Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-02 / 51. szám
t973. március 2. DUNÁN TÚLI NAPLÓ Hároméves „aggastyán 1970 tavaszán készült el az új görcsönyi téglagyár - Tavaly 27,8 millió téglát adtak, idén 35 millió a terv, az ígért 48 millió azonban továbbra is csak illúzió Három évvel ezelőtt, 1970 márciusában kezdte meg az új görcsönyi táglagyár a próbaüzemet, s ma olt tartunk, hogy szinte valamennyi berendezése elhasználódott, s felújításra szorul. Évi 48 millió téglát ad majd Dél-Dunántúl legkorszerűbb téglagyára — ígérte a tervező és a beruházó, s most, három év után se sokkal haladja meg a 63 milliót az eddig gyártott mennyiség. Attól a pillanattól kezdve, hogy megnyomták az indítógombot, Gör- csöny mindenkinek csak gondot jelent. Két év alatt öt gyárvezető, fegyelmi ügyek, háborúvá fajuló belharcok. És mindezek mellé az örökös géphibák. A tavalyi év hozott végre mást is: ötmillió téglával többet adtak, mint az előző évben, úgy-ahogy elcsitult a bel- viszály, egyszóval: a harmadik születésnapot a kibontakozás jegyében ünnepelhetik a gör- csönyiek. S ez — egyebek mellett — azt jelenti; elérkezett az idő, hogy számbavegyük, milyen tanulságokat is hozott számunkra ennek a gyárnak az eddigi pályafutása? A Pécsi Építőipari Szövetkezet rehabilitálta az alagútzsalat A 23 millió forintos beruházás 1200 lakás felépítése után megtérül Két éven belül látszólag harmadszor kényszerül az újságíró feketéről fehéret, világosról sötétet mondani. Először a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kezdeményezését támogattuk, amikor új alagútzsalus építési technológiával tervezték egyre növekvő feladataik megoldását. Később — pontosabban az elmúlt esztendő nyarán — már világossá vált, hogy a tanácsi építők számára sokkal előnyösebb, ha a pécsi panelüzemben rendelkezésre álló elemekből vásárolnak, s így oldják meg az évi kétszáz lakásos kapacitás bővítését, melyhez az ÉVM jelentős anyagi támogatást adott. Ez a felismerés pontosan összeesik azzal az időponttal, amikor a Pécsi Építőipari Szövetkezet a szükségszerű fejlesztését az alagútzsalus technológiával látta megoldhatónak. Az új technológia előnye Kapkodás, felületesség A hideg napokon a fólia alatt előmelegített földet bányásszák a gyártáshoz Fotó: Erb János \ hetőség. Kompromisszumos javaslat született tehát. A gondok túlnyomó többsége az előkészítés, illetve a tervezés időszakára nyúlik vissza. A görcsönyi téglagyár technológiai rendszere jórészt kipró- bálatlan gépekre épült, de nem mindennapi hibákat vétettek a tervezők a részletkérdések kidolgozásánál is. Ha esik az eső, víz önti el a csarnokot, ha megjön a tél, befagynak a vízvezetékek. A folyamatos termelésre tervezett üzemben télen megoldatlan a nyerstégla tárolása: az épületen belül tavaly télen is fóliasátor védte az anyagot — hiába... Az üzembe helyezés óta a gépek, berendezések többségét átépítették, illetve áthelyezték. Még tulajdonképpen a próbaüzem sem ért véget, amikor megkezdődött a rekonstrukció, a kemencéket ugyanis át kellett állítani olajtüzelésre. Egyszóval: a beruházás hivatalosan elkészült ugyan, de a gyár törlesztés helyett tovább nyelte a pénzt. Kovács Sándor egy azok közül a munkások közül, akik a kezdet, kezdete óta Görcsöny- ben dolgozna^, s mint ilyen végigszenvedte és mérgelődte a kálvária minden stációját. Érdemes meghallgatni, miben látja ő Görcsöny kudarcának okait.- A technológia nem volt átgondolt, vannak olyan részek, melyek kapacitása eleve sző kebb, mint mondjuk a kemencéé. Ehhez járultak a hibás megoldások. Az új, rendkívül korszerűnek mondott gyái például úgy mutatkozott be, hogy a tolópad nem működött, az első perctől kézzel kellett kile- szegetnünk a kocsikat .. A hozzá nem értés pedig tovább fokozta a nehézségeket. Az emberek többségét a szó legszorosabb értelmében a mezőről hivták be; senki sem értett semmihez. Nem volt szaktudás, nem volt fegyelem. Előre kellett volna gondoskodni a kulcsemberek kiképzéséről és begya- koroltatásáról. Az amúgy is megbízhatatlan gépekből rövid idő alatt roncs lett — mert a nagykalapács volt itt hosszú ideig a javítás fő eszköze. De nem volt rend a vezetésben sem. Jöttek-mentek a felső vezetők, de olyan, aki itt akarta volna leélni az életét, s ezzel a gyárral akart volna produkálni, a legutóbbi időkig egy sem akadt... Mitol gyár a gyár? Sokan úgy gondolják, hogy a I hatékony a szakszervezet. Szak gyár = gép -(- ember. Görcsöny példája bebizonyította, hogy ez távolról sem igaz. A gyárat emberi, szervezeti szempontból éppúgy fel kell építeni, mintáz épületet, a gépeket. Minden posztra jó előre meg kell keresni a legrátermettebb szakembert, s közben arra is ügyelni kell, hogy ne csak a gépek, hanem az emberek között is meglegyen a harmónia. Van erre példa. A pécsi híradástechnikai gyár így épült, s így épült bizonyos fokig a BCM is. Gör- csönyben a jelek szerint ez másodlagos téma volt — s ezert nagy árat kellett fizetni. Sándor József, a jelenlegi gyárvezető 1971 novemberéber került Görcsönybe. A tavalyi eredmények elérésében kimagasló érdemei vannak, görcsönyi szereplése mégis ellentmondásoktól terhes, s újabb tanulságokkal szolgál. A téglaiparnál sokkal szervezettebb, s nagyobb ipari hagyományokkal bíró cementipa'- ból jött, s egyszerre akart mindent a legjobban csinálni. Havi 350-400 órát dolgozott, a legkisebb fegyelmezetlenség ellen is drákói szigorral lépett fel, s miután mindezt szövetségesek, azaz megfelelő „hátország" nélkül csinálta, nemegyszer azok sem értették meg, akiknek az érdekében cseleke- • dett. Magányos próféta volt, s a magányos próféták csak ritkán eredményesek. Szerencsére ez az állapot nem tartott soká, s a múlt év közepétől Gör- csönyben szép lassan minden megváltozott. Ma tizenhét taggal aktívan és eredményesen dolgozik a pártszervezet, élő és mai tanfolyamokat szerveztek, rendszeresek a munkásgyűlések, világos, részlegekre lebontott tervek készülnek. Már nem „anblok” büntetnek és jutalmaznak, egyszóval: a gép és embertömegből gyár lett. 1971-ben 22,6 millió téglát termeltek Görcsönyben, 1972- ben 27,8 milliót, de még ennél is többet mond a következő két szám. 1971-ben a gyártott mennyiség 52 százaléka volt elsőosztályú termék, 1972-ben pedig már 80,5 százalék. Minőségi szempontból az új gyár tehát már közelít ahhoz a szinthez, amit várnak tőle, a termelés mennyiségét nézve azonban Görcsöny még mindig fekete bárány. Kovács Sándor mondja ki, amit már mindenki megfogalmazott. — Ebben a gyárban, ezekkel a gépekkel sohasem fogunk 48 millió téglát gyártani. Ezt tudomásul kell végre vennie mindenkinek, a vállalat legfelsőbb vezetésének is. Az évi 35—36 millió tégla viszont reális célkitűzés lehet, persze ehhez is az kell, hogy sor kerüljön bizonyos egységek felújítására... Az idei tervben 35 millió tégla szerepel. A tervek teljesítése nemcsak azért lenne fontos mert a tégla örökös hiánycikk, hanem azért is, mert a tervtől való örökös lemaradás a gyár egész kollektíváját kedvezőtlenül érinti anyagilag. A gyár két gyártósorral épült, a két gyártósor egyidőben való üzemeltetésére azonban műszakitechnikai okok miatt nincs leSÁNDOR JÓZSEF:- Ezekben a napokban, kísérleti jelleggel, áttérünk a 6 -|-3-as munkarendre. A két gépsort felváltva üzemeltetjük. Amíg az egyik sor megy, a másikat javítjuk. Ez a ciklikus, de folyamatos termelés megnöveli az üzembiztonságot, s valamelyest a kapacitást is. Ügy gondoljuk, hogy a 35 milliós szintet ezzel a módszerrel meg tudjuk közelíteni. Jelentős kapacitásnövekedést értünk el a korábban szívó rendszerű szárítók nyomásra történt átállításával is. Egyszóval: idén talán megint teszünk előre egy-két lépést. Persze, minden attól függ, elkészül-e időre az új bánya, mert még mindig az ideiglenes bányából termelünk . . . Levonni a tanulságokat Sok pénzt költöttünk erre a gyárra, de jobb ha nem dicsekszünk vele. Kapkodó és túlzottan is nagyvonalú beruházási gyakorlatunk tipikus szüleménye ez a sártengerbe vesző csupa-üveg csoda-palota, mely nagyszerűen mutat — de ennél többet nemigen tud. Harmadik születésnapját aggastyánként ünnepli Görcsöny, s bár az utólag ráköltctt temérdek pénz, s a rendkívüli erőfeszítések végülis majd hoznak bizonyos eredményt, ne tegyünk úgy, mintha minden rendben lenne. Tanuljunk is, ha már fizetünk . .. Békés Sándor A szövetkezet az OTP-vel kötött szerződésének értelmében a következő esztendőkben 1200 lakást épít fel, melyből 500-at a Kertvárosban, még a negyedik ötéves tervidőszakra vállaltak. Az előzményekhez tartozik, hogy szakmai körökben, az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban az alagútzsalus technológiát az ipari háttér hiánya miatt nem tartották a fejlesztési elképzelések „netovábbjának”. Ez a technológia ugyan hihetetlenül rövid idő alatt lehetővé teszi, hogy az épületek váza elkészüljön —, ha viszont nem állnak időben készen a nyílászárók, födémelemek, lépcsőelemek, belső szakipari válaszfalak, nincs megfelelő szakiparos gárda — villamos-, víz-, gáz- és fűtésvezeték szerelők — az új építési technológia valamennyi előnye elvész. A Pécsi Építőipari Szövetkezet a várható nehézségek ellenére belevágott a több mint huszonhárommillió forintos beruházásba, melyhez az állam, a KISZÖV pedig az ipari szövetkezetek közös fejlesztési alapjából adtak segítséget, és hitel formájában az OTP-től szerezték a szükséges anyagiakat. A szövetkezet elhatározását az indokolta, hogy közel 800 dolgozóját szervezetten, hatékonyan foglalkoztatni, csak a lakásépítési programból részt vállalva látszott megoldhatónak. (A csoportérdek itt éppen találkozik a népgazdasági érdekkel is.) Lakást építeni azonban kizárólag hagyományos eszközökkel, nagy mennyiségben ma már kész csőd. Az építési igények (főleg az OTP 1200-as megrendelésére gondolunk) összhangban voltak a szövetkezet középtávú terveivel, amely pedig hatékonyan az évi 200—250 lakás építésére alkalmas alagútzsalus technológia alkalmazásával látszott megvalósíthatónak. Az építők azonnal hozzáláttak az ehhez szükséges ipari háttér megteremtéséhez, és a gépek beszerzéséhez. Áz alagútzsalus technológia legfontosabb berendezései; az olasz gyártmányú daru, amely 1,5 tonnás terhet 38 méter magasságban, egy 80 méteres átmérőjű körben képes mozgatni. Az egy-egy ütemben felépítendő 150—240 lakást a daru egymagában képes kiszolgálni a cseh betonközpontból (a technológia másik nagyon fontos berendezése) érkező építőanyaggal. A teherautókkal szállított betont konténerekben adja a daru az épületekre. Hőlégfúvók, hidraulikus betonfogadók s más kisebb gépi berendezések egészítik ki Kertvárosban a 2,5 hektáros területen felépülő 500 lakás „házgyárát". A tervek szerint 1972. július 30-án kellett volna az építésnek megkezdődnie — ezekben a napokban kezdenek a kész alapokon növekedni a házak. A zsaluanyagot ugyanis a PEVA szabadalom alapján egy nyíregyházi vállalatnak még az ősz elején le kellett volna szállítania. A Minőségi Ellenőrző RT azonban már rendelkezett kellő tapasztalatokkal, s a térelemek alapos vizsgálatánál megállapították, hogy az első szállítmány nem megfelelő. így végül is csak december végére étkezett Pécsre valamennyi térelem. A többhónapos csúszás elegendő volt arra, hogy a sok helyen megkérdőjelezett vállalkozás egy kissé hitelét veszítse. Már- már úgy tűnt: az Építőipari Szövetkezet nem képes eleget tenni kertvárosi kötelezettségének. Folyamatos munkarend A valóság azonban más. A megfelelő kapacitású ipari háttér biztosított, 1973. december 31-re 150 lakás elkészül, beköltözhető lesz, a szövetkezet vezetőinek szavát vettük erre. Még ez év augusztusában a daru átáll a második ütemben (223 lakás) épülő lakások helyére, s 1974-ben átadásra kerülnek ezek az épületek is. A tervidőszak utolsó esztendejében újabb 224 lakás épül ezzel a technológiával Kertvárosban, majd a következő években felépítik a még 1200-ból visszamaradó, a szerződésben vállalt lakásszámot. A számítások szerint a beruházás költsége a mostani megrendelés teljesítésével megtérül — a szövetkezet tehát mindenképpen helyesen döntött az alagútzsalus technológia alkalmazásával. A közeljövőben bevezetik a folyamatos munkarendet, melyben a munkások egymást követő hat napon keresztül 11—11 órát dolgoznak, majd három szabad nap következik. A szövetkezet dolgozói többségükben vidékiek, tulajdonképpen eddig is csak aludni jártait haza. Az új munkarend azért is váltott tetszést ki köztük, mert a többletórák a hétköznapok életrendjét nem nagyon változtatják meg, viszont a három szabadnap az otthoné lehet... Jöhet a „konkurrencia* A szövetkezet hagyományos módon is épít, még ebben a tervidőszakban 502 lakást adnak át. Az elmondottakból úgy tűnik, hogy az építők rehabilitálták az alagútzsalus technológiát, számukra szükségszerű volt a megvásárlása. Számunkra azonban ez csak akkor öröm, ha összhangban van Baranya építőkapacitásával, ha nem teremt feszültséget a már meglévő, nagy anyagi befektetésekkel létrehozott szervezetek, üzemek kihasználtsága miatt. Nos, úgy tűnik, hogy Baranyában a beruházási tevékenység visszaesésével a mostani helyzetben némi, még rejtett, de azért már-már felszínre jutó aggodalom van az építők körében. Talán egy kicsit — hosszú esztendők óta először — egyetlen megrendelést sem lehet meggondolatlanul visszautasítani. A következő esztendőkben talán bekövetkezhet, hogy jóértelemben vett konkur- renciák támadnak, s ebből talán még az is kiderülhet, hogy ugrásszerűen javul az új lakások, létesítmények minősége. Lombosi Jenő Petőfi és a VIT jegyében Helikon-ünnepségek, 1973 1958 óta új formában, kibővített tartalommal jelentkeznek a Helikon ünnepségek. Két-két évenként a középiskolások, valamint a felsőfokú tanintézetek diákjai találkoznak a Balaton- parti városban. Idén, május 24—27. között Petőfi Sándor, népünk nagy költője születésének évfordulója, valamint a X. Világifjúsági Találkozó szellemében rendezik meg az ünnepségsorozatot, Az Országos Diáknapok keretében öt megye: Baranya, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala, valamint Budapest — középfokú és szakmunkás- képző tanintézeteinek művészetet kedvelő fiataljai találkoznak Keszthelyen. Az ünnepi hét eseményei: a pályázatok értékelése, a művészeti bemutatók és a politikai rendezvények. A fiatalok a pályázati kategóriában irodalmi, helytörténeti, néprajzi, képző-, ipar-, és díszítőművészeti témájú pályamunkákkal vehetnek részt, illetve kisfilmmel é* foIntézkedések a bútorgyártás fejlesztésére A Könnyűipari Minisztérium legutóbbi értékelése szerint változatlanul gyors a bútoripari termelés növekedésének üteme. A negyedik ötéves terv 1972- re kidolgozott előirányzatát az iparág 8 százalékkal teljesítette túl, s 14.6 százalékkal több árut kapott a belkereskedelem, miközben az export csaknem 12 százalékkal nőtt. A vásárlók azonban még nem mindig észlelik a kedvező változást. Ennek főleg az az oka, hogy a különböző kiállításokon látott és sikert aratott típusok nagyrésze még nem kapható a boltokban. Mennyiségileg mór elegendő szobaberendezés és egyedi bútor áll rendelkezésre, azonban a választék még nem elégíti ki az igényeket. Kívánnivalót hagy hátra az áruk minősége is. Az egyik legutóbbi ellenőrzés során a bútorok 83 százaléka megfelelő, 14 százaléka hibás minősítést kapott, három százalék tokkal pályázhatnak. A művészeti kategóriában a diákszínpadok vers- és prózamondók, szólóénekesek, hangszeres-szólisták. zene- és énekkarok, valamint néptáncosok — természetesen külön-külön kategóriában — versengenek. A különféle bemutatók mellett a résztvevő diákok kulturális tanácskozásokon. politikai gyűléseken vesznek részt. A záróesten színpompás fáklyás felvonulással búcsúznak az ünnepségek színhelyétől. A helikoni ünnepségekre a megyei válogatón legjobban szereplő versenyzők jutnak el. A baranyai fiatalok művészeti bemutatóinak megyei versenyei március 11—24, között, Pécsett lesznek. A pályamunkákat szintén március hónapban bírálja el a szakemberekből álló zsűri. Várhatóan mintegy 2000 pécsi és baranyai tanuló mutatja be produkcióját Keszthelyen. Az eaves kategóriák első három helyezettjét arany-, ezüst- és bronzfokozattal jutalmazzák. pedig csökkent értékűnek bizonyult. Mivel a bútoripar az idén termelését a tervek szerint további 10.5, belkereskedelmi szállításait 16 százalékkal, s exportját is jelentős mértékben növeli, most számos olyan intézkedést készítenek elő, amelyek révén tovább javulhat a minőség, szélesedhet a választék is. Egyebek között például a Köny- nyűipari Szervezési Intézet tanulmányt készít a bútoriparnak a gyártási folyamatok, a tervezés, az irányítás, az ellenőrzés, az üzem- és munkaszervezés fejlesztésére, s három minisztérium — a könnyűipari, a belkereskedelmi és a KPM — fog össze a szállítások jobb megszervezése érdekében. A Könnyűipari Minisztérium, a Mezőgazdasági- és Élelmezés- ügyi Minisztériummal közösen felméri a bútorlapgyártás igényeit, s megvizsgálja a lehetőségeket azok kielégítésére. A BEREMENDI NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANACS VB alkalmaz egy fő műszak! ügyintézőt építésztechnikusi végzettséggel. Fizetés a 121/1969. (21) Mü. M. sz. együttes utasítás 1930. kulcsszáma alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy telefonon a tanács elnökénél, vagy a végrehajtó bizottság titkáránál. TELEFON; 16 9.
