Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-24 / 73. szám

1973. március 24. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Kongresszusra készül a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége ÖSwen küldött Baranyából „Tőlünk is függ munkájának eredményessége...“ Jelölőgyűlés Pécs 19. választókerületében Kongresszusára készül a Ma­gyarországi Németek Demokra­tikus Szövetsége. Az ősszel megrendezésre kerülő országos találkozó előtt, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága, a Ha­zafias Népfront Baranya me­gyei Bizottsága. Pécs városi Bi­zottsága és a Magyarországi Németek Demokratikus Szövet­sége megyei értekezletet tartott tegnap Pécsett a Nemzeti, Szín­ház Kamara Színházában, Ba­ranya német ajkú lakosai kép­viselőinek részvételével. Az elnöki tisztet betöltő, dr. Gyöngyösi Jánosné, a HNF Pécs városi Bizottságának titkára kö­szöntötte a résztvevőket, köztük, dr, Krauth Jánost, a szövetség elnökét, dr. Wild Frigyest, a szövetséq főtitkárát, Boci Jó­zsefet, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkárát, takács Gyulát, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettesét, Réget Antalt, a szövetség titká­rát, Fekete Tibort, a Művelődés­ügyi Minisztérium képviselőjét. A Német Szövetség III. Kong­resszusa óta Baranya megyében végzett munkáról dr. Krauth Já­nos elnök adott áttekintést. El­mondta, hogy Baranya öt járá­sában — hozzávetőlegesen 150 községben — megközelítően 70 ezer németajkú lakost tartanak nyilván. Ez azt jelenti, hogy Ba­ranya, Magyarországnak azon megyéje, amelyben a német- ajkuak a legnagyobb számban élnek, A terület lakosai között igen nagy az igény anyanyel­vűk és saját kultúrájuk ápolá­sára, megtartására, fejleszté­sére. A Rádió pécsi stúdiójának német szekciója napi fél órás műsorával szolgálja a politikai, ideológiai, kulturális és társa­dalmi igényeket. A Pécsi Tanár­képző Főiskola német tanszékén az általános iskola felső tago­zatú német anyanyelvi tanárait képezik és a leendő tanárok, mint népművelők is hasznos útravalót kapnak. A Leöwey Klára Gimnázium általános vo­natkozásban fókusza a német középiskolai anyanyelvi oktatás­nak és kulturális tevékenység­nek. A tavaly kötött megálla­podási eqyezmény Baranya me­gye Tanácsa és q szövetség kö­zött folyamatossá teszi a nem­zetiségi lakossággal való fog­lalkozást. Mindezt elősegíti, mé­lyíti az MSZMP Baranya megyei Bizottságának 1972. április 18- án hozott határozata a nemze­tiségi kérdéssel való foglalko­zásról. A Baranya megyei németajkú lakosság aktívan, célratörően dolgozik a magyar és más anyanyelvűekkel együtt a közös célok megvalósításában. Dr. Krauth János a továbbiak­ban részletesen elemezte a megyénkben folyó közművelő­dési tevékenységet, a szövetség által rendezett kultúrkörutak si­kereit. Beszélt a németajkú ön­tevékeny együttesek, énekkarok, fúvószenekarok, színjátszócso­portok, néptánccsoportok ered­ményes működéséről. Említést tett a nemzetiségiek könyvel­látásának ügyéről, valamint a múzeumokról, a néprajzi érté­kek gyűjtéséről, a sajtóról és a kiadványokról, végül a nemze­tiségi politika egyik legfonto­sabb területéről, az anyanyelvi oktatás fejlődéséről, Dr. Wild Frigyes főtitkár ki­egészítő hozzászólásában kö­zölte, hogy a szövetség IV. kongresszusát ez év novembe­rének első felében tartja, Bara­nyát 50 küldött képviseli. Éppen ezért várja a tanácskozástól, legyen az közvéleménykutatás. A résztvevők beszéljenek az eredményekről, sikerekről, de a gondokat se rejtsék véka alá. Elmondta, hogy a kulturális rendezvények egyben politikai tájékoztatók voltak, melyek de­monstrálták a szocialista rend­szer melletti kiállást. A főtitkár korreferátumát vita követte. Fekete Tibor a Műve­lődésügyi Minisztérium képvise­letében a nemzetiségi anya­nyelvi oktatásról beszélt. Gugán József kátolyi küldött kérte, hogy a sajtó képviselői községükbe is látogassanak el. Dr, Görcs László, a Leöwey Gimnázium igazgatója a kollégiumi problé­mákkal összefüggő oktatási ne­hézségeket ecsetelte. Lantos Jó­zsef a mohácsi járásban vég­zett tanácsi munkáról adott számot. Herger Ede villányi pe­dagógus a községben folyó anyanyelvi oktatás eredményeit A propagandahónap eseményeként Munka- és üzemszervezési tanácskozást tartottak a közlekedésiek Egymósután tartják munka­és üzemszervezési ankétjukat a legkülönbözőbb tárcák vállala­tai a műszaki és közgazdasági propaganda hónap keretében, Tegnap a pécsi Technika Házá­ban, a Közlekedéstudományi Egyesület területi szervezetének rendezésében a vasúti és a gépjármű-közlekedési szakem­berek jöttek össze tapasztalat- cserére. Két előadás hangzott el- Lindner József MAV-vezér- igazgató-helyettes a vasútnál alkalmazott új szervezési mód­szerekkel foglalkozott, míg Ga- lántai József, a VOLÁN Tröszt vezérigazgató-helyettese az ér­tékelemzés tapasztalatait is­mertette. Az önköltségcsökken­tés e módszere sajnos nálunk még nem terjedt el, ezzel szem­ben a fejlett tőkés országokban széleskörűen sikerrel alkalmaz­zák. Az előadásokat korreferá­tumok követték, amelyek a he­lyi tapasztalatokkal foglalkoz­tak. Dr, Szilágyi János, osztály­vezető-helyettes témája: Az üzemszervezés súlyponti prob­lémái a Pécsi Vasútigazgatóság forgalmi szolgálatánál. A másik korreferens, Horváth József, a VOLÁN 12-es Vállalat osztály- vezetője termelési alapmodelle- ket ismertetett. A felkért hozzá­szóló Bogdán Gábor szervezési előadó volt, aki a Pécsi Vasút- igazgatóságon folyó gépesített információ-feldolgozás módsze- | reivel foglalkozott. Előadássorozat a Műszaki Főiskolán A Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola - a műszaki és közgaz­dasági propaganda hónap ke­retében — tegnap előadássoro­zatot rendezett. A műszaki fő­iskolai napot péntek délelőtt Kövesdi Endre igazgató nyitot­ta meg. Ez alkalommal került sor a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tudományos bizottsága jutalmainak kiosztására. A ju­talmakat Juhász Jenő főigazga­tó adta át a főiskola több ta­nárának. A délelőtt folyamán öt elő­adást tartottak az iskola okta­tói. Bálint János, Ybl-díjas épí­tész Pollack Mihály életművét ismertette. Odrobino András „Újabb irányzatok a vegyipari és élelmiszeripari szivattyúk fej­lesztésében", — Kassai József— Ormándlaky Zsolt „Új földelési megoldások vizsgálata" cím­mel tartott előadást. Meszlényi Zoltán az épületgépészeti ter­mékeknek a főiskola kalorikus tanszékén történő vizsgálatáról számolt be. Németh Miklós— Makoldi Mihály „Hőenergia­gazdálkodás az építő- és építő­anyagiparban" című könyvének vitáját is pénteken tartották meg, melyet a főiskola közö­sen rendezett az Építésügyi és Tájékoztatási Központ pécsi iro­dájával. mondta el. Deszancsics János, a HNF mohácsi járási titkára a németség politikai aktivitásáról számolt be. Pelcz Katalin pécsi felszólaló után Haflner István gyódi küldött beszélt kis falu­jának életéről, sajátos nyelv­járásáról. Rittinger Engelbert kiskassai pedagógust követően Bocz József, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára, a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács nevében kö­szöntötte az értekezlet részt­vevőit. Elmondotta, hogy a ba­ranyai nemzetiségiek q magyar néppel együtt munkálkodnak a szocialista társadalom építésé ben, követik a párt politikáját részt vesznek a közéletben Életszínvonaluk javul, szorgal másán dolgoznak a közös gaz dóságokban, a háztájiban. A németajtkú településeken ki­emelkedő a kereskedelmi ellá­tottság, a kereskedelmi forga­lom dinamikusan emelkedik. A vitában felszólalt Gráber György, a szövetséq lapjának főszerkesztője és Gráf Vilmos, a pécsi rádió német szekció­jának munkatársa. A megyei értekezlet dr, Wild Frigyes összefoglalójával feje­ződött be. Nagy István A 19. választókerület Pécsnek ama kis szögletei közé tartozik, amelyekben mintha lassabban haladna az idő. Ez az a terü­let, ahol a bátaszéki vasútvonal két hatalmas kanyart tesz a gyárvárosi és a daniczpusztai állomás között. Nos, a kanyarok közei adják a választókerület egyik részét, másik része pedig a Fürst Sándor utca és a Pécs- váradi út túloldalából, néhány mellékutcájából kerül ki. Ennek a kerületnek a választópolgárai közül mintegy ötvenen ültek be minap a gyárvárosi iskola egyik tantermének padjaiba, hogy ta­nácstagot jelöljenek. Bakó Károlyné tájékoztatta őket a tanács munkájáról és programjáról, s ő tett javaslatot a Hazafias Népfront gyárvárosi körzeti bizottsága nevében: — A választókerület tanács­tagjának Aradi Jánosáét aján­lom, aki 1971-ben lett tanács­tag, az elmúlt két évben sokat tevékenykedett választókerülete érdekében, választói szeretik ... ez így igaz, mert ügyeiket min­dig megoldotta . .. A javaslatot rövid csend kö­vette. A megjelentek egy része jól ismerte Aradinét, hiszen az ő tanácstagjuk volt, más része meg most ismerkedett vele, mert a területi beosztás módosítása úgy hozta, hogy új kerületbe kerülve új tanácstagot kapnak. A Heves megyei Hortból megérkeztek a dinnyések és leverték jellegzetes földkunyhóikat Baranyahidvég határában. A termelő- szövetkezettől 32 holdat béreltek a termesztésre. A napokban el­kezdték a palántázást, április közepén pedig megkezdik a ki­ültetést is. Mi akarsz lenni? Ankét a pályaválasztási propagandáról Mi akarsz lenni, ha nagy le­szel? — kérdezik gyakran a kis­gyerektől, s a választ természe­tesen senki sem veszi komolyan. Tizenhárom-tizennégy éves kor­ban már meg kell gondolni a választ. Többek között ebben nyújtanak segítséget a pálya- választási tanácsadó intézetek. Tegnap a Technika Házában „A pályaválasztási propogan da” címmel szervezett ankétot az MTESZ Szervezési és vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Csoportja. Üzemektől, vállalatoktól, iskoláktól jött el mintegy ötven pályaválasztási megbízott, hogy kicseréljék ta­pasztalataikat, tudomást sze­rezzenek egymás gondjairól, és megbeszéljék a megoldás lehe­tőségét. A vitaindító előadásban dr. Kárpáti Júlia, a Városi Tanács munkaügyi osztályának vezető­je elmondta, hogy a pályavá­lasztási tanácsadásnak két fő szempontot kell figyelembe ven­ni. A tanácsot kérő egyéni adottságait és a gazdasági szükségleteket. Az intézet két funkciót lát el, egyik ezek közül a szaktanácsadás. Itt a gyer­mek szemben áll a pályák tö­megével. Ezekből kell kiválasz­tani azt a szűkebb kört, mely­ből valamelyik betöltésére al­kalmas. A másik, a pályaalkal­massági vizsgálat. Itt több je­lentkező közül igyekeznek ki­választani a legrátermettebbet. A munkát pszichológusok, köz­gazdászok, orvosok, pedagógu­sok végzik tesztvizsgák, munka- próbák segítségével. A továbbiakban elmondta, hogy a pályaválasztási tanács­adásnak Magyarországon mint­egy tízéves múltja vqn. Jelen­tősebb eredményeket azonban csak az 1971-ben közzétett kor­mányhatározat óta értek el. Ez a határozat kötelezi » vállala­tok, üzemek, iskolák vezetőit a pályaválasztási megbízottak ki­jelölésére. Az iskolák megbí­zottai figyelemmel kísérik a ta­nulók alkati, szellemi fejlődé­sét, érdeklődési körét. Az üze­mek, vállalatok pedig igyekez­zenek mégismertetni, megsze­rettetni a fiatalokkal a külön­böző szakmákat. A határozat kiemeli, hogy különös figyelmet kell fordítani a fizikai munka erkölcsi megbecsülésére. A pá­lyaválasztási tanácsadási mun­kában figyelemreméltó kezde­ményezéseket tett a Baranya megyei Építőipari Vállalat. A televízió munkatársaival filmet készíttetett, amelyben tizenkét szakmát mutatnak be vonzóan, érdekesen. — A film 1971-ben készült el. Azóta összesen két iskolát tud­tam rábeszélni a levetítésére — kezdte hozzászólását Papp László, a vállalat szakoktatási csoportvezetője. — Úgy érzem, az üzemek és az iskolák közöt­ti kapcsolatban van még javí­tani való. A pedagógusok szerint ez nemcsak kapcsolat kérdése, hi­szen nagyon kevés iskola ren­delkezik vetítőgéppel. Szóvá tették még, hogy a tanulók nyári foglalkoztatása — ami ki­válóan alkalmas lenne az üze­mek megismertetésére — egy rendelkezés értelmében csak csoportosan lehetséges. Ez nem jó a pedagógusnak, hiszen nyári szabadságát áldozza er­re, de nem jó a vállalatoknak sem, a bérproblémák miatt. „Hót akkor kinek jó?" — kér­dezték. Több vállalat képviselője szólt a munkaerőproblémáról. Remélik, hogy a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkája ezeken a gondokon is enyhít majd. Kurucz Gyula A csendet a jelölt munkatársa Csató Béláné pedagógus törte meg: — Évek óta dolgozunk együtt a Felsővámház utcai iskolában... Senki nem fordulhat hozzá úgy, hogy ne segítse problémája megoldásában . . . Szívvel lé­lekkel dolgozik másokért... Jól választ az a kerület, amelyik őt választja tanácstagjául . .. Ezután nem kellett biztatás, az „újak" egymás után álltak fel, s kérték a jelöltet: intéz­kedjék ... Horváth György, a Deák Ferenc utcából a vasúti gyalogos átjáró rendezését kér­te, Nemes Dezső, a Dobó István utca közvilágításának javításá­ért emelt szót, Pető Ferenc, a Buzsáki Imre utcaiak problémá­ját tolmácsolta: a Köztisztasági Vállalat nem tartja be a szemét­telepen a tanács utasításait. Az­tán egy bemutatkozásra hívó kérés G6I Jánostól, az Előd ut­cából : — Szeretnénk megismerni a jelöltünket... — Nekem is furcsa egy új körzethez tartozni, hiszen a ré­giből csak egy rész marad ná­lam — kezdte Aradi Jánosné a bemutatkozást. — Itt lakom a Fürst Sándor utcában, bejárom majd a körzetemet, mert meg akarok ismerkedni választóim­mal, a gondjaikkal, hogy segí­teni tudjak. Gál János folytatta ezután a felszólalását: fogjanak össze a gyárvárosi tanácstagok, hogy ne legyen olyan ez a terület, mint a mostohagyerek. Páka Lajosné, a Hegedűs Mihály utcából hoz­zátette: mindenhol épül-szépül a város, itt meg alig történik valami. Erre válaszolt Moldová- nyi Ferenc, a gyárvárosi párt- szervezet titkára: — Lehet, úgy néz ki, hogy mostohagyerekek vagyunk. De ne feledjük, hogy a felszabadu­lás után éppen a mi kerületünk­ben indult meg a város erőtel­jes fejlődése. Akkoriban sehol sem volt Pécsett annyi modern épület, mint itt. A kerületben most megindult az ipartelepítés, amitől valamennyien nagyon sokat várhatunk. — A tanác's- tag-jelölthöz fordulva pedig ezt mondta: — A pártszervezet segítségére mindig számíthat, mert tudjuk, hogy tőlünk is függ, milyen eredményes munkát vé­gez. A szavazás egyhangú volt: a 19. választókerület szavazólap­ján Aradi Jánosné neve jelölt­társ nélkül szerepel. H. I. Tegnap történt ülést tartott tegnap a TIT Baranya megyei Szervezetének elnöksége Pécsett a Bartók- klubban. Dr. Lissák Kálmán Kossuth-díjas akadémikus, a TIT Baranya megyei Szervezete elnökének megnyitója után, Právitz Lajos megyei titkár szá­molt be az 1972-ben végzett munkáról. Ezután került sor a középtávú fejlesztési feladatok tervezetének ismertetésére. Az elgondolások 1977-78-ig, illet­ve egyes kitűzések az 1980-ig terjedő időszakra vonatkoznak. A tervezetben — figyelembe vé­ve azt a tényt, hogy a megye jellege, elsősorban a gazdasá­gi struktúra változásával mó­dosul — kiemelték: a jövőben a TIT tevékenységének közép­pontjába — a területi és réteg­eseknek megfelelően - az ipari munkások, a mezőgazda- sági, fizikai dolgozók és az if­júság körében végzendő tudo­mányos ismeretterjesztő munkát kell állítani. Az elnökség tagjai — a különböző szakosztályok észrevételeivel kiegészítve — megvitatták és elfogadták a tervezetet. Nemzetiségiek a tanácstagi jelölőlistán Baranyában, ahol különösen sok nemzetiségi él, a korábbi­nál több délszláv és német dol­gozó neve került, illetve kerül fel a tanácstagok jelölőlistájá­ra- A Megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága a múlt év őszén együttműködési megállapodást kötött a délszláv és a német nemzetiségi szövetségekkel, s ebben kifejezték azt a törekvé­süket, hogy a nemzetiségi la­kosság a jövőben mindenütt számarányának megfelelő kép­viseletet kapjon a tanácsokban. Dráva-mente legnagyobb dél­szláv községében, Felsőszent- mártonban a húsz tanácstag­jelölt közül 18 horvát anyanyel­vű. Gyuradinovics Vendel tsz- tag és Lázár Péter pedagógus mór a tanácsok megalakulása óta részt vesz a falu közéleté­ben, s most is jelölték őket. Boly községben, ahol a lakos­ság több mint fele német ajkú, ötven tanácstagot választanak az idén és — a jelölések alap­ján — hatvan százalékuk nem­zetiségi tanácstag lesz. A há­romnyelvű Mohács dolgozói nemzetiségükre való tekintet nélkül adták szavazatukat a magyar, délszláv és német je­löltekre. A megyeszékhely vá­lasztói tanácstagnak javasolták a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének Pé­csett élő elnökét, dr. Krauth Jánost, aki a korábbi ciklusban is tagja volt a Megyei Tanács­nak és a Nemzetiségi Albizott­ság munkáját vezette. A bara­nyai jelölőgyűlések résztvevői elégedetten számolhattak be arról, hogy az új tanácsi cik­lusban számos fontos nemzeti­ségi intézmény terve valósul meg, Pécsett például új dél­szláv iskola és Bolyban német diákotthon épül, Mohácson dél­szláv múzeum és Mecseknádas- don német állandó kiállítás nyílik, továbbá Pécsett német. Mohácson pedig délszláv re­gionális könyvtárat állítanak fel. A Mecsek Aruház konfekció osztályának tavaszi alánlata Női átmeneti kabát 600 Ft-tól 1400 Ft-ig Serdülő átmeneti kabát 8S0 Ft-tól 1500 Ft-ig Serdülő jersey ruha 960 Ft Férfi ballonkabát 730 Ft-tól 1080 Ft-ig Nagy kamasz kabát 700 Ft-tól 950 Ft-ig Jeszter férfiöltöny 1350 Ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents