Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-18 / 67. szám
1973. március 18. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A több üzlet nem oldja meg az alkatrészellátás problémáit Szövetkezeti autójavítás Egyre több o kerék az utakon, az autójavításnak tehát egyre jövedelmezőbbnek kell lennie. A baranyai autójavító szövetkezet — az ország tolón legnagyobb ilyen szövetkezete — ezzel szemben nem érzi magát szerencsés helyzetben. Az elnök könnycseppel A téma régi. Az autójavítóknak már évek óta ilyen a közérzetük. Három és fél évvel ezelőtt ezeken a hasábokon azzal indultunk, hogy az autójavító szövetkezet elnöke a harmadik negyedévi mérleg összeállításakor majdnem sírva fakadt. Nagyítóval kellett keresniük a nyereséget. Hetvenben — az 1969-es óv eredménye, jobban mondva „eredménytelensége" alapján — egy fillér nyereségrészesedést sem fizettek. A következő esztendőben az OKISZ a zsebébe nyúlt, hogy hiteleiket visszafizethessék, de a Vézetők a zárszómadó közgyűlésen így is pirulva álltak a szövetkezet tagjai elé. Most végre kétheti bérnek megfelelő nyereségrészesedést osztanak. Saját erőből. De mi is történt az elmúlt három és fél évben? Annak idején tulajdonképpen a fejlesztések sodorták nehéz helyzetbe a szövetkezetét. Nem tehettek róla. Kinőtték műhelyeiket, de egyébként is, ki kellett költözniük Pécs új város- központjából. Felépítették a Diósi úti telepüket. Nem tudhatták előre, milyen terheket vesznek a nyakukba. A fejlesztést még a régi gazdasági mechanizmusban határozták el és kezdtek hozzá, közben azonban megváltoztak a szabályzók, az eszközök terhei annyira megemelték a költségszintet, hogy elmerült benne a nyereség. Azzal pédiq végképp nem számoltok, ha van is nyereség, azt az eszközök értéke és a kifizetett bérek arányában kell felosztani, s így rosszabbul járnak a fejlesztéssel, hiszen vékonyan csordogál a részesedési alapba. A gondokat tetézte a szerviz ráfizetéses volta, a csapnivaló alkatrészellátás, a szakember hiány, az új harkányi szerviz kihasználatlansága, a hurcolko- dái (a Diósi útra) költségei, és így tovább. Hevet változtattak tások elhanyagolásáról, hiszen a lakosság részére nyújtott szolgáltatásaik tavaly is huszonöt százalékkal nőttek. Tudomásul kell venni viszont azt a körülményt, hogy a melléktevékenységek nélkül — o jelenlegi közgazdasági környezetben — a szövetkezet nem tudná tisztességesen megfizetni tagjait. Egyre több a kerék az országutakon, az autó százezerek közügye és közérzete, az autójavítóknak tehát igazság szerint konjunkturális helyzetben kellene lenniük. De nincsenek, mint ahogy általában ilyen szempontból az egész szolgáltatóipar mostoha helyzetben van. Csak akkor kérhetjük számon a színvonalas szolgáltatást, ha megjavítják a feltételeket, ha nem hagyják magukra az autójavítókat, vagy hagyják, hogy úgy éljenek meg, ahogy tudnak, ahogy most a baranyai szövetkezet kénytelen megélni. Mildósvári Zoltán Kenyérsütés 0 m «I eljárással Az ÉLGEP megbízásából o Központi Élelmiszerkutató Intézetnél nagy- frekvenciás kenyérsütési eljárássál kísérleteznek. Az új módszer lényege, hogy a kenyértésztát a Iflv? nagyfeszültségű m *' áram erőterében a periódusváltozások hatására keletkező hő süti meg. Ezáltal a kenyér minősége . jobb. A nagyfrekfill* * • venciás kenyérsüSv tési eljárással a sütési idő negyedére csökkenthető. Zárt termesztési rendszerben A könnyek azóta elapadtok. A szövetkezet segített magán, ahogy tudott Megpróbálták „eltartani" az autójavítást, s természetesen magát a szövetkezetét, A törekvések világosan tükröződnek rt névváltozásban, nincs többé Autó- és Motorjává» Ktsz, hanem; Gépjármű- Javító és Vegyesipari Szövetkezet. ' Először használt gépkocsik, köztük a leadott közületi gépkocsik adás-vételével, majd bérfuvarozással kezdtek el foglal- Ttozni, lakatos részlegük pedig — a szerkezeti lakatosokra! van sió — bekapcsolódott -az ex portba, algériai és mongoljai megrendelésre több millió forint értékben hús- és konzervipari (lerendezések tartozékait készt (ették el. így e tavalyi esztendő eredményei alapján kétmillió forint nyereséget mutathatott H c könyvelés, $ ez az összeg m összes árbevétel nyolc és tél Ka'«3léka. A kétmillióból négyszázezret •hozott az autójavítás. Nagyon semmi ki* nyereség ez, két és fél százalékos haszonnak felel ■neg, Ennyit a takarékbetét kamatai is hoznak, és ezért az Ujjúkat sem keltene mozdítaniuk. Akkor hát fel kellene emelni az autó- és motorjavítás dijait? Nem, a világért sem, ez maguknak az autójavítóknak sem fordult meg a fejében, szerintük is — többen nyilván autótulajdonosok — már igy is drága a javítás. Nem az árakhoz kell nyúlni, hanem a szolgáltatás feltételein qyökeresen változtatni. Mindenekelőtt az alkatrészellátást kellene megjavítani, Kellene, kellene... Ezt most hiába feszegetjük, a gondok jelzésén túl úgysem jutunk továbbra. Erre az a kiszólás illik, hogy: egyes hibákat nem lehet kijavítani, ezeket: a hibákat meg kell szokni. Tény az, hogy az alkatrészellátásban evek óta nem sok előrehaladás történt Legfeljebb ennyi, hogy Pécsett boltokat nyitottak a kiskereskedők. de ettől lényegében nem lett több az alkatrész, legfeljebb most több kézen megy keresztül. Az alkatrész- ínség sok keservet jelent, egy- egy nagyjavításon átesett gépkocsi nyavalyás filléres alkatrész hiánya miatt sokszor fél évig is vesztegelni kénytelen a telepen. Benne a pénzük. Ötven mázsa kukorica hektáronként Iparszerűen állítják elő tíz baranyai nagyüzemben Csendes háború Mines elegendő alkatrész Mit »e mondjak erre? Minden gép- kocsitulajdonos tisztában van vele, ha valami kényesebb javítást kell elvégeztetnie, a kisiparost kell felkeresnie, ott gyorsan megoldást találnak, ott többnyire mindig van mindenféle alkatrész. Ez rendben is volna — mondom én — végül Is, ha vannak versenytársak, azon csak a javíttatok nyernek. De mit szóljon a szövetkezet, ha ő még a szocialista szektorra sem számíthat? Újabban például nincs oxigén és dissous- gáz. Az ellátó szóba sem áll e szövetkezettel, nem hajlandó vele szerződést kötni. Csak azt kapják, ami a nagyfogyasztók utón marad, arra is csak telefonon adhatnak fel rendelést E miatt a karosszérialakatosok — egyébként tizenketten vannak — sokszor állnak, egyszerűen ki fog múlni ez a részleg. Mi lesz akkor Pécsett a behorpadt karosszériákkal? Nem piszkaiddá sként, de megjegyzik a szövetkezeteíek, a maszekok vígan hozzájuthatnak az oxigénhez és a dissous-hoz, rejtély, hogy hogyan. Nem sajnálják tőlük, de nagyon kíváncsiak azokra a csatornákra, amelyeken keresztül ők is hozzájuthatnának. A gondok egyveleg öböl kisír a minőségi szakmunkások hiánya. igaz. egyre több o kontár, s ez végsősoron, akármilyen szemmel nézünk rójuk, legalább új kapacitásokat jelent. Habár vissza is üt mór, pillanatnyilag kevés az ügyfél, jelzik ezt az autójavítók többször is feladott újsághirdetései. Az viszont már mindenképpen szöget üt a fejbe, hogy újabb iparengedélyeket adnak ki, és ezekkel az engedélyekkel olyanok nyitnak autójavító műhelyt, akik az állami vagy szövetkezeti autójavítóktól mentek el, vagy éppen elcsábították őket. Ezzel nem tesz több a javítókapacitás. Sőt, a meglévő és korszerűnek mondható szövetkezeti vagy állami műhelyek kihasználtsága romlik. Ugyanakkor pediq a szövetkezet vívja csendes háborúját azokkal, akik a megye és a város érdekében elvárják és megkövetelik a szövetkezettől, tegyük hozzá jogosan, hogy inkább javítsanak, ne pedig a melléktevékenységüket szélesítsék, Szerencsére nincs szó a javíBelepjünk, vagy ne lépjünk be, i ha igen melyikbe? Mivel Baranya Magyarország kukorica övezetébe tartozik, egész télen át komolyan foglalkoztatja a mezőgazdasági üzemeket Az érdeklődést persze éberen tartották a Technika Házában zajló rendezvények is. A zárt kukorica-termesztési rendszerek hazai gesztorai az új területek meghódításáért egymással is versengő állami gazdaságok — Bábolna, Szekszárd, Baja az ősz és a tél folyamán sűrűn küldték el a mindeddig szilárdén „ellenálló" Baranyába nagyköveteiket A Technika Házában, ahol néhány hete a Bajai Állami Gazdaság igazgatója ecsetelte a bajai rendszer előnyeit, tegnapelőtt, azaz pénteken délelőtt a műszaki hónap keretében Gergely Sándor, a Bábolnai Állami Gazdaság gépészmérnöke, adott átfogó értékelést ezúttal a műszaki szakembereknek e CPS-rendszer üzemi, technikai tapasztalatairól. Emberi kéz érintése nélkül A hadjárat kétségkívül komoly kezdeti sikereket aratott, csaknem minden gesztor gazdaság szerzett magának híveket Baranyában. A KSZE rendszert a megye állami gazdaságai részesítették előnyben, a szekszárdi programba ez év tavaszán a pécsi, a bátyi és a villányi állami gazdaság kapcsolódik be, de ehhez szeretne csatlakozni a szabadszentkirályi tsz is. A bábolnai CPS rendszert a baksai, a bólyi és a magyarteleki tsz, valamint a Zen- góaljai Állami Gazdaság választotta. Míg a bajai rendszerhez a Kétújfalu és a görcsönyi termelőszövetkezet kötelezte el magát A mohácsi térség nagy kukoricatermesrtő szövetkezetei túl soká tanakodtak, hogy me-, lyik rendszert válasszák, titkon abban reménykedve, hogy az ország egyik legnagyobb kukoricatermesztő üzeme a Bólyi Állmai Gazdaság maga is egy új bólyi rendszerrel áll elő. Ez azonban nem történt meg. Igy a mohácsi tsz-szövetség most a legújabb és részükre a legvonzóbb KCE rendszer felp kacsingat, amelynek gesztora el- sőizben nem egy állami gazdaság, hanem a Nádudvari Vő rös Csillag Termelőszövetkezet Bérbe vennénk VAGY MEGVÁSÁROLNÁNK OLYAN NAGYMÉRETŰ HAZAT VAGY EPULETET, AMELY MŰHELYNEK ES RAKTÁRNAK MEGFELEL PÉCS TERÜLETEN. „Közművesített épület” jeligére a Sallaí uteai hirdetőbe. E különféle rendszerek közös célja, hogy a kukoricát ezt az egykor oly kézimunkaigényes növényt emberi kéz érintése nélkül komplex gépsorokkal, zárt technológiai rendszerben, tehát iparszerben lehessen előállítani oly módon, hogy közben az egy hektárra vetített átlagtermést nagymértékben megnöveljék. Az Egyesült Államok kukoricaszövetkezeteiben ilyen zárt rendszerekben állítják elő a világ évi kukoricatermelésének 51 százalékát Az USA övezet átlag 1971-ben 53 mázsa volt hektáronként Hazánkban a Bábolnai Állami Gazdaság adaptálja 1970-ben ezt az amerikai zárt technológiai rendszert annak gépsoraival együtt. Ekkor cserélték le a 120 traktorból állá gépparkot amerikai gépekre, vagyis 10 darab nagyteljesítményű John Dreen traktorra, amelyek árát dollár helyett kukoricával törlesztették a többlettermésből. A következő évben már 30 ezer hektó ion — Bábolna bevont egy sor üzemet - 1972-ben már 66 ezer hektáron terjedt el az új CPS rendszer, részben országon belül, de bekapcsolódott egy szovjet és négy csehszlovák állami gazdaság is a bábolnai programba. Az értékelésnél kiderült hogy a 41 mázsás bázisátlaggal szemben a rendszer hektáronként — 66 ezer hektár átlagában — 51,05 mázsára növelte a kukorcia átlagtermését Fokozott érdeklődés Az érdeklődés olyan mértékben fokozódott a CPS-rendszer iránt — 1973-ban már 120 ezer hektárt vonnak be a rendszerbe és sok üzemet csak 1974-re, sőt 1975-re tudtak besorolni — hogy m már meghaladja « Bábolnai Állami Gazdaság erejét. Közös vállalkozás alakult, mely az intgeráció vagyis a gesztor szerepét ellátja. A bábolnai CPS rendszer o szekszárdihoz hasonlóan nyugati gépsorokra épül, de előnye, hogy a gépeket — egy John Dreen traktor ára másfélmillió forint lenne, a nyugatnémet Claás kombájnok darabja 800 ezer forintba kerül — nem kell a rendszerbe bekapcsolni, üzemnek készpénzért megvenni, hanem a gépek árát öt év alatt meghatározott részletekben kukoricában lehet törleszteni. A szaktanácsadásért és egyéb juttatásokért — a gépen kívül a vetőmagot, a műtrágyát és a nővényvédőszert is a gesztor szerzi be — a terméstöbblet 20 százalékát számítja fel a gazdaság. A nyereségen Bábolna 40—50 százalék arányban osztozik partnereivel, vagyis a partnerek kapják a 60 százalékot. Melyiket a több közűi? Kis eltéréssel a szekszárdi zárt rendszer is hasonló elveken épül fel. A bajai rendszer azonban lényegesen eltér az előző kettőtől, mégpedig abban, hogy szocialista országokból beszerezhető gépsorokat biztosít, ezeket azonban nem törlesztéses alapon helyezi ki, hanem a gépeket a partnereknek meg kell venniök, amihez bankhitelt is kapnak. Baja 40— 50 százalékos terméstöbbletet garantál a bázisátlaghoz, vagyis az előző öt év átlagához képest és ennek 15 százalékát ké ri, a szolgáltatások fejében. A nádudvari KCE — Kukorica és Cukorrépatermesztési Együttműködés — is biztosítja a szükséges devizát és hiteleket és ez a társulás önmagában való nyereségre nem törekszik, csupán annyi pénzt kér tagjaitól, amennyi a szolgáltatások fedezésére elegendő. Ez az ösz- szeg a 200 forintot sem éri cl hektáronként. A megyei szakirányítási szei- vek mindent elkövettek, hogy Baranya mezőgazdasági nagyüzemei megismerhessék a különféle rendszerek előnyeit, hátrányait, ezáltal minden üzem a számára legelőnyösebb rendszert választhatja ki,- Rné Szolgálati jutalom Az Almásfüzitői limföldgyÓK ban első ízben fizettek a munkásoknak szolgálati jutalmat Hétszáz, több műszakban dolgozó munkás kapott 2000 forintot. Csaknem másfél millió forintot fizettek ki ezen a címen. A műszakváltással járó megterhelések elismeréseként ezentúl minden évben ad a gyár egyszeri alkalommal szolgálati jutalmat fizikai dolgozóinak. Akik közvetlenül részt vesznek a termelésben és több harmadban dolgoznak, tizenöt százalék műszakpótlékot is kapnak. A prémium és a nyereségrészesedés osztásakor is nagyobb ösz- szeget juttatnak a termelésben közvetlenül résztvevőknek. A március 1-i bérfejlesztésnél pedig a kötelezően előírtnál 3 százalékkal magasabb béreme lést kaptak a fizikai munkakörben dolgozók, ezzel a munkások éves átlagbérszínvonalo 28 000 forintról 30 500 forintra emelkedik. Fejlesztik a papíripart A terveknek megfelelően Tusiad a papíripar fejlesztése, s igy már a közeli jövőben jelentős termelésnövekedéssel számolnak a Papíripari Vállalatnál. Véleményük megalapozott, mert a Lábatlani Vékonypapírgyár, a Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyár és a budafoki Kartongép részben meg is kezdte a munkát, s ez évben várhatóan egyenletesen ellátja új termékekkel a hazai piacot A feldolgozóipari ágazat fejlődése a legdinamikusabb, Nyíregyházán több mint 50 000 tonnás termelés várható. Bérlőkijelölési jog 12 millióért Kazincbarcika Város Tanácsa és a térségben működő ipari üzemek közötti megállapodás alapján az ötéves terv hátralévő éveiben a vállalatok megközelítőleg 12 millió forintért vásárolnak első bérlőkijelölési jogot. A vállalatok részére a Tar- dona völgyében házgyári elemekből épülő új városnegyedben jelölték ki a lakásokat. A legnagyobb arányban a Borsodi Vegyikombinát és a Borsodi Hőerőmű váltotta meg dolgozói részére a beköltözés jogát. A bérlőkijelölési jog megváltásából befolyt összeget a városi tanács a lakásalap növelésére fordítja.
