélyos vagy sertéscomb, 10 deka zsír, 20 deka hagyma, 1 gerezd fokhagyma, pirospaprika, 20 deka vegyes zöldség, 5 deka füstölt szalonna, 1Ö deka lecsó, 10 deka gomba, só, liszt, 10 deka zöldborsó. A húst felszeleteljük, kiverjük, megsózzuk, az egyik felét lisztbe mártva, kevés forró zsírban elősütjük és félre tesszük. A megmaradt zsírba apró kockára vágott hagymát teszünk, ezt aranysárgára pirítjuk. A füstölt szalonnát metéltre vágjuk és félig üvegesre sütjük. Ezután a vegyes zöldséget, gombát is metéltre vágjuk, hozzátesszük a lecsót, a finomra vágott fokhagymát és dz egészet ráöntjük a szalonnával, zöldborsóval együtt a hagymára, törött paprikát szórunk rá, kevés borssal ízesítjük és rövid ideig pároljuk, majd felengedjük annyi vízzel, hogy a ragut ellepje. Ezzel tovább pároljuk. Ha a zöldség félig megpuhult, beletesszük az elősütött húsokat és készre pároljuk. 3. Forgácsfánk: hozzávalók: 6 tojássárga, 6 evőkanál víz, csipet só, vaníliás cukor, zsír, liszt. A tojássárgát 6 evőkanál vízzel elkeverjük, nagyon kicsi sót teszünk bele és annyi lisztet adunk hozzá, amennyit felvesz. Ezt jól összedolgozzuk, egész vékonyra kinyújtjuk, rádli- val vékony csíkokat vágunk, melyeket középen kétszer bevagdalunk. Mielőtt a forró és bő zsírban kisütnénk, a tészta csücskét keresztülhúzzuk a közepén, hogy szebb formája legyen. Világos sárgára sütjük, a zsírt leeső pögtetj ük, a tésrtót tálra rakjuk, vaníliás cukorral meghintjük és melegen tálaljuk. 4. Fogas Florentina módra: hozzávalók: 1 kiló fogas vagy ponty, 1 kis fej hagyma, 10 deka vaj, 5 deka liszt, só, 2 deci fehér bor, fél kiló paraj, negyed liter tej, 10 deka Trapista sajt, 15 deka zsír, só, bors. A szeletekre vágott halat megsózzuk. Közben a fele vajjal az apró kockára vágott hagymát sárgára pirítjuk, borssal ízesítjük, majd fehér borral felengedjük és a szeleteket ebbe beletéve készre pároljuk. Ezután a parajt sós vízben megfőzzük, ledaráljuk, liszttel meghintjük, utána sózzuk, majd a tej hozzáadásával simára keverjük. A megmaradt vajjal egy- egy porceláncsészét kivajazunk, parajpürével háromnegyed részig megtöltjük és egy tál forrásban lévő vízbe helyezzük a | csészéket, addig, amíg a benn- lévő parajpuding meg nem fő. Ezután egy tálra borítjuk egymás mellé, reszelt sajttal megszórjuk és a szeleteket köré rakva tálaliuk. SÁRNAPi ■HÉKlÉt
