Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-02 / 51. szám

1973. március 2. DUNÁNTÚLI NAPI© 5 Merre tart a népi faragómű veszet? Somogy—baranyai tanácskozás Szigetváron faragott kazetták és dohány­zó készletek: busóálarcok, em­léktárgyak, szarukürtök, dísztár­gyak ... Rutinos munkadarabok és szárnypróbálgatások: feltű­nően szépek és jellegtelen, ke­vésbé szép faragások. Sokféle­ségük így is megkapó, ahogyan „felsorakozva” elborítják a hosszú asztalokat a Szigetvári Járási Hivatal tanácskozóter­mében. Somogy és Baranya 42 népi faragója több mint 250 alkotá­sát hozta el arra a kétnapos találkozóra, amely a hét köze­pén zajlott le Szigetváron, A Baranya megyei Tanács kezde­ményezte, hogy a két szomszé­dos meqye faragói itt találkoz­zanak és tanácskozzanak; mód­szereket és tapasztalatokat cse­réljenek; bírálatot, értékelést kapjanak eddigi munkájukra és nem utolsósorban népszerű tu­dományos előadást hallgassa­nak a magyar pásztorfaragás 150 esztendejéről, az ősi hagyo­mányok átmentéséről. A jelenlevők tehát dús prog­ramban részesültek ezen a ta­lálkozón, Tapasztalatairól ér. Manga Jánost, at MTA nép­rajzi kutató csoportjának osz­tályvezetőjét kérdeztük meg, aki elmondotta, hogy az utóbbi években országszerte fellendü­lőben von a fafaragó tevékeny­ség. Látni fából faragott figu­rális szobrokat: mások népmű. vészeire utaló tárgyakat készí­tenek, A többség hobbyból te­szi, de nem kevesen ebből sze­retnének megélni — Mindkettővel baj van — mondotta dr. Manga János. •— Ugyanis minden „dömping" ma- gábart hordja a rossz irányok veszélyét, A pásztor annak ide­jén ösztönösen ismerte és ala­kította a szép tárgyak ősi for­máit. A maiakból — ritka ki­vétellel — hiányzik ez az előz­mény, Másrészt ellenzem, hogy 30—40 ember ezrével gyártson főfoglalkozásban tömegcikke­ket a népművészet égisze alatt. Legyen 5-—6 igazán ki­váló faragóművészünk, a többi­nek pedig — önképzéssel — hasznos szép időtöltése lehetne e faragás, — Hogyan Háti meg az itt látott do rabokat? — Keveset merítenek a múlt­ból ... A mai faragók nem is­merik eléggé a régi pásztor- művészet elemeit, értékeit. A fo­lyamatosság hiányét látom ezek. ben a faragásokban: a nagy­apók népművészete, e pásztor- művészet — és az unokák mai te­vékenysége között. Nincs, aki e kezüket fogja, segítse, irá­nyítsa őket W, l. Politikai könyvek több millió forintért A politikai irodalom terjesztéséért a Pécs városi Pártbizottság kapta a vándorzászlot Baranyában igen szép ered­ményeket értek el a könyvter­jesztők. pártmunkások a politi­kai irodalöm terjesztésében. Az elmúlt esztendőben 2,3 millió forint értékben vásároltak a baranyai dolgozók a Kossuth Könyvkiadó kiadványaiból, — ez annyit jelent, hoqy minden kereső átlagosan 10,20 forintot költött politikai tartalmú könyv­re, 11 százalékkal többet az or­szágos átlagnál, A folyóirat- ellátottsáq 25,4 százalékos a megyében. Még jobb eredményt mutatnak a számok Pécs váro­sában, ahol az emberek össze­sen egymillió forint értékben vásároltak politikai tárgyú ki­adványokat, az egy keresőre ju­tó vásárlás átlaga 13,40 forint, a folyóirat ellátottsáq pedig 32,4 százalékos, A politikai irodalom terjeszté­sében elért eredmények alapján az idén a Pécs városi Pártbi- zottsáq nyerte el az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó vándor- zászlaját, — amelyet csütörtö­kön délelőtt a Megyei Pártbi­zottságon tartott ünnepség ke­retében Bocz József, a párt me­gyei bizottságának titkára adott át. Az elmúlt évi munka elismeré­sét jelentő vándorzászlót Szent- irányi József, a Pécs városi Párt- bizottság titkára vette át. Az ünnepségen Németh János, a Kossuth Könyvkiadó megyei ki­rendeltségének vezetője a ter­jesztésben elért eredményekről, hatékonyabb módszerekről, a kiadványok ..közvetítőinek” meg­becsüléséről, a kiadó idei ter­veiről beszélt, Bocz József q po­litikai tárgyú kiadványok tartal­mi jelentőségét emelte ki. Az ünnepséget követően a pécsi üzemek könyvterjesztőivel beszélgettek a terjesztési mun­káról. Megnyílt a műszaki és közgazdasági propagandahónap f Folytatás at 1. oldalról) ■*» Szerte a világon és ha­zánkban is egyre nagyobb kö­vetelményeket állít a vezetők elé a technikai-gazdasági hala­dás áttekintése és szervezése. Ezek nagy változásokat jelente­nek munkánkban, Emellett fi­gyelembe kell azt is vennünk, hogy mi, magyarok, az utóbbi húsz évben sajnálatos mádon elmaradtunk a szervezéstudo­mány eredményeitől, és mond­hatjuk, a szükséges szervezési színvonaltól is. Van tehát mit tennünk, — Az indok, ami miatt na­gyon sokat beszélünk ma a szer­vezésről, s amiért a Központi Bizottság határozatot hozott a szervezés-vezetés színvonalának emelésére, abból a szükségsze­rűségből adódik, hogy a társa­dalmi termelés hazánkban is egyre Inkább a mai kor modern ipari gazdaságainak jegyeit vi­seli. Ma már a legtöbb terüle­ten modern technikával, nagy termelőerővel rendelkezünk, és e modern technika, a megn,övé­kedéit termelőerők hatékony ki­használást, magasfokú szervezé­si kultúrát igényeinek. Sőt mi több, nemcsak arról vart szó, hogy a „munkahelyi feladat- szervezést" korszerűbb színvo­nalra kell emelni, mert a mun­kahelyeken már nqgyértékü és modern technika működik, amelyben az ember és a techni­ka ősszhangjónak biztosítása új módszereket követel; hanem lát­nunk kell, hogy c társadalmi termelés, népgazdasági vetület- ben vizsgálva, a modern techni­Anyakönyvi hírek fees ; születte ti Vargtt Valéria, Molnár Rita, Ra­dies Péter, Kövecs János, Burás! Szilvia, Gáspár Béla, Kernén? And­rea, Schneider Tímea, C/ippan Ani­kó, Mohácsi Valéria, Mecseki Noé mi, Orbán Gyula, Gál György, Waw r a Srllárd, Gung! Adél, Orbán Zsu­zsanna, lakács Krisztina, Vesztet gombi Ákos, Szóké T&ndo, Ráér | Attila, Csontos JenÓs Tóth László- j Torma Szilvia. HÁZASSÁGOT KQTOnEKí Jene? Ferenc és Varga Katalin, j Maletics György és Nyers Eszter, ! Tóth István és Lukacs Margit, Brest- lovsiky Miklós és Csillag Mártó, Bé­lái János és Ruft Zsuzsanna- Fehér Sándor és Sobák Agnes, László Antal és Pálfty Erzsébet, Marat Adóm és Demeter Mária, Sebestyén Imre és Budai Mária, Bank János és Szabados Erzsébet, Fóti Béla és Fet­ter Gizella, Raffai Mihály és Tóth Zsuzsanna­MEGHALTAK s Frank Ignácné sz. Bauer Erzsébet, Zsi'kovies József, Sándor János, Szűcs Káro’yné sz. Mészáros Anna, Milkovics Ferenc, Szabolcsi Imre, dr. Frankó Zoltánná sz. Hedvig Pau'ina, Rin^bauer Edénó sz. Prager Irma, Sucska Hugóné st. Redl Stefánia, Weísz^nbach Péter, Bencze István, Kiss Vincéné sz. Éliás Murait, Mól nár Imre, Koltai Vilmos, Pintér iá' rtosné sz. Romolhatatlan Mária KOMLÖ: SZÜLETTEK! \ Vitéz O'-solyn. Scn-'á Tamás, Amb­rus Is'ván, Nirne'M-V'rrna Zo’fán. F?*?*iv ’'"•v'n. r'e-v3 Kű'-nen, T^-nyj Béla. Ró',:s Anita, 0’*As Ze,fán, Szó*-*! Jm-u*. r'-~n Orso’ya, Hol’er Gábor. Kf«'-?k Edit, Bartos Barbara, Scherdán Tamás, HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK s Herveth László Foren« é Borbála, Halmai János és Soós An­na, Buri István és Bálint Erzsébet* Vájná János és Farkas Ildikó, Papp Gyula és Baranyai fva­MEGHALTAK s Fink Vincéné sz. Eckl E»as Orsós György, Hefeli Sándor, MOHÁCS; SZÜLETTEK, Elekes Krisztina, Pezsgőt Zsolt, Ország Tibor, Imre Andrea, Halod! Ilona, Turóetí Gyöngyi, Baranyai Boglárka, Rajczí Gábor, Derner Ani­kó, Gocsal Gábor, Haraszti László, Rózsás Anikó, Puskás Szilvia, Hor­váth Gyöngyi, Péter Krisztina, Bene­dek Attila. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK * Tóth Gyula és Series Agnes, Izsák Gyula és Szeszén Mária, Szenésri Kálmán és Tóth Katalin, Vaiga Lász­ló és Miklós Ilona, MEGHALTAK; Schifkovszki Lajosné s«. Lembach Anna, Schmidt Jánosné sz. Bernhardt Anna, Reisinger János, Ceg'édi Györgyné s*. Kersics Anna, Molnár Lajos, Dávid Livja, Korsós Ferenc. SZIGETVAR s SZUVETTíK: Zabfe Edit. Vajda Attila, Var®« Norbert, Botike Csőbe. Grósr Vate­lin, Nőm István, Barles Tamás, Orv bon Sándor, Horváth Mónika, Barna János, DetcHIar Mihály, Orsós Jó­zsef, Orsós Cs?ba. HAZASÍAGOT KÖTÖTTEK. Gyurim GyBroy és Lanesí Ágnes, Fábián István és Popp Ilona, MEGHALTAK: Xavelli Etelka, Lech Ferenc, Mészá­ros Ilona, Olasz Merre. ka és a munkqspecialízáeió j szervezési követelményei túlnő- J n»k a munkahelyi kérdéseken, és a termelőhelyek mellett az [ egész gazdaságot, sőt, a gaz- | dqságirányítás egész rendszerét átfogó rendszerszervezési szem­léletet és tennivalókat követel­nek. Vagyis — mondotta Drecin József a fentiek Jobb megvilá­gítására — „ma már túl va­gyunk azon a korszakon, amikor a szervezés fő feladata az volt, hogy egyszerűen az adott mun­kahelyen néhány tucat ember munkáját egy. a helyszínen dol­gozó vezető megszervezze, ősz* srehongoljq”. A? előadó a továbbiakban azt fejtegette, hogy amikor a szer­vezési és a vezetési kultúrát emeljük, nekünk az emberi té­nyezőkkel sokkal többet kell foglalkoznunk, mint a kapita­lista társadalomban, s nem ve­zethetünk, szervezhetünk a dol­gozóktól idegen módon, velük ellentétes érdekektől vezettetve, A szervezés szorosan vett gaz­dasági értelemben ma még magasabb szinten van q fejlett tőkés országokban. Sok a ta- riulnívalónk. Miközben azonban ezeket qz eredményeket elis­merjük, és ami tonulnivalónk van, art megtanuljuk, sosem szabad elfelejtenünk, hogy a mi társadalmi viszonyaink mel­lett a szervezésnek és a techni­kának az alkalmazását a szo­cialista humanizmussal kell összekapcsolni. Drecin József ezután az álta­lános gazdasági-politikai hely­zettel. pontosabban az egyen­súly kérdésével foglalkozott, A hatékonyság növelésében ez is olyan fontos tényező, mint a technika és a szervezés. Drecin József előadásának második részében, a termelő­tevékenységre irányítva a fi­gyelmet, három kérdéssel — az állóeszközök hasznosításával, a munkaerő hasznosításával és a hatékonyság érdekében törté­nő műszaki fejlesztéssel — fog­lalkozott. A hatékonyságjavítás az előadó szerint főleg azon múlik, hogyan szervezik meg a termelőegységekben e három kérdésben q hatékonysági pa­raméterek javításához szüksé­ges feltételeket. Ez többek kö­zött a vállalati szervezési mun­ka fejlesztésén keresztül érhető csak el. Viszont a vállalati szer­vező munka stratégiai alapja a tervezés. Az állóeszközök hasznosítá­sával kápcsolatban két alap­vető követelményt emlegetett: az időbeni kihasználást, más­részt -v ennél szélesebb érte­lemben -— a termelési költsé­gekben a kor mindenkori haté­konysági normáival való azono­sulást, A kettő nem esik auto­matikusan egybe. Egyszerű pél­dát említve: egy termelő beren­dezés Időbeni kihasználása tel­jes lehet, de ha olyan amort: záciös költséggel terheli vala mely termelési folyamat ered­ményét, amely qz adott idő­szak hatékonysáqj követelmé­nyeihez képest magasnak ítél­hető, akkor annak a termelő berendezésnek a hatékonysága akkor sem optimális, ha éj:el- nappal működtetik. Ilyenkor legtöbbször arról van szó, hogy ezekkel a gépekkel és beren­dezésekkel nem mégfelelő érté* két képviselő termékeket állít tanok elő. A munkaerő hatékonyságá­val kapcsolatban is két oldalt említett. A legegyszerűbb oldal az, hogy a működő munkaerő munkaideje optimálisan ki le­gyen töltve. Sajnos, ez az egy­szerű követelmény a munkahe­ly! szervezés gyakori fogyatékos­ságai következtében (állásidők) sincs mindenütt megoldva, A munkaerő hasznosítás másik oldalának értelmezése már bo­nyolultabb, mert az állóeszkö­zök kihasználásához hasonlóan ennek is van egy „minőségi” oldala, tudniillik az, hogy a munkaerőt milyen értékalkotó képességre fejlesztjük, és ha kifejlesztjük, arrq is hasinál- juk-et Drecin József végül a mű­szaki fejlődés kérdésével fog­lalkozott, hozzátéve, hogy utol­jára hagyta, habár fontossága talán a legnagyobb a haté­konysági eredmények állandó­sági követelményei szempont­jából, hiszen g műszaki fejlő­dés nélkül a hatékonysági ered­ményeket nem lehet stabilizál­ni, nem lehet „versenyben ma­radni” a világgazdasági fejlő­dés követelményeivel. Azt a tényt, hogy a műszaki fejlesz­tés = szervezési követelmények­kel, másutt már régen felismer­ték. Nyomatékosan hangsúlyoz­ta: a mai kor technológiája nemcsak a gépek, hanem a szervezés állandó tökéletese­désének jegyében születik s fejlődik. A tapasztalatok sajnos igen gyakran lehangolóak ná­lunk, Márpedig: a műszaki fej­lesztés és a munkaszervezés édestestvérek. S csak ott szok­tak siránkozni, hogy drága a technika, ahol erről az egysze­rű igazságról nem akarnak tu­domást venni. Mlklósvári Zoltán MAI PROGRAM Ma délután egy árakor o Zsolnay Művelődési Házban műszaki filmeket vetítenek a gyár szocialista brigádveze- tői részére. A Technika Há­zában két órakor Balossá István osztályvezető tart elő­adást „Pécs város lakás­építésének és a kapcsolódó beruházások helyzetének elemzése a KB novemberi határozatai alapján” címmel. Három órakor nyílik a Dok­tor Sándor Művelődési Köz­pontban „Saját otthon —• saját erőből — állami támo, gatással” című kiállítás, me­lyet az OTP Baranya megyei Igazgatósága rendez, öt óra. kor az SZMT Hírlapolvasójá­ban az Ezermester című fo­lyóirat rendez ankétot. Részt vesz: Szűcs József főszer­kesztő és Szélig Gyula az „Ezermester" tv-antenná szakértője. Szigetváron délelőtt tíz árakor a Művelődési Központ udvarán a Pécsi Autóklub ingyenes műszeres vizsgála­tét, savsűrűssgmérést, gyúj­tás és fényszóróbeállitást, valamint szaktanácsadást végez. Március 5-től: Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának latija^ Többet, teljesebbet akarunk adni, mint eddig — s ehhez elengedhetetlenül szükséges a sajtó névtelen katonáinak, a hirlapkézbesitoknek és hírlapárusoknak a segítsége. A terjesz­tési terv elkészült. Elkészültek azok a felmérések is, amelyek egy-egy város, község lakóinak az igényeit jelzik. A Hétfői Dunántúli Napló jellegét nézve városi lap, hisz egyelőre nem lehet előfizetni, az érdeklődés azonban nagy a falvakban is, s ez az érdeklődés minket kötelez. Hétfői kiadósunk kapható lesz Baranya megye 162 postahivatalánál, illetve, ahol van kézbesítés ott a „leveles” postás is árusítja lapunkat Pécsett hajnali fél hattól árusítják a lapot a postai hírlap­árusok, illetve azok a mozgóárusok, akiket külön e célból szervezett és állított munkába a Pécsi Postaigazgatóság megyei hirlaposztálya. Mátyás Géza osztályvezető az előkészületekkel kapcsolatban elmondotta, hogy valamennyi hivatal vezetőjét személyesen megkeresték, s pontosították a várható igényeket. A Hétfői Dunántúli Naplót Pécsett minden reggel tíz mozgóárus kínálja majd a legfontosabb közlekedési csomó­pontokon, illetve legforgalmasabb tereken, s természetesen kapható lesz minden olyan postai pavilonban, mely újsó^- árusítással foglalkozik. Komlón alig néhány perccel Pécs után jelenik meg a lap, Mohácson, Szigetváron, Siklóson és a többi nagyobb helységben szintén a korareggeli órákban utcára kerül a HDN, hétfői kiadásunk ugyanis elsősorban a munkába indulók lapja kíván lenni. Az érdeklődésnek megfelelő példányban eljuttatjuk a lapot a szomszédos megyék székhelyeire, illetve városaiba is. A HDN a vasárnapi események lapja, s a hétfőn reggel munkába- indulo ezrek szórakoztató és hasznos információkat adó útitársa. Ülést tartott az ifjúságpolitikai bizottság Ismét napirenden az ifjúsági park A Baranya megyei Moziüze­mi Vállalat Pécs városi tevé­kenysége és a filmszínházak helyzete és műsorpolitikája sze­repelt egyik napirendi pontként a Pécs megyei város Tanácsa Ifjúságpolitikai Bizottsága teg­napi ülésén. A testület megvi­tatta és álláspontjával kiegé­szítette a Városi Tanács mai végrehajtó bizottsági ülése elé kerülő anyagot. Az ülés következő napirendi pontjaként az évek óta húzódó Pécs városi ifjúsági park léte­sítésének lehetőségeit vizsgál­ták meg. Az 1972. évi decem­beri tanácsülés határozatot ho­zott arra. hogy meg kell vizs­gálni az ifjúsági park létesíté­sének lehetőségeit. A tanács úgy döntött, hogy Pécsett nem­csak a Balokány-ligetben, ha­nem minden kerületben célsze­rű lenne ifjúsági parkot létesí­teni, így új terveket kell készí­teni. A Pécsi Tervező Vállalat ez év júniusáig tanulmányter­vet készít qz elképzelésekről. Eszerint négy helyen, a Balo­kány-ligetben, Kertvárosban, Üjmecsekalján, valamint o Szé­kely Bertalan úton építenének ifjúsági parkot Természetesen a terveket a végrehajtó bizott­ságnak kell majd jóváhagynia. Az ifjúságpolitikai bizottság ülésén napirendi pontként sze­repelt még „A tanács és a KISZ szerveinek feladatai az oktatási-nevelési feltételek javí­tása érdekében” című előter­jesztés. A testijlet meghatároz­ta az oktatási-nevelési feltéte­lek javítása érdekében vállalt KISZ-védnökség feladatait é*. javaslatot dolgozott ki a véd­nökség programjára. Emlékezés Petőfire Petőfi Sándor születésének évfordulójáról emlékeztek meg tegnap délután Pécsett, a költő nevét viselő filmszínházban megtartott ünnepségen. A Him­nusz hangjai után Szegvári Menyhért, a Pécsi Nemzeti Színház művésze a Föltámadott a tenger című költeményt mondta el, majd Neumann Adóm, a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalat KISZ- titkára mondott ünnepi beszé­det. Az ünnepség befejező ré­szében mutatták be az 1953- ban készített. Föltámadott a tenger című színes, magyar fil­met, melyet Petőfi születése és q szabadságharc évfordulójá­nak tiszteletére nemrég újítot­tak fal. A Leőwey Gimnázium cj'sz­I termében tegnap délben nyílt meg az iskola Petőfi örökösei című emlékkiállítása. A falak mentén körben elhelyezett tablókon a költő élete idéző- dik fel. Verseinek egykori és mai kiadásai, leveleiről és ver­seinek kéziratairól készített fo­tómásolatok tűnnek a nézők elé. Az egyik tablón hatalmas térkép szemlélteti Petőfi életé­nek állomásait Feltűnik a kis­kőrösi szülőház, a pápai kol­légium épülete, másutt szülei­nek arcmása. A bemutató méltó kerete Martyn Ferenc festő­művész Petőfi-illusztrációinak néhány itt látható darabja. A kiállítást, — amely március 15- ig tekinthető meg — dr. Vargha Balázs, irodalomtörténész nyi- j torta meg. A BARANYA MEGYEI TEMETKEZÉSI VALLALAT felhívja oz érdekeltek figyelmét, hogy a pécsi KÖZTEMETŐ ,,N' jelzésű gyermekparcerlája 1973. VII. 1-éve! kiürítésre kerül Akiknek ebben a parcellában megváltott sírhelyük van, a fenti időpontig jelentkezzenek a temető gondnoki irodájában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents