Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

Tizenötezer fiatalt várnak az egyetemek Veszprém Sokon ezt tartják, hogy Veszprém •Esősorban ősi múltjától, középkori városrészéiről, emlékeiről hires. Pedig nincs Igazuk. Sokkal nevezetesebb mö már a jelene, hatásosabbak modern városrészéi, nagyobb hatású szellemi •létének kisugárzása, mint amilven peújoui a korábbi évszázadokban volt Eijyr* másra rulálkaak az ember elvan megállapításokkal, amelyekben Dunántúl nyugati részén a tudomá központjának tarják. Ezt a címet, három nagy vegyipari kit­es vegyipari egyeteme A Veszprémi Vegyipari Egyetemet W«9-bee alapították. Azóta mintegy 2300 hallgató kapott itt diplomát Az itt végzett mérnökök az országitok csaknem valamennyi vegyipari üzemé- ben megtalálhatók. Az egyetemen — ta megalakulás óta szakadatlanul — orra törekszenek az oktatás irányítói, hogy a kornak, az aktuális techniká­nak és a népgazdaság igényeinek leginkább megjelelő szakembereket kapjon az ipar és a tudományos ku­tatás. Ennek következtében azután az egyetem rövid élete alatt is jónéhány (mélyreható változás történt az oktatott tananyagban, ar oktatás «tódszerei­ben. A jelenleg is éteánybew lövő kép­zési formát — a többfokozatú okta­tott — 19ó9-be» vezették be a veszp­rémi egyetemen. Ennek lényege, hogy e hallgatók ez első hárem évben gyakorlott képzést kapnak a speciális elméleti vonatkozások nélkül. A har­madik év államvizsgával zárul — köz­ben két termelési gyakorlaton is részt kell a hallgatóknak venniök, összesen 6 hetes Időtartamban — a végzősök ezután üzemmérnöki oklevelet kapnak A vegyészüzemmérnök képes üzemi szintű technológiák személyes irányí­tására, a tacnnológíai folyamatok tervezésére, fejlesztésére, új vegyipari eljárások kidolgozása terée részfel­adatok kidolgozására. Ez az újabb kétéves képzés az ál­lamvizsga után okleveles vegyészmér­nöki diplomát ad és a végzősöket el­sősorban kutatói, tervezői, fejlesztői munkakörök elvégzésére készíti elő, A veszprémi egyetemen a képzésnek két formája van. A legtöbben a nap­pali tagozaton tanulnak, emellett azonban kisebb hallgatói létszámmal minden évben levelező tagozat is in­dul. Levelező tagozaton vegyészmér­nökképzés kizárólag e veszprémi egyetemen történik hazánkban. A hall­gatók a félévenkénti kétszer egyhetes konzultáció mellett a tanév végén háromhetes összevont laborgyakorla­ton vesznek részt, így gyakorlati kép­zésük Is megfelelőképpen megoldott. Szakmérnökképző, mérnöktovábbképző tanfolyamokat is szerveznek rendsze­resen a veszprémi intézmény tanárai, ezeken a már korábban végzett, a gyakorlatban tevékenykedő szakem­bereket segítik abban, hogy lépést tarthassanak a gyorsan haladó tech­nikával és tudománnyal. A veszprémi egyetemisták hríturá- tis tevékenysége régáta jelentős szín­foltja a város szellemi életének. Ének­Propszt bácsi Rend,, rend, rend. A két Menst* feketén ragyog. A csöndbe mindé* beilleszkedik, még a hosszú csen­gőszó is, amely mozgást visz o mo*- dulatlanságba —■ fehér autó indul útnak a félrehúzott garázsajtó mö­gül.- Valakiért megy, valami baj ean- Vajon mit éreznek a bajbajutott kán* azok, akik érte mennek? Minden a helyén. Vödrök, swpté, lapát. Emitt kis vasszekrény, tetejére akkurátosan borított nylon-fólia. Ne lepje be a ruhát a salak, meg a szén pora. Világ is ea*. kte egy outó* megláttak e tarnak, az volt a közúti baleset Mert ijed­tükben felfordították a szekeret Szép idők lehettek azokl A zöld színű, ha­talmas Chevroletten ez a felirat ÓK; Vármegyék, Városok Országos Menté- egyesülete. Ha hívták, ment EgyedüL Apoló, orvos, gépkocsivezető agya» mélyben. — Emlékszem egy szabolcsi ember­re. Vajszlo mellé mentem érte. Ráesett a lábára a fa. Slpcsont és szárkapocs- törése volt, nagyon fájdalmas dolog. Csizmában volt Fogom a kést őzt mondja: „Nem kell az én lábamat mindjárt levágniI" Fiatalabb volt mint én, de azért csak azt mondtam neki: papa,;. Akkor ordítozni kezdett, hogy azt szeretné látni, hogy a csizmáját összekaszabolják. Vigyék őt a kocsmá­ba, ott ő majd meggyógyul, csak le­gyen elegendő pálinka. Nem mon­dom, értettem én, hiszen nagy ér volt egy pár csizma abban az idő­ben, Képzelje, lehúztuk a törött lábá­ról, egyben, de az az ember egy muk­kot sem szólt Mégcsak nem is nyö­gött Amikor beértem vele a sikló» kórházba, alkudozni kezdett az orvos üérMwsgstaa: mégis e&ezdtuk, — Tarcsaketesztespusztáw születte«»!, hetvenkét esztendeje. De ne b írja, mert ott csak kilenc hónapig laktunk, elköltöztünk. Apám cselédember volt, 0 szög pusztára szegődött Később Há­rem házára, egy Weisz Jenő nevű ura­ság birtokára. Kishajmásra jártam on­nan Iskolába, gyalogoson é* egyedül Aztán kriencszáztízben a cselédek mindenszentekkori költözésekor Pécsre jöttünk. Édesapám megvette a Pucher utca kilenc számú házat vett egy pár tornait i*, és a Bradlcs nevű barátjával együtt fawsrotott Megkeresett húsz koronát te egy héten. Két évre rá el wsgestew a hat elemit és elmentem tartanénak « Fekete Jenőhöz, az Első Pécs Autóműsziaki és Fuvarozó Válla­lat tulajdonosához. Ott volt a Rákóczi ét harmincnyolcban. Kisnövésű gyerek voltam, csak egy őr múlva szerződtek — is edtíM 'I*SWaGVMlu $5«tEO»c22Ji»i 'SfJ' tStafaÁOST közölt, néztem a motorokat, elmentem egy-emy útra, ismerkedtem a benzin­füsttel, az olajjal Hót az autókat na­gyon szerette», A Fekete úrnak volt két tűnni Fiatja, egy Ramblet, a* a Fesd elődje volt, egy Hotchhizs..„ t-UsBeéhfésdi fTOsgyeirail: kőd orozott az autók között. Bámulta küllös kerekei­ket, csillogó lámpáikat időnként fel­nyitotta az ernyő* motorházat és meg­tapogatta o csöveket, dugattyúkat A sofőrök, he mentek 'valahová, fuvarba. Időnként maguk mellé ültették. Mi­csoda boldogság! Negyven-ötvenkilo- métenss sebességgel száguldozni az eta kém I Megszerették. Szerződést Is kötöttek vele, 1913-ban Akkor éppé» ttxemliárom «uras volt, — f* meg nőtt! — Meg, a bú bánatát lett LU K. Instruktion Abteilung Auto­mobil Werke, Strebersdorf, Az okú* front. Fuvarozás. „Volt a® Saues, Martha, Puch, Fiat, mindenféle kocsi”". Ott is csak az érdekelte igazon. Tizen­nyolc decemberében hazaért Pécsre, aztán tavasszal vöröskatona lett, míg egy este Szuloknál az erdőben érte egységét a parancs: mindenki men­jen, amerre tud. Amikor hazajött, so­főr lett. A buszvőllalatnál. Siklós— Pécs között, majd Siklós—Vékony vas­útállomás között járt Megnősült, fte született. Egyszer ősszekülönbözött a főnökkel, elment igazságért a ti­szták szolgabíróhoz. Az meg azt maurd- ta: gyere el mentősnek, 1927. szeptember 15-én kezdte meg a mentősök szolgálatát —■ 1963. jj*k eoór 1-én tette le. — Még mindig bírná» — »e#»öfce BAÍÖÖS M8MESM MMQS: Ä fegy^ertelenség fegyver® A kiszámithatattan milliók nevébe» legyeit végre kimondva az ész és okosság jogán, hogy több Atlantisz nem süllyedhet *1« elmondhatatlan szimfóniák, versek, városok ezrei, esz eltemetett emberi eriü kibon thatatlan erdeje nem veszhet el többet az ő nevükben, * nem értünk, (bár nincs szentebb az élőknél) értük kell kimondani, , nem, nemi A legyvertelenség fegyvere győzzön, ez végső szava a szülő anyáknak, % az apák kormos keze se irhát mis, jelel a Megszegett kenyérre. A diplomás üzemmérnökök pátyé*- hotnak az egyetem második fokozató nak az elvégzésére — további két évi tanulmányi idő. Természetesen meg határozott tanulmányi követelmények­nek kell megfelelnek A második to kora tot elvégzők az alaptárgyi stúdiu­mok magasabb színvonalú továbbfej­lesztése mellett speciálisabb műveleti, technológiai ismeretekre is szert tesz nek. Ezen a fokozaton ágazati képzés történik. 6r annyit Jelent, hogy az egyetem utolsó két évébe* a haügo- tók specializálódhatnak szemtelen ké­miai, petrolkémiai technológiai, szili kótkémiai technológiai, ralamint vegy­ipari folyamatszabályozási ágazatra. pfksralámft, és hót» Wkfrshroae» egy fának vetve békése« falatozni kezdett,., Éktelen káromkodásra riadt. A há­ta mögött két fehórruhás cunikkoit kifelé a kunyhóból, •« Hal a fegyver?, — 'béndtate rsr egyfk­-r Miféle fegyver, - ejtette sf Szó­rta a fél pikszalémll — Pák... pák... pák... pák. . .. pák . .. fiák ... pák — mondta az egyik előretartott kézzel.-Pák... pák,,, pák-., pék .. .pák ... pák... — utánozta a má­sik is. Én kérem, - mondta Brúnó. -• nem vagyok bolond. En . remete -ra­gyek­— Ohüm. és nincs pák pák pák . pák .. ,í — Nincs. — Hétmeghuszonegf? m Huszonnyolc. — Hatvanegymegőt? — Hatvanhat. — Ez tényleg csak hülye, — mondta az egyik és vállat vonva elindultak az út irányába. Brúnó bemászott a kunyhóba, a nyi­tóira akasztott egy pokrócot, löre­bsrtjk pétdáuf mér paßnds nevet szer­zett az országos kórusmozgalomban. A KOl-KLUB rendezvényeire pedig nemcsak a város és megye kulturális életének neves egyéniségei jamak el szívesen, hanem budapesti, országos hírű írók, filmrendezők, színészek stb. voltak már itt az egyetemisták ven­dégei és vitapartnerei Mindezeken kWSI a sgofcm» kép­zés egyoldalúságát ellensúlyozhatják a veszprémi egyetem hallgatói a jól felszerelt fotószakkörbe«, az Irodalmi színpad tagjaként, a legkülönbözőbb sportazakkörökhee. késztette a vffágeri. Először ars* hftte csak képzelődik, aztán mégegyszer megbillent a pokróc. Majd szép las­san le is csúszott, s két rémült képű kölyök ácsorgóit a nyílás előtt — Mit akartok? — Mi csak néztünk, — mondta a kicsi, de a Sanyi akarta, mert azt mondta, néni is van Itt — Szemtelen kölykök vagytok, — mondta Brúnó atyai szigorral, — itt nincs néni. — Akkor mit tetszik itt csinálni? — Tudjátok gyerekek, - mondta Brúnó földöntúli mosollyal, — én re­mete vagyok. 1 — Remeteeeeee, — kié fette e kicsi és gyorsan eliszkoitak. Brúnó lelkében ágaskodott a ha rag, de megbocsátott az embereknek, ■ akik nem tudnak hinni a szép, tiszta, természetbe olvadd életben, amit ő választott. Tüzet rakott, szalonnát és hagymát húzott a nyársra- Az erdőre szakadt szürkületet bámulta a lán­gok felett, — szinte érezte lelke tisztu­lását, a gyötrően magasztos katarzist. És amikor megpillantotta a komó­tosan közeledő tűzoltó egyenruhás alakokat, futásnak eredt. Nyílegyene­sed. előre, az emberek közé-»« sál, „Hot hétig most beteg lesz papa* „De én most el akarok menniI" „Ez hat hétig tart". „Adok tíz koronát, nem lehet rövidebbr* Végül aztán két hé* múlva visszaengedték az erdőbe. Kemény ember lehetett az a ma- bölcs) ember, —■ Sokszor hhrtat oásztoremberafe- hez is. A bika évente négy-öt pásztor- embert tiport halálra. Bogódmirté- szenten egyszer »agyon alapos »ui» kát végzett. Kilenc sérült volt A pásztor meghalt, mire kiértem, de « kocsiba került két nagymama, gyere­kek, két asszony, meg férfiak, atík próbálták a bikát megfékezni... — Hogyan tudták végül JecsfBapfk tani? — Hurkot vetettek a heresacsbőljáMU akkor megnyugodott. Azt elhiszem. — A Pora esek voft a 'legérdekesebb esetem. A siklósnagyfalusi kanászt hívták így. Felhasitotta a kan, A koca nem akart lelapulni neki, A kan el­kezdte harapni, mert mérges termé­szetű, volt A Pára esek nem hagyta, hogy kárt tegyen a kocában, hajku- rászta. A kan egészen megvadult, mostmár ő hajkurászta a kanászt, A Pa rácsok egy darabig pucolt aztán megbotlott, elesett, A kondlsznó fel­hasitotta a lábszárát, combját hasát mellkasát A szíve kint lógott a sze­rencsétlennek, amikor érte mentem. Megtüzesítettem egy biztosítótűt a bőrét összetűztem, s egy törülközővel összecsavartam, hogv szét ne essen nekem a Pora esek, amíg a kórházba érek. Art hiszi, meghalt? Téved, szé­pen felgyógyult Csák hajolni nem tu­dott rendesen . Nem szabad a kant bolygatni , ♦ Ahogy rámnézett az öreg, egy pilla­natra cserben hagyott a magabiztos­ságom. „Mesélni? — csodálkozott, —- azt én nem tudok. Kérdezze csak meg a feleségemet. Negyvenhét év alatt nem meséltem a munkámról semmit, még add s*m"„ # — Wfeer effiször tafSwIteKÍ Most mosolyodét* ei — Tizenháromban volt egy autóim­remy. A Benyovszky gróf kocsija íté­lünk tankéit, szereit, a Sáric® úr, a sofőr odaszólt: „Na, Frond, mássz a kocsi alá, aztán zsírozz utána“1. Akkor még olya« stauferos zsírozó volt min­den forgórésznél, le lehetett csavarni. Forgatom a kereket, mert a kocsi fenn volt a szerelőbakon, hát pattog. Szól­tam: akkor ő Is tornászott, és kiderült, hogy a boltzni, a kardán csapja le­törött Megcsinálta, aztán ott a bakon járatta egy kicsit a motort Amikor el­mentek ebédelni, felkurbllztam a mo­tort, bemásztam a vezetőülésbe. Nem értem el g pedált, hát a másik ülést te mögém tettem. Akkor ültem volán »ellett először. Majdnem baj is lett. mert próbáltam a sebességeket Is, az­tán a rükwerenél a kocsi leugrott a bakról és a falból kilökött néhány téglát A kocsit sikerült egyedül vissza- tennem, a fyukat meq elcsináltam egy szép nagy MicheH-plakáttal,., Nem 'siettek észre semmit. És aznap kaptam ® Benyovszky gróftól egy tízkoronás aranyat amiért észrevettem a patto­gást Otthon nem akarták elhinni, édesanyám bejött vélem a főnökhöz, csak akkor hitte el. Nem hiszem, hogy volt aznap boldogabb ember Pécsett nála»... , m Tizennégyben bevonult, o főnők, ka rácsonykor bezárták a műhelyt. Végűi Is Arnold János la katosmú helyébe ke­rült tanoncnak. „A MÁV Igazgatóság udvarán láthat négy szép vaslámpát — mondta. — Azt hárman csináltuk, inasok, a Morvái Kálmán, a Kovács Ödön meg én. Majd nézze meg!” Két év múlva segéd lett, tizenhét nyarán meg -r katonaság. — Forgatott az orvos, forgatott. Mindenki el akart küldeni, de ő azt mondte: nem baj. Ina kicsi, majd A siklóst mentőáfiomáso« fÜH e I» fekete kazánt A kuckó nem nagy, da azért minden elfér, amire szükség« van. A vasszekrény bál előkerül a foké munkásőr-ing, a pulóver. Az takarja kicsit már szikkadt bőrét amely alatt azonban még kitűnően dolgoznak ta izmok. Erős ember lehetett. Hamar elkészül, pontos és fegyelmezett mórt- dulatokkaj dolgozik. Már a kőbánját húzza, — Ez a kabát — fordul Sswssáw hirtelen — egy évvel fiatalabb, van* a fiam. Negyvennégy éves. Csak egy hét múlva értettem meg, hogy ezt miért Is mondta. # Rend, rend. Otthon 5*. fcomsstajt­ságú egyszái tő az udvar középé«», Szölőfa, Odabent várakozik Props.?* néni, mint negyvenhét éve minden nap. A középső szobában a falon* ténykép: fonott tonett-széken állá, té vidnadrágos kisfiú. „A fiam”. A lean­derek mögött oklevelek simulnak a falhoz. Magyar Királyi Automobil Klub oklevele mellette a sztahanovista ok­levél. „Még bírnám”, — hallom ma­gamban és eltűnődök egy másik mon­datán: egy fiatal, családos gye­rek innen járt be Pécsre, mentősofőf volt.,. Átadtam a helyet”. Amikor tavaly avatták az új siklósi menté állomást, felhívták rá a figyelmeméi, „Ott ül — mutatták meg, — a Propstt bácsi. Ö volt az első mentős Bara­nyában. Sokat tudna mesélni...” És akkor még • nem tudtam, hogy ami meghatározta ennek a kedves öreg embernek a családhoz, ruhada­rabjaihoz, autókhoz, emberekhez való viszonyát, az a szeretet, Kampts Péter ASi RNAPI iEUÉKlÉT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents