Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-03 / 52. szám
/ t973. március 3. DUNANTOll N APlö Húsz év alatt száz új város Az urbanizáció, a városiasodás hatása hazánkban is egyre inkább érzékelhető. 1960—1970. között az 1500 lakosú községeink tényleges népessége majd félmillióval, a 2000 alattiaké együttesen több mint egymillióval (8 százalékkal) fogyott. Ez a tendencia az ország minden megyéjére, tájegységére jellemző. A legnagyobbmér- vű apadás a hagyományosan agrár szerkezetű alföldi megyékben mutatkozott. Viszonylag kisebb a népesség csökkenésének aránya az ipari többközpontú (Borsod. Nógrád, Veszprém) és a fővároshoz közelebb eső (Pest, Komárom, Fejér) megyékben. Ingázás, maid áttelepülés Bár a tényleges népességcsökkenés az utóbbi években némileg mérséklődött, az irányzat továbbra is lefelé tart. A kisnépességű községek többsége — közel 80 százaléka — a Dunántúlon és északán helyezkedik el, ahol a közelfekvő, sűrűbb ipari, bányász-városok felszívó hatása továbbra is növekedni fog. (Előbb ingázás, aztán szükségszerűen áttelepü- j lés a folyamat vége.) A túlnyomórészt szántóföldi gazdálkodást folytató agrár-kisközségek népessége — egyebek mellett — a mezőgazdasági gépesítés fokozódása következtében is tovább csökken. Az urbanizáció összetett folyamat. Jelentős demográfiai, gazdasági - ipar-kereskedelem, szolgáltatás stb. —, továbbá társadalmi, műszaki és más változásokkal jár. E folyamat módszeres vizsgálása és a jelentkező problémák megoldása a közigazgatás folyamatos és intézményes közreműködését igényli. Az urbanizáció eredményeként a közigazgatási feladatok arányaikban változnak, sőt — Négy és fél millió értékű lakásfelújítás. A Pécsváradi Építőipari Szövetkezet Pécsváradon és környékén öt családi házat ad át a közeljövőben. Hosszú- hetényben és Hirden szolgálati lakásokat építenek, a Hirdi Kenderfonóban épülő új kazánház kivitelezését is a szövetkezet végzi. Ezen kívül négy és fél j millió forint értékben végeznek lakásfelújításokat Pécsett és — igények szerint — másutt is ebben az évben. újabb feladatok is jelentkeznek. A községi igazgatási szervezetben az utóbbi évek lényeges strukturális változásokat hoztak: kialakult a községi egységes szakigazgatás, a községek eltérő jellegét, differenciálását a nagyközségi kategória létrehozása fejezte ki, a közös tanácsok alakításával, és egyes szakigazgatási feladatok helyenkénti körzetesítésével törekvések indultak meg az integráció irányába. A változásokat az új tanács- törvény állandósította. A községek, a helyi tanácsok hatásköre, önállósága erősödött. A feladatok végrehajtását biztosító községigazgatási szervezet azonban formáját és működési módszereit tekintve még számos átvett, régi vonást, tükröz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közigazgatási szervezeti formák és működési módszerek a szocialista társadalmi fejlődéssel nem tartanak mindig lépést. A községi igazgatás korszerűsítése — alapprobléma Az eredményes, a szocializmus célkitűzéseit jól realizáló közigazgatás, alapvető társadalmi érdek. Ma minden ország igazgatásának egyik alapproblémája a községi igazgatási szervezet korszerűsítése. A községi tanácshálózat nagyságrendileg megyénként és országrészenként még ma is meglehetősen eltérő. Például a községi tanácsok népességszámának szélső értékei között közel százszoros különbség van. Az alsó határértéket képező néhány száz és a felső határértékeken álló 30 ezer főnyi népességgel rendelkező községek közötti skálán helyezkedik el a többi község. Zömük a kisközségek sorába tartozik. E helyzeten kívánt változtatni a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, amikor Békés, Kiskőrös, Mezőkövesd és Nyírbátor nagyközséget várossá szervezte, — valamint községegyesítéseket és községi közös tanácsok szervezését határozta el. A hazai településhálózat fejlesztésében 100—110 város kialakulásával számolnak 2—3 évtizeden belül a településhálózat-fejlesztés szakértői. Ez a tendencia a városok és vonzáskörükbe tartozó községek, falvak jövőbeni kapcsolatainak, szervezeti-igazgatási problémáinak rendezését is új oldalról veti fel. A városigazgatás témakörben fontos problémát jelent a nagyvárosok, városok vonzáskörének igazgatása is. Nagyobb feladatok a megyéknél A községi és városi igazgatás önállóságának, a központi kormányzati irányítás hatékonyságának növelése, valamint a növekvő jelentőségű területfejlesztési és szolgáltatási feladatok koordinált ellátása a megyei igazgatási szervezet és tevékenység lényeges átalakításával jár együtt. A megyék igazgatási szervezeteire háruló feladatok olyan új követelményeket támasztanak, amelyek ellátása az igazgatási szervezet sokoldalú vizsgálatát igényli. Dr. Berkes József Közzétették a területi beosztását Pénteken az ország minden városának és községének, településének tanácsa hivatali helyiségében kifüggesztette a választókerületek területi beosztásáról szóló hirdetményét. Az április 15-i általános tanácstagi választásokra több mint 67 000 helyi tanácstagi választókerületet alakított ki a fővárosi, illetve a tizenkilenc megyei tanács. A helyi tanácsi választókerületek számáról a választójogi törvény rendelkezik. kimondva, hogy számukat az állandó lakosok számához igazodóan kell meghatáiozm, s a városokban és a fővárosi kerületekben legalább 60, de legföljebb 150, a községekben pedig legalább 11 és legföljebb 100 választókerületet kell kialakítani. Konyhák, éttermek, adagok ÁKF-vizsgálat a vendéglátó vállalatoknál Mit? Mennyit? Hol? és természetesen mennyiért? — eszünk. — Milyen az állami vendéglátó vállalatok köz- étkeztetési tevékenysége? — ezt vizsgálta meg a közelmúltban a Baranya megyei Kereskedelmi Felügyelőség. Felméréseik során a baranyai előfizetéses étkeztetés 90 százalékát lebonyolító két vállalat — a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat és a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat — 25 éttermébe látogattak el. Örök gond az áru beszerzése, melyre általában nem le- het panasz: van mit főzni. Egyes cikkek — kéttojásos száraz tészta, lencse és egyes főzelékfajták - átmeneti hiányától eltekintve az éttermek áruellátása folyamatos. A tapasz3000 embert tanított meg vezetni Lakásépítési kedvezmények pedagógusoknak Az idén is ezer pedagógus építhet otthont magának a pedagógus lakásépítési kölcsön segítségével — tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát. A pedagógus lakásépítési akció mellett számos egyéb kedvezményre is lehetőség nyílik. Mit nyújt a pedagógus kölcsön? Az igénybevehető kölcsön felső határa 140 000 forint, az 'építkezés helyén eltöltött 15 évi szolgálati idő után állami hozzájárulás jár, ennek felső ha-- tára 45 000 forint. A kölcsön után évi 1 százalékos kamatot kell fizetni, ezt azonban az állami hozzájárulással csökkentett összeg után számítják fel. A családi házak építési kölcsönei közül tehát ma is ez a legkedvezőbb. Abban az ésetben, ha ezt a formát választók egyedi, többszintes lakóházat építenek: az előírt feltételeknek megfelelően szociálpolitikai kedvezményre is jogosultak. Ez gyermekenként, eltartott családtagonként 20 000 forint. Telepszerű többszintes társasház építésekor ugyanez a helyzet, ám itt a szociálpolitikai kedvezmény gyermekenként már 30 000. egyéb eltartott családtagonként pedig 20 000 forint. Különösen a fiatal pedagógusok számára kedvező, ha az általános feltételeknek megfelelően igényelnek OTP-kölcsönt. Ebben az esetben a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség 70 százalékáig terjedhet a kölcsön, és az új rendelkezések szerint a kamatterhek is mérséklődtek. A választás a különféle kedvezmények között tehát attól függ, hogy az alacsonyabb összegű havi törlesztés kedvezőbb-e (ez a peda- góguskölcsön nagy előnye), vagy kevesebb készpénzzel ugyan, de vállalni kell a ma- j gasabb havi részleteket. Termé- } szetesen annak sincs akadálya, hogy közös építéskor a különböző kölcsönöket igénylő pedagógus és egyéb dolgozók társuljanak. Különösen érdemes mérlegelni a lehetőségeket a telepszerű többszintes lakóház építésekor, ha az szövetkezeti formában épül, vagy abban az esetben, ha a tanács jelöli ki az OTP- beruházással épülő házban lévő lakás vevőjét. Ilyenkor az építkezőnek — vásárlónak — 25 százalékos előlörlesztést kell fizetnie, és az építési költség 75 százalékáig kaphat OTP- kölcsönt. Szövetkezeti építkezéskor a kamat 2 százalék. A tanácsi kijelölés alapján történő OTP lakásvásárláskor a kölcsön 80 százalékáig évi 2 százalék a kamat, e határ felett pedig évi 6 százalék. PALI BÁCSI Tavaszonként letette a resze- lőt, rákönyökölt a satura és naphosszat az ablakra szegezte tekintetét. Nézte az utcai zsongást, az autókat, motorokat, s arról ábrándozott, hogy ő is a volánnál ül. Nagyon nem szerette ilyenkor a lakatosmester- $éget. Sofőr akart lenni. Dehát nem volt még hivatásos jogosítványa . . . Nőthig Pál, az Autóközlekedési Tanintézet pécsi iskolájának első oktatója 1950. november 4-én kezdte működését, s most, több, mint 22 év után ment nyugdíjba. Azért még bejár vizsgáztatni ... — A harmincas években kezdődött — meséli Pali bácsi. — A pécsi Fémipari Szakiskolába jártam, ahol kilepcszázharminc- ban végeztem. Volt egy tanárom, Avar Ödön, aki gépkocsi- vezető képzéssel is foglalkozott az 509-es Fiatján. Néha megengedte, hogy lemossuk a kocsit. .. Ahogy mondani szokás, akkor csapott meg először a benzinszag, s ha csak tehettem, később is a gépek, kocsik körül forgolódtam. Az uradalmi gépműhelyben dolgoztam Sellyén. A faluban lakott egy mérnök, volt egy Morris kocsija, azon tanultam meg vezetni. 1930. december 12-én szereztem meg a jogosítványt, de még nem lettem sofőr. Egyszer eltörte a karomat a traktor lendkereke, nem volt még SZTK, kellett a pénz, hát hol 'itt dolgoztam, hol ott. Csak ritkán akadt munka . . . Később a Drávavölgyi Villamos Társasághoz kerültem, s itt dolgoztam a bevonulásomig. Pali bácsi örült a behívónak. A hadseregben adtak kosztot, ruhát... Benn is maradt továbbszolgálni. Kitört a háború, a Don-kanyart is megjárta. Negyvenháromban, a visszavonuláskor kapott néhány lövést, de szerencsésen megúszta. A hadseregben már oktatott: autó- és motorkerékpár-vezetést. — Akkor is volt ám az oktató kocsiban dupla fék, meg dupla kuplung. Egyik sem mai találmány — mondja büszkén. Később rádióműszerész beosztást kapott, majd a háború után újra traktorra ült. De nem soká rázta a vontató, mert a gép ismét eltörte a karját. Végül letette a lakatos mestervizsgát és önálló műhelyt nyitott. — Mindenáron gépkocsivezetőnek akartam menni, de ehhez előbb be kellett iratkozni tanfolyamra és szakmásitott jogosítványt kellett szerezni. Megszereztem. — Hogyan lett oktató? — Véletlenül. Az Avar Ödön, aki annak idején a Fémipariban tanított, most már a tanintézetnél, akkori nevén az Állami Autóműszaki Intézetnél oktatott. Egy öreg Merőivel járt. Egyszer a Munkácsy Mihály utcában a tanulóvezető egy gödörben kötött ki a kdcsival. Az Avar Ödön úgy beverte a fejét, hogy soha többé nem ült tanuló-kocsiba. Szólt, hogy oktassak helyette. Hát így maradtam ott. Pali bácsi kisebb megszakítással több, mint 22 évig oktatott. A kisebb megszakítást egy úgynevezett ,,raci"-rendelet hozta: Pali bácsit 54-ben a tanácshoz helyezték vándor tüdőszűrősnek. A röntgenes kocsival járta a falvakat 1955-ig, mikor újra a tanintézethez került. — Két öreg Mercedessel és egy Rába teherautóval kezdtük az ötvenes évek elején. Irodaként egy íróasztalfiók szolgált. Később kaptuk a 38-as kiadású Opel Olimpiákat és Kadettokat, majd a Renault BFK 4-eseket. Órabérben dolgoztunk. Csakhogy nem oktattunk mindig, s akkor kevesebb órabért kapturtk. Szerelőink sem voltak, magunk javítottunk, külön pénzért. Nekünk a pénz kellett, az autóknak menniük kellett, hát éjjel javítottunk, nappal oktattunk. Még egy öreg T Forddal is jártam: jó kocsi volt, de az 50— 60-as tempóval már dicsekedtünk. Minden pécsi autót ismertünk, alig volt néhány . .. Később egyre több tanfolyamot szerveztünk. Kellett a gépkocsi- vezető, küldték a vállalatok tömegestől az embereket. A 60-as évek elején aztán ugrásszerűen megnőtt a magángépjárművek száma, s ma. már annyi a jelentkező, hogy alig győzzük. — Az utak meg alig győzik a sok autót. Pali bácsi oktatói pályafutása során több, mint 3000 embert tanított meg vezetni. Tapasztalt autós. Mit tanácsol? — Eleinte óvatosak a vezetők, aztán nekibátorodnak és jön a baj. Azt hiszik, néhány hét, vagy hónap után már kitűnően vezetnek, pedig . . . Szóval tisztában kell lennünk képességeinkkel. A másik: sokan nem látják előre a különböző forgalmi helyzeteket, pedig azokra fel kell készülni. Ez az úgynevezett defenzív vezetés. A mások fejével gondolkodni a közlekedésben. S a legfőbb, amit mondhatok: ne éljen mindenki mindenkor az elsőbbségi jogával. Ez az udvarias közlekedés alapja. Ezt kellene valahogy tudatosítani. — A tanítványok? — Különbözőek. Az idősebbekkel azonban nehezebb. De azért különösebb baleset nélkül megúsztam a 22 évet. Voltam már meleg helyzetben: egyszer a tanulóval bezártak o Siklósi úti vasúti sorompó közé. Éppen elfért a vonat... S egyszer koccantunk a Hal téren egy szabálytalanul kanyarodó Trabant miatt. — Van kocsija? — Van egy öreg Volkswagenem. Huszonegy éves, 280 ezer van a motorban, de azt még nem kellett generálozni. Azért szeretek bütykölgetni rajta. Meg aztán itt a kert, azzal is elszórakozom. Mohácsra járok pe- cázni, ez a szenvedélyem. És a nyugdíj mellett bejár vizsgáztatni ... Panics György tolatok szerint az előfizetéses menük változatosak, — a vizsgált két hét alatt az éttermek többségében 8—10 fajta leves és nagyjából ugyanennyi főétel között választhattak a vendégek. Néhol az egyhangúságot sem bánták a „jegyes étkezők”, mert a komlói Béke vendéglőben például kétna- pontként csontlevest ettek, mert „ennek fejében” tartalmasabb főételt tudtak nekik adni, - ráadásul szerették is a csontlevest. Egyébként az éttermekben általában sülthús, pörkölt és a tokányfélék kerültek leggyakrabban a lapos tányérra. Amit viszont hiányoltak: hal, belsőségből készült ételek, sülttészla. Ügy látszik egyre kevesebben főznek otthon, a számok legalábbis ezt bizonyítják. Tavaly például a két vállalat étkezdéiben összesen több mint 3 millió 700 ezer előfizetéses ebédet és vacsorát adtak ki, mintegy negyedmillióval többet, mint 1971-ben. Nem mindenkinek egyforma adag kerül a tányérjába: a déli csúcsforgalomban a konyhalánytól a felszolgálóig mindenki méri a kosztot, akaratlanul is előfordul, hogy a rohanásban egyik-másik adag kisebb vagy nagyobb lesz. Az Elefánt étteremben az ellenőrzéskor előfordult, hogy azonos nagyságúnak szánt mákostészta adag egyik 19, a másik meg 31 dekát nyomott. Mindig többen eszünk étteremben, de zsúfoltabb körülmények között, mert az éttermek alig-alig lettek nagyobbak. Például a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat Otthon éttermében minden délben kétszázan ebédelnek, egyszerre azonban csak negyvenen ülhetnek asztalhoz, így igen sokat kell várakozni. És ha a konyhákba pillantunk ott sem jobb a helyzet, ott is kevés a hely, s majd mindenütt hiányzik valami a felszerelésből. Csak példaként: a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat két éttermében egyáltalán nincs robotgép, a vizsgált időszakban pedig a két vállalat konyháiban kilenc robotgép nem működött. És még egy lényeges kérdés: mennyit fizetünk a mindennaDi ebédért és vacsoráért? Mit tudnak adni a pénzünkért? Ugyanis az előfizetéses menük rögzített nyersanyagértéke és fogyasztási ára 1966. február 1- én lépett érvénybe. Azóta azonban a fazékba való naay részének ára igencsak megemelkedett. A vizsgálat tapasztalatai szerint, ennek következtében az adagok kisebbek let- tek, vagy a minőség romlott, vagy többet fizetünk az ételért. Erre is van példa Baranyában . .. A vizsgálati anyagot a Baranya megyei Kereskedelmi Felügyelőség eljuttatta az érintett vállalatok vezetőihez. Jónéhány problémát helyi erőből is meg iehet oldani, a tarthatatlanul alacsony nyersanyagnorma rendezése viszont országos központi intézkedést igényel. (Mécs) Fonodái munkára felveszünk FONO S2AKMUNK ASNOKE1 és 16 ÉVET BETÖLTÖTT NŐKET BETANUtONAK. Betanulási idő 1 hónap. Bérezés; betonú- lási időre 1200 Ft. Betanulási idő után; 1900-2500 F* kereseti lehetőség. Kéthetenként szabad szombat Vidéki dór gőzök részére szállást és ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben adunk. Cim: PAMUTTEXTIIMOVEK FONOGVARA. 1113 Budapest XI., Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály.
