Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-14 / 63. szám

A változások kora Átalakuló iparszerkezet Növekvő exportra termelés — Új munkalehetőségek — Üzemek letelepítése a megyéken Az új Müszergyér szerelőterme Vészjelekre, harangkongatás- ra nincs szükség, de azt vilá­gosan látni kell, hogy Pécs és Baranya ipara a változás ko­rába lépett, s ez nemcsak meg­újulást, de bizonyos fokú el­gyengülést is jelent. Mint is­meretes, megyénk iparának gerincét a bányászat adja. Ez a tény egy évszázadon át biz­tosította a város és környéke számára a dinamikus fejlődést, ma azonban ez az ágazat már nem tartozik a dinamikusan fejlődő ágazatok közé, s ez azt jelenti, hogy Pécs és Baranya fejlődési üteme lelassult. Az elmúlt két esztendő a struktúraváltozás, illetve e vál­tozás előkészítése jegyében lelt. Már az elmúlt választási Időszakban is élesen felvető­dött új iparágak baranyai le­telepítésének szükségessége, s ez a ciklus hozott is e téren eredményeket. fs most nézzük, mit hozott az elmúlt két esztendő 1971: A szocialista ipar egé­sze 0,5 százalékkal növelte ter­melését. A bányászat ter­melése ezen belül csökkent, míg a többi ágazatban az országos átlagnál nagyobb — 6,4 százalékos —, volt a fejlődés. Az építőipar közel 3 százalékkal növelte termelését, míg a mezőgazda­ság bruttó termelési értéke 12 —-15 százalékkal növekedett. Különösen örvendetesek vol­tok azok a változások, melyek megyénk exporttevékenysége vonatkozásában következtek be. A felfutás egyetlen év alatt 14 százalékos volt, melyből fe­le-fele arányban részesedtek a szocialista, Illetve tőkés orszá­gok. Persze a számok önma­gukban nem mondanak sokat. De szerencsére kedvezőek azok a változások is, melyek a szá­mok mögött vannak. A terme­lésnövekedés zömmel termelé­kenységnövekedésből fakadt; megállt a létszám-felfutás, mérséklődött a fluktuáció. Az építőipar 1971-ben közei 1,3 milliárd forint értékű mun­kát végzett — de az igényeket még így sem tudták kielégíte­ni. A lemaradás különösen a lakásépítés terén volt jelentős: a megye szocialista építőipara 1592 lakást adott át, a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat által átadott lakások egy jelentős része azonban csak hónapok múlva lett be­költözhető. Rendkívül nagyot fejlődött ugyanakkor a szövet­kezeti építőipar, mely 72 szá­zalékkal, azaz 465 lakással adott át többet, mint az előző esztendőben. 1971 képe tehát hűen tük­rözte gondjainkat és lehetősé­geinket. 1972 e gondok egy- némelyikét radikális eszközök­kel enyhítette. A beruházások visszafogása kiegyenlítette nagyjából a keresletet és kíná­latot, így aztán tavaly már ju­tott megfelelő erő a lakásépí­tési program realizálására. 1972-ben 3185 lakás épült Ba­ranyában — több mint bár­melyik korábbi esztendőben. Az iparszerkezet aránytalan­ságából következő gondok egyébként ebben az évben is kedvezőtlenül befolyásolták az összképet. A megye feldolgozó ipara közel 5 százalékkal ter­melt többet mint 1971-ben, □ kitermelő ipar — azaz a szén­bányászat —, azonban nem érte el az előző évi szintet, s ez kedvezőtlenül befolyásolta a megye egészének termelés­alakulását. Az elmúlt eszten­dő egyébként aláhúzottan bi­zonyította, hogy a jó minőségű szén — különösen a mecseki feketeszén —, piaca biztos, ugyanakkor azonban azt is be­bizonyította, hogy a megye csak úgy tudja megtartani elő­kelő helyét többi megyéink so­rában, ha a ma — gyorsan fejlődő —, iparágainak is ott­hont ad. Az iparfejlesztés egyébként nemcsak beruházá­si kérdés. Az elmúlt esztendő­ben került a figyelem közép­pontjába az üzem- és munka- szervezés problémaköre, s ez­zel összefüggésben a kapaci­tás jobb kihasználásának kér­dése. A nagyobb eredmények el­érésének előfeltétele a szerve­zési hiányosságok felszámolá­sa, a munkafegyelem javítása, a rendelkezésre álló gépek és eszközök jobb kihasználása. Nagyon nagy feladataink van­nak az anyagmozgatás korsze­rűsítése, illetve az ésszerűbb munkaerőgazdálkodás vonat­kozásában is. A két évvel ezelőtti jelölő­gyűlések egyik visszatérő té­mája volt a nők és fiatalok foglalkoztatásának kérdése. Az elmúlt két év az ezzel kapcso­latos gondokat szinte mara­déktalanul megoldotta: ma Pécsett és a megye más váro­saiban gyakorlatilag százszá­zalékosnak tekinthető a dol­gozni kívánó nők foglalkozta­tása. Az 1972-ben üzembe he­lyezett nagyberuházások — BCM, Híradástechnikai Gyár, Pécsi Pezsgőüzem, új posta- központ stb. —, mellett ebben nagy szerepük volt azoknak a kihelyezett üzemeknek, melye­ket a megye községeiben hív­tak életre a különböző vállaló- ' tok. A Carbon Könnyűipari Vállalat, a Kesztyűgyár, a Va­sas KTSZ és még több gazdál­kodó egység vitte oda üzemét, ahol a munkaerő van, s ez nemcsak a termelés gazdasá­gosságát fokozta, de jelentős mértékben segített® <• falvak fejlődését is. A BCM 375 új lakás Komló modern várossá fejlődik Komló még mindig a ka­maszkorban van. Méreteiben már megközelítette a majdani felnőttet, ezernyi pörsenése, mutáló hangja azonban még azt jelzi: nem alakult ki a vá­ros végleges képe, erősebb lesz, szebbé válik, eltűnnek a hirtelen nőtt kamasz arányta­lanságai, tisztább, megállapo- dottabb otthona lesz harminc­ezer embernek. Komlón a negyedik ötéves tervben, a mostani tanácsvá­lasztási ciklusban nem beszél­hetünk robbanásszerű fejlődés­ről, mint ahogy az április 15- 4n megválasztásra kerülő vá­rosatyák sem lesznek képesek m ötvenes évek ütemében to­vább építeni a várost. A ka­maszból azonban apró formá­lással, kitartó munkával hatá­rozott vonású, XX-ik századi, magyar várost lehet formázni — a városi tanács 1971. és 1972. évi törekvései, az 1975- ig érvényes tervek, és az 1977- ig (a most megválasztandó ta­nács mandátuma eddig szól) felvázolt elképzelések erről ta­núskodnak. Eredmények és gondok 1971- és 72-ben Városépítés. Két esztendő alatt 375 lakás épült Komlón — arányaiban közel mint amennyit a negyedik ötéves terv első két esztendejére ter­veztek. A „szomjas" város ivó­vízellátására készek a tervek: az orfűi vízkiviteli mű, üzembe­helyezésével naponta kettő­négyezer köbméter vízzel több jut a városnak, mely várhatóan már az idén érezteti kedvező hatását. Sajnos a tizenhárom­millió forintos beruházás sem oltja teljesen a város szomját — száraz, apályos időszakban továbbra is várható, hogy csak csepegnek a komlói csapok. A város vízgazdálkodásában je­lentős eredménynek számít a mánfai ivóvízhálózat bővítése és a község szenny- valamint csapadékvíz elvezetés javítá­sa. Sikondán ugyancsak az utóbbi munkát végezték el — Mecsekfaluban o vízvezeték há­lózatot építették meg. Utak, hidak építésére két esztendő alatt nyolcmillió fo­rintot fordított a tanács, s el­készült a Lenin téri közvilágí­tás rekonstrukciója, megépült szállásfalui és a dávidföldi há­lózat. Komló szépül, A Berek-völgy­ben arborétum épül, megkez­dődött a Bányászpark építése, a Lenin-park felújítása, a Fel- szabadulási emlékmű környéké­nek rendezése. Befejeződött a szilvási lakótelep parkosítása. A gyerekekért A város művelődésügyi gond­jai közül az óvodai helyhiány a legégetőbb — más városok­kal* összehasonlítva mégis ked­vezőbb helyzetben van a me- csekháti város: a jelentkező gyerekek nyolcvan százalékát el tudják helyezni. Belső átala­kítással bővítették a szilvási óvodát, átalakították a mecsek- falui iskolát, így az óvodai fé­rőhelyeket 25-tel bővíteni lehe­tett. Már-már beérőben van a tanács erőfeszítése: a vállala­tok bár még csak kisebb össze­gekkel, de támogatják az óvo­dai fejlesztéseket. Sikondán a pécsi járás volt üdülőiből nyári napközis tábo­rokat alakítottak, az elmúlt esztendőben hatvan, az idén nyáron pedig már 100 iskolás­korú gyermek nyári foglalkoz­tatását, felügyeletét és egyben üdültetését is megoldják, A város kulturális életének fellendüléséről tanúskodjanak a rendezvények és új létesítmé­nyek: „Kodály Zoltán Gyermek- kórus Találkozó", 1972. Ezt két­évenként rendezik a jövőben. Mánián ifjúsági klub épült, Mecsekfalun felújították a könyvtárat és a klubot, Me- csekjánosiban ugyancsak ifjú­sági klub épült, a kökönyösi városrészben új könyvtár. Kiad­ták Komló város bibliográfiáját, kétmillió forintot fordítottak csak a kenderföldi iskola fel­újítására, de a többi iskolában és óvodában is jelentős felújí­tások voltak. Egészségügy, ellátás, szolgáltatás A város 1971. január 1-én létrehozta a Kórház-Rendelőin­tézet Egységet — egy irányí­tás alá került az összes beteg- ellátást szolgáló intézmény. Az orthopédiai szakrendeléssel bő­vült, korábban említett intézke­déssel javult a betegellátás. Üj véradó állomás épült, a kór­ház sebészeti osztálya 12 ágy- gyal bővült, a szilvási város­résznek a jövőben külön körze­ti orvosa lesz. Jórészt társadal­mi erőkből elkészült az öregei napköziotthona — huszonhat- millió forintot viszont a tanács költségvetéséből biztosítottak az egészségügyi és szociálpoli­tikai célok megvalósítására. A kereskedelmi hálózat fej­lesztésének legjelentősebb be­ruházása a Csille Áruház. A Carbon vállalói mintaboltja t az új áruház megnyitása óta bővült a választék, javult az el­látás. Az éíelmiszerkereskede- lem legnagyobb „ásza” az új szilvási ÁBC-áruház, de a régi üzletek felújítása, korszerűsítése is jelentős javulást eredménye­zett. A vendéglátás nem sokat, de észrevehetően javult az el­múlt két esztendőben, bár ezen a területen sok még a tennivaló. A Béke étterem és presszó-, a Panoráma presszó felújítása nem elégítette teljes mértékben ki az igényeket. Tervek —elképzelések Hosszú évekig a város leg­nagyobb gondja volt, hogy csak az erős, egészséges fér­fiaknak nyílott munkalehetőség, A bányán kívül más nem is volt a városban. Az elmúlt esz­tendőben oztán gyökeresen megváltozott a helyzet: a Car­bon, a Május 1 Ruhagyár, a MOM nőknek és fiataloknak teremtett munkaalkalmat, ma. már nincs Komlón munkaerő­felesleg. A nagy gond tehát már megoldódott — azért a közeljövőben megválasztásra kerülő tanácsnak sem kell a tétlenségtől tartania. A taná­csok most készítettek első al­kalommal középtávú terveket — a következő esztendők fel­adatai így Komlón is testet öl­töttek. Az idén 80 szövetkezeti, 1975-ben 34 bérlakás s a terv­időszak befejezésig várhatóan 100 családi ház épül. Vízelve­zetésre az elkövetkező három esztendőben másfélmillió forin­tot fordítanak. Még ebben a tervidőszakban megkezdődik az új autóbusz pályaudvar építé­se. Parképítésre és felújításra a tervek 1975-ig négy és félmillió forintot írnak elő. Az új húsz tantermes zeneis­kola építése még az idén meg kezdődik, a művelődési ház azonban majd csak 1975. után épül meg. Az eredeti terveknek megfelelően megépül a Stein­metz kollégium 100 személyes új szárnya. Az óvodé’-ban, a bölcsődékben elh '•■ezhetd gyermekek száma is né a kö­vetkező három esztendőben. A komlói Carbon új konfekció ütem«

Next

/
Thumbnails
Contents