Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-02 / 51. szám

t973. március 2. DUNÁN TÚLI NAPLÓ Hároméves „aggastyán 1970 tavaszán készült el az új görcsönyi téglagyár - Tavaly 27,8 millió téglát adtak, idén 35 millió a terv, az ígért 48 millió azonban továbbra is csak illúzió Három évvel ezelőtt, 1970 márciusában kezdte meg az új görcsönyi táglagyár a próba­üzemet, s ma olt tartunk, hogy szinte valamennyi berendezése elhasználódott, s felújításra szorul. Évi 48 millió téglát ad majd Dél-Dunántúl legkorsze­rűbb téglagyára — ígérte a ter­vező és a beruházó, s most, három év után se sokkal ha­ladja meg a 63 milliót az ed­dig gyártott mennyiség. Attól a pillanattól kezdve, hogy meg­nyomták az indítógombot, Gör- csöny mindenkinek csak gon­dot jelent. Két év alatt öt gyár­vezető, fegyelmi ügyek, hábo­rúvá fajuló belharcok. És mindezek mellé az örökös gép­hibák. A tavalyi év hozott vég­re mást is: ötmillió téglával többet adtak, mint az előző év­ben, úgy-ahogy elcsitult a bel- viszály, egyszóval: a harmadik születésnapot a kibontakozás jegyében ünnepelhetik a gör- csönyiek. S ez — egyebek mel­lett — azt jelenti; elérkezett az idő, hogy számbavegyük, mi­lyen tanulságokat is hozott szá­munkra ennek a gyárnak az eddigi pályafutása? A Pécsi Építőipari Szövetkezet rehabilitálta az alagútzsalat A 23 millió forintos beruházás 1200 lakás felépítése után megtérül Két éven belül látszólag harmadszor kényszerül az újságíró feketéről fehéret, világosról sötétet mondani. Először a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kezdeményezését támogattuk, amikor új alagútzsalus építési technológiával tervezték egyre növekvő feladataik megoldását. Később — pontosabban az elmúlt esztendő nyarán — már világossá vált, hogy a tanácsi építők számára sokkal előnyösebb, ha a pécsi panelüzemben rendelkezésre álló elemekből vásárolnak, s így oldják meg az évi kétszáz lakásos kapacitás bővítését, melyhez az ÉVM jelentős anyagi támogatást adott. Ez a felismerés pontosan összeesik azzal az időponttal, amikor a Pécsi Építőipari Szövetkezet a szükségszerű fejlesztését az alagútzsalus technológiával látta megoldhatónak. Az új technológia előnye Kapkodás, felületesség A hideg napokon a fólia alatt előmelegített földet bányásszák a gyártáshoz Fotó: Erb János \ hetőség. Kompromisszumos ja­vaslat született tehát. A gondok túlnyomó többsé­ge az előkészítés, illetve a ter­vezés időszakára nyúlik vissza. A görcsönyi téglagyár techno­lógiai rendszere jórészt kipró- bálatlan gépekre épült, de nem mindennapi hibákat vétettek a tervezők a részletkérdések ki­dolgozásánál is. Ha esik az eső, víz önti el a csarnokot, ha megjön a tél, befagynak a víz­vezetékek. A folyamatos terme­lésre tervezett üzemben télen megoldatlan a nyerstégla tá­rolása: az épületen belül ta­valy télen is fóliasátor védte az anyagot — hiába... Az üzembe helyezés óta a gépek, berendezések többsé­gét átépítették, illetve áthelyez­ték. Még tulajdonképpen a próbaüzem sem ért véget, ami­kor megkezdődött a rekonstruk­ció, a kemencéket ugyanis át kellett állítani olajtüzelésre. Egyszóval: a beruházás hivata­losan elkészült ugyan, de a gyár törlesztés helyett tovább nyelte a pénzt. Kovács Sándor egy azok kö­zül a munkások közül, akik a kezdet, kezdete óta Görcsöny- ben dolgozna^, s mint ilyen végigszenvedte és mérgelődte a kálvária minden stációját. Ér­demes meghallgatni, miben látja ő Görcsöny kudarcának okait.- A technológia nem volt átgondolt, vannak olyan részek, melyek kapacitása eleve sző kebb, mint mondjuk a kemen­céé. Ehhez járultak a hibás megoldások. Az új, rendkívül korszerűnek mondott gyái pél­dául úgy mutatkozott be, hogy a tolópad nem működött, az első perctől kézzel kellett kile- szegetnünk a kocsikat .. A hozzá nem értés pedig tovább fokozta a nehézségeket. Az emberek többségét a szó leg­szorosabb értelmében a mező­ről hivták be; senki sem értett semmihez. Nem volt szaktudás, nem volt fegyelem. Előre kellett volna gondoskodni a kulcsem­berek kiképzéséről és begya- koroltatásáról. Az amúgy is megbízhatatlan gépekből rövid idő alatt roncs lett — mert a nagykalapács volt itt hosszú ideig a javítás fő eszköze. De nem volt rend a vezetésben sem. Jöttek-mentek a felső ve­zetők, de olyan, aki itt akarta volna leélni az életét, s ezzel a gyárral akart volna produ­kálni, a legutóbbi időkig egy sem akadt... Mitol gyár a gyár? Sokan úgy gondolják, hogy a I hatékony a szakszervezet. Szak gyár = gép -(- ember. Görcsöny példája bebizonyította, hogy ez távolról sem igaz. A gyárat em­beri, szervezeti szempontból éppúgy fel kell építeni, mintáz épületet, a gépeket. Minden posztra jó előre meg kell ke­resni a legrátermettebb szak­embert, s közben arra is ügyel­ni kell, hogy ne csak a gépek, hanem az emberek között is meglegyen a harmónia. Van er­re példa. A pécsi híradástech­nikai gyár így épült, s így épült bizonyos fokig a BCM is. Gör- csönyben a jelek szerint ez má­sodlagos téma volt — s ezert nagy árat kellett fizetni. Sándor József, a jelenlegi gyárvezető 1971 novemberéber került Görcsönybe. A tavalyi eredmények elérésében kima­gasló érdemei vannak, görcsö­nyi szereplése mégis ellentmon­dásoktól terhes, s újabb tanul­ságokkal szolgál. A téglaiparnál sokkal szer­vezettebb, s nagyobb ipari ha­gyományokkal bíró cementipa'- ból jött, s egyszerre akart min­dent a legjobban csinálni. Ha­vi 350-400 órát dolgozott, a legkisebb fegyelmezetlenség el­len is drákói szigorral lépett fel, s miután mindezt szövetsé­gesek, azaz megfelelő „hát­ország" nélkül csinálta, nem­egyszer azok sem értették meg, akiknek az érdekében cseleke- • dett. Magányos próféta volt, s a magányos próféták csak rit­kán eredményesek. Szerencsére ez az állapot nem tartott soká, s a múlt év közepétől Gör- csönyben szép lassan minden megváltozott. Ma tizenhét tag­gal aktívan és eredményesen dolgozik a pártszervezet, élő és mai tanfolyamokat szerveztek, rendszeresek a munkásgyűlé­sek, világos, részlegekre lebon­tott tervek készülnek. Már nem „anblok” büntetnek és jutal­maznak, egyszóval: a gép és embertömegből gyár lett. 1971-ben 22,6 millió téglát termeltek Görcsönyben, 1972- ben 27,8 milliót, de még ennél is többet mond a következő két szám. 1971-ben a gyártott mennyiség 52 százaléka volt el­sőosztályú termék, 1972-ben pe­dig már 80,5 százalék. Minősé­gi szempontból az új gyár te­hát már közelít ahhoz a szint­hez, amit várnak tőle, a ter­melés mennyiségét nézve azon­ban Görcsöny még mindig fe­kete bárány. Kovács Sándor mondja ki, amit már mindenki megfogal­mazott. — Ebben a gyárban, ezekkel a gépekkel sohasem fogunk 48 millió téglát gyártani. Ezt tudo­másul kell végre vennie min­denkinek, a vállalat legfelsőbb vezetésének is. Az évi 35—36 millió tégla viszont reális cél­kitűzés lehet, persze ehhez is az kell, hogy sor kerüljön bi­zonyos egységek felújításá­ra... Az idei tervben 35 millió tég­la szerepel. A tervek teljesíté­se nemcsak azért lenne fontos mert a tégla örökös hiánycikk, hanem azért is, mert a tervtől való örökös lemaradás a gyár egész kollektíváját kedvezőtle­nül érinti anyagilag. A gyár két gyártósorral épült, a két gyártósor egyidőben való üze­meltetésére azonban műszaki­technikai okok miatt nincs le­SÁNDOR JÓZSEF:- Ezekben a napokban, kí­sérleti jelleggel, áttérünk a 6 -|-3-as munkarendre. A két gépsort felváltva üzemeltetjük. Amíg az egyik sor megy, a má­sikat javítjuk. Ez a ciklikus, de folyamatos termelés megnöveli az üzembiztonságot, s valame­lyest a kapacitást is. Ügy gon­doljuk, hogy a 35 milliós szin­tet ezzel a módszerrel meg tud­juk közelíteni. Jelentős kapaci­tásnövekedést értünk el a ko­rábban szívó rendszerű szárítók nyomásra történt átállításával is. Egyszóval: idén talán megint teszünk előre egy-két lépést. Persze, minden attól függ, el­készül-e időre az új bánya, mert még mindig az ideiglenes bányából termelünk . . . Levonni a tanulságokat Sok pénzt költöttünk erre a gyárra, de jobb ha nem di­csekszünk vele. Kapkodó és túlzottan is nagyvonalú beru­házási gyakorlatunk tipikus szü­leménye ez a sártengerbe ve­sző csupa-üveg csoda-palota, mely nagyszerűen mutat — de ennél többet nemigen tud. Harmadik születésnapját ag­gastyánként ünnepli Görcsöny, s bár az utólag ráköltctt te­mérdek pénz, s a rendkívüli erőfeszítések végülis majd hoz­nak bizonyos eredményt, ne te­gyünk úgy, mintha minden rendben lenne. Tanuljunk is, ha már fizetünk . .. Békés Sándor A szövetkezet az OTP-vel kö­tött szerződésének értelmében a következő esztendőkben 1200 lakást épít fel, melyből 500-at a Kertvárosban, még a negyedik ötéves tervidőszakra vállaltak. Az előzményekhez tartozik, hogy szakmai körökben, az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban az alagútzsalus technológiát az ipari háttér hiánya miatt nem tartották a fejlesztési elképzelé­sek „netovábbjának”. Ez a technológia ugyan hihe­tetlenül rövid idő alatt lehetővé teszi, hogy az épületek váza el­készüljön —, ha viszont nem áll­nak időben készen a nyílászárók, födémelemek, lépcsőelemek, belső szakipari válaszfalak, nincs megfelelő szakiparos gárda — villamos-, víz-, gáz- és fűtés­vezeték szerelők — az új épí­tési technológia valamennyi elő­nye elvész. A Pécsi Építőipari Szövetkezet a várható nehézségek ellenére belevágott a több mint huszon­hárommillió forintos beruházás­ba, melyhez az állam, a KISZÖV pedig az ipari szövetkezetek kö­zös fejlesztési alapjából adtak segítséget, és hitel formájában az OTP-től szerezték a szüksé­ges anyagiakat. A szövetkezet elhatározását az indokolta, hogy közel 800 dolgozóját szervezet­ten, hatékonyan foglalkoztatni, csak a lakásépítési programból részt vállalva látszott megoldha­tónak. (A csoportérdek itt éppen találkozik a népgazdasági ér­dekkel is.) Lakást építeni azon­ban kizárólag hagyományos esz­közökkel, nagy mennyiségben ma már kész csőd. Az építési igények (főleg az OTP 1200-as megrendelésére gondolunk) összhangban voltak a szövetkezet középtávú tervei­vel, amely pedig hatékonyan az évi 200—250 lakás építésére al­kalmas alagútzsalus technológia alkalmazásával látszott megva­lósíthatónak. Az építők azonnal hozzáláttak az ehhez szükséges ipari háttér megteremtéséhez, és a gépek beszerzéséhez. Áz alagútzsalus technológia legfontosabb berendezései; az olasz gyártmányú daru, amely 1,5 tonnás terhet 38 méter ma­gasságban, egy 80 méteres át­mérőjű körben képes mozgatni. Az egy-egy ütemben felépítendő 150—240 lakást a daru egyma­gában képes kiszolgálni a cseh betonközpontból (a technológia másik nagyon fontos berende­zése) érkező építőanyaggal. A teherautókkal szállított betont konténerekben adja a daru az épületekre. Hőlégfúvók, hidrau­likus betonfogadók s más ki­sebb gépi berendezések egészí­tik ki Kertvárosban a 2,5 hek­táros területen felépülő 500 la­kás „házgyárát". A tervek szerint 1972. július 30-án kellett volna az építésnek megkezdődnie — ezekben a na­pokban kezdenek a kész alapo­kon növekedni a házak. A zsalu­anyagot ugyanis a PEVA szaba­dalom alapján egy nyíregyházi vállalatnak még az ősz elején le kellett volna szállítania. A Minőségi Ellenőrző RT azonban már rendelkezett kellő tapasz­talatokkal, s a térelemek ala­pos vizsgálatánál megállapítot­ták, hogy az első szállítmány nem megfelelő. így végül is csak december végére étkezett Pécsre valamennyi térelem. A többhónapos csúszás elegendő volt arra, hogy a sok helyen megkérdőjelezett vállalkozás egy kissé hitelét veszítse. Már- már úgy tűnt: az Építőipari Szö­vetkezet nem képes eleget tenni kertvárosi kötelezettségének. Folyamatos munkarend A valóság azonban más. A megfelelő kapacitású ipari hát­tér biztosított, 1973. december 31-re 150 lakás elkészül, beköl­tözhető lesz, a szövetkezet ve­zetőinek szavát vettük erre. Még ez év augusztusában a daru át­áll a második ütemben (223 la­kás) épülő lakások helyére, s 1974-ben átadásra kerülnek ezek az épületek is. A tervidő­szak utolsó esztendejében újabb 224 lakás épül ezzel a techno­lógiával Kertvárosban, majd a következő években felépítik a még 1200-ból visszamaradó, a szerződésben vállalt lakásszá­mot. A számítások szerint a be­ruházás költsége a mostani megrendelés teljesítésével meg­térül — a szövetkezet tehát min­denképpen helyesen döntött az alagútzsalus technológia alkal­mazásával. A közeljövőben be­vezetik a folyamatos munkaren­det, melyben a munkások egy­mást követő hat napon keresztül 11—11 órát dolgoznak, majd három szabad nap következik. A szövetkezet dolgozói többsé­gükben vidékiek, tulajdonkép­pen eddig is csak aludni jártait haza. Az új munkarend azért is váltott tetszést ki köztük, mert a többletórák a hétköznapok életrendjét nem nagyon változ­tatják meg, viszont a három sza­badnap az otthoné lehet... Jöhet a „konkurrencia* A szövetkezet hagyományos módon is épít, még ebben a tervidőszakban 502 lakást adnak át. Az elmondottakból úgy tűnik, hogy az építők rehabilitálták az alagútzsalus technológiát, szá­mukra szükségszerű volt a meg­vásárlása. Számunkra azonban ez csak akkor öröm, ha össz­hangban van Baranya építőka­pacitásával, ha nem teremt fe­szültséget a már meglévő, nagy anyagi befektetésekkel létreho­zott szervezetek, üzemek kihasz­náltsága miatt. Nos, úgy tűnik, hogy Baranyában a beruházási tevékenység visszaesésével a mostani helyzetben némi, még rejtett, de azért már-már fel­színre jutó aggodalom van az építők körében. Talán egy kicsit — hosszú esztendők óta először — egyetlen megrendelést sem lehet meggondolatlanul vissza­utasítani. A következő eszten­dőkben talán bekövetkezhet, hogy jóértelemben vett konkur- renciák támadnak, s ebből ta­lán még az is kiderülhet, hogy ugrásszerűen javul az új laká­sok, létesítmények minősége. Lombosi Jenő Petőfi és a VIT jegyében Helikon-ünnepségek, 1973 1958 óta új formában, kibő­vített tartalommal jelentkeznek a Helikon ünnepségek. Két-két évenként a középiskolások, va­lamint a felsőfokú tanintézetek diákjai találkoznak a Balaton- parti városban. Idén, május 24—27. között Petőfi Sándor, népünk nagy költője születésé­nek évfordulója, valamint a X. Világifjúsági Találkozó szelle­mében rendezik meg az ünnep­ségsorozatot, Az Országos Diák­napok keretében öt megye: Ba­ranya, Somogy, Tolna, Veszp­rém és Zala, valamint Budapest — középfokú és szakmunkás- képző tanintézeteinek művésze­tet kedvelő fiataljai találkoznak Keszthelyen. Az ünnepi hét eseményei: a pályázatok értékelése, a művé­szeti bemutatók és a politikai rendezvények. A fiatalok a pá­lyázati kategóriában irodalmi, helytörténeti, néprajzi, képző-, ipar-, és díszítőművészeti témá­jú pályamunkákkal vehetnek részt, illetve kisfilmmel é* fo­Intézkedések a bútorgyártás fejlesztésére A Könnyűipari Minisztérium legutóbbi értékelése szerint vál­tozatlanul gyors a bútoripari termelés növekedésének üteme. A negyedik ötéves terv 1972- re kidolgozott előirányzatát az iparág 8 százalékkal teljesítette túl, s 14.6 százalékkal több árut kapott a belkereskedelem, miközben az export csaknem 12 százalékkal nőtt. A vásárlók azonban még nem mindig észlelik a kedvező változást. Ennek főleg az az oka, hogy a különböző kiállí­tásokon látott és sikert aratott típusok nagyrésze még nem kapható a boltokban. Mennyi­ségileg mór elegendő szoba­berendezés és egyedi bútor áll rendelkezésre, azonban a vá­laszték még nem elégíti ki az igényeket. Kívánnivalót hagy hátra az áruk minősége is. Az egyik legutóbbi ellenőrzés során a bútorok 83 százaléka meg­felelő, 14 százaléka hibás mi­nősítést kapott, három százalék tokkal pályázhatnak. A művé­szeti kategóriában a diákszín­padok vers- és prózamondók, szólóénekesek, hangszeres-szó­listák. zene- és énekkarok, va­lamint néptáncosok — termé­szetesen külön-külön kategóriá­ban — versengenek. A külön­féle bemutatók mellett a részt­vevő diákok kulturális tanács­kozásokon. politikai gyűléseken vesznek részt. A záróesten szín­pompás fáklyás felvonulással búcsúznak az ünnepségek szín­helyétől. A helikoni ünnepségekre a megyei válogatón legjobban szereplő versenyzők jutnak el. A baranyai fiatalok művészeti bemutatóinak megyei versenyei március 11—24, között, Pécsett lesznek. A pályamunkákat szin­tén március hónapban bírálja el a szakemberekből álló zsűri. Várhatóan mintegy 2000 pécsi és baranyai tanuló mutatja be produkcióját Keszthelyen. Az eaves kategóriák első három helyezettjét arany-, ezüst- és bronzfokozattal jutalmazzák. pedig csökkent értékűnek bizo­nyult. Mivel a bútoripar az idén termelését a tervek szerint to­vábbi 10.5, belkereskedelmi szállításait 16 százalékkal, s exportját is jelentős mértékben növeli, most számos olyan intéz­kedést készítenek elő, amelyek révén tovább javulhat a minő­ség, szélesedhet a választék is. Egyebek között például a Köny- nyűipari Szervezési Intézet ta­nulmányt készít a bútoriparnak a gyártási folyamatok, a ter­vezés, az irányítás, az ellen­őrzés, az üzem- és munkaszer­vezés fejlesztésére, s három minisztérium — a könnyűipari, a belkereskedelmi és a KPM — fog össze a szállítások jobb megszervezése érdekében. A Könnyűipari Minisztérium, a Mezőgazdasági- és Élelmezés- ügyi Minisztériummal közösen felméri a bútorlapgyártás igé­nyeit, s megvizsgálja a lehető­ségeket azok kielégítésére. A BEREMENDI NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANACS VB alkalmaz egy fő műszak! ügyintézőt építésztechnikusi végzettséggel. Fizetés a 121/1969. (21) Mü. M. sz. együttes utasítás 1930. kulcsszáma alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy telefonon a tanács elnökénél, vagy a végrehajtó bizottság titkáránál. TELEFON; 16 9.

Next

/
Thumbnails
Contents