Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-13 / 62. szám

1973. március 13. DUNANTOll NAPLÓ 5 Metszési bemutató a Szőlészeti Kutató Intézetben Jól telelt a szőlő Álló, szélesebbre nyitott sorokat, hosszú metszést és koraibb fa tákat 'avasol a kutató A pécsi, villányi, siklósi és [ nedvességhiány. A tavaly leesett mohácsi szőlősgazdák változat­lan érdeklődéssel látogatják a Szőlészeti Kutató Intézet gya­korlati bemutatóit. Hétfőn reg­gel több, mint százan jelentek meg a szentmiklósi kísérleti te­lepen, ahol dr. Diófási Lajos az intézet igazgatója tájékoz­tatta a termelőket a legújabb kísérleti eredményekről, az 1972 évi tapasztalatokról, és a téli rügyvizsgálatok alapján elkészí­tett 1973. évi termés prognosz­tikáról. A tavalyi szeszélyes, csapadé­kos időjárás főként a szőlő mi­nőségét érintette kedvezőtlenül ahol a termelés intenzív, ott a nagy termések nem maradtak el. Milyen tapasztalatokkal szol­gált az elmúlt év a most kez­dődő metszésekre vonatkozólag? Először is, hogy az álló, leg­alább 80—100 centi magasra felhozott tőkeformáknál és a szélesebbre, minimum 180—200 centis sortávolságra nyitott so­roknál lényegesen kisebb a gombafertőzés veszélye és ke­vesebb az egyéb probléma. Ez, hangsúlyozta a kutató, a kis­üzemekben is sürgetően veti fel a telepítések korszerűsítését. A 15—20 évnél nem öregebb sző­lőkben minden második sort ki kell vágni, ezt mindaddig szor­galmazni fogja az intézet, amíg egész Dél-Dunántúlon nem vál­nak uralkodóvá a szélessorú szőlőültetvények. A másik fontos tapasztalat a fajtaarány meg­változtatását sürgeti. A mecseki borvidék hagyományos fajtái, az olaszrizliag, a kadarka, a hárs­levelű, a furmint, a cirfandli stb. mind késeiek, október vé­gén, november elején érnek be, amikor már az őszi esőzések miatt nagy a rothadás veszélyé. Tavaly ősszel a kései fajták alig értek be, sajnos ezúttal szüre­teltek 12 cukorfokos olaszrizlin- get is a megyében. Ugyanakkor a rizlingszilváni például már szeptember végén, októberben elérte a 18—19 cukorfokot. 1972 legjobb minőségű borait a ko­rai — rizlingszilváni, tramini, ehardonaay, q leányka és a kékfrankos fajták adták. Ezek telepítését a jövőben feltétlen előtérbe kell helyezni. A kutatók által az 1971, évi aszálykár enyhítésére javasolt hosszúmetszés jól vizsgázott, to­vábbra is ezt javasolja az inté­zet. Európa legfejlettebb szőlő- és bortermelő országaiban a tövidcsapos metszést már nem alkalmazzák. Mivel a szőlőter­mesztés költségei nálunk is emelkednek, jövedelmező terme­lést csak holdanként 40 mázsa '«agy e feletti terméssel lehet folytatni, erre pedig a rövid csapos metszés nem ad pers­pektívát. Az 1973. évi prognózis, hang­súlyozta a kutatóintézet igaz­gatója, kedvezőbb a tavalyinál. A rügyek jól teleltek, a tél sem túlságosan enyhe, sem túl hideg nem volt. A leghidegebb napo­kon is csak mínusz 10—11 Cel­sius fokot mértek, ez pedig nem pusztítja el a rügyeket. Pécsett és Baranyában nincs a talajban 1 139 milliméter csapadékhoz januárban, de főként február­ban kiadós esőket kaptunk, s átlagos időjárás esetén vízgon dunk a szőlőkben nem lesz* Az elvégzett téli rügyvizsgálatok is biztatóak. Azokon a területe ken, ahol a tápanyag-visszapót lás megtörtént, a talaj maga sabb vízkészlete folytán a szőlő­rügyek termékenysége jobb a tavalyinál. Mindent egybevetve, ami a szőlőt illeti, nem nézünk rossz év elé, hangsúlyozta dr. Diófási Lajos kutató. Egyben felhívta a figyelmet, hogy már májusban sok kárt okozhat a peronosz pora fertőzés. Ezt célszerű meg előzni egy rügyoattanáskor fél százalékos Thiovittal végzett le­mosó permetezéssel. — Rné — A KRITIKA ankétja Pécsett A Kritika című folyóirat egy évvel ezelőtt megváltozott kön­tösben, módosult célokkal, új gárdával lépett a közönség elé. Az „új Kritika'1, ahogy olvasói azóta nevezik, eddigi első ol­vasói ankétját éppen Pécsett rendezte meg, tegnap délután a Tanárképző Főiskola kollé- yiumának klubtermében. Szigethy Gábor, a folyóirat helyettes szerkesztője, Rózsa Gyula, a képzőművészeti rovat vezetője, Takács Márta olvasó- zerkesztő és Takác$ Anna, a lap olvasószolgálatának veze- 'ője találkoztak itt pécsi olva­sóikkal, s számoltak be a folyó­irat szerkesztésének gondjairól, azaz válaszoltak a feltett kér­désekre. A legfontosabb „újdonság”, amit Szigethy Gábortól megtud­hattunk az egyre népszerűbbé •áló folyóiratról, az a követ­kező: — A réqebbj Kritika szorosan vett irodalomtudományi folyó- at volt szinte kizárólag a mai magvar irodatom kérdéseivel foglalkozott, olvasógárdája le­szűkült. Az új Kritika eleve az­zal a céllal indult, hogy nép­szerűbb, olvasottabb, szélesebb témakörű és szélesebb közön­séghez szóló művelődéspoliti­kai, kritikai lappá váljék. A népszerűséq tekintetében be­váltak a remények, a korábbi példányszám többszöröse a mai, általában 15 ezer, de pél­dául a Petőfi-emlékszámból 17 ezret nyomtunk. Ebből is látha­tó természetesen, hoqy a Kritika olvasóqárdája a kulturális élet iránt tudatosan, rendszeresen érdeklődők közül kerül ki. A lap qyakori, sokszor na­gyon éles és mélyreható vitái vaion milyen eredményt érnek el? Erre a kérdésre Rózsa Gyu­la válaszolt. — Közvetlen hatást is el­érnek néha a vitacikkek, pub­licisztikai írások azaz a mű- velődésoolitikai szervek is oda- finvelnek az ésszerű, indokolt á'lásfoalalásokra a prob'émá1- ^elvetésére. De nem e-7 a fonto­sabbik feladatunk, A közvéle- m^nv formá'ása a cél. dmi soha nem történhet egycsapásra mindig csak lassan, látszólag szinte alig... Vegyük a heti zsűriről szóló vitát, amely saj­nos nem bontakozhatott ki teljes egészében, mert sokan nem vállalták az állásfoglalást, elzárkóztak a nyílt színvallás elől. Vitazárónkban megmond­tuk, hogy a vitát így nem lehet folytatni, értelme se lenne. Mégis világosan kiderült a megjelent írásokból, hogy a képzőművészeti közélet demok­ratizmusa körül igen mély ba­jok vannak. S úgy gondoljuk egyes, korábban ki nem mon­dott tények kimondása meg­indított egy gondolkodási fo­lyamatot ebben a kérdésben. Már több jele van annak, hogy az emberekben továbbgyűrűz­nek ezek a kérdések, és talán a Kritika cikkei ehhez nagy­mértékben hozzásegítettek. Az egyesztendős Kritika első ' ankétja úgy tűnik, sikeres volt, mégha abban a kérdésben, hogy a kritikai rovat miért bá­nik oly mostohán a vidéki kul­turális élet produktumaival, egészében nem is tudtak meg­egyezni a résztvevők ... * : ■ A „DELTÁK" Pécsett Kétnapos konferencia Bőrökről és a bőrruházatról Termékbemutató nyílt a pécsi Technika Házában Sláger, az ingvelúr Ha megkérdeznék, mi tetszett a kiállításon, feltétlenül azt vá laszolnám, hogy az ingvelur. S hozzátenném még, miért ne 'e- hetne nekem is egy bőringem? A kiállítás, jobban mondva a termékbemutató a műszaki és közgazdasági propaganda hó­nap keretében tegnap nyílt a pécsi Technika Házában, és csütörtök délutánig a nagykö­zönség számára is nyitva áll. Nagy napjuk volt tegnap az ország bőröseinek és bőrruhá­zati szakembereinek. Az ország minden részéből majd kétszáz szakember, termelők és keres­kedők, jött össze arra a kétna­pos pécsi konferenciára, ame­lyet a MTESZ Bőripari Tudomá­nyos Egyesülete, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság megyei csoportja, a Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyűgyár rendezett, A konferencián teg- nop délelőtt a Pécsi Bőrgyár vezető szakemberei — Bajomi László műszaki igazgató-he­lyettes, Ribli János és Vajda József gyárrészlegvezetők — tar­tottak előadást a vállalat gyárt­mány- és minőségfejlesztési te­vékenységéről, különös tekintet­tel a piaci kapcsolatok érvé­nyesülésére. A mai folytatás: vitadélelőtt, ahol a Könnyűipari Minisztérium részéről hangzik el vitaindító, majd a korreferátu­mok és hozzászólások. Nyil­ván, számos észrevétel és hasz­nos javaslat hangzik majd el a bőripart, a bőrkonfekciót és a kereskedelmet képviselő szak­emberek szájából, annál is in­kább, mert itt egymással szo­ros üzleti kapcsolatban álló vállalati emberekről van szó. A termékbemutatót a Techni­ka Háza emeleti nagytermében a konferencia kapcsán rendez­„Zöld koszorú“ a Balatonon A tudomány és Kudlik fólia sikere A legnagyobb sikere persze Kudlik Júliának volt, — bár ké­szek vagyunk elhinni, hogy az őt megrohanó kérdezőket és fotozókat elsősorban a tudo­mányos érdeklődés vezette hét­főn délután Pécsett, Meszesen, a József Attila Művelődési Ház­ban - ahol bemutatkozott a két DELTA: a televízió tudományos híradóia és a havonta megje­lenő tudományos magazin. Ez alkalommal jött Pécsre Kudlik Júlia, a Tv vasárnaponként je­lentkező íaen néoszerű műso­rának vezetője, Várhelvi Tamás, a DELTA maqazin főszerkesz­tője — és munkatársaik, a mű­sor, s a folyóirat összeállítói... Várhelvi Tamás főszerkesztő­től meartidtuk, hoqy a DELTA című folyóirat tula'donképpen | kuriózumnak számít: Euróoá- j ban ezen kívül csak BBC tele­víziónak van saját tudományos úisóaia, — amelvben bővebb terjedelemben számolnak be a j képernyőn látottakról, „háttér j anyagot" adnak, maradandóvá teszik a avorsan illanó képi él­ményt. Taoasztalatuk szerint az emberekben iqen nagy az érdeklődés a tudomány leg­újabb eredményei iránt, — oly­annyira, hoqy kérdéseikkel még az alaDOsan felkészült szerkesz­tőket is zavarba hozzák, — hi­szen a polihisztorok ideje le­járt ... A vendégek természetesen nemcsak szakmai, s tudomá­nyos „titkokról” vallottak teg­nap: a hetvenes évek űrkutatá­sának színhelyéről és legfőbb eszközéről, az új korszakot je­lentő szovjet Szoljut, és az amerikai Skylab-programról tartottak ismertetést, s bemu­tatták a Skylab égi laboratóri­um programjáról készült filmet is ... Ünnepélyes zászlófelvonás a Parlament előtt Emlékülés, kiállítás az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 125. évfordulóján Ásott kutak, dögkutak építését a lakosság részére is, kúttisztitást, fertőtlenítést, mélyítést, felújítást. FUTÖOLAJTAROLO, üzemanyagtároló tartályok, epités-kivitelezési munkáit, komplett kivitelben. Csapadékelvezető csatornák (zárt rendszerűt is), víztároló medencék, szikkasztó és ülepítő rendszerek tisztítását, felújítását, építését SORONKIVuL vállaljuk. Címünk: Pécsi Épiüe'szereltt és Karbantartó ipari Szövetkezet 7626. PÉCS, KOSSUTH LAJOS UTCA 63. Előadó: Benzsay Lajos részlegvezető. Telefon: 13-053, 11-739. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 125. évfordulójá­ról néphadseregünk alakulatai­nál is országszerte megemlé­keznek. Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán hármas jubileumot köszöntenek: a szo­cialista tisztképzés, valamint a katonai tanintézet fennállásá­nak negyedszázados évforduló­járól is ez alkalommal emlé­keznek meg. Március 15-én díszünnepsé­get rendeznek a szentendrei katonai főiskolán és egyben felavatják az intézmény név­adója, Kossuth Lajos szobrát, ünnepi beszédet Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi miniszter mond. Kiskőrösön ugyancsak szo­boravató ünnepség lesz. Itt Pe­tőfi Sándornak, a forradalom és szabadságharc költőjének szobrát leplezik le a róla elne­vezett laktanyában. Budapesten március 14-én, szerdán 18 órakor a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ka­tonai tiszteletadással, ünnepé­lyes külsőségek között felvon­ják a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Másnap, 15- én délben zenés őrségváltás lesz az állami zászlónál, ame­lyet 16-án, pénteken délelőtt 10 órakor vonnak le az árboc- rúdról, katonai tiszteletadással. A Balaton mentén az idén tovább fonják a tó „zöld koszo­rúját”. Balatonudvari és Bala- tonakali környékének, az ero­dált sziklavidékén szőlővel hasz­nosítják a kopárost, a veszpré­mi határ köves fennsíkján újabb fenyőerdőt telepítenek. Balaton- füreden tavasszal több mint 1000 facsemetét ültetnek el és betelepítik a parti sétányt. — Keszthelyen újabb parkot és egy arborétumot alakítanak ki. Badacsonyban az utolsó kő­bánya sebhelyeit tüntetik el fákkal, cserjékkel és kúszó nö­vényekkel. I elegáns viselet. Nos, várjuk j már mi is, hogy visszamoso- j lyoajanak ránk az üzletek kira- í katából a szebbnél szebb s ol- j csóbb bőrruhák. Ha erre várni ! is kell, azt azonban már a kö- | zeljövőben elvárjuk, hogy na­gyobb fantáziát mutasson fel a j cipőipar. Legalább annyit, j amennyit itt a szomszédban, Ju- i ' goszióviában. M. 2. ) . — A HUNGAROTEX március 14. és 16. között rendezi Lan- j donban az első önálló szigetor- 1 szági kiállítását, a Hungaro- | textil '73 bemutatót. A HUN- [ GAROTEX több mint száz or- j szágban értékesíti a magyar [ textil- és ruházati -ipar termé­keit, s Anglia a vállalat negye­dik legnagyobb tőkés partnere. te a két patinás pécsi cég, a Bőrgyár és a Kesztyűgyár. Fel­vonultatják fél világon át is­mert termékeiket, köztük a szebbnél szebb ruházati bőrö­ket és a kesztyűket. A Kesztyű­gyár felvillantja új profilját is, bőrruházati részlegének termé­keit. Tetszetősek a kesztyűhöz szokott kezek varrta bőrruhák, kabátok, szoknyák és övék. Itt van a budapesti Május 1. Ru­hagyár is, iparművész tervezte kollekciójával, ezek a konfek­ciók is a pécsi bőrökből ké­szültek; és felvonultatta termé­keit a Bőr- és Cípőkellék Ke­reskedelmi Vállalat. Hogy mi­kor lesz a tudósítónak borin­ge?. .. Nos, ami ruházati bő­rünk van, azt a világpiacra visszük, mert igen jó export­cikk. Valami kevés bőrruha a mi üzleteinkben is marad, de ez nálunk egyelőre még luxus­nak számít, az átlagfogyasztó nem tudja megfizetni. A Nyu­gat viszont bőrruhában jár, a bőr reneszánszát éli. Hálás és „Megrugdostuk, amikor a földre került...“ Fiatalkorúak a bíróság előtt Kétévi börtön rablásért : rémülve a bántalmazástól: esz- I méletlennek tetette magát. A fiatalkorúak abban a tu­datban távoztak: P. Lajos sú­lyosan megsérült, nem kell tar- tqniok tőle. Később mégis visz- szatértek a helyszínre, hogy az üres pénztárcát a sértett zse­bébe visszahelyezzék. A kira­bolt fiatalembert azonban már nem találták a parton, időköz­ben a rendőrségre sietett se­gítségért. Az ügyet a Pécsi Járásbíró­ság tárgyalta. Bűnösnek mon­dotta ki a vádlottakat rablás­ban és G. Tamást kétévi, B. Györgyöt másfél évi, a fiatal­korúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Egy­idejűleg elrendelte a bíróság a G. Tamással szemben koráb­ban — szemérem elleni erősza­kért - kiszabott és felfüggesz­tett 5 hónapi szabadságvesztés vég re he jtását is. I Mohácson, a 203-as számú italboltban szórakozott január 13-án este G. Tamás 15 éves foglaikozásnélküli, valamint a 16 esztendős B. György alkalmi munkás. Már későre járt, ami­kor a fiatalkorúak összeismer­kedtek P. Lajos 22 éves mohá- ! esi lakossal, akinél pénzt sej­tettek. A fiúk felajánlották az ugyancsak ittas férfinak: sze­reznek számára nőt, csak jöj- j jön velük. El is indultak a Du- ' na-part elhagyottabb része fe- I le, miközben a két fiatal cigá­nyul megegyezett: kirabolja az j újdonsült cimborát. A sötétben a töltésre vezet­ték, ahol G. Tamás meglökte, úgy, hogy P. Lajos legurult q töltésen. Ezt követően mindket­ten ütötték, rugdosták a földön fekvő embert, majd zsebeit át­kutatva elvették hatszáz forint­ját, valamint két karórát és a riaHrnn«í7Íirjf. Ä7 nlrírvrnf rr

Next

/
Thumbnails
Contents