Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-14 / 63. szám
Rekonstrukció félmilliárd forintért Mohács lakói összefognak a fejlődés érdekében Talán a legjelentősebb beruházásként tarthatják a mohácsiak számon a Mohácsi Farost- lemezgyár rekonstrukcióját, amelynek összköltsége meghaladta a félmilliÓFd forintot. Igen nagy gondot fordított a város vezetése az ipar fejlesztésére az elmúlt tanácsi ciklusban, ebben oz ötéves tervben. Az előkészített, részben megkezdett fejlesztések összértéke meghaladja az egymillióid forintot. Mohács város történetében ilyen nagyarányú fejlesztés — ehhez hasonló rövid idő alatt - nem volt. Ez természetesen növéli Mohács népgazdasági jelentőségét, megteremti feltételeit annak, hogy a város egyre inkább megfeleljen a távlati tervekben megjelölt szerepének, A termelőalapok fejlesztése és korszerűsítése mellett azonban nagy gondot fordítanak a lakossági ellátás javítására, a mohácsiak életszínvonalának növekedésére. Biztosított a városban a lakosság munkalehetősége, A dolgozók döntő többsége az Iparban, vagy az ipart kiszolgáló ágazatokban dolgozik, A kereseti viszonyok jók. Az elmúlt két esztendőben több, mint kétszáz komfortos lakás épült, csaknem ezer ember költözött új otthonba A házak modernek, tetszetős külsejűek. d közműellátás területén is nagyon sok történt, trail felkeltheti o dilgyelmet, A lakosság nagy részének vízellátása zavartafan. A vízműhálózat hossza 63 kilométer, Befejezés előtt áll a szennyvízátemelő építése. Még ebben az évben átadják rendeltetésének. Ez végleg megoldja a nyári záporok alkalmazásával a csatornákban összegyülemlő szenny- és csapadékvíz gyors levezetését a Dunába. Az új lakótelepeken, s az útkorszerűsítésekkel párhuzamoson bővítették az alapközmű-hálózatot — a Sallai utcában, Perényi és Árok utcában. Sároson, valamint az új lakótelepeken bővült c közvilágítás hálózata, új korszerű higanygőzlámpák szórják a fényt. Az utak állapotát — sajnos — negatívumként értékelhetik a mohácsiak. A város területén 24 kilométer hosszúságú szilárd burkolatú út van, s egy statisztikai adat szerint a Mohácson található utak, járdák állaga a következőképpen oszlik meg: tíz százalékuk van jó, harminc százalékuk közepes és hatvan (I) százalékuk van kifejezetten rossz állapotban. A Tanács erőfeszítései ellenére viszonylag lassan halad az utak korszerűsítése. Az emlúlt két év alatt hatmillió forintot költöttek az utakra, de ennek jelentős hányada az utak karbantartására kellett. Mégis jelentős korszerűsítések történtek, mint a Terv utcai híd megépítése, a Perény! utca és a sárháti Tulbanov utca korszerűsítése. Megkezdték a nagyforgalmú átmenő utak felületkezeiését. A közlekedés feljesztese köréből kiemelkedik a korszerű autó-motor szerviz építése, amely átadás előtt áll, s amely hosszú időre megoldja ezen lakossági szolgáltatási igényeket. Javult a kereskedelmi szolgáltatás helyzete is, A helyi termelőit áruit új üzletekben értékesítik, bővült a választék, kailakult az egészséges versengés. Itt említhetjük meg az Új Barázda TérRésziét a mohácsi múzeumból A mohácsi új lakótelep panelházai melőszövetkezet hús- és hentesáru boltját, á Szék- és Kárpitosipari Vállalat új bemutató termét és a Kesztyűs Ktsz boltját. Ez év első felében adják ót Mohácson az új piacot, a Tanács mögött, a Jókai utcában. Épül a Vörösmarty utcai ruházati bolt. Bővülnek a személyi és háztartási szolgáltatások lehetőségei is: elkészült már a Kossuth Lajos utcai új fodrászüzlet, és épülőben van a korszerű, új Patyolat szalon. Új létesítményekkel gazdagodott az egészségügyi és művelődésügyi intézményhálózat. Átadták az új mentőállomást, a városi könyvtárat, és a Pork utcában építettek egy 75 férőhelyes óvodát. Érdekes, szép terveket tartalmaznak a gazdasági célkitűzések. Az ipari termelés szerepének fokozása, a termelés ütemének növelése 70—75 százalékos értéknövekedést, más- félmiMiórd forintnyi évi termelési értéket eredményez. A továbbiakban a könnyűipar fejlesztésével számolhatnak, a folyami vízhez kapcsolódó ipari létesítmények kedvező feltételei miatt. Igen figyelemre méltó az o számadat, amely szerint Mohácson két év alatt az ipari üzemek termelése 23 százalékkal emelkedett, s ami a figyelmet felkeltheti az, hogy ezt a termelésnövekedést szinte változatlan létszámmal érték el. Es azt jelenti, a termelékenységi nagyon kedvezően alakult. Az elkövetkező tanácsciklus feladatait kitűzték. Eszerint ebben az ötéves tervben T100 lakást építenek, ez mintegy négyezer embernek nyújt otthont. Új ideg-elme pavilont építenek — ez év végére el is készül. Növelik a burkolt utak számát, korszerűsítik az elavult utakat, Különösen vonatkozik ez az átmenő utakra, a Kossuth Lajos és Dózsa György utcákra. A Liszt Ferenc utcában megépítik a Farostlemezgyár befnutatóter- mét. Az Új Barázda Termelő- szövetkezetnek zöldségboltot nyit. Szolgáltató helyiséget nyit a Mériegjavító Ktsz is, a Takarékszövetkezet pedig korszerű' irodahelyiséget kap. Mozgósítják a város társadalmi erőit is — ez is a tanácsi munka egyik feladata. Ennek eddig is számos szép példáját szolgáltatta Mohács. Nagyszerű és jól bevált módszerük: a városépítési elhatározások kialakításába bevonják a magasan képzett; műszaki dolgozókat is. II megye élelmiszergazdasága teljesíti tervét Egy milliárdos építési beruházás — Elsők között a növénytermesztésben Az elmúlt két esztendő Baranya élelmiszergazdálkodásában döntő változást, új korszakot hozott. Ebben az időszakban, az ötéves terv első két évében kezdődött meg lényegében az iparszerű mezőgazdaság megteremtésének folyamata, ami természetesen országos jelenség, de Baranyában az átlagosnál dinamikusabban zajlik le. A mezőgazdaságban, a növénytermesztésben csakúgy, mint az állattenyésztésben megjelentek a zárt termesztési rendszerek. A főbb növények — búza, kukorica — termesztésének, betakarításának 100 százalékos gépesítése ebben az időszakban fejeződött be. Sőt, harmadikként ide sorolhatjuk a cukorrépát is, amelyet ma már mintegy 5 ezer holdon, teljesen gépesítve és kemizálvG állítanak elő az üzemek. Megindult és nagyüzemben folyik a lucernatermesztés teljes gépesítése. Új, lucerna szárító üzemek épültek és léptek be a termelésbe, nagy volumenben indult meg a iucer- •naliszt gyártás, és az export. Duplájára nőtt a megye terményszárító kapacitása, olyan nagy szárítók léptek be, mint a mohácsi Új Barázda Tsz szárító és manipuláló telepe, mely egész Mohács környékét kiszolgálja. Az állattenyésztésben a szakosított telepek építése fémjelzi az iparosodást. Az elmúlt két évben mintegy 1 milliard forintos építési beruházási programot bonyolítottak Baranya nagyüzemei. Az ország 2400 termelőszövetkezetéből 600 tsz-ben épült szakosított állattenyésztési telep, kb. a közös gazdaságok 25 százalékában. Ugyanakkor Baranya termelőszövetkezeteinek több mint a fele érintett valamilyen szakosított állattenyésztési telep építésében. Az épülő telepek száma összesen 61, ez az 1 milliárd forintot meghaladó építkezés, mely közvetlen befejezés előtt áll, azt jelenti, hogy az országban épülő szakosított telepek több, mint 14 százaléka itt épül fel. A 98 termelőszövetkezetben 65 ezer hízóférőhellyel, 20 szakosított sertéstelep és 12 200 férőhellyel 32 szarvasmarhatelep épült fel. A 10 állami gazdaság ebben az időszakban 3 tehenészeti telepet — 1156 férőhely — és jó sertéskombínátot épített, amelyek hízókibocsájtása meghaladja az évi 36 ezer darabot. Az ötéves terv első két évében — átadott sertéstelepeken ha teljes kapacitással beindulnak — annyi bízottsertést állítanak elő, mint korábban az egész megyében, Az új telepek melyek telejítése részben megtörtént — néhány már 1972-ben is adott —, illetve most van folyamatban, forradalmasítják a termelést, a tej, illetve a serszág első három megyéje között foglal helyet s gyakran, mint például 1971-ben is, országos legelső. Az őszi búza hektáronkénti átlagtermése 1971- ben Baranyában 36 mázsa volt — országos rekord — 1972-ben a súlyos betakarítási veszteségek ellenére is 33,8 mázsa. A 1972-ben pedig 15 265 vagon kenyérgabonát vásároltak fel. A másik fontos cikk a hízott- sertés, amelyből a megye 1972- ben már az ötéves terve végére, tehát 1975-re tervezett előirányzatát teljesítette. Az elmúlt évben 275 ezer darab hízottsertés került felvásárlásra a megyéA csokoládé-pusztai komplex sertéstelep téshús előállítását, egyidejűleg nagy mértékben javítják az állattenyésztésben dolgozók munkakörülményeit is. A zárt technológiákkal a telepek gépesítésével, a nehéz fizikai munkától mentesítik az embereket. A minden telephez felépített szociális létesítmények, fürdők, öltözők, a telepekhez kiépített betonútok, melyek lehetővé teszik a dolgozók háztól házig szállítását, jelentős mértékben megnövelték a mezőgazdasági dolgozók szociális ellátottságát A mezőgazdaság nagy lendülettel megindult iparosodása azonban nemcsak a beruházások terén követhető nyomon. A kemizólásban legalább ilyen forradalmi volt az elmúlt két évben az előrehaladás. Az egy hektárra vetített vegyes műtrágyafelhasználás az 1968. évi 161 kilogrammról 1971-ben 303 mázsára emelkedett hatóanyagban számolva. A következő évben az ellátásban mutatkozó időszakos problémák ellenére már hektáronként 337 mázsa vegyes műtrágya hatóanyagot használtak fel átlagosan az üzemek, ami jóval magasabb az országos átlagnál. Hasonló, ha nem nagyobb a felfutás a növényvédőszerek, főként a különféle gyomirtószerek használatában. Mindez igen kedvezően hatott a termésátlagok alakulására. A két legfontosabb kultúrnövényünk a búza és a kukorica termésátlagával Baranya megye évek óta az orkukorica terméshozama 1971- ben hektáronként 38,8 mázsa, 1972-ben pedig 41,5 mázsa volt. Cukorrépából hektáronként a 296,7 mázsás termés 1972-re 354 mázsára emelkedett. S bár a gépesítés fejlesztése, a gép- beruházások értéke lényegesen elmaradt az építkezések üteme és tegyük hozzá, a tényleges szükségletek mögött, mégis örvendetesen javult e növények komplex gépesítése. Mindez igen kedvezően éreztette hatását az elmúlt két év során a mezőgazdaság árutermelésében s az ellátásban is. Az elmúlt két év során a mező gazdaság fejlődése Baranyában nagyobb volt az országos átlag nál és az üzemek területi nagy ságuknál lényegesen nagyobb arányban járultak hozzá a la kosság ellátásához, vették ki ré szűkét ez export szállításokból, és segítettek a nemzeti jövedelem növelésében. Ha az ötéves terv célkitűzéseinek időarányos teljesítését vizsgáljuk az első két évben Baranya mezőgazda sága lényegében teljesítette sőt, két nagyo-n fontos cikk a kenyérgabona és a sertéshús előállításban túlteljesítette a tervet. A megye kenyérgabona termelésének dinamikáját jelzi, hogy míg 1970-ben összesen 17 100 vagon, addig 1971-ben már 24 700 vagon és 1972-ben — a nagy betakarítási veszte ségek ellenére is — 23 436 vagon kenyérgabonát termel meg a megye. A megtermelt mennyiségből 1971-ben 15100 vagon, ben, ez 30—35 százalékkal több az 1971. évi felvásárlásnál. A megyére rendkívüli kedvező képet mutat a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó értékesítés az országos értékesítéssel összevetve. E szerint a főbb termékféleségekben a baromfi és a bor kivételével meghaladjuk az országos átlagot. Az árutermelésnek ezt az imponálóan nagy volumenét a megtermelt árut mindemellett kisebb dolgozói létszámmal érték el az üzemek. Az aktív, tehát dolgozó termelőszövetkezeti tagok száma a két év előtti 31 251-ről 1972 végére 28 595-re csökkent a megyében. A termelési érték évi 8—12 százalékos növekedését, tehát nem új mun- koerő beállításával, hanem a termelési eszközök jobb kihasználásával évről évre növekvő munkatermelékenységgel biztosították a termelőszövetkezetek. Az eredményeknek megfelelően alakult a termelőszövetkezeti tagok személyes jövedelme is, 1970-ben még 17 430 forint volt az egy dolgozó tagra eső éves jövedelme, 1971-ben egy átlag- dolgozót alapul véve 21 503 forint és 1972-ben ennél mintegy 300 forinttal magasabb. A taglétszám 5 százalékos csökkenése mellett 1972-ben Baranyában 3,5—4 százalékkal nőtt a tsz- tagok egy főre eső átlaa 0 delrne s ez nem tú1 felel az eredm’ célkitűzése'
