Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-22 / 71. szám

5 1973. március 22. DUNANT011 NAPlö Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Indul az országos szójaprogram (Folytatás a 4. oldalról) hangsúlyt kapnak majd az or­szágos kérdések. Választási rendszerünk alap­elvei megfelelőek, a választá­sokat a választójogi törvény ki­próbált elvei alapján szervez­zük. A választás hozzájárul a Szocialista demokrácia szélesí­téséhez, fokozott lehetőséget biztosít a lakosságnak a köz­ügyekben való aktív részvétel­hez. A szocialista demokrácia szélesítése, a vita szabadsága, a jelöltek kiválasztásának de­mokratizmusa járjon együtt a hatékonyabb tanácsi munkával, a rend és az állami fegyelem megszilárdításával, a közösen kimunkált és meghatározott fel­adatok következetes végrehaj­tásával. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi életben az el­múlt hónapokban tovább erő­södtek az enyhülés irányába mutató tendenciák. Sokasod­nak a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szálai a szocialista és a kapitalista or­szágok között, tovább szélese­dett kétoldalú együttműködé­sük. A kedvező nemzetközi fejlő­désben alapvető szerepük van a szocialista országoknak. A félévszázaddal ezelőtt meg­alakult Szovjetunió eredménye­sen valósítja meg azt a béke­programot, amelyet kommunista pártja hirdetett meg 24. kong- \ resszusán. A Szovjetunió és a többi szocialista ország erőteljes fellépése, nagy aktivitása a nemzetközi küzdőtéren egyre inkább érezteti hatását Euró­pában és földünk más térségei­ben. A kapitalista világ befolyásos hatalmainak vezetői egyre in­kább kénytelenek felismerni, hogy a régi módszerekkel, hi­degháborúval, erőpolitikóval semmire sem mehetnek. El kell ismerniök. hogy a szocialista országokkal csak az egyenjo­gúság alapján tárgyalhatnak, s le kell tenniök arról, hogy fenyegetésekkel vagy erőszak­kal kísérletezzenek. A szocialista világ, a haladó emberiség sikerei még nagyob­bak lehetnének, ha a szocialis­ta országok egységesen lépné­nek fel, ha minden szocialista ország vezetői azt keresnék, omj összeköt bennünket az imperializmus elleni harcban. Sajnáljuk, hogy a kínai vezetők mindmáig nem szívlelték meg az utóbbi évtized e nagyon fon­tos tanulságát. A Magyar Népköztársaság kormánya lehetőségeihez ké­pest továbbra is tevékenyen részt vesz a nemzetközi problé­mák megoldásáért, a termonuk­leáris világháború elhárításáért folyó harcban. A haderőcsökkentésről jelen­leg folyó tanácskozásnak az a célja, hogy tisztázza a később megindítandó érdemi tárgyalá­sok néhány kérdését; megál­lapítsa a résztvevő országok körét és státusát, valamint ki­dolgozza a tárgyalások napi­rendjét és ügyrendjét. A had­erőcsökkentés — mint minden, ami a leszerelés problémakö­rébe vág — nem oldható meg könnyen. Ez magyarázza a vi­szonylag lassú előrehaladást Kormányunk folyamatosan ta­nulmányozza a probléma meg­oldásának lehetőségét. A megközelítésben népünk és szövetségeseink népeinek e térség biztonságának érdekei­ből indulunk ki. Éppen ezért mi csak olyan megállapodást fo­gadhatunk el, omely az egyen­lő biztonság elvén alapszik. Kö­vetkezésképpen nem érthetünk egyet néhány nyugat-európai ország olyan elképzelésével, ami egyoldalú előnyöket bizto­sítana a NATO-nak. A Magyar Népköztársaság népének rokonszenve mindig is a megtámadott arab népek ol­dalán állt. Hazánk aktívan részt vesz a Szovjetunió és más szo­cialista országok erőfeszítései­ben, amelyek az izraeli agresz- szorok visszaszorítását céloz­zák. Továbbra is az a vélemé­nyünk, hogy Izraelnek mora- déktalanul végre kell hajtania a Biztonsági Tanács 1967 no­vemberi határozatát. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés leni­ni elve alapján változatlanul törekszik viszonyának fejleszté­sére a tőkés országokkal. Az utóbbi időben tett erőfeszítése­ink közül megemlítem Vólyi Pé­ter miniszterelnök-helyettesnek az Egyesült Államokban és Ka­nadában tett látogatását. Mi­niszterelnök-helyettesünk lálo- gatása e két országban, meg­beszélései a vezető személyisé­gekkel, fontos állomása orszá­gaink javuló viszonyának. A Német Szövetségi Köztár­saság fontos helyet foglal el Európában, s számunkra sem lehet közömbös, hogy milyen politikát folytat. A Magyar Népköztársaság kormánya számos alkalommal megelégedéssel állapította meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormá­nya felhagyott elődeinek anak­ronisztikus törekvéseivel, felis­merte az európai realitásokat és együttműködésre törekszik a szocialista országokkal. A szocialista országok erőfe­szítései mellett ennek a politi­kának is köszönhető, hogy si­került olyan fontos megállapo­dásokat létrehozni, mint a Szov­jetunió, a Lengyel Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság szerződései, a Nyugat-Berlinről szóló négyha­talmi megállapodás, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság alapszerződése. A Német Szövetségi Köztár­saság és a szocialista országok kapcsolatainak útjában álló akadályok nagyrészt elhárultak ugyan, maradt azonban még egy megoldatlan probléma, a müncheni diktátum érvénytele­nítésének kérdése. E kérdés rendezése még szélesebbre tár­ná az utat a szocialista orszá­gok és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fej­lesztése előtt. Reméljük, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya konstruktívan vi­szonyul majd a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányá­nak e probléma rendezését cél­zó javaslataihoz, s ez a kérdés is rövidesen lekerül a napirend­ről. Ami hazánk és a Német Szö­vetségi Köztársaság kapcsoló tait illeti, az utóbbi években je­lentősen fejlődtek. Gazdasági és kulturális kapcsolataink szé­leskörűek. A két ország politi­kusainak találkozói is gyakori­ak. Hátra van azonban a diplo­máciai kapcsolatok helyreállí­tása a két ország között. Ne­künk érdekünk a diplomáciai kapcsolatok mielőbbi rendezé­se, s úgy tudjuk, hogy az NS7K kormánya ugyanezt vallja. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Céljaink, terveink és soron- kövektező feladataink, úgy lát­juk, reálisak. Fontos feladatunk a gazdálkodás hatásfokának javítása a népgazdaság min­den területén. Ennek nélkülöz­hetetlen feltétele az állampol­gári fegyelem megszilárdítása. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista demokrácia az ál­lampolgári jogok biztosítósa és következetes védelme mellett megköveteli a szigorú rendet és fegyelmet is, a törvények, ha­tározatok és rendeletek előírá­sainak betartását, következetes végrehajtását. Ez minden egyes állampolgárnak — beosztására való tekintet nélkül — lelkiisme- retbeli kötelessége. Népünk mind világosabban látja, hogy előrehaladásunk csakis így biz­tosítható. Meggyőződésünk, hogy törekvéseinket úgy tudjuk maradéktalanul teljesíteni, ha támogat bennünket az ország dolgozó népe, s feladataink tu­datosítása tettekben válik a tö­megek alkotó erejévé. A negyedik ötéves terv sike­res végrehajtásáért folyó mun­kaverseny, az egyre gazdagab­bá váló és terebélyesedő szo­cialista brigádmozgalom fellen­dülése a bizalmat, céljainkkal való egyetértést mutatja. Mi, a kormány tagjai, igyek­szünk úgy dolgozni, hogy meg­felelhessünk a bizalomnak. Ar­ra törekszünk, hogy politikai, szakmai és erkölcsi szempont­ból a legalkalmasabbak legye­nek a vezetők és a dolgozók ügyeit intézők. A kormány bízik abban, hogy a Központi Bizott­ság határozata nyomán kiala­kult aktív, alkotó politikai lég­körben az élet minden terüle­tén' újabb sikereket érünk el. Ebédszünet után Apró Antal elnökletével folytatta tanácsko­zását az országgyűlés. Elsőként dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra, majd Kardos Vilmos budapesti, dr. Novák Pálné Heves megyei, Németh István baranyai, (Né­meth elvtárs felszólalását hol­napi számunkban részletesen közöljük), Danes József Sza- bolcs-Szatmár megyei, Kiss le­nő budapesti, Győri Imre Csongrád megyei, dr. Schmitz- ler Ferenc debreceni, Nánási László Szolnok megyei képvi­selő fejtette ki véleményét a vitában. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel a mi­niszterelnöki beszámoló feletti vitával folytatja munkáját. Munkatársunk telefonielentése az Országházból Parlamenti percek Tizennégy témát foglalt ma­gában Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének tegnapi expozéja. Átfogó képet adott az országgyűlésnek a kormány több mint kétéves munkájáról - benne az örömökről és a ten­nivalókról egyaránt. Az ország- gyűlés fokozott figyelemmel kí­sérte Fock Jenő beszédét. Baranya képviselői kiemelték a számunkra különösen fontos megfogalmazásokat. A tervezői munka fejlesztéséhez dr. Szabó József a következőket fűzte: - A tervezőmunka hatékonysá­gáért, a szervek, a testületek felelősségén túl jobban kellene érvényesíteni anyagi, erkölcsi és jogi vonatkozásban is a sze­mélyek felelősségét. Megnyug­tat, hogy a kormány jól látja a helyzetet, s hatékony intézkedé­seket tesz programjának meg­valósításáért. De nekünk is és kinek-kinek saját munkaterüle­tén jobban, eredményesebben kell végeznünk munkánkat. A kij'f Vé-ö munkakörben dol­gozóknak, de főleg az irányító szervek vezetőinek kell a jobb együttműködésen munkálkodni. akár a gazdasági ágazatok fej­lesztéséről, vagy települések feljesztéséről, kulturális, szociá­lis helyzetünk Javításáról, vagy a különböző szolgáltató szervek hálózatfejlesztéséről van szó. Idézet a kormánybeszámoló­ból .,. Energiagazdálkodási koncepciónk szerint gyors ütemű a szénhidrogének előretörése és csökken a szénfelhasználás ará­nya. Jazbinsek Vilmos képviselő véleménye: — A kormány elis­merte, hogy egyes ipari üze­mekben elfutottak a széntüzelé­sű energia felhasználásától a szénhidrogének irányába. A je­lenlegi energiaproblémák miatt több helyen újra széntüzelésre szükséges visszaállni. Energia­hiány várható még az atom­energia felhasználások idején is. A „gazdaságos” szénbányá­szatra, a szénre még sokáig szükség lesz. Az arányok meg­változtatása nem jelenti feltét­len visszafejlesztését a szilárd energia felhasználásának. Vi­szonylag nagyok a szilárd ener­gia készletek akkor, amikor a szénhidrogénekben kielégítetlen igények vannak. A szénbányá­szatban sok esetben értékesíté­si problémák merülnek fel ak­kor, amikor az energiaigények kielégítésében hiányok jelent­keznek. Az importenergia nem olcsó. A belső értékesítési prob­lémáink, anyogárak emelkedé­se. bérek jogos fejlesztése miatt a szénbányászatot ma már csak központi, kormánytámogatással vagyunk képesek fenntartani. Az országgyűlési beszámoló­ban szerepelt az életszínvonal, bér-, ár- és szociálpolitika. Idé­zet a fejezetből: „A lakosságot, mint fogyasztót természetesen elsősorban a fogyasztói árak alakulása érdekli." Rameisl Fe- rencné képviselő ehhez a követ­kező gondolatokot fűzte: - A kormány beszámolója olyan út­mutató, amely az MSZMP KB 1972. november 14-15-i hatá­Harminc dunántúli és tiszántúli nagyüzem képviselőjének tanácskozása a Takarmánytermesztési Kutató Intézet bicsérdi székházában Mikor a bécsi szeletet, a sertéskarajt, vagy a rántott csirkét jóizüen elfogyasztjuk, nem igen jut eszünkbe — minek is jutna —, hogy miből készül, legfeljebb annyit jegyzünk meg, hogy „na ez a csibe biztos tápos volt". Pedig a tápokban, amiből a sertés­karaj, meg a csirkecomb lesz, öt világrész magvai, takarmányai keverednek: magyar kukorica, afrikai földi mogyoró, perui halliszt, ázsiai gyapotmag és amerikai szójadara. Amíg a keresletet inkább a zsír és a szalonna fogyasztás szabta meg, addig kukoricával és árpával, tehát hazai takar­mányokkal lehetett felhizlalni az állatokat. A megváltozott fo­gyasztói ízlés azonban ma a so­ványhúsú, fiatal állatok előállí­tását igényli a mezőgazdaság­tól, ez predig fehérje takarmány nélkül nem lehetséges. Fehérjé­ből sajnos nem vagyunk, sosem voltunk önállóak, az állam éven­te igen nagy összeget, 80—100 millió dollárt fordít fehérje be­hozatalra. Az import fehérje je­lentős része szójabab, amit fő­ként az Egyesült Államokból vá­sárolunk. Az elmúlt évben 24 ezer vagon szójadarát importál­tunk az USA-ból, mintegy 380 millió deviza forint értékben. Pedig a szóját Magyarorszá­gon is meg lehet termelni. A 38—40 százalékos fehérje és 17—18 százalékos olajtartal­mú szójabab a világ egyik leg­sokoldalúbban felhasználható — külföldön emberi táplálkozásra is felhasználják — legértéke­sebb növénye, ma ismét az ér­deklődés előterébe került, s el kell fogadni azt a megállapí­tást, hogy szója'nélkül nincs mo­dern állattenyésztés. Ám a me­redeken felfelé ívelő világpiaci árak, és az amúgy is nagy szál­lítási távolságok — minden év­ben át kell hozni az Atlanti­óceánon — arra figyelmeztet­nek, hogy a mpstanihoz hasonló szójaimportra nem szabad hosz- szú távon berendezkedni. A ha­zai szójanemesítés kiválósága dr. Kurnik Ernő, akadémikus, ta­valy egy FAÓ küldöttséggel járt kinn az Egyesült Államokban, s a velünk nagyjából azonos szé­lességi fokon — tőlünk kb. 200 kilométerre délre fekvő Minesota államból, 10—11, főként korán érő amerikai szója fajtát válasz­tott ki. Az új amerikai és hazai fajtákat tavaly kísérletekbe állí­tották. E kísérletek eredményeiről és a .most induló országos szója­program 1973. évi feladatairól tanácskoztak kedden délelőtt Bicsérden, a Takarmánytermesz­tési Kutató Intézet székházában kutatók és szójatermelők, több mint nyolcvanon az ország kü­lönböző részéből. Dr. Kurnik Er­nő professzor az intézet igazga­tója, az esemény kapcsán rövid tájékoztatást adott lapunknak. A szójaprogram első lépcsőjeként 1973-ban az intézet 30 dunán­túli és tiszántúli — ez a két ter­mőtáj lesz talaj és éghajlati adottságainál fogva a hazai szójaövezet — gazdaságban 10 —11 amerikai és 4—5 hazai fajtával, összesen mintegy ezer holdon állít be kísérleteket. Hu­szonöt üzem öt fajtát próbál ki, egyenként 5 holdas kísérleteket, öt üzemben pedig 9 fajtát állí­tanak be öt holdas kísérletek­be. A kísérleti területekre az in­tézet ingyen biztosítja a vető­magot. Ezen kívül mintegy 1800 —2000 holdon megindul a zárt- rendszerű ip>ari szójatermesztés is — iregszemcsei technológia alapján. A programban négy baranyai nagyüzem is érdekelt, a szentegáti, a bogádmindszenti és a Villányi Állami Gazdaság, valamint a drávaszerdahelyi ter­melőszövetkezet. Szentegát 500 holdjával az ország legnagyobb szójatermesztő üzemévé lépett elő, A vitában felszólalók — fő­ként az üzemek képviselői — szóvátették, hogy a jelenlegi felvásárlási árak nem teszik eléggé vonzóvá a szójatermesz- tést. A program sikeréhez az árakat kell mindenekelőtt ked­vezőbben kialakítani. Felmerült az is. hogy az olajipar általá­ban idegenkedik a szója feldol­gozástól. Ezért — a javaslat a Szekszárdi Állami Gazdaságtól indult ki — meg kell valósítani a szójaliszt üzemi feldolgozását. A tervek szerint négy ilyen fel­dolgozó épül — társulásos ala­pon — az országban. Az első beindítását anyagilag az Orszá­gos Fehérje Iroda is támogatja. — Rné — Á KISZ KB vörös vándorzászlaját nyerte el a MÉV KISZ-bizottsága rozatának megvalósításához szinte egyedenként jelöl meg feladatokat. Nagyon fontosnak tartom a kormány-beszámoló­ban annak a kérdésnek kihang­súlyozását, amely a termelői és fogyasztói árakkal, azok össze­függéseivel foglalkozik. Fock elvtárs szavaival élve, az ideológiai munka is termelési kérdés. Ügy vélem, a termelői és fogyasztói árak összefüggé­sének megértetése is folyama­tos napi feladataink közé soro­landó. — Majd így folytatta Rameisl Ferencné: „Örömmel üdvözlöm az árellenőrzést, — az áremelés megelőzését szolgáló adminisztratív jellegű intézke­déseket. De, véleményem sze­rint, a helyes árpolitika szocia­lista elvein való alkalmazása az alapvető és ennek megértetésé­re több gondot kell fordítani." A hármas ünnepen, március 21-én, a Tanácsköztársaság év­fordulóján, a tavasz köszönté­sén, a Parlament első ülésén a Minisztertanács elnökének beszámolójához egy miniszter és tíz képviselő szólott. A vita ma folytatódik. Egy miniszter és a parlament 19 tagja mond vé­leményt Fock Jenő expozéjáról. Nagy István A Mecseki Ércbányászati Vállalat ifjúkommunistái ki­emelkedő munkájuk elismeré­seként másodízben nyerték el a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját. A válla­lat központjában tegnap az esti órákban meleghangulatú ünnepélyen vettek részt az üze­Új fény a laser címmel este hat órakor a József Attila Mű­velődési Házban Pécsett dr. La­katos Tibor tart előadást. Kom­lón, a Május 1. Művelődési Házban a korszerű lakás beren­dezéséről Tillai Ernő építész­mérnök vetítettképes előadást tart. A program délután öt óra­kor kezdődik. Mohácson, dél­előtt tíz órakor a Kossuth Film­színházban a szakosított sertés- tenyésztő telepvezetők megyei tanácskozását rendezik meg. Vitaindítót tart dr. Kovács Jó­zsef egyetemi tanszékvezető ta­nár. A Bartók Béla Művelődési mek kiszesei, párt és szakmai vezetői, ahol Simon József az ÉDU KISZ szervezetének titkára köszöntötte a megjelent vendé, geket. A zászló-átadási ünnepélyre eljött Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának tit­kára, Lukács László, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára, Nagy Sándor, a megyei KISZ Bizottság munkatársa és Pécs nagyobb üzemeinek KISZ vezetői. Ott volt Tóka Jenő, a MÉV igazgatója, Kovács István, a vállalati pártbizottság titká­ra, Rácz Gyula, a szakszerve­zeti bizottsáq titkára. Simon József menyitóját kö­vetően a Karikás Frigyes úti is­kola úttörői adtak színvonalas műsort, majd Varga Jenő, a Szolgáltató üzem KISZ titkára méltatta három nagy tavaszi ünnepünket. A megemlékezést követően Lukács László, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra és értékelte a MÉV KISZ szerveze­teinek és Bizottságának mun­káját / Az értékelést követően Lukács László kitüntetéseket adott át Elsőként Herendi István, a IH- as üzem fiatalja vette át a KISZ Érdemérem kitüntetést, majd Lukács László átadta a MÉV KISZ Bizottság titkárának, Tukora Istvánnak a KISZ Köz­ponti Bizottság vörös vándor­zászlaját. Központban öt órakor kezdődik a szocialista brigádvezetők fó­ruma. Lánycsókon délután egy órakor a vezetésről és a korsze­rű üzemszervezésről Horváth Vilmos a Tsz Szövetség munka­társa tart előadást. A Himeshá- zi Művelődési Házban a szo­cialista brigádmozgalom to- vábbfeljesztéséről rendeznek ankétot. Szederkényben, az if­júsági klubban este hét óra-kor műszaki-technikai filmeket ve­títenek. A szentlőrinci általános iskolában rend .zik meg a gya­korlati foglalkozást oktató ne­velők megyei fórumát, mely dél­előtt fél tízkor kezdődik. A műszaki és közgazdasági propagandahónap mai rendezvényei

Next

/
Thumbnails
Contents